Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
A Bajkeverők VI. rész
  2010-12-01 11:49:50, szerda
 
 
A Bajkeverők VI. rész

VI. A zsidó messiás

A rabbinikus zsidóság nem fogadja el Jézust az igaz Messiásnak, hanem egy más, csak ezután eljövendő messiást vár. Ez a Messiás azonban nem isteni lény, hanem csodálatos hatalmú nemzeti szabadító. Tehát politikai messiás. A megváltás műve pedig nem lelki megváltás, hanem Izrael fiainak felmagasztalása, ami az által történik, hogy az eljövendő messiás a zsidókat a galut-ból, a száműzetésből kiszabadítja, a nemzsidókat, főképp a keresztényeket letiporja, Izrael ősi hazáját, Palesztinát nekik visszaszerzi, innen az égész földre kiterjeszkedő világhatalmat megalapítja és a zsidókat dicső világuralomra juttatja.

Ennek megfelelően csak a zsidók jutnak a túlvilági boldogságra, a nemzsidók innen ki vannak zárva és a pokolra kerülnek.

Minthogy a rabbinikus hit szerint a tőlük várt messiás csak a keresztények bukása, összetörése után jelenik meg, ezért kell a gyűlölt kereszténység bukását és pusztulását siettetni.

A zsidóság második szabadulása hasonlóképpen fog végbemenni, mint az első, amikor az egyiptomiaktól szabadultak meg csodák folytán.

A rabbinizmus szerint a messiás király véres hadjáratot fog indítani az összes, nemzsidó népek ellen, leigázza és kiirtja őket. Az így megdöntött római birodalom kereszténység helyére Izrael világuralma lép. A messiási háború kétféle: parancsolt háború és megengedett háború.

Parancsolt háború Izrael leggonoszabb ellensége ellen s ez Maimonides és a többi rabbi szerint is a keresztény hatalmak. Ezért Izrael ellenségeit köteles minden zsidó gyűlölni. Azonban ennek a gyűlöletnek tettre váltása arra az időre vár, amikor Izrael mint hadviselő nemzet lép fel szorongatói ellen. A keresztények elleni háború az új messiás parancsolt háborúja.

E háború megindítása előtt azonban békét kell fölajánlani az ellenségnek. A békefeltételek kemények: 1./ Teljes hódolat Izrael uralmának, 2./ Testestől-vagyonostól a messiás királynak rendelkezésére állnak, 3./ Átvegyék az ú. n. Noé-fele parancsokat. (A Torára tehát nem méltóak.)

A megengedett háborúban nem mindenki köteles részt venni. Célja, a világ népeinek alávetése a Noé-fele parancsolatoknak. Nem hódítás a célja, hanem a Tóra világi uralmát biztosítani a Földön, azaz: az egész világ elismerje Jehovát. Ebben a háborúban csak a felnőtt férfiakat kell megölni. Asszonyok, gyerekek életben hagyandók, feltéve, hogy elfogadják a Noé-féle törvényeket.

Más szóval Izrael ez idő szerint csak erő híján lapul meg, de állandóan izzó gyűlölettel telve mintegy ugrásra készen várja az időt, hogy uralomra jutva a keresztényeken megbosszulja magát.

És a messiási korszakkal befejeződik Izrael földi története. Ezt a korszakot zárja le az utolsó ítélet s ezután beolvad a boldog örökkévalóságba, illetve a nemzsidók részére a boldogtalan Örökkévalóságba, a feltámadás csak Izraelnek előjoga. Csak a zsidó üdvözül.

Az üdvözült zsidók örök boldogságáról érzéki, testi gyönyöreiről sok naiv és ízetlen mesét olvashatunk a rabbinikus irodalomban. Ilyen pl. a nagy lakomák a Leviathan és Behemót húsából. Ezeket az óriási szörnyeket Isten a teremtés első napjaiban teremtette, majd leölte őket és húsukat besózta, hogy konzerválhassa az örök boldogság nagy lakoma ünnepére.

Mindezt elősegítendő, a hívó zsidó köteles napjában többször és ezen felül bizonyos ünnepeken ú. n. átok-imákat mondani, a keresztényekre. Türelmetlen szenvedélyességgel esengi a messiás elküldését, hogy végre-valahára bosszút állhasson a keresztényeken és kiirthassa őket. Soha nép a zsidóságon kívül még így nem átkozta meg a Föld népeit. A gyűlölet és bosszú fanatizmusa tobzódik benne, az ember szinte beleborzong.

A zsidók ugyan imádkoznak a keresztény fejedelmekért is zsinagógáikban, ámde ennek az imádságnak záradéka kétes értékűvé teszi az egész könyörgést. Mert ebben Izrael mielőbbi felszabadulásáért és a messiásnak mielőbbi eljöveteléért esedeznek. Már pedig ez mint tudjuk csak a keresztény fejedelmek és népek bukása és kiirtása révén lehetséges.

Tehát igaza van annak a zsidó írónak, aki kijelenti, hogy a zsidóságot egyedül a gyűlölet tartja össze. Gyűlölni mindent, ami nem zsidó.

Mindezekből látjuk, hogy a zsidóság más, lényegesen más, mint a Föld többi népei, mégpedig hátrányára más. Érthető, ha ezt a mérhetetlen gyűlöletet olykor megtorolni igyekeztek a népek. Főképp a középkor látott tisztán e tekintetben és zsidóüldözésekkel felelt. Az üldözések sokszor kegyetlenek voltak, de még kegyetlenebbek voltak azok az üldözések, amellyel a zsidók tomboltak a keresztények ellen, ha tehették. A keresztény részről az üldözéseket hirtelen impulzusra, a kevésbé művelt köznép követte el. A világi és egyházi hatalmak ilyenkor mérséklően léptek föl. Az üldözések nem a zsidó ellen támadtak, hanem az olyan zsidó ellen, mint pl. az uzsorás (20%-tól 190% kamat) a csaló, a kizsákmányoló stb. Továbbá az üldözések kölcsönösek voltak, ha nem is egy időben. Egész Európában a középkoron át megölt valamennyi zsidó nem tesz ki oly rengeteg számot, mint azoké a keresztényeké, akiket a zsidók csak II. Sapur és II. Kozreos perzsa királyok alatt Perzsiában legyilkoltattak. Ha pedig azt a kérdést vetjük föl, hogy ki kezdte egyáltalán előbb az üldözést, a kétségtelen válasz az, hogy a zsidók. Előbb volt keresztényüldözés a zsidók részéről, mint zsidóüldözés a keresztények részéről.

A zsidók, akiket ideges túlérzékenység jellemez minden kritikával szemben, mesterien értettek ahhoz, hogy mindig az ártatlan üldözöttet játsszák. Mindig csak azt látják, hogy velük szemben mit cselekedtek a keresztények, de arról hallgatnak, hogy ők mit tettek a keresztényekkel szemben. Így a keresztényeknek az irántuk való ellenszenvet annál könnyebben vallási türelmetlenségnek, fanatizmusnak, irigységnek tüntethetik föl.

VII. A zsidó irodalom

(Természetesen itt nem a zsidó szépirodalmi vagy tudományos irodalmi alkotásokról van szó, hanem a vallásos irodalomról. Mivel az Olvasót kevésbé érdekli ez a fejezet csak érintőlegesen foglalkozunk Huber könyvének e részével).

A Tóra szorosabb értelemben Mózes törvénykönyve. Tágabb értelemben az Ószövetség többi könyvei. A Tóra jelenti az alapot minden hithű zsidó részére.

A rabbinikus irodalom magyarázza és bővíti a Torát. A Tórán kívül a zsidó irodalomnak legjelentősebb alkotásai a MISNA és a két Gemára, ezeket együtt a Talmud név alatt foglalják össze. A Misna toldaléka a TOSZEFTA.

A Talmud, annyi mint tan, két gyűjteményből áll. A régibb és kisebb, de józanabb és komolyabb: a Misna. Keletkezett Kr. e. 150 - Kr.u. 200 között. Ha Kados foglalta össze. 6 fő részre oszlik. A tannaitáknak nevezett rabbik, törvénytudók által összegyűjtött tételek. Kiegészíti a Toszefta. Ez a Misnával egy időben készült s tartalmazza a Misnába föl nem vett vagy abból kifelejtett anyagot.

A Talmudnak újabb keletű és nagyobb része a Gemára. Keletkezett Kr. u. 250-500 között, tartalmazza az ameráknak jogmagyarázóknak terjengős, száraz, kazuisztikus vitáit és magyarázatait. Főképp a Misnára vonatkozó magyarázatok ezek.

Kétféle Gemára van: a palesztinai és a babiloni. A babiloni háromszor akkora, mint a palesztinai és messze nagyobb tekintélye van. A Talmudnak oly nagy a tekintélye, hogy nagyobb fontosságú a Toránál is a Talmudban foglalt szabályok betartása. Ezzel a könyvvel és nem és nem az Ószövetségi Szentírással foglalkozott mohó szenvedéllyel a zsidóság minden fia, annyira, hogy a Talmud lett a krisztus utáni zsidóság szellemének megteremtője és a zsidó lélek kialakítója, a zsidó nép tipikus gondolkodásmódja, észjárása, különös erkölcsi hajlamai, sajátságos eszmei és tulajdonságai a Talmudból veszik eredetüket. A Talmud a zsidók és nemzsidók közti ellentétet fokozatosan kiélezte és a zsidóság túlzott faji öntudatát a végletekig fejlesztette. A Talmud fejlesztette ki az olyan visszataszító kinövéseket, mint pl. az, hogy a zsidót a nemzsidóval szemben bizonyos esetekben felmentik az általános emberi és erkölcsi törvények alól. Mivel a Talmud megmételyezte az ószövetségi erkölcstant és jogtant, valóságos torzképe az ószövetségi kinyilatkoztatásnak, ezért a keresztények számára értéktelen. Másrészt épp a Talmud az oka annak, hogy a keresztény szellem még csak általánosságban sem tudott érvényesülni a zsidóság körében.

A Talmudnak további magyarázói, egyszerűsítői voltak a századok során. Az első közülük a nagy Maimonides. Műve a MISNA TORA. 1321-ben ASER állított össze egy újabb kódexet, az ARBAA TURIM-ot. Később már ez sem felelt meg az igényeknek. A XVI..szd-ban KARO újra összefoglalta és a SULHAN ARUK név alatt adta ki s ez mindmáig kötelező katekizmusa a zsidóságnak.

A Kabbala, titkolt ,,ezoterikus" tanok összefoglalása a XI. szd-ban és ezt követően. Voltaképpen panteisztikus bölcselet, keleti emanácios tanok és hellenisztikust elemek vegyülnek benne. Fejlődése tetőpontját a XlII. szd-ban érte el. Részben az anyagnak a szellemmel való örökös harcát magyarázza, másrészt a betűkkel és számokkal való mesterkedéssel a Szentírás rejtett értelmét akarja kitalálni. Ez az elméleti kabbala, A gyakorlati kabbala jóslással, varázslással foglalkozik, imák, amulettek és különleges rítusok segítségével kényszeríteni véli a magasabb erőket csodatételre, segítségre, stb. Legrégibb könyve a VIII-IX. szd-ból való Szefer Jezira, a legújabban Zohar.

(A kabbala tanításait megtaláljuk korunk szektái között, kezdve a Rózsakeresztesektől, át a Szabadkőműveseken egészen a Jehova Tanúiig. Maga a nyugati társadalom sokkal jobban át van szőve a kabbala hatásától, mintsem gondolnók.)
 
 
0 komment , kategória:  A Bajkeverők VI. rész  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 276
  • e Hét: 1318
  • e Hónap: 12861
  • e Év: 378351
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.