Belépés
majek.blog.xfree.hu
Bármi gondod van az életben, végy elő egy verses könyvet, vagy a megoldást, vagy a megnyugvást megtalálod benne. (Bácskai János) Németh Mária
1954.06.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
- Jó, legyen! - gondolta. -
  2010-08-05 12:42:42, csütörtök
 
  Mrena Julianna
A Vérkandúr halála

- Jó, legyen! - gondolta. - Elhajózom akkor,
A lábam ólomból, s szivemről nem beszélek,
Jöhetnek most már úri, szép szeszélyek,
Veszéllyel teltek, mint féreggel a vackor.

Lehet mostantól vérszagú aranykor,
Dús, nagy torokon csendülhet az ének,
A szám dalol majd, s szivemről nem beszélek,
Csak szólok néktek hűvös nagy tavakról,
És gyilkos mézpatakról, mely megáradt,
S toronyról, melyből búg giling-galang,
Amarra vár, ,,hol nincs már pénz, se rang",

(Se csók, se zaj, se húsba tépő illat) -

Sósan és keserűn égett, mert kiszáradt
A torka, melyben bennrekedt a hang;
És elrepedt, mint egy nagy üvegharang.
 
 
0 komment , kategória:  Mrena Julianna  
A rőt pokol kilencedik körén
  2010-08-05 12:41:40, csütörtök
 
  Mrena Julianna
A Vérkandúr verse

A rőt pokol kilencedik körén
Elébem toppant, ím, a sátán;
Finom vonalú, szürke szmokingban
(ez hát az a fekete báró, ez hát ama halálfejes?)
szegfű virított gomblyukán,
rémes, hervatag piros szegfű.

Sétapálcával, lakkcipősen
Előttem állt, lám csak, a sátán,
Akár egy fáradt pesti dzsentri,
Egy kávéházi bentlakó,
Jegyes nélkül maradt világfi,
Ki primadonnát indul imádni.

Mosolygott, kalapot emelt,
Decenset biccentett felém,
S nekiálltunk ketten csatázni.
Én haraptam, ő harapott,
Belemart számba és kezembe,
Tépdestem parfümillatot,
Marcangoltam szemének fényét,
Csócsáltam szegfűt, lakkcipőt,
Borzongató foga fehérje

Megrágta bennem az időt,
Pépesre rágta szeretőim,
Szaggattam én az üstökét,
Falta tavaszi éjek csöndjét,
S az ócska kocsmák füstösét,
Egykor volt isteneket őrölt,
Kilyuggatta a verseket;
A dicső vérgőzös csata végén, nos -
Végül az ördög elesett.

A végén vesztett e furcsa úr,
Alvadt vérem száradt az ajkán,
Még mosolygott, még odaintett
Blazírtan és hamiskásfajtán,
Szürke szmokingja mindig ép,
Lakkcipő pokoltüzet villant,
A máz rajt' oly fényes-ragyogó,
Mint kora esti hajnalcsillag.

Rendbehoztam tépett ruhám,
Nyakkendőm is újrabogoztam,
És megindultam fölfele,
S azóta nem tudom, hogyan van.
Azóta nem gyógyul a mart seb,
Fognyoma bőrömön - ragyog.
Torkomban keresztbe állt a szőre,

S azóta egyedül vagyok.
 
 
0 komment , kategória:  Mrena Julianna  
Hadd tegezzelek: régről ismerj
  2010-07-12 10:52:46, hétfő
 
  Mrena Julianna
SZERETŐ LEVELE FELESÉGHEZ


Hadd tegezzelek: régről ismerjük egymást,
Parfümről, foltból, félszeg hallgatásból.
Nem vagyok szent, te meg nem vagy már bakfis,
Hát elmondom, ha aztán elharapsz is
Minden választ, mosolyt, könnyet, köpést,
Tudom, hogy hallottál, jól eszedbe vésd.
Én nem értem, hogy énvelem mi történt,
Mert remegek belé, mint a kocsonya,
Ha látom őt - az uradat, ha tetszik -,
És azt hiszem, ez maga a csoda.
Röhögj képembe bátran, igazad van.
Beburkol engem betonsúlyos paplan,
A szerelem. Rég nem vagyok eszemnél,
De úgy rémlik, hogy én őérte élek,
Mi pedig, drága, testvérek vagyunk.
Ő kettőnké. A mi közös fiunk.

Tudom, hogy engemet nem érdemel.
Téged sem érdemel. Sajog belé a csontom.
Nincs isten már. Csak ez van, s milyen furcsa,
Hogy, kedvesem, ezt éppen neked mondom.
Te Másik, úgy éljek, nem tudom, mi lesz,
Nem készültem, hogy így kilépsz a képből.
Az is lehet, hogy untig elegem van már az egészből.
Magamra hagytál. Döntsek én el mindent?
S aztán? A háztartás? Gyerekek?
Enyém lett immár mindörökké. Belégebedek.

Rendben van. Jól van minden, drága
Másik. Te elereszted, én meg elkapom.
Nem leszek boldog tőle. És te tudtad,
Hogy mától kezdve te vagy a tegnapom.
 
 
0 komment , kategória:  Mrena Julianna  
Tisztelt Nagysád! Az egekre
  2010-07-12 10:51:24, hétfő
 
  Mrena Julianna
FELESÉG LEVELE SZERETŐHÖZ


Tisztelt Nagysád! Az egekre kérem:
Legyen oly jó, és tartsa meg a férjem.

Netán furcsállja illatos levélkém,
Nyugodt lehet, hisz nincsen benne anthrax,
Én nem haragszom, rég tudom a törvényt,
Az a tiéd, mit magadnak kaparhatsz.

Hogyan is kezdjem? Olvassa, Nagysád, végig.
Tudok mindenről, legyen elég ennyi.
Szaglászni rút, de, drága, mit tehetnék,
Az igazságért ha pokolra kell menni.

Nem állítom, hogy szajha lett Kegyedből,
Mikor a férjem maga alá gyűrte.
Lanyha attaknak engedett legottan?
Vagy tán a vágy cudarul meggyötörte?

Fájt-e, Kisasszony? Asszony? Jól figyeljen,
Mert Ön tud róla, más senki, remélem.
Mint a hülye, kóválygok és visítok
A budoárban minden szalma éjen.

Nincs más hátra, Nagysád, vegye, vigye,
Tanuljon meg szeretni hivatalból,
Dédelgesse, etesse, mossa meg majd,
Ha szombat éjjel bűzlik az italtól.

Harapja ajkát össze, mikor horkol.
Ha rongynak hívja, bátran mosolyogjon.
A frizurára, kedvesem, ügyeljen,
S viseljen sálat, ha látszódik a fognyom.

Tisztelt Nagysád, megbocsát, hogy zavartam,
Nem teszem többet. Nevetek az egészen,
Bolond vagyok. Drága, vegye, vigye,
De amit írtam, tartsa jól eszében.

Nem bocsátom meg, ha visszasírnak.
Hát jól vigyázzon új tulajdonára.
Többé ne lássam, tartsa meg, ha bírja,
Könyörgöm Önnek. Isten segítse, Drága.
 
 
0 komment , kategória:  Mrena Julianna  
Tizenhat éves voltam akkor nyá
  2010-06-28 10:34:09, hétfő
 
  Mrena Julianna
PILAR TERNERA EMLÉKEZIK ÉS ÉNEKEL

Tizenhat éves voltam akkor nyáron,
És én, bolondos, épp így énekeltem,
Épp így nyitottam víg dalomra ajkam,
És épp így vártam akkor tereád.
- "A szerelmemmel alszom már az éjjel,
S virággá válunk egymás tenyerén" -
A dallam búgott, s én, fehér galamb,
Kártyám kivetve, áramtól remegtem,
Ha szellő hozta arra illatod,
S az izgalomtól aznap még nem ettem.

Egy évre rá - tizenhét lettem éppen -
Te elmentél, és nem mondtad, hogy merre,
Te elmentél, és jött helyetted másik,
És újabb másik, és egy másik újabb,
S szelíden? Egykedvűen? mit tudom már,
De hajnalonként mindég énekeltem.
- "A szerelmemmel alszom én az éjjel,
S virággá válunk egymás tenyerén" -
És egyik reggel fiam született,
De hogy tiéd-e vagy másé, nem tudom.
Mindegy ma már, hogyan neveztem el,
Meghalt szegény még kétéves korában,
És én azóta magam lakom a házban.
De hálnak nálam minden áldott éjjel.
Ők isznak és ölelnek, s én a kártyám
Faggatom és becézem énekelve:
- "A szerelmemmel alszom már az éjjel...-"
Te nem jössz vissza soha-soha már,
(Az elmúlt télen megtudtam, halott vagy).
Én maradok, hol szellő többé nem jár,
Leszek, mi voltam is, fehér galamb,
És várok, várok, áramtól remegve,

Arra, ami nem jön sohasem; én tudtam mindig,

csak a kártya nem.
 
 
0 komment , kategória:  Mrena Julianna  
Virágszemű útnak indult
  2010-06-28 10:33:14, hétfő
 
  Mrena Julianna
VIRÁGSZEMŰ

Virágszemű útnak indult
Foga között kovakő
Lába helyén gyenge nádszál
Szíve helyén temető

Virágszemű nem volt kedves
Virágszemű kacagott
Kacagta a gyilkos csendet
Zöld bőrébe harapott

Virágszemű ki elindult
Megérkezni nem tudott
Érkezése csendje elől
Virágszemű elfutott

Virágszemű álomlátó
Nem ébred meg sohasem
Elindulok s minden csendben
Virágszemét keresem
 
 
0 komment , kategória:  Mrena Julianna  
Én annyi mindent mondanék
  2010-06-28 10:28:20, hétfő
 
  Mrena Julianna
Én annyi mindent mondanék Magának...

Én annyi mindent mondanék Magának,
Oly régóta fáj Önre a fogam.
Csak egyet int'ne Ön, s mit is tagadjam,
Robognék már karjába boldogan.

Ágyában én melegvizes palack,
És vermutjában jég lennék. Akarja?
Portörlő rongy sok régi, kedves tárgynak,
Mit birtokol. No, miért jön így zavarba.

Egy hölgytől ily szavak? Csak hagyjuk ezt.
Majd megszeret, kóstol belém, s reám un.
Kicsit haragszik is majd, hogy pityergek.
Rajtam hibát lel, mint bazári árun.

Mégis inkább csöndben viseljen el.
Hordjon hát úgy, mint foltos, rossz zsakettet.
Engedjen észrevétlen Önt imádnom,
Feledjen el, ha tud. Ez lesz a kezdet.

Most kacagok majd lágyan, hogy ne féljen.
Én annyi mindent mondanék Magának.
No, mosolyogjon. Látja, máris könnyebb.
Szívem kezében. Tegye el kabalának.
 
 
0 komment , kategória:  Mrena Julianna  
arra az éjszakára emlékszel-e
  2010-06-28 10:25:15, hétfő
 
  Mrena Julianna
KURVA BANALITÁS

arra az éjszakára emlékszel-e még drága
annyi konyakmeggyet faltunk hogy berúgtunk
emlékszel még és néha bódulsz nosztalgiába
nemrég még szerelemről lihegő kamasznyi dívák
árva barátném nemrég még fogszabályzót hordtunk
az ég olyan közel volt és a föld íze édes
s a jóféle férfiakról tudtuk hogy mind miénk lesz
és pofozkodtunk és egymás ruháit kölcsönbe véve
szédítettük a hozzánk korban illőt nem illőt
s a viccet félretéve: mi a franc van mivélünk
főzni tanulunk s mellé találgatjuk mikor lesz
gyerekünk s mihez kezdjünk ha minden férfi disznó
ne mondja nekem senki mert nem veszem be hogy így jó
esedékessé válik osztálytalálkozóra járni
s rádöbbenni hogy pár év múlva jöhet a ránckrém
ha régen írt levélre bukkanok csak mosolygok
ez már a vég barátném? Mert ez agyrém ez agyrém
itt állok megfürödve és huszonévesen még
pedig kislánynak hívnak szomszédok ismerősök
hirtelen ébredek fel gyakorta éjszakánként
s töprengek merre potyogtak tejfogaim no lám
arra az éjszakára emlékszel-e még s drágám
elhiszed-e hogy egyszer majd nagymamák leszünk
a csuda életbe mondjuk milyen ifjú bolondok
voltunk mi egykor s aztán jóízűt kacagunk hozzá
és a föld íze édes és a konyakmeggy bódít
és a szerelem könnyű mint könnyű a halál
és tizenhat se múltam bár senki el nem hinné
kurva banalitás - rá se ránts holnapra úgy kelünk fel
kerek a világ és persze hogy mi vagyunk középen
mi vagyunk középen hogy is lehetne másként
 
 
0 komment , kategória:  Mrena Julianna  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 1 db bejegyzés
Összes: 22436 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 146
  • e Hét: 698
  • e Hónap: 14901
  • e Év: 383753
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.