Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Rudnay Egyed: Attila Trilogia4
  2010-12-10 08:11:28, péntek
 
 

Rudnay Egyed: Attila Trilogia:
Kiforgatott tények, elhallgatott igazságok és néhány valóság /d

- 41-

Itt kezdődik szent Adalbert szerepe. Ékes beszédű rendkívüli buzgóságú főpap, ki a csehek megtérítését tekintette élete céljának, miután ő volt az akkori egyházi élet legkimagaslóbb alakja, reáhárult a feladat, hogy válságos helyzetéből az egyházat kimentse. Alighanem befolyására kapott III. Ottó, a későbbi II. Sylvester pápa személyében francia nevelőt. Ö iparkodott Géza fejedelmet megbocsátásra meg feledésre bírni. Mikor pedig 16 éves korában maga Ottó vette kezébe az uralkodást, melléje sietett, éjszakákat töltött vele elmélkedve a túlvilágról ás a földi élet mulandóságáról. Miután azon az oldalon már biztosítottnak hitte a jószándékot, 994-ben személyesen ment Géza fejedelemhez, felajánlani az örök béke biztosítékaképp, annak fia számára Ottó nővérének kezét [92, Sz.] 93.

"Geisel der Glaubens" szavakat használja az egykorú krónikás, bár német94. "Záloga á hitnek". Zálogot, hogy jó útra tér csak olyan adhat ki rosszon jár és az adja a jó úton járónak. Világosabban kifejezni, hogy csak mi voltunk jó keresztények és nem a németek, már nem lehet. Máig sem ismerjük a zálogul adott királyleány igazi nevét, mert egyedül ez a "zálog", vagyis "Geisl" ["Geisel", Sz.]" elnevezése maradt reánk s azt mondjuk magyarosan Gizellának95. Géza fejedelem pedig, hogy megpecsételje a békét, Vajk nevű fiát a kereszténység keleti szárnyáról átkereszteltette a hamisító Piligrim püspökségének védszentjéről István névre, és ezzel a nyugati, vagyis római szárnyra [lásd, "Értelemzavaró sajtóhibák", 163. o., 41, Sz.]. Szent István azonnal trónraléptekor megkapta a magyar koronát. Nem olyant, milyent a német császárok kaptak, mely minden uralkodó változáskor újabb és újabb pápai adományozásra szorult96 és melylyel még nagyobb óvatosságból, koronázás csak akkor vált érvényessé, ha azt pápa személyesen végezte, hanem örökletest, olyant, melyet pápai

- 42 -

engedély és funktió nélkül, magyar főpap, magyarok által kijelölt király fejére helyezhetett. Vagyis míg a német korona legmesszebbmenő bizalmatlanságot, addig a magyar legmesszebbmenő, sőt teljes bizalmat fejezett ki.

A magyar koronával széleskörű apostoli jogokat is gyakoroltak királyaink, olyanokat, melyek az esztergomi érseket a pápa örök képviseltjévé, vagyis elsővé a pápa után, azaz prímássá tették, és nemcsak Magyarországévá hanem a világévá. Vajon elképzelhető-e, hogy pogány nép kapott volna ilyen messzemenő jogokat? Abban az egyszerű reményben, hogy majd megtér. Pedig így kellene lennie, ha csak Szent István vezette volna őseinket a kereszténységbe.

A vatikáni levéltár nem őrzi ennek az adományozásnak írott emlékét, de nem fontos. A gyakorlat és mindenkori pápai elismerés elég megállapítására.

Nagyon, nagyon komoly okok kényszeríttették ilyen elhatározásra a pápát. A római szent birodalom német császárai állandóan kezükbe iparkodtak kaparintani az egyház vezetését, meg a pápai szék betöltésének jogát. II. Sylvester pápa a német erkölcstelenség leküzdésére alakult Cluny egyháznak volt neveltje, s azonkívül francia, így mentes lévén német befolyástól rájött, hogy a német igények sikere a pápai széket erkölcsi tartalom nélküli politikai eszközzé süllyesztené, mi ellen egyedüli védelem, ha egy második, olyan tartalék pápai központot létesít, mely elég erkölcsi tartalommal bír ahhoz, hogy adandó alkalommal sikerrel léphessen fel az esetleg erkölcsi fertőbe süllyedt római központtal szemben. Magában erkölcsi erő nem lett volna elégséges, ha az nem párosul olyan katonai fölénynyel, melylyel szemben Németország tehetetlen. A hatalomátvételre azonban sor nem került. Ahhoz túlságosan vigyáztak a német császárok s így, bár lett

- 43 -

volna ok számtalan, meg alkalom, megtevése azonban nemcsak Németországgal állította volna szembe az országot, hanem a pápai hatalommal is s ezt a magyarok nem akarták. De hogy Szilveszter pápa jól ítélte meg az erőviszonyokat, bizonyítja, hogy nem volt árpádházi király, kinek ne kellett volna a német császárral harcolnia, és mégsem akadt közöttük egy sem, kinek harca ne lett volna sikeres, annak ellenére, hogy a magyarság elleni gyűlölet volt mindig az egyedüli, mely azt a szétesett országot egybefogta. És sohasem mi támadtunk, hanem mindig ők és Németország sohase forrott volna össze állammá, maradt volna örökre rablóország, ha nem élvezi a római pápák állandó támogatását.

Pedig kezdve Szent Istvántól, árpádházi királyaink, kivétel nélkül, mindig mindent megtettek a békélek meg egyetértésnek biztosítására. Szent István hogy mégcsak ne is emlékezhessen arra, hogy mi vagyunk azok a szörnyszülött, embervér ivó, hullaevő szörnyetegek, kiknek az egyházi írók állítanak minket97, még Attilától való származását is megtagadta, és hogy azonosíthassa magát a nyugattal, német ruhába öltözött, német pallost kötött oldalára98, és megnyitotta az ország határait vad, élősködő német tömegeknek. Pogánynak nevezve mindenkit, ki a katolicizmus keleti szárnyával tartott, nyugati kegyetlenséggel kényszerítette a magyarságot a kereszténység nyugati, vagyis római ágának egyedüli elismerésére és követésére.

Ebből a keresztényi lemondásból, vad műveletlen a műveletlen tömegeknek magukhoz emeléséből és nem műveltségnek átadásából [lásd, "Értelemzavaró sajtóhibák", 163. o., 43, Sz.] állott sokat hánytorgatott nyugati "műveltségbe" helyezkedésünk.

A Legenda Minor szavai "crescebat quotidie ecclesia fidelium et multi ex diversis mundi partribus audientes de doctrina ejus confluebant", vagyis "naponta növelte a hívők seregét, és a világ különböző részeiből jöttek hozzá, hogy tanait hallgassák". Kik hozzá jöttek, tudjuk, németek voltak, ő pedig

- 44 -

azzal növelte általuk a hívők seregét, hogy erkölcsre iparkodott őket bírni (c.6), mert hiszen formailag már úgyis keresztények voltak.

Árpádházi királyaink uralmát a folytatásban is állandó lemondás, sőt szembehelyezkedés múltunkkal jellemzi. Ilyent akaratlanul is nyugati felsőbbség elismerése kísér, a valóságban pedig ez csak békevágyból történt és nem állott valamely értékesebb vagy műveltebb avagy hatalmasabb elem, hanem csak egy műveletlenebbnek ugyanolyan magukhoz emeléséből, mint mikor a vándorpásztorokkal szóba állva, az ő szláv nyelvüket használtuk.

A kereszténység sorban felőrölte, azokat a harcban edzett, acélkemény népeket, kunokat, besenyőket, bolgárokat, melyek nem akarták magukat alávetni. Mind rokonainkat. De csak mert mi, ugyanolyan harcban edzett, acélkemény nép váltunk kardjává. Másképp ma is élnének. Így maradtunk egyedül, szövetséges és támasz nélkül. De tépetten, véres homlokkal is álltuk a borzalmas vihart, húszszoros, ötvenszeres erővel szemben sokáig, mint magános oroszlán farkascsorda közepén. És bár fegyverrel mai napig se tudtak erőt venni rajtunk, mégis sorra kerültünk. Sorra, decsak mert sok közülünk átallott hozzájuk.

Mert bizony sem lemondás, sem megtagadás nem hozta meg a kívánt eredményt. Ranke a germán múlttal foglalkozva írja, hogy Attila alatt jött létre az a germán-latin egyetértés, mely kitaszításunk érdekében azóta irányítja Európa politikáját99, Marquart "Osteuropische u. Ostasiatische Streifzüge" könyvét azzal fejezi be, hogy míg Nagy Károly az avarok szétverésével teljes munkát végzett, addig Nagy Ottó csak felet, amiért nem semmisített meg minket, Altheim értekezve azokról az alapvető művészeti hatásokról, melyekkel Attila nevét az európai, elsősorban germán fejlődés történetébe írta és azokról a

- 45 -

hőskölteményekről, melyek a német szellemi műveltség első jelenségei100 hihetetlen vakmerőségnek minősíti hogy akadnak, kik neki arrogálják Európának akkori szellemi irányítását s bár emelő hatása szellemiekben németekre sokkal nagyobb volt, mint reánk, sőt még ma is kihat reájuk, mégis minket szól meg meg amiért szellemi fejlődésünk még mindig nem tér el attól, mely övékének alapját képezi. Annak ellenére, hogy állandóan támadtak és mindig kikaptak, Dümmler rút hálátlanságot vet szemünkre amiéit nem köszönjük meg hogy nem semmisítettek meg minket, bár - mint állítja - megtehették volna bármelyik pillanatban101. Miközben állandóan kiforgatnak tényeket, bulla hamisításaiért és kétszínűsködéséért adták I. Ottónak a "nagy" megtisztelő jelzőt, Altheimig, egyik írójuk se mulasztja el, hogy alkalomadtán ne beszéljen megvetéssel rólunk, amiért őseink harcmodorukban megfutamlásokat színleltek, azt valóságos becstelenségnek bélyegezve102. És az újabb, állandóan megismétlődő Attila irodalom nem követ semmi más célt sem, mint múltunknak és ősi turáni dicsősségünknek eltüntetését103.

Hová vezetett Ranke latin-germán egyetértése, megmutatták az utolsó háborúk, hová szétdarabolása Attila birodalmának, majd az avarokénak, végül hazánkénak, megmutatták azok az összeomlások, melyek Európa sorsává váltak mindenkori megtörténtükkor, mintahogy Nagy Ottó "fél" munkájának köszönheti egyedül Európa, hogy ezer éven át biztonságban fejlődhetett. Talán nem is annyira a katonai védelem nyújtotta Európának azt a biztonságot, melyben fejlődhetett, hanem hogy élt egy olyan erkölcsi tőkét képviselő nép Európában, mely nem ismerve anyagi érdeket, a másnappal is képes volt törődni, mire kalmár nép képes soha nem volt.

Hamis mit műveltségünkről, hamis mit kereszténységünkről írnak, hamis mit honfoglaláskori Európáról állítanak és leghamisabb mikor

- 46 -

Attilából, ki megkegyelmezett, római pápától kezdve mindenkinek ki csak kérte, a hagiografia pusztító vadállatot csinált. Olyan humánusan mint ő, nyugati hadvezér soha nem viselkedett. Krónikáinkat pedig csak azért diskreditálták, mert nem írják azt, mit ők csak később találtak ki.

A sok hamisság és krónikánk diskreditálása okozta, azt a borzalmas űrt, mely lehetetlenné tette őseink viselkedésének okait, kereszténységünk eredetét és sok egyéb mást, közöttük néhai felvidékünk múltját megmagyarázni. Ha ősi pannóniai múltunkat tárgyaló lapokról kitöröljük azt a sok tévedést, ellentmondást és hazugságot mit rajtuk találunk, olyan fehér lapokat kapunk, melyeket nekünk kell betöltenünk s ebben a munkában ennek iparkodunk eleget tenni. Ezek mellett tisztában kell lennünk azzal is, hogy őseink a Volga kanyarban pogányan éltek, onnan pogányan indultak útnak és pogányan keveredtek el sziklamezeiekkel az Etelközben. Ha mégis keresztényen érkeztek Pannóniába, kereszténységüket csak azoknak a " fekete"' magyaroknak köszönhették, kiket nyugati krónikák "fekete" magyaroknak, Bíborban született Konstantin északi "türc"-oknak mond, vagyis Sziklamező népének, azaz a székelyeknek. Sziklamező pedig nem lehetett más mint az a terület, mely csak Géza fejedelem korában csatlakozott az országhoz104, mely ellen Szent István háborút viselt105, mert hiszen azon maradt fenn egyedül elnevezésül Attila hadicímere, a Turul106.

Emberek legnagyobb ellensége az ember és Franciaország mai napig nem jött reá, hogy csak és akkor és azáltal vált coljává a német támadásoknak, hogy 1526-ban elbuktunk és német gyarmattá váltunk107. Így élére állt annak az aknamunkának melyet Németország kezdett s ma ugyanúgy folytatódik ellenünk, mint folyt Attila, Géza fejedelem és Mátyás király alatt és mert azokat kikben gyenge a hazafiság mindig jobban érdekli az aznapi kis pecsenye hazánk jövőjénél, ma ugyanúgy beszél-

- 47 -

nek belenyugvásról, megértésről és nyugatba helyezkedésről mint valamikor ugyanilyen alkalmakkor. Értsék megy hogy magunkban állunk, egyedül vagyunk, senkire sem támaszkodhatunk, hogy ezer éve magyarázgatják nekünk, hogy megkell hajolnunk, de fennmaradásunkat egyedül azoknak köszönhetjük, kik nem hajoltak meg, A meghunyászkodók, megértést hangoztatók igazi elpusztítóink, de erőnk hatalmas ha összefogunk108. Mert békejobbjával ugyanúgy nem nyerte meg Szent István a nyugatot, mint Attila, azonban mikor Mátyás király visszhelyezkedett Attila múltunkba, egy pillanatra régi dicsősségünk is visszatért, hogy amint megértővé változott, dicsősségünk visszaszálljon sírjába, vele együtt.

Ma egy letűnő civilizációnak vagyunk tanúi. Mi hívtuk életre, azok kezében azonban kik a vezetést magukhoz ragadták, tönkrement.

Velünk jött, velünk megy!

...... ........... .........

A világ kultúráinak. egyedüli forrása a szumr. A szumir birodalom maga úgy olvadt fel Babilónia, Assyria, Mittania, Fenicia, Palestina kohójában mint arany olvad választóvízben. Egyiptom, Görögország, nyomukban az egész világgal, ragyogását kizárólag annak a fénynek köszönheti, mely a szumiroktól jutott reájuk.

Ezzel a kultúrával kezdődik a világ műveltségének története, de nem a műveltségé. Ásatások, nyomok, itt, ott, már régebben létezett műveltségeket is feltártak. Olyanokat, melyek nyomtalanul tűntek el. Vagyis az a borzalmas összeomlás, mely Európát a római birodalom elpusztulásával érte, nem példa nélküli. De nem példa nélküli újabb felemelkedése sem. Ahogy a szumirok Mezopotámiát a semmiből emelték a magasba, ugyanúgy emelték fel magyar őseink Európát a semmiből. Ahogy a szumirokkal egyidőben élt, sőt őket megelőzö kultúrák a semmibe tűntek,

- 48 -

ugyanúgy tűnt a semmibe honfoglalásunkat megelőző és akkor már nem létezett európai kultúrák valamennyije is. A rómait a gót invázió, egyetlen örökös visszhagyása nélkül pusztította el. Ha nem hagy vissza könyveket, műtárgyakat és honfoglalásunkkor még fennállott épületeket, utakat, azt sem tudnánk róla, hogy létezett. Nagy Karolyé teljesen meddő volt, a görög, szaracén még élt, de nem bizonyultak értékállóknak. Szintén elpusztultak.

Ahogy a szumirok Mezopotámiában, őseink sem találtak, sem Pannóniában, sem Közép-Európában semmiféle kultúrára sem. Ahogy a szumirók, a messze északról, valahonnan a Sárga folyó környékéről hozott kultúrájukat tették a világ összes kultúráinak kiindulópontjává, úgy tették őseink. Ugyanúgy a messze északról, valahonnan ugyanannak a Sárga folyónak környékéről hozott kultúrájukat az európai kultúra megteremtőjévé tették109.

Csak őseink honfoglalása bírta Európának nomáddá vált lakosságát letelepedésre. Csak arra kezdik sárral tapasztott, faragatlan fából álló gunyhóikat meg barlanglakásaikat ismét házakra cserélni és csak arra térnek vissza az írásbeliségre. Azonban századok teltek el míg a polgárok is házakhoz jutottak és újabb századok míg a nép is. Első építkezési tevékenységük várak emelésében merül ki. De mintha mindent újra kellett volna felfedezniök, további századoknak míg elérték a Kr.e. 2-ik évezred tökélyét - miben is, Visegráddal a magyarság, nemcsak kezdeményező volt, de megelőzte korát.

Európa politikai mérlege is lópóst tart a műveltségnek ilyen fejlődésével.

A tőlünk emeltek, első pillanattól kezdve vitatták maguk számára a kezdeményezés dicsősségét ás hogy eltüntessék múltunkat alakult a néhai római szent birodalom. Mely azonban 1807-ig maradt olyan üresség, melynek császárai csak másra támaszkodva bírtak hatalommal. Elsőül a pápaságot

- 49 -

próbálták politikai céljaik szolgálatába fogni, mit csak a magyar koronához kapcsolt egyházi jogok tettek lehetetlenné. Rötszekálu Frigyes (1147-1190) figyelme fordult először Olaszország felé és unokája, II. Frigyes (1215-1250}, hozzájutván Sziciliához, már német hazája felé sem nézett. II. Rudolf (1552-1612) megpróbálta hatalmát Csehországra helyezni, mi ugyanolyan kevés sikerrel járt, mint II. Frigyes próbálkozása Olaszországgal, mit az is bizonyít, hogy bármilyen nagy is volt V. Károly (1519-I556) spanyol hatalma, mégsem tudta az európai vezetőszerepet maga számára biztosítani. Az csak azzal állandósult kezükben, hogy megszerezték 1526-ban a magyar koronát. Vagyis bármennyire hatalom és tekintély nélküliek is voltak a Habsburgok mint német császárok, koronánk birtokában világnak leghatalmasabb és tekintélyesebb uralkodóivá váltak és bármennyire is nevezték birodalmukat németnek majd osztráknak, kizárólag Magyarország ragyogott benne. XIII Lajos francia király (1643-I7I5) kezdte Európa vezetését elvitatni a Habsburgoktól. Franciaország soha semmiben sem vett részt Európa építésében, mindig ellenségeivel tartott, így vezetőszerepét az egyetlen dologra alapította mivel kérkedhetett, nyelvére. Nyelve latinra alapított műnyelv, melyet megtanulni nagyon, nagyon nehéz, tökélyre vinni csak nagyon hosszas tanulással lehet. Így iskoláik tanidejének legnagyobb részét nyelv tanítására fordítják, mi pedig rovására megy a komoly tudományoknak. Legmagasabb osztályaik műveltségét kizárólag a nyelv karakterizálja110. Felmagasztalására Richelieu 1635-ben akadémiát alapított, mely azóta formálja, változtatja és közönséges emberek számára megközelíthetetlenné teszi. Hogy rá ne jöjjenek, hogy Európa felépítésében nincs érdeme, sőt ő volt mindig rombolója, mesés múltakat talált ki mindazoknak a népeknek, melyeknek hozzá hasonlóan nem volt részük alkotásban, mivel azután a maga követőivé és dicsérőivé tette őket s eltudta fogadtatni az egész nyugattal, hogy Európa tör-

- 50 -

ténelmével csak a francia forradalom óta érdemes foglalkozni111. Így bekövetkezett az a furcsa helyzet, hogy bár a nyugatiak foglalkoznak más világrészek népeinek legősibb történelmével is, Európa történelméből még egyetemi tanáraikat sem érdekli visszamenőleg más, mint Franciaországé meg Angliáé. A többieké pedig jó, ha a leg utóbbi 100-150 évé, az is csak Franciaország tálalása szerint, Magyarországé - mert hiszen az ellen megy az egész - meg egyáltalán nem. Németország ezt a helyzetet mindig szívesen nézte, mert eltakarta, hogy csak rajtunk keresztül és csak általunk emelkedett nagyra. Magyarjaink pedig kik a nyugat "felvilágosítását" tűzték célul, azoknál csak mosolyt meg lenézést váltanak ki és mert tudás hiánya miatt, még udvariaskodó állításainkat is hihetetleneknek tartják. Miattuk sütik reánk a chovinizmus bélyegét. Csak rontjuk vele hírünket és nem javítjuk.

Alkotó szerepünkért kellett minket elpusztítaniok Trianonban és nem háborús viselkedésünkért avagy igazság keresésből. És a miatt lehetetlen akár meggyőzéssel, akár barátsággal, de még aláfekvéssel sem a többi népet megnyernünk.



_____________________

92 Szent Adalbert életét tárgyaló műveknek, Voigt H. G., Bruno v. Querfurt a szerzőik. Eredeti neve gróf Libicenszky Vojtsek és fehér horvát eredetű. volt. [A 92. lábjegyzet a szövegben nem található. Sz.]

93 Egykorú krónikák Gizellát III. Ottó nővérének mondják, csak későbbiek állítják, hogy a bajor királyi családból származott volna. Így akarva csökkenteni a császári házukat ért meg-

- 129 -

alázkodás nagyságát.

94 Herim. Aug. 995; Luipr. Antapod. I. c. 5., Dümmler 66 o.

95 Kézai krónikájának 59-ik oldalán - 2. jegyzet alatt Szabó ugyanígy magyarázza Gizella nevét. De nem is lehet másképp, mert hiszen akkor még nem volt ilyen nevű szent és egyáltalán ismeretlen volt még ez a név. Gizella zálog jellegét igazolja az a tény is, hogy Géza fejedelem. csak szent Adalbert útján történt felajánlására szüntette be Németország további büntetését. A császárleány kezének felajánlását a német, de ugyanúgy vallási irodalom mint rendkívüli kegyet tünteti fel, pedig csak kényszerű megalázkodás volt.

96 Több német királyról tudunk, kit pápa sohasem koronázott császárrá és Luxemburgi Zsigmond is csak hosszú életének - vagy még inkább olaszországi hódításában rejlő fenyegetésnek - köszönhette, hogy 65-ik életévében, német királyságának 23-ikében megélhette császárrá koronázását. Túlságosan magyar érzésű volt hozzá. Hogy is jutott volna pápai koronázáshoz, ki annak szent birodalma választóinak azt merte írni "nem azért vagyok úr és tekintélyes, mert császárotok vagyok, hanem csak mert a magyaroknak vagyok a királya". Bár Hóman tudott a levélről, nem közli. Nem tartotta illendőnek. (Magán közlés). Bezzeg írt volna Zsigmond nekünk és rólunk ilyent, német könyvek vastag betűkkel közölnék. Zsigmond a pápai koronázás iránti nem törődésének adott kifejezést mikor 1414-ben, szokatlan fényben és ünnepségek között, német királylyá koronáztatta magát Achenben, annak ellenére, hogy királylyá koronázás nem volt szokásban. "Semper augustus" kifejezéssel vezette be kiadmányait és neveztette magát császárnak, mintha már császár lenne. 1433 -ban koronáztatta magát olasz királylyá, mi ugyanolyan fenyegetést tartal-

- 130 -

mazott a pápával szemben, milyen Nagy Ottóé volt mikor meghódította Berengár országát. Hogy azután erre, de csak erre császárrá váljon. Eleget téve végakaratának, Magyarországon temették el.

Egyedül csak Szent István jutott koronához erőszak alkalmazása nélkül. III. Leó pápa (795- 816) erkölcstelen életet élt és az ezen megbotránkozók börtönbe vetették, sőt megis sebesítették. Kiszabadította Nagy Károly, mivel megmentette megvakítástól és nyelv kitépéstől. Utána Nagy Károly egy egyháziakból meg világiakból összeállított gyülekezettel 800-ban hibátlannak nyilváníttatta. Ennék volt ellenértéke császárrá koronáztatása. Nagy Károly uralma ugyanolyan szerencsétlenségbe döntötte Európát, milyenbe Clemenceau Trianonban és döntötte volna Napoleon, ha van ideje pozsonyi szerződését végrehajtania. Saját nagyságuk megalapozására csináltak csak a franciak Nagy Károlyból annyira dicső alakot milyenben emléke él. Így akarták ellensúlyozni Attila nagyságát. Mulatságos példa erre Brionnak Attila könyve. Talán azért jelent meg magyar fordításban is. Bár megírja, hogy a catalaumi csatának ő volt igazi győztese, beijedt, mindenhonnan menekülő szánalmas alaknak tünteti fel, kinek teljes összeomlását csak halála akadályozta meg. És mialatt arról beszél, hogy már képtelen volt azt a sarcot behajtani, melyet ugyanúgy a nyugati mint keleti császár megtagadott tőle, találták meg azt Magyarországon Julianus és Valentinus császárok legfrissebben vert aranyaiban. Annyira utolsó napjaiban érkezett életének, hogy fiai már elvinni sem tudták. Melyiknek része lehetett ez a kiásott hatalmas kincs? Csak a legidősebbiké, azé, ki az összeomlásban életét vesztette. Erre a nagy felsülésre választotta be a francia akadémia "halhatatlanai" közé!

Fényt vet a francia megítélés irányára és értékére.

Nagy Károly annak ellenére tartotta meg

- 131 -

Lombardiát, hogy azt a pápa felkérésére, annak számára igázta le. Hogy a nyugat állandó telhetetlenségétől függetlenítse magát, Velencéből kívánt a pápa nagyhatalmat csinálni, de úgy, hogy az tőle függve, állandóan rendelkezésére álljon. Ehhez Dalmáciát, a horvát nevet felvett avarak hazáját szánta neki. Ezek az avar-horvátok, keresve támaszt a pápai igényekkel szemben, a honfoglalásra készülő Árpáddal szövetkeztek és rátámadtak a szászokra. Sehogy sem tetszett a pápának a horvátoknak ilyen erőnyeresége és hogy büszkeséggel növelje önállósági tudatukat, királyt csinált fejedelmükből. A pápának ez a lépése egy időre tényleg elszakította őket tőlünk, de miután a királysággal nem szűnt meg Velence igénye, végül mégis Magyarországhoz csatlakoztak. Erre volt válasz az évtizedeken, gondosan előkészített tatárjárás.

Nagy Ottónak császárrá koronázását megkönnyítette, hogy hozzáment nőül Adelhaid, Adalbert Lothar olasz király özvegye, kiről Odillo cluny apát a következő szavakkal emlékezik meg: "erényei megfelelő felmagasztalás ahhoz Cicerónak kellene az alvilágból és szent Jeromosnak az egekből visszatérniök". De a pápa elhatározására alighanem nagyobb befolyással volt az olasz korona által bekövetkezett közelségben levő fenyegetés mint Adelhaidnak erényei.

97 Kézai krónikájának első oldalait annak bizonyításának szánja, hogy ml sem származunk ördögöktől meg boszorkányoktól, ahogy azt az egyházi írók állítják, hanem ugyanúgy mint mas népek, mi is emberi szülöttől. Leszögezi egyúttal, hogy ezek az egyházi krónikások csak szerencsétlen harcainkról emlékeznek meg, a szerencséseket meg más dicsősségeinket elhallgatják. Nem-

- 132 -

csak Nagy Ottó krónikásainak munkáiból csendül ki állandó harag, miért nem engedtük magunkat ellentállás nélkül felkoncolni, de ugyanúgy a későbbi irodalomból, mai napig. A pápa csat addig támogatta Mátyás királyt míg szüksége volt reá a török ellen, de azonnal ellene fordult amint Frigyes császár ellen védekezni mert. Csak a jó Isten megmondhatója milyen eszközökkel tudta a pápa Szapolyay kormányzót a Mátyás által elfoglalt német területek elhagyására bírni, melyek majdnem Berlinig terjedtek. Bizonyos, hogy minden látható ok nélkül tette és bizonyos az is, ha nem teszi sok, nagyon sok nyomorúságtól szabadult, volna meg a világ.

98 Szent István kardja német pallos, míg az első német császárok magyar karddal kezükben koronáztatták magukat. Csak miután az egyház Németországot bizonyos hatalomhoz segítette, szűnt meg magyar kardban látni az annyira áhított hatalmat és cserélte fel német pallosra (Zoltán Tóth, Attilas Schwert, Budapest 1930). A kard azonban mai napig ottszerepel a bécsi Schatzkammerben, a Szent Birodalom koronázási jelvényei között. Régi német krónikák Attila kardjának mondják, ma Nagy Károlyénak nevezik s míg Fettich Nándor nem bizonyította be kétségtelenül magyar, helyesebben mixhellén-szittya eredetét, szicíliai munkának szerepelt (Die altungarische Kunst, Schriften zur Konstgeschichte Südeuropa, herausgégében im Auftrage des Archaeologischen Instituts des deutschen Reiches, Band I. 1942.). Ebben a munkában mint nürnbergi kard szerepel, hová Hitler a koronázási ékszereket vitette, ma azonban ismét Bécsben van. Mai felirata "Nagy Károly kardja, keleti munka". Csak valahogy ne kerüljön oda magyar szó! Pedig odaillene, mert hiszen a bizonyos mixhellén-szittya műveltségnek, melynek ez a kard egyik kiváló példánya, mi voltunk egyedüli átadói Európának.

- 133 -

Helene Demoriane a "Connaissance des Arts" folyóirat 1960 évi áprilisi számában azonosítja azzal a karddal, melyet Salamon király adott volna a 11-ik században egyik bajor királynak és 12-k századbeli avar munkának tartja. Az avar birodalmat Nagy Károly a 8-ik században maradéktalanul elpusztította és nem létező népnek pedig alkotása sem lehet. Ilyen állítás csak a hagyományos francia történelmi tudatlanság szüleménye, minek ellenére mégis ő közelíti meg legjobban, a valóságot. Tudun ajándéka lesz Nagy Károlynak, az avarok elleni hadjárathoz kötött szövetségekor. A múlt évben lezajlott osztrák kiállításon Bruxellesben mint burgundi munka szerepelt. Mint ilyen munkát mutatja be a LEI SOIR napilap 1963 évi október 11-i számában, fényképen, a bécsi igazgató kezében magasra tartva. Így mutatták be annak ellenére, hogy burgundok sohasem harcoltak karddal, még szablyával sem, csak pallossal és hogy a világnak csak egy nemzetének, a magyarnak kardjai bírtak lefelé görbülő keresztvassal. Huszárjainknak felfelé görbülő kosara csak a XVIII. században terjedt el, nyugati befolyásra, mikor is a keresztvas lefelé görbülését gomb pótolta. Bizonyára Kongóban afrikai néger munkának állítanák.

Hiába hasonló a sorsa mindenünknek mi osztrák kézbe került Lisztig és Semmelweisig meg Lehárig. Beszélünk emberi jogokról, azonban még azt a kis jogot is megtagadják tőlünk, hogy magunk választhassuk meg hazánkat. Mert ők választottak és az nem volt Ausztria.

99 Altheim I. 187 o.

100 Altheim I. l8l o.-on írja "Attila Etzellé változott és ezzel a germán népek pásztora meg hőseinek atyja lett", hogy

- 134 -

utána hálátlanul megtagadja. 184-ik oldalán azt is megírja, hogy a "Heldensage" alapja szellemi fejlődésüknek. Vagyis az az époszuk, melyet a többi Attilát dicsőítő époszukkal együtt egyedül Attilának köszönhetnek. Ilyenek: Waltharius manu fortis, Niebelunglied, Biterolf, Rosengarten, Etzels Hofhaltung, Klagen, Alatlamal, az izlandi Edda dalok, Thidrekssage és ha a keresztény hagiografia a francia meg olasz mondákban vérengző vadállatot is csinált belőle, mindkét nemzet szellemi életének megindulását egyedül Attilának köszönheti. Német városok meg helynevek tömege emlékezteti a németeket, vele Európát mit kell Attilának köszönniök, Hoy (Hui), Hugnis (Heigne), Hugniac, Subhugniac, Hayne, Hunelle stb. és a Trier melletti, Igelnél levő diadalivet is neki tulajdonítja a hagyományuk. Az a Donai melletti Hornaig nevű római erődöt is írnek (Csaba) építkezésének tudja. Neki köszönheti Bern a nevét, az ott tartott medvék még mindig az ő emlékét dicsérik és Berlin medvéje sem lesz tőle idegen. S míg Altheim 133-134 oldalain támadja Attila befolyását a német szellemi életnek kialakulására, 194-ik oldalán a világirodalom legszebb gyöngyének ismeri el halotti énekét. Jordanis közléséből maradt reánk, s mert tudtommal magyar nyelven még nem jelent meg, fordításomban közlöm:

Hunok legdicsőbb királya Attila,
Kinek mint nemzője Mundzsuk volt atyja,
Ura volt a leghatalmasabb népeknek,
KI elsőül bírt oly sose volt hatalommal,
Hogy nemcsak szittyákat és germánokat uralta,
De rettegett tőle Róma is mindkét uralma.
S mert városaik sorban estek hatalmába,
Nehogy a többit is megprédálja,
Elfogadott sarcot, kérésükre hallgatva.
Azután, hogy a jó sors mindehhez segítette,

- 135 -

Sajátjai között, de nem árulásból,
Nem ellenség gyilkától, mulatság közbe
Fájdalom nélkül múlt ki orrvérzésbe.
Vajon ki állíthatná kimúlásnak,
Hol semmi helye sincs megtorlásnak?

A világirodalom nem ismer második carment, mely ennyire tömören, olyan kevés szóval és ennyire kifejezően mondana el olyan hatalmas életsorsot, milyen Attiláé volt. Attiláét, melyet csak ellenséges feljegyzésekből ismerünk és ha azokban is olyan hatalmas, vajon milyen lehetett a valóságban? Másrészről felvetődik a kérdés, hogy ezt a carment nem-e csak az ellenséges irodalom szülte-e? Célja köztudatba vinni, hogy Attila természetes halállal múlt ki. Mert ahogy Mátyás király, Attila is, Olaszországból hozott asszonynyal a halált is magával hozta. A feltevés jogos. Az Attilát meglátogató Priskos rétor írásaiból tudjuk, hogy már a görög udvar megkísérelte meggyilkoltatni. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a világirodalom legszebb carmen-jét is Attila inspirálta.

Mint látjuk Priszkosz rétor után Jordanis is ismétli Attila szittya királyságát. Attila idejében Szittyaország már nem létezett, így az állítás csak akkor állja meg helyét, ha mint ahogy már előbb mondtuk Attila az elpusztított szittya birodalom uralkodócsaládjának volt sarja.

Thierry Attiláról írt könyve előszavában írja, hogy III. Napoleon levélben kérte fel a catalaumi ütközet részleteinek kidolgozására. Adatok hiányában megtenni nem tudta, Vállalkozott reá azonban Brion. Nem mintha több adat felett rendelkezett volna, azonban hihetetlen fantáziával kiszínezte azokat a halavány adatokat, melyekre római forrásokban talált. Azokat felhasználva kényte-

- 136 -

len volt megalapítani, hogy a catalaumi csatának Attila volt győztese. Francia fantáziával nem tudta elgondolni, hogy hatalom ne világuralomra és más népek elnyomására törjön, de azt sem, hogy győztes ne ölje halomra a legyőzöttet, jutott arra a megállapításra, melyet egy annyira imperialista nemzet fia egyedül érthet meg : Attila elvesztette lelki egyensúlyát!

Elképzelhetetlen, hogy Aquileja megvívása után Attila szó nélkül tért volna vissza hazájába, ha a Minciónál nem jut valamely megfelelő megállapodásra a pápával. Visszaélve Leó pápa jóhiszeműségével, sikerült azután a nyugati császárnak az mi nem sikerült a keletinek.

Brion azt is kiolvasta a római írásokból, hogy Attila Catalaumban az eltávozását megelőző, csatát követő éjszaka elhagyva szekérvárát Aetius táborába ment. Ha ez igaz, akkor már ott kellett Aetiustól olyan kötelező ígéretet kapnia, mely az ellenségeskedés abbahagyására és távozásra bírta és az ígéret be nem tartása miatt támadt azután Itáliára. Erre vall Aetiusnak az itáliai csatától távolmaradása is.

101 Dümmler 690-ik oldalán írja "Nur .... urd Wiederwillen entgegenbrachte, die ihm un ...gennützig die Segnungen, der Kultur mitbrachtten in den Augenblicke da sie es hatten vernichten können." [szövegkép AT-07.jpg] A hamisítások áldását?

102 Dümmler u.o., mi ismétlődik mai napig sok könyvben.

103 Altheim I. 207 o. azután ugyanattól Hunnische Runnen, a francia Brion.

104 Kézai 23 o. I. könyv II. fej. 6

105 Pertz IV. 131 o. 41 sor "István Magyarország királya hadat indított Fekete Magyarország ellen." Hiába keresünk erre magyarázatot történelemkönyveinkben. De hogyan is írhatnának olyan ország ellen indított háborúról, melyet eltüntettek!

- 137 -

106 Kézai u. o.

107 Ennek a reá nem eszmélésnek be nem vallott, de valószínű oka, hogy velünk foglalkozás megfosztotta volna őket annak lehetőségétől, hogy magukat állíthassák Európa megteremtőinek és fenntartóinak.

108 Bár az 1867 évi kiegyezéssel visszanyertük azt az önállóságunkat, melyet állandóan megújított koronázási eskünek odáig is biztosítania kellett volna, uralkodóházunk állt élén annak az aknamunkának, melyet a világ folytatott ellenünk. A közös kiadásokban való részesedés quótájának állandó emelkedése bizonyítja, hogy ennek ellenére állandóan erősödtünk, úgy politikai mint gazdasági téren és legjobb úton voltunk, hogy a monarchia államai között, valamennyi téren első helyre kerüljünk. Még néhány nyugodt évtized és nemzeti jövedelmünk nemcsak elérte volna mit Ausztria Csehországgal, Galíciával meg Bukovinával, hozzá Boszniával együtt produkálni tudott. Erősödtünk, mert akkor megvolt bennünk az az öntudat és összetartás, melyet önállóságunk rövid ideje alatt maga a kormányzat, emigrációnkban pedig akkori vezetőink lapjaikkal rombolnak. A legutóbb kiérkezett csoportok is ahelyett, hogy az összefogást szolgálnák, élére állottak a szétválásnak. Nagyon mélyre buktunk.

109 Eredetünk helyéről ugyanolyan keveset tudunk mint a kínaiak saját származásukról. Mindkettő a Sárga folyóhoz (Hoang-ho) vezet. Kínára a legtöbb felvilágosítást Sa'matjan "Történelmi emlékek" krónikája nyújtja. Összegyűjtötte benne ősmondáikat meg népük hiedelmeit. Elmondja ősi török és mongol törzseknek a Sárga folyónál történt keveredését, de mindkettőt amellett egyformán nevezi akkor már kínainak, annak elle-

- 138 -

nére, hogy akkor Kína még nem létezett, Kína kezdődött egy a folyó körül alakult tartománynyal, hogy csak azután szaporodjon Hon-an dús földjeivel, majd a többivel. Ez mind harcokkal, hódítás útján történt. A terjeszkedő mindig a kínai, a támadott, a védekező a visszaszorított mindig a török elem. Mikor azonban a Sárga folyó menti török törzsek egy pillanatra összefoglak, Hiung-nu elnevezés alatt, a kínaiak csak nagyfalak emelésével tudják magukat megvédeni. De a támadás, mely a nagyfal emelését kiváltotta, valamely régi jog visszaállítása szándékára mutat. Kínaiak a törökségről állandóan mint mongolokról beszélnek, akkor is mikor azok kapják országukban a vezetőszerepet, de soha mikor őseikként büszkélkednek velük. Bár fajukban nemcsak ugyanannyi, de több mongol mint török vér van, mégis a törököknek adják a mongol nevet. Vagyis ajkukon, saját eredetük ellenére, a mongol szó, kitalált lekicsinyítő kifejezéssé vált. Ezek mind arra mutatnak, hogy török őseink egymás leverésére mongolokat használtak összetartás helyett és az abból keletkezett vérkeveredés megoldja a kínai eredet sokat vitatott kérdését is. Ugyanígy történt Mezopotámiában, ugyanez Külső Mongóliában, Turkesztánban, Szlovenszkóban, Horvátországban és Bulgáriában. Ugyanúgy semmisítettük meg a bolgár birodalmat ahogy pusztítottuk a kunokat, besenyőket, mind rokonainkat és ahogy végzett velünk Gengis kán. Turáni átok! Ezek mind feldolgozatlan részei múltunknak. Súlyos és nagy feladat, mely kínai, legalább orosz nyelv ismerete nélkül nem lehetséges. És ha itt-ott hangzik is egy igaz szó, azt a francia irodalom azonnal ledorongolja. Legújabb könyvüket, J. Blankoff, L'Art de la Russie accienne is ki-

- 139 -

zárólag a szlávok iránti értelmi szálak irányítják. Eredetükkel való foglalkozás nélkül nyúl a középbe, mintha Oroszország öröktöl létezett volna és ősi múltjuk nem lenne minden részletében turáni türk - vallásukig.

110 Nagy zavarba jönne emigrációnkban megjelent történélemkönyvünk szerzője, ha az elé állítanánk, hogy mondja meg miből állott az a nagyfokú 10-ik századbeli francia műveltség, melylyel, szerinte francia hittérítők gazdagították hazáikat. Egyáltalán hol volt akkor Franciaország? De ugyanolyan zavarba jönne az az egyetemi tanárunk is, kit kérdőre vonnának miből állott az a 9-ik századbeli szláv műveltség, melylyel francia nyelven megjelent magyar történelemkönyvében honfoglaló őseinket gazdagítja. De kétségtelen francia [lásd, "Értelemzavaró sajtóhibák", 163. o., 139, Sz.] és kétségtelen szláv műveltség és nem olyan milyent a Teleki Pál történelmi intézet talált ki. A nemlétezett francia meg szláv műveltségek hangoztatása mindig karöltve történik. Indifferencia meg nagy reklám még a legjob akaratúakat is megfosztotta a tisztánlátástól annyira, hogy végül még a Nobel díj is kompromittálóvá vált történelmi téren.
 
 
0 komment , kategória:  Rudnay Egyed: Attila Trilogia4  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 486
  • e Hét: 486
  • e Hónap: 18890
  • e Év: 338922
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.