Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Dáner Béla.
  2010-11-13 18:47:47, szombat
 
 
Dáner Béla.

Harc az új Magyarországért!

Az a harc, amelyet a magyar antiszemitizmus úttörői a 67-es kiegyezést követő időtől kezdve szinte megszakítás nélkül folytattak a hamis eszméktől, hamis jelszavaktól és előítéletektől végzetesen megfertőzött szabadelvű Magyarországon uralkodó társadalmi, politikai, gazdasági, erkölcsi normák és formák ellen, mint láttuk sohasem elsősorban a politikai hatalomért, e hatalom birtoklásáért és tűnő politikai sikerekért folyt. Ennél sokkal többről volt szó. Élet-halál harcról. Az új hódítók, a jövevények, a zsidók beözönlő áradata ellen folyt a kétségbeesett küzdelem, s mindaz ellen, amit a zsidóság elszaporodása, térhódítása magával hozott. A zsidóság ellen folyt ez a küzdelem, amelyik megjött ide csupaszon, üres kézzel, de a törzsi összetartás s a vérségi egység, a faji morál, a századokon át kiformálódott merkantil és üzérkedési képességek birtokában, hogy ezek segítségével rövid időn belül egész társadalmi osztályokat kiforgasson helyükből. A kor uralkodó eszméi, a zsidóság, kitűnően közismert alkalmazkodási képessége, a mozgó tőke amely csodálatos módon csak a kiválasztott nép kezében halmozódott fel szinte korlátlan befolyáshoz juttatták a zsidóságot.

A zsidóság által képviselt külön szellemiség is mélyen benyomult a magyar közgondolkozásba. Belső bomlást, zavart és széthasadást okozva. Kialakult kultúréletünkben egy külön zsidó-magyar szellemiség, amely külsőségeiben magyar volt, azonban ez a magyarság vagy inkább magyarkodás torz, hamis és groteszk volt s mélyen megrontotta formában, érzésben, tartalomban egyaránt a tiszta és igazi magyarságot. A társadalmi, politikai és szellemi süllyedés megalázó érzése kényszeríti a magyar fajvédelem első harcosait arra, hogy kilépjenek a küzdőtérre. A kiegyezést követő korszak csaknem minden évtizedének meg voltak a maga buzgó, áldozatkész fajvédő előharcosai. Előbb Istóczy, majd Verhovay, később Egan és Bartha Miklós, majd Szemere Miklós próbálták felébreszteni a nemzeti lelkiismeretet. Egyikük sem folytatott ú. n. reálpolitikát. Nem mérlegelték, hogy vállalkozásukat mennyi siker koronázhatja, hogy céljaik elérésére mennyi a kilátás. Magatartásukat egyetlenegy szempont vezette, hátha sikerül a magyarságot ráébreszteni helyzetének reménytelen voltára. Ennek a küldetésnek vállalása egy életre szóló lemondást, kirekesztettséget és idegölő harcot jelentett egy mindenre elszánt bosszúálló, erős és hatalmas ellenféllel szemben. Nemcsak a zsidóság szünet nélküli, idegölő hajszájával szemben kellett helytállaniuk, de a mindenkori hivatalos kormányhatalom is ellenséges, vagy legalábbis ellenszenves magatartást tanúsított az antiszemita, fajvédő törekvések vezetőivel szemben. Mégis mindig voltak, akik hűséggel és odaadással vállalták ezt a sorsot.

Ennek a munkának keretei nem teszik lehetővé, hogy a magyar antiszemitizmus szellemi előharcosainak mindegyikéről megemlékezzünk. Azokon kívül, akikről ebben a munkában beszámolunk, számosan voltak még, akik ott állottak az első vonalban és becsületesen kivették részüket az úttörés nehéz és küzdelmes munkájából, akik hősei és fanatikusai voltak egy eszmének, egy igazságnak.

Azok közül, akik a magyar antiszemitizmus és a magyar fajvédelem szellemi arcvonalának kialakításából bőségesen kivették részüket, akik tollal, szóval, eszmékkel és gondolatokkal gazdagították a magyar fajvédelem szellemi fegyvertárát, akik megkíséreltek világosságot vinni abba a zűrzavarba, amelyet a zsidóság mesterségesen támasztott a magyar szellemi életben, feltétlenül meg kell említenünk Dáner Bélát is.

Dáner az ellenforradalmi idők egyik legszélesebb látókörű, legképzettebb, legönzetlenebb és legfanatikusabb egyénisége. 1884-ben a háromszékmegyei Uzonban született. Középiskoláit Brassóban végezte. Egyetemi tanulmányokat Budapesten folytatott. Mint egyetemi hallgató már jelentős szerepet játszott a nemzeti irányú jobboldali ifjúsági mozgalmakban. Kiváló sportember volt. A főiskolai sport egyik leglelkesebb úttörője. 1911-ben bírói oklevelet szerzett. Bírósági jegyző lett a fővárosban. A világháború kitörésekor az elsők között került ki a tűzvonalba. Negyvenegy hónapot töltött a harctéren. Egész sor katonai kitüntetés birtokosa lett. Mint a monarchia egyik legkiválóbb, legbátrabb, legvakmerőbb tüzértisztjét ismerték. Egy-egy merész bravúrja sokáig szóbeszéd tárgya volt katonai körökben. Katonái rajongó szeretettel vették őt körül, ő is szívén viselte minden egyes legényének gondját, baját. Az összeomlás után bekapcsolódott az ellenforradalom szervezkedésekbe. A vörös rémuralmat követő idők egyik legtartalmasabb, legértékesebb közszereplője. Az önzetlenség, az áldozatkészség mintaképe. Nemcsak a tollat forgatta pompásan, hanem kitűnő szónok is volt.

Közvetlen, szenvedélyes hangú beszédei mély benyomást gyakoroltak a hallgatóságra. Különösen a parasztság körében volt igen népszerű. Hortobágy címen lapot szerkesztett, amely a Tiszántúl egyik legharcosabb, legradikálisabb antiszemita fajvédő lapja lett. Az első nemzetgyűlési választásokon a hajdúszoboszlói kerület választotta meg képviselőjévé keresztény nemzeti egyesülés párti programmal. Dáner sokat dolgozott az Ébredő Magyarok Egyesületében. Jelentékeny része volt abban, hogy egy időben ez az egyesület az ország leghatalmasabb társadalmi szervezetévé fejlődött. Tagjainak száma több százezret tett ki. Dáner később egyik alapítója volt a Fajvédő Pártnak, amelynek munkájából ugyancsak alaposan kivette részét. Állandóan járta a szervező és agitációs gyűléseket. Bátor kemény beszédeiért mindenütt lelkes ünneplésben volt része. Sokat dolgozott a Fajvédő Párt lapjába, a Szózatba. Cikkeiben legfőképpen a zsidókérdés gyors és radikális megoldását követelte. Nem lehetett őt elnémítani sem gúnnyal, sem rágalommal, sem fenyegetéssel, sem revolvergolyóval. Hiába követtek el ellene merényletet a Fajvédő Párt helyiségében, amikor is majdnem életét oltotta ki zsidó támadójának golyója. Dánert ezek a támadások és merényletek csak még keményebb, még elszántabb harcra buzdították. Mint királyi főügyész terjedelmes beadványban foglalt állást az ellen a kúriai döntvény ellen, amelyik nálunk a zsidóságot hivatalosan felekezetté minősítette. Elveiből nem alkudott, nem engedett, sem lefelé, sem felfelé. Amikor az említett beadványa miatt szembe került feletteseivel, lemondott állásáról inkább, semmint álláspontját megváltoztassa.

Dáner Béla Bartha Miklós nyomdokain haladt, őt is Erdély földje küldte a magyar közéletbe. Azok a veszélyek, amelyek ellen már Bartha Miklós is egy egész életen át elkeseredett harcot folytatott, Dáner idejében, aki egy nemzedékkel később kapcsolódott be a közéletbe, már sokkal nagyobbak voltak, szinte félelmetesekké nőttek. A nemzetiségi bomlasztás és izgatás már nyílt bujtogatássá fajult. Az erdélyi végeken a helyzet ekkor már válságosra fordult. Dáner ennek a nemzetiségi aknamunkának egyik főfészkéből, Brassóból figyelhette ezeket a jelenségeket és ítélhette meg következményüket. Ezzel a kívülről támogatott és megbiztatott államellenes tevékenységgel párhuzamosan bent az ország belsejében a fővárosban egy másik, nem kevésbé veszedelmes bomlasztó hadjárat indult meg. Az ország szívében egy nagyhangú zsidó fiskálisnak döntő szava van a közügyek vitelére. Budapest politikai, gazdasági, szellemi és társadalmi életét a zsidó plutokrácia, a Vázsonyi Weiszfeld-féle gettó demokrácia, a Kunfi-Garami által vezetett szociáldemokrácia és a Jászi Jakobovics-Pikler féle radikális szociológia és a zsidó kézben lévő sajtó uralja. A végeken a nemzetiségek, az ország szívében a zsidóság, s e kettős idegen és ellenséges rohammal szemben pedig ott áll tehetetlenül, erőtlenül, célt és irányt tévesztve sorsának megadva magát, a magyar társadalom. Kevesen voltak akkor, akik oly mélyen átértették ennek a tragikus helyzetnek terhét, mint Dáner Béla. Milyen belső meghasonláson és gyötrődésen mehetett át, amikor az a balsejtelem rémlett fel benne, hogy bajtársai százezreinek hősi erőfeszítése és véráldozata hiábavaló, mert az arcvonal mögött minden meglazult és felbomlóban van.

Bartha Miklóshoz hasonlóan Dáner is már a világháború kitörése előtt nyomatékosan sürgette az oláh irredenta törekvésekkel szemben a cselekvést, az erőteljes harc megindításai nemcsak, vagy legalábbis nem kizárólag közigazgatási és rendészeti eszközökkel, hanem politikai, társadalmi, gazdasági és szellemi téren. Sajnos, ebben az irányban jóformán semmi se történt. Ellenkezőleg szabadon folyhatott a Jászi-féle defetista és áltudományos propaganda, amelynek egyedüli célja az volt, hogy az ország bomlasztó nemzetiségi törekvéseket és igényeket belülről is alátámassza.
A frontélet fáradalmai és megpróbáltatásai közepette a magyarság jövőjén és sorsán töpreng. 1917 elején már sejti az elkerülhetetlen végzetet:
"Hálunk mögött a belső rothadás, amely mocsokkal, lehangoltsággal, iszappal lepi be fegyvereink csövét és rozsdát von kardunk élére. Lépjen bár száz ellenség nyíltan szembe velünk bátran, nyugodtan nézünk a szemébe. De a belső féreg rágódását nem sokáig bírják már izmaink. A kard kihull kezünkből." Dáner kinn a harctéren saját szemével figyelhette meg belülről megindított bomlasztás következményeit; a hadsereg lelki ellenálló erejének és harcképességének hanyatlását. Nyilvánvaló volt, ha ez a folyamat zavartalanul mehet tovább, akkor elkerülhetetlen lesz a külső összeroppanás is. Ezért küldi haza kétségbeesett cikkeit s követeli defetizmus és lélekrombolás megfékezését. Szenvedélyes szavakkal követeli a faji egységet, öntudatot, összetartást, gyors és hatékony magyar fajvédelmet sürget, amely le tudja gyűrni még idejében az ellenséges erőket. Félre kell lökni, el kell taposni a hamis jelszavakat és programokat, most, amikor a nemzet élet-halál harcát vívja. Dáner nem tud szabadulni attól az érzéstől, hogy mintha valami lassan emésztő idegen méreg folydogálna a nemzet szervezetében körös körül, amely töri, mossa, morzsolja a magyar fajiság nemzetfenntartó tulajdonságait és energiáját. Ezeket írja 1917 vége felé, amikor a zsidó radikális és szociáldemokrata választójogi agitáció és a nemzetiségi izgatás már egészen nyíltan és merészen jelentkezett, a zsidóság pedig kihívóan szembe vigyorgott a végzet útján támolygó magyarsággal s az ellenség zsoldjában álló gyáva törtetők, üresfejű demagógok alig leplezték hazaáruló szándékukat nyíltan szövetkeztek külső ellenségeinkkel az ország belső ellenálló erejének megtörésére.

A zsidóság ebben az időben már nem csinál titkot abból, hogy nem elégszik meg az ország anyagi és szellemi Életének irányításával, részt kér, sőt egészen magának kívánja megszerezni a politikai vezetést is. Dánér hosszabb cikkben ismertette ennek a zsidó hatalmi törtetésnek útjait, módjait és eszközeit. Csemegivel kezdődött ez a folyamat s Vázsonyival végződött. Csemegi olyan jogrendszert alkotott. amely a zsidóság különleges faji bűneit és faji érdekeit a legmesszebbmenő védelemben részesítette. A Csemegi-Nash jogrendszer tette lehetővé a zsidóságnak, írja Dáner, hogy néhány évtized alatt kezébe kaparintsa a pénzt, a tőket az egész országban.

Amikor a vagyon már együtt volt, mi következett utána: a hatalom! Hogyan szerezhetné még a zsidóság a politikai hatalmat: az általános titkos választójoggal. Dáner határozottan meg volt győződve, hogy a radikális szociáldemokrata oldalról a világháború végén követelt általános választójog bevezetése végzetes katasztrófába sodorja az országot, döntő szerephez juttatja egyrészt a nemzetiségeket jelentékeny számuk miatt, másrészt a zsidóságot a kezében felhalmozódott óriási tőkeerő következtében. Valóban nem lehetett semmi kétség afelől, hogy a Vázsonyi által szerkesztett választójogi tervezet, ha valóban életbe lépett volna, minthogy a sajtó csaknem száz százalékig a zsidóság kezében volt s csaknem minden számottevő pénzforrás felett is rendelkezett, a jól szervezett, anyagi erőforrásokkal rendelkező zsidó, radikális, marxista és nemzetiségi erők hatalmas előretörését eredményezi. Ahogyan Csemegi-Nash a zsidó érdekek szem előtt tartásával szerkesztette meg a büntetőtörvénykönyvet, hogy ezzel lehetővé tegye a zsidóságnak a vagyoni, az anyagi túlsúly megszerzését, ugyanúgy 1917-ben Vázsonyi- Weiszfeld Vilmos, a demokrata politikai front mindenható vezére, a zsidóság érdekeinek szem előtt tartásával szerkesztette meg a választójogi törvénytervezetet, hogy a zsidóság részére lehetővé tegye a politikai és az állami hatalom megszerzését.
"Nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy végzetszerű összefüggés van Csemegi és Vázsonyi szereplése között.
De ki is ez a Vázsonyi Vilmos? kérdezi Dáner Béla. "Magyarnak vallja magát, talán táblát is hord nyakában, amelyre fel van írva. De azt hiszem, a legutálatosabb idegen típust ma Magyarországon mégis ő képviseli, öntelt az önimádásig. Pökhendi az utolérhetetlenségig és hiú a betegességig. Sérteget kifogyhatatlanul jobbra, balra, de elégtételt soha senkinek nem ad. Hát magyar típus ez? Van ebben az emberben egyetlen magyar vonás. Nincs! Mint ahogy egyetlen csepp magyar vér sincs az ereiben."
És mi volt Vázsonyinak és politikájának végső és igazi célja? Erre a kérdésre ő maga felel meg nagyon jellemzően: Napról-napra dolgozzunk, tegyük a szenvedélyek tüzes katlanává az országot, itt békének, nyugalomnak egy pillanatra sem szabad lennie.

Tisza Istvánról ugyanez a Vázsonyi mint politikai szadistáról emlékezett meg, aki a szegények ellen őrjöng és tobzódik, a szuronyok mögül nyelvel, a porban heverőt megrúgja s mindeddig nem mutatta meg, mit tud a maga eszéből és akaratából. Vázsonyi nem titkolja, hogy az alsóbb néposztályok szenvedélyét igyekszik felkorbácsolni a plebejusoknak kell jönniük ebben az országban hangoztatta állandóan. És mi történt, amikor miniszter lett? Nyomban kiderült, hogy plebejusok alatt csak a saját fajtáját értette. Most már semmit se törődött többé a felizgatott, feltüzelt alsóbb társadalmi rétegekkel. Vázsonyit egyszerre nem érdekelték többé a plebejusok gondjai és bajai, állapítja meg találóan Dáner, annál nagyobb érdeklődést tanúsított a zsidó hadiszállító csalók iránt. Ezeket kellett elsősorban kimenteni szorongatott helyzetükből, ezeket a haszonszerzés lelkiismeretlen hiénáit, akiknek lelketlen és bűnös üzemiéihez oly sok szenvedés, könny és vér tapadt.

Az ellenforradalom után Dáner Béla ama kevesek közé tartozott, akik pihenés nélkül az építő és meg nem alkuvó fajvédelem győzelméért dolgoztak. Vallotta, hogy "zsidósággal vívott élet-halál harcunkban nincs megállás, nincs pihenés, nincs kiegyezés és megalkuvás, a két szemben álló jel közül valamelyiknek szükségszerűen alul kell maradnia. Parlamenti beszédeiben, agitációs útjain, újságcikkekben szünet nélkül sürgette a zsidókérdés radikális megoldását. Biztosítanunk kell a magyarság szabad és korlátlan érvényesülését és boldogulását saját hazájában; ez egyik legfontosabb előfeltétele a romokban heverő ország gyors és sikeres újjáépítésének. Az ellenforradalom sodrában felbukkanó sok, csekély értékű, nagyhangú és fürge könyökű törtető közül Dáner Béla tudásával, felkészültségével, képességeivel, becsületességével és a fajvédelem ügye iránt tanúsított áldozatkészségével messzire kimagaslott. Korai halála nagy vesztesége volt a magyar fajvédelem szellemi arcvonalának.
IRODALOM:
Dánér Béla: Új Magyarország, 1918.
A zsidókérdés megoldása, 1919.

 
 
0 komment , kategória:  Dáner Béla  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 154
  • e Hét: 4391
  • e Hónap: 11112
  • e Év: 376602
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.