Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Bosnyák Zoltán élete és művei
  2010-11-13 18:39:58, szombat
 
 

HARC A NEMZETI ÖNVÉDELEMÉRT
Bosnyák Zoltán élete és művei

Élete 1) )
Bosnyák Zoltán 1905. január 2-án született Budapesten. Édesapja Bosnyák Pál szűcssegéd. édesanyja Burcseh Anna volt. Miután 1927-ben tanári oklevelet szerzett. 1927-1928 között a tápiószelei népiskolában tanított. 1931-től a fővárosban polgári fiúiskolákban az Elnök, a Mester és a Váli utcában lévőkben a földrajz, természetrajz, mezőgazdaság szeretetére nevelte növendékeit.

Már az 1930-as évek elején feltűnt nemzetvédelmi cikkeivel a tudós antropológus Méhely Lajos professzor folyóiratában, "A Cél"-ban. Számos előadást tartott már ekkor a magyar fajvédelem alapelveiről a Magyar Kultúrligában, a Magyar Országos Véderő Egyesületben és a Turul Szövetségben. A harmincas évek közepétől jelentek meg rendszeresen tanulmányai a zsidóság magyarországi helyzetéről. 1935 és 1944 között összesen 6 könyve, 13 tanulmánya és egy fordítása jelent meg (Fest Herman: Bolsevizmus és zsidóság. Előszót is Bosnyák írt hozzá. Mezőberény. 1936. Baltha J. ny. ) .

A negyvenes évek elején átvette Méhely Lajostól "A Cél" szerkesztését. E folyóirat statisztikai, politikai tanulmányaival és könyvkritikáival a magyar antropológiai irodalom megteremtését tűzte ki céljául. Ennek érdekében olyan munkatársakkal dolgozott együtt, mint Vitéz Endre László, Vitéz Kolosváry Borcsa Mihály. Nagykálnai Levatich László, Takáts Albert. 1942 májusában Vitéz Endre Lászlóval egy tudományos kutatóintézet felállítását tervezte, 2) ) amely a zsidókérdés szellemi és politikai eszközökkel való rendezését kívánta. A gödöllői megyeházán. Vitéz Endre László segítségével létre is jött az intézet, amely gazdag könyvtárával, kizárólag a magyar jobboldali értelmiségből kikerülő munkatársainak előadásaival hívta fel magára a sajtófigyelmet.

1944 májusában hivatalossá vált a kutatócsoport munkája. Május 12-én Budapesten, a Vörösmarty tér 4. szám alatt megalakult a "Zsidókérdést Kutató Magyar Intézet". Az Intézet április 15-én elfogadott Működési Szabályzat amelyet a belügyminiszter elfogadott szerint a cél "a magyarországi zsidókérdés rendszeres, tudományos vizsgálata, az idevágó adatok gyűjtése és tudományos feldolgozása, továbbá a magyar közvéleménynek mind a magyarországi, mind az általános zsidókérdéssel való megismertetése". 3) ) Az Intézet megnyitásán a zsidókérdés egyik kiemelkedő német kutatója, Heinz Bellensiefen is megjelent.

Az intézet alapító tagjai voltak: Bosnyák Zoltán, Doroghi Farkas Ákos, Vitéz Endre László, Vitéz Kolosváry Borcsa Mihály, Lator Géza, Réthy Haszlinger Ferenc, Zimmermann Lajos. Az intézet elnöke Bosnyák Zoltán lett. Lapja, a "Harc", 1944 végéig hetenként nyolc oldalon közölte olvasóival az Intézet híreit, a hazai zsidóság gazdasági, sajtóbeli, politikai térnyerését bizonyító közleményeit. Az intézmény sajtóirodája, fogadószobája és kiállító helysége a Vörösmarty téren, könyvtára egy budai villában volt. Önálló kiadványokat is megjelentetett: közülük legértékesebb Houston Stewart Chamberlain 4) és Takáts Albert 5) ) könyve. Bosnyák Zoltán pedig intézetvezetőként 1944 októberétől rendszeresen tartott negyedórás rádióelőadásokat a zsidókérdés történetéről. Utolsó könyve a "Harc a zsidó veszély ellen!" is ekkor jelent meg, de rádiósorozatának anyagát Budapest ostroma miatt már nem tudta kinyomtatni.

Ugyancsak 1944-ben fő kezdeményezője volt a Budapesti Zsidó Tanács megalakításának. A Tanács zsidó képviselői közül minden kétséget kizáróan bizalmas kapcsolatban állt Berend Béla szigetvári rabbival. Mindketten egyetértettek abban, hogy a zsidóság a babiloni szétszóratás óta nem tud a világ többi népe közé beilleszkedni, mert faji törvényeinek foglalata, a Talmud, ezt megakadályozza. Berend Béla cionistaként támogatta Bosnyák Zoltánnak a zsidóság jövőjéről a hungarista és nemzetiszocialista világnézettel megegyező álláspontját: 6) a zsidóságnak Európán kívül hazát kell keresnie. A "Harc" hasábjain névtelenül nyilatkozott a kitérések érvénytelenségéről. 7) ) (E cikke és Bosnyák Zoltánnal való együttműködése miatt 1945 után a zsidó kommunisták őt is perbe fogták, majd felmentették. )

Bosnyák Zoltán életét jelenlegi ismereteink alapján Budapest ostromáig tudjuk bizonyíthatóan nyomon követni. 1945 után a kommunista és zsidó szervezetek mindent elkövettek, hogy senki ne tudja, ki volt Bosnyák Zoltán. Amit biztosan tudunk: kivégezték. De mi történt vele kivégzéséig? 8) )

1944 decemberében Nyugatra menekült családjával. Az Amerikai Szövetséges Ellenőrző Bizottság vezetője. Kay tábornok szerint amerikai katonák tartották fogva 1946. június 1-én. 9) Németországból egyes források szerint Erdélybe ment, ahol a Brassóhoz közeli Hosszúfalun húzódott meg öt éven át, ahol neje. Partin Ilona rokonsága élt. Innen leveleket írt emigráns magyar barátainak az erdélyi magyarság nyomoráról. A román rendőrség felbontotta leveleit, majd internálta egy havasalföldi büntetőtáborba, ahol valaki a "Harc"-ban 1944-ben közölt fényképfelvétele alapján felismerte. Ekkor hozták Budapestre, mint bujkáló "háborús bűnöst", aki ellen "nemzetközi körözés" indult. 10) ) 1952. október 4-én végezték ki Budapesten. A halotti anyakönyvi kivonat a halál körülményeiről semmit nem árul el. A halotti orvosi bizonyítvány szerint a halál helye a kőbányai Gyűjtőfogház (Kozma u. 13. ) . Élt 47 évet.

Érdekes adalékkal szolgál utolsó napjairól Fiala Ferenc és Marschalkó Lajos:

"A Himler Mártonék által kiszolgáltatottak sorsához hasonló volt azoké is, akik otthon maradtak és akiket a nyilvánosság megkerülésével likvidáltak az új hatalom megszállottjai. Akiket semmiféle törvény alapján nem lehetett bíróság elé állítani, azokat 'csendben' intézték el. Ilyen végzet jutott Bosnyák Zoltánnak is, akinek egyetlen bűne volt, hogy tudományos folyóiratokban és könyvekben foglalkozott a magyarországi zsidóproblémával, pontosan úgy, ahogyan azt a világ minden részében teszik szociológusok és társadalomtörténészek. De Bosnyák Zoltán, ez a szelíd tekintetű polgári iskolai tanár ezt a 'bűnt' abban a Magyarországban követte el, ahol annakidején 1945-ben ezer évre visszamenőleg a vádlottak padjára állították azt, aki bármilyen vonatkozásban a szájára merte venni a zsidó szót. Bosnyák Zoltán ellen nem tudtak vádat emelni, tehát elfogták és zárt tárgyaláson halálra ítélték. Az ítélet közlése után őt is a Gyűjtőfogház hírhedt Kisfogházában helyezték el. írógépet adtak és felszólították, hogy amennyiben visszavonja állításait és írásban is lerögzíti revideált álláspontját abban az esetben meghagyják életét, sőt pertörlést rendelnek el ügyében. Bosnyák Zoltán szomszédos cellatársa heteken át hallotta az írógép kopogását Bosnyák cellájából. Hogy mit írt a reá nehezedő terror hatása alatt azt mind a mai napig titok fedi. Tény, hogy egy szép napon bizottság jelent meg Bosnyáknál s két óra hosszat tartó tárgyalás után hatalmas iratcsomóval távoztak tőle. Aznap éjjel a normális kivégzés! időpontnál korábban behelyezték a bitófát a beton mélyedésbe és éjjel három órakor villanyvilágítás mellett, a legnagyobb csendben felakasztották Bosnyák Zoltánt." 11) )

Művei

A moszkvai illetékességű "Ideiglenes Nemzeti Kormány" 530/1945. sz. miniszterelnöki rendelete minden "fasiszta, szovjetellenes, antidemokratikus" és legfőképpen: antiszemita sajtótermék bezúzását követelte. A rendelet végrehajtása céljából még 1945-ben megjelent a "Magyar Miniszterelnökség Sajtóosztálya" kiadásában "A fasiszta, szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek I. sz. jegyzéke". Ezen Bosnyák Zoltán 14 műve szerepel. 12) )

Első nyomtatásban megjelent munkája a "Fővárosunk elzsidósodása". A Méhely Lajos előszavával 1935-ben megjelent statisztikai tanulmány pusztán tényeket közöl arról, milyen hatással volt Budapest életére főleg 1867 után a zsidóság. Rövid tanulmányában Jean és Jerome Tharaud, 13) Kovács Alajos, 14) Trenkó József, 15) Szekfü Gyula 16) ) mindmáig nélkülözhetetlen munkáira hivatkozik. A könyv egyébként kétszer jelent meg magyarul, egyszer németül: a magyar változat húszezer példányszámban.

A következő nagy lélegzetű tanulmánya a "Magyarország elzsidósodása" (1936). Bemutatja a történelmi Magyarország nemzetiségi viszonyainak a zsidóság korlátlan galíciai bevándorlása miatt bekövetkezett változásait.
A Stádium Sajtóvállalat 1940-ben jelentette meg két kötetes összefoglalását a zsidókérdésről. E történelmi tanulmányt a szerző saját fényképfelvételei egészítik ki. Bibliográfiája tömörsége ellenére tudományos szempontból teljesen megbízható. Nem marad el Theodor Fritsch 17) és Hans F. K. Günther 18) ) művei mellett. Szintén alapmű az 1941-ben a Centrum Kiadó megjelentette "Szembe Judeával!" Ez népszerű összefoglalása a Talmud előírásai szerinti zsidó gondolkodásnak.

Saját előfutárai közül Istóczy Győző életéről, műveiről írt tanulmányt 1940-ben, amelynél alaposabb azóta sincs. 1942-ben a Magyar Országos Véderő Egyesület kiadásában közölte Istóczy zsidókról írt főbb gondolatait.
1944-ben a magyar oktatás és köznevelés érdekében tette közkinccsé "Harc a zsidó veszély ellen'" című könyvét. Ezt tekinthetjük legritkábban felbukkanó munkájának. E könyve történettudományi, filozófiai, teológiai és antropológiai érveket sorakoztat fel a zsidó világnézet ellen, amelyeket a "szakmabeliek" azóta sem cáfoltak meg.
"A Cél" hasábjain megjelent egyes írásai különlenyomatban is megjelentek. Az eddig említett könyvein kívül számos kisebb tanulmányt írt a magyar fajvédelemről, antropológiáról, eugenikáról és a zsidókérdésről. Ezek a következők:

Két világ harca (A berni protokoll-per ) . Bp. 1935. Held J.
Sem antiszemitizmus, sem zsidógyűlölet, hanem nemzeti önvédelem (Válasz Korein Dezső röpiratára ) . Bp. 1936. Held J.ny.
A zsidókérdés törvényes rendezése (Az egyenjogúsítás 70. évfordulóján ) . Mezőberény, 1936. Baltha J. ny.
Harc a zsidó sajtó ellen (Sajtópolitikai tanulmány ) Bp. 1938. Held J. ny.
A zsidókérdés újabb alakulása Magyarországon. Bp. 1938. Held J.ny.
Az idegen vér (A zsidókérdés faj politikai megvilágításban ) . Bp. 1938. Magyar Kultúrliga, Held J. ny.
Prohászka és a zsidókérdés. Bp. 1938. Magyar Kultúrliga, Held J. ny.
Erdély 1938-ban. Bp. 1938. Held J. ny.
A harmadik zsidótörvény és a házasság. Bp. 1941. Szerző
Az Antibolsevista Kiállítás tájékoztatója. Bp. 1941. Stádium
Útban a világuralom felé... (Cion bölcseinek jegyzőkönyve ) . Függelék: Bosnyák Zoltán. Bp. 1936. Lőcsey

Könyveit 1945-ben zúzdába küldte egy természetellenes hatalom. Az azóta megjelent lexikonok, életrajzok pedig még csak nevét sem említik. Hogy volt-e Magyarországon rendszerváltozás a kultúra területén, ennek alapján bárki megítélheti. Gondolatai nélkülözhetetlenek a világtörténelem és a magyar történelem megértéséhez. Természetellenes állapot, hogy közérthetően és mégis tudományos színvonalon megírt tanulmányait nem ismerik a történelemtankönyvek írói és az egyetemi, középiskolai tanárok, a könyvkiadók.
A magyar fajvédelem úttörőinek csonkítatlan újrakiadásával nemcsak a liberalizmus eddig sokak szerint bevehetetlen várát romboljuk szét, hanem egyben lerakjuk a magyar fajvédelem várának első kövét is.
Ifj. Tompó László

1) ) . Életéről lásd: Dr. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Új sorozat. Bp. 1941. III. köt. 1067. old." Deák Gyula: Polgári iskolai írótanárok élete és munkái. Bp. 1942. Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület, 51. old. Kutrucz Gizella: Válogatott közügyeim. Bp. 1990. Gondolat. 13-61. és 135-177. old. Hagyd beszélni a Kutruczot!" Filmvilág. XXXII. évf. 6. sz. 7-17. old.
2) ) Lásd Székely Nép (Sepsiszentgyörgy ) , 1942. május 28. 8. old.
3) ) Randolph L. Braham: A népirtás politikája. 2. bőv. és átdolg. kiad. Bp. 1997. Belvárosi Könyvkiadó, köt. 513. old.
4) ) A zsidók megjelenése a nyugati történelemben. Bp. 1944. Bethlen ny.
5) ) A zsidókérdés ezeréves jogalkotásunkban. Bp. 1943.
6) ) Bosnyák és Berend viszonyáról lásd: Randolph L. Braham: A népirtás politikája, I. köt. 460-462. 464. 466-467. old. - Schmidt Mária: Kollaboráció vagy kooperáció? (A Budapesti Zsidó Tanács ) Bp. 1990. Minerva, 339-390. old.
7) ) 1944. július 29.
8) ) Lásd az l. lábjegyzetben Kutrucz Gizella nyomozásait. Sok feltevés van említett írásaiban, ezért csak azt tudtuk belőlük felhasználni, ami forrásokkal igazolható.
9) ) "Hagyd beszélni a Kutruczot!" Filmvilág, XXXII. évf. 6. sz. 16. old.
10) ) "Hagyd beszélni a Kutruczot!" Filmvilág, XXXII. évf. 6. sz. 14. old.
11) ) Vádló bitófák. (A magyar nemzet igazi sírásói ) . Bp. 1999. Gede Testvérek, 234. old.
12) ) 2. jav. kiad. Bp. 1946. 8. old.
13) ) A kereszt árnyéka. Bp. 1921. Pallas. és uo: Quand Israel est roi (Ahol Izrael a király ) . Eredetileg 1921-ben Párizsban jelent meg. Németül 1927-ben. (Magyarul Tormay Cécile közölte folytatásokban a Napkeletben. )
14) ) A zsidóság térfoglalása Magyarországon. Bp. 1922. Szerző
15) ) Keresztény vagy zsidó Budapest. Bp. 1925. Held J. ny.
16) ) Három nemzedék. Bp. 1920. Élet ny.
17) ) Handbuch der Judenfrage. Leipzig, 931.
18) ) Rassenkunde des Jüdischen Volkes. München, 1930. Lehmanns Verlag
 
 
0 komment , kategória:  Bosnyák Zoltán   
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 497
  • e Hét: 4054
  • e Hónap: 17331
  • e Év: 337363
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.