Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Rudnay Egyed: Attila Trilogia2
  2010-12-10 08:16:26, péntek
 
 
Rudnay Egyed: Attila Trilogia:
Kiforgatott tények, elhallgatott igazságok és néhány valóság /b

- 18 -

Még jellegzetesebbek a Pribinára vonatkozó adatok.

Szvatopluk unokafivére, Ratiszlav 863-ban Konstantinápolyhoz fordult szlávul beszélő térítőkért. Erre III. Mihály császár egy görög testvérpárt, Cyrilt és Methódot küldte hozzá. A salzburgi érsek féltve a német hegemóniát, mikor Methód belépett Pribina birodalmába, láncra verette és börtönbe záratta, VIII. János pápa közbelépésére azonban szabadon bocsátotta33. Látjuk, hogy a pápa még a német érzület megbántása árán is mennyire ragaszkodott szlávjaihoz. Azoknak nem volt sem akaratuk, sem önállóságuk, így a közelebbi egyházhoz, a nyugatihoz csatlakoztak és nem a keletihez, mi kedvesekké tette őket.

Es ezzel az egyházmegye kettévált, egy németre meg egy szlávra. A vonatkozó vitairat abból született, hogy a szláv püspökség a mai Ausztria területére is igényt emelt. Az volt az akkori Morvaország, így lakói szlávok voltak. Nem tudván Salzburg érvül a lakók nyelvét felhozni, tolta előtérbe Pribina személyét. Ezzel azt domborította ki, hogy ahhoz a területhez azért nincs joga a szláv püspökségnek, mert ott nem szláv térített, hanem olyan idegen, ki azt nem szlávok, hanem németek számára tette. Ha Pribina német lett volna, a vitairat nem mulasztotta volna el érvei között azt is felhozni. Ha szláv lett volna, akkor még több oka lett volna azzal foglalkozni. Tette volna, hogy valamilyen érveléssel élőre megdöntse a szláv oldalnak, ebben az esetben kétségtelenül várható érvelését. Ha nem hozta fel, az is bizonyítja, hogy Pribina nem volt szláv.

Vajon mi volt Pribinának valószínű szerepe? Egy csapással két legyet akart agyonütni. Behelyezkedve abba a német nationalizmusba, mely ellen fordult a pápá, akarta a németséget azzal

- 19 -

gyengíteni, hogy az annak annyira aláfekvő szlávság ellen fordult. Vagyis ugyanazt próbálta, mit a honfoglalók sikerrel alkalmaztak úgy Leó görög császár mint Arnulf német császárral szemben. Hogy önálló birodalomra vágyott-e vagy pedig csak beakarta illeszteni a morvákat a "feketék" birodalmába határozottsággal nem tudhatjuk.

Ezekről a nyitrai magyarokról Névtelenünk is megemlékezik. XXVII. fejezetében Írja: "S Árpád vezér nemeseinek tanácsára és kérelmére, a Nyitra vidékéről hozott hűtleneknek, előbb tőlük esküt vévén, különböző helyeken földeket ajándékozott, nehogy valaha még hűtlenebbekké válva, haza térve a nyitrai széleken lakó híveiknek ártsanak." És valóban Nyitra körül máig rátalálunk a később odatelepített tót sziget közepén színmagyar községekre. Névtelenünk szavai világosan céloznak Kocelre, Ratislavra, Viking püspökre meg Szvatoplukra. De megmondják azt is, hogy elszakadási szándék vezette őket. De ki is váltotta Névtelenünk ezekkel a szavaival Palacky haragját!

Ha Névtelenünk csak gondolhatta volna, hogy ezeknek a magyaroknak múltját szlávok akarják maguknak kisajátítani, minden bizonynyal még határozottabban fejezte volna ki magát, de a 13-k században nem lehet előrelátni milyen ferdítéseket találnak ki a 20-ikban.

A 871 évi krónika szerint Pribina azzal a salzburgi érsekkel tartott fenn érintkezést, kinek testvériségébe már Tudun tartozott34, mi ugyancsak arra mutat, hogy annak volt ivadéka és arra is, hogy azt a salzburgi érsek is tudta. Bajor Lajosnak sem sikerült volna kegyeibe kerülnie, ha szláv, pedig az volt főpártolója.

Ratislav sem lehetett szláv. Szlávok sohasem tartottak a keleti egyházzal, mindig a nyugatival. Így ha szláv lett volna nem Konstantinápolytól kér térítőket, hanem Rómától. Szvatopluk unokafivére volt Ratiszlavnak, így neki is "feke-

- 20 -

te" magyarnak, Tudun lemenőjének kellett lennie.

Ratislav kérését 863-ban intézte a keleti egyházhoz, vagyis ugyanakkor, mikor Szvatopluk átállása nagy bajba hozta a németeket. Erre a németek ugyanazt a játékot próbálták meg. Tudunnak addig agyonhallgatott népét egyszerre felfedezik, mire valamennyi krónikájuk elkezdi hangoztatni, hogy a "hunok" már mind keresztények35. Ugyanezeket a "hunokat" nevezik honfoglalásunktól "fekete magyaroknak". Vagyis csak arra fedezik fel Tudun országát, hogy szükségük van reájuk, így akarva megnyerni a "feketék" pártolását az ugyancsak "fekete", de disszidált Szvatopluk ellen. Hogy pedig ezek a "hunok" önmagukat sohasem nevezték hunoknak, hanem mindig magyaroknak, bizonyítja Hinkmár reimsi érsek 862 évi megemlékezése egy "ismeretlen" népről, melyet "ungar"-nak neveznek.

Egyidőben történő események mindig össze függenek és Hinkmár 862 évi "felfedezése is összefügg ezeknek az "ungar"-oknak 863 évi, nyugaton egyedül ismert "hun" néven történő emlegetésével, a kettő pedig Szvatopluknak ugyanabban az évben kitört lázadásával.

Hogyan használta ki ezeket Árpád saját javára, megtudjuk "Honfoglalás" fejezetünkből. Aligha volt idegen ezeknek az eseményeknek egyikétől is.

Pribinának tresmaueri keresztelése pedig ugyanolyan átkeresztelés volt a keleti katolicizmusról a nyugatira, milyen 895-ben Szent Istváné.

A mindent szlávosító Hunfalvy (Hunsdorfer) Pál Ethymológiájában a Balaton nevét, Pribina állítólagos ottani uralmára meg szlávságára támaszkodva, a szláv "blato", vagyis sár szóból vezeti le, annak ellenére, hogy a Balaton nem sáros. Hogy megtehesse, minden adat nélkül állítja, hogy Pribinának vára az azóta lecsapolt Kis-Balaton partján állott, mely tényleg sáros volt s hogy arról

- 21 -

terjedt volna át a "sár" elnevezés az egész tóra, vagyis a kicsiről, a jelentéktelenről a nagyra. Ezt a magyarázatot mar á Pribinára való támaszkodás is kétségessé teszi, de teljesen megdönti az, hogy Túrán síkjain még ma is "bolo"-nak mondják a nagyot, az óriásit, "tin~ti-tu" pedig tavat jelent, Így a Balaton neve nem más mint "Nagy Tó", mi megfelel a valóságnak. Nincs is olyan emlékünk, mely a Balaton nevét kezdő "b" után "l"-el folytatná, "bolo" kezdettel azonban sok36, mint pl. a Balatonra szintén hasznait Bolondárium, mi annyi mint óriásiság. Bobula Ida összeköti nevét a szumir "ba"-val, mi annyi mint ad vagy juttat és a Balaton igazán ad és juttat. Ezek egyike sem hozható összefüggésbe a Blato szóval. Hunfalvy még a Túrán meg Szoboszló - Sebesló szavakat is szlávoknak állítja37, annak ellenére, hogy ahol a Túrán szó keletkezett szlávok akkor még nem éltek és Szoboszló névre szlávok között nem, hanem csak székelyek között akadunk38. Folytathatnánk a Magura és sok más szóval így tovább.

Amennyire alaptalanok az előbbi érvek, ugyanannyira alaptalan a beszédben található szláv hangoknak bizonyító ereje is. Bíborban született Konstantin megírja, hogy a magyarok úgy szétverték a morva birodalmat, hogy egy lakója se maradt helyén. Nem írhatta volna, ha a Dunántúlon, vagyis az ország szívében olyan szláv csoport maradt volna, mely képes bélyegét a terület magyar lakósságának nyelvére felismerhetően rányomni. Okát másban kell keresni.

A szétvert morva birodalomnak, valachnak nevezett vándorpásztor lakói mindenfelé szóródva39, így valószínű, hogy később időnkint ellátogattak a Dunántúlra is. Ott azonban magukat jól nem érezhették, másképp nem adták volna az

- 22 -

ottani erdőségnek a Pilis nevet, mi szláv nyelven tart, kopaszt, terméketlent jelent, vagyis óvást a többiek számára, hogy oda ne menjenek, ott birkáik számára nem találnak jó legelőkre.

Árpádházi királyaink állandó nyugat barátságukban ezekben a vándorpásztorokban kerestek támaszt a nemzeti elemekkel szemben, így bármilyen nomád állapotban is éltek és bármennyire is távoltartották magukat azok a Dunántúltól, őseinkre beszédjük hatással volt. Különösen a királyi székhely közelében, hol ilyen irányzatok mindig jobban érvényesülnek, vagyis elsősorban az Esztergom és Buda közötti sávon. Hozzá turániak, nagy szabadelvűségükben mindig műveletlenebbek nyelvét használták. Mai napig felvidéki magyarok előszeretettel fordítják beszédjüket tótra tréfás dolgok elbeszélésénél. Még fokozottabban tehették mikor tótok felé fordult a királyi kegy. Azt a chovinizmust mely nyugati népek sajátja nem ismertük és ha nem lenne úgy ahogy Bíborban született Konstantin állítja, a mai Ausztria meg Morvaország nem vált volna annyira üressé, hogy előbbit lassú beszivárgással bajorok40, az utóbbit pedig betelepítéssel lengyelek41 népesíthették be és vehették birtokba minden ellenállás nélkül.

Történelmi alátámasztás nélkül, az összehasonlító nyelvtudomány nem bizonyíték. Magában állva azzal azt is lehetne bizonyítani, hogy magyar nyelvünk közös az egyiptomival. Ilyen alátámasztó történelmi anyag létesítéséhez volt szükségük a Hunfalvystáknak meg Budenzistáknak érdeménél komolyabban venni a Pribina vitairatot és az abban szereplő Sana szót Salára értelmezni. Behelyezkedve ebbe a "bizonyító" anyagba, végső döntő bizonyítékul a Duna melletti Visegrád hozzák fel állítván hogy ősi elnevezés. Higgyünk azonban inkább IV. Bélának meg á római pá-

- 23 -

pának42 mint történészeinknek. Azok pedig egyformán lakatlannak mondjak a mai Visegrádot; annyira, hogy helyét másról mint a szomszéd Pilisről megjelölni nem tudták.

Ahogy másutt is írjuk, egykorú írott és tárgyi adatok kétségtelenül bizonyítják, hogy a római birodalomnak bukása után Középeurópában teljesen feledésbe ment az építkezés tudománya és mikor szakkönyvek kivétel nélkül megállapítják, hogy nem ismerünk 10-ik századot megelőző ottani épületet43, akkor merész dolog állítani, hogy szlávok létesítették volna az ottani Visegrád nevű várat. De ahogy Ausztria neve, Visegrádé sem az, csak megjelölés, "Birodalmam keleti része" Ost Mark" mondta Nagy Ottó, mert nem tudott nevet adni. Ugyanígy adták Orosz és Csehországokban a Visegrád nevet olyan szerény dombokon álló erődítményeknek vagy falvaknak, melyeknek leletanyaga a szentistváni kortól a bronz, sőt vaskorig üres44, így nem volt neve. Vagyis 10-11 századot megelőző szláv múlt nélkülözésével csak abban az időben váltak újra lakottá. Úgy a Duna melletti mint turóci magában válik ki a többi Visegrád közül azzal, hogy sziklabércen feküsznek. A turóci hegyének nevét Ismerjük, Zsiár, Sár, mely szó székelyeknél sast jelent45, miből megtudjuk, hogy a vár eredeti neve Sasvár volt és a Visegrád nevet csak az arrajáró szláv vándorpásztorok, a valachok csak később ragasztották reá. A Duna mellettinek kiválása a többi közül pedig ugyanolyan, de még későbbi, 10-11 századot követő névkapásról beszél. Így a dunaparti az egyetlen melynél a Visegrád hatalomtól ráragasztott elnevezés. Szláv neveket római várak is gyakran kaptak. Ha ilyen elnevezésük és nem történelmi múltjuk alapján állapítanánk meg múltjukat, mint teszi pl. a Visegrádról megjelent füzet szerzője, hová juttatna minket! Olyasmi származna belőle, mint ki Caesar nevet

- 24 -

hallva császárra következtetne - holott csak erre a névre hallgató kutyáról avagy macskáról volt szó. Ahhoz pedig, hogy azt lehessen állítani hogy akár vár, akar ottalált házalapok az Árpádkort megelőző szláv épületek maradványai, előbb azt kellene hitelesen bizonyítani tudni, hogy szlávok valahol is bírtak volna 10-ik századot megelőző épülettel, de hitelesen és nem teóriákkal46, melyekből a pánszlávizmus olyan tömeget termelt.

A történetírók emelik fel ás viszik bomlásba az országokat. Ezt megértvén, Ferenc József az 1867-ben megszűnt Haynau - Bach - Pálffy abszolitizmus helyébe Hunfalvynak (Hunsdorfer) és Budenznek német érdekeket képviselő történelmi abszolitizmusát léptette. Annak nyomában támadt az az irodalom, mely szerint még a jó Isten napja is csak a németség avagy szlávság jóvoltából melegítette a magyar rónát és hogy szent Péter olyankor küldte, már a szlávokhoz Syrius és Juventus apostolokat, mikor még, Rómában is csak tapogatództak a kereszténység körül. Aki nem vetette magát alá irányainak és tanaiknak, nem jutott nyomdához, így tudományos téren nem boldogulhatott. Pauler Gyula (1841-1903) volt legnagyobb és legmagyarabb történészünk. Egyedüli ki megmerte írni, hogy a legenda Minor nemzetellenes koholmány. Mégis mikor az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben, az uralkodóház pénzén megjelent munka számára megírta a Habsburgok történetét, abban eltipró meg kizsákmányoló hatalmukat Magyarország áldásaképp tünteti fel, mintha csak működésükkel kezdődött volna emelkedésünk. Mintha csak révükön nyertünk volna jogot a civilizált nemzetek között szerepelni és Mária Teréziát, kinél ravaszabbul nemzetet még nem pusztítottak, a nemzet anyjává

- 25 -

teszi. Nem boldogulhatott, ki nem elégítette ki összes írásaiban Hunfalvyékat, így Pauler is, az előbb felsorolt hamis adatok alapján szlávnak állítja Visegrád és környéke múltját. Mintahogy könyvében Hóman maga megmondja, hű követője Paulernek47, így átveszi Visegrádra vonatkozó megállapításait is és a Teleki Pál történelmi intézet azzal sem elégedve meg még tovább megy. Mi azonban már komikumba vág, átvette állításait a mai hatalom is, mely pedig német érdekek ellen vél küzdeni. A különböző szláv múltak, kivétel nélkül honi talajban termettek és magyar emlők nevelték nagyra ezeket a kedves jövevényeket. Ismétlődnek ezek minden téren és bármennyire is törpüljenek el a szlávra magyarázható helynevek száma a kétségtelenül magyar eredetűek mellett, néhai felvidékünk helyneveinek mégis szláv múltat juttatnak.

Bizonyítékul arra, hogy Visegrád ősi lakottságú hely volt, vagyis hogy sem IV. Béla, sem a római pápa nem fejezi ki az igazat, egy volt görög kolostor néhány igen szerény ottani romját hozzák fel, azonkívül egy ottlétezett bencés kolostor emlékét48, végül a Márki (Bécsi Képes) krónikának azt az állítását, hogy Salamon királyt Visegrádon tartották fogva. Ezek közül csak a krónika Visegrád elnevezése positivum. Azonban alig hihető, hogy a német barátságáért börtönbe vetett Salamont az állandó német támadások útvonalába zárták volna, honnan könnyű lett volna kiszöktetni. Ahogy Erzsébet királynét Turócba vetették börtönbe, valószínűbb, hogy Salamont is ott tartották fogságban, különösen mert ott állt a kétségtelenül ősi Visegrád vár49 melynél alkalmasabbra és hatalmasabbra találni nem lehetett. A 14-ik századbeli krónikás akkor is Visegrád nevet használt volna a dunapartira, ha azt

- 26 -

ha ahhoz csak újabban jutott volna, mintahogy "Budán római romok vannak" sem jelenti, hogy Buda lett volna a hely római korbeli neve. Végül Müngeln krónikája Salamon fogságának helyét Nyitra környékén tudja, mi lehet a turóci Visegrád, semmiesetre sem a dunaparti.

Hogy a görög kolostor bizonyítóananyagúl szolgálhasson, szent Gellért legendájára hivatkoznak. Ez a legenda tényleg ír olyan kolostorról, melyet I. András Visegrád táján, emelt50, de szót sem említ arról, hogy az görög szertartású lett volna. Ez az állítás csak egyéni kitalálás terméke. Ez a legenda azonban kései is, csak 1381-ben készült, vagyis csak olyankor, mikor a hely már megkapta a Visegrád nevet. Hogy a kolostor görög lett volna már csak azért is lehetetlen, mert a római pápaság akkor már a legnagyobb ellentétben állott a keleti egyházzal és kizárt, hogy a Rómával tartó Árpádháziak ezt a jó viszonyt pontosan az egyháznak azt megelőző legsúlyosabb ellentétek idejében egy görög kolostor emelésével rontottak volna. I. András egy másik, kolostort is emelt, a tihanyit51, s miután az bencés, így az ugyancsak általa emelt visegrádi is az volt. Sokkal valószínűbb eredete a görög romoknak, hogy ott volt metropolisa a görög egyháznak. Erre mutat az igen kevés maradvány, vagyis hogy elpusztítása alapos volt, mert Szent Istvánnak a görög egyház ellen indított harcának idején történt, s miután a kereszténység mindenkori törekvése volt pogány emlékeknek keresztényekkel való elfedése, építette, avagy újította fel András király azon az elhagyott helyen a bencés kolostort. Ha tényleg az volt metropolisa a görög egyháznak, akkor lakhelye volt annak a Hieroteosznak kit Bulcsú vezér hozott Görögországból püspöknek52. Vagyis a romok olyan időből erednek, mikor Közép-Európában nem értettek még épít-

- 27 -

kezéshez, keleten azonban maradt olyan tudomány, mely sohasem ment feledésbe.

Hogy pedig volt régi metropolisa Magyarországnak, bizonyítja Érsekújvár nevében az "uj" szó, honnan csak Imre király adománya hozta az érsekséget Esztergomba. Így Visegrád ősi neve Érsekvár lehetett. Bizonyos, hogy a veszprémi püspökségek 1009 évi semmiképpen sem hiteles alapítólevelében53 említés történik valamilyen Visegrád megyéről, melyet a Duna túlsó, vagyis baloldali, Aprik folyó melletti falujával kap a püspökség. A dunaparti Visegrádnak, mely a jobbparton fekszik, eladományozása ellenkezik a fejérvári egyház alapítólevelével is. Veszprém alapítólevelét csak 1259 és 1289 évi átírásokból ismerjük, vagyis csak a vár építését követő időkből. Így alighanem igazuk lesz azoknak a történészéknek, kik azt hiszik, hogy Visegrád neve csak az átíráskor került az alapítólevélbe, mégpedig megszerzési vágyból. Ha ugyan a Duna túlpartjáról eltűnt község és folyó nemcsak nagyobb hitelesség adásáért került szintén a privilégiumba, átírásakor. Mert egyáltalán nem valószínű, hogy az említett Visegrádnak faluja, különösen mikor csak egygyel bírt, a balparton feküdt, mikor maga a jobbparton volt. Az akkori Visegrádnak helyét akkor is helyesebb olyan helyen keresni, hol eltűnt folyó mellett, eltűnt nevű vár feküdt s ilyenre Érsekújvár helyén találunk. Lapos, vízfolyásokkal átszelt területen feküdt egy ismeretlen nevű vár, melynek néhai magaslata megegyezik azokkal, melyekre orosz és cseh országokban a Visegrád nevet használták. Az ugyancsak eltűnt Aprik folyó pedig egyike lehetett az ottani vízfolyásoknak. Ernyey József a mai dunaparti Visegrád múltjának Szent István korára tevését naiv mesének bélyegzi54.



____________________



33 A vitairat írja meg.

34 Ann. Metens 803, Ann. Einhardi 811, Verbrudenungsbuch von St. Peter, ed Karajan 33.3.797 és Dümmler.

35 Lehet mondani, hogy kivétel nélkül valamennyi krónika mit Pertz közöl tartalmazza 862-ről. 35 e./ F.I.309, IV/27 12`, V/27? 120, V/2, 296, VI/2 88, VII/2,126, H.O. VIII.83, 380 00. Mindenütt... stb., ugyanúgy Kézai II. könyve I.fej. 11... "circa lacum Bolotum" [szövegkép AT-02.jpg]

36 Hunfalvy Pál, Magyarország Ethymológiája ["Ethymoló" kézzel írt]

37 Székely oklvt. I. 7, F. I. 437 oo.

38 Eredeti jelentése a vlak-valach szónak "rómaiak pásztora" azonos az "olasz és "oláh" szavakkal, azonban alkalmazható a franciákra is kik mint germánok váltak pásztoraivá a rómaiaknak, hol ezután nyelvük megkapta mai latinos formáját. Nyelvünkben a vlach-valach-

- 117 -

oláh szó a nomád szláv vándorpásztor ok nevévé vált, még országhatárt sem ismerve járták a legelőket. Karel Kadlec "Valasi a valasske pravo z zernich slovenskych a uherskych" Praha 1916 könyvében is kizárólag ilyeneket ért alattuk. Ez oka, hogy a könyvet megjelenése után az oláhok azonnal összevásárolták és eltüntették. Ma csak azokban a könyvtárakban található, melyek megjelenésükkor előül vásárolták meg. Az hogy régi írásainkban ez a szó szláv vándorpásztorokra alkalmazva előfordul használja fel a román tudomány annak állítására, hogy a dákok, kik germánok voltak rómaiak...

39 Hóman I. 117.

40 Hóman I. 127.

41 W. VII. 501.

42 W. III. 94. Szószerinti fordítása: "Amikor a pilisi erdőségben levő akkor elhagyott hegyet a királytól kérted, hogy rajta özvegyek és árvák védelmére, a tatár betöréssel szemben, mely mindig fenyeget, várat építhess, a király bőkezűen neked adta azt a hegyet s te azután saját ékszereid, aranyláncaid és gyöngysoraid s egyéb drágaságaid árán, melyeket atyád házából hoztál, igen nagy költséggel felépítetted rajta a Wisegrad nevü várat..." Keltezve 1263 december 21-ről. Pontosan ugyanígy jelöli meg a helyet IV. Béla abban a levelében, melyben a helyet feleségének adományozza. Igen logikusan a levelek nevet az adományozással összefüggésben nem említenek és a Visegrád nevet csak azután adják a helynek, hogy a királyné ismert házi zsidaja, Reb Henel útján ékszereit eladta, IV. Béla pedig a várépítésbe már belefogott. Nem nevezhetnék a helyet elhagyottnak, ha az egy

- 118 -

már előbb létezett Visegrád vár területén épült volna és semmiesetre sem használnák helye megjelölésére azt az annyira tág fogalmat milyen "pilisi erdőség". Visegrád név ősi voltának ellene mond az ilyen néven ismert összes várak múltja is. Mert ilyen nevűt bőven ismerünk szláv területeken. Nincs közöttük egyetlen egy sem, melynek múltja honfoglalásunk idejéig menne vissza, mégkevésbbé mely megelőzné. Olyan helyeknek adták, kivétel nélkül ezt a Visegrád nevet, melyen valamikor, a bronz vagy vaskorszakban állt valamilyen erősség. Egyikük sem mutat szláv múltra, csak felelevenítése egy régi múltnak. Ezek a szláv Visegrádok azonkívül mind szerény dombon emelkednek és egyikük sem játszott sem cseheknél, sem oroszoknál legcsekélyebb szerepet sem. Sedlacek a cseh várakat feltüntető monográfiájában, egyetlen olyan sziklára rakott kőfalat sem említ ilyen néven milyen a dunaparti Visegrádon kívül csak a turóci. De olyanra egyetlen más szakkönyvben sem találunk, más népeknél sem, sem germánoknál, sem frankoknál. Ezek a könyvek azonkívül olyant sem említenek, melynek építési ideje a római birodalom összeomlását követte volna, vagyis egyetlen olyant, melyet szlávok emelhettek volna. Krónikásai szerint Nagy Károly is épületeit kizárólag fából meg sárból emelte és harcaiban ismertetett szláv várak között egyetlen hrad sem akad. Mint látjuk a turóci meg a dunaparti Visegrád múltja ebből a szempontból is összefolyik és elkülönítődik a legnagyobb határozottsággal a szláv erődítményektől. Már a "hrad"-k közül kiválásuk miatt is. Úgy a dunamenti mint turóci nem arra bizonyíték, hogy ott szlávok éltek és építkeztek volna, hanem az ellenkezőjére. Ezt a dunamentinél az is alátámasztja, hogy a Sibrik dombon létezett római castrum helyén folytatott

- 119 -

ásatások folytatólagos életre nem találtak, mi bizonyítja, hogy a római birodalom bukásával ott megszűnt az élet. Bizonyos, hogy a Pilis szó szláv, de tart jelent, vagyis olyan területet melynek nevet csak azért adtak, hogy figyelmeztető legyen arra, hogy oda ne menjenek.

43 Piper, Krieg v. Hochfelden, militararchitektur, Sackur stb.

44 Mindezekről források felsorolásával Ernyey József bőven értekezik a Műemlékek orsz. Bizottsága tulajdonában maradt, de a viszonyok miatt már nem került nyomdába, Visegrádról írt kéziratában.

45 Nagy Géza: Turul, 1891, 112 o., Mellich szerint, Századok, 1908, 751 o. a magyarok "sár" szavukat csak Árpád vezértől kapták.

46 Cseke László Visegrád füzetében 1957, 21 o. Kétségtelen példa helyett csak Héj Miklós hasoncímü füzetére hivatkozik, ki azt Viktórin Józsefnek 1872-ben megjelent füzetéből örökségképp vette át. Visegrád múltjáról első komoly munka Ernyey Józsefnek csak kéziratban megmaradt tanulmánya.

47 Hóman I. 628. o. Ellentétben Hómannal Pauler "A magyar nemzet története Szent Istvánig" könyvben a magyarság sorsát Sz. István alatt igen sötétnek festi és alighanem igaza van.

48 Kardos Tibor, Káldi Márk Képes krónikája, Budapest 1938, 49 o.

49 Ismertetése Lehoczky Tivadartól az Archaeológiai Éertesítő 1893 évf. 346 o., Turócmegyei emlékekről cím alatt. Feküdt Nyitra megye északi határán levő Zsiár-Sár-Sas hegy közel 800 m. magas sziklabércen, katonai részletes térkép 1:75,000, Zone 10, Kol. IX. Hossza 300 m., Széles-

- 120 -

sége nyugaton 50 m., közepe fele 120 m.-re bővül, míg keleten alig néhány méter. Ezek szerint alapterülete 20 - 25,000 m2 vagyis 8-10,000 m2-el több az óriásinak tartott bihari várnál, annak ellenére, hogy sziklabércen feküdt, míg utóbbi síkon. Világviszonylatban is korának legnagyobb alapterületű hegyi vára. Jelentőségére mutat az a nagy készülődés, mely elértéktelenítette. Csak Znió meg Ghymes emelésére vesztette el jelentőségét miután még két cseh nemzetség is csatlakozott az alul fekvő Nyitrához. Végleg alighanem Griska martalócai rombolták le mikor 1453-ban Turócban pusztítottak. Ma már csak külső falainak helye, udvara beosztása és nagyszámú gunyhónak helye vehető ki. Lásd Ernyey is: Turóci várhelyek.

50 Sörös Pongrác, Elenyészett bencés apátságok, Budapest I9I2.

51 U. o.

52 Ann. Fuld. 899. Mon. Boic. XXVIII. p. 201, Hóman I. 165, Dümmler 69 o.

53 F. I. 289 o.

54 Ernyeynek már nem került nyomtatásra történelmi tanulmánya, kéziratban a Műemlékek Orsz. Bizottsága levéltárában.
 
 
0 komment , kategória:  Rudnay Egyed: Attila Trilogia2  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 106
  • e Hét: 672
  • e Hónap: 17714
  • e Év: 282929
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.