Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2010. évi CLXXXV. törvény/1/
  2011-01-01 15:18:26, szombat
 
 


2010. évi CLXXXV. törvény
a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról*
Az Országgyûlés a közösség és az egyén érdekeinek felismeréséből,
a társadalom integritásának előmozdítása, a demokratikus
berendezkedés megfelelő mûködésének és a nemzeti,
valamint kulturális identitás megerősítésének céljából, az Alkotmány és
az alkotmányos elvek, valamint a nemzetközi jogi és
európai uniós normák tiszteletben tartásával, a technológiai fejlődés által
előidézett körülmények figyelembevételével,
megóvva a véleménynyilvánítás és a szólás,
valamint a sajtó szabadságát, felismerve
a médiaszolgáltatások kiemelkedő kulturális,
társadalmi és gazdasági jelentőségét és a médiapiaci verseny biztosításának
fontosságát, megalkotja a médiáról és a tömegkommunikációról szóló alábbi törvényt:
ELSÕ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. FEJEZET
A TÖRVÉNY HATÁLYA
1. § (1) A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaságban letelepedett
médiatartalom-szolgáltató által nyújtott
médiaszolgáltatásra és kiadott sajtótermékre.
(2) A törvény alkalmazásában a médiatartalom-szolgáltató akkor minősül
a Magyar Köztársaság területén
letelepedettnek, ha:

a) az általa nyújtott médiaszolgáltatás terjesztése
a Magyar Köztársaság tulajdonában álló frekvencia
igénybevételével történik vagy a sajtótermék elsődlegesen
a Magyar Köztársaság felhasználói számára kijelölt
elektronikus hírközlési azonosítón keresztül érhető el,

b) központi ügyvezetésének helye a Magyar Köztársaság területén található
és a médiaszolgáltatással,
sajtótermékkel összefüggő szerkesztői döntéseket
a Magyar Köztársaság területén hozzák,
c) ha a központi ügyvezetés és a szerkesztői döntések meghozatalának helye
közül csak az egyik található a Magyar
Köztársaság területén, de a médiatartalom-szolgáltató munkaerejének
jelentős része a Magyar Köztársaság
területén dolgozik,
d) ha a Magyar Köztársaság területén és más országban is dolgozik
a médiatartalom-szolgáltató munkaerejének
jelentős része, akkor, ha a központi ügyvezetés helye
a Magyar Köztársaság területén található, vagy
e) ha a központi ügyvezetés és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül
csak az egyik található a Magyar
Köztársaság területén, de tevékenységét
a Magyar Köztársaság területén kezdte meg, és folyamatos, tényleges
kapcsolatot tart fenn a magyar gazdasággal.
(3) A törvény hatálya kiterjed azon médiatartalom-szolgáltató által nyújtott
médiaszolgáltatásra, amely
az (1)-(2) bekezdés alapján nem minősül a Magyar Köztársaság területén letelepedettnek,
és amely egyetlen más
tagállamban sem minősül letelepedettnek,
ha a Magyar Köztársaság területén található mûholdas feladó-állomást
használ, vagy a mûholdnak a Magyar Köztársaság tulajdonában
álló átviteli kapacitását használja.
(4) Ha az (1)-(3) bekezdés alapján nem állapítható meg,
hogy a médiatartalom-szolgáltató a Magyar Köztársaság vagy
más tagállam joghatósága alá tartozik-e, a médiatartalom-szolgáltató
azon állam joghatósága alá tartozik, amelyben
az Európai Unió mûködéséről szóló szerződés 49-55. cikke
alapján letelepedettnek minősül.
(5) A törvény hatálya az (1)-(4) bekezdés alá nem eső,
de a Magyar Köztársaság területére irányuló, illetve a Magyar
Köztársaság területén terjesztett vagy közzétett médiaszolgáltatásra
és sajtótermékre a 176-180. §-ban foglalt
feltételekkel terjed ki.

(6) A törvény hatálya kiterjed azon médiatartalom-szolgáltató
Magyar Köztársaság területére irányuló, illetve a Magyar
Köztársaság területén terjesztett vagy közzétett médiaszolgáltatására
és sajtótermékére, amely egyetlen tagállamban
sem minősül letelepedettnek, és amelynek médiaszolgáltatása
vagy sajtóterméke felett egyik tagállam joghatósága
sem állapítható meg.
(7) A törvény hatálya kiterjed az (1)-(6) bekezdés alapján a törvény hatálya
alá tartozó médiaszolgáltatást nyújtó, vagy
sajtóterméket kiadó médiatartalom-szolgáltatóra.
2. § (1) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed
a Magyar Köztársaság területén nyújtott, vagy
a Magyar Köztársaság területén nyújtott mûsorterjesztési szolgáltatáshoz
kapcsolódó kiegészítő médiaszolgáltatásra
és szolgáltatójára.
(2) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed
a) a részben vagy egészben a Magyar Köztársaság területén telepített vagy
a Magyar Köztársaság területére irányuló
elektronikus hírközlő berendezéssel végzett mûsorterjesztésre,
b) a médiaszolgáltató a) pontban foglalt mûsorterjesztéssel összefüggő
mûszaki tevékenységére,
c) a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtó a) pontban foglalt
mûsorterjesztéssel összefüggő tevékenységére.
(3) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed
a (2) bekezdésben foglalt, vagy azzal összefüggő
tevékenységet végző vagy szolgáltatást nyújtó természetes,
illetőleg jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező más szervezetre és ezek vezető tisztségviselőire.
(4) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed
a médiaszolgáltatás vagy sajtótermék közvetítését
végző közvetítő szolgáltatóra és szolgáltatására.
(5) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed a törvény hatálya alá tartozó médiaszolgáltatások,
kiegészítő médiaszolgáltatások és sajtótermékek nézőjére, hallgatójára,
vagy olvasójára, valamint a mûsorterjesztési
szolgáltatás felhasználójára, fogyasztójára és előfizetőjére.
II. FEJEZET
A TÖRVÉNY ALAPELVEI
3. § A Magyar Köztársaságban a médiaszolgáltatások szabadon nyújthatók,
a sajtótermékek szabadon közzétehetők,
az információk és a vélemények a tömegkommunikációs eszközök útján szabadon
továbbíthatók, a nyilvános vételre
szánt magyarországi és külföldi médiaszolgáltatások szabadon elérhetők.
A médiaszolgáltatás és a sajtótermék
tartalmának meghatározása szabad, a médiaszolgáltató és
a sajtótermék kiadója felelősséggel tartozik e törvényben
foglaltak betartásáért.
4. § A médiaszolgáltatások sokszínûsége kiemelten fontos érték.
A sokszínûség védelme kiterjed a tulajdoni monopólium
kialakulásának, valamint a piaci verseny indokolatlan korlátozásának megakadályozására is.
E törvényben foglalt
rendelkezéseket a sokszínûség védelmének szempontját figyelembe véve kell értelmezni.
5. § A Magyar Köztársaság területén élőknek, illetve a magyar nemzet tagjainak tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz fûződő
joga, illetve ezzel összefüggésben a demokratikus
társadalmi nyilvánosság kialakulása és megerősödése kiemelkedő
alkotmányos érdek. E törvényben foglaltakat a demokratikus közvélemény
érdekének figyelembevételével kell
értelmezni.
6. § A közszolgálati médiaszolgáltatás a demokratikus társadalmi rend
megfelelő mûködésének elengedhetetlenül
szükséges feltétele. A közszolgálati médiaszolgáltatás érdekeit különös súllyal
kell figyelembe venni e törvény
alkalmazásakor.
7. § (1) A médiaszolgáltatók, a sajtóterméket kiadók,
a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, a mûsorterjesztők az e törvény
hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszemûség és
a tisztesség követelményének megfelelően,
e törvényben meghatározottak szerint kötelesek egymással és a nézőkkel,
hallgatókkal,
olvasókkal, felhasználókkal,
előfizetőkkel kölcsönösen együttmûködve eljárni.
(2) A mûsorterjesztők, a médiaszolgáltatók és a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók
az elektronikus hírközlő
hálózatokat, elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, digitális mûsorokat,
kiegészítő médiaszolgáltatásokat egymás
között olyan egyeztetett mûszaki feltételrendszerben kötelesek mûködtetni
és nyújtani, hogy azok a szükséges kapcsolat létesítéséhez, a szolgáltatás
nyújtásához közvetlenül, vagy megfelelő interfészek, hálózatrészek, elemek,
berendezések, szolgáltatások beiktatásával egységesen mûködő rendszert alkossanak.
8. § A médiaszabályozás területén, illetve az e törvényben foglaltak alkalmazásában,
betartatásában fontos szerepet
látnak el a médiaszolgáltatókat, a sajtótermékek kiadóit,
a közvetítő szolgáltatókat valamint a mûsorterjesztőket
tömörítő szakmai önszabályozó testületek és a különböző ön- és társszabályozó eljárások.
E törvény alkalmazása során
ezek tiszteletben tartásával kell eljárni.
MÁSODIK RÉSZ
A MÉDIASZOLGÁLTATÁSOKRA ÉS A SAJTÓTERMÉKEKRE VONATKOZÓ
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
I. FEJEZET
A MÉDIASZOLGÁLTATÁSOK TARTALMÁRA VONATKOZÓ ELÕÍRÁSOK
A gyermekek és a kiskorúak védelme
9. § (1) A lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató - a hírmûsorszám,
a politikai tájékoztató mûsorszám,
a sportmûsorszám, a mûsorelőzetes, valamint a reklám, a politikai reklám,
a televíziós vásárlás, a társadalmi célú reklám
és a közérdekû közlemény kivételével - valamennyi, általa közzétenni kívánt
mûsorszámot a közzétételt megelőzően
a (2)-(7) bekezdés szerinti kategóriák valamelyikébe sorolja.
(2) Azt a mûsorszámot, amely korhatárra tekintet nélkül megtekinthető
vagy meghallgatható, az I. kategóriába kell
sorolni.
(3) Azt a mûsorszámot, amely hat éven aluli nézőben félelmet kelthet,
illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy
félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen mûsorszám minősítése:
hat éven aluliak számára nem ajánlott.
(4) Azt a mûsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet,
illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg
vagy félreérthet, a III. kategóriába kell sorolni.
Az ilyen mûsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára nem
ajánlott.
(5) Azt a mûsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai,
szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlenbefolyásolására, különösen azáltal,
hogy közvetlen módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának
meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a IV. kategóriába kell sorolni.
Az ilyen mûsorszám
minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.
(6) Azt a mûsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai,
szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen
befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak,
illetve a szexualitás közvetlen, naturális
ábrázolása, az V. kategóriába kell sorolni.
Az ilyen mûsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem
ajánlott.
(7) Azt a mûsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai,
szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyos károsítására,
különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges,
illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, a VI. kategóriába kell
sorolni.
(8) A (2)-(7) bekezdés szerinti minősítésnél irányadó részletes szempontokra,
az egyes mûsorszámok közzététele előtt és
közben alkalmazható jelzésekre, illetve a minősítés közlésének módjára
vonatkozó jogalkalmazási gyakorlatának fő
elvi szempontjait - amennyiben a kiskorúak védelmével kapcsolatos közérdek
vagy a kiskorúak védelmének egységes
érvényesülése ezt indokolja - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa
(a továbbiakban: Médiatanács)
ajánlásban teszi közzé.
(9) A médiaszolgáltató kérelmére - igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében,
a mûsorszám átadásától számított
tizenöt napon belül - a Médiatanács a mûsorszám kategóriába sorolásáról
hatósági határozatot hoz.
(10) Nem minősül az (1)-(7) bekezdés megsértésének, ha a médiaszolgáltató
a mûsorszámot magasabb kategóriába
sorolja, mint ahogyan az a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint szükséges lenne.
10. § (1) Lineáris médiaszolgáltatásban
a) a II. kategóriába sorolt mûsorszám hat éven aluliaknak szánt
mûsorszámként nem tehető közzé, egyébként
megfelelő jelzéssel bármikor közzétehető,
b) a III. kategóriába sorolt mûsorszám tizenkét éven aluliaknak szánt
mûsorszámként nem tehető közzé, egyébként
megfelelő jelzéssel bármikor közzétehető,c) a IV. kategóriába sorolt
mûsorszám megfelelő jelzéssel ellátva, 21 óra és 05 óra között tehető közzé,
d) az V. kategóriába sorolt mûsorszám megfelelő jelzéssel ellátva, 22 óra és 05 óra
között tehető közzé,
e) a VI. kategóriába sorolt mûsorszám nem tehető közzé,
f) a mûsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott,
ismertetett mûsorszám nem
lenne közzétehető, illetve olyan időszakban, amelyben
a mûsorelőzetes megfelelő kategóriába sorolása esetén
közzétételének nem lenne helye,
g) a III. kategóriába sorolt mûsorszám mûsorelőzetese nem tehető közzé
a tizenkét éven aluliaknak szánt
mûsorszámot megszakítva, illetve közvetlenül azok előtt vagy után,
h) sportmûsorszám, kereskedelmi közlemény és társadalmi célú reklám
nem tehető közzé olyan időszakban,
amelyben tartalmának megfelelő kategóriába sorolása esetén közzétételének
- előre láthatóan - nem lenne
helye.
(2) Lineáris médiaszolgáltatásban
a) mûsorszám - e törvényben meghatározott kivételekkel -
csak a kategóriájának megfelelő módon tehető közzé,
b) a mûsorszám közzétételének kezdetekor közölni kell annak minősítését.
(3) Lineáris rádiós médiaszolgáltatás esetében nem kell közölni a minősítést, ha
a) a II-III. kategóriába tartozó mûsorszám közzétételére 21 óra és 05 óra között,
b) a IV-V. kategóriába tartozó mûsorszám közzétételére 23 óra és 05 óra között
kerül sor.
(4) A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban az egyes mûsorszámok
közzétételekor a minősítésének megfelelő
jelzést piktogram formájában a képernyő valamelyik sarkában
is meg kell jeleníteni úgy, hogy az a mûsorszám teljes
időtartama alatt jól látható legyen. A piktogramnak tartalmaznia kell
a korhatár-kategória által érintett életkori csoport
számmal történő megjelölését. Az I. kategóriába tartozó mûsorszámok esetén
a jelzést nem kell feltüntetni. Lineáris
rádiós médiaszolgáltatás esetében állandó jelzést nem kell alkalmazni.
(5) A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban a mûsorszám minősítésének
megfelelő jelzés (4) bekezdés szerinti
folyamatos megjelenítése mellőzhető, ha
a) a II-III. kategóriába sorolt mûsorszám közzétételére 21 óra és 05 óra között,
b) a IV. kategóriába sorolt mûsorszám közzétételére 22 óra és 05 óra között, vagy
c) az V. kategóriába sorolt mûsorszám közzétételére 23 óra és 05 óra között
kerül sor. Ebben az esetben a minősítésre vonatkozó jelzést a mûsorszám
kezdetekor, és reklámokkal történő
megszakítását követően, a mûsorszám folytatásakor kell megjeleníteni.
(6) Az (1) bekezdés c)-f) és h) pontjaiban foglalt, valamint
a (2) és a (4) bekezdésben foglalt előírásokat nem kell
alkalmazni, ha a médiaszolgáltatás titkosított formában tartalmazza
a mûsorszámot, és a titkosítás feloldásához olyan
kódra van szükség, amelyet a médiaszolgáltató csak tizennyolcadik
életévét betöltött előfizető számára tett
hozzáférhetővé, vagy amely valamely más hatékony mûszaki megoldást
alkalmaz annak érdekében, hogy
a mûsorszám kizárólag tizennyolc éven felüli nézők vagy hallgatók számára legyen elérhető.
A hatékony mûszaki
megoldások tekintetében a Médiatanács - szükség esetén nyilvános
meghallgatást követően - ajánlást tesz közzé.
(7) A médiaszolgáltató mûsorát közlő sajtótermékben,
illetve a médiaszolgáltató internetes honlapján, képújságában és
teletextjében - amennyiben rendelkezik ezek valamelyikével -
szereplő tájékoztatásban valamennyi mûsorszám
9. § szerinti minősítését jól látható módon fel kell tüntetni.
11. § (1) A lekérhető médiaszolgáltatásokra a 9. §
(6)-(7) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell.
(2) A lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának - a
sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól
szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 19. § (2)
bekezdésével összhangban - hatékony mûszaki
megoldást kell alkalmaznia annak érdekében, hogy az V-VI. kategóriákba
sorolt mûsorszámai kiskorúak számára ne
legyenek elérhetők.
(3) A (2) bekezdés szerinti hatékony mûszaki megoldások tekintetében
a Médiatanács - szükség esetén nyilvános
meghallgatást követően - ajánlást tesz közzé.
Tájékoztatási tevékenység
12. § (1) A médiaszolgáltatások tájékoztatási tevékenységének meg kell felelnie
az Smtv. 13. § szerinti kötelezettségnek.
(2) A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát - a mûsorszámok jellegétől függően -
az egyes mûsorszámokon belül, vagy
a rendszeresen jelentkező mûsorszámok sorozatában kell biztosítani.
(3) A médiaszolgáltató hírszolgáltatást és politikai tájékoztatást nyújtó
mûsorszámaiban mûsorvezetőként,
hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közremûködő
munkatársai bármely médiaszolgáltató által közzétett
mûsorszámban szereplő politikai hírhez véleményt,
értékelő magyarázatot - kivéve a hírmagyarázatot - nem
fûzhetnek.
(4) A mûsorszámban közzétett hírekhez fûzött véleményt, értékelő magyarázatot
e minőségének megjelölésével és
szerzőjének megnevezésével, a hírektől megkülönböztetve kell közzétenni.
Országgyûlési közvetítés
13. § (1) Az Országgyûlés ülései egészének, a kinevezésekkel és jelölésekkel
kapcsolatos nyilvános országgyûlési bizottsági
meghallgatásoknak, valamint szükség szerint az országgyûlési bizottságok
üléseinek közvetítése céljából zártláncú
audiovizuális rendszer mûködik.
(2) A zártláncú rendszerből kimenő jelet valamennyi médiaszolgáltató
számára hozzáférhetővé kell tenni. A rendszerhez
való csatlakozás költségei a médiaszolgáltatót terhelik.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem érintik bármely médiaszolgáltatónak
azt a jogát, hogy az Országgyûlés
épületének kijelölt helyéről mûsort közvetítsen vagy rögzítsen.
(4) A kimenő jelről egy-egy rögzített, bárki számára hozzáférhető példányt
az Országgyûlési Könyvtárban és az Országos
Széchényi Könyvtárban kell elhelyezni. Az Országgyûlési Könyvtár
biztosítja a rögzített anyag megtekinthetőségét,
és költségtérítés ellenében arról bárki által szabadon felhasználható másolatot készít.
Egy példányt
a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
(a továbbiakban: Alap) archívumában is el kell helyezni.
(5) Az országgyûlési tevékenység közvetítésének pártatlanságát
biztosító közvetítési rendet az Országgyûlés
Házszabályának mellékleteként kell meghatározni.
A figyelem felhívása a sértő tartalmakra
14. § A vallási, hitbeli vagy más világnézeti meggyőződést esetlegesen sértő,
az erőszakos vagy más módon a nyugalom
megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások médiaszolgáltatásban
történő bemutatása előtt a nézők vagy
hallgatók figyelmét erre a körülményre fel kell hívni.
Rendkívüli helyzetek kezelése a médiaszolgáltatásban
15. § Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, külső fegyveres
csoportoknak Magyarország területére történő
váratlan betörése, továbbá az ország területének a Magyar Honvédség légvédelmi
és repülő erőivel való oltalmazása
esetén az Országgyûlés, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és
a Kormány, valamint törvényben meghatározott
személyek és szervek - a helyzetnek megfelelő szükséges mértékben -
kötelezhetik a médiaszolgáltatót a fennálló
állapottal, helyzettel kapcsolatos közérdekû közleményeknek az általuk
meghatározott formában és időben történő
ingyenes közzétételére, illetőleg egyes közlemények, mûsorszámok
közzétételét megtilthatják. A közzététel
feltételeinek biztosítása az Alap feladata. A közzétételkor a megrendelőt egyértelmûen meg kell nevezni.
Kizárólagos közvetítési jogok
16. § (1) Audiovizuális médiaszolgáltatónem gyakorolhatja a kizárólagos
közvetítési jogot olyan módon, hogy az audiovizuális
médiaszolgáltatásokhoz hozzáférő hazai közönség jelentős részét -
több mint húsz százalékát - kizárja a társadalom
számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró eseményeknek az eseménnyel
egyidőben vagy későbbi közvetítés útján,
előfizetési díj megfizetése nélkül is hozzáférhető audiovizuális
médiaszolgáltatáson keresztül történő figyelemmel
kíséréséből.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott audiovizuális médiaszolgáltatók
tekintetében érvényesülő, a társadalom számára
kiemelten nagy jelentőséggel bíró eseményeket a Médiatanács
- nyilvános meghallgatást követően - hatósági
határozatában állapítja meg. A Médiatanács e határozatában meghatározza azt is,
hogy a társadalom számára
kiemelten nagy jelentőséggel bíró események egyidejû vagy
későbbi közvetítésére kerüljön sor. A határozat
elfogadásakor figyelembe kell venni azt, hogy a kiemelten nagy jelentőséggel
bíró eseménynek minősített esemény
iránt a nézők széles körében jelentkezzen érdeklődés,
az esemény valamely világ- vagy európai szintû, illetve magyar érdekeltségû
esemény legyen, amelyet - ide nem értve a kizárólagosan
magyar érdekeltségû eseményeket -
az európai országok jelentős részében közvetítenek.
(3) A (2) bekezdés szerinti hatósági eljárás megindításáról
a Médiatanács végzésben értesíti az audiovizuális
médiaszolgáltatókat. Az értesítésnek kizárólag az ügy tárgyát
és rövid ismertetését kell tartalmaznia. Az értesítést
a Médiatanács hirdetményi úton közli. E hatósági eljárásban
az ügyféli jogokat kizárólag az eljárásban részt vevő
ügyfelek gyakorolhatják.
(4) A Médiatanács a (2) bekezdésben meghatározott hatósági
határozatát hirdetményi úton közli.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott mérlegelési szempontok
figyelembevételével a Médiatanács megfelelően
módosíthatja a (2) bekezdés szerinti hatósági határozatát.
A módosított határozat közlésére a (4) bekezdésben
foglaltakat kell alkalmazni.
(6) A (2) és (5) bekezdésben meghatározott hatósági
határozat bírósági felülvizsgálata keretében a keresetlevél
benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya,
és a keresettel támadott hatósági határozat
végrehajtását a bíróság nem függesztheti fel.
A határozat a keresetlevél benyújtásától függetlenül azonnal
végrehajtható.
(7) A (2) bekezdés alapján meghozott első hatósági határozat közlése,
illetve későbbi módosításának közlése előtt
jogszerûen szerzett kizárólagos jogokra az (1) bekezdés és
a 18. § (1) bekezdés nem alkalmazható.
17. § (1) A kizárólagos közvetítési jog nem gyakorolható oly módon,
hogy az valamely tagállamban a közönség jelentős részét
kizárja a számukra kiemelten nagy jelentőséggel bíró - az
érintett tagállam által előre rögzített és nyilvánosságra
hozott listán szereplő - események audiovizuális médiaszolgáltatáson
keresztül történő figyelemmel kíséréséből.
(2) Az 1998. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépő televíziózásról szóló,
Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt
európai egyezményt módosító Jegyzőkönyvet kihirdető törvény
(e bekezdés és a 18. § vonatkozásában
a továbbiakban: Jegyzőkönyv) hatálybalépését követően szerzett
kizárólagos audiovizuális közvetítési jog gyakorlása
nem sértheti a Jegyzőkönyvet elfogadó államokban a társadalom
számára nagy jelentőséggel bíró események
közvetítésére vonatkozó rendelkezéseket.
18. § (1) Amennyiben a kizárólagos közvetítési jog gyakorlása a
hazai közönség legalább húsz százalékát kizárná a 16. §
(2) bekezdés szerinti esemény audiovizuális médiaszolgáltatáson
keresztül történő figyelemmel kíséréséből,
az audiovizuális médiaszolgáltató köteles az esemény közvetítése
tárgyában az ajánlatkéréssel hozzá forduló
- a Magyar Köztársaság polgárainak legalább nyolcvan százaléka által
előfizetési díj megfizetése nélkül is elérhető -
lineáris audiovizuális médiaszolgáltató (a továbbiakban: ajánlatkérő)
számára méltányos és ésszerû feltételek mellett,
a piaci viszonyokhoz képest megfelelő ellenérték fejében szerződési
ajánlatot tenni az esemény élőben vagy későbbi
közvetítés útján történő közvetítésére. A kizárólagos jogot szerzett
médiaszolgáltató ebben az esetben nem
hivatkozhat arra, hogy a kizárólagos jog átruházására nem jogosult.
(2) Ha a médiaszolgáltató olyan esemény audiovizuális médiaszolgáltatáson
keresztüli közvetítésére szerzett kizárólagos
jogot, amelyet a Jegyzőkönyvet elfogadó valamely állam a társadalom
számára kiemelten nagy jelentőséggel bírónak
minősített, köteles az esemény közvetítése tárgyában az ajánlattételi
felhívással hozzá forduló - az érintett állam
joghatósága alá tartozó, az érintett állam által meghatározott feltételeknek
megfelelő, előfizetési díj nélkül is
hozzáférhető, valamennyi mûsorterjesztési mód figyelembevételével polgárainak
legalább nyolcvan százaléka által
elérhető - külföldi lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának
ésszerû feltételek mellett, a piaci
viszonyokhoz képest megfelelő ellenérték fejében szerződési ajánlatot tenni.
(3) Ha a médiaszolgáltató olyan esemény közvetítésére szerzett kizárólagos jogot,
amelyet valamely tagállam
a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bírónak minősített, köteles
az esemény közvetítése tárgyában
az ajánlattételi felhívással hozzá forduló - az érintett tagállam joghatósága alá
tartozó, és a tagállam által
meghatározott feltételeknek megfelelő - külföldi audiovizuális médiaszolgáltatónak
ésszerû feltételek mellett, a piaci
viszonyokhoz képest megfelelő ellenérték fejében szerződési ajánlatot tenni.
(4) Az (1)-(3) bekezdés alapján létrejött szerződés részletes feltételeiben
a felek állapodnak meg.
(5) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott esetekben a feleket
szerződéskötési kötelezettség terheli. Amennyiben
a megállapodás az ajánlattételtől számított tizenöt napon belül nem jön létre,
vagy a díjazással kapcsolatban nem
tudnak megállapodni, az ajánlatkérő, illetve a kizárólagos közvetítési
joggal rendelkező médiaszolgáltató jogosult
a 172-174. § szerinti jogvitás eljárást kezdeményezni. E jogvitás eljárásban
a Médiatanács tizenöt napon belül dönt.
Az ügyintézési határidő indokolt esetben tizenöt nappal meghosszabbítható.
(6) A 16. § és a 18. § vonatkozásában a médiaszolgáltatások elérhetősége
tekintetében a Médiatanács nyilvántartása
az irányadó.
Rövid híradás
19. § (1) Az Európai Unió területén letelepedett valamennyi lineáris
audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója
jogosult rövid híradás céljából méltányos, ésszerû és megkülönböztetéstől
mentes módon hozzáférni
a Magyarországon letelepedett audiovizuális médiaszolgáltató
által kizárólagos joggal közvetített - a Médiatanács
által közzétett, a 16. § (2) bekezdésben meghatározott listán szereplő,
kiemelten nagy jelentőséggel bíró, vagy
bármely tagállamban ilyennek minősített - eseményről adott közvetítéshez.
A hozzáférés a médiaszolgáltatás jeléhez
való hozzájutás, az esemény helyszínén történő felvételkészítés vagy
az eseményről rögzített felvétel átadása útján
történhet.
(2) Ha a hozzáférést igénylő audiovizuális médiaszolgáltatóval azonos
tagállamban letelepedett másik audiovizuális
médiaszolgáltató kizárólagos jogokat szerzett a nagy jelentőséggel
bíró eseménnyel kapcsolatban, a hozzáférést csak
ezen audiovizuális médiaszolgáltatótól lehet igényelni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a feleket szerződéskötési
kötelezettség terheli. A szerződést ésszerû
feltételekkel kell megkötni; a hozzáférési jog ellenértékenemhaladhatjamega
hozzáférés biztosítása által közvetlenül
felmerülő költségek összegét. Amennyiben a megállapodás az ajánlattételtől
számított tizenöt napon belül nem jön
létre, bármelyik fél jogosult a 172-174. § szerinti jogvitás eljárást kezdeményezni.
E jogvitás eljárásban a Médiatanács
tizenöt napon belül dönt. Az ügyintézési határidő indokolt esetben
tizenöt nappal meghosszabbítható.
(4) A hozzáférési jogot szerzett audiovizuális médiaszolgáltató szabadon
választhatja ki a mûsorszám - általa a rövid
híradásban közzétenni kívánt - részleteit.
(5) A közzétehető részletek összesített időtartama nem haladhatja
meg az érintett mûsorszám időtartamának tíz
százalékát, de legfeljebb az ötven másodpercet. Szerződés ennél
hosszabb összesített időtartamú részletek
közzétételét is lehetővé teheti.
(6) A hozzáférési jogot szerzett audiovizuális médiaszolgáltató a rövid híradásban köteles megjelölni a kizárólagos
közvetítési jog azon jogosultját, amellyel megállapodott a közzétételről.
(7) A mûsorszám megállapodás alapján felhasználható részletei önállóan nem,
kizárólag általános hír- és tájékoztató
mûsorszámok részeként tehető közzé. Amennyiben a lineáris
audiovizuális médiaszolgáltató lekérhető audiovizuális
médiaszolgáltatásában is közzé kívánja tenni a rövid híradást,
azt csak úgy teheti meg, ha a lineáris és a lekérhető
audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett, a rövid híradást tartalmazó
mûsorszámok azonosak egymással.
Mûsorkvóták
20. § (1) A médiaszolgáltató
a) lineáris audiovizuális médiaszolgáltatása évi teljes mûsoridejének több
mint felét európai mûvek, több mint
harmadát magyar mûvek bemutatására köteles fordítani,
b) lineáris audiovizuális médiaszolgáltatása évi teljes mûsoridejének
legalább tíz százalékát olyan európai mû,
legalább nyolc százalékát pedig olyan magyar mû bemutatására köteles fordítani,
amelyeket tőle független
mûsorkészítővel készíttetett, vagy független mûsorkészítőtől öt évnélnemrégebben
készült mûként szerzett be.
(2) A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatás kínálatában egy
adott naptári évben elérhetővé tett mûsorszámok
egybeszámított időtartamának több mint negyedét magyar mûveknek kell kitennie.
(3) A közszolgálati médiaszolgáltató lineáris audiovizuális médiaszolgáltatása
évi teljes mûsoridejének
a) több mint hatvan százalékát európai mûvek,
b) több mint felét magyar mûvek,
c) több mint harmadát tőle független mûsorkészítővel készíttetett,
vagy független mûsorkészítőtől beszerzett, öt
évnél nem régebben készült mûvek,
d) több mint negyedét tőle független magyar mûsorkészítővel készíttetett,
vagy független magyar mûsorkészítőtől
beszerzett, öt évnél nem régebben készült mûvek
bemutatására köteles fordítani.
21. § (1) A lineáris rádiós médiaszolgáltatásban a zenei mûvek közzétételére
szánt mûsoridő legalább harmincöt százalékát
magyar zenei mûvek bemutatására kell fordítani.
(2) A lineáris rádiós médiaszolgáltatásban a közzétett magyar zenei mûsorszámok
legalább huszonöt százaléka öt évnél
nem régebben nyilvánosságra került zenei mûből,
vagy öt évnél nem régebben készült hangfelvételből kell, hogy
álljon.
22. § (1) A 20-21. §-ban meghatározott előírások nem vonatkoznak
a) a kizárólag reklámozásra és televíziós vásárlás közzétételére
szolgáló médiaszolgáltatásra,
b) a kizárólag a médiaszolgáltatót, vagy annak más
médiaszolgáltatását reklámozó médiaszolgáltatásra,
c) arra a médiaszolgáltatásra, amely kizárólag az
Európai Unió tagállamainak nyelveitől eltérő nyelven közvetíti
szolgáltatását; ahol a mûsorszámok a mûsoridő jelentős részében ilyen
nyelven vagy nyelveken kerülnek
közzétételre, ott az előírásokat a mûsoridő adott részére nézve nem kell alkalmazni,
d) a közösségi médiaszolgáltatás kivételével a helyi médiaszolgáltatásra,
e) arra a médiaszolgáltatásra, amely kizárólag Európai Unión kívüli országban
kerül terjesztésre.
(2) A 20-21. §-ban meghatározott arányokat a médiaszolgáltató -
erre irányuló, a Médiatanácshoz intézett kérelme
esetén - a Médiatanáccsal kötött hatósági szerződésben rendezett módon,
fokozatosan is elérheti. Ilyen mentesítés
egy hatósági szerződésben egyszerre legfeljebb három naptári évre
engedélyezhető, azzal a feltétellel, hogy
a médiaszolgáltató - az előírt arányok eléréséig - köteles folyamatosan
növelni médiaszolgáltatásában a magyar,
az európai, valamint a független előállítóval készíttetett, általa közzétett
mûvek arányát.
(3) Rádiós médiaszolgáltatást és lekérhető médiaszolgáltatást nyújtó
médiaszolgáltatóval kötött hatósági szerződés
- indokolt esetben - a 20-21. §-ban meghatározott arányoktól való
tartós vagy állandó jellegû eltérést is lehetővé
tehet. Lineáris audiovizuális tematikus médiaszolgáltatást nyújtóval
kötött hatósági szerződés indokolt esetben
lehetővé teheti, hogy a 20. § (1) bekezdés b) pontban és
20. § (3) bekezdés c)-d) pontban szereplő kötelezettségét
öt évnél régebben készült mûvekkel teljesítse.
(4) A (3) bekezdésben foglalt eseten kívül a mûsorkvótákra
vonatkozó szabályok betartása alóli általános mentesítés nem
adható.
(5) A 20-21. §-ban, illetve a (2)-(3) bekezdés alapján megkötött hatósági
szerződésben meghatározott arányoknak
az egyes médiaszolgáltatások 05 és 24 óra közötti mûsoridejében is érvényesülniük kell.
(6) Azon médiaszolgáltatók, amelyek több médiaszolgáltatást is nyújtanak,
a 20-21. §-ban, illetve a (2)-(3) bekezdés
szerinti hatósági szerződésben meghatározott arányokat valamennyi
médiaszolgáltatásuk összesített mûsoridejének
átlagában kötelesek elérni.
(7) A 20-21. § alkalmazásában a teljes mûsoridő megállapítása
során a hírmûsorszámot, sportmûsorszámot, játékot,
reklámot, televíziós vásárlást, politikai reklámot, közérdekû közleményt,
támogatói közleményt, társadalmi célú
reklámot, illetve a képújság részére biztosított mûsoridőt figyelmen
kívül kell hagyni,
(8) A médiaszolgáltató köteles minden év május 31-ig adatokat szolgáltatni
a Médiatanács számára a mûsorkvótákra
vonatkozó előírások betartásának ellenőrzéséhez. A (2)-(3) bekezdés szerinti, a következő naptári évi mentesítésre
vonatkozó, indokolással ellátott kérelmet legkésőbb minden év szeptember 30-ig kell benyújtani a Médiatanácshoz.
Új médiaszolgáltatás esetén a kérelmet a nyilvántartásba vételi eljárás kezdeményezésével egyidőben lehet
benyújtani.
Kereskedelmi közlemények
23. § A médiaszolgáltatásban közzétett kereskedelmi közleményekre alkalmazni kell az Smtv. 20. § (1)-(7) bekezdésben
foglalt rendelkezéseket.
24. § (1) A médiaszolgáltatásban közzétett kereskedelmi közlemény
a) nem sértheti az emberi méltóságot,
b) nem tartalmazhat és nem támogathat a nemen, faji vagy etnikai származáson, nemzetiségen, valláson vagy
világnézeti meggyőződésen, fizikai vagy szellemi fogyatkozáson, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló
hátrányos megkülönböztetést,
c) közvetlenül nem szólíthat fel kiskorúakat valamely áru megvásárlására vagy bérbevételére, illetve szolgáltatás
igénybevételére,
d) közvetlenül nem szólíthat fel kiskorúakat arra, hogy rábeszéljék szüleiket vagy másokat a reklámozott áru
megvásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére,
e) nem használhatja ki a kiskorúaknak a szüleik, tanáraik és más személyek iránti bizalmát, továbbá a kiskorúak
tapasztalatlanságát és hiszékenységét,
f) indokolatlanul nem ábrázolhat kiskorút veszélyes helyzetekben,
g) nem fejezhet ki vallási, lelkiismereti, illetőleg világnézeti meggyőződést, kivéve a vallási tematikájú tematikus
médiaszolgáltatásban közzétett kereskedelmi közleményt,
h) nem sértheti nemzeti jelkép méltóságát, vagy vallási meggyőződést.
(2) Az alkoholtartalmú italokra vonatkozó, médiaszolgáltatásban közzétett kereskedelmi közlemény
a) nem célozhat kifejezetten kiskorúakat,
b) nem ábrázolhat alkoholt fogyasztó kiskorút,
c) nem ösztönözhet az ilyen italok mértéktelen fogyasztására,
d) nem ábrázolhatja a túlzott alkoholfogyasztást pozitív, az alkoholfogyasztástól való tartózkodást negatív
megvilágításban,
e) kiemelkedő fizikai teljesítményt vagy jármûvezetést nem mutathat be alkoholtartalmú italok fogyasztásának
hatásaként,
f) nem kelthet olyan benyomást, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztása hozzájárul a társadalmi vagy szexuális
sikerekhez,
g) nem állíthatja, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztásának serkentő, nyugtató vagy bármilyen jótékony
egészségügyi hatása van, illetve, hogy az alkoholtartalmú italok a személyes problémák megoldásának egyik
eszközét jelentik,
h) nem kelthet olyan benyomást, hogy az alacsony alkoholtartalmú italok fogyasztása esetén a túlzott
alkoholfogyasztás elkerülhető, illetve, hogy a magas alkoholtartalom az ital pozitív tulajdonsága.
25. § A kereskedelmi közlemény közzétételének megrendelője, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fûződik,
nem gyakorolhat szerkesztői befolyást - a közzététel időpontja kivételével - a médiaszolgáltatásra.
A médiaszolgáltatások és a mûsorszámok támogatása
26. § (1) A médiaszolgáltatások, illetve a mûsorszámok támogatására alkalmazni kell az Smtv. 20. § (8)-(10) bekezdésben
foglalt rendelkezéseket.
(2) A támogatott médiaszolgáltatás vagy mûsorszám esetén a támogató - az Smtv. 20. § (8) bekezdés alapján történő -
megnevezése történhet a támogató vagy az általa megjelölt más vállalkozás neve, védjegye és egyéb, a támogatóra
vagy az általa megjelölt más vállalkozásra utaló jelzés, termékére, tevékenységére vagy szolgáltatására való utalás
vagy ezek megkülönböztető jele, logója közzétételével, illetve feltüntetésével.
(3) A (2) bekezdés szerinti közzététel a támogatott mûsorszám jellegét és tartalmát nem sértő módon a mûsorszámmal
egyidejûleg, a mûsorszámot megelőzően és a végét követően történhet.
27. § (1) Nem támogathat médiaszolgáltatást, illetve mûsorszámot
a) párt, politikai mozgalom,
b) dohányterméket gyártó vállalkozás.
(2) Az (1) bekezdés b) pontban foglaltakon túli azon vállalkozás, amely - főtevékenysége szerint - e törvény, illetve más
jogszabályok alapján nem reklámozható terméket állít elő, illetőleg ilyen termékekkel kapcsolatos szolgáltatást nyújt,
e terméke, illetve szolgáltatása megjelenítésével, népszerûsítésével médiaszolgáltatást vagy mûsorszámot nem
támogathat.
(3) Az Smtv. 20. § (7) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a gyógyszer, illetve a gyógyászati eljárás tekintetében
érintett vállalkozás neve és védjegye közléséhez kötött támogatásra, valamint az orvosi rendelvény nélkül is igénybe
vehető gyógyszerek vagy gyógyászati termékek, eljárások népszerûsítéséhez kötött támogatásra. A gyógyszerek,
gyógyászati termékek gyártásával, forgalmazásával, illetve a gyógyászati eljárások szolgáltatásával foglalkozó
vállalkozás által támogatott mûsorszámok nem népszerûsíthetnek kizárólag orvosi rendelvényre hozzáférhető
gyógyszereket vagy gyógyászati termékeket, eljárásokat.
(4) A támogató megnevezésében vagy feltüntetett nevében párt vagy politikai mozgalom neve, jelszava, emblémája
nem szerepelhet.
(5) Nem minősül audiovizuális médiaszolgáltatás vagy mûsorszám támogatásának vagy burkolt kereskedelmi
közleménynek, ha egy nyilvános esemény vagy az azon résztvevők támogatójának, vagy a támogató árujának,szolgáltatásának megnevezése, logója az esemény közvetítése során - beleértve az esemény előtt, után vagy annak
szünetében az eseményhez kapcsolódóan készített beszélgetéseket is - a képernyőn a közvetítésből adódóan
megjelenik, feltéve, hogy a médiaszolgáltatót ehhez anyagi érdekeltség nem fûzi, és a megjelenés módja
a közvetítésben nem ad a támogatónak indokolatlan hangsúlyt.
(6) Amennyiben az audiovizuális médiaszolgáltató valamely mûsorszámában megjelenő személyt vagy vállalkozást
támogató más személy vagy vállalkozás, illetve ezek árujának, szolgáltatásának megnevezése, jelzése, logója
a mûsorszámban - az (5) bekezdés esetét kivéve - megjelenik, a médiaszolgáltatások, illetve a mûsorszámok
támogatására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ide nem értve a támogató megnevezésének kötelezettségét.
28. § (1) Audiovizuális médiaszolgáltatásban nem támogatható
a) hírmûsorszám és politikai tájékoztató,
b) a nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósító
mûsorszám.
(2) Rádiós médiaszolgáltatásban nem támogatható a nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósító mûsorszám.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott korlátozás nem érinti a hír- és politikai tájékoztató mûsorszámokat
közzétevő tematikus médiaszolgáltatás támogatását.
29. § A kizárólag áru vagy szolgáltatás megrendelésére szakosodott tematikus médiaszolgáltatásra az Smtv. 20. §
(8)-(10) bekezdés nem alkalmazható.
Termékmegjelenítés a mûsorszámokban
30. § (1) A médiaszolgáltatásban közzétett termékmegjelenítés - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - tilos.
(2) A mûsorszámokban szereplő termékmegjelenítés megengedett
a) a filmszínházban történő bemutatásra szánt filmalkotás, a médiaszolgáltatásban való közzététel céljából készült
filmalkotás és filmsorozat, a sportmûsorszám és a szórakoztató mûsorszám esetén,
b) az a) pontban foglaltaktól eltérő mûsorszámokban akkor, ha a médiaszolgáltatót vagy a mûsorszám készítőjét
az érintett áru gyártója vagy forgalmazója, illetve szolgáltatás nyújtója vagy közvetítője - sem közvetve, sem
közvetlenül - nem részesíti anyagi juttatásban, azon túl, hogy az árut vagy szolgáltatást a termékmegjelenítés
céljából ingyenesen rendelkezésre bocsátja.
(3) Nem tehető közzé termékmegjelenítés
a) a hírmûsorszámban és a politikai tájékoztató,
b) a (2) bekezdés b) pontban foglalt eset kivételével a kifejezetten tizennégy év alatti kiskorúaknak szóló,
c) nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósító,
d) a vallási, illetve egyházi tartalmú
mûsorszámban.
(4) A mûsorszámok nem tartalmazhatnak az alábbi termékekre vonatkozó termékmegjelenítést:
a) dohánytermék, cigaretta vagy más, olyan vállalkozástól származó termék, amelynek elsődleges tevékenysége
cigaretta vagy egyéb dohánytermék gyártása vagy értékesítése,
b) e törvény, illetve más jogszabályok alapján nem reklámozható termék,
c) olyan gyógyszerkészítmény, illetve gyógyászati termék, eljárás, amely kizárólag orvosi rendelvényre vehető
igénybe.
31. § (1) A termékmegjelenítést tartalmazó mûsorszámoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:
a) tartalmuk - és lineáris médiaszolgáltatás esetén annak mûsorrendje - nem befolyásolható oly módon, hogy
az hatással legyen a médiaszolgáltató felelősségére és szerkesztői függetlenségére,
b) nem hívhatnak fel közvetlenül áru megvásárlására vagy bérlésére, illetve szolgáltatás igénybevételére,
c) nem adhatnak a mûsor tartalmából egyébként nem következő, indokolatlan hangsúlyt a megjelenített
terméknek.
(2) A nézőket egyértelmûen tájékoztatni kell a termékmegjelenítés tényéről. A termékmegjelenítést tartalmazó
mûsorszám elején és végén, valamint a mûsorszámot megszakító reklámokat követően a mûsorszám folytatásakor
a termékmegjelenítésre - optikai vagy akusztikus módon - fel kell hívni a figyelmet.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt kötelezettség nem terjed ki azon mûsorszámokra, amelyeket nem maga
a médiaszolgáltató vagy tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett mûködő más médiaszolgáltató vagy
mûsorkészítő vállalkozás készített vagy rendelt meg.
(4) A termékmegjelenítés és az arra való felhívás e törvényben foglalt feltételeknek való megfelelősége tekintetében
a Médiatanács - szükség esetén nyilvános meghallgatást követően -ajánlást tehet közzé.
Politikai reklám, közérdekû közlemény és társadalmi célú reklám
32. § (1) A politikai reklám, közérdekû közlemény és társadalmi célú reklám
közzétételének megrendelője, továbbá az, akinek
ezek közzétételéhez érdeke fûződik a közzététel időpontja kivételével
nem gyakorolhat szerkesztői befolyást
a médiaszolgáltatásra.
(2) A politikai reklámnak, a közérdekû közleménynek és a társadalmi
célú reklámnak - e jellegét tekintve - azonnal
felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie.
A más médiatartalmaktól való
megkülönböztetés módja a lineáris médiaszolgáltatásban
a) audiovizuális médiaszolgáltatás esetében optikai és akusztikus módon történő,
b) rádiós médiaszolgáltatás esetében akusztikus módon történő
figyelemfelhívás.
(3) Választási kampányidőszakban az országgyûlési képviselők,
európai parlamenti képviselők, illetőleg a helyi, megyei
önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról,
továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló
törvények szabályai szerint lehet politikai reklámot médiaszolgáltatásban
közzétenni. Választási kampányidőszakon
kívül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt népszavazással
összefüggésben közölhető. A politikai reklám
tartalmáért a médiaszolgáltató nem felel, amennyiben a politikai reklám
közzétételére irányuló igény megfelel
a választási eljárásról szóló törvényben foglaltaknak,
úgy mérlegelés nélkül köteles közzétenni azt.
(4) Politikai reklám, közérdekû közlemény és társadalmi
célú reklám közzétételekor a közzététel megrendelőjét
egyértelmûen meg kell nevezni.
(5) A közérdekû közlemény közzétételéért a médiaszolgáltató
ellenszolgáltatást nem kérhet.
(6) A közszolgálati, a közösségi és a jelentős befolyásoló erejû
médiaszolgáltató köteles közzétenni a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv közérdekû közleményét,
amennyiben az az emberi életet vagy vagyonbiztonságot
veszélyeztető vagy károsító események várható bekövetkezéséről,
a már bekövetkezett ilyen események
következményeinek enyhítéséről, elvégzendő feladatokról tájékoztat.
A közzétételre a médiaszolgáltató legnagyobb
éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltatásában,
és - a 36. § (6) bekezdésben foglalt esetet kivéve -
a médiaszolgáltató által meghatározott módon kerül sor.
A közzétételi kötelezettség ezen események helyszíne
szerinti vételkörzetben mûködő helyi médiaszolgáltatás
médiaszolgáltatóját is terheli.
(7) A közérdekû közlemény időtartama az egy percet
nem haladhatja meg. E korlátozás nem vonatkozik a 15. §, illetve
a (6) bekezdés szerinti közérdekû közleményre.
(8) A médiaszolgáltató kérelmére a Médiatanács - a kérelem
beérkezésétől számított tizenöt napon belül, igazgatási
szolgáltatási díj ellenében - hatósági határozatában dönt,
hogy a kérelem tárgyát képező közlemény közérdekû
közleménynek, társadalmi célú reklámnak vagy politikai reklámnak minősül-e.
(9) Nem minősül burkolt kereskedelmi közleménynek
valamely vállalkozás társadalmú célú, közérdekû szerepvállalásáról
történő tájékoztatás, azonban az ilyen beszámolókban
kizárólag a vállalkozás neve, logója és védjegye tüntethető fel,
valamint - amennyiben a társadalmi szerepvállaláshoz szorosan
kapcsolódik - terméke, szolgáltatása jeleníthető meg.
Nem jelenhet meg a beszámolóban a vállalkozás jelszava,
kereskedelmi közlemény részlete, és a tájékoztatás nem
ösztönözhet kifejezetten a vállalkozás termékének megvásárlására,
vagy szolgáltatásának igénybevételére.
Reklám és televíziós vásárlás a lineáris médiaszolgáltatásban
33. § (1) A lineáris médiaszolgáltatásban a reklám és a televíziós
vásárlás más médiatartalmaktól való megkülönböztetésének
módja
a) audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett reklám
és televíziós vásárlás esetében az optikai vagy akusztikus
módon történő,
b) audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett televíziós vásárlási
mûsorablak esetében az optikai és akusztikus
módon történő,
c) rádiós médiaszolgáltatás esetében az akusztikus módon történő
figyelemfelhívás.
(2) A lineáris médiaszolgáltatásban a mûsorszám megszakításával
közzétett reklám és televíziós vásárlás - figyelembe
véve a mûsorszámon belüli természetes szüneteket, a mûsorszám
időtartamát és jellegét - nem sértheti indokolatlan
mértékben a mûsorszám egységét, valamint a mûsorszám szerzői
vagy szomszédos jogi jogosultjának jogát vagy
jogos érdekét.
(3) Nem lehet reklámmal vagy televíziós vásárlással megszakítani
azt a lineáris médiaszolgáltatásban közzétett
mûsorszámot, amely
a) politikai híreket tesz közzé vagy politikai tájékoztatást tartalmaz,
és időtartama nem haladja meg a harminc
percet,
b) tizennégy év alatti kiskorúakhoz szól, és időtartama nem haladja
meg a harminc percet,
c) nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósít,
d) vallási, illetve egyházi tartalmú, ide nem értve a filmalkotásokat.
(4) A lineáris médiaszolgáltatásban közzétett reklám, televíziós vásárlás,
valamint a reklám és a televíziós vásárlás
közzétételét akusztikus módon jelző figyelemfelhívás átlagos
vagy a néző és hallgató által érzékelt hangereje nem
lehet nagyobb, mint a környező mûsorszámoké.
(5) Virtuális reklám lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban
csak úgy tehető közzé, ha közzétételére
a médiaszolgáltató az érintett mûsorszámot közvetlenül megelőzően,
illetve közvetlenül a mûsorszámot követően is
- optikai vagy akusztikus módon - felhívja a figyelmet. E kötelezettség
nem terjed ki azon mûsorszámokra, amelyeket
nem maga a médiaszolgáltató vagy tulajdonosának befolyásoló
részesedése mellett mûködő más médiaszolgáltató
vagy mûsorkészítő vállalkozás készített vagy rendelt meg.
(6) Nem lehet virtuális vagy osztott képernyős reklámot közzétenni
az olyan, lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban
közzétett mûsorszámban, amely
a) politikai hírt vagy politikai tájékoztatást tartalmaz,
és időtartama nem haladja meg a harminc percet,
b) tizennégy év alatti kiskorúakhoz szól, és időtartama nem
haladja meg a harminc percet,
c) nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósít,
d) vallási, illetve egyházi tartalmú, vagy
e) dokumentumfilm, és időtartama nem haladja meg a harminc percet.
(7) Az osztott képernyős reklámot a lineáris audiovizuális
médiaszolgáltatásban a mûsorszámtól vizuális
megjelenítésében jól felismerhetően elkülönítve, legfeljebb
a képernyő területének felén, a reklám jellegének
a képernyőn való, jól látható feltüntetése mellett lehet közzétenni.
34. § (1) Lineáris médiaszolgáltatásban közzétett sport-
és más olyan mûsorszámban, amelyben természetes szünetek vannak,
reklám - az osztott képernyős reklám és a virtuális reklám kivételével
- kizárólag a részek között és a szünetekben
tehető közzé.
(2) A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett,
harminc percnél hosszabb filmalkotás és a hír- vagy politikai
tájékoztató mûsorszám reklámmal vagy televíziós vásárlással
- a sorozat, valamint a dokumentumfilm kivételével -
harminc perces időszakonként egyszer szakítható meg, beleértve
a reklámok és a mûsorelőzetesek időtartamát is.
35. § (1) A lineáris médiaszolgáltatásban közzétett reklámok
időtartama egyetlen, egész órától egész óráig tartó időszakon
belül sem haladhatja meg a tizenkét percet, beleértve az osztott
képernyős reklámot, a virtuális reklámot,
a reklámtartalmú képújságot, valamint -
a (2) bekezdés e) pontban foglalt kivétel mellett - a más médiaszolgáltatás
mûsorszámainak népszerûsítését.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt időbeli korlátozás nem terjed ki
a) a televíziós vásárlási mûsorablakra,
b) a politikai reklámra,
c) a közérdekû közleményre,
d) a társadalmi célú reklámra,
e) a médiaszolgáltatás saját mûsorszámáról vagy a médiaszolgáltató,
illetve tulajdonosának befolyásoló
részesedése mellett mûködő más médiaszolgáltatás mûsorszámáról
közzétett mûsorelőzetesre,
f) a 26. § (2) bekezdés szerinti támogatói közleményekre,
g) a termékmegjelenítésre,
h) a képernyőszövegre, ha helyi médiaszolgáltatásban teszik közzé,
i) azon virtuális reklámra, amely olyan mûsorszámban jelenik meg,
amelyet nem maga a médiaszolgáltató vagy
tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett mûködő más
médiaszolgáltató vagy mûsorkészítő vállalkozás
készített vagy rendelt meg,
j) a kizárólag reklámot és televíziós vásárlást közzétevő médiaszolgáltatóra,
k) a kizárólag a médiaszolgáltatót vagy annak más médiaszolgáltatását
reklámozó lineáris audiovizuális
médiaszolgáltatásra,
l) a médiaszolgáltatást magát, vagy a médiaszolgáltatásban közzétett
mûsorszámokat kiegészítő termékek
reklámozását szolgáló közleményekre.
(3) A televíziós vásárlási mûsorablak közzétételére fordított mûsoridő nem
haladhatjameg a naptári naponként számított
három órát, ide nem értve az elsősorban televíziós vásárlást vagy televíziós
vásárlási mûsorablakokat közzétevő
tematikus médiaszolgáltatás mûsoridejét.
Reklám és közérdekû közlemény a közszolgálati és a közösségi
médiaszolgáltatásban
36. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató lineáris médiaszolgáltatásában
közzétett reklám és televíziós vásárlás időtartama
egyetlen egész órától egész óráig tartó időszakon belül sem
haladhatja meg a nyolc percet, míg a közösségi
médiaszolgáltatásban közzétett reklám és televíziós vásárlás időtartama
egyetlen egész órától egész óráig tartó
időszakon belül sem haladhatja meg a hat percet.
(2) A reklám (1) bekezdésben meghatározott időtartamába a közszolgálati médiaszolgáltatás esetében a reklámtartalmú
képújság közzététele is beleszámít.
(3) Közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásban reklám csak
mûsorszámok - összetett, több részből álló
mûsorszámokban az egyes mûsorszámok - között, illetve mûsorszámok
előtt vagy után tehető közzé. A sport- és más
olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak,
a reklám a részek között és a szünetekben is
közzétehető.
(4) A közszolgálati és a közösségi médiaszolgáltatásban közzétett
hír- és politikai tájékoztató mûsorszámokban
rendszeresen szereplő bemondók, riporterek, hírolvasók nem jelenhetnek
meg vagy szerepelhetnek bármely
médiaszolgáltatásban közzétett reklámban - ide nem értve a közszolgálati
médiaszolgáltatás önreklámját -, illetve
politikai reklámban.
(5) Közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásban osztott
képernyős reklám és virtuális reklám csak sportmûsorszámok
közvetítéséhez kapcsolódóan tehető közzé.
(6) A közszolgálati médiaszolgáltató köteles a legnagyobb éves átlagos
közönségaránnyal rendelkező
médiaszolgáltatásának teljes mûsorideje tekintetében kétóránként
- egész órától egész óráig tartó időszakon belül -
két perc mûsoridőt közérdekû közlemények közzétételének céljára fenntartani.
E rendelkezés nem vonatkozik azon
egész órától egész óráig tartó időszakra, amikor kétórásnál hosszabb,
jellegénél fogva nem megszakítható mûsorszám
kerül közzétételre. Közérdekû közlemény közlésére irányuló igény
hiányában ez az időtartam más mûsorszámokkal is
kitölthető. A 32. § (6) bekezdés szerinti közérdekû közleményt
- amennyiben ez a katasztrófavédelmi szerv döntése
alapján indokolt, és e döntést a médiaszolgáltatóval kellő időben közölték
- a közszolgálati médiaszolgáltató köteles
mûsorának megszakításával közzétenni. Az e bekezdésben foglalt
kötelezettség a közösségi médiaszolgáltatás
médiaszolgáltatóját is terheli.
Közzétételi kötelezettség
37. § (1) A médiaszolgáltatónak folyamatosan hozzáférhetővé kell tennie a nyilvánosság számára
a) nevét vagy cégnevét,
b) címét vagy székhelyét, illetve postai levelezési címét,
c) elektronikus levelezési címét,
d) telefonos elérhetőségét,
e) a vele szemben médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértése
miatti eljárásra hatáskörrel rendelkező
szabályozó vagy felügyeleti szervek nevét és elérhetőségét,
f) a vele szembeni eljárásra általuk felhatalmazott szakmai önszabályozó testületek
nevét és elérhetőségét.
(2) A médiaszolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adatokat valamennyi,
a médiaszolgáltatáshoz kötődő
internetes honlapján és teletext oldalán köteles közzétenni,
amennyiben rendelkezik ezek valamelyikével. Lekérhető
médiaszolgáltatás esetében a szolgáltatás elérési helyén is közzé
kell tenni ezen adatokat. A médiaszolgáltató köteles továbbá biztosítani,
hogy az érdeklődők
az a)-c) és e)-f) pontban meghatározott adatokról telefonon is tájékoztatást
kaphassanak.
A jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók közérdekû kötelezettségei
38. § (1) A jelentős befolyásoló erővel rendelkező (a továbbiakban: JBE)
lineáris audiovizuális médiaszolgáltató valamennyi
munkanapon reggel 07 óra és 08 óra 30 perc között legalább
tizenöt perc hosszúságú hírmûsorszámot vagy általános
tájékoztató mûsorszámot, továbbá valamennyi napon
18 óra és 21 óra között legalább húsz perc hosszúságú önálló
hírmûsorszámot, a JBE lineáris rádiós médiaszolgáltató pedig
valamennyi munkanapon reggel 06 óra 30 perc és 08 óra
30 perc között legalább tizenöt perc önálló hírmûsorszámot
köteles egybefüggően szolgáltatni. A más
médiaszolgáltatótól átvett, illetve a demokratikus közvélemény
tájékoztatását nem szolgáló, bûnügyi tematikájú
híranyag vagy tudósítás a hírmûsorszám időtartamának
húsz százalékánál éves átlagban nem lehet hosszabb
terjedelmû.
(2) A JBE lineáris médiaszolgáltató az (1) bekezdésben és
a 32. § (6) bekezdésben foglalt kötelezettségének köteles
a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró médiaszolgáltatásában eleget tenni.
(3) A JBE lineáris médiaszolgáltató a digitális mûsorterjesztéssel
terjesztett valamennyi médiaszolgáltatása során köteles
biztosítani, hogy a 19 óra és 23 óra között közzétett, eredetileg
nem magyar nyelven készített filmalkotások és
filmsorozatok legalább egynegyede eredeti nyelven,
magyar felirattal is elérhető legyen, ideértve a 23 óra előtt
elkezdődő, de azt követően véget érő mûsorszámokat is.
Hallási fogyatékkal élők számára hozzáférhető mûsorszámok
39. § (1) Az audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának
törekednie kell arra, hogy mûsorszámait fokozatosan
hozzáférhetővé tegye a hallási fogyatékkal élők számára.
(2) A közszolgálati, illetve - legnagyobb éves átlagos
közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltatása
vonatkozásában - a JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató
köteles biztosítani, hogy valamennyi
a) közérdekû közlemény, hírmûsorszám és politikai tájékoztató mûsorszám,
b) filmalkotás, valamint a hallási fogyatékkal élő személyek
számára készített mûsorszám naptári naponként
ba) 2011. évben legalább négy órán keresztül,
bb) 2012. évben legalább hat órán keresztül,
bc) 2013. évben legalább nyolc órán keresztül,
bd) 2014. évben legalább tíz órán keresztül,
be) 2015. évtől teljes egészében
magyar nyelvû felirattal - például teletext szolgáltatáson keresztül
- vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhető legyen.
c) A feliratozással, illetve jelnyelvi tolmácsolással megkezdett mûsorszámot
- a mûsorszám egységét nem sértve -
a médiaszolgáltató köteles annak teljes időtartama alatt feliratozni,
illetve jelnyelvi tolmácsolással ellátni.
A kiegészítő médiaszolgáltatásokra vonatkozó szabályok
40. § A kiegészítő médiaszolgáltatásokra az Smtv. 14-18. §-át,
19. § (2) bekezdését, valamint 20. §-át megfelelően
alkalmazni kell.

II. FEJEZET
JOGOSULTSÁG A MÉDIASZOLGÁLTATÁSRA ÉS
A SAJTÓTERMÉKEK KIADÁSÁRA

Általános rendelkezések
41. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó,
a Magyar Köztársaságban letelepedett médiaszolgáltató által nyújtott lineáris
médiaszolgáltatás bejelentés és a Nemzeti Média- és
Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) általi
hatósági nyilvántartásba vétel után végezhető, kivéve azon állami tulajdonban
lévő korlátos erőforrásokat igénybe
vevő analóg lineáris médiaszolgáltatásokat, amelyek
a Médiatanács által kiírt és lebonyolított pályázaton való
nyertessé nyilvánítás és szerződéskötés alapján végezhetők.
(2) Az e törvény hatálya alá tartozó,
a Magyar Köztársaság területén letelepedett médiaszolgáltató által nyújtott lekérhető
médiaszolgáltatást, kiegészítő médiaszolgáltatást és
a Magyar Köztársaság területén letelepedett kiadó által kiadott
sajtóterméket be kell jelenteni a Hivatalhoz.
(3) A nyilvántartásba vételt kezdeményező bejelentő - e törvény keretei között -
bármely természetes személy, jogi
személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet lehet.
(4) A Hivatal nyilvántartást vezet
a) a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásokról,
b) a lineáris rádiós médiaszolgáltatásokról,
c) a médiaszolgáltatási jogosultságot pályázat útján elnyert
audiovizuális médiaszolgáltatásokról,
d) a médiaszolgáltatási jogosultságot pályázat útján elnyert
rádiós médiaszolgáltatásokról,
e) a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokról,
f) a lekérhető rádiós médiaszolgáltatásokról,
g) a kiegészítő médiaszolgáltatásokról,
h) a nyomtatott sajtótermékekről,
i) az internetes sajtótermékekről és hírportálokról.
(5) Ha a médiaszolgáltató lineáris és lekérhető szolgáltatást is nyújt,
illetve ha a sajtóterméket kiadó nyomtatott és
internetes sajtóterméket is megjelentet, köteles médiaszolgáltatásait,
illetve sajtótermékeit külön-külön bejelenteni.
(6) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartásoknak a médiaszolgáltatók,
a sajtóterméket alapítók és kiadók nevére,
elérhetőségére, valamint a médiaszolgáltatások
és a sajtótermékek elnevezésére vonatkozó adatai nyilvánosak, és
a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság)
internetes honlapjáról elérhetők. A Hatóság
a médiaszolgáltatási, sajtótermék-kiadási tevékenység ellenőrzése
céljából a természetes személy médiaszolgáltató,
sajtóterméket alapító és kiadó természetes személyazonosító adatait kezeli
a nyilvántartásból való törlésig.
(7) A lineáris médiaszolgáltatási jogosultság nem ruházható át.
Lineáris médiaszolgáltatási jogosultság bejelentés alapján
42. § (1) A lineáris médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételét annak
jövőbeni médiaszolgáltatója kezdeményezheti.
Az a bejelentő, aki lineáris médiaszolgáltatását nem állami tulajdonban
lévő analóg korlátos erőforrás
igénybevételével kívánja végezni, médiaszolgáltatási tevékenységének
megkezdése előtt legalább negyvenöt nappal
köteles a Hivatalnak bejelenteni:
a) adatait:
aa) nevét,
ab) lakcímét (székhelyét), a médiaszolgáltatással közvetlenül érintett telephely
(telephelyek) megjelölését,
ac) elérhetőségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét),
ad) vezető tisztségviselőjének, képviselőjének, illetve a Hatósággal
való kapcsolattartásra kijelölt személynek
a nevét és elérhetőségét (telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét),
ae) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát,
b) a bejelentő hatályos létesítő okiratát, továbbá közjegyző által hitelesített
aláírási címpéldányt, vagy ügyvéd által
ellenjegyzett aláírásmintát, amennyiben a bejelentő nem természetes személy,
c) a tervezett médiaszolgáltatás alapvető adatait:
ca) fajtáját (rádiós vagy audiovizuális),
cb) típusát (általános tematikájú vagy tematikus),
cc) jellegét (kereskedelmi, közösségi),
cd) állandó megnevezését,
ce) a terjesztését előreláthatóan végző elektronikus hírközlési szolgáltató nevét,
lakcímét (székhelyét),
elérhetőségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét),
cf) az előfizetők tervezett számát,
cg) a terjesztéshez használni tervezett elektronikus hírközlő hálózat típusát,
ch) a terjesztéssel érintett települések nevét,
ci) a médiaszolgáltatás mûsoridejét, a mûsoridő beosztását és
a tervezett mûsorszerkezetet,
cj) a közszolgálati mûsorszámok, illetve a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő
mûsorszámok közlésére szánt napi, heti, havi minimális mûsoridőt,
ck) a napi rendszeres híradásra szánt minimális mûsoridőt,
cl) a nemzeti és etnikai vagy más kisebbségek igényeinek szolgálatára tervezett napi minimális mûsoridőt,
cm) a tervezett kiegészítő médiaszolgáltatást,
cn) a médiaszolgáltatás szignálját, illetve audiovizuális médiaszolgáltatás esetén emblémáját,
co) vételkörzet-bővítés, illetve hálózatba kapcsolódás esetén ennek tényét.
d) mûholdas médiaszolgáltatás esetén a bejelentő által használni tervezett mûholdkapacitás szolgáltatójának
a csatorna bérbeadására vonatkozó, annak frekvenciáját, mûszaki feltételeit és díját is rögzítő
szándéknyilatkozatát,
e) az arra vonatkozó adatokat, hogy a bejelentőnek, illetve a bejelentő vállalkozásban befolyásoló részesedéssel
rendelkezőnek milyen nagyságú közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése van bármely, a Magyar
Köztársaság területén médiaszolgáltatást végző, vagy médiaszolgáltatási jogosultságot igénylő vállalkozásban,
f) a médiaszolgáltatás megkezdésének tervezett időpontját.
(2) A bejelentőnek nyilatkoznia kell, hogy nyilvántartásba vétel esetén vele kapcsolatban a törvény szerinti kizáró ok nem
keletkezik.
(3) Lineáris médiaszolgáltatás csak a nyilvántartásba vételt követően kezdhető meg. A lineáris médiaszolgáltatás
nyilvántartásba vételéről a Hivatal negyvenöt napon belül hatósági határozatot hoz, amelyben meghatározza
a médiaszolgáltató által az egyes lineáris médiaszolgáltatások után fizetendő médiaszolgáltatási díj mértékét.
(4) Ha a bejelentést követően a nyilvántartásba vételről a Hivatal negyvenöt napon belül nem döntött, a bejelentést
nyilvántartásba vettnek kell tekinteni azzal, hogy a nyilvántartásba kerülés tényét és a médiaszolgáltatási díj mértékét
ezt követően tizenöt napon belül a jogosulttal határozatban közölni kell.
(5) A Hivatalnak a nyilvántartásba vételre irányuló eljárás során vizsgálnia kell azt, hogy a bejelentett médiaszolgáltatással
kapcsolatban megállapítható-e e törvény alapján a Magyar Köztársaság joghatósága.
(6) A Hivatal megtagadja a lineáris médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételét, ha
a) a bejelentővel szemben a 43. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn,
b) a bejelentőnek vagy bármely tulajdonosának korábbi médiaszolgáltatási tevékenységből származó lejárt
díjtartozása van,
c) sértené a médiapiaci koncentráció megelőzésére vonatkozó, a 68. §-ban meghatározott szabályokat,
d) a bejelentés a hiánypótlásra való felszólítás után sem tartalmazza az (1) bekezdés alapján szükséges
adatszolgáltatást,
e) a bejelentett médiaszolgáltatás elnevezése egy korábban nyilvántartásba vett és a bejelentés időpontjában
a nyilvántartásban szereplő lineáris médiaszolgáltatás elnevezésével azonos, illetve ahhoz
az összetéveszthetőségig hasonlít, vagy
f) a bejelentő nem fizette meg az igazgatási szolgáltatási díjat.
(7) A Hivatal törli a nyilvántartásból a lineáris médiaszolgáltatást, ha
a) a nyilvántartásba vétel megtagadásának volna helye,
b) a médiaszolgáltató kérte a nyilvántartásból való törlését,
c) a médiaszolgáltató díjtartozását a Hivatal írásbeli felszólítását követően harminc napon belül nem teljesítette,
d) a jogosult a médiaszolgáltatást a nyilvántartásba vételtől számított hat hónapon belül nem kezdi meg, vagy
a megkezdett szolgáltatást hat hónapnál hosszabb időre megszakítja, kivéve, ha a médiaszolgáltató mulasztását
megfelelően kimenti,
e) bíróság jogerős határozata elrendelte a médiaszolgáltatás elnevezése által elkövetett védjegybitorlás
abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől, vagy
f) a médiaszolgáltató ismételt súlyos jogsértése miatt a 185-187. §-ban foglaltak figyelembevételével
a Médiatanács e jogkövetkezmény alkalmazását rendelte el.
(8) Az (1)-(7) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni az olyan mûhold igénybevételével történő lineáris
médiaszolgáltatásra is, amely nem a Kormány rendelkezési joga alá tartozó mûhold igénybevételével történik.
(9) A lineáris médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának a változást követő tizenöt napon belül be kell jelentenie
a Hivatalhoz, ha a nyilvántartásban szereplő adataiban változás következett be.
(10) Az adatváltozás késedelmes teljesítése, vagy elmulasztása miatt a Hivatal a 187. § (3) ba) vagy bb) pont szerinti
bírsággal sújthatja a médiaszolgáltatót.
(11) A médiaszolgáltatók hálózatba kapcsolódásának, illetve vételkörzet-bővítésének feltétele a Médiatanács e törvény
64. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával meghozott hatósági határozatában foglalt engedélye.
A lineáris médiaszolgáltatóra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok
43. § (1) A lineáris médiaszolgáltatásra jogosult személyre a Hatóság elnökére, elnökhelyettesére, főigazgatójára és
főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1) bekezdés a)-c) pontban foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni
kell.
(2) Nem lehet továbbá lineáris médiaszolgáltatásra jogosult személy:
a) a bíró, az ügyész,
b) a közigazgatási szerv, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal,
a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
és az Állami Számvevőszék vezető beosztású tisztségviselője, a számvevő,
a Gazdasági Versenytanács tagja,
c) a Hatóság Elnöke, elnökhelyettese, főigazgatója, főigazgató-helyettese,
a Hatósággal munkavégzésre irányuló
jogviszonyban álló személy,
d) a 118. § (1) bekezdés a)-b) pont, illetve e bekezdés b)-c) pont alá
eső személyek közeli hozzátartozója.
(3) Nem lehet lineáris médiaszolgáltatásra jogosult szervezet:
a) párt, a párt által létrehozott vállalkozás,
b) állami és közigazgatási szerv, kivéve, ha rendkívüli vagy szükségállapot
esetén alkalmazandó törvény másként
rendelkezik,
c) olyan vállalkozás, amelyben a magyar államnak befolyásoló részesedése van,
d) olyan vállalkozás, amelyben az (1)-(2) bekezdésben felsoroltak bármelyike közvetlen vagy közvetett tulajdoni
részesedéssel rendelkezik, illetve döntésének befolyásolására külön megállapodás alapján vagy egyéb módon
jogot szerzett, vagy az egyébként tulajdonszerzési korlátozás alá eső személy, szervezet.
(4) Nem lehet jogosult az önkormányzat területét legalább húsz százalékban lefedő vételkörzetû helyi lineáris
médiaszolgáltatásra az a vállalkozás, amelynek igazgatóságában, ügyvezetésében vagy felügyelő bizottságában, és
azon alapítvány vagy közalapítvány, amelynek kuratóriumában
a helyi képviselőtestület tagja, alkalmazottja,
a polgármester, alpolgármester, főpolgármester, főpolgármester-helyettes
vagy ezek közeli hozzátartozója vesz részt.
Médiaszolgáltatási díj
44. § (1) A nyilvántartásba vétel útján lineáris médiaszolgáltatásra jogosult
a Hivatal által meghatározott mértékû
médiaszolgáltatási díjat fizet.
(2) A médiaszolgáltató ellenszolgáltatásként negyedévenként előre
köteles médiaszolgáltatási díjat fizetni. Hálózatba
kapcsolódás esetén a hálózatba kapcsolódó médiaszolgáltató
médiaszolgáltatási díjának a hálózatos mûsoridővel
arányos részét a hálózatos médiaszolgáltató fizeti.
(3) A díjfizetés késedelme esetén a Médiatanács a szerződést harminc
napos határidővel felmondhatja.
(4) A díjfizetés késedelme a törvény súlyos megsértésének minősül.
(5) A hatósági vagy mûsorszolgáltatási szerződés alapján végezhető
médiaszolgáltatás esetében a médiaszolgáltatási díj
az adott médiaszolgáltatási jogosultságra vonatkozó médiaszolgáltatási
alapdíj és a pályázati eljárásban a nyertes
pályázó által vállalt díjrészlet összege. A médiaszolgáltatási alapdíjat
a Médiatanács a pályázati felhívásban állapítja
meg.
(6) A médiaszolgáltatási alapdíjnak az adott médiaszolgáltatás
vételkörzetének nagyságával arányosnak kell lennie,
ugyanakkor tekintetbe kell vennie az adott terület lakossági
vásárlóerejének mutatóját és a médiaszolgáltatók
vételkörzet, médiaszolgáltatás fajta, terjesztésimód vagy
más jelentős szempont alapján elkülöníthető csoportjai által
elért piaci részesedését is.
(7) A nyilvántartásba vétel alapján végezhető lineáris
médiaszolgáltatások esetében fizetendő médiaszolgáltatási díjnak
az adott médiaszolgáltatás vételkörzetének nagyságával arányosnak kell lennie,
ugyanakkor tekintetbe kell vennie
az adott terület lakossági vásárlóerejének mutatóját és a médiaszolgáltatók vételkörzet,
médiaszolgáltatás fajta,
terjesztési mód vagy más jelentős szempont alapján elkülöníthető csoportjai által
elért piaci részesedését is.
(8) Az előfizetői díj fizetése nélkül hozzáférhető földfelszíni digitális
mûsorszóró rendszer vagy mûholdas rendszer útján
végzett lineáris médiaszolgáltatások esetében a médiaszolgáltatási
díj meghatározásánál az adott médiaszolgáltatás
vételkörzetére vonatkozó adatok mellett figyelembe kell venni az
adott médiaszolgáltatás vételére alkalmas eszközök
elterjedtségét.
(9) A közösségi médiaszolgáltatás után médiaszolgáltatási díjat nem kell fizetni.
(10) Vételkörzet-bővítés esetén az egyes
vételkörzetek tekintetében megállapított médiaszolgáltatási díjak összeadódnak.
A lekérhető médiaszolgáltatások bejelentése
45. § (1) A lekérhető médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételét annak
jövőbeni médiaszolgáltatója kezdeményezheti.
A lekérhető médiaszolgáltatás Hivatalhoz történő bejelentésében meg kell jelölni:
a) a bejelentő adatait:
aa) nevét,
ab) lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), a médiaszolgáltatással
közvetlenül érintett telephely (telephelyek)
megjelölését,
ac) elérhetőségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét),
ad) a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjének, képviselőjének,
illetve a Hatósággal való kapcsolattartásra
kijelölt személynek a nevét és elérhetőségét (telefonszámát,
postai és elektronikus levelezési címét),
ae) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát,
b) a tervezett médiaszolgáltatás következő alapvető adatait:
ba) fajtáját (rádiós vagy audiovizuális),
bb) megnevezését,
bc) típusát (általános tematikájú vagy tematikus),
c) a médiaszolgáltatás megkezdésének tervezett időpontját.
(2) A lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója nem lehet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke,
elnökhelyettese, főigazgatója, főigazgató-helyettese,
a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának és a Közszolgálati
Testületnek az elnöke, tagja, az Alap vezérigazgatója,
a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, alelnöke vagy
tagja, közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója,
felügyelő bizottságának elnöke, tagja, a Médiatanács tagja,
valamint bármelyik szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló
személy.Abejelentőnek nyilatkoznia kell,
hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a törvény szerinti összeférhetetlenségi ok,
illetve az a médiaszolgáltatás
nyilvántartásba vétele esetén sem keletkezne.
(3) A lekérhető médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételéről
a Hivatal harminc napon belül hatósági határozatot hoz.
Ha a bejelentést követően a nyilvántartásba vételről
a Hivatal harminc napon belül nem döntött, a bejelentést
nyilvántartásba vettnek kell tekinteni.
(4) A nyilvántartásba vételt kizárólag akkor lehet megtagadni, ha
a) a bejelentővel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn,
b) a bejelentés a hiánypótlásra való felszólítás ellenére sem egészült ki
az (1) bekezdés alapján szükséges
adatszolgáltatással,
c) a bejelentett médiaszolgáltatás elnevezése egy korábban nyilvántartásba vett,
és a bejelentés időpontjában
a nyilvántartásban szereplő lekérhető médiaszolgáltatás elnevezésével azonos, illetve ahhoz
az összetéveszthetőségig hasonlít, vagy
d) a bejelentő nem fizette meg az igazgatási szolgáltatási díjat.
(5) A lekérhető médiaszolgáltatást törölni kell a nyilvántartásból, ha
a) a nyilvántartásba vétel megtagadásának lenne helye,
b) a médiaszolgáltató kérte a nyilvántartásból való törlését,
c) a médiaszolgáltatás megkezdését a nyilvántartásba vételtől számított
egy éven át elmulasztják, vagy
a megkezdett szolgáltatást egy évnél hosszabb időre megszakítják, vagy
d) bíróság jogerős határozata elrendelte a médiaszolgáltatás elnevezése által
elkövetett védjegybitorlás
abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől.
(6) A lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának tizenöt napon
belül be kell jelentenie a Hivatalhoz, ha
a nyilvántartásban szereplő adataiban változás következett be.
(7) Amennyiben a médiaszolgáltató személyében vagy a médiaszolgáltatás
(1) bekezdés d) pontban szereplő adataiban
változás következik be, az eredeti bejelentést tevő médiaszolgáltatónak kezdeményeznie kell a nyilvántartásban
szereplő adatok módosítását. Az erre irányuló eljárásra az
(1)-(4) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.
A sajtótermékek bejelentése
46. § (1) A sajtótermék nyilvántartásba vételét annak jövőbeni kiadója kezdeményezheti.
Ha a sajtótermék alapítója és kiadója
eltérő személy vagy vállalkozás, viszonyukat, a sajtótermékkel kapcsolatos feladataikat és jogaikat megállapodásban
rendezik.
(2) A sajtótermék nyilvántartásba vételére irányuló bejelentésben meg kell jelölni:
a) a bejelentő adatait:
aa) nevét,
ab) lakcímét (székhelyét vagy telephelyét),
ac) elérhetőségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét),
ad) képviselőjének, illetve a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt
személy nevét és elérhetőségét
(telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét),
ae) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát,
b) a bejelentett sajtótermék címét és a nemzeti könyvtár által
kiadott nemzetközi azonosítószámát, vagy az arról
szóló igazolását, hogy azonosító számot nem kell kapnia,
c) ha az alapító és a kiadó eltérő személy vagy vállalkozás, mindkettő a) pontban megjelölt adatait.
(3) A sajtótermék alapítója és kiadója nem lehet
a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke, elnökhelyettese,
főigazgatója, főigazgató-helyettese, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának és a Közszolgálati Testületnek
az elnöke, tagja, az Alap vezérigazgatója, a Nemzeti Hírközlési
és Informatikai Tanács elnöke, alelnöke vagy tagja,
a Médiatanács tagja, ide nem értve a tudományos eredmények,
vagy tudományos ismeretterjesztés közzétételére
irányuló sajtótermék alapítását vagy kiadását.
A bejelentőnek nyilatkoznia kell, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn
a törvény szerinti összeférhetetlenségi ok, illetve az nyilvántartásba vétele esetén sem keletkezne.
(4) A sajtótermék nyilvántartásba vételéről
a Hivatal tizenöt napon belül hatósági határozatot hoz. Ha a bejelentést
követően a nyilvántartásba vételről a Hivatal tizenöt napon belül
nem döntött, a sajtóterméket nyilvántartásba
vettnek kell tekinteni.
(5) A nyilvántartásba vételt kizárólag akkor lehet megtagadni, ha
a) a bejelentővel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn,
b) a bejelentés a hiánypótlásra való felszólítás után sem tartalmazza az
(1) bekezdés alapján szükséges
adatszolgáltatást,
c) a bejelentett sajtótermék címe egy korábban nyilvántartásba vett, és a bejelentés időpontjában
a nyilvántartásban szereplő sajtótermék címével azonos, illetve
ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít,
d) a bejelentő nem fizette meg az igazgatási szolgáltatási díjat.
(6) A sajtóterméket törölni kell a nyilvántartásból, ha
a) a nyilvántartásba vétel megtagadásának lenne helye,
b) az alapító vagy - amennyiben az alapító és a kiadó eltérő vállalkozás,
úgy az alapító jóváhagyásával - a kiadó kérte
a nyilvántartásból való törlését,
c) a sajtótermék kiadásának megkezdését a nyilvántartásba vételtől számított
két éven át elmulasztják, vagy
a megkezdett kiadást öt évnél hosszabb időre megszakítják, vagy
d) bíróság jogerős határozata elrendelte a sajtótermék címe által elkövetett védjegybitorlás abbahagyását és
a bitorló eltiltását a további jogsértéstől.
(7) A sajtótermék kiadójának és alapítójának tizenöt napon belül
be kell jelentenie a Hivatalhoz, ha a nyilvántartásban
szereplő adataiban változás következett be.
(8) Amennyiben a kiadó személyében változás következik be, a nyilvántartásban szereplő kiadónak kezdeményeznie kell
a nyilvántartásban szereplő adatok módosítását. Ennek elmaradása esetén az alapító is kezdeményezheti
a módosítást. Az erre irányuló eljárásra az (1)-(5) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.
(9) A sajtóterméken és - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az egyéb kiadványon fel kell tüntetni a szerkesztésre és
a kiadásra vonatkozó legfontosabb adatokat (impresszum). Az impresszumban a következő adatokat kell feltüntetni:
a) a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét,
b) a sokszorosító szerv megnevezését, továbbá a sokszorosításért felelős személy nevét,
c) a sokszorosítás helyét, idejét és a megrendelés sorszámát,
d) a szerkesztésért felelős személy nevét.
(10) A nyomtatott sajtótermékek nemzetközi azonosítóját (ISSN),
az egyéb nemzetközi jelzéseket és a kiadvány árát a külön
jogszabályban foglaltak szerint kell megállapítani és feltüntetni.
(11) Jogszabály rövidített impresszum feltüntetését is előírhatja, kivételes adatok feltüntetésének kötelezettségét, vagy
más különös szabályokat határozhat meg.
(12) A nyomtatott sajtótermékből és egyéb kiadványból tudományos
és igazgatási célokra ingyenes kötelespéldányt kell
a külön jogszabályban megjelölt szervek rendelkezésére bocsátani.
A kötelespéldány az arra jogosult szerv
tulajdonában marad.A kötelespéldányok rendelkezésre bocsátásának
részletes szabályait kormányrendelet határozza
meg.
(13) A nyomtatott sajtótermékekből és a kiadványokból a kulturális javak
megőrzése, a nemzeti bibliográfiai számbavétel
és a nyilvános könyvtári ellátás céljára, ingyenes kötelespéldányt
kell a kormányrendeletben megjelölt szervek
rendelkezésére bocsátani. A kötelespéldány az arra jogosult szerv tulajdonában marad.
(14) A megőrzési célú kötelespéldányt a közgyûjtemény nyilvántartásából csak akkor lehet törölni, ha megsemmisült vagy
javíthatatlanul megrongálódott.
A kiegészítő médiaszolgáltatások bejelentése
47. § A kiegészítő médiaszolgáltatások nyilvántartásba vételére
a lekérhető médiaszolgáltatások nyilvántartásba vételére
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

III. FEJEZET
JOGOSULTSÁG LINEÁRIS MÉDIASZOLGÁLTATÁSRA PÁLYÁZAT ÚTJÁN
Általános szabályok

48. § (1) Állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrásokat igénybe
vevő analóg lineáris médiaszolgáltatás - amennyiben
e törvény eltérőennem rendelkezik - a Médiatanács által kiírt és
lebonyolított pályázaton történt nyertessé nyilvánítás
és szerződéskötés alapján végezhető.
(2) Állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrásokat igénybe vevő lineáris médiaszolgáltatási jogosultság pályázat útján
történő elnyerésével kapcsolatos eljárásokra (a továbbiakban pályázati eljárás) a közigazgatási hatósági eljárásról
szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A pályázati eljárás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat - az e törvényben meghatározott kivételekkel -
a Médiatanács látja el.
(4) A Médiatanács meghatározott időszakra, de legfeljebb három évre közfeladat ellátása érdekében pályázati eljárás
nélkül is feljogosíthat valamely vállalkozást médiaszolgáltatás végzésére. E médiaszolgáltatási jogosultságra
a Médiatanács hatósági határozatában a jogosultság iránti kérelmet elsőként benyújtó médiaszolgáltatót jogosítja fel,
amennyiben a médiaszolgáltató a közfeladat ellátásához szükséges feltételeknek megfelel. E bekezdés
alkalmazásában közfeladatnak az alábbiak minősülnek:
a) az Alkotmánynak megfelelően kihirdetett szükségállapot, az ország jelentős területét érintő elemi csapás, vagy
ipari szerencsétlenség esetén történő és azzal kapcsolatos médiaszolgáltatás, vagy
b) a valamely közösség speciális oktatási, kulturális, tájékoztatási, vagy az adott közösséget érintő meghatározott
eseményhez kapcsolódó igényeinek szolgálata.
(5) Az állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrásokat igénybe vevő analóg lineáris médiaszolgáltatási jogosultság rádió
esetén legfeljebb hét évig, audiovizuális médiaszolgáltatás esetén legfeljebb tíz évig érvényes, és lejártakor
a médiaszolgáltató kérelmére pályázat nélkül egy ízben legfeljebb öt évre megújítható azzal, hogy a mûsorterjesztés
és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 38. § (1) bekezdésben megjelölt
időpontban az audiovizuális médiaszolgáltatási szerződések lejárnak. A megújításra vonatkozó igényt a lejárat előtt
tizennégy hónappal a Médiatanácshoz be kell jelenteni. E határidő elmulasztása esetén a megújításnak nincs helye.
(6) A Médiatanács az (5) bekezdés szerinti bejelentés hiányában, vagy ha nincs helye a megújításnak, tíz hónappal
a jogosultság lejárta előtt köteles a nyilvános pályázati felhívást közzétenni.
(7) Nem lehet megújítani a jogosultságot, ha a jogosult
a) a szerződést vagy az e törvényben foglalt rendelkezéseket ismételten vagy súlyosan megszegte, vagy
b) a kérelem benyújtásakor, illetve annak elbírálásakor médiaszolgáltatatási díjtartozással rendelkezik.
(8) A Médiatanács a III. Fejezet rendelkezéseinek megfelelő alkalmazására és e médiaszolgáltatási lehetőségek
természetéből fakadó egyedi sajátosságokra tekintettel meghatározza a kisközösségi médiaszolgáltatási lehetőségek
pályáztatásának elveit, és azokat a honlapján közzéteszi.
(9) A Médiatanács felkérésére a Hivatal összeállítja a médiaszolgáltatási lehetőségek jegyzékét.



 
 
0 komment , kategória:  2010. évi CLXXXV. törvény/1/  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 116
  • e Hét: 1770
  • e Hónap: 8491
  • e Év: 373981
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.