Amiről nem beszélünk
pedig nagyon is létezik,
amiről nem regélünk,
de lemossa férfi vétkeit!
A nők: - az Isten áldotta nők,
a nők ha kell
az életünket adják értünk!
Nem kell tőlük mindig kérni
szép szót, egy mosolyt,
egy aprócska simogatást.
Ők adnak. Folyton adnak,
de úgy, hogy mégis mindig
a felhők között a Földön maradnak.
Pedig angyalok,
Angyalok szárnyak nélkül.
A férfinak vágyat adnak
örök emlékül.
Mellettük az élet csodálatos,
mert a nő mindig állhatatos.
Állhatatos a családért,
állhatatos a világért.
Szívük, mint egy drága gyémánt
most hadd köszönjük meg nekik
könnycseppel szemünkben... némán!"
/Pál Sándor /
Ő egy mosollyal öl, s ugyanúgy támaszt fel
Ő egy ártatlan kölyök, ha hazudni kell
Ő tüskéket hajt, és a szívemhez nő
Ő nem jó és nem rossz, csak önmaga mindig - a nő
Tőlem szerelmet lop, s magam gazdagnak érzem
Ő egy félszóval ejt, aztán megharcol értem
És a tolvaj s az áldozat egyformán ő
Mindegy, akárkit játszik, ő számomra mindig - a nő
Ő, akin nem látok át
Egyik mosollyal csal
Másik sóhajjal vall
Ő élvez minden csatát
És ha vesztésre áll
Kész egy újabb szabály
Ő az Édenbe csábít, és rávesz a bűnre
Közben úgy sebez meg, mintha ő maga tűrne
Ő a szemérmes kezdő s a jó szerető
Soha nem bűnös, nem szent, csak önmaga mindig - a nő
Ő, akit sodor a tánc
Milyen irányba lép?
Mikor mondja, elég?
Ő, kit a jövődben látsz
Aki karjába rejt
Aztán kétségbe ejt
Tudom, hozzám ő hű, s néha azt is, hogy mégse
Ő a fogságban meghal, ha meghalsz is érte
És ha megkapod, attól csak a hiánya nő
Vele betelni nem tudsz
Mert ő az a lány, az az örökké asszony - a nő
Kellemes szép napot kívánok! ...ez ma a hölgyek napja, még a nap is kidugta a fejét, hogy köszöntsön bennünket!
A nők évszázadok óta harcolnak valamilyen formában a nagyobb társadalmi szerepért és elismerésért, mint ahogy tette ezt Lüzisztrata is. Az ókori görög hölgy a nemi élet megvonását kezdeményezte a férfiakkal szemben, így próbálta meg befolyásolni a háború befejezését. Valójában 1857-ig kell visszamennünk, hogy a mai Nőnap eredetét megismerjük.
Link
Kezdetét több eseményhez is kapcsolják. 1857. március 8-án New Yorkban több mint 40 ezer textilmunkásnő sztrájkolt a béregyenlőségért, a rövidebb munkaidőért, a választójogért és a gyermekmunka ellen. 1866-ban az I. Internacionálé (Nemzetközi Munkásszövetség) első kongresszusán határozatot fogadtak el a nők hosszútávú munkavégzéséről, tehát megszűnni látszott az a sztereotípia, hogy a nők kizárólagos helye otthon van a konyhában. 1899-ben Clara Zetkin beszédjében kiemelte a nők jogát a munkához, széleskörű részvételt a nemzeti eseményekben, és a gyermekek védelméért is felszólalt. Majd 1910-ben javasolta a II. Internacionálé VIII. kongresszusán, hogy március 8. legyen a Nemzetközi Nőnap.
Ugyan vitatható, hogy melyik esemény eredményezte az ünnepet, de talán lényegtelen is, hogy melyik történést emeljük az első helyre. A lényeg, hogy a nők egyenjogúságukért küzdöttek, és a javaslatból mára virágos ünnep keletkezett.
1911-ben Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg először a Nemzetközi Nőnapot, ekkor még március 19-én. Magyarország sem sokkal maradt le, 1913-ban csatlakozott az ünnepi felhíváshoz, majd rá egy évre '14-ben már hazánkban is országszerte rendezvényeket szerveztek a nőkért ezen a napon.
1914-ben miután kétmillió orosz katona esett el a fronton, az orosz nők február utolsó vasárnapját választották, hogy kenyérért és békéért tüntessenek. Nem csupán ennek következményeként, de négy nappal később II. Miklós cár lemondásra kényszerült. Ezután a megalakuló ideiglenes kormány megadta a nőknek a szavazati jogot. Ez a történelmi vasárnap az Oroszországban akkor használt Juliánusz naptár szerint február 23-ára esett, ami az általánosan használt Gergely-naptár szerint március 8-ának felel meg.
Link
Az ENSZ 1977-ben ismerte el a nőnapot, így az hivatalosan is a világnapok közé került. Tehát ezen a napon ünneplünk meg minden nőt és leányt, kedveskedünk nekik ajándékkal.
A legnagyobb hagyománya a virág ajándékozásnak van. Legyen az cserepes- vagy vágott virág, ez mindenképp jár a család nőtagjainak, a munkatársaknak és az osztálytársnőknek. De egy doboz édesség is tökéletesen pótolhatja a virágáradatot. Igaz, hogy Amerikából indult, ahol rengeteg értelmetlen ünnep látott már napvilágot, de sok más ünneppel ellentétben, ennek van tartalma és történelme! Mint ahogy olvashattuk, a nők végtelennek tűnő harcát szimbolizálja az egyenjogúságért.
Uraim, kézbe a virágokat, és egy kedves mosoly kíséretében köszöntsék fel a hölgyeket. A kedvességet nem csak ezen a napon érdemlik meg, de ilyenkor kiemelt figyelmet érdemel minden egyes lány, nő, anyuka és nagymama.
A nő: tetőtől talpig élet.
A férfi: nagyképű kísértet.
A nőé: mind, mely élő és halott,
úgy, amint két-kézzel megfogadhatod;
a férfié; minderről egy csomó
kétes bölcsesség, nagy könyv, zagyva szó.
A férfi - akár bölcs, vagy csizmavarga -
a világot dolgokká széthabarja
s míg zúg körötte az egy-örök áram,
cimkék között jár, mint egy patikában.
Hiában száll be földet és eget,
mindég semmiségen át üget,
mert hol egység van, részeket teremt,
és névvel illeti a végtelent.
Lehet kis-ember, lehet nagy-vezér,
alkot s rombol, de igazán nem él
s csak akkor él - vagy tán csak élni látszik -
ha nők szeméből rá élet sugárzik.
A nő: mindennel pajtás, elven
csak az aprózó észnek idegen.
A tétlen vizsgálótól összefagy;
mozogj és mozgasd s már királya vagy:
ő lágy sóvárgás, helyzeti erő,
oly férfit vár, kitől mozgásba jő.
Alakja, bőre hívást énekel,
minden hajlása életet lehel,
mint menny a záport, bőven osztogatva;
de hogyha bárki kétkedően fogadja,
tovább-libeg s a legény vérig-sértve
letottyan cimkéinek bűvkörébe.
Valóság, eszme, álom és mese
ugy fér hozzá, ha az ő köntöse;
mindent, mit párja bölcsességbe ránt,
ő úgy visel, mint cinkos pongyolát.
A világot, mely észnek idegenség,
bármeddig hántod: mind őnéki fátyla;
és végső, királynői díszruhája
a meztelenség.