Regisztráció  Belépés
skorpiolilike.blog.xfree.hu
"A szeretet és a bizalom elválaszthatatlanok! Egyik sem létezik a másik nélkül." Pné Marika
2016.01.12
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Busók
  2010-02-11 19:59:45, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Busójárás  
Busójárás Mohácson
  2010-02-11 19:55:16, csütörtök
 
  Busójárás Mohácson

Évtizedek óta sok ezren látogatnak el a több mint kilencszáz éves Duna-parti városba, Mohácsra, hogy megtekintsék a világon egyedülálló farsangi karnevált, a busójárást. A böjti időszakot megelőző hat napig tart a mulatság az átváltozás és az újjászületés jegyében. A forgatókönyv ősi hagyományokra épül.








Csütörtöktől farsangvasárnapig a gyerekhad uralja az utcát. Rongyos ruhába öltözve, jankeleként kergetőznek, csúfolódnak városszerte. Vidámság, izgalom jellemzi e napokat.

A felnőttek vasárnap csatlakoznak a mulatsághoz. Az asszonyok farsangi fánkot és töltött káposztát készítenek. A férfiak előszedik jellegzetes maszkjaikat, birkabundáikat, egyéb kellékeiket. A fából készült busókürtök messze zengő, búgó hangjára gyülekeznek.







A monda szerint a régi mohácsiak is a szigeten gyűltek össze egykor. A mohácsi csatát követően a török egyre nagyobb területen telepedett le. Egy idő múlva már a gyermekeket is elrabolták. A fiúkból janicsárokat, a lányokból háremhölgyeket neveltek. Egyre többen kényszerültek búvóhelyet keresni a Mohácsi-sziget mocsaras, nádas vidékén. A török még nappal is félt erre a területre bemerészkedni. A menekültek egyre bátrabban kezdtek viselkedni. Már nappal is mutatkoztak, esténként tüzet rakva beszélgettek. Ahogy haladt az idő, egyszer csak az esti, tűz melletti beszélgetés alkalmával megjelent egy igen öreg sokác ember. Így szólott hozzájuk: "Ne keseredjetek el! Mindnyájatok élete meg fog változni. Vissza fogtok térni házaitokba, szeretteitekhez. Ti fogjátok kiűzni a kontyosokat! Jelet fogok küldeni számotokra, mikor elérkezett az idő. Készüljetek fel a harcra: készítsetek különféle fegyvereket fából, faragjatok magatoknak fűzfából rémisztő álarcokat, álljatok harcra készen mindenkor! A jel egy viharos éjszakán érkezik majd mindannyiótoknak: aranyos ruhába öltözött vitéz képében, rémisztő álorcában." Ezzel ahogy jött, úgy el is tűnt a vénséges vén apóka. Az emberek nem győztek csodálkozni, mi is történt... Másnap nekifogtak a készülődésnek. Fegyvereket, álarcot, öltözéket készítettek, és vártak. Vártak évek hosszú során keresztül. Már rég a sziget fáinak tövében pihentek azok, akik még látták a tűz mellett az aggastyánt, amikor egy rettenetes vihar alkalmával, úgy éjfél felé ott termett az aranyos ruhás, délceg lovas. Némán intett: utánam! Erre mindenki felkerekedett. A törökök a vihar alatt behúzódtak a mohácsi házakba. Már mindenki nyugodtan pihent, mikor éktelen ropogásra, zajra riadtak. Ahogy kitekintettek az ablakon, ördögi pofájú szörnyeket pillantottak meg. Fejvesztve menekültek el Mohácsról az oszmánok.

A sziget felől ma is ugyanúgy csónakokon érkeznek a rémisztő mohácsi ördögök, mint - a monda szerint - egykoron. Az ágyú jelére meglódul a had. Kereplők ropogása, kolompok tompa zöreje, lábak dobogása kíséri vonulásuk útját.





A Széchenyi térre kanyarodva mintegy száztagú busóküldöttség vonul a Városháza elé. A polgármester kenyérrel, busópálinkával s egy kis szőlőhegyi nedűvel vendégeli meg valamennyiüket.

A Duna-partról visszatérve kezdődik a szabad farsangolás. Zeneszó, kerepelés, a téren hömpölygő embertömeg zaja, fülsiketítő ágyúdörej... Gyalog, lovon, szekéren is érkeznek a busók. Mindenkit izgat, vajon ki lehet a félelmetes, mosolygós, tréfás vagy zord, szomorú küllemű álarc alatt. Az igazi busó azonban ezt sohasem fedi fel. Így tréfája, incselkedése megmarad a farsangi napok titkának. A busók legügyesebbje ördögkeréken ülve járja végig a város utcáit. Ez az eszköz egy ló vontatta, hosszú rúdra vízszintesen erősített kerék, mely a vontatás következtében billegve forog az úton. Farsangfarkán - kedden - többnyire már csak a mohácsiak "űzik a telet" az utcákon. Máglyára kerül a telet jelképező koporsó is. Magasra csapnak a lángok, nő a jókedv, zeng a sokác kóló, ropja a város apraja-nagyja. Elhamvad a tűz, lassan elszéled mindenki, hogy aztán felfrissülve a hajnalig tartó bálon se valljon szégyent.




www.centrumvendeghaz.shp.hu


 
 
0 komment , kategória:  Busójárás  
Busók
  2010-02-03 20:06:43, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Busójárás  
Búsójárás
  2010-02-01 18:25:15, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Busójárás  
Busójárás
  2010-01-11 16:31:00, hétfő
 
  Busójárás régen és ma





Magyarország leglátványosabb farsangi népszokása, és egyben a farsangi ünnepkör
legnagyobb szabású eseménye a Mohácson élő délszlávok - a sokácok - csoportos maszkos felvonulása. A busójárásnak - a legelterjedtebb magyarázat szerint - a téltemetés, a télűzés az elsődleges célja. Az ijesztő ruhákba bújt emberek - nem kétséges - még az erősebb idegzetű-
eket is képesek megrémíteni, netán ,,menekülésre" késztetni, nem csoda hát, ha a maskarába
bújt busók hasonló reakciót várnak el a zord hideg téli időjárástól is.

A mohácsi busók öltözete szinte semmit nem változott az elmúlt évek során.
A busók jellegzetes, szőrével kifordított bundában, szalmával kitömött gatyában,
fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel élénk színűre festett birkabőrcsuklyás
álarcaikban, hatalmas kosszarvakkal felszerelkezve, kereplőket forgatva, kolompokat
rázva, inkább félelmetes, mintsem vidám forgataggá varázsolják a várost. A lényeg
persze a busójárás legfontosabb kellékén, az álarcon van, ez teszi a busót igazán
busóvá, ezt azonban kizárólag csak a felnőtt férfiak viselhetik.


Alakoskodjunk!

A hagyományos busójárási menet három csoportból áll, akiket ,,alakoskodóknak" nevez
a népnyelv. Az első csoport tagjait a sajátságos faálarcot, kifordított bundát viselők, a "busók" alkotják. Az így beöltözött busókat a bekormozott arcú ,,jankelék" kísérik, akiknek az a dolguk,
hogy távol tartsák az utca népét, elsősorban a gyerekeket a busóktól. Ők viszik az elengedhetetlenül fontos hamus-zsákot, ezzel ,,püfölik" a csúfolódó gyerekhadat.
A harmadik csoportot a lefátyolozott arcú nők és a lakodalmas viseletbe öltözött férfiak,
a ,,maskarák" alkotják.





A felvonulás a Kóló térről indul, itt gyülekeznek a beöltözött busók, jankelék és a maskarák,
hogy aztán kezdetét vegye a szabad farsangolás. A téltemető, tavaszköszöntő nagy ünnep húshagyó kedden látványos, jókedvű farsangtemetéssel ér véget. Sötétedéskor a főtéren
nagy tüzet raknak, s szalmabábu képében elégetik a telet.

Hajdanán a tülkölő, kereplő, kolompot rázó busó csoportok legfőbb célja az volt, hogy
házról-házra járva jókívánságaikat fejezzék ki a ház népének, és varázslatokat végezve részesüljenek mindenféle étel-ital adományokban. Napjainkra a népszokás sokat veszített
az eredeti hagyományokból, hiszen mára inkább az idegenforgalmi látványosságok népes
sorát gazdagítja a karneválszerű, vidám mulatságoknak köszönhetően.

 
 
0 komment , kategória:  Busójárás  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2017.09 2017. Október 2017.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 3 db bejegyzés
e hónap: 116 db bejegyzés
e év: 747 db bejegyzés
Összes: 52291 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2760
  • e Hét: 10692
  • e Hónap: 63186
  • e Év: 940898
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.