Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2010. évi CLXXXV. törvény/4/
  2011-01-01 16:18:39, szombat
 
 
2010. évi CLXXXV. törvény/4/

HARMADIK RÉSZ
A KÖZSZOLGÁLATI MÉDIASZOLGÁLTATÁS
I. FEJEZET
A KÖZSZOLGÁLATI MÉDIASZOLGÁLTATÁS ALAPVETÕ ELVEI ÉS CÉLJAI
A közszolgálati médiaszolgáltatás alapvető elvei
82. § A közszolgálati médiaszolgáltatás
a) az államtól és a gazdasági szereplőktől függetlenül mûködik, a közszolgálati médiaszolgáltató vezetői és
a tevékenységében részt vevők - a jogszabályok nyújtotta keretek között - szakmai autonómiát élveznek,
b) rendszere biztosítja az elszámoltathatóságot és a társadalmi felügyelet megvalósulását,
c) mûködésének biztosítása elsősorban a Magyar Köztársaságban élők közös áldozatvállalásával, állami
finanszírozás mellett történik,
d) tevékenysége nem irányulhat elsősorban nyereségszerzésre.
A közszolgálati médiaszolgáltatás céljai
83. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltatás célja:
a) a társadalmi és kulturális értelemben átfogó médiaszolgáltatás nyújtása, amely a lehető legtöbb társadalmi
réteghez és kulturálisan elkülönülő csoporthoz, illetve egyénhez kíván szólni,
b) a nemzeti, a közösségi, az európai identitás, a kultúra és a magyar nyelv ápolása, gazdagítása,
c) a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, illetve megerősítése, valamint a házasság
intézményének és a család értékének tiszteletben tartása,
d) az alkotmányos jogoknak, az alkotmányos rend alapértékeinek és a demokratikus társadalmi rend szabályainak
megismertetése, támogatása,
e) nemzeti és etnikai kisebbségek, vallási közösségek valamint egyéb közösségek médiával szemben támasztott
igényeinek kielégítése, kultúrájának bemutatása, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvének ápolása,
f) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos
helyzetben lévő csoportoknak, valamint a fogyatékkal élőknek a médiaszolgáltatásokkal szemben támasztott
sajátos igényeinek kielégítése,
g) a határon túli magyarság kulturális igényeinek szolgálata, nemzeti önazonosságuk és anyanyelvük megőrzésének
elősegítése, az anyaországgal való szellemi kapcsolattartásuk lehetővé tétele,
h) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlődését, érdeklődését szolgáló, ismereteit gazdagító mûsorszámok, valamint
a gyermekvédelem céljait szolgáló ismeretterjesztő, felvilágosító mûsorszámok közzététele,
i) oktatási és ismeretterjesztő feladatok ellátása, az új tudományos eredmények bemutatása,
j) az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, a természet- és tájvédelmet, a közbiztonságot,
a közlekedésbiztonságot elősegítő ismeretek terjesztése
k) Magyarország, illetve a Kárpát-medence különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét
megjelenítő mûsorszámok bemutatása,
l) Magyarország és a magyar kultúra, illetve a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának
bemutatása Európa és a világ számára,
m) kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás,
n) az egyes eltérő vélemények ütköztetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a megbízható
tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás,
o) sokszínû, gazdag választékú, többféle értékrendet bemutató mûsorok közzététele, színvonalas szórakoztatás,
nagy érdeklődést kiváltó mûsorszámok bemutatása,
p) a mûsorfolyam minden elemében minőségi mûsorkészítés megvalósulása, a médiapiaci versenyben való ésszerû
és indokolt részvétel.
(2) A közszolgálati médiaszolgáltatás törekszik:
a) a médiaszakmai innovációra, a szakmai színvonal folyamatos emelésére, a magas etikai mérce alkalmazására
a médiaszolgáltatásban,
b) az új technológiák és mûsorterjesztési módok bátor alkalmazására, kiemelt szerep vállalására az új digitális és
internetes médiaszolgáltatások feltérképezésében és közérdeket szolgáló kihasználásában,
c) a tudatos médiahasználathoz szükséges ismeretek
és képességek megszerzésének elősegítésére és fejlesztésére
mûsorszámainak segítségével, illetve a médiaszolgáltatáson
kívüli egyéb tevékenységek által,
d) a magyar filmmûvészet támogatására és az új magyar filmalkotások
bemutatására,
e) a közérdek szolgálatára a médiaszolgáltatáson kívüli egyéb tevékenységek által,
mint például a könyvkiadás vagy
a színházi eseményekben való tevékeny részvétel.
(3) A közszolgálati médiaszolgáltató részt vesz a tevékenysége
során birtokába került kulturális értékek és történelmi
jelentőségû dokumentumok tartós megőrzésében,
archívumban való elhelyezésében, szakszerû összegyûjtésében,
gondozásában.
II. FEJEZET
A KÖZSZOLGÁLATI KÖZALAPÍTVÁNY
Általános szabályok
84. § (1) A közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítására,
függetlenségének védelmére az Országgyûlés létrehozza
a Közszolgálati Közalapítványt (a továbbiakban: Közalapítvány).
A Közalapítvány a Magyar Televízió Zártkörûen
Mûködő Nonprofit Részvénytársaság, a Duna Televízió
Zártkörûen Mûködő Nonprofit Részvénytársaság, a Magyar
Rádió Zártkörûen Mûködő Nonprofit Részvénytársaság,
valamint a Magyar Távirati Iroda Zártkörûen Mûködő
Nonprofit Részvénytársaság (a továbbiakban együtt:
közszolgálati médiaszolgáltatók) tulajdonosa.
(2) A Közalapítvány induló vagyonát az Országgyûlés
országgyûlési határozatban állapítja meg.
(3) A Közalapítvány alapító okiratát az Országgyûlés a jelenlévő képviselők
kétharmados szavazatával fogadja el, illetve
módosíthatja. A Közalapítvány mûködésének és szervezetének
e törvényben és az alapító okiratban nem szabályozott
kérdéseit a Közalapítvány Szervezeti és Mûködési Szabályzatában kell meghatározni.
(4) A Közalapítványra e törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapítványokra vonatkozó általános szabályokat kell
alkalmazni.
A Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma
85. § (1) A Közalapítvány kezelő szerve a Kuratórium.
(2) A Kuratórium feladatait, tevékenységének kereteit - e törvénnyel összhangban -
a Közalapítvány alapító okirata
határozza meg.
(3) A Kuratórium - e törvény és a Közalapítvány alapító okiratának keretei között -
megalkotja és elfogadja ügyrendjét,
valamint a Közalapítvány Szervezeti és Mûködési Szabályzatát.
Az ügyrend tartalmazza az elnök helyettesítésére
vonatkozó szabályokat.
(4) A Kuratórium tevékenységét a Kuratórium irodája
(a továbbiakban: iroda) támogatja. A Kuratórium ügyintéző,
ügykezelő és ügyviteli teendőit az iroda látja el.
A Kuratórium és a Kuratórium tagjai - az irodán keresztül - jogosultak
szakértői segítség igénybevételére. A szakértők igénybevételének és az iroda
mûködésének feltételeiről
a Közalapítvány Szervezeti és Mûködési Szabályzatában kell rendelkezni.
A Kuratórium összetétele
86. § (1) Az Országgyûlés a Kuratóriumba egyenkénti szavazással
a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazatával hat tagot
választ.
(2) Az Országgyûlés által a Kuratóriumba választható tagok felét a kormánypárti,
másik felét az ellenzéki
képviselőcsoportok jelölik. A kormány-, illetve az ellenzéki oldalhoz tartozó
képviselőcsoportok egymás között
állapodnak meg az adott oldal által jelölhető személyekről.
(3) A jelöltekre a javaslatot a választásra irányuló eljárás megkezdését követő nyolc
napon belül kell megtenni.
A választást a jelöltállítástól számított nyolc napon belül meg kell tartani.
(4) Ha valamelyik képviselőcsoport a jelölésben nem vesz részt, az adott oldal más
képviselőcsoportjai élhetnek az adott
oldalt megillető jelölési joggal.
(5) A meg nem választott jelölt helyére nyolc napon belül új jelöltet kell állítani,
és az új választást újabb nyolc napon belül
meg kell tartani. Nem jelölhető újra az a személy, aki az előző választás
során nem kapta meg az összes képviselő
szavazatainak legalább egyharmadát.
(6) A Kuratórium elnökét és egy további tagját a Médiatanács delegálja kilenc évre.
(7) A Kuratórium akkor tekintendő megalakultnak, amikor tagjait megválasztják és az elnökét,
valamint egy további tagját
a Médiatanács delegálja. A Kuratórium tagja hivatalba lépése alkalmával
az Országgyûlés elnöke előtt a 2. számú
melléklet szerinti esküt tesz.
(8) Nem akadálya a Kuratórium megalakulásának, ha akár a kormánypárti,
akár az ellenzéki oldal nem állít jelöltet, vagy
ha nem minden jelölt, illetve az (5) bekezdés alkalmazása során az új jelölt nem
kapja meg a szükséges többséget.
Ebben az esetben legalább három tag megválasztásával a Kuratórium megalakul.
(9) AKuratórium - hanema teljes létszámmal alakultmeg-
a teljes létszámig kiegészíthető a 87. §-ban foglaltak szerint.
(10) A Kuratórium tagjait az Országgyûlés kilencévi időtartamra választja.
A választott és a delegált tagok mandátuma
azonos időpontban, előbbiek Országgyûlés általi megválasztásának
napjától számított kilenc év eltelte után jár le.
87. § (1) Ha a 86. § (10) bekezdés szerinti időtartam lejárta előtt valamelyik választott tag megbízatása megszûnik, akkor
az új tag jelölése és megválasztása a (2)-(7) bekezdésben foglaltak szerint történik.
(2) Ha az új tag jelölése azonos országgyûlési ciklus idején történik, mint a Kuratórium tagjainak megválasztása, vagy
ha ezen országgyûlési ciklust követő országgyûlési választások után a kormányoldali és az ellenzéki oldali
képviselőcsoportok tekintetében változás nem történt, akkor a jelölésre a 86. § (2)-(4) bekezdés rendelkezéseit kell
alkalmazni úgy, hogy annak a - kormány-, illetve ellenzéki - oldalnak van jelölési joga,
amelyik oldal jelölése alapján
megválasztott, majd megszûnt megbízatású tag pótlására történik a jelölés.
(3) Ha az új tag jelölése azon országgyûlési ciklus után történik, amelynek ideje alatt
a Kuratórium tagjait megválasztották,
akkor - feltéve, hogy a Kuratórium megválasztásának országgyûlési
ciklusát követő országgyûlési választások után
a kormány- és az ellenzéki oldali képviselőcsoportok tekintetében változás
következett be - az országgyûlési
képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló jelölőbizottság a jelölőbizottság felállítását
követő tizenöt napon belül
egyhangú szavazással tesz javaslatot a jelöltre.
(4) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem tud jelöltet állítani, a jelölőbizottság újabb
nyolc napon belül a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet.
A jelölőbizottság tagjai ennek során
a szavazásuk időpontjában az őket jelölő országgyûlési képviselőcsoport
létszámának megfelelő mértékû szavazattal
rendelkeznek.
(5) A (3)-(4) bekezdés szerinti jelöltállítás során a kormány- és az ellenzéki oldalon bekövetkezett változásokra
- a parlamenti képviselőcsoportok valamely oldalhoz tartozásának megváltozására,
új képviselőcsoport alakulására,
megszûnésére - a jelölőbizottságnak tekintettel kell lennie.
(6) Ha a jelölőbizottság a (4) bekezdés szerinti esetben
sem tud kellő számú jelöltet állítani, új jelölőbizottságot kell
felállítani.
(7) Az eredményes jelölést követően az új tagot az Országgyûlés
a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazatával
választja meg a már mûködő megválasztott Kuratórium tagjai
mandátumának lejártáig terjedő időszakra.
AKuratórium új tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyûlés elnöke előtt
a 2. számú melléklet szerinti esküt tesz.
(8) Amennyiben a Kuratórium elnökének vagy a Médiatanács által delegált tagjának szûnik meg a mandátuma annak
lejárta előtt, a Médiatanács tizenöt napon belül új elnököt, illetve tagot delegál a Kuratórium tagjai mandátumának
lejártáig terjedő időszakra.
88. § (1) A Kuratórium elnökére és tagjaira a Hatóság elnökére, elnökhelyettesére, főigazgatójára és főigazgató-helyettesére
vonatkozó, a 118. § (1)-(2) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi, illetve a 118. § (3) bekezdésben foglalt
szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
(2) A Kuratórium elnöke és tagjai a Közalapítvánnyal nem állhatnak munkaviszonyban, és semmilyen jogcímen nem
fogadhatnak el díjazást az általuk felügyelt közszolgálati médiaszolgáltatóktól.
(3) A Kuratórium elnöke és tagjai a megbízatásuk megszûnését követő egy éven belül nem létesíthetnek munkavégzésre
irányuló jogviszonyt közszolgálati médiaszolgáltatóval.
(4) Ha a Kuratórium elnöke vagy tagja a 89. § (4) bekezdésben meghatározott felhívásra igazolási kötelezettségének
önhibájából nem tesz eleget, illetve ha a Kuratórium elnökével vagy tagjával szemben összeférhetetlenségi ok merül
fel és az ok keletkezésétől, illetve az összeférhetetlenséget megállapító ülés időpontjától számított harminc napon
belül az összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Kuratórium teljes ülése határozatban
megállapítja, hogy az elnök vagy a tag kuratóriumi tagsága megszûnt. A Kuratórium elnöke, illetőleg tagja
az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalának időpontjától a tisztségéből eredő jogkörét nem
gyakorolhatja.
(5) Felmentéssel szûnik meg a megbízatás, ha a Kuratórium elnökét vagy tagját cselekvőképességét érintő gondnokság
alá helyezték.
(6) Kizárással szûnik meg a megbízatás,
a) ha a Kuratórium elnöke vagy tagja neki felróható okból több mint hat hónapon át nem tesz eleget
megbízatásából eredő feladatainak, vagy
b) ha a Kuratórium elnökével vagy tagjával szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnök vagy a tag
bûnösségét a bíróság - szabadságvesztést, a kuratóriumi tevékenységnek megfelelő foglalkozástól való eltiltást,
vagy közügyektől való eltiltást tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg.
(7) A Kuratórium elnökének vagy tagjának megbízatása halálával megszûnik.
89. § (1) A Kuratórium elnöke vagy tagja megbízatásának összeférhetetlenség, felmentés vagy kizárás miatti megszûnését
a Kuratórium teljes ülése állapítja meg, és hirdeti ki.
(2) Ha a Kuratórium teljes ülése összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról dönt, az érintett elnök vagy tag
a szavazásbannemvehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett
kérdésekről megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a Kuratórium elnöke kezdeményezi
e tárgyban az Országgyûlésnek döntését. Ebben az esetben az összeférhetetlenségről, a felmentésről vagy a kizárásról
az Országgyûlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával dönt.
(3) Amennyiben az összeférhetetlenség gyanúja a Kuratórium elnökével szemben merült fel, az (5)-(6) bekezdés szerinti
eljárásokban az elnök jogkörében a Kuratórium ügyrendje szerint meghatározott tag jár el.
(4) Ha arra utaló adat merül fel, hogy a Kuratórium tagjával szemben a 88. § (6) bekezdés b) pontban meghatározott
jogkövetkezmény alkalmazásának van helye, a Kuratórium elnöke írásban, határidő megjelölésével, valamint
a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívja a Kuratórium tagját annak igazolására, hogy büntetlen
előéletû, és nem áll kuratóriumi tevékenységének megfelelő foglalkozástól való,
vagy közügyektől való eltiltás hatálya
alatt.
(5) A Kuratórium elnöke a Kuratórium tagjának a (4) bekezdés alapján megismert
személyes adatait a Kuratórium tagja
megbízatásának megszûnéséig kezeli.
(6) A Kuratórium elnöke tekintetében a (4)-(5) bekezdésben meghatározottakat
kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a (4) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettséget a Kuratórium elnöke
a Kuratórium részére teljesíti,
és az (5) bekezdésben meghatározott jogosultságot a Kuratórium gyakorolja.
A Kuratórium e bekezdésben
meghatározott hatáskörének gyakorlásában a Kuratórium elnöke nem vesz részt.
A Kuratórium feladatai és hatáskörei
90. § (1) A Kuratórium:
a) ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak a közszolgálati médiaszolgáltatók tevékenysége általi
megvalósulását,
b) amennyiben valamely közszolgálati médiaszolgáltató megítélése szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás
céljainak elérését súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, a Médiatanács eljárását
kezdeményezheti,
c) védelmezi a közszolgálati médiaszolgáltató függetlenségét,
d) megállapítja és módosítja a közszolgálati médiaszolgáltatók alapító okiratát, gondoskodik annak a Magyar
Közlönyben történő közzétételéről,
e) megválasztja a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóit, megállapítja munkaszerződésük feltételeit
és díjazásukat,
f) megszüntetheti a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóinak munkaviszonyát,
g) megválasztja a közszolgálati médiaszolgáltatók közös felügyelő bizottságának elnökét és tagjait, illetve
visszahívhatja azokat,
h) megbízza a közszolgálati médiaszolgáltatók könyvvizsgálóját, illetve megszüntetheti megbízatását.
A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a gazdasági társaságokról szóló, illetve a számvitelről szóló törvény
keretei között a Kuratórium a közszolgálati médiaszolgáltató alapító okiratában határozza meg,
i) elfogadja a Közalapítvány éves gazdálkodási tervét és megállapítja mérlegét,
j) a közszolgálati médiaszolgáltatók vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján
- az e törvényben foglalt eltérésekkel - gyakorolja a közgyûlés jogait,
k) a Közalapítvány kezelőjeként gazdálkodik a Közalapítvány vagyonával,
l) felemelheti a közszolgálati médiaszolgáltatók alaptőkéjét, illetve leszállíthatja azt a Közalapítvány alapító
okiratában szabályozottak szerint,
m) jóváhagyja a közszolgálati médiaszolgáltatók éves gazdálkodási és pénzügyi terveinek elveit és fő összegeit,
n) jóváhagyja a közszolgálati médiaszolgáltatók mérleg- és eredmény-kimutatását,
o) ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatók finanszírozását és gazdálkodását az Európai Unió vonatkozó
előírásainak való megfelelés szempontjából,
p) megadhatja a közszolgálati médiaszolgáltatók által megkötni kívánt, háromszázmillió forintnál magasabb értékû
szerződésekhez szükséges előzetes tárgyalási felhatalmazást,
q) megadhatja a közszolgálati médiaszolgáltatók hitelfelvételéhez, illetve az általuk megkötni kívánt, százmillió
forintnál nagyobb értékû szerződések megkötéséhez szükséges, illetve az így megkötött szerződések
módosításához, valamint megszüntetéséhez szükséges előzetes jóváhagyást,
r) egyéb, e törvényben meghatározott feladatokat lát el.
(2) Az (1) bekezdés p)-q) pontjának alkalmazása során ugyanazon naptári éven belül ugyanazzal a szerződő féllel kötött
szerződésekben foglalt, a közszolgálati médiaszolgáltatót terhelő szolgáltatások értékét - tárgyuktól függetlenül -
egybe kell számítani.
91. § (1) A Közalapítvány gyakorolja a közszolgálati médiaszolgáltatók vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló
törvényben meghatározott alapítói, illetve részvényesi jogokat. Nem jogosult azonban:
a) megváltoztatni a közszolgálati médiaszolgáltatók alapvető tevékenységi körét,
b) a közszolgálati médiaszolgáltatókat megszüntetni, egyesíteni, szétválasztani vagy más szervezeti formába
átalakítani,
c) a közszolgálati médiaszolgáltatóktól vagyont elvonni,
d) a tartalomszolgáltatási terv elfogadásán túl a közszolgálati médiaszolgáltató mûsorszerkezetét, továbbá
mûsorainak, szolgáltatásainak, illetve mûsorszámainak tartalmát meghatározni,
e) közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának az általa gyakorolt munkáltatói jogkörökre nézve utasítást
adni,
f) olyan kérdésben dönteni, amely e törvény alapján más szerv vagy közszolgálati médiaszolgáltató
vezérigazgatójának hatáskörébe tartozik.
(2) A Közalapítvány Kuratóriuma nem bővítheti a 90. §-ban foglalt hatásköreit, még a gazdasági társaságokról szóló
törvényben meghatározott - a 90. §-ban nem szereplő - alapítói jogkörökkel sem.

A Kuratórium mûködése
92. § (1) AKuratórium a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal, de legalább havonta ülésezik. Közgyûlési ügyeket érintő
napirendi pontokhoz az érintett közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatóját meg kell hívni. A Kuratórium elnöke
köteles a Kuratórium rendkívüli ülését a Kuratórium tagjai többségének a napirend megjelölésével előterjesztett
kérésére nyolc napon belüli időpontra összehívni. Ennek elmulasztása esetén a kezdeményezők együttesen
jogosultak a rendkívüli ülés összehívására.
(2) A Kuratórium tagjainak - ideértve a Kuratórium elnökét is - a szavazati joga egyenlő. Szavazategyenlőség esetén
az elnök szavazata dönt.
(3) A Kuratórium akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint fele jelen van.
(4) A Kuratórium a határozatait a tagok és az elnök szavazatának egyszerû többségével hozza meg, kivéve, ahol a törvény
máshogy rendelkezik.
(5) Az ülés napirendjét a Kuratórium elnöke állítja össze, és vezeti az ülést. A napirendre bármely tag előzetesen, írásban
javaslatot tehet, amelynek napirendre vételéről az ülés határoz.
A Kuratórium elnökének és tagjainak a díjazása
93. § A Kuratórium elnökét az államtitkári illetmény hatvanöt százalékának, a Kuratórium tagját az államtitkári illetmény
negyven százalékának megfelelő mértékû tiszteletdíj illeti meg, továbbá - legfeljebb tiszteletdíjuk ötven százalékáig -
költségtérítésre tarthatnak igényt. A költségtérítés mértékére vonatkozó további szabályokat a Közalapítvány
Szervezeti és Mûködési Szabályzata állapítja meg.

A Közalapítvány gazdálkodása
94. § (1) A Közalapítvány bevételeit képezik:
a) az Alaptól a mûködéshez kapott támogatás,
b) a Közalapítvány vagyonának hozadéka,
c) a Közalapítvány által kezelt vagyon hasznosításából származó bevétel,
d) az egyéb alapítványi célú bevételek (állami költségvetési támogatás, céltámogatás, alapítványi befizetések).
(2) A Közalapítvány kiadásait képezik:
a) a közszolgálati médiaszolgáltatók mûködési és fejlesztési költségeihez való hozzájárulás,
b) a Közalapítvány saját költségei, kiadásai.
(3) A Közalapítvány üzletszerû gazdasági tevékenységet nem végezhet, más gazdasági társaságot nem alapíthat, más
mûködő gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet, alapítvány létrehozására nem jogosult.
(4) A Közalapítvány gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
III. FEJEZET
A KÖZSZOLGÁLATI KÓDEX ÉS A KÖZSZOLGÁLATI TESTÜLET
A Közszolgálati Kódex
95. § (1) A Közszolgálati Kódex (a továbbiakban: Kódex) - e törvénnyel összhangban - tartalmazza a közszolgálati
médiaszolgáltatásra vonatkozó alapvető elveket és az e törvényben meghatározott közszolgálati célok pontosítását.
A Kódexnek általános, és az egyes közszolgálati médiaszolgáltatókra külön-külön vonatkozó tartalma is lehet. A Kódex
alapvető rendeltetése, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók számára iránymutatást adjon a törvény keretei között
a közszolgálati médiaszolgáltatás megfelelő mûködési elveire vonatkozóan.
(2) A Kódexet első ízben a Médiatanács fogadja el, a Kuratórium egyetértése mellett és a közszolgálati médiaszolgáltatók
vezérigazgatóinak véleményét figyelembe véve.
(3) A Közszolgálati Testület - a (2) bekezdés szerinti első elfogadást követően - a Kuratórium egyetértése mellett
módosíthatja a Kódexet. A módosítást a Közszolgálati Testületen kívül a Kuratórium és a közszolgálati
médiaszolgáltatók vezérigazgatója kezdeményezheti.
(4) A Kódex megalkotásához és módosításához a Médiatanács mellett mûködő Médiatudományi Intézet szakmai
támogatást nyújt.
(5) A Kódex szabályainak érvényesülését a Közszolgálati Testület felügyeli.
96. § A Kódexben egyebek mellett szabályozni lehet:
a) a közszolgálati médiaszolgáltatás törvényi céljai elérésének eszközeit, módját,
b) a pártoktól, politikai szervezetektől való függetlenség alapvető elveit,
c) a hírek, időszerû politikai mûsorok sokoldalúságának, tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott
kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására vonatkozó elveket,
d) az anyanyelvi kultúra ápolásának szempontjait,
e) a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája, élete bemutatása rendjének elveit,
f) a kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokszínûség bemutatásának elveit,
g) a kiskorúak védelmével kapcsolatos feladatok ellátásának elveit,
h) a kereskedelmi közlemények közzétételére, a reklámtevékenységre, a mûsorszámok támogatására vonatkozó
etikai normák elveit,
i) a közérdekû közlemények közzétételének elveit,
j) a közszolgálati médiaszolgáltatónál alkalmazott mûsorkészítők önállóságának és felelősségének mértékére és
biztosítékaira, a mûsorkészítés és a mûsorszerkesztés elveinek meghatározásában való részvételük biztosítékaira
vonatkozó elveket,
k) a magyar nemzet határon túl élő tagjai megfelelő tájékoztatásának, illetve a róluk való megfelelő tájékoztatás
elveit,
l) a munkatársakra vonatkozó - e törvényen túli - alapvető etikai szabályok kialakításának elveit, különös tekintettel
a hír- és politikai tájékoztató mûsorszámokban foglalkoztatottakra.
A Közszolgálati Testület
97. § (1) A Közszolgálati Testület tizennégy tagú, elnökét soraiból tagjai választják, döntéseit, ha e törvény másként nem
rendelkezik, egyszerû többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(2) A Közszolgálati Testület tagjait az e törvény 1. számú mellékletében meghatározott jelölő szervezetek delegálják
három évre, a mellékletben meghatározott módon. A tagok többször is delegálhatók. Nem akadálya a Közszolgálati
Testület mûködésének, ha valamelyik szervezet nem él delegálási jogával.
(3) A Közszolgálati Testület tagjait legalább harminc nappal a korábbi tagok mandátumának lejártát megelőzően
delegálni kell.
(4) A Közszolgálati Testület titkársági feladatait a Közalapítvány irodája látja el.
(5) A Közszolgálati Testület elnökét az államtitkári illetmény negyven százalékának, tagját az államtitkári illetmény
huszonöt százalékának megfelelő mértékû tiszteletdíj illeti meg. Az elnök és a tagok ezen felül utazási költségeik
megtérítésére tarthatnak igényt.
(6) A Közszolgálati Testület a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltatók felett.
(7) A Közszolgálati Testület a közszolgálatiság érvényesülését folyamatosan figyelemmel kíséri, és a (8)-(13) bekezdés
szerint ellenőrzést gyakorol a közszolgálati médiaszolgáltatók felett e törvényben foglaltak végrehajtása
vonatkozásában.
(8) A közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatói évente egyszer, a mindenkori naptári évet követően, a következő év
február 28-ig beszámolót készítenek arról, hogy - saját értékelésük szerint - az általuk vezetett médiaszolgáltató
eleget tett-e e törvényben megfogalmazott, a közszolgálati médiaszolgáltatás céljaira és alapvető elveire vonatkozó
elvárásoknak.
(9) A Közszolgálati Testület megvitatja a beszámolót, és annak elfogadásáról egyszerû többséggel dönt.
(10) Ha a Közszolgálati Testület - a vezérigazgató a Testület előtti személyes meghallgatása után - nem fogadja el
a beszámolót, akkor mérlegelheti a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetéséről szóló javaslat előterjesztését
a Kuratóriumnak. E javaslat elfogadásához a Közszolgálati Testület tagjainak kétharmados többsége szükséges.
(11) A Kuratórium köteles nyolc napon belül napirendjére tûzni és megvitatni a vezérigazgató munkaviszonyának
megszüntetésére vonatkozó javaslatot. A Kuratórium ülésére meg kell hívni a vezérigazgatót és a Közszolgálati
Testület elnökét.
(12) A Kuratórium a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó javaslatról a jelenlevő tagok egyszerû többségével
határoz. A határozatot indokolni kell
(13) Ha a javaslat ellenére a Kuratórium nem szünteti meg a vezérigazgató munkaviszonyát, akkor ezt követően
a vezérigazgató újbóli meghallgatását a Közszolgálati Testület három hónap múlva köteles napirendjére tûzni.
(14) Ha a vezérigazgató munkaviszonya azért szûnt meg, mert a közszolgálati célok és elvek érvényesülését nem
biztosította, akkor tíz évig nem jelölhető újra közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatói megbízatására.
IV. FEJEZET
A KÖZSZOLGÁLATI MÉDIASZOLGÁLTATÓK
Általános szabályok
98. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltatók feladata a közszolgálati médiaszolgáltatás 83. §-ban meghatározott céljainak
megvalósítása. E feladatuknak a közszolgálati médiaszolgáltatók együttesen, tevékenységüket lehetőség szerint
- autonómiájuk megőrzése mellett - összehangolva tesznek eleget.
(2) A közszolgálati médiaszolgáltatókra e törvényben foglalt eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló törvénynek
a részvénytársaságokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, ideértve a gazdasági társaságok közös
szabályait is.
(3) A közszolgálati médiaszolgáltatóknak egy-egy forgalomképtelen részvénye van.
Nemzeti és etnikai kisebbségek megjelenése a közszolgálati médiaszolgáltatásban
99. § (1) Valamennyi, a Magyar Köztársaság által elismert nemzeti és etnikai kisebbség jogosult kultúrájának és anyanyelvének
ápolására, az anyanyelvén való rendszeres tájékoztatásra a közszolgálati médiaszolgáltatásban közzétett önálló
mûsorszámok közzététele útján.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a közszolgálati médiaszolgáltató országos, illetve - a nemzeti vagy
etnikai kisebbség földrajzi elhelyezkedésének figyelembevételével - helyi médiaszolgáltatásban, a nemzeti vagy
etnikai kisebbség igényeinek megfelelő mûsorszámokkal, audiovizuális médiaszolgáltatásban szükség szerint
feliratozással vagy többnyelvû közzététellel teljesíti.
(3) A nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai - ennek hiányában országos szervezetei - a közszolgálati
médiaszolgáltatónál rendelkezésükre álló mûsoridő felhasználásának elveit önállóan határozzák meg. Ezen elveket
- melyek nem érinthetik a mûsorszám tartalmát és a mûsorszerkesztést - a közszolgálati médiaszolgáltató köteles
figyelembe venni.
A közszolgálati médiavagyon és a közszolgálati médiaszolgáltatók archívuma
100. § (1) A közszolgálati médiavagyon tulajdonosi jogainak és kötelezettségeinek összességét - a (2) bekezdésben foglalt
kivételekkel - az Alap gyakorolja.
(2) Az Alap a közszolgálati médiavagyont sem részben, sem egészben nem idegenítheti el, nem ruházhatja át és nem
terhelheti meg. E tilalom nem akadályozza a közszolgálati médiavagyon egyes elemein fennálló szerzői, illetve
felhasználási jogok hasznosítását.
(3) Az Alap gondoskodik a közszolgálati médiavagyon, valamint a közszolgálati médiaszolgáltatók és az Alap tulajdonába
került, a közszolgálati médiavagyon körébe nem tartozó, a szerzői jogi törvény hatálya alá tartozó mûveket és más
teljesítményeket tartalmazó fizikai hordozók (a továbbiakban együtt: Archívum) tárolásáról, megőrzéséről és
felhasználásáról. Az Archívum országos gyûjtőkörû közgyûjteménynek minősül.
(4) Az archiválás és az Archívum megőrzésének, kezelésének, felhasználásának részletes szabályait az Alap elnöke
a Médiatanács egyetértésével, szabályzatban állapítja meg.
(5) Az Alap az Archívumban található mûveket a szerzői jogról szóló törvényben foglaltak, valamint a szerzői jogi és
szomszédos jogi jogosultakkal kötött megállapodás szerint használhatja fel.
(6) Az Alap a közszolgálati médiaszolgáltatókkal a közszolgálati médiavagyon felhasználására vonatkozóan
vagyonkezelési megállapodást köt. E megállapodás alapján a közszolgálati médiaszolgáltatók a közszolgálati
médiavagyon általuk kezelt elemeire vonatkozóan ingyenes felhasználási jogot szereznek, amely magában foglalja
a közszolgálati médiaszolgáltatásban való nyilvánossághoz közvetítés jogát is.
(7) Az Archívumban található, a közszolgálati médiavagyonba nem tartozó szerzői mûveket és más szellemi alkotásokat
a közszolgálati médiaszolgáltatók a szerzői jogról szóló törvény, valamint a szerzői jogi és szomszédos jogi
jogosultakkal kötött megállapodás keretei között használhatják fel. Az Alap a közszolgálati médiaszolgáltatók számára
külön engedély- és díjfizetési kötelezettség nélkül jogosult nyilvánossághoz közvetítés céljára átadni a közszolgálati
médiavagyonba tartozó mûveket, valamint azon szerzői alkotásokat és egyéb szellemi alkotásokat, amelyek nem
tartoznak a közszolgálati médiavagyonba, de amelyekre nézve az Alap felhasználási joggal rendelkezik.
(8) Ha az Archívumban található valamely szerzői mûrőlnemdönthető el, hogy a közszolgálati médiavagyonba tartozik-e,
a közszolgálati médiaszolgáltatásban történő bemutatása esetén a bemutatást követően fellépő szerzői vagy
szomszédos jogi jogosult a további felhasználást megtilthatja.A már megtörtént felhasználás után a fellépő jogosultat
a médiaszolgáltató részéről megfelelő díjazás illeti meg. Vita esetén a díj összegét a bíróság állapítja meg.
(9) A közszolgálati médiavagyonba tartozó mûvek esetleges - az Alapon kívüli - szerzői jogi jogosultjait is megfelelő
díjazás illeti meg. Vita esetén a díj összegét a bíróság állapítja meg.
(10) Eltérő megállapodás vagy a (6) bekezdésben foglalt vagyonkezelési szerződés eltérő rendelkezése hiányában
a közszolgálati médiaszolgáltatóknak a közszolgálati médiavagyon általuk kezelt elemeire vonatkozó felhasználási
jogszerzésére, valamint a közszolgálati médiavagyon egyes elemeinek közszolgálati médiaszolgáltatók közötti
ingyenes átadására a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 30. §-ának (3) és (4) bekezdésében foglaltakat nem
kell alkalmazni.
A nemzeti hírügynökség különleges feladatai
101. § (1) A Magyar Távirati Iroda Zártkörûen Mûködő Nonprofit Részvénytársaság, mint nemzeti hírügynökség a 83. §-ban
meghatározott célok elérésének feladatán túl az alábbi közszolgálati feladatokat látja el:
a) a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről híreket, tudósításokat, fényképeket,
adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat, dokumentációs adatokat szolgáltat,
b) biztosítja a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság
számára a közösségi és az egyéni jogok és érdekek megfelelő érvényesítéséhez,
c) közremûködik az állami szervek, más szervezetek és természetes személyek közérdekû közleményeinek
a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történő továbbításában,
d) rendszeres és tényszerû tájékoztatást nyújt az Országgyûlésben képviselettel rendelkező pártok, más pártok,
jelentős civil szervezetek tevékenységéről, és a Kormány, a közigazgatási szervek, önkormányzatok, bíróságok,
ügyészségek tevékenységéről, az ezzel összefüggő hivatalos közleményeket nyilvánosságra hozza,
e) rendszeres és tényszerû tájékoztatást nyújt külföldre a legfontosabb magyarországi eseményekről és az ország
életének főbb folyamatairól,
f) rendszeresen és tényszerûen tájékoztat a Magyar Köztársaság határain kívül élő magyarság életéről, illetve
számára hírszolgáltatást nyújt,
g) rendszeres és tényszerû tájékoztatást nyújt a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek életéről,
h) választási időszakban külön törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a tájékoztatásról,
i) rendkívüli állapot, illetve szükségállapot idején külön törvényben meghatározott feladatokat végez,
j) gondoskodik a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentőségû eredeti
dokumentumok tartós megőrzéséről és védelméről,
k) részt vesz a nemzetközi hírügynökségi szervezetek munkájában.
(2) A nemzeti hírügynökség közszolgálati feladatainak ellátása érdekében
a) az ország minden megyéjére és a fővárosra kiterjedő,
b) a Kárpát-medence magyarlakta területeire kiterjedő,
c) az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének és érdekeinek megfelelő külföldi
tudósítói hálózatot mûködtet.
(3) Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő
váratlan betörése, továbbá az ország területének a Magyar Honvédség légvédelmi és repülő készültségi erőivel való
oltalmazása esetén az Országgyûlés, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány, illetőleg törvényben
meghatározott személyek és szervek - a helyzetnek megfelelő szükséges mértékben - a 32. § (6) bekezdés szerint
kötelezhetik a nemzeti hírügynökséget a tájékoztatásra.
(4) A nemzeti hírügynökség a többi közszolgálati médiaszolgáltató számára kizárólagos joggal hírmûsorokat gyárt,
továbbá mûködteti a közszolgálati médiaszolgáltatók egységes hírportálját, a közszolgálati médiaszolgáltatók más
internetes sajtótermékeit, továbbá az internetről elérhető, lekérhető médiaszolgáltatásait.

 
 
0 komment , kategória:  2010. évi CLXXXV. törvény/4/  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 63
  • e Hét: 2279
  • e Hónap: 20683
  • e Év: 340715
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.