Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Rudnay Egyed: Attila Trilogia3
  2010-12-10 08:14:09, péntek
 
 
Rudnay Egyed: Attila Trilogia:
Kiforgatott tények, elhallgatott igazságok és néhány valóság /c


Visegrád múltját ismertető, ma forgalom-

- 28 -

ban lévő füzet magasfokú kijevi kultúráról is beszél55, mi ugyancsak megérdemel néhány szót.

Kijev volt tényleg Oroszország legkulturáltabb helye. Olyan kultúra felett rendelkezett, melynek bizonyítható alapjaira sehol sem találunk szlávoknál56, így forrásaira más népeknél kell kutatnunk.

Honfoglásunkat rejtélyes, megoldatlan körülmények kísérik. Legrejtélyesebb a kijevi csata. Annyira, hogy Hóman történelemkönyvében nem is említi. Elhallgatva Fekete Magyarországot és tagadva az Árpáháznak Attilától származását valóban megmagyarázhatatlan.

Kijev messze északra esik Etelköztől messze kívül az onnan Pannóniába iparkodók útvonalától. Minek az óriási vargabetű? Miért kellett az érkezőknek ott megütközniök kunokkal? Hogy kerültek oda "kunok"? Miért ruténekkel? Pedig hogy ott lefolyt olyan ütközet, milyenről krónikáink beszélnek, kétségtelen. Nem csak saját krónikáink, de beszélnek róla ugyanúgy a szlávok. S ha nem történt volna, honnan kapta volna az ottani Magyar utca nevét? Miért honnan a Magyar kapu? Magyar rét? Ha ezek nem lennének néhai táborozási helyüknek úgy emlékei, ahogy a kijevi emlékek állítják. Miért őrizné mai napig a kijevi szent Mihály templomban egy 1008 évi dombormű a csata emlékét?57 Ezeket nem lehet krónikáink diskreditálása útján tárgytalanná tenni!

Honfoglalásunkat a "fekete" magyarok kezdeményezték. Ezért küldték Ugeket Árpád nagyatyját a Volga Kanyarba ás azért vezetett Árpád hadjáratot a bolgárok ellen. De ebben a bolgár hadjáratban egy "Kurzan" nevű "fehér" magyar is segít..t... [szövegkép AT-03.jpg, lásd szintén "Értelemzavaró sajtóhibák", 163. o., 28, Sz.] csapatával, mi azt jelenti hogy az ahhoz szükséges csapatokat, legalábbis nagy részben, a Volga kanyrbeliek adták. Etelközben

- 29 -

mi valahol a mai Beszarábiában volt, ez a főleg fehérekből álló csapat telepedett csak, de ha nem marad otthon zömük, Julián barát nem találhatott volna reájuk a Volga kanyarbeli Levédiában. Etelközben Árpád vére, vérszerződéssel összeforrt a fehérékével, mire, ahogy Kézai írja, fejedelemmé választották.

Marcali Henrik a Kijevnél legyőzött "kun"-okat bolgároknak meg besenyőknek, Hóman tényleges kunoknak mondja, de egyikük sem magyarázza meg, mi érdeke lehetett bármelyiknek is Kijevbe mennie s ha már oda is ment, mi érdeke lehetett Árpádnak odakanyarodnia.

Mire Árpád Kijevbe érkezett ezek a kunnak, besenyőnek meg bolgárnak állított fekete magyarok már két évtizede tartózkodtak ottan, Így bőven volt idejük az ottaniakat szervezni és azoknak saját műveltségüket átadni.

Hasonlóan adja elő Kézai az eseményeket. Második könyve I. fejezete 2 §-ában "átkelének a besenyők, a fehér kunok országán és Kió (Kijev) városán...". Első könyve IV. fejezetének 6 § ában pedig "hogy a magyarok Pannóniába másodszor jöttek, kiknek a székelyek, kik a hunok maradványai, Ruthenia határszéléig eléjök ménének..." Folytatólag pedig "Pannóniát együtt meghódítván abban, abban (a székelyek) részt nyertek, de nem a pannóniai síkon, hanem az oláhokkal együtt a határszéli hegyek között kaptak osztályrészt".

Kunok és besenyők nem fogják a magyarokat ahhoz átengedni, hogy utánuk menve, azután Kijevnél bocsátkozzanak csak velük harcba! Ha pedig honfoglalásunkkor nem élt volna már Pannóniában egy magyar tömeg, nem lett volna ki a visszatérők elébe mehessen és mely azért volt visszatérő, mert egyszer már Arnulf császár megsegítésére, talán méginkább helyismeret szerzé-

- 30 -

séért, egyszer már jártak Pannóniában. A "határszéli hegyek" kifejezésben ráismerünk néhai felvidékünkre. Már azért is, mert az egyetlen olyan hely hol székelyek meg rutének egymás mellé kerültek.

Látjuk Kézai milyen pontosan elkülöníti a Kijevnél legyőzötteket az országhódítóktól, besenyőktől, ugyanúgy bolgároktól, kunoktól s azt is miket másban mond, mindenben igazolja a későbbi helyzet.

Megerősíti Oleg ukrán fejedelem (879- 91é[912, Sz.]) reaktiója is. Félvén a Volga kanyarbelieknek Árpád ellen vezetendő, őt is érintő bosszúhadjáratától, nagyhirtelenében kelet felé emelt erődítményeket - Árpád pedig ugyanakkor, ugyanúgy védekezve a Volga kanyarbeliek, mint a cserbenhagyott "feketék" ellen, utóbbiak felé, csak északon emelt olyanokat.

A Kijevben előkerülő archaeológiai leletek is annak a mixhellén-szittya műveltségi körnek termékei, mely őseinknek volt egyedüli sajátja és ahogy Kínában az vált előkelőségek mérvévé, ki hány hiung-nu őssel büszkélkedhet kiemelkedését Kijev ugyancsak őseinknek köszönhette, a többi orosz város szintjéből. A Teleki Pál történelmi intézet neveltjei pedig azzal a kijevi műveltséggel alacsonyítják múltunkat, mely a mienknek csak visszfénye. Így a Visegrádról írt füzetbe, annak a lehetetlen állításnak bizonyítására került, hogy az ottani romok egy I. András emelte görög kolostor maradványai lennének.

Ezeknek keretében azt is mondják, hogy a nyugatnak köszönhetjük államiságunkat, műveltségünket, kereszténységünket, de egyetlen olyan középeurópai államot sem tudnak megnevelni, mely honfoglalásunkkor már létezett volna. Franciaországból államot csak XI. LaJos (1461-1483) létesített, Németország törzsrendszerével csak Bismark (I815-I896) végzett, állammá azonban csak Hitler

- 31 -

forrasztotta, Olaszországot Garibaldi (1807-1882) és elég Sackur német jezsuita atyának könyvét Clunyről elolvasni [58, Sz.] 59, hogy lássuk, hogy a nyugattól sem műveltséget sem kereszténységet nem kaphattunk.

Pusztaszer már régen árasztotta demokratikus fényét őseink törzsszövetségére mikor Európában még a legvadabb állapotok voltak! A hatalmasok egymást gyilkolták és rabolták, kik között a fejedelmek voltak a legnagyobb rablók. Egy orom tetején összekapart egy vándorlovag néhány faragatlan követ, azt várnak nevezték. Európa vadállatoknak olyan prédájává vált, melyben az emberek még azoknál is nagyobb veszélyt jelentettek, így minden és mindenki elől menekülő nomádokká váltak. Nem bírván állandó lakhelylyel, elfelejtették hogyan kell falakat emelni s barlangokban meg összetákolt odúkban laktak. Nagy Károly krónikásai megírják, hogy épületeit csak sárból meg fából emelte, s az egyetlen melynek maradtak nyomai Lindauban állt, de ezek miatt csak alapja maradt meg, mi pedig nem áll másból mint faragatlan köveknek összehányt rakásából. Szent Benedek csodatételeiről készült legendából ismerjük meg egy akkori hatalmas frank főúr "palotáját"60. Fa lakótorony egyetlen lakószobával ---az olyan padlóval, melynek pallói felbillentek ha szélükre léptek, vagyis semmiféle módon sem voltak leerősítve. Alatta éléstár volt goromba ládákkal. A francia püspökök elrendelték szerzetesházaiknak, hogy védekezésül a norman betörések ellen, vegyék körül rendházaikat kőfallal "Hogyan tehetnénk, válaszolták, mikor nem értünk hozzá és nincs senki ki rátanltana. Mit nappal építünk, éjjel összeomlik"61 Madarász Henrik egykorú történetírója, Widukind, városnak nevezi annak a limesnek lakótornyait, melyet a magyarok ellen emeltek, csak mert köböl épültek, teszi annak ellenére, hogy csak 9 harcos befogadására voltak

- 32 -

alkalmasak! Beszámolója végén írja, hogy ezeken a "városokon" kívül nem volt fal Németországban. De a fejlett viszonyokhoz szokott Priskos girög elragadtatással ír Attila és feleségei palotáiról és semmi kivetnivalót sem talál azokon a falvakon, melyeken Attilához vezető útja átvitte [62, Sz.] 63. Míg Európában az építkezés csak honfoglalásunkra indult újra meg. Nem nehéz rájönni ki tanulta a másiktól. A német Piper könyvében megírja, hogy egyetlen kétségenkívüli 10-11, századot megelőző középeurópai épületről sem tudunk64, de Ferenc császár csak azért rendelte helyére építeni az esztergomi bazilikát; hogy elfedje Géza fejedelem palotájának romjait és nagyszerűsége miatt bontatta le Szent István kápolnáját. A ragasztott kövei való építkezés csak lassan, lassan terjedt nyugat felé. Tőlünk kiindulva a belgák csak a 12-ik században kezdik váraik fakerítéseit kővel felcserélni és még fennálló, régi lakóházaik faépítmények, annak ellenére, hogy bőven volt kövük és fában rendkívül szegények ma is. Világos bizonyítéka elmaradottságnak. Hollandia kővárainak kora nem előzi meg a 13-ik századot [lásd, "Értelemzavaró sajtóhibák", 163. o., 32, Sz.] és I.Edvard angol király (1272-1307) vazallusainak még favárakkal kellett megelégedniők, azonban II. Andrásnak (1205-1235) meg kellett tiltania, hogy a beengedett német lovagrend nálunk már honos kővárakat emelhessen [65, Sz.] 66. és kőből kőből emeltette Szent László (1077-1095) Küküllö várát, arra emlékül, hogy a székelyek megverték a kunokat, védelmükre. Hacsak nem inkább székelyek ellen, saját védelmére...

A városodás s azzal járó polgárosodás nyugaton hamarább indult, azonban a rablóvilág tovább élt. Rose kései barokkról írt pompás könyvében írja67 hogy a mainzi hercegérseknek azért kellett nyílt területet kívánó stílusban emelt palotáját a város falain bévül emelnie, mert a 18-ik század első felében Németországban a közbiztonsági viszony-

- 33 -

ok még nem voltak, hogy gazdag ember város falain kívül lakhatott volna erődítetlen épületben. Ellenben az Esterházyak körülbelül ugyanakkor kismartoni (fertődi) kastélyukat mocsár közé, egészen védetlen területen emelték, eszükbe se jutva, hogy támadásoknak lehetnének kitéve. A műtörténelem Vignola (1507-1573) a Farésék számára, Vitarbo mellett Caprarola néven emelt kastélyát tarja nyilván mint elsőt, melyet gazdag ember vidéken, várfal védelme nélkül emelni mert68. Ezzel szemben például egy 1275, majd 1278 évi levél beszél a Divék nemzetség Trencsén megyei udvarházáról69. Vagyis nálunk udvarházban laktak annak a nemzetségnek tagjai, kiket Pór Antal Csák Mátéról írt tanulmányában a felvidék legnagyobb dynasztáinak nevez, és kiknék Trencsénen kívül még számos más váruk volt. A hires olasz ötvös, Cellini két évet töltött I. Ferenc francia király udvarában (1515-1547). Emlékirataiban keservesen panaszkodik, hogy Franciaországban utazva állandóan sátrakban kell lakniok, mert nincsenek házak70. Szeretném tudni, hogy Magyarországon hol utazhatott volna király úgy a l6-ik század elején, hogy ne találjon megfelelő házakra. Á nyugatnak kirakatnak szánt, mutatós épületei ma nagyobbszabásúak a mieinknél, azonban ezek újak és eredményei annak, hogy királyaink élve Bécs áruállítási jogával a magyar munka és szorgalom hasznát Ausztriának juttatták. Azonban arra, mit tettünk míg a magunk lábán járhattunk, mutat Oláh érsek, ki bármennyire is hívén szolgálta a német érdekeket, mégis megírta, hogy egész Parisban csak egy olyan teremre talált, milyenből Visegrádon több mint 100 van71. A nyugatnak vezetőszerepében váló hit ugyanolyan, csak országunkban született csecsemő, milyenek a szláv múltak és az is Csak magyar emlőkön nőtt nagygyá. Magában a tény, hogy mai napig nem

- 34 -

akadt nyugaton épület, mely Visegrád pompájával versenyezhetne, volt már elég ok Lipót ([1655-1705, szövegkép AT-04.jpg, Sz.]) számára, hogy elpusztítsa72 ugyanúgy ahogy Feradinand Budát pusztitotta el (1526-1564) ás rabolta ki a székesfejérvári királysírokat73. Ilyenekre mindig kitűnő alkalmakat szolgáltattak háborúk, meg felkelések, de rámutat a pusztítás igazi okára, hogy erődítménynyekkel együtt katonai célokat nem szolgáló épületek is pusztultak, Visegrádon pl. a várral a királyi lak is. Kényelem és higénia szempontjából a nyugat polgári házai máig sem versenyezhetnek zsellérházainkkal, bár legújabban a központi fűtés segít rajtuk. Kandallók nem szépségük, hanem fejlődéshiány miatt maradtak divatban, mert kályháik még rosszabbul árasztották a meleget. Hol voltak mindezek a mi búbos kemencéink tökélye mögött! Blois a 16-ik században [lásd, "Értelemzavaró sajtóhibák", 163. o., 34, Sz.] épült, kastélya gyönyörű de árnyékszékül csak [sötét folyosók, Sz.] szolgáltak. Belgium régi házaiba csak [szövegkép AT-05.jpg, Sz.] kerültek, legmulatságosabb formák között árnyékszékek azonban azokat mai napig, a néhány évtizede még egyedül arra szolgáló udvarról nevezik míg a 13-k századiban épült visegrádi toronyban világosan fellelhetők vízöblítés nyomai és Trencsén vára már Csak Máté alatt is vízvezetékkel bírt74; mivel szemben a francia történelemkönyvek csak a keresztesháborúknak tudják be mosakodás bevezetését. A statistikai kimutatások szerint még a mai Párisban sem éri el a mai Budapest fürdőszobái számának harmadát.

Látjuk mindezekből, hogy honfoglalásunk Európát nomád állapotban találta, melyben megszűnt a magántulajdon, mégcsak az egyházi birtokok helyét sem tudták megállapítani, bármennyire is tartsák jogaikat mindig nyilván az egyháziak. Európa lakói újra helyhezkötötté csak honfoglalásunkra váltak, mit azután követett a földtulajdon újabb felosztá-

- 35 -

ea, ott hová valamilyen hatalmas nem tudta magát fészkelni. A Cluny monostor azzal szerzett híveket az erkölcs visszaállításához, hogy megismertette a feledésbe ment földmívességet75. Hogy taníthassa, kellett valakitől tanulnia, s egyetlen esemény, mely erre alkalmat adott honfoglalásunk volt. Ha úgy lett volna ahogy a Hunfalvy-Budenzisták állítják, s mi tanultuk volna szlávoktól, miért kellett volna újra tanítani Szlávok ott éltek Európában, így ha tudói lettek volna, nem ment volna feledésbe. S hogy tőlünk tanulta, bizonyítja, hogy egyedüli ország vagyunk melybe nem jött tanítani. Úgy mondják, nomádok voltunk. Kétségtelen, hogy pásztorkodtunk, de vajon fejlődhetett-e volna nomádoknál olyan tökélyre fémművesség, melyre Európa művészete épült? Levédiai hazánk területe felért az egyesített Németországéval, együtt Ausztriával. Ott dúlták fel otthonunkat a besenyők. Kizárólag lovon élve, csak pásztorkodva, hogy találtak volna reánk? Ha reánk találtak, hogyan értek volna utol? Hogy dúltak volna fel? Hogy verhettek volna szét olyan mértékben, hogy az új haza szerzésére kényszerítsen? Legelőiket nem lehet szétverni! Hozzá mit tettek, nem is állt foglalásból, csak támadásból. Alighanem úgy lesz mint belga tudósokkal. Olvasva, hogy mezőgazdálkodó nép vagyunk, tankönyveikben ügy állítják, hogy nincs Budapesten kívül egyetlen városunk sem, a többi csak nagy falu. Mi pedig olvasva, hogy pásztorkodtunk, írjuk, hogy nem értettünk mezőgazdálkodáshoz s nem voltak városaink. Ibn Ruszta, Gardizi, Al Bakri egyedüli forrásai levediai életünknek76 s ők kifejezetten emlékeznek meg, sőt sokkal kifejezésteljesebben mint szomszédainknál mezőgazdálkodáshoz értésünkről. Gardizi pedig összehasonlítva azt szomszédaink mezőgazdálkodásával, irániakkal szemben, "azonban" szóval fejezi ki különb-

- 36 -

ségképp, hogy azoknak nincsenek földalatti öntöző csatornáik, mi azt jelenti, hogy őseinknek pedig voltak, és valóban Stein Aurél Turkesztánban, mi ősi otthonaink egyike, olyan öntözőcsatornák nyomára akadt, melyek csak a minket ott követő mongolok alatt mentek tönkre77. Ezzel szemben pedig jellegzetes szlávok mezőgazdálkodására, hogy elkerülve a termékeny völgyeket, mindenütt csak legelőterületeket kerestek fel és eltanulva avaroktól az ekék használatát, nem lévén lovaik, azokat asszonyaikkal húzatták78.

Kereszténységünkkel sem állunk másképp. Úgymondják, németeknek köszönhetjük megtérésünket. Ez már azért sem lehetséges, mert Németországban nem volt kereszténység, illetve volt de csak formai, lényegi nem. Papjaik nem voltak mások, mint királyaik politikai ügynökei, kik pokollal és ördögökkel való fenyegetödzéssel szereztek híveket számukra - minek ellenében szabadon garázdálkodhattak, mely szabadsággal bőven éltek is. Jóútra térítésükre alakult a Bencésrend Cluny egyháza. A mi keresztényeink pedig mindig komolyan vették az erkölcsi tanokat, mi kizárja, hogy hamisítóknak lettek volna neveltjei. De más tények is cáfolják.

A római birodalom összeomlásával megszűnt az érintkezés lehetősége, mi magával vonta Róma központi irányításának lehetetlenné válását. Ennek az irányító jellegnek visszaállítására alakult a 10-ik század elején a Cluny apátság. Függetlenítve magát Rómától, egy militans gárda megszervezésébe [fogott. Erőtényzővé, szövegkép AT-06.jpg, Sz.] azonban csak arra vált, hogy Szent István teljesen rendelkezésére bocsátotta az országot.

Mint saját múzeumainkban, úgy kalandozásaink területén levőkben látható leletek bizonyítják, már legelső pannóniai szereplésünktől kezdve túlnyomóan keresztények voltunk. Bizo-

- 37 -

nyítják ezt az úgynevezett ketlachi bronzok is.

Ezek főleg a régensburgi német műhelyből kerültek ki, ábrázólnak a szentképeket avar motívumokkal [79,80, Sz.] 81, vagyis fajunk szellemi tőkéjéből táplálkozott a német egyház és nem, ahogy állítani szeretik, fordítva. Szerzetesek házaltak velük és jó vevőikre találtak magyarokban. Ahol pedig sikerül keresztény kegytárgyakat eladni, ott buzgó és áldozatkész hívők élnek és az üzlet olyan jól ment, hogy még Szent István korában is tartott, sőt neki is sikerült egy ereklyetartót eladniok, mely azután II. Bélával került sírba, Bulcsú vezér a görög császár patriciusa és vendégbarátja volt. Pogányt pedig görög császár nem ölelt keblére. De megírja Luitprand cremonai püspök is (915-972) - mi nem gátolja, hogy reánkkenje mindazt is, mire rosszindulat és gonoszság képes. Ugyanúgy nyilatkozik, közvetlen tapasztalatok alapján, szent Adalbert (955-997), Vajknak a keleti szárnyról nyugatira átkeresztelője. Még Piligrim passaui püspök sem mert mást írni "hol még sok a pogány" abban a 974. évi levelében, melyben azt hazudja, hogy Magyarországon térít, melyben pedig érdeke azt kívánta, hogy a magyar kereszténység jelentőségét minél jobban csökkentse.

Azonban a görög egyházhoz tartoztunk, így Bulcsú horka Görögországból hozott hithű szerzetest püspöknek82. A visegrádi klastrom alighanem ennek a püspöknek volt székhelye. Onnan a görög romok. Hogy az egész ország a keleti egyházzal tartott bizonyítják az előkerülő keresztek, melyek egész Európa szerte görög formájúak. Még Szent István korában is görögöt használtak liturgiai nyelvül, sőt alatta még a görög szerzetesrendek domináltak, másképp nem lenne Pannonhalma alapítólevele is görögül írva83. De nem is lehetett másképp.

- 38 -

A római pápa tekintélye olyan mélyre sűlyedt, hogy hatalma nem ért fel egy vidéki püspökével és csak a Cluny egyház fellépése rázta fel letargiájából. A szász Ottóban remélte azt a hatalmat megtalálni, mely újra felemeli és 96I-ben császárrá koronázta. Csalódása rettenetes volt, Ottó (936-973) kijelentette, hogy mint császár mostmár a pápának is ura és két szerzetes, a bolgár Salectus és Genzaniai Zacheus útján Taksony fejedelemhez fordult segítségért [84, Sz] 85. Gyalázásunkban mindig az egyháziak jártak elöl így ez ugyanolyan megalázkodás volt, mint mikor Leó pápa Attila elé ment. De nem is tudta az egyház mai napig nekünk megbocsátani ezt a két megalázkodást. Taksony fejedelem remélve, ha megsegíti az egyházat, abban örök támogatójára talál, abbahagyta a nyugat további büntetését kalandozásokkal és Róma ellenlábasa, a görög birodalom ellen fordult. Ottó pedig megrettenve, látszólag behódolt a pápának, helyesebben a Cluny egyháznak és különböző ígéretek kíséretében, annak apátját tette udvara legbefolyásosabb személyévé. Azonban csak politikai meg személyes kérdésekben engedett, egyháziakban csak ígért, nem teljesített. Cluny apátja hogy Ottót teljesítésre bírja, áthelyezte lakhelyét annak udvarába86. Ezzel a viselkedésével Ottó teljes sikert aratott és Géza fejedelem eleget téve Cluny apátja kérésének, elhíve Ottónak, hogy megtért, nem tör már sem a pápa ellen, sem ellene, barátságának bebizonyítására, Ottó quedlinburgi húsvéti ünnepségéire, több magyar úrral ajándékokat küldött87. Ottó az így nyert bizalmat arra használta, hogy meghalt pápák nevére négy bullát hamisítson, annak bizonyítására, hogy Magyarországot a lorchi, illetve utóda, a passaui püspök hatásköre alá helyezték - vagyis pontosan az ellenkezőjét érte el Cluny apátja és vele Géza fejedelem, miben reménykedtek.

- 39 -

Hamisított Nagy Ottó egy ötödik bullát is. Abban az akkor uralkodó VII. Benedek pápa mar jóváhagyta és megerősítette elődeinek hamisított döntéseit88, melyeknek elismerése érdekében írt a pápának. Ezek a világtörténelem legnagyobbszabású hamisításai s történtek közvetlenül lechmezei kudarcunk után, Bulcsú horkának és vezértársának bitófára húzását követve, vagyis az után az esemény után, mely megtörte volna hatalmunkat. Minek lett volna akkor képmutatásra, Cluny apátjának évekig tartó félrevezetésére meg bullahamisításra szükség? Nem fegyver hanem az tört meg minket, hogy mindig jóhiszeműek voltunk!

Abban az időben egyházi világi uralmat is jelentett és Géza fejedelem kikergette Nagy Ottó küldöncét, Brunó verdeni püspököt mikor az a bullák elismerése végett nála jelentkezett. Erre Nagy Ottó hamisításba bevont társa, Piligrim passaui püspök, követet küldött VII. Benedek pápához és a nevére történt hamisításnak bemutatása nélkül, négyet elébe terjesztett, kérve, erősítse meg tartalmukat89. Magyarország volt akkor a világ legnagyobb hatalmassága, hozzá az mentette meg a pápaságot Ottó igényeitől, így Benedek, bár az helyezte a pápai székbe, mégsem merte teljesíteni Piligrim kérését. Másrészt az egyháznak legkedvesebb gyermeke volt a római birodalom, vagyis Németország, hogy mégis kielégítse és hálásnak is mutatkozzon, keresni kezdett jogalapot, melyre hivatkozhat, rátalált Tudunra, ki 811-ben belépett a salzburgi keresztény testvériségbe, ugyanúgy Pribinára ki annak alapján ugyancsak elfogadta a salzburgi érsek főhatóságát90, mire azt tette Magyarország vikáriusivá.

Ezzel több dolgot bizonyított be. Egyik, hogy tudta és elismerte, hogy Tudun nemcsak Attilának volt leszármazottja, egyúttal az Árpádháznak őse; második, hogy Pribina utódjuk

- 40 -

volt; végül, hogy mindaz, mit Pribinával összefüggésben dunántuli szláv múltról állítanak, hamis, valótlan. Ha való lett volna, Benedek pápa magyarokkal összefüggésben nem hivatkozhatott volna reá. Semmiesetre sem mulasztott volna el az egyház ilyen nagyszerű alkalmat Magyarországnak kedvenc német gyermekének kezére játszására, ha teheti, mert vikariátus arra még nem volt elég.

Géza fejedelemnek azonban ez is sok volt, különösen mert észrevette a próbálkozást, és ismét Németország ellen fordult. Kezdte a hamisító Piligrim levéltárán, Passaun91, és folytatta a dúlást 20 éven keresztül, vagyis II. Ottónak egész uralma alatt, anélkül, hory az a Lechmezőn tönkresilányított magyar hadsereget megállítani képes lett volna. Az egyház ebben terveinek összeomlását látta. Elgondolása volt hogy mert leghatalmasabbak voltunk, és nem ismertünk chovinizmust, elnemzettelenít minket, hogy azáltal átváltoztassa magyar nemzeti ideálunkat vallásivá. Németországnak pedig meghagyva faji és nemzeti jellegét, olyan saját birodalmává tegye, melyet általunk tart kordában. Azonban nem számított a németség féktelen hatalomvágyával, melyet eközben válogatás nélkül iparkodik mindig kielégíteni. Kényszerű védekezésünk állták csak, ugyanúgy az egyház mint a németség hatalmi vágyai megvalósításának útját. De az egyház által támogatott irányoknak állandó összeütközései a nemzeti iránynyal eredményezték azt a két szélsőséget, melyet szeretünk turáni átoknak nevezni. A római egyház azonban mai napig sem ejtette el tervét, így ezt a kettéválásunkat emigrációnkban is tapasztaljuk.

Az egyház elgondolása nagyon szerencsétlen volt. Csak elgyengülésünkre, Németország hihetetlen emelkedésére és azzal Európa pusztulására vezetett.

______________________

55 Cseke László, Visegrád, Bpst. 1957, 24 o.

56 Nagy Simon bolgár cár (893-927) szláv nyelvű bibliáját, bármennyire is teszik, nem lehet a szláv műveltség javára írni. Simeon cár Oroszország vándorpásztor lakóit akarta uralma alá helyezni, mihez a vallást választotta eszközül. Ehhez nemcsak íratott egy szláv nyelvű bibliát, de be is vezettette nyelvül a szlávot a liturgiába. Tervét megvalósítani nem tudta, minek ellenére mégis neki köszönheti Oroszország szlávsága görögkatolikus vallását - a bol-

- 121 -

gárok pedig ebben felejtették el török népcsaládbeli nyelvüket. Fivérem panaszaiból tudom, hogy Hóman megtagadta olyan könyv számára pénzt folyósítani, mely ezzel a kérdéssel foglalkozik, a csehek pedig azzal az ürügygyel, hogy tornászcsapat, nagyszámú ügynökre bízták a szláv tudat ottani ápolását. Fivérem Szófiában követ volt, így a lehető legközvetlenebbül értesült mindezekről.

57 Debreczeni Márton "A kievi csata" Pest, 1854 címmel hőskölteményt írt róla, melyet Fülöp Márton, "Debreceni Márton és a Kiovi csata" Szatmár, 1887 címen tudományosan feldolgozott. Azután Kuun, Relationes II. 51-61 és 81-83 oo. Emlékét őrzi a sárosmegyei Kijó község is.

58 Bíborban született Konstantin és Bölcs Leó, A magyar honfoglalás kútföi. [Az 58. lábjegyzet a szövegben nem található. Sz.]

59 Sackur de ugyanúgy az összes középkorral foglalkozó francia történelemkönyvek is, Lot et Ganshof, Brion, Halphen stb, Ugyanolyan összeomlás követte uralmát milyen a trianoni békediktátumot, avagy mr Clovis uralmát. A Nagy Károlyt kísérő és követő rend hite csak magyar fantáziában született, hogy végül egy Amerikában megjelent magyar emigráns lap hazafias lángolások között magyarázza, hogy Szent István Nagy Károlynak "kitűnően bevált" intézményeit honosította meg...

60 Ann. Lauriss. A. 789 "ex ligno et terra", vagyis csak fából és földből. Égetett vagy természetes kőről meg vakolatról szót sem említ és nem is maradt abból a korból, egyetlen autentikus fal sem. Mulatságos ezen a térén Krieg von Hochfelden könyve; miután felsorolt nagyszámú 8-10 századokban kőből emelt német épületet, írja, hogy Nagy Karoly alatt szűntek meg már fa-

- 122 -

ragott kővel építkezni, elfelejtették hogyan kell falakat emelni, mely tudomány csak a 10-ik században kezdett újra éledni, Franciaországban még később, mivel elismeri, hogy mit könyve elején állított nem igaz, esek politika volt, mit azután mint tudós megcáfolt.

61 Krieg von Hochfelden, Geschichte der Militararchitektur in Deutschland, Stuttgart 1859. és Sackur. Kőfalra egyedül Charlesnél találunk, mely bár hatalmas faragott kockákból állott, első ostromra azonnal összeomlott (Cartulaire de Salnt-Pére I. p. 6 és Sackur 11 o., mi arra mutat, hogy nem ismerték a habarcsot, mely összefogta volna.

62 Pertz III. I. Henricus Lib. cap. 35 "Vilia aut nulla extra urbes fuere moenia". [A 62. lábjegyzet a szövegben nem található. Sz.]

63 Szabó Károly, Priszkos szónok és bölcsész életéről s történetirata töredékéről, Új Magyar Museum, 1850. A francia Brion Attiláról írt könyvében még Priskos rétor naplóját is "korrigálja".

64 Piper, de ugyanúgy Krieg feljebb említett munkai, lásd a 60. jegyzetet is.

65 Piper 130 o. [A 65. lábjegyzet a szövegben nem található. Sz.]

66 u.o. és Hóman.

67 Rose Spatparock.

68 u. o.

69 H.O. VI. 150 és 213 oo.

70 Önéletrajza Goethe fordításában.

71 Oláh esztergomi érsek, Magyarországnak a mohácsi vész előtti helyrajzi története. Bruxellesben jelent meg Hungária címmel.

72 1702-ben német zsoldosok aknázták alá és robbantották fel.

73 Martinus Zeiler, Neue Beschreibung des Königreichs Ungarn, Leipzig 1664.

74 Pór Antal, Trencséni Csák Máté, Budapest 1888, 64 o. és A.0. I.26, 28, F. VIII/1, 89 oo.

75 Champly, Histoire de l'abaye de Cluny, Paris 1879 és Sackur.

- 123 -

76 Hóman Bálint, Őstörténelmünk keleti forrásai, Budapest 1938 és Bendefy László, A magyarság kaukázusi őshazája, Budapest 1942, 82 stb. oo.

77 Stein Aurél munkái, Közülük több Halász Gyula fordításában magyarul is megjelent.

78 Tapasztaljuk Turóc, Liptó, Szepes településeit tanulmányozva.

De ugyanúgy rámutat Mályusz mint Hóman és francia írók is.

79 Thierry II. kiadása magyar fordításban is megjelent. [A 79. lábjegyzet a szövegben nem található. Sz.]

80 Dümmler 57-ik oldalán írja le Piligrimnek uralkodója nevére elkövetett hamisításait, anélkül hogy azokon megbotránkozna, mondván, hogy akkoriban ilyen volt a szokás. Azonban hogy ilyen volt a szokás csak Németországban volt otthonos, már nem írja és azt sem, hogy épen ilyen szabásoknak leküzdésére alakult a Cluny egyház. Németország ugyanúgy emelte nemzeti hősei közé Piligrimet mint hamisítótársát, Nagy Ottót. [A 80. lábjegyzet a szövegben nem található. Sz.]

81 Fettich Nándor közlése. Ezekről a bronzokról a német tudományos irodalom ugyanúgy hallgat mint nagyszentmiklósi aranykincsünkről. És bár tudósai megírjak, hogy Attilának köszönhették kulturális fellendülésüket, vagyis fajunknak, ugyanazok következő mondatukban nekimennek azoknak, kik ilyent állítani mernek.

82 Hóman I. k. 165 o.

83 A veszprémi alapítólevél csak Kálmán király átírásában maradt reánk és hamisításra gyanús, közli F. I. 289 o. Legrégibb eredeti levelünk Pannonhalma alapításáról szól, görögnyelvü, így bizonyára a veszprémi is görög nyelvű volt. A görög nyelv használata maradványa volt a keleti egyházhoz tartozásunknak, teljes elhagyása-

- 124 -

ra csak az egyházszakadás vezetett. És akkor mikor még görög nyelvű régi iratok átírásából is kiküszöbölve a görög nyelvet, azokat latinra fordították, alakult volna Visegrádon görög kolostor!

84 Sackur 441. o. [A 84. lábjegyzet a szövegben nem található. Sz.]

85 "Hogy felettünk határozzanak" írja az akkor élt magyart mindenben gyalázó német Liudprand püspök, Antapod. I. c. 5., Dümmler 35 o.

86 Sackur jezsuita atya mindezeket igen alaposan ismerteti.

87 Ha nem váltott volna ki nagy megelégedést és büszkeséget ez a küldöttség, nem emlékeznének meg róla az összes krónikáink, Ann. Altahenses ed. Ciselrecht 973, Widukind III.75., Thietmar II. 20. Ez a büszkeség kifejezi, hogy mennyivel többre becsülték a hamisítással elért sikert állítólagos, tönkre verésünkkel elért sikerüknél. Hóman és a többi német beállítású, történész, hogy magyar megalázkodásnak tüntethessék fel ezt az eseményt, sem a lechmezei kudarccal, sem Ottó alakoskodásával, sőt mint teszi Hóman még oldalszámban is messze szétválasztják egymástól azokat mik szorosan egybetartoznak. Ottó alakoskodásának köszönhette egyedül a németség, hogy őseink a nyugat büntetését abbahagyták és hogy a római egyház kedvéért, a németség óriási javára, leghűbbé vált szövetségesünk, á görög ellen fordultunk. A quedlinburgi küldöttség csak udvarias megpecsételése volt annak a barátságnak, melyet Ottó alakoskodásával elért, semmi más. Ottó azonban az így elért sikert 5 pápai bulla hamisítására használta fel. Mert hogy az ő személyes vezetése és irányítása mellett történt a hamisítás kétségtelen. Bizonyítja Piligrim püspökhöz, Brunó verdeni püspök útján küldött levele "segítsd Brúnót magyarországi útjában, lásd el bőven lovakkal és kísérettel a határig, mert ha küldetése sikeres lesz, neked és tieidnek is előnyére fog szólalni, hogy azután az-

- 125 -

ok királya, mint tartozékunk kerüljön alánk" (Mabillon analecta vetera ed. alt. p. 434 és Dümmler 38 o.). Erre a levélre még Ranke sem, ki Nagy Ottót tisztára iparkodik mosni a hamisítás vádja alól, sem tud mást megjegyezni "további magyarázatra szorul". Sok iparkodása ellenére Dümmler sem talál számára mentséget. Géza fejedelem és Cluny apátja egyszerűen és naivan bedőltek Nagy Ottónak. A hamisítás óriási sikerrel járt a németségre. Olyannal mely mai napig tart. Kizárólag annak köszönhetik, hogy állíthatják, hogy tőlük kaptuk kereszténységünket, vele műveltségünket, civilizációnkat s állíthatják, hogy rendelkeztek akkori műveltség felett. Annak a Piligrimnek kellene kereszténységünket köszönnünk, kinek még küldöncét, Brunó püspököt is kiutasította Géza fejedelem! Ahogy valamennyi kérdésben mely reánk káros, reájuk pedig előnyös összefog a nyugati világ, összefog ebben is, csakhogy állíthassa, hogy műveltségük megelőzte a mienket, összefog ebben is. Néhány év előtt Franciaország kiállítást rendezett a nagy hamisításokról, de erről, mely világviszonylatban legnagyobb, szó sem esett. Ugyanilyen megtiszteltetésben részesül valamennyi hamisító, ki ellenünk vétkezik, pl. a francia Larousse lexikon a világ egyik legtiszteletreméltóbb tudósának nevezi a cseh Hankát, kinek hamisításait még Masaryk is kénytelen volt elismerni. Jellegzetes katonai nevelőintézeteinknek, rövid nemzeti életünk alatti szellemére, hogy egy különben igen tiszteletreméltó tábornok emigráns lapjában felszólította a magyarságot, hogy a lechmezei kudarc 1000 éves fordulóját ünnepeljük a németekkel, mint örvendetes dátumát a nyugati "műveltségünk" elsajátításának. Lechmezőnek, hol dicső és lovagias hadvezéreket, a görög császár vendégbarátját és

- 126 -

patriciusát, Bulcsú horkát Lél vezérrel nem lovagias harciban győzték le, hanem tőrbe csalták és közönséges gonosz tevök módjára felakasztottak A német irodalom pedig, idők folyamán azzal növeli nagyra ezt a német "dicsőséget" hogy a Lechmezön tőrbe csaltak számát 100,000-re növelte.

88 Dümmler igen részletesen ismerteti az egész hamisítást s 55-ik oldalán nagyszerű elgondolásnak mondja! Brunó verdeni meg Piligrim passaui püspököket Hóman is Magyarország megtérítőjének mondja, mi pedig ellene mond a tényeknek. Elöző jegyzetünkből világosan látjuk, hogy 1./ Piligrim sohasem járhatott Magyarországon, 2./ Brunó járt az kétségtelen, azonban nem vallási, hanem politikai okokból, még pedig erkölcstelen politikaiakból, 3./ bár sohasem kereszteltek Magyarországon, Liutprand és szent Adalbert püspökök szavaiból tudjuk, hogy a magyarok keresztények voltak. Ilyen állításokhoz előbb azt kellene megmagyarázni hová lett Tudun keresztény népe és kik voltak a 862-ben emlegetett keresztény hunok és kik voltak a nyugati krónikákban emlegetett északpannóniai "fekete" magyarok.

Ha Géza fejedelem nem utasította volna ki Brunó püspököt, Piligrimnek felesleges lett volna a pápához levélben fordulnia hamisításainak elismertetése végett. Másrészről ha Igaz lett volna, mit a pápához intézett levelében állít, hogy Magyarországon tevékenykedik, Nagy Ottó nem Brunó útján fordult volna Géza fejedelemhez, hanem a nála tartózkodó Piligrim útján közvetlenül, azonkívül ha Piligrim tényleg Magyarországon térített volna, úgy előbbi jegyzetben ismertetett levelének még értelme sem lenne. Mert vajon hogy adhatott volna lovakat Passauban egy püspök ki Magyarországon tartózkodik? Tehát egy hamisítónak, hamisításai érdekében írt, minden részletében hazug levelére állítja

- 127 -

az irodalom, együtt Hómánnal, hogy Brunó és Piligrim püspökök lettek volna Magyarország térítői.

Előbb említett Liutprand német püspök, ki bár legszívesebben lemosná rólunk a keresztvizet is, írja 910-ben, tehát közel egész századdal Szent Istvánnak trónralépte előtt és 3/4-el Piligrimék állítólagos keresztelési aktiója előtt "Hungarorum gens videlicet christianos" - Magyarország népe tudvalevőleg keresztény. Megismétli ezt szent Adalbert, ki Szent Istvánt a görög szárnyról a nyugatira átkeresztelte és hozzáteszi "bizonyos pogány árnyalatokkal". Hogyne botránkozott volna Rómából jövő pap azon, hogy Isten bárányául a magyarok párducot ábrázolnak! Ez azonban semmit sem von le vallásosságukból. Már szent Jeromos megírja, hogy a pogány szokásokat nem szabad elvetni, hanem át kell keresztelni s ebben is ilyen átkeresztelés történt. Régi templomainkban, többek között Imre király esztergomi templomában láthatjuk Isten bárányát párduc alakban. A Volga kanyarbeliek párduca lépett a kereszténységgel a sziklamezeiek régebbi hagyományú rozsomák-medvéje helyébe, így az is totem őst ábrázol.

Ahogy szumírok között Mezopotámiában a medve-rozsomák oroszlánná változott, változott a párduc hazájában, talán még a sárga folyónál párduccá, hol sok van. Testőreinknek 1918-ig hordott párducbőrös kacagánja ugyanúgy emlékeztette ezt a mi "bárányunkat" mint a nagyszentmiklósi kincs. Utóbbin ott szerepel a párduc mint griffje Attilának, de elmaradt a szarvas, hogy emberi alakok lépjenek helyébe vagyis csak változtatott alakot. Gonoszabbra? Ez a csere is a keresztény vallásra vall. A párduc madártestet csak Sziklamező népének a Volga kanyarbel-

- 128 -

livel elkeveredésére kap. Kétségtelen, hogy a Maros partján kiásott kincs menekülőé volt. Ajtonyé? Hem valószínű. Nemzetségét üldözték, de soha nem menekült, ott élt tovább, kiásták volna. Valószínűbb, hogy Bogoméré volt, kinek a tatárok közül, Erdélyből menekülve ment a még nagyobb mohi veszélybe. Mindben oka megvolt elrejteni. Az lehetett az a kincs, melyről valamely erdélyi emlék alapján ír Makkai "Táltoskirály" regényében. Bogomér a mohi csata után nem került vissza Erdélybe. Ő maga Trencsént védte, özvegye a nyitramegyei Bossányban halt meg, de egyikük sem élt már sokáig. Bogomérnak trencséni szereplése utolsó melyről tudunk és alig néhány évre reá már örökösök védik a bossányi birtokot a "turuli" (turóci) konvent igényeivel szemben. Ők egyedüliek kik úgy halhattak meg hogy velük szállhasson sírba a kincs helyének titka.

89 Dümmler 43 és 51 oo.

90 Ann. Mettens 803, Ann. Einhardi 811, Verbruderungabuch von St. Peter ed. v. Karaján 36.3.797.

91 Mon. B. XXV. III. 244, 985 Mon. Boic. XXVIIII. 227. Hogy ez a dúlás válasz volt Nagy Ottó hamisításaira, bizonyítja, hogy Passau levéltárából csak a 903-tól 973-ig terjedő császári levelek hiányoznak, vagyis a dúlás csak a hamisan emelt jogcím büntetését és iratainak eltüntetését célozta. Dümmler 63-ik oldalán beszél róla. Említi Hóman is, azonban erősen elkeni ezt a fontos eseményt. Egyházi írók Géza fejedelemnek ezt a védekezését nevezik pogánykodásnak.

 
 
0 komment , kategória:  Rudnay Egyed: Attila Trilogia3  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 240
  • e Hét: 2581
  • e Hónap: 15858
  • e Év: 335890
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.