Regisztráció  Belépés
lolo57.blog.xfree.hu
Azzá válunk, amiről gondolkodunk. A szeretettel teli gondolatok szeretettel teli életet és szeretettel teli kapcsolatokat hoznak létre Lenyiczki Marika
1957.09.07
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Látszat és valóság
  2017-05-03 22:23:51, szerda
 
  - Hogy vagy, hogy érzed magad?
- Köszönöm, jól vagyok, minden rendben van velem.
- Megfogalmaznád egy kicsit bővebben?
- A munkámban sikeres vagyok, a családi életemben minden oké, odafigyelek önmagamra, szakítok időt a töltődésre is.
- Miért érzem mégis úgy, mintha ez a válasz inkább csak formális lett volna...
- Nem tudom, mást látsz a tekintetemben?
- Mit szeretnél, mit lássak, azt hogy minden oké?
- Igen, szerintem rendben vagyok... rendben akarok lenni!
- Értem, ezek szerint azt akarod üzenni a külvilág felé, hogy rendben vagy?
- Igen, ezt szeretném megélni és ezt is mondom...de nem egészen ez a valóság.
- Miért nem vállalod a valóságot?
- Mert akkor összeomlik a képzelt világom, akkor szembe kell néznem a problémáimmal és ahhoz még nem vagyok elég erős...


Az általunk ideálisnak gondolt világ sokszor nagyon távol áll a valóságtól, erre csak akkor döbbenünk rá, ha valaki szembesít bennünket vele, vagy ha önvizsgálatot tartunk. Sokkal kényelmesebb megoldás azt hinni, hogy minden a lehető legjobban alakul, mint szembenézni önmagunkkal és dolgozni a problémáinkon. Ha elhitetjük magunkkal, hogy az életünk rendben van, akkor hátradőlhetünk a karosszékben és tovább "aludhatunk". Ha ezt az elgondolásunkat még a külvilág felé is hangsúlyozzuk, akkor úgy érezhetjük, hogy valóban biztonságban vagyunk, hiszen a szomszédok, a barátaink, mindenki azt látja, azt hallja. hogy milyen szépen élünk és bekebelezhetjük a pozitív visszajelzéseket.
A tényleges valóság azonban mindig velünk lesz, nyomasztóan hat, mint egy felhő ott lebeg a fejünk felett, arra várva, hogy mikor moshatja el a látszatot egy jó, kiadós zivatar formájában. Mi történik, ha leszakad az ég? Ahogy az időjárásban is, bennünk is hatalmas energiák szabadulnak fel a mélyről, ami fájdalommal jár, de szükségszerű. Olyan elnyomott érzések, feldolgozatlan fájdalmak kerülnek elő, amiket talán évtizedeken keresztül cipeltünk magunkkal. Viszont így lehetőséget kapunk a megbocsátásra, a lelki tisztulásra, az újrakezdésre. Zivatar után kiderül az ég, tisztább lesz a levegő... Valahogy mi is így vagyunk ezzel, miután szembenéztünk önmagunkkal, letettük mindazt, ami hátráltatta személyes fejlődésünket, könnyebbnek, energikusabbnak érezzük magunkat és talán még a szivárványt is meglátjuk az égen...:)

Rajmon Beáta




 
 
0 komment , kategória:  Történetek  
Gyakran érzem
  2017-05-02 11:37:48, kedd
 
  Gyakran érzem úgy, hogy rajtam kívül minden ember tudja, hogy mit akar elérni, és mindenki tisztában van azzal, hogy mire vár - legyen az a következő busz, vagy csak hogy megszáradjon a körömlakkja. Ez a nagy különbség köztem és az emberek többsége között: hogy nekem még csak ötletem sincs, mire várok. Talán a holnapot várom, talán a tegnap után vágyakozom. Talán Rád várok, talán nem. Talán, talán. Ez a rövid szó, ez a pár betű.. azt hiszem, ebbe fogok beleőrülni



 
 
0 komment , kategória:  Történetek  
Ha, nem vagy itt
  2017-05-02 11:35:52, kedd
 
  Elkezdett idegesíteni, hogy idegesít ha nem vagy itt... Mert ez biztos jele annak, hogy ez már nem csak kémia részemről. Menj el, nem akarlak többé látni! Ne mosolyogj rám, ne légy vicces, aranyos, kedves, okos, vonzó... nem akarom ezt. Nem tudom mikor fúrtál magadnak helyet belém, biztos csak egy pillanatra fordítottam el a fejem, vagy csukott szemmel kortyoltam egyet az italomba... nem tudom. Csak azt, hogy nem tetszik. Mert úgy vagy velem, hogy nem vagy velem. És azt hiszem nem is akarsz. Csak szikrákat kapok el belőlünk és azt is csak ritkán, csak diszkréten. A legszomorúbb, hogy tudom, azt sem értenéd meg amit most hablatyolok itt, szóval egyszer szeretném megfürdetni, átöltöztetni, beparfümözni a mondandóm és a kezedbe nyomni. Egyszer, majd, talán, de csak hogy kitehesd a polcra és néha elmosolyodj rajta. Másra úgysem lenne jó neked. Legalábbis most ezt hiszem. Aztán amilyen kiszámíthatatlan vagy, lehet hogy holnap jössz, játszol és mindent viszel. Addig is próbálom nem túlzottan beleélni magam és realizálni, hogy mennyire nem illünk össze. Épp emiatt szeretem elhinni, hogy veled sem bírnám sokáig. Így nem zakatolsz annyit a fejemben. Ha pedig jössz holnap, hozz magaddal valamit, amit itt hagyhatsz, hogy tudjam: vissza akarsz még jönni!



 
 
0 komment , kategória:  Történetek  
Idegesít
  2017-05-02 11:14:53, kedd
 
  Idegesít hogy mások alszanak, míg én megyek és csinálom a dolgokat. Idegesít ha valaki megelégszik. Idegesít ha zavar valakit, mikor önmagam vagyok. Idegesít, hogy vannak emberek akik direkt feszegetik a tűréshatáromat. Idegesít, mert látom hogy eltelik az idő. Hogy kárbavész ami már soha nem térhet vissza. Idegesít, ha azt mondják: "pihenni muszáj". Idegesít, hogy nem értik. Idegesít, hogy egyedül látom így a világot. Idegesít, ha valaki csendben húzza be maga után az ajtót, csak mert nem meri bebaszni. Felbasz, ha valaki megalkuszik az életében. Idegesít hogy sokszor olyan akarok lenni, mint mindenki más - és idegesít, hogy ez soha nem fog megtörténni.

Idegesít, hogy a szeretetkurvaságom miatt túl sok szivességet megteszek másoknak. Idegesít hogy ritkán fogja meg valaki a kezem önérdek nélkül. Emiatt idegesít, hogy soha nem lehetek gyenge. Idegesít, hogy túl sok mindent elhittem amit rólam mondtak. Idegesítenek az emiatt elvesztegetett évek. Mert engem leginkább a pazarlás idegesít. Az idő elpazarlása. Ördögi kör ez, mert a sok-sok órában, mikor fel van cseszve az agyam, én is elpazarlom azt a sok időt, amit a düh helyett alkotásra használhatnék.

De lehet hogy erre a dühre szükség van az alkotáshoz. Sőt, biztos. Mert ha kendőzetlenül végignézünk a világban, a düh emeli ki az embert az unalmas szürkeségből. És ha már eléggé dühös az ember, átmegy a falon is. Aztán mikor eléggé átment a falon, akkor visszanéz... és látja hogy hálás az útért. Hálás a makacsságért. Hálás a régmúlt dühért. Ez a sok hála pedig átfordul szeretetbe. De talán ez az egész csak önigazolása saját magamnak.

A bal kezemben a düh, a jobb kezemben a szeretet. De együtt rakja e két kéz a boldogság útját, mert így marad emberi a világ. Ha letagadnánk a dühöt, nem lennénk soha többé éhesek és kíváncsiak. És eltűnne az egyik legszebb emberi tulajdonság, a nyughatatlanság!




 
 
0 komment , kategória:  Történetek  
Mi történt?
  2017-04-29 12:55:49, szombat
 
  Megható élettörténet következik, amelyben a feleség egy három oldalas listát készített férje idegesítő szokásairól, de a ház ura is készült egy "meglepetéssel".

Egy fiatal pár összeházasodott, nagy lagzit tartottak, ahol természetesen a családtagok, rokonok, barátok is részt vettek. A menyasszony gyönyörű volt, de a vőlegény is úgy festett, mintha egy divat magazinból vágták volna ki. Nagyon szép esküvő volt, a fiatalok imádták egymást.

Eltelt pár hónap, a feleség pedig a következő ötlettel állt elő a férjének: ,,Egy folyóiratban azt olvastam, hogy még közelebb kerülhetünk egymáshoz, még jobban megismerhetjük egymást, ha listát készítünk, amelyben leírjuk a másik kissé zavaró, idegesítő tulajdonságait, szokásait. Utána ki kell elemezni ezeket, el kell beszélgetni egymással, és akkor már a megoldások is körvonalazódni fognak, és az életünk boldogabb lesz."

A friss férj belement a játékba, így mindketten elvonultak egy külön szobába, és elkezdtek töprengeni, hogy melyek a zavaró jellemvonások, szokások a másikban.

Következő nap, reggelizés közben előkerültek a listák. A feleség kezdte a felsorolást, hangosan olvasta fel a három oldalas listát, de egyszer csak azt vette észre, hogy a férje elkezd sírni.

Mi történt? - kérdezte.

Semmi, folytasd kérlek - mondta a férj.

A feleség továbbolvasta az irományát, majd mikor végzett, összefogta a papírokat.

Most neked kell felolvasnod a tiedet, majd azután meg kell beszéljük az elhangzottakat - szólt oda a férjének.

A férje csendesen a következőket mondta:

Én nem írtam semmit a lapra. Azt gondolom, hogy úgy vagy tökéletes, ahogy vagy. Semmit sem változtatnék rajtad, gyönyörű vagy, nekem te vagy a tökély, testileg, lelkileg.

A feleség annyira elérzékenyült szerelme őszinteségétől, hogy sírva fakadt.



Tanulság: az élet tele van szépségekkel, csodával, ezért nem érdemes egy percig sem a rosszat, a negatívumot keresni. A boldogság kulcsa a jó meglátásában rejlik.




 
 
0 komment , kategória:  Történetek  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 2 db bejegyzés
Összes: 182 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 0
  • e Hét: 90
  • e Hónap: 311
  • e Év: 7756
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.