Regisztráció  Belépés
jupiter21.blog.xfree.hu
" Elég, ha megértjük, hogy mindannyian valamilyen célból vagyunk itt, és elég, ha elkötelezzük magunkat ennek a célnak. " Paulo Coelh Keller Istvánné
1946.04.10
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 20 
Atlasz
  2012-09-22 09:09:31, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  .....Görög istenek  
Zeusz kádja
  2011-11-22 08:09:27, kedd
 
 
Az Olümposz Görögország legmagasabb hegysége, amely az ország északi részén, Thesszália és Makedónia határán emelkedik. A legújabb mérések alapján 2918 méteres magaságával Hellász legmagasabb hegye és egyike Európa legmagasabb csúcsainak is. A görög mitológia szerint, itt az Olümposz legtetején van az istenek örök lakhelye. A havas hegygerincen, felhőktől koszorúzva állt a tizenkét olümposzi isten kristálypalotája, melyben Zeusz uralkodott. A görög mondavilág szerint Gaia gyermekei a titánok is az Olümposzon éltek és Kronosz, a legfiatalabb és leghatalmasabb titán trónusa is az Olümposz volt.

Monda szerint itt fürdött Zeusz,


...... ........... ........... ........... ........... ...........

 
 
0 komment , kategória:  .....Görög istenek  
Zeusz, a Villámok Ura
  2011-11-22 08:06:27, kedd
 
  Szülei: Cronus és Rhea

Testvérei: Poszeidón, Hádész, Démétér, Hesztia, Héra

Gyermekei: Árész, Athena, Apollo, Artemis, Aphrodite, Dionüszosz, Hebe, Hermes, Heracles, Helen, Hephaestus, Perseus, Minos, a Muses

Szent állatai: sas, bika

Az istenek és a mindenség királya. Az ég, a viharok és a villámok ura, a leghatalmasabb isten a görög mitológiában. Kronosz titián és Rheia titanisz fia. Gyermekei: Pallasz Athéné, Arész, Eileithüia és Hébé.

Zeus egy barlangban született Kréta szigetén, ahová anyja rejtette Kronosz elől. (Kronosz első 5 gyermekét: Hesztia, Démétér, Héra, Hadész és Poszeidón születésük után lenyelte.) Miután Zeus megszületett, Rheia egy bepólyált követ adott apjának a csecsemő helyett. Rheia félelme nem volt alaptalan, Kronosz a csecsemőnek hitt követ is lenyelte, melytől a gyomrából sorra léptek ki a lenyelt gyermekek. Később Amalthia vette gondozásba a gyermeket, aki a mitológiában hol nimfaként, hol kecskeként szerepel. Amaltheia tejével táplálta a gyermeket, s mikor Zeus felnőtt, bár megölte őt, de a gondozásáért hálából a csillagok közé emelte (Bak csillagkép). Amaltheia egyik szarvából ő készített először bőségszarut, amelyből az étel és az ital soha ki nem fogy, a kecske bőréből pedig elkészítette a legendás Aigisz pajzsot leányának, Athénének, aki később teljes fegyverzetben és sugárzó szépségben pattant ki apja fejéből.

A felnőtt Zeus kiszabadította Kronosz testvéreit (gigászok, a küklopszok és hekatonkheirek) az alvilágból; Tartaroszból, s helyükre az ő segítségükkel legyőzött Kronosz száműzetett a többi titánnal együtt. A küklopszoktól hálából megkapta a villámlást és a mennydörgést, melyeket Gaia előzőleg elrejtett. A győzelmet követően Zeusz két bátyjával, Poszeidónnal és Hádésszel sorshúzással osztotta meg a világot. Így lett Zeusz az ég, Poszeidón a vizek és Hádész az Alvilág istene. A Föld maradt mindenkié; így Poszeidón lett a földrengés istene is, míg Hádész az alvilág mellett a Földről távozó elhunytak istene. Zeus a titánok száműzésével magára haragította Gaia-t, a titánok anyját.

Miután Zeus trónra lépett, meg kellett küzdenie Gaia gyermekeivel, Tüphón és Ekhidna szörnyekkel. Tüphónt legyőzte és egy hegy alá zárta, de Ekhidnát és gyermekeit életben hagyta, hogy a jövő hőseinek is legyen kivel megküzdeni.

Zeusz feleségül vette nővérét, Hérát, akit később féltékenykedése miatt nem egyszer lógatott le lábánál fogva az Olümposzról.

Zeusz leghíresebb szobrát Pheidiasz, a legnagyobb ókori görög szobrász készítette, s jelenleg Olümpia templomában tekinthető meg. A szobor az ókori világ hét csodájának egyike.




 
 
0 komment , kategória:  .....Görög istenek  
Szeléné hold istennő
  2011-05-26 08:09:03, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  .....Görög istenek  
Zeusz
  2011-05-26 08:07:05, csütörtök
 
 


Olümposzi isten, az istenek és a mindenség királya a görög mitológiában, az ég és a villámok ura. Gyakran nevezik Zeusz Kronionnak, vagy Kronidésznek: mindkettő azt jelenti: Kronosz fia.
Zeusz alapvetően a viharok és a villámok ura. Hatalmasabb az összes többi istennél, ám nem mindenható. Őt is be lehet csapni, továbbá a sors, a Moirák is erősebbek nála. Zeusz állt az ókori görög panteon élén, a görög mitológia több istenének és hősének az apja. A nevéhez társított címek kihangsúlyozzák tevékenysége különböző aspektusait



 
 
0 komment , kategória:  .....Görög istenek  
Hébé-az ifjúság istennője
  2011-05-26 08:05:05, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  .....Görög istenek  
Dionüszosz görög isten
  2011-05-26 07:59:47, csütörtök
 
  Dionüszosz görög isten (a rómaiaknál Bacchus vagy Liber, etruszkoknál Fufluns) a mitológiában a bor és mámor megtestesítője, aki értett a mezőgazdasághoz és termékenységet is hozhatott. Ő volt a görög színjátszás patrónusa is. Gyakran ábrázolták tigrisek vagy párducok húzta szekéren, amint kísérete körülötte táncol. Fején szőlőlevelekből font koszorú volt, míg kezében tartott egy borospoharat és a thürszoszt, amely egy hosszú szüreti bot volt, végén egy tobozzal, és szőlőlevelekkel díszítve.

Születéséről több mítosz is él. A leggyakoribb az a változat, miszerint a bor istene Zeusz és Szemelé gyermeke, de hogy ne legyen ilyen egyszerű a történet, Dionüszosz története nem itt kezdődik. Eredetileg Zeusz és Perszephoné, az alvilág királynőjének született meg egy Zagreusz nevű gyermeke. A féltékenységéről ismert Héra rettenetes haragra gerjedt, amikor megtudta, hogy férjének gyermeke született. A Titánokat felbérelte, hogy játékokkal csalják el a csecsemő Zagreuszt, és tépjék szét. De vigyázzanak, hogy a szíve ép maradjon, mert Athéné, Rheia és Démétér is a gyermek szívének őre volt. Miután a Titánok megtették, amit Héra kért, az istenek elszörnyedve látták az eredményt. A széttépett és megfőzött darabokat Zeusz Rheia segítségével összeillesztette, és életet lehelt bele. Így amíg megerősödött a gyermek új anyára volt szükség.

Zeusznak tetszett Szemelé hercegnő, így a főisten Szemelé méhébe rejtette Dionüszoszt. Azonban Héra értesült Zeusz eme tettéről is, de most kevésbé brutális módját választotta a bosszúnak. Megkörnyékezte Szemelét, és addig duruzsolt a fülébe, hogy Zeusz mutassa meg neki igazi alakját, hogy Szemelé csakugyan elkezdte kérlelni Zeuszt, hogy mutatkozzon előtte igazi alakjában. Az istenek és emberek atyja vonakodott, de csak addig beszélt neki Szemelé, hogy hajlandó lett rá. Ám Zeusz igazi alakja a villámcsapás volt, így Szemelét megégette az egyik villám. A holt anyából kimentették az életben maradt csecsemőt, és Zeusz combjába varrták be. Itt fejlődött ki és végre megszületett szarvakkal és egy kígyókoszorúval a fején Dionüszosz. Ezért mondják Dionüszoszra gyakran, hogy a kétszer megszületett isten.

A gyermek Dionüszoszt anyja szülővárosában nevelte fel Szilénosz, aki felnőtt korában is hű követője volt az istennek. Még gyermekkorában felfedezte, hogy a szőlőből bort lehet készíteni, így az ő találmánya lett a bor, amelyet a világ minden táján elterjesztett, ugyanis kíséretével, a szatírokkal végigjárta az egész világot, mindenütt megtanítva az embereket a bor készítésére. Ha a bor túl savanyú volt, mézet öntöttek bele, ha túl édes volt, akkor citromot. Minden lakomának külön keverőmestere volt, aki ízlése szerint fűszerezte, a lakoma jellege szerint pedig vízzel hígította a bort.

Az igen vidám kedélyű istenség nyomában azonban gyakran járt a halál, ugyanis követői az őrületig eszüket vesztett eksztázisban ünnepeltek, és gyakran széttépték azt, aki az útjukba került. Dionüszosz egyszer visszatért szülővárosába is, Thébaiba, ahol nem akarták elismerni istenként. Pentheusz, Thébai királya megtiltotta Dionüszosz tiszteletét. A feldühített istenség találmányával, a borral elkábította az egész várost, és sokakat megőrjített. Így Agauét, Pentheusz király anyját is, aki az önkívületi állapotban széttépte saját fiát. Dionüszosz kellő bosszút állt a hitetlen városon. Miután az egész világgal elismertette isteni hatalmát, felment az Olümposzra az istenek közé.

Egyszer kalózok fogták el az istent, és el akarták adni rabszolgának. Azonban, mikor meg akarták láncolni, a bilincsek mindig lehullottak róla. Ekkor a kormányos megsejtette, hogy a fogoly bizonyára istenség, de társait nem tudta meggyőzni erről. Dionüszosz megdühödött, és az evezőkre borostyánt tekert, amitől lehetetlenné vált evezni, más forrás szerint pedig borral árasztotta el a hajót, és szőlőtőkékké változtatta az árbocokat. Bosszúból a tengerészeket is delfinekké változtatta, és csak a kormányosnak kegyelmezett meg. A Thészeusz által Naxosz szigetén hagyott Ariadnét elvette feleségül, és halhatatlanná tette. Ám a krétai hercegnő nem szerette igazán.

Róma városába kétszer került át a kultusza. Első alkalommal az aventinusi szentélyekben tisztelt Liber istennel azonosították. Ekkor a görög kultusz elemei még nem kerültek átvételre, csak a borkészítés és szőlőművelés védnöki funkció azonossága indította a párhuzamosítást.

Második alkalommal Bacchus névvel misztériumvallásként került a panteonba.




Dionüszosz-bor és mámor istene
 
 
0 komment , kategória:  .....Görög istenek  
Boreász görög mitológiai alak.
  2011-05-26 07:49:29, csütörtök
 
  Boreász görög mitológiai alak. Neve északot jelent. A szelek királyaként ismerték, aki főként az északi és északkeleti szeleken uralkodott. Trákiában lakott egy barlangban zsákjával, amelyben a szeleket féken tartotta. Éósz és Asztraiosz fia volt, és Zephírusz, Eurosz és Nótusz testvére.

Rendkívül erős, izmos testalkata volt, és hátán, illetve bokáján szárnyak segítették Boreászt a szelekkel együtt szelni az eget. Két fia és két leánya született az athéni hercegnőtől, Óreithüiától. Ismert volt, hogy Boreásznak volt tizenkét gyönyörű kancája, amelyekkel olykor végigpásztázta a környéket. A szilaj paripák vadak voltak, de hatalmas robajukkal úgy söpörtek végig a szárazföldön, hogy nem taposták le a gabonát vagy bármi mást.

Amikor Xerxész, perzsa király hadihajóival Athén városa ellen indult, a görög város lakói Boreászhoz imádkoztak, és áldozatokat ajánlottak neki. Így a dühös északi szelek elpusztították a perzsa sereget.

Történt egyszer, hogy Erekhtheusz lépett Athén trónjára, akinek gyönyörűszép leánya volt. Boreász a perzsák elleni segítségének árát még nem tartotta kifizetettnek és Athén tartozását abban határozta meg, hogy a szép Óreithüia kezét neki adják. Azonban Erekhtheusz nem akarta egyetlen lánya kezét Boreásznak adni, így amikor az athéni királylány az Ilisszosz partján játszott elragadta az északi széllel Boreász. Mivel Boreász nem bocsátotta meg Erekhtheusznak makacsságát, ezért a következő athéni királyok egyike, Andronikosz építőmesterrel felépíttette Boreász tiszteletére a Szelek tornyát. Nevéből származik az Adriai-tengeren végigsöprő szél neve is, a bóra.




Boreász
 
 
0 komment , kategória:  .....Görög istenek  
Erósz a szerelem istene
  2011-05-26 07:34:41, csütörtök
 
  Erósz a szerelem és a szexuális vágy istene a görög mitológiában. Rómában ugyanezt az istent Amor vagy Cupido néven tisztelték. Az ókorban egyaránt ábrázolták fiatal férfiként és kisfiúként anyja társaságában.

Szülei körül bizonytalanság uralkodik a mitológiában. Erószt az egyik legősibb istennek tartották, ugyanis magának Khaosznak, az ősi sötétségnek a gyermeke. Ő lobbantotta lángra Uranoszt és Gaiát is, és így egyesült a föld és az ég. Azonban igen elterjedt az a verzió is, hogy Erósz Aphrodité és Arész gyermeke, és Anterósz testvére. Erósznak tulajdonították az emberek megjelenését is a földön.

Erószt, bár az egyik legidősebb isten, mindig fiatalnak ábrázolták, akinek aranyszárnyai voltak. A pajkos ifjú hátán tegez feszült, amelyben azok a nyilak vannak, amelyekkel bárki szívét eltalálva kiolthatatlan szerelmet ébresztett az illetőben. Akár isten, akár ember volt is az, nem tudott a vágy ellen tenni. Erósz egyedül saját magára nem használhatta nyilait, ugyanis ha meglőtte magát, abba belehalt. Tegezében kétfajta nyíl volt. Olyanok, amelyek aranyból voltak és galambtollakkal ékesítettek, és ólomból készült bagolytollakkal ellátottak. Az előbbiekkel örök szerelemre gerjesztett bárkit, míg az utóbbival minden érzelmet kioltott a szívből. A valaha élt legszebb és legvonzóbb férfi volt, akit azonban gyakran illettek a ,,keserűen édes" jelzővel, hiszen Erósz tudta a legnagyobb fájdalmat okozni nyilaival. Gyakran élvezte is a szívek megsebzését. Ő maga csak egyszer esett szerelembe.

A legenda szerint mindig Aphrodité körül volt megtalálható, és gyakran segített anyjának, hogy isteni viszályait elrendezze. Élt a halandók között egy leány, akinek szépségére Aphrodité irigy lett. Ennek a leánynak a neve: Pszükhé volt. Így a szerelem és szépség istennője bosszút forralt. Azt mondta Erósznak, hogy lője meg nyilával Pszükhét, hogy legyen szerelmes a világ legcsúnyább férfijába. Erósz lement a földre, de meglátva a szépséges Pszükhét, beleszeretett, és nem teljesítette anyja kérését. Éjszaka beosont a leány szobájába, és a sötétben szerelmet vallott neki, de kilétét nem akarta felfedni, így megtiltotta neki, hogy lámpát gyújtson. Teltek múltak az együtt töltött éjszakák, és Pszükhé is egyre szerelmesebb lett a férfiba, akit még nem is látott. A kíváncsiság egy este mégis legyőzte, és amikor Erósz elaludt, Pszükhé lámpát gyújtott, ám egy olajcsepp lecseppent, és az isten felébredt rá. A haragos Erósz nem tudta volna megbüntetni Pszükhét, így feldúltan elviharzott. Pszükhé beleőrült abba, hogy szerelme elhagyta, és a földön bolyongott keresve Erószt. Azonban nemcsak a lány szíve fájt, az isten is epekedett Pszükhéért, de Erósz makacs volt. A kedvetlen szerelemistenség bánatában nem végezte dolgát, így nem lobbant fel sehol a szerelem lángja ezidő alatt sem égen sem földön. Ezt Zeusz megelégelte, és Pszükhét halhatatlanná tette, így újra egymásnak élhettek. Egyes források szerint meg is házasodtak. A szépséges ifjú a görög mitológiában a halál utáni élet szimbóluma is volt, így sok szarkofág oldalán megtalálható képe. Mivel a legszebb férfi volt, ezért szobrai gyakran díszítették az atléták edzőtermeit és a versenyek helyszíneit.




Erósz
 
 
0 komment , kategória:  .....Görög istenek  
Éósz a hajnal istennője
  2011-05-26 07:26:17, csütörtök
 
  Éósz a hajnal istennője

Éósz (a rómaiaknál Aurora) a hajnal istennője a görög mitológiában. Hüperión titán és Theia leánya. A napisten Héliosz és a holdistennő Szeléné testvére.

Rózsás ujjaiban kulcsokat tartott, amelyekkel kinyitotta az égbolt kapuját, hogy ott kiengedje a nap fogatát, Hélioszt. Őt magát is gyakran ábrázolták az égbolton átrohanó fogatában. Éósznak sok szerelmi ügye volt, ami miatt gyakran kellett szenvednie. Arész istennel is többször együtt hált, amivel kiváltotta Aphrodité haragját. A szépség istennője büntetésül azt rótta Éószra, hogy örökké halandókba legyen szerelmes. Még Aphrodité átka előtt szeretett bele Asztraioszba, akitől négy gyermeke, a négy égtáj szelei születtek: Boreász, Eurosz, Zephírosz és Nótusz. Később Oriónba, Kephaloszba és Tithónoszba is beleszeretett. Ez utóbbitól született Memnón nevű fia, aki hamarosan meghalt nagy bánatot okozva édesanyjának.




Éósz-a hajnal istennője
 
 
0 komment , kategória:  .....Görög istenek  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 20 
2014.11 2014. December 2015.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 32 db bejegyzés
e év: 884 db bejegyzés
Összes: 28465 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4176
  • e Hét: 48419
  • e Hónap: 171108
  • e Év: 2520076
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Online Póker, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2010 TVN.HU Kft.