Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Magyarság,mint faj és nemzet 6
  2010-12-06 15:14:37, hétfő
 
 
Csuray Károly: A magyarság, mint faj és nemzet VI. rész

A vallás.

A lelki jegyek egyik legfontosabbja a vallás. Az azonos egykori vallás nyomai bizonyítékok, az együttesen felvett vallás azonos hajlamosságot jelent. Az a differencia pl., amely a törökséggel szemben minden testi és szellemi ismérvünkben fellelhető, megvan a vallásban is. Vándorlásaink (Lebédia, Etelköz) elején és alatta már hódított az izlám, hisz a kazárok végromlás előtt állott ősi népe nemességében ekkor már az is volt. Ha a magyar töröknép és az állítólagos faji, nyelvi és területi összefüggésük megvan ezekkel, természetes, hogy átveszi a mohamedán hitet. Ha átveszi meg is tartja. Ez esetben Mátyás 5 millió magyarja nem fogy el, ma 50.60 millió és ez a vallás uralkodik! De az ösztönszerű gyűlölet a mongolság iránt ebben a kérdésben is megnyilatkozott.

Amint hallhatatlan részünk a lélek a testtel végrehajtott cselekvésekben nyilvánul, akként tölti be az állami organizmus is rendeltetését.

A testet jelentő állami organizmus lelke, elrendeltetésünk hite. Ennek teljesítése a lényeg, az erre való törekvés a szabadság. Ezek felismeréséből alakul ki a népben a konkrét korszak istene, aki a Felfoghatatlan mindenhatóságának megnyilvánulásából valaki, illetve ezen megnyilvánulásból valaminek a kiemelése.

Sokisten egyidőben a még egészen primitív embertől eltekintve, a nemzeti célok differenciáltságára, sok ellenkező tulajdonságú képesség megszemélyesítése küzdelmes időkre utal.

A termékenység istenét a kereskedelemnek, az életörömöknek, vagy a háborúnak az istene követte. Az istenek bukásának mindig a nemzeti célok megváltozásában lehet az okát megtalálni. Mindössze annyit jelent mindez, hogy a Felfoghatatlanban való örök hit és a konkrét vallás kettő és hogy a földi életben a nemzet a mindenek felett való!

Így a magyarságnak is több istene volt, ami természetes, mert a vallás a nép fejlődésével változik. Mindenütt a polytheizmus, pantheizmus, monotheizmus a fokozat. Müller szerint még tovább is van, van atheista vallás is, pl. a buddhizmus. Buddha, mikor belátta a régi istenek tehetetlenségét, elvetette őket, de népének helyettük csak erkölcstant adott. Az istenre áhítozó nép erre őt magát tette meg istennek. Effajta kísérlet volt a francia forradalom vallási része is.

Az előbbi három fokozatot minden történelmi népnél megtaláljuk. Éppen ezért egyetlen auktor, vagy egyetlen korszak más bizonyítékai alapján nem lehet valamely nép vallását megállapítani, csupán az illető korszakra vonatkozóan.

A szkítha népcsoport utolsó és legkiválóbb népe, a magyar, egyistenhivő volt a honfoglalás korában. (Ipolyi, Horváth Mihály, Szalay, Fraknói.) Azelőtt nyilván átment a többiekhez hasonlóan a fejlődési fokozatokon. Éppen ezért általában a szkítha népek vallását kell mindenek előtt néznünk, amely a ködös és érthetetlenül idegen Kalevala hitétől csakúgy különbözik, mint a germánok durva fantáziájától.

(Ezt meg az Edda őrzi meg: Imirt legyőzi Odin s annak vére tengerré, teste földdé, csontjai hegyekké, koponyája éggé, veleje fellegekké lesz. Az Iggdrasil óriás fára helyezi Odin az új világot.)

A régi szkítha vallás.

Az isten maga szumir szó. Nyers természetimádásra ég utal, de ez már maga vezet a végtelen, a Felfoghatatlan felé. Idáig természetesen még hosszú az út!

Herodotos a szkítha vallásról ezeket mondja: (I., 31.) Bárgyúaknak tartják az istenképeket és az istenek emberszerű ábrázolását (!) de a görög nevekkel azonosítva szokás náluk a legmagasabb hegyek bércein áldozni és az egész égboltozatot, mint Zeust imádni. Áldoznak a Napnak és a Holdnak, a tűznek, víznek, szeleknek is. A királyi szkíthákról megjegyzi, hogy áldoznak a tengernek Poseidonnak is. (IV., 62.) Minden megye gyűlhelyén évente összegyűlnek és Aresnak áldoznak.

Az egyház és a szimbólumnélküli szkítha vallás tehát élesen különbözött az árja (Ormuzd - Áhrimán) és sémita (csillagimádás. sabeizmus) vallásoktól. A behistumi felirat (Kr. e. V. század Dárius Histaspes) nemcsak az árja, sémi és szkítha nyelvről, de ezek három vallásáról is bizonyíték.

Ezt mondja továbbá Herodotos: ... csupán ezen isteneket szokták engesztelni: Hestiát kiváltképpen, azután Zeust, és a Földet, hívén, hogy a Föld Zeusnak a felesége. Ezek után Apollót, az égi Venust, Herculest és Arest. Ezeket az összes szkíthák tisztelik. Szkítha nyelven Hestiának Tabithia a neve. Zeusnak az én véleményem szerint igen helyesen Papeos, a Földnek Apia, Apollónak Otosyr, az égi Venusnak Artimpasa, Poseidonnak pedig Thagimasadas. Tehát: tűz, víz, föld, nap, égiszeretet asszonya«:, nemzetségi ős, vagy hadak istene.

A tűzisten maga a nap volt. Erre esküszik Baján: »A menybeli isten tüzes nyila csapjon agyon...«

Ha Baján esküjét összevetjük Teofilaktosszal, aki a magyarokról ezt mondja: A turkok tisztelték a tüzet rendkívüli módon, a léget és a vizet és himnuszokat énekeltek a földnek, hanem egyedül azt imádták és nevezik vala istennek, ki a mindenséget alkotta.... Megállapítható, hogy az azonos, eredetileg pantheista, illetőleg politheista szkíthavallás meg volt még Baján korában, de ez a magyarok honfoglalásakor már monotheizmussá alakult.

A magyarok vallása.

A főisten, a magyarok Öregistene már a valóságos egyetlen Isten, akinek mi választott népe voltunk. Az embereknek és a kisisteneknek atyja, aki a világ felett trónol. Egyetlen fiának, Gönczölnek, a Magyarok Istenének, aki égi szekerén mennydörögve hajt és a tüzes istennyilakat dobálja, édesanyja az ö felesége. Nagyboldogasszony. Körülveszik leányai: Kisboldogasszony, Nagyasszony, Kisasszony, Szépasszony, Földédesanya, Bábaasszony és a tündérek. Mindezek járnak-kelnek a magyarok között, de félelmetesen nagy dolog, ha őket maga az Isten meglátogatta.

A tündérek a jó emberek segítői. Támogatják a jót, védik a gyengét, gyógyítóírt, istenfáját és más istenadta gyógyfüvet visznek a betegnek. A kereszténység az angyalokkal azonosította őket. Tündéri szépek, karcsú, aranyhajú, nefelejcskék szemű szüzek. Íme, az ősmagyar női szépségideál. Valamit ez a tényadat is jelent, ha arra gondolunk, hogy a kínai missionáriusok odavitt szentképein Krisztus az ideális kínai!

Szépasszony a magyar Vénuszfogalom. Nagyboldogasszony az anyaistenasszony. Kisboldogasszony a szűzen maradt leánya, akinek fogalmát a legenda szerint Szent Gellért azonosította Máriával.

Tiszta magyar az ég: Gönczöl-szekere, a Hadak-útja és a többi csillagok.

Hittek a túlvilági életben, amelynek milyensége a földi élettel összefügg. Te előre mégy s engem a másvilágon szolgálni fogsz mondta a német királynak Lehel.

Herodotos már a régi szkítháknál említi a vérszerződést. (IV., 70.) Ha a szkíthák szövetséget kötöttek, bort öntenek egy edénybe, s abba azoknak a véréből, akik a szerződést tették, kardmetszés vagy átszúrás által eresztettek és... kiitták. Tacitus leírja (XII. 47.) ezt a pártusoknál, megvolt a kunoknál, nálunk, amint leírja a Névtelen.

A szerződést, az adott szót, megtartották. Barátság, nemeslelkűség, vendégszeretet, istenfélelem, a családi élet tisztasága, stb. jelentette vallásuk mellett az erkölcstanukat.

Ez az egyistenhivő magyar vallás közvetlenül a honfoglalás előtt alakulhatott ki teljesen. Sok tekintetben érdekes idevágó munka a Kandra Kabosé és az Ipolyi Arnoldé. Nyilvánvalóan helyesen állapítja meg utóbbi, hogy ezen monotheizmus előtt vallásunk a Nap-tűz-imádás utolsó stádiumában volt Szent Gellért maga felemlíti a nemzetiségi tűzhelykultuszt, a szkítha bálványoknak nevezett, tűzhelykörüli arany-ezüst szobrocskákat, amelyek az ősök tiszteletének az előző vallás módján megőrzött emlékei voltak.

*

A győzelmes új és a régi vallás viszonya kétféle lehet. Vagy a megbékélésnek az az útja, hogy a győztes új, magába olvasztja a régit, vagy véres és rágalmazó üldözéssel tiporja el azt. Az előbbire példa a római pogányság. Így indult nálunk a kereszténység is. Az öregistent, Kisboldogasszonyt a maga fogalmaival azonosította. Kandra Kabos idéz is egy ilyen félig pogány, félig keresztény himnuszt, (62. oldal).

Ez lehetett a viszony az utolsó monotheista magyar vallás és elődje a Nap-kultusz között is. Kádán táltos istenét, a kazacsai kódex megörökítése szerint így imágya:

Te vagy mindennek ős életfája
Te izzó tűz örök forrata
Kibül erőd mendet alkota
... ... ... ... ... ... ... ...
... ... ... ... kibül minden terem
Kitül ármány éjjele retten stb. (Táltos imádság istenrül.)

Ibn Roszteh a X. század elején és Gurdézi is tüzimádóknak ismer bennünket, ősrégi vallásunk és a szkítha népek ősi vallása lehetett éppen ez. A görög rege szerint az égből az emberiség számára tüzet lopó Prométheusz a szkíthák királya volt. Ha az égi tűz jelentésére gondolunk, minő ősi és fontos beismerés éppen ez, az emberiség számára kultúrát teremtett szkítha fajtánkról. Vegyük ehhez, hogy az árják élnemzetét reprezentáló hőst, Heraklest, a szkíthák tanítják, az egész heraklesi mondakört, a kentaurokat, akikről, mint az indiánok a spanyolokról azt hitték, hogy lóval egybenőtt emberek! Valóban, a régi görögök tudták és megőrizték, hogy kiktől kapták műveltségük alapjait s e korban a hagyomány és a történetírás nem volt még annyira az erősebb erőszakos igazolása, vagy ennek érdekében hazug és süket.

A temetés jelentősége.

Úgy vélem, hogy az élet értelmének és értékelésének valamely magasztos felfogása nyilvánult meg a halott mikénti el-temetésében.

Itt a választóvonal, ami oly tragikusan ellentétes volt a keresztény dogmákkal, az erkölcsi normát és altruizmust jelentő vitézség! A hős folytatja földi életét a megdicsőült hősök seregében. (Ez az örök élet hite is.) Illő a nemzettől, akiért és a bajtársaktól, akiknek élén küzdött, hogy érdeme szerint bocsássák a hosszú útra és vele legyen minden, ami kell, mindenekfelett: a lova. Az ősi szkítha sírok leleteitől máig megmaradt ez a szokás, az ősi fajtájú palócok ma is jelképül lópatkót tesznek a meghalt legény mellére.

De ha nem volt igaz ember az elköltözött, vagy jó vitéz az elesett, megmentették őt a folytatandó túlvilági élettől. Visszaadták a teremtő Napnak, a tűznek. Megsemmisült: se híre, se hamva. A lélek örökéletének vallott és kifejezett hitével ellentétes volt az elégetés. A szentgalleni cenkeket elégették. És Atilla rettentő elszántságát így értjük meg, amikor a catalaunuumi síkon máglyahalálra szánta Önmagát.

Halottaikat a puszta földbe, fejükkel nyugatra temették el. Sírjuk fölé halmokat emeltek. A táltosok eltemették a derekat, a vitézt, a lantosok hősi tetteit megénekelték. Naiv eposzunk Cyrus fejvételétől a pártos elődök nagy vitéz tettein keresztül a Botond regéig, Bátor Oposig így képződhetett.

A sírhalom áldozóoltár, határjel, iránytorony is volt. Ősi neve meg ezeknek men (nyug) hely, és máglya. Az arabok menhelnek, a lengyelek mogila, movita, mohila, az oláhok modsila, a németek Hunnengraeber, orosz-szláv szóval kurgán-nak nevezik

Sírhalmok, sírkövek.

A dontői (régi rossz leírással Dentu. Egyébként v. ö. pl. Marczaltő-vel.) Lebediában, a nevezetes Keres környéke, de az egész Szkíthaföld tele volt és van velük. A Dárius elől visszavonuló Indathyrsos szkítha király, ennek, az ősök sírhalmainál ígért csatát. Herodotos mondja: Hunnum certatim aggerint, magnumque studium erhibent, ut tumulum erigant, quam maximum (Hist. Libri IV. 71.). De már a hunok előtti szkítháknak, a kimmerieknek is meg voltak a kurgánjaik. Ezeket s az itt felállított szobrokat a szláv évkönyvek és Rubruquis (1253.) kimorék-nek nevezik.

Ezek a szobrok az ősi szkítha képzőművészet emlékei. A tudomány számára talán ezért értelmetlenek és érthetetlenek a szoboralakok edényei. Ha azonban az áldozat fogalmára, de inkább a vérszerződések szertartási edényére gondolunk, egészen könnyen érthető a kifejezett gondolat.

Henzelmann Imre tudósunk a gótok művészetéről írott tanulmányában egyenesen ezek részére próbálja elvitatni a csészehordó szobrokat, akiknek teremtő erejét pedig nem bizonyítja soha semmi alkotásuk.

A. Kínára tört keleti hunok Ázsiába is elvitték a kurgánokat, tőlük vehették át a mongol fajtájúak, összeegyeztetve sámán hitükkel, mint ahogy másrészről Zoroaszter vallása átvette a lóáldozatot. Talán ez utóbbi oka Ibn Dusztah állításának, miszerint a magyarok a tűzimádó mágusok vallását követik, kiknek szent madarát, a Turult, címerül pajzsukon viselik.

A későbbi korban a sírok szobrait »emlékkő« helyettesítette a bálványkő.

Sokan Balch város emlékét keresik e szóban, amely a Nap-tűzimádás, lóáldozat, máguspapok, stb. ismerős elemeket tartalmazó Zoroaster vallásnak volt a főhelye s amelynek szkítha eredetét is, úgy lehet, joggal vitatják.

Nyelvünk ma is tele van e szó és fogalom emlékeivel. Balkó, Valkó, Bálványkő, bálvány, Baluwana, Kubalvan, Keaszó, Keveháza, Százhalom., stb. A kereszténység, különösen Vatha leveretése után ezen emlékeket elpusztította és I. Endre alatti imádság szerint bűn lett az ősökre emlékezni: ne wemoagouc bardous eseuloec ereus zent ieleseit (Ne imádjuk pártus őselők erős, szent jeleseit.) (Magy. Ak. Ért. 1850. I. sz. 23. lap.)
 
 
0 komment , kategória:  Magyarság,mint faj és nemzet 6  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 44
  • e Hét: 1597
  • e Hónap: 13140
  • e Év: 378630
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.