Belépés
csibi52.blog.xfree.hu
Fel a fejjel semmi remény,vagy talán mégis? Huszák János
1946.04.29
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 37 
TISZAMENTI VÀROS.Zenta
  2009-07-03 13:38:29, péntek
 
 



Zenta Címere ma.

Nevének eredete

Neve a magyar szent melléknévből, vagy a régi Scente női személynévből ered.
A város első írásos említése 1216-ban egy II. András Árpád-házi király uralkodása alatt kelt oklevélben Zyntharew (Zentarév) néven történt. Az oklevél szerint Saul ispán özvegye földet ajándékozott a ,,Zenthai klastromnak" (monostornak). A település ekkor már virágzó, népes egyházi hely melyet később a tatárjárás elpusztított.





Emléklap Molnár Tibor úrnak 2003-ban a jó munkájáért.





Zenta területe már ősidők óta lakott hely volt. Ezt bizonyítja a számos lelet, bronz-és agyagtárgyak, melyeket a várostól délre eső területen találtak. Zenta az európai városok második nemzedékéhez tartozik, a nagy népvándorlások kaotikus örvénylése után születik valahol a középkor hajnalán hála annak, hogy itt kiváló átkelőhely van a Tiszán. Annak ellenére, hogy a város történelmi múltjának emlékeivel a városba látogató idegen sehol sem találkozik, Zenta mégis történelmi város. Legalább 800 év mozgalmas és tragikus múltja teszi történelmivé.

 
 
0 komment , kategória:  Zenta  
CSÈSZTÒ
  2009-07-03 12:54:25, péntek
 
 



14.-15. század

Zenta a honfoglalás utáni időkben a Csanád-nemzetségé, de 1367-ben már a budai káptalan birtokaként szerepel a korabeli okiratokban. Környéke, pontosabban a várostól északnyugatra fekvő Csésztó, mely egykoron ártéri halastó volt (áradáskor a Tisza két mellékága itt folyt keresztül) egy 1224.-évi határbejárási jegyzőkönyv szerint a budai káptalan birtoka.

E páratlan és rövid tündöklés hátterében álló - budai káptalan - még a 12. század végén vagy a 13. század elején tesz szert egy Zenta környéki halastóra, melyet akkor Chechtow-nak (Csecstó, ma Csésztó) neveztek, s ez a halastó lesz a későbbi kapocs, hogy a káptalan a közeli Zentát is birtokba vegye, majd felemelje az ország királyi városai közé.

1475-ben konfliktusba keveredett Szeged városával, melynek előzménye, hogy a zentai réven jogtalanul szedtek vámot azoktól a szegedi polgároktól akiknek Szerémségben voltak szőlőbirtokaik, s boraikat szállították hajókon haza. Mivel Szeged szabad királyi város volt, polgárai vámmentességet élveztek az egész ország területén. A folyamatosan elkövetett jogsértések után a szegediek megtorlásképp elfoglalták Zentát és több hónapon át megszállva tartották.
A konfliktusnak Báthory István országbíró vetett véget egy kétoldali megállapodással. Ebben az 1475. évi megállapodásban a szegediek elismertek bizonyos (szimbolikus) vámfizetési kötelezettséget, viszont a zentaiaknak lényegesen mérsékelniük kellett a vámtarifát (20 hordó bor után 1 forint). - Zentát ekkor már mezővárosként említi ez az okirat (itt említik első ízben városként Zentát). Ennek megfelelően egyháza és hetipiaca van.


 
 
0 komment , kategória:  Zenta  
1556-OS TÈRKÈP
  2009-07-03 12:36:44, péntek
 
 



Wolfgang Lazius Magyarország térképének másolata. Az eredeti 1556-ban készült.

Zenta az egyik legrégebbi települések közé tartozik. A tartomány földrajzilag Bácskában található.
 
 
0 komment , kategória:  Zenta  
SZABAD KIRÀ. VÀROS
  2009-07-03 11:39:56, péntek
 
  Zenta, a szabad királyi város
(1506 - 1526)





Jagelló II. Ulászló Cseh- és Magyarország királya az 1506. február 1-jén kiadott kiváltságlevelével Zenta mezővárost kiváltságos, királyi várossá nyilvánítja. A szabadalmakat és kiváltságokat a város mindössze két évtizedig, a mohácsi tragédiáig gyakorolja.





Zenta város kiváltságlevele 1506-ból, kiadta II Ulászló király 1506. február elsején





A szegediekkel történt konfliktus után a budai káptalan arra törekedett, hogy Zenta is kiváltságos városi státuszt kapjon, de erre Mátyás király uralkodásának ideje alatt nem számíthatott (aki a szegedieket pártolta e konfliktusban). Mátyás halála után - a budai káptalan (Pakosz Balázs) folyamatos közbenjárására - az engedékenyebb II. Ulászló király 1506. február 1-én végre megadja a hőn óhajtott kiváltságlevelet, s Zenta - Szegedhez hasonlóan - szabad királyi város lesz, megkapván mindazokat a jogokat melyekkel Szeged városa is rendelkezett.

Zenta történetének talán legnagyszerűbb, legrejtélyesebb és legizgalmasabb időszaka ez a mindössze két évtized. A város üstökösként tűnik fel a déli végeken a 16. század elején - a középkor sötét egén, - hogy azután két évtizednyi tündöklés után a porba hulljon,... s azóta is hasztalanul keresi méltó helyét e régióban, melyet egykoron betöltött.
 
 
1 komment , kategória:  Zenta  
1697-szeptenberében
  2009-07-03 11:13:03, péntek
 
 



Agusztus 19-ikén a szultán főserege Pancsovánál csakugyan átkelt a Dunán, ellenben a had egy másik része Titelt fenyegette. Igy igyekezett Eugen herczeget Titelnél lekötni, miközben a szultán a Marosnak s Felső-Magyarországnak vonult volna. Eugen herczeg azonban azonnal megismerte a török szándékát s Titelnél hagyva egy hadosztályt, maga Szeged felé indult, hogy szemmel tartsa a szultánt, esetleg átkelkessen a Tiszán s megvédje a Marosvonalat. Útközben óvatosságból Zentánál megállt, hogy az esetre, ha a szultán főserege még sem a Marosnak nyomulna, hanem Titelt támadná meg, ott hagyott hadtestét megsegíthesse. Csak itt csatlakozott hozzá augusztus 26-ikán Vaudemont, szeptember 1-jén pedig Rabutin. Csakhogy e közben Titel török kézbe került s az ellenség, átkelve a Tiszán, Pétervárad ellen nyomult. Erre Eugen szeptember 2-ikán a Tiszától ismét a Dunához sietett, s szeptember 6-ikán éjjel apró csatározások közben Péterváradhoz ért. Csak ezt várta a szultán. Alig hogy megtudta, hogy a császári had Péterváradhoz tért vissza, újra a Tiszának fordult s a folyó jobb partján a védtelenűl hagyott Szegedet igyekezett elérni. A szultán e műveletéről a legelső hirt Deák Pál (igy nevezi a herczeg, igazi neve Mihályi Pál deák) ezredének egy huszárja hozta a táborba,4 mire Eugen herczeg bármennyire ki volt serege fáradva, szeptember 9-ikén a török után indult s másodszor tette meg az utat a Dunától a Tiszához.





Másnap annak is neszét vette, hogy a török ismét partot akar cserélni s Zenta alatt hidat veret a Tiszán. Eugen utána sietett s szeptember 11-ikén az egész had 12 oszlopban teljesen harczkészen menetelt előre. Minél közelebb ért Zentához, annál több török portyázóval találkozott. A véletlen úgy akarta, hogy a huszárok egy pasát ejtettek foglyúl, kit a herczeg menet közben kihallgatott s kitől megtudta, hogy a szultán Thököly tanácsára Szeged ellen indult ugyan, de Zentánál megváltoztatta szándékát. Hidat veretett s a Tisza balpartjára tért át, hogy Felső-Magyarországba, vagy Erdélybe törjön. A pasa elmondotta azt is, hogy a szultán és a lovasság egy része már a balpartra költözött át, ellenben a gyalogság még a jobb parton áll s a hidfő körül erősen elsánczolta magát. Hogy tiszta képet nyerjen a helyzetről, a herczeg maga állt a lovasság élére s nehány ágyúval előre vágtatott. Zentához közeledve saját szemével látta, hogy a pasa közlései megfelelnek az igazságnak. Zenta községtől délnek valami 2000 lépésnyire 60 hajóból franczia mérnökök által kitünően szerkesztett hid kapcsolta össze a Tisza két partját: A hidfőt mindkét oldalon mély árkok, földsánczok és erős szekérvár védték. Ezenkivül a tábor körül széles ivalakban még egy hatalmas külső sánczvonal huzódott. Csakhogy ez befejezetlen maradt s egy helyen valami 700 lépésnyi hosszú hézagot mutatott. A Tisza ott, hol a hid állt, valami 350 lépésnyi széles volt, szakadozott, néhol meredek parttal. Zenta községgel szemben, melyet a török fölperzselt, ütött tábort a török sereg az a része, mely már átkelt a folyón. A jobbparti sánczokban állt az egész gyalogság, valamint a lovasság és tüzérség egy része. A hidon roppant volt a tolongás, mert a török időközben szintén értesült az ellenség közeledtéről. A nap már hanyatlóban volt, midőn Eugen herczeg a helyzetet áttekintette. Villámgyorsan határozott. Fel akarta használni a pár órai időt, különben az egész török had a túlpartra jutott volna s ezzel kisiklik körmei közül. Alighogy a hátramaradt gyalogság utólérte, a herczeg megtette intézkedéseit a támadásra.





Félkörben karolta át a török hadállását, s a két szárny egész a Tiszáig hatolt. Kétségbeesett küzdelem támadt, melyben a török teljesen fejét vesztette. A nagyvezér a túlpartról visszarendelte a lovasság egy részét, mire a hidon olyan roppant tolongás támadt, hogy a két part közötti közlekedés egészen megszünt. E közben a császáriak valósággal megkerülték a török jobbszárnyát, hátban támadták meg, elzárták a hidtól is úgy, hogy a jobb parton maradt hadaknak nem volt hová visszavonulniok. 2000 ember kivételével mindnyájan ott vesztek az iszonyú mészárlásban, melynek csak a sötét éjszaka vetett véget. ,,Maga a nap sem akart előbb lenyugodni, - irja jelentésében Eugen herczeg, - mig ragyogó szemével felséged fegyvereinek teljes diadalát végig nem nézhette." 20,000 török holttest hevert a sánczok közt, 10,000-nél több fult a Tiszába, a nagyvezér, a janicsár aga, négy más vezér, 13 pasa, töméntelen főtiszt vesztette életét. Csak másnap lehetett a zsákmány óriási nagyságát áttekinteni. 7 boncsok, 423 zászló, a birodalmi pecsét, melyet a nagyvezérnél találtak, 80 ágyu, töméntelen lőszer, más hadi készlet, eleség, marha jutalmazta a diadalt. Minthogy a tiszai hid is a császáriak kezébe került, 12-ikén reggel a huszárok átkeltek a tulsó partra, hol már nem volt ellenség, mert serege romlásának láttára a szultán és lovasai vad futásban siettek Temesvárra.





A karloviczi békekötés okiratának thugrája.
 
 
0 komment , kategória:  Zenta  
CSATA MEGEMLÈKEZÈSE
  2009-07-03 10:25:10, péntek
 
 



A csata 500-éves évfordulójára.

Az 1526. évi mohácsi csata után a törökök kirabolják Budát, és szeptember végén a sereg egy része a Duna, a másik a Tisza mentén vonul vissza elpusztítva az útjukba eső településeket, mely dúlásnak Zenta is áldozatul esett. A törökök 1541-42-ben hódítják meg véglegesen a Duna-Tisza közét, de a közigazgatást csak a szultán 1543. évi hadjáratának befejezése után szervezik meg a Tisza mentén. Zenta egy ideig még megőrizte városi jogállását, de az 1560.-1561.-évi török adóösszeírásban már faluként szerepelt.





1697. szeptember 11.-én a Savoyai által vezetett egyesült hadak a város határában világtörténelmi jelentőségű csatát nyertek a török hadakkal szemben, ugyanis ezzel a győzelemmel szabadult fel majdnem egész Magyarország az oszmán hódítás alól. E csata következménye az 1699-ben megkötött karlócai béke, mellyel lezárul a törökök közép-európai térhódítása.





A XVI. század vége felé szerb betelepülők szivárogtak be a török katonaság nyomában a gyéren lakott településre, akik halászattal és pásztorkodással foglalkoznak. A XVII. század első évtizedében 600-700 lelket számlált a község.
 
 
0 komment , kategória:  Zenta  
ZENTA AZ 1700-AS években
  2009-07-03 10:09:42, péntek
 
  A XVI. század vége felé szerb betelepülők szivárogtak be a török katonaság nyomában a gyéren lakott településre, akik halászattal és pásztorkodással foglalkoznak. A XVII. század első évtizedében 600-700 lelket számlált a község.
1697. szeptember 11.-én a Savoyai által vezetett egyesült hadak a város határában világtörténelmi jelentőségű csatát nyertek a török hadakkal szemben, ugyanis ezzel a győzelemmel szabadult fel majdnem egész Magyarország az oszmán hódítás alól. E csata következménye az 1699-ben megkötött karlócai béke, mellyel lezárul a törökök közép-európai térhódítása.
1704-ben Rákóczi Ferenc csapatai felgyújtják a várost, mert a bécsi háborús rendelet utasítására a szerb határőrök előzőleg a magyar felkelők ellen fordultak. A Rákóczi-féle szabadságharc után a község tengődik, főleg szerb határőrök tanyáznak benne és csak ,,Széntai sánc" néven tartják számon, amely a nemrég alakult katonai határőrvidékhez tartozik 1751-ig. Ekkor az uralkodónő Mária Terézia, a határőrvidéket kiváltságos korona-kerületté nyilvánítja annak érdekében, hogy a szerb nemzetiségű katonák és családtagjaik ne vándoroljanak el.
1753-ban 93 magyar családból álló telepes csoport érkezik Zentára Jászságból, Heves és Hont megyékből, akik itt megtelepednek, felépítik otthonaikat, földet művelnek, gazdálkodnak.
A megtelepedett magyar lakosság felépíti templomát és az ezt követő években lassan az itt lakók összetétele is átrendeződik: közel 1200 magyar és 600 szerb lakosa van a községnek.









 
 
0 komment , kategória:  Zenta  
Zentai fahid
  2009-07-02 19:29:42, csütörtök
 
 



Az 1867-es kiegyezés után a fejlődés végre megindul. Középületeket emelnek, iskolákat alapítanak és 1873-ban felépül az első fahíd a Tiszán. Közben a város több ízben is hasztalan követeli vissza a II. Ulászlótól 1506-ban kapod törvényhatósági jogát.
 
 
0 komment , kategória:  Zenta  
ADOMÀNYLEVÈL ZENTA
  2009-07-02 17:43:13, csütörtök
 
 



Mária Terézia adománylevele Zentának, amely vásár és piactartásra jogosítja fel a várost, 1751.
 
 
0 komment , kategória:  Zenta  
II. FERENC ADOMÀNYLEVELE
  2009-07-02 17:31:59, csütörtök
 
 



A II.Ferenc adománylevele a Tiszán-inneni Koronakerület jogállásának módosításáról, 1800.
 
 
0 komment , kategória:  Zenta  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 37 
2019.01 2019. Február 2019.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 13622 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 207
  • e Hét: 465
  • e Hónap: 3449
  • e Év: 9864
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.