Belépés
lenke1964.blog.xfree.hu
Három szóban el tudom mondani, mit tanultam az életről: mindig megy tovább. "A világ minden szépségéért sem akarnám elcserélni az egyéniségemet, még a... Varga Lenke
1964.08.18
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 63 
Gózon Gyula
  2018-08-03 19:03:06, péntek
 
  Ha az iskolai tanítóján múlik, Gózon Gyula nem színész lesz, hanem mondjuk hivatalnok. A színjátszást lenéző tanár ugyanis minden nap nekiszegezte a kérdést Gózonnak, hogy mi akar lenni. Színész! - jött a határozott válasz és már csattant is a pofon. Két éven át minden áldott nap (lásd még szineszkonyvtar.hu). Mégis színész lett belőle. Ahhoz persze kacskaringós út vezetett, míg a harmincas évekre egy szinten említsék Jávor Pállal vagy éppen Kabos Gyulával. És ha már Kabos. A két színész még egészen fiatalon Zentán talál egymásra. Mindketten azért választották a délvidéket, mert csak ott volt lehetőség. Életre szóló barátságot kötöttek, hogy aztán a harmincas években már ők ketten virítsanak a filmplakátokon. Gózont nagyon megviselte, hogy Kabos a félresikerült amerikai élete után 1941-ben meghalt. Talán még mardosta is a lelkiismeret, hogy ő nem tartott barátjával a tengerentúlra. Hitte, remélte, hogy a származása ellenére megússza a II. világháború borzalmait. Nem így történt. 1941-ben ő is tiltólistára került, a korábban ünnepelt színész (komédiától a drámáig mindent ragyogóan adott elő) bujkálni kényszerült. Négy éven át a rákosligeti házának padlásán húzta meg magát. Vele volt hű társa, a színésznő Berky Lili is, akit még 1917-ben, 32 éves korában vett el feleségül. Bármelyik pillanatban érte jöhettek volna, minden utcai zajra összerezzentek. De túlélték és Gózon ott folytatta, ahol az üldöztetése előtt: kivételes tehetségével mindenkit levett a lábáról. Aztán 1958-ban bekövetkezett amitől mindig is tartott, nem ő, hanem a nála egy évvel fiatalabb felesége halt meg hamarabb. Az akkor 73 éves Gózon Gyula összeroppant lelkileg és lassan testileg is. Az utolsó éveire az emlékezete teljesen felmondta a szolgálatot, szerepeket nem tudott megtanulni, ráadásul teljesen bezárkózott a saját világába. Méltatlan helyzetbe is került, az eltartói eladták a rákosligeti házát és egy lakótelepi lakásba költöztették. Gózon csak ült és maga elé mormolt valamit, de megesett, hogy kiszökött a lakásból és a pincében találtak rá. Aki ott volt, úgy emlékszik, mintha Kabos Gyulával beszélgetett volna éppen. A kivételes színész végül 1972-ben, 87 évesen hagyott itt minket. Ma már újra együtt poénkodik Kabos Gyulával valamelyik égben nyitott pesti kávéház asztalánál.  
 
0 komment , kategória:  Nagy elődök  
Tábori Nóra
  2018-08-03 19:01:22, péntek
 
  Az élete volt a játék, imádott nevettetni, pedig a gyerekkora miatt fájdalmas lelki sebeket cipelt. Tábori Nóra - hiszen róla van szó - egy temesvári vegytisztító üzem tulajdonosának és az ott dolgozó, csupán 18 éves Tábori Katalinnak a szerelméből született. Az anyukája sosem ment hozzá feleségül a nála húsz évvel idősebb férfihoz, sőt, mikor a kis Nóra (Suba Eleonóra Ibolya néven született) tíz éves volt, megszakította a kapcsolatot a férfival és meg sem állt Magyarországig, pontosabban Békéscsabáig. A költözés, meg az, hogy apa nélkül nőtt fel, megviselte a kislányt, s bár az anyukája újra férjhez ment (egy féltestvére is született), a gyerekkori traumákat egész életében cipelte. Tizennégy évesen még minden vágya az volt, hogy táncosnő lehessen, aztán szép lassan a színház felé sodródott. Az édesanyjához hasonlóan ő is korán szülte meg gyermekét, 18 évesen ment hozzá a színész Mezey Károlyhoz és egy évvel később megszületett a kislányuk, Julianna. A házasság aztán felbomlott, majd egy bizonyos Zselló Béla kohómérnökhöz ment feleségül, de ez a kapcsolat sem tartott sokáig. A magánéletei hullámvölgyek mellett a színpadon és a filmekben kiteljesedett, idővel nem csak komoly szerepekben tűnt fel, a szórakoztató műfajban is maradandót alkotott (nem véletlen, hogy évtizedekig szerepelt a Szeszélyes Évszakokban). Mivel a kislánya 1969-ben az NDK-ba költözött, Tábori Nórának marad a színészet, mellette pedig az imádott állatai, növényei. Éveken át lovagolt, de mindig volt a lakásában, később a pasaréti házában kutya is, macska is. Az első cicáját 1956-ban a forradalom alatti kavarodásban fogadta örökbe, de volt uszkárja, törpe schnauzere, sőt, még pintyei is (lásd még szinészkonyvtar.hu). A háza kertjében szinte simogatta a növényeket, rengeteg energiát fordított arra, hogy tökéletes gazdája legyen a virágoknak, bokroknak. Számtalan színházi és filmszerep találta meg, s ő mindenből a maximumot hozta ki. A sokak által imádott Tábori Nóra végül 2005-ben, 77 évesen hagyott itt minket, amikor is örökre elaludt. A fájdalmas gyermekévekért és a magánéleti csalódásokért kárpótolta a színpad.  
 
0 komment , kategória:  Nagy elődök  
Kőmives Sándor
  2018-08-03 18:49:22, péntek
 
  Imádták a gyerekek a hangját. Mert bársonyos volt, kedves, megnyugtató, leginkább pedig nagypapás. Amikor még a rádió mesejátékokat adott, a kicsik közül tízezrek rajongtak Moha bácsiért, a törpéért. Kőmives Sándor - mert róla van szó - egy időben megpróbálkozott a felnőtt, komoly színházi darabokban más hangszínnel megszólalni, de belátta, úgy nem hiteles, elfogadta tehát, hogy a közönség soraiban el-el hangzik, te, nem ő a Moha bácsi? Kömives egyébként színész-dinasztiában látta meg a napvilágot, az apja, Baumann Károly énekelt a magyar mulatókban először nem németül, hanem magyarul a kuplékat. A négy testvére közül kettő szintén a színházban kötött ki. A kis Baumann (Kömives csak később lett a nagymama után) előbb tisztviselőként dolgozott, majd éppen elérte a felnőttkort mikor az I. világháború alatt besorozták. Túlélte a front borzalmait, majd több vidéki kitérő után felfedezték és 1938-tól a nagy hírű pesti Vígszínház tagja lett. Itt ismerkedett meg a későbbi feleségével, Munkácsy Irénnel, akit egy évvel később el is vett feleségül. Munkácsyról tudni kell, hogy az édesapja a legendás színész, Ódry Árpád volt, aki viszont már nem élhette meg az esküvőt, mivel 1937-ben csupán 60 évesen elvitte a szívroham. De visszatérve Moha bácsihoz, bocsánat, Kőmives Sándorhoz. A Vígszínházban ismert ember lett. Aztán a II. világháború alatt - ahogy ő fogalmaz, félvér mivolta miatt - munkaszolgálatra rendelték, ám a lelki sebeken túl különösebb bántódása nem esett. Hazatért a feleségéhez, akivel három gyermeket neveltek nagy szeretetben, a fiú, ifjabb Kőmíves Sándor később szintén ismert színész lett. A bájos hangú karakterszínészt egyre több szerep találta meg a II. világháború után, minden valamire való filmben szerepet kapott (Gül babaként már 1940-ben kivételeset alakított). Aztán ahogy idősödött, az ifjúsági filmekben is felfedezték, a hangja pedig nem maradhatott ki a rádiós mesékből. A jóságos Moha bácsi mellett számtalan meseszereplőnek adta a hangját. Kőmives Sándor végül 83 éves korában, 1980-ban hagyott itt minket. A hangja viszont még most is ott bújik azoknak az egykori gyerekeknek a fülében, akik még meselemezt hallgattak a délutáni vagy az esti alvás előtt. Nyugodj békében Kőmives Sándor!  
 
0 komment , kategória:  Nagy elődök  
Várkonyi Mihály
  2018-08-03 18:48:12, péntek
 
  Ő volt a magyar némafilmek első szívtiprója, a tízes években a bakfis lányok a reklámképeslapjával aludtak el. Aztán Hollywoodot is meghódította, együtt játszott Fred Astaire-rel és Ginger Rogers-szel no meg John Wayne-nel és Alfred Hitchcock is ragaszkodott, hogy szerepeljen a filmjében. Ehhez képest ma már nem nagyon emlékszünk a sármos Várkonyi Mihályra, aki Victor Varconi néven lett a némafilmek és a hangosfilmek világsztárja is. Kisvárdán született 1891-ben és bár kiskorától a színészet vonzotta, kezdetben banki tisztviselőként dolgozott. Aztán mégis a színészet felé kanyarodott, olyannyira, hogy az I. világháború előtt Kolozsváron már a némafilmek világában is elmerült. (Tudni kell, akkoriban egy bizonyos Kertész Mihály volt a kolozsvári filmezés mindenhatója. Igen, a későbbi kultikus film, a Casablanca rendezőjéről van szó. Kertész 40 némafilmet készített Magyarországon, ám ebből csak három maradt fent, a többi az enyészeté lett. Az egyik, a Kolozsváron felvett Tolonc - amelyben Várkonyi is szerepel - eredeti kópiája néhány éve Amerikában került elő.). De visszatérve Várkonyi életéhez. Az I. világháború alatt önként vállalta, hogy a harcmezőre megy, három évet töltött a fronton, ha kapott némi eltávozást, akkor egyből filmezni rohant. A lányok kedvence a háború végén, 1919-ben aztán feleségül vette a színésznő Aranyosy Annát, majd némi bécsi és berlini kitérő után 1927-ben már Hollywoodot is meghódította. Amikor 1928 januárjában a feleségével Budapestre látogatott, mindenhová fotósok és újságírók kísérték a magyar világsztárt. Várkonyi - ekkor már Victor Varconi néven - dúsgazdag, ünnepelt színészként élte az életét Los Angelesben, ahol meseszép villát vásárolt magának. A magyar némafilmsztárok közül sokak karrierje kettétört a hangosfilm megjelenésével, Várkonyi ellenben ott is folytatta a diadalútját. Számtalan filmben szerepelt, vígjátékban, krimiben, westernben, éppen mire hívták. Habár a nők ezrei ostromolták, kitartott magyar felesége mellett, egészen annak 1949-ben bekövetkezett haláláig. Az akkor 58 éves magyar filmsztár aztán újraházasodott, ám megint egy magyar színésznőt vett feleségül, Várkonyi Lili személyében. Aztán tíz évvel később úgy döntött, felhagy a filmezéssel. Pihenni akart, főleg, hogy a karrierje vége felé már sok galibát okozott a vérnyomása. Aztán 1976-ban, 85 éves korában Santa Barbarában szívroham vitte el Hollywood magyar szívtipróját. Nyugodj békében Victor Varconi, bocsánat, Várkonyi Mihály!  
 
0 komment , kategória:  Nagy elődök  
Megjött Bagaméri! Ki a fagylaltját maga méri
  2018-08-03 18:45:23, péntek
 
  Az elátkozott fagylaltárus, az utca hírmondója és a furfangos gyerekek. Következzék 14 érdekesség a Keménykalap és Krumpliorr című, ma már legendás, négy részes ifjúsági filmről.

1. Eredetileg a szigorú tekintetű Major Tamást kérték fel Bagaméri szerepére, ám végül nemet mondott, mert nem akart gyerekfilmben játszani. Így került a képbe Alfonzó, aki viszont parádés alakítást nyújtott. Olyannyira lubickolt a szerepben, hogy a forgatás szüneteiben is magánszámokkal szórakoztatta a stábot, ezekből vágták össze a filmben látható jeleneteket.

2. A filmet 1973 nyarán forgatták, a gyerekek pedig háromszáz és négyszáz forint közötti napidíjat kaptak. Kiemelkedő összeg volt ez, elég ha csak azt vesszük, tíz évre rá, a Bujtor-filmek gyerekszínészei is ennyit kaptak. A pénzt természetesen a szülőknek adták, de a gyerekeknek is jutott belőle.

3. A Keménykalap és Krumpliorr külföldön is nagy siker lett, több, mint tíz ország vette meg a vetítés jogait. Egy hollywoodi tévés fesztiválon rangos díjat is kapott az alkotás, ám erről csak később értesültek a készítők, a magyar újságok sem írtak róla. A fesztiválsikerért járó kupa például egy olyan tévés vezető szekrényéből került elő, akinek semmi köze nem volt a filmhez.

4. Az egyik főszereplő Kovács Krisztián (Kisrece) rövid idő alatt 17 ifjúsági filmben szerepelt, ám idővel eltávolodott a színészettől. Olyannyira szakított a korábbi életével, hogy nyilatkozni sem szokott a gyermekéveiről. Informatikus lett, Angliában és a tengerentúlon is dolgozott.

5. A majom-tolvajt alakító Tímár Béla 26 éves volt a film forgatása idején. Sajnos meglehetősen korán, 41 évesen távozott az élők sorából.

6. Egy mai is létező óbudai játszótéren vették fel a legtöbb jelenetet. Persze azóta a játékok teljesen kicserélődtek.

7. A film operatőre a későbbi városvédő, Ráday Mihály volt. A filmben szerepet kapott az édesapja, Ráday Imre is (ő volt a gyerekorvos), aki már a harmincas években elismert, népszerű színész volt.

8. A rendező mind a négy imádott nagypapakaraktert belecsempészte a filmbe, Bánhidi László, Rajz János, Siménfalvy Sándor és Kőmives Sándor is szerepet kapott.

9. A Karcsit alakító Hamar Pál is szakított a filmezéssel, a testmozgás érdekelte, éppen ezért testnevelő-tanárként végzett...

10. A Keménykalap és Krumpliorr írója, Csukás István kényszerből került a tévézés közelébe. Mivel a versei kiadásából nem tudott megélni, egy barátja javasolta, hogy keresse meg a Keménykalap és Krumpliorr-ral a Magyar Televíziót, hátha film készülhet belőle.

11. A rendező Bácskay Lauró István mai is él, idén 85 éves, a főcím-animációt készítő Szoboszlay Péter pedig 81 esztendős jelenleg.

12. Kiss Gabi (ő alakította a beteg Péterkét) musical-színésznő lett, pedig a prózai műfaj is érdekelte volna, de amikor arról volt szó, hogy a színművészetire menne, fejéhez vágta a féltékeny közeg, hogy mit akar megtanulni az, aki már ilyen sok ifjúsági filmben játszott. Így a Zeneakadémiára ment inkább.

13. Berkes Gábor (Süle) élete nyitott könyv, később az Első Emelet és a Rapülők zenésze lett. Két gyermeke született, mindketten szinkronszínészek.

14. Szilágyi István később elmondta, a stábnak nagyon nem tetszett a Lópici Gáspár név, meg akarták változtatni, ő győzte meg a rendezőt, hogy maradhasson Lópici. Szerencsére sikerrel járt...
 
 
0 komment , kategória:  Nagy elődök  
Irinyi János
  2018-05-19 08:43:47, szombat
 
  A tűzszerszám, amit magyar feltalálónak köszönhet a világ

Irinyi János 1817. május 18-án született Erdélyben, a Bihar megyei Albison. Kémiai ismereteit a bécsi Politechnikumban szerezte.

Egyik professzorának kísérlete kapcsán jött rá a zajtalan gyufa megoldásának gondolatára.
Hosszú kísérletsorozat után, 1836-ban szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufára vonatkozó újítását. A gyufa fejében a foszfort nem káliumkloráttal, hanem ólomdioxiddal keverte.

Találmányát eladta egy gyufagyárosnak, a kapott összegből külföldre ment tanulmányútra. Berlinben a híres hohenheimi Mezőgazdasági Főiskola hallgatója volt. Hazatérve megalapította Pesten az első gyújtófák gyárát", mely a város több pontján működött. Sorra írta kémiai tárgyú cikkeit, és megjelent tankönyvének első kötete: A vegytan elemei.
Az 1848 - 49-es szabadságharcban jelentős politikai szerepet játszott, Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, és megbízta az állami gyárak felügyeletével.

A szabadságharc bukása után börtönbüntetésre ítélték.
Szabadulása után visszavonult a politikai élettől, tudományos munkásságának élt.

A köztudatban csak a gyufával kapcsolatos tevékenysége ismert, pedig az új szemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője volt, valamint jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításában.
 
 
0 komment , kategória:  Nagy elődök  
Bujtor István
  2018-05-05 09:40:45, szombat
 
  Ma ünnepelné a 76. születésnapját. Valószínűleg Tihanyban, az imádott nyaralójában jönne össze a család és a barátok. Délelőtt még elugrana vitorlázni egy kicsit, aztán jöhetne az ünneplés a langymeleg májusi szombaton. De már nem teheti. Bujtor István ugyanis 9 éve itt hagyott bennünket. Mikor meghalt, a legjobb barátjának, Kern Andrásnak azonnal beugrott Bujtor egy megjegyzése. ,,Legyünk jókedvűek, nem sok nyár van már hátra." Ma már tudni, egy ritka fertőzés támadta meg a szervezetét, 56 napig tartották mesterséges kómában Veszprémben, majd Budapestre szállították. Másnap tüdőembóliát kapott és összeomlott a keringése. Igazi életigenlő ember volt. Imádta a színészetet, imádta a Balatont és a vitorlázást és teniszt (ehhez képest válogatott kosárlabdázó volt fiatalon). Freinreisz Istvánként született (az apja neves orvosprofesszor volt), ám Keleti Márton filmrendező tanácsára nevet változtatott. A testvére, Frenreisz Károly nem, ő ezen a néven lett befutott zenész. Ő édestestvére volt, a színészóriás Latinovits Zoltán pedig a féltestvére, Bujtor édesanyjának első házasságából született. Bujtornál senki nem csinált nagyobb reklámot a Balatonnak. Az Ötvös Csöpi filmeket imádták a nézők. Csak semmi pánik, Pogány Madonna, Elvarázsolt dollár, Hamis a baba. Telitalálat volt az összes. Bujtor remekül hozta a magyar Bud Spencert akinek hosszú évekig a hangját kölcsönözte a filmekben. Legendássá tette a Sándor Mátyásban nyújtott alakítása is, azt a filmet sem mulasztom el, ha adja valamelyik tévé. Bujtor István kétszer házasodott és két gyermeke született. Balázs, aki hegedűművész lett és Anna, ő pedig jogászként és drámapedagógusként végzett. A második feleségével, Judittal harminc évig életek együtt. A színész halála annyira megviselte az özvegyet, hogy évekig pszichológushoz járt. Ma már talán elfogadta az elfogadhatatlant. Bujtor István már nincs velünk, de mégis. Bármikor megyek Balatonra én valamiért ott látom őt a Tihanyi öbölben egy vitorláson ülve. És ez már így marad az idők végezetéig. Nyugodj békében Bujtor István!  
 
0 komment , kategória:  Nagy elődök  
Déri János
  2018-05-04 09:01:56, péntek
 
  Vérbeli riporter volt, fanyar, utánozhatatlan humorral és az állandó igazságkereséssel. Az Ablak miatt vált legendás műsorrá, a Pocsék áruk fórumát majd a Nulladik típusú találkozásokat is imádták az emberek. Déri ösztönös volt, mindamellett kifinomult és intelligens. Nehéz elhinni, de gépészmérnöknek készült, aztán mégis jelentkezett a Magyar Televízió riporter kerestetik versenyére. Imádta a sportot, focikapus volt fiatal korában, de a tenisz is közel állt a szívéhez. Talán a legnépszerűbb riporter volt, amikor végigsöpört az országon a rémes hír, hogy Déri János súlyos beteg. Sajnos igaz volt. A tüdejét támadta meg a gyilkos kór, itthon egy orvos sem vállalta, hogy megműti. Déri viszont nem adta fel, végül Németországban feküdt kés alá. A műtét sikerült, ám sajnos már akkor tudni lehetett, nincs menekvés. Amikor Mexikóba utazott, hogy talán ott megmenthetik, az egész ország drukkolt neki. A drámai telefonos bejelentkezései - már rekedtes, meggyötört hanggal - mindenkit megviseltek. Végül 1992. április 29-én itthon, a szerettei körében (három gyermeke volt) aludt el örökre. Mindössze 41 éves volt.  
 
0 komment , kategória:  Nagy elődök  
Muráti Lili
  2018-05-04 09:00:38, péntek
 
  Muráti Lili (eredetileg Teodóra Aurélia) a két háború közötti magyar filmezés nagyasszonya. Új színt hozott a palettára. Addig a kis ártatlan szépségek voltak divatban, erre jött Muráti, akinek minden mozdulata erotikusnak hatott, férfiak tízezrei rajongtak a modernnek számító nőért. A hölgyek is másolták, számtalan ruha divat lett, amit rajta láttak. Muráti persze rá is játszott, állandó témát adott a bulvárlapoknak. Budapesten mindenki tudta, hogy egy Adler Juniorral jár, sőt, inkább száguldozik. A csúcsra ért, a Csúnya lány és a Fizessen, nagysád! színésznőjeként 1937-re hollywoodi sztárként élt férjével, a színigazgató Vaszary Jánossal. Villájuk volt a Vízivárosban, lakásuk a Logodi utcában, birtokuk Soltvadkerten. Aztán jött a II. világháború. Muráti sosem titkolta jobboldali elkötelezettségét, ám állítja, nem igaz, hogy nyilasokkal szimpatizált. Ennek ellenére a szovjetek bevonulásakor férjével együtt menekülőre fogta, mindent hátrahagyva próbálták elhagyni az országot. Többször szovjet fogságba estek, volt, hogy majdnem kivégezték őket egy villa kertjében, ám végül eljutottak Ausztriáig. Mezítláb, rongyosan. A villát és a birtokot széthordták, semmijük sem maradt. Egy párizsi kitérő után végül Spanyolországban telepedtek le, Muráti kezdetben a madridi magyar rádióban olvasott fel írásokat, majd férjével társulatot szervezett, ahol már spanyol nyelven léptek színpadra. Vaszary halála után újra megházasodott, majd 1975-ben lépett megint magyar földre. Kilencven éves korában, Madridban érte utol a halál az egyik, ha nem a legszebb magyar színésznőt!  
 
0 komment , kategória:  Nagy elődök  
A legendás tévébemondók
  2018-05-04 08:59:33, péntek
 
 

TAMÁSI Eszter
Az egyik legismertebb magyar bemondó volt, 1957-től szerepelt a képernyőn. A mosolygós, kedves tévés hamar belopta magát a nézők szívébe. 1990-ben agydaganattal műtötték, reménykedett a visszatérésben, ám 1991-ben elragadta a halál (ma lenne a 80. születésnapja). Mindössze 53 éves volt.

TAKÁCS Marika
A másik nagy kedvenc. Őt tartották a legszebb bemondónak. 1957-től láthattuk, az első nagy bemondó-generáció oszlopos tagja volt. Az aktuális frizurája divatot teremtett Magyarországon. Miután a tévétől elküldték megtámadta a halálos kor. 1997-ben hagyott itt minket. 58 évet élt...

HAJAS Ilona
1974-ben került az MTV-hez a csengő hangú bemondónő. A nézők hamar megszerették és úgy tűnt, nagyon sokáig képernyőn lesz. Sajnos előbb a magánéleti problémái viselték meg, majd súlyos betegséget diagnosztizáltak nála. Csupán 38 éves volt, mikor 1989-ben itt hagyott minket.

VARGA József
Ő volt az első férfi bemondó a Magyar Televízióban. Az orgánuma, a megjelenése, a stílusa is képernyőre teremtette. Aztán 1981-ben munka közben rosszul lett, szívinfarktus vitte el. Csupán 51 esztendős volt.

LÉNÁRD Judit
Kevesen tudják, ő volt az 1964-ben indított Delta első műsorvezetője. Kimért volt, elegáns, akár az angol BBC-nél is dolgozhatott volna. Aztán súlyos betegség támadta meg, amit viszont titkolt a külvilág előtt Mindössze 42 éves volt, amikor az öngyilkosságba menekült.

HÓDOS Judit
Kezdetben bemondó volt, ám idővel addig járt a Híradó főszerkesztőjének nyakára, míg műsort vezethetett. Szokatlan abban az időben, hiszen férfiműfajnak gondolták itthon a híradózást. 1972 november 23-án aztán egy tragikus autóbaleset áldozata lett, Aszódnál karambolozott a Magyar Televízió gépkocsija, amelyben öt tévés ült. Egyikük sem élte túl az ütközést. Hódos Judit mindössze 35 éves volt.

SZÁDVÁRI Gabriella
A tévés Rózsa György felesége volt sokáig, ám a kapcsolatuk megromlott. A tévés karrierjének az vetett véget, hogy bundalopási ügybe keveredett. Levették a képernyőről és soha többé nem kerülhetett vissza. Kereste a helyét az életben, ám végül önkezével vetett véget az életének.
 
 
0 komment , kategória:  Nagy elődök  
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 63 
2018.11 2018. December 2019.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 1016 db bejegyzés
Összes: 31746 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 0
  • e Hét: 2427
  • e Hónap: 11838
  • e Év: 913770
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.