Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
A Bajkeverők V. rész
  2010-12-01 11:47:50, szerda
 
 
A Bajkeverők V. rész

III. Bűnösök-e Jézus halálának okozói?[*]

Krisztus szenvedése és halála a zsidók részéről nézve, akik azt közvetlenül okozták, annak, szerzői voltak, egy kimondhatatlan gonoszság eredménye. Egyébként a zsidók gonoszsága, ellenséges érzülete Krisztussal szemben nem folyt be közvetlenül a megváltás művébe, annak nem oka, hanem csak alkalma volt.

A Krisztus-gyilkosság Káin-bélyege mindenesetre rajt van a Krisztustól elpártolt zsidó népen és a történelem Jeruzsálem pusztulásával és a zsidó nép szétszóratásával megrázó színben mutatja annak az átoknak szörnyű beteljesülését, amelyet maguk a krisztusgyilkos zsidók mondtak ki magukra és egész népükre:

,,Az Ő vére mirajtunk és gyermekeinken". De ez a bélyeg a zsidó nép egyes tagjait egyedenkint csak annyiban érinti, amennyiben szellemileg is közösséget vállalnak atyáik bűneivel, azaz egyedenkint öntudatosan szembehelyezkednek Krisztussal. Akik közülük elismerik Jézus Krisztust és hódolattal hajolnak meg előtte, azok számára a keresztség szentségében Krisztus vére nem átok, hanem megváltás.

Jézus halálos ítéletét a zsidók közül ma már csak kevesen tartják igazságosnak. Jézus halála annyira bántja egyesek jóérzését, hogy azt mindenáron a pogányokra iparkodnak hárítani, Izrael népét pedig benne ártatlannak tüntetik fel. A reform zsidók szerint (Klauzer) a zsidók nem felelősek Jézus keresztre feszítéséért, legfeljebb az arisztokratikus papság egy csoportja szadduceusok. Az igazi felelős Pilátus. Krisztus tanítása az egyes emberre nézve magas szabály lehet, de a nemzeti életre nézve tűrhetetlen. Itt, e tekintetben került szembe a zsidósággal.

Ezzel szemben a Krisztus-gyilkos zsidók bűnét különböző beszámítás alapján aquinói Szt. Tamás szerint a következőképpen ítélhetjük meg: A zsidók vezetői és a zsidó tömeg egyaránt vétkezett, de nem egyformán. A teológiailag képzett főpapok és írástudók bűnös tudatlanságból cselekedtek, amikor Krisztust halálra adták. velük szemben a tömeg bűne ugyancsak rosszakaratból származik, de némileg kisebb, mivel engedte, magát vezetni. a helytelen irányba. Pilátus bűne még kisebb, hiszen szkeptikus pogány létére föl sem merülhetett benne a Messiás-gondolat. Jézusban ő csak egy egyszerű embert látott, de ott vetkezett, hogy saját lelkiismerete ellen ártatlanul ítélte el Jézust a zsidók, nyomására. A keresztre feszítést végrehajtó katonáknak a bűne még ennél is kisebb, minthogy a parancsnak engedelmeskedve jártak el s csak kegyetlen vérszomjukkal vétkeztek.

Arra a kérdésre pedig, hogy a zsidók ítélték-e halálra és juttatták a keresztre Jézust, a történelmi igazság alapján nem adható más válasz, mint a leghatározottabb IGENIS. Ellenségeskedésük szelleme irányította a Jézus elleni pert és megsemmisítésére törő akaratuk mozgatta meg mindazokat az eszközöket, amelyek megvalósítani segítették céljukat. A hivatásához méltatlan főpapság játszotta a főszerepet, ő volt a vezető, a felbujtó, a vádló. Rosaldi, a kiváló jogász és esztéta ,,Il processo di Jesu" c. könyvében végső megállapítása az, hogy Krisztust nem ítélték el, hanem megölték, kivégzése nem igazságtalanság, hanem gyilkosság. Rosaldi e megállapítása azonban nem veszi le a felelősséget sem a zsidók, sem Pilátus válláról. Bizonyos az, hogy a zsidók halálra szánták Jézust és a zsidók gyűlölködésén meghiúsult sok kibúvó után és a zsidók szertelen kényszerítő hatásának engedve Pilátus halálra is adta Jézust. A mód, ahogy történt csak mímelése volt a jogszerűségnek.

IV. Krisztus és a kereszténység a zsidó irodalomban

A zsidók legtekintélyesebb és legnagyobb rabbija Maimonides (élt a XII. században) a Misne Tora c. munkájában a klasszikusnak mondható zsidó álláspontot fejti ki Krisztust illetően. Összefoglalva: A keresztények ott tévednek, amikor a Messiásra vonatkozó megállapításaikat nem szó szerint, hanem szellemi, szimbolikus értelemben veszik. Ugyanígy tekintik szellemi értelemben az ószövetségi törvényeket és részben azt tartják róluk, hogy már nem érvényesek. Márpedig a Messiást illetően minden próféta azt mondja, hogy a Messiás megváltja Izraelt és a világ népei alávettetnek Izraelnek. De mi történt Krisztust illetően? Nem mint király jelent meg, nem is úgy halt meg, sőt erőszakos halála a legnagyobb bukás lévén, bizonyíték tévedése mellett. De a zsidó népnek is lehanyatlott a sorsa Krisztust követően és éppen nem szabadult meg, nem válttatott meg a pogányok uralmától. Ha majd eljön az igazi Messiás, akkor ezek is t. i. a keresztények belátják tévedésüket. Noha a kereszténység megismerteti a világai az ószövetséget és a Messiást, de tévesen magyarázza, ezért ez a tan eretnekség és a zsidó szemében a keresztény nem lehet más mint bálványimádó. Maimonides e sorait könyvének csak legrégibb kiadásaiban találjuk meg, a későbbi kiadásokból a cenzúra töröltette.

A későbbi századok folyamán a zsidók gyűlölete a keresztények iránt fokozódott. Fő okul azt lehetne felhozni, hogy a középkor erős faji megkülönböztetést tett a zsidókat illetően és egyre jobban éreztette a tőle való idegenkedést. Természetes, hogy erre a zsidók még több gyűlölettel válaszoltak. S mivel a hatalmas kereszténység ellen alig tehettek valamit, szóval és írással indítottak hadjáratot. Ekkor keletkezett a jellegzetes zsidó szennyirodalom, amelyhez hasonlítva a Talmud legsértőbb helyei illedelmesnek mondhatók.

(Meg sem kíséreljük még kivonatosan sem ismertetni Huber Lipótnak mintegy 140 oldal terjedelemben összegyűjtött idézeteit a Jézust, és a keresztényeket gyalázó irodalomból. Tájékoztatásul csak egy pár kiragadott mondatot hozunk alább az ocsmányságok e beláthatatlan tömegéből.)

A Talmudban Jézus nevét a kabbalisták átokká formázzák át, pl.: ,,irtassék ki a neve és emlékezete", ,,Jézus a hazugság és undokság", ,,a gonosz neve rothadjon meg", ,,szakadjon ki a lelke", ,,törjenek össze csontjai a pokolban", ,,Sztada, azaz a hűtlenségben fogant, a kéjnő fia, a fattyú, a bolond".

Ugyanígy gyalázzák Krisztus Anyját és az apostolokat,

A középkori zsidó irodalomból megemlíthető a ,,Toledói Jesu", egy fantasztikus ,,történet", tele anakronizmussal, elképesztő ocsmányságokkal Krisztus ellen. Pl. Júdás levizel Jézusra, s ezzel megtöri varázserejét. Az egész ,,mű" nem egyéb, mint tendenciózus, sületlen, piszkos és káromló mese, amelyben a talmudi és midrasi mondák össze vannak szőve Jézus elleni gyűlölettel és elferdített evangéliumi elbeszélésekkel. Valóban hitványabb módon nem torzíthatta volna el az aljas bosszú és tehetetlen Krisztus-gyűlölet a világ Megváltójának képét.

Ide sorakozik még a ,,NICCACHON" cím alatt összegyűjtött keresztényellenes irat és a ,,CHIZZUK EMUNA". Aki ezekbe a förtelmekbe beletekint, megismeri a zsidó lélek lényegét.

A rabbik tanítása szerint a legrosszabb zsidó is lényegesen jobb, mint a nem-zsidó. Ezért a zsidó nem is kerülhet a pokolba. Minden zsidó szent. A zsidók kedvesebbek az Úr előtt, mint az ég angyalai. Minden egyes zsidó lélek kedvesebb az Úr előtt, mint az összes többi nemzsidó együttvéve. A világ teremtése Izraelért történt. A világ népei nem állnak meg Izrael nélkül. Ha Izrael nem volna, a Nap sem kelne föl és az eső sem esne.

A zsidóságnak a világ népei fölötti korlátlan uralomhoz teljes joga van és a nemzsidóknak kötelessége Izraelt, mint felsőbbrendű fajt szolgálni. Elvész az a nemzet, amely nem szolgálja Izraelt.

Izrael megbántása annyi, mint Isten megbántása. A zsidó úgy viszonylik.a nemzsidóhoz, mint ember a baromhoz. Mert a nemzsidó lelke a tisztátalan lélektől származik. A nemzsidók azért teremttettek, hogy éjjel-nappal szolgálják a zsidót, mert a nemzsidó emberi alakot öltött állat, akinek szolgálni kell az embert. Ezért a nem-zsidók házassága nem is házasság, hanem barmok konkubinátusa. Ezért a zsidó férfi paráználkodhatik a nemzsidó nővel, házasságtörést nem követ el. Maimonides is kimondja, hogy a zsidóknak a nemzsidók felé megnyilvánuló jószándéka csak a száműzetés (galut) , azaz a keresztény uralom idején van megengedve, de tilos akkor, amikor már a zsidók uralkodnak. Nem szabad a nemzsidónak jó tanácsot adni, nem szabad irántuk önzetlennek lenni. A nemzsidót nem szabad gyógyítani, ha mégis muszáj, csak jó pénzért.

A rabbinizmus csak abban az esetben ismeri el az állam törvényeit kötelezőnek a zsidó részére, ha e törvények nem ellenkeznek a zsidók törvényeivel. Az összeütközések elkerülése végett azt ajánlja a rabbinizmus, hagy zsidó zsidó ellen ne pereskedjék nemzsidó bíróság előtt. Aki ez ellen vét, kiátkozható vagy halálra is ítélhető. Zsidó zsidó ellen a nemzsidó javára nem tanúskodhatik. A zsidó bíró pedig egy zsidónak egy nemzsidóval való perében feltétlenül a zsidó javára döntsön, ha másként nem, hát csellel és fondorlattal.

A Sulhan Aruk kommentár szerint ha egy zsidó egy nemzsidót jogához segít egy másik, csalárd zsidóval szemben, akkor ez a zsidó a ,,nagy átok" alá esik. A ,,nagy átok" alól való szabadulás után pedig a ,,kis átok" alatt marad mindaddig, amíg meg nem fizeti a csalárd zsidónak azt a pénzösszeget, amit ez az igazság szerint köteles volt fizetni, a nemzsidónak.

Nem forog fenn Isten nevének megszentségtelenítése, mondj a Rabbi Rasi, ha a nemzsidó nem veszi észre, hogy a zsidó hazudik.

Abbo Areka mondta: Mózes átengedte az izraelitáknak a nemzsidók vérét és átengedte azok vagyonát, mert így szólt: ,,senkit ne hagyj békében" és ,,egyél az ellenségedtől szerzett zsákmányból". Így olvashatjuk a TOSZAFOT-ban: ,,Az Irgalmas a gojok ivadékait szabad prédára, engedte, mert írva van: folyások, miként a csődörök folyása és ezért a gojok magva olybá vétetik, mint a barom magva." Ugyanígy rabbi Abbo.

A régi rabbik szerint Isten a nemzsidók vagyonát, sőt életét szabad martalékul dobta a zsidóknak. Ez elvben azt jelenti, hogy az egész világ mindenestül voltaképpen a zsidóság tulajdona. Ezért, ha a zsidó a nemzsidót, kifosztja, nem követ el bűnös cselekedetet, hanem csak érvényt szerez tulajdonjogának, és rendelkezik azzal, and úgyis az övé.

Maimonides, és Levi Ben Gerson: ,,Mivel a nemzsidók barmok, azok megölése annyi, mint a barom megölése."

A nemzsidó, aki a Torával foglalkozik, halálra méltó, ugyancsak halálra méltó az a nemzsidó, aki szombatnapkor nem dolgozik, mert a nemzsidónak ,,éjjel-nappal, a hét minden napján kell dolgoznia."

Rabbi Simeon tanítja: A legjobb gojt öld meg...

Gojnak pénzt uzsorakamatra kölcsönadni kötelesség, hogy neki kárt okozhassunk, mondja Levi Ben Gerson. A nemzsidót szabad meglopni. Csempészni szabad, ha ezzel a nemzsidó károsodik.

A rabbinizmus szerint a zsidónak bizonyos körülmények között meg van engedve hamisan esküdni. Ezért a keresztények régtől forrva nem sok bizalommal voltak a zsidók esküje iránt. Erre különös okot ad az ú. n. KOL NIDRE-nek nevezett formula. Ezzel a Kol Nidre kezdetű szöveggel évenként az engesztelő ünnep elején a zsinagógában az egész hitközség előtt nyilvánosan és ünnepélyes szertartások között előre semmisnek jelentik ki a jövő év folyamán teendő minden fogadalmukat, esküjüket. Vagyis önhatalmúlag, egyoldalú kijelentéssel már előre feloldozzák magukat a jövőben talán teendő eskü kötelezettsége alól. Mi több, az a képtelenség is benne van a Kol Nidrében, hogy már most bánatot érez azért, amit még meg nem tett, de talán tenni fog és esetleg meg fogja szegni.

Nem meglepő ezek után, ha a keresztények a keleti zsidóságnak műveletlen, alacsonyfokú erkölcsi érzékét, a nemzsidókkal szemben tanúsított közismert amorális víselkedését, szertelen önzésből és kapzsiság-túltengésből eredő tipikusan zsidó bűneit jórészt a rabbinizmus ilyen laza, kétes vagy semmilyen erkölcsi tanítására vezeti vissza.

V. Fanatizmusból elkövetett bűncselekmények és a vérvád.

A fanatizmusból elkövetett bűncselekmények köze tartoznak: feszületek, keresztek megcsonkítása, meggyalázása, keresztény gyerekeknek leginkább húsvét táján történt elrekkentése és halálra kínzása, keresztre feszítése. A szent ostyák meggyalázása.

A fenti dolgok miatt az orleansi zsinat 511-ben megtiltotta a zsidóknak, hogy nagycsütörtöktől húsvét hétfőig a keresztények előtt mutatkozzanak. Hasonlóképpen intézkedett a IV. Lateráni zsinat 1215-ben.

Bizonyított keresztre feszítés történt az angliai Norwichben 1144-ben, ahol a zsidók egy 12 éves parasztfiút, Vilmost egy zsidó házába csaltak, gúnyt űztek vele, a nyaka köré, tekert szíjjal fojtogatták, haját lenyírták, fejét tövisekkel szurkálták sebet ejtve rajta, végre felfeszítették, a bal oldalát szíve táján átszúrták. (Acta Sanctorum Martii. Tomus III. Antverpiae 1668, 588-591 old.)

1171-ben Bloisbah keresztre feszítettek egy keresztény francia fiút. Pontoisban 1179-ben ugyanígy megöltek egy Richard nevű 12 éves fiút. 1250-ben Saragossában egy 7 éves kisfiút szegeztek a falra, majd fejét és kezét levágták. Prágában 1305-ben hasonló módon megöltek egy kisfiút. 1468-ban a spanyol Sepulvedában egy keresztény lány került hasonló sorsra. 1490-ben Toledó mellett 11 marannó keresztre feszítette egy koldusasszony fiát és a még élő gyerekből kitépték a szívet.

Dívott még a keresztény gyermekeket helyettesítő viaszbábúnak ,,megkínzása és keresztre feszítése". Igen gyakori volt, hogy a zsidók szentelt ostyát kerítettek maguknak és azt meggyalázták.

Ezzel kapcsolatban bővebben kell szólni az ú. n. vérvádról vagy rituális gyilkosságról. Ennek lényege az volna, hogy a zsidóknak a vallásuk előírná azt, hogy keresztény vért vallási, vagy szertartási célra használjanak föl. Egy tény, hogy ilyen zsidó vallási előírás NINCS, az is tény, hogy a zsidók ennek megfelelően soha el NEM követhettek és el nem követtek rituális gyilkosságot. A vérvád tehát nem áll meg. Ellenben fanatikus elvakulásból, mérteket vesztett gyűlöletből mint fentebb láttuk gyilkoltak meg keresztény gyermekeket.

A vérváddal először a XIII. században találkozunk, akkor merült föl először az a hiedelem, hogy a zsidók a keresztényeken vérszerzés céljából rituális gyilkosságot követnek el.

Noha a zsidó szentírás az emberölést és emberáldozatot tiltja, a Jordán völgyében divatos volt a gyermekáldozat. Még a nagy Salamon király is hódolt az effajta bálványozásnak. Kánaán népei ugyanis Jeruzsálem közelében felállítottak a Moloh-ot. Ez egy bikafejű, emberi testű belül üres bronzszobor volt, amit belülről fűteni lehetett s ennek izzó karjára helyezték áldozatul a kisgyermeket, igen gyakran élve. Két júdeai király még saját gyermekét is feláldozta. A züllés és elvadulás, a politikai bomlás e korában ezért kellett Júdának a babiloni fogságba hurcoltatnia. Ahogy Ezékiel próféta mondja, mert gyermekáldozatot mutatott be ,,mind a mai napig".

Mindamellett, nyilvánvaló, hogy a mózesi törvényekkel a rituális gyilkosságot kapcsolatba hozni és olyat állítani, hogy a zsidók embervért használtak rituális célra, merőben téves, hamis vélemény. A mózesi törvények az állati vér evését határozottan tiltják és igen súlyos büntetést mérnek ki a megszegőre. Az állat vére Jehováé, ahhoz ember nem nyúlhat kóser vágás. Igaz ugyan, hogy a mózesi törvények embervérről említést nem tesznek. Ennek oka, hogy fölösleges lett volna, hiszen az embernek megölése már eleve tiltva van. Tehát leszögezhetjük, hogy ameddig a zsidó híven ragaszkodik a mózesi valláshoz és annak törvényeihez, rituális gyilkosságot nem követhet el, keresztény ember vért semmiféle célra, legkevésbé vallási célra nem használhat.

Ami a rabbik törvényeit illeti a vér evésére vagy élvezésére vonatkozóan, enyhítő rendelkezéseket látunk. Általában, ha a vér még nem vált külön a testtől, pl. a saját foghúsból eredő vér, megehető. Ugyanígy, a körülmetélés alkalmából a sebből kiszívott vér lenyelhető. A Sulhan Aruk szerint is fogyasztható a vér, ha annak tulajdonságát megváltoztatták, pl. sózással. Végül egy súlyos beteg gyógyítása céljából fogyasztható a tiltott vér. Azonban az embervérrel kapcsolatban, sehol nincsen szó keresztény gyermek leölése útján szerzett vérről vagy keresztény vérnek rituális célokra való felhasználásáról.

Az első rituális vérvád 1235-ben emeltetett a zsidók ellen Fuldában. A német közvélemény az egész zsidóság ellen fordult a vérgyilkosság vádjával. II. Frigyes német-római császár teljes szigorral lépett föl, s alapos vizsgálatot rendelt el. Bizottságot hívott össze és sok ellentmondó vita után úgy találta, hogy sem az Ószövetségi szentírásban, sem a Talmudban nyoma sincs annak, hogy a zsidók keresztény vérre áhítoznának. A császár fölmentette a zsidókat a vád alól és megtiltotta a zsidóknak emiatt való üldözését.

Ugyanilyen nemleges döntést hozott a lipcsei egyetem protestáns kara 1714-ben.

A vérvád azonban makacsul tartotta magát a nép körében egész Európában. Igen sok pápa vette védelmébe a zsidóságot e vaddal szemben. Hosszú és kínos vizsgálatok eredményeképpen a pápák hamisnak nyilvánítják a zsidók elleni rituális gyilkosság vádját és megtiltják a zsidóknak emiatt való üldözését.

Ezzel azonban, nem tagadják a zsidó gyilkosságok lehetőségét és tényét, a pápai bullák csak a gyilkosság minősítése ellen rituális gyilkosság nyilatkoznak, nem pedig más okból elkövethető vagy elkövetett zsidó gyilkosságok ténylegessége ellen. Gyilkolhattak és gyilkoltak fanatizmusból, kereszténygyűlöletből, bosszúból, pederaszta, szadista és hasonló okokból. De ezekben az esetekben a gaztett csak az egyes individuumnak esik terhére s nem az egész zsidóságnak.

A keresztény gyermekeken elkövetett zsidó gyilkosságoknak a babonás eltévelyedés vagy vallási téboly lehetett a motívuma, de ezt a széles tömegek, érthető tévedéssel, rituális gyilkosságnak minősítették. Ismerve a zsidók álláspontját a keresztényeket illetően, hogy azok nem emberek, hanem barmok és ugyanakkor a jogosnak vélt örökségből állandóan kidobottnak érezve magukat, szétszórva a Fold népei között, azoktól megvetve, üldöztetve és hogy a várva várt Messiásnak az eljövetelét épp a keresztények uralma késlelteti, nem csoda, ha akadnak a rideg talmudizmus alapján elfogult ortodox zsidók, akikben az izzó gyűlölet és vallási, fanatizmus fellobban. Ilyen hangulatban egy fanatikus zsidóban kialakulhatnak oly nézetek, hogy az istentelen keresztények meggyilkolása nem bűn és bizonyos misztikus képzetek hatása alatt megérlelhette magában a vérgyilkosság, rituális gyilkosság hajtását. Emiatt azonban az egész zsidóság nem kárhoztatható, mert egy vagy néhány eltévelyedett, tudatlan zsidónak volt a babonás bűncselekménye.

Hogy a szerencsétlen körülmények összefolyása, a helytelenül értelmezett zsidó szokások és az azokból levont helytelen következtetések mennyire közre tudnak játszani, álljon itt egy példa.

Ősi, furcsa szokás a zsidóknál az engesztelő ünnep előtt egy kakast áldozni. A zsidó felfogás szerint a kakas a föláldozandó bűnös embert jelenti, jelképezi. És azért éppen a kakas, mert a kakast héberül Géber-nek mondják, de ez a szó ugyanakkor férfit is jelent. Ezért a géber a kakas kiválóan hatásos helyettesítője a géber-nek a férfinek. Tehát az egyik géber veszi magárá a másik géber bűnét, mintha az egyik ember venné magára a másik bűnét. Minthogy pedig csak a vér engesztel ki, az embert helyettesítő kakasnak kell a vérét ontani.

A régi, jámbor zsidók szerint még határozottabb volna az átruházás, ha ilyen engesztelő áldozathoz majmot használnának, mert ez hasonló az emberhez.

Ezek után nem meglepő, ha a keresztények ebből a legmesszebb menő és a zsidókra nézve a legveszedelmesebb következtetéseket vonták le. Mert úgy okoskodtak hogy a nemzsidók még a majomnál is jobban hasonlatosak az ,,emberhez" (a zsidóhoz), tehát a nemzsidó lenne a leghatásosabb helyettesítője a zsidónak. Egy nemzsidó géber egy zsidó géber helyett. És mert a helyettesítő áldozatnak tisztának is kell lennie, talán egy ártatlan nemzsidó gyerek vérével lehetne a leghatásosabban elérni a kiengesztelést. íme a rituális gyilkosság. Kétségtelen azonban az is, hogy nem csak a keresztény, hanem egy fanatikus és tudatlan zsidó is hasonló helytelen következtetésre jut és elköveti a gaztettet.

(Néhány szóval itt rá kell mutatnunk a tiszaeszlári bűnperre. Solymosi Eszter 1883 húsvétján a zsidók kezén tűnt el. A vádat a zsidók ellen közönséges gyilkosság címén emelték. A rituális gyilkosság kifejezést a védelem dobta be, hogy lejárassa a vizsgálatot. A világ zsidósága összefogott néhány zsidó védelmében, fölhasználva politikai és pénzügyi nyomásaikat. Nem engedték meg a nyomozás szabad lefolyását, néhány tébolyult galíciai zsidó gaztettét egy világra kiható monstre perré fújták fel. Kierőszakolták a fölmentő ítéletet bizonyítékok hiányában mondta ki a bíróság mert lehetségesnek tartották, hogy a világ közvéleménye elítéltetésük esetén bizonyítva látja a rituális gyilkosságot. Az akkor még csak feltörő, de még hatalmon nem lévő világzsidóság súlyos helyzetbe került volna egy elmarasztaló ítélet esetén. A kis Solymosi Eszter így került a világhatalomra törő zsidóság titáni méretű manővereinek metszéspontjába. Ez a tiszaparti parasztlány nyitotta meg a magyar mártírok sorsát, az ő sorsa szimbolikus előképe a magyar nép sorsának, az ő idegenből jött fanatikus gyilkosai gyilkolják ma Magyarországot.)

[*] E kérdésnek időszerűségét a II. Vatikáni zsinatnak ide vonatkozó valószínűleg kikényszerített határozata adja, amely szerint a mai zsidók nem felelősek Krisztus haláláért. Huber felfogása szerint és erre kapta meg a Nihil obstat-ot a mai zsidók is bűnösök és felelősök a Krisztus-gyilkosságban mindaddig, amíg meg nem keresztelkednek. A meg nem keresztelkedett zsidó Krisztust megtagadja és ennél a megtagadási állásponttal újra és folyamatosan feszíti keresztre Krisztust napjainkban mentális, jelképi formában. Tehát csak annyiban különbözik az 1900 év előtti zsidóságtól, hogy ennyi idővel később élvén nem tudja fizikailag is megfeszíttetni.
 
 
0 komment , kategória:  A Bajkeverők V.   
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 784
  • e Hét: 5050
  • e Hónap: 18327
  • e Év: 338359
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.