Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Bosnyák Zoltán: A tűzvonalból5
  2011-01-01 19:10:30, szombat
 
 
Bosnyák Zoltán: A tűzvonalból5

Olaszország ébred.
Olvasóinknak ismételten beszámoltunk arról,
hogy a fasiszta hivatalos körök a zsidókérdéssel szemben
milyen közömbös magatartást tanúsítanak
(A fasizmus tévedései. A Cél, 1935.).
A fasiszta párt vezetői eddig minden antiszemita megmozdulást
kíméletlen eréllyel elfojtottak, azonban tudni kell,
hogy Olaszországra nem nehezedik olyan súllyal a zsidókérdés,
mint a közép- és kelet-európai államokra.
Az egész országban hivatalos adatok szerint kerekszámban 40.000 zsidó van,
vagyis a zsidóság az összlakosságnak 0.1%-át teszi ki,
ámbár a szellemi, gazdasági és pénzügyi életben a zsidók feltűnő
nagy számban foglalnak el vezető helyeket.

A nemzetközi zsidóság azzal viszonozta a fasizmus zsidóbarát magatartását,
hogy a liberalizmust és a demokráciát eltipró politikája ellenére is,
sajtójában jóakaratú elnézést tanúsított vele szemben.
Amióta azonban Itáliát egyre szorosabb és bensőbb kapcsolatok fűzik
a nemzeti szocialista Németországhoz,
a nemzetközi zsidóság türelmének is vége szakadt.
Az utóbbi időben a zsidó világsajtóban éppen olyan gyűlölködő,
hazug rágalomhadjárat indult meg a fasizmus ellen,
mint aminőben Németországnak már ötödik éve van része.
A zsidóságnak ez az eljárása felnyitotta azoknak
a fasiszta vezetőknek a szemét is,
akik a zsidókérdéssel szemben eddig közönyösek voltak.
Itáliában érezhetően antiszemita a közhangulat.

Paolo Oranos egyetemi tanár, a fasiszta párt egyik vezető személyisége,
nemrégiben megjelent röpiratában az olaszországi cionista zsidóságot
az angol érdekek szolgálatával vádolja meg.
Oranos professzor röpirata az olaszországi zsidóság körében nagy riadalmat okozott.
Az Egyenlőség jelentése szerint az olasz zsidók
szövetségének egész vezetősége lemondott.

Úgy látszik, hosszú tévelygés után végre a zsidókérdésben is
megtalálja a fasizmus a helyes utat.

* * *

Bédy-Schwimmer Róza - és a Nobel békedíj. Néhány hónappal ezelőtt beszámoltak az újságok a Nobel-békedíj odaítélésével kapcsolatban kitört nemzetközi viszályról. A nagyobbrészt szociáldemokratákból álló norvég parlamenti bizottság legutóbb ugyanis e díjat, egy hazaárulásáért többszörösen elitélt német marxistának ítélte oda. Hitler kancellár válaszul rendeletben megtiltotta a német állampolgároknak a jövőben a Nobel-díj elfogadását és külön német tudományos díjat alapított.

A hazai és a megszállott területi magyarnyelvű, zsidó-liberális lapok most hasábos cikkekben, hangzatos fő- és alcímek alatt arról számolnak be, hogy a legközelebbi Nobel-békedíj legesélyesebb jelöltje Schwimmer Róza. Állítólag Einstein, Romain Rolland és Selma Lagerlöf ajánlották őt. Az elsőt, a fajtestvért még csak megértjük valahogy, de a másik kettőt sehogy sem.

Schwimmer Róza különös figurája és
viselt dolgai meglehetősen feledésbe mentek már.
A kilencszázas évek elején ez a temesvári születésű
zsidó nő alapította meg a Feministák Egyesületét,
amely a Jászi-féle radikális zsidó eszmék valóságos melegágya volt.
Később a világbéke és a pacifizmus apostola lett.
Nyughatatlan zsidó vére űzte-hajtotta ide-oda a nagyvilágban.
A gyászos emlékezetű Károlyi-kormány svájci követül Bernbe küldte,
ahol persze szóba sem álltak vele.

A vörös rémuralom bukása után jobbnak látta sürgősen odébb állni,
Magyarországról. Működésének színterét Amerikába tette át.
New-Yorkban, minden zsidók Eldorádójában telepedett le.
Eddig alig adott életjelt magáról, míg végre most mint Nobel-békedíjas jelölt bukkant fel.
Bennünket nem nagyon érdekel, hogy a norvég parlamenti bizottság kit tüntet ki
a Nobel-békedíjjal, amely a norvég pacifisták, marxisták, zsidók,
szabadkőművesek felsegélyezési alapjává lett.
A világbéke ügye mindenesetre nagyon rosszul állhat,
ha legkiválóbb harcosa egy ilyen zavaros fejű zsidó nő.
Az ellen azonban már jó előre a leghatározottabban tiltakozunk,
hogy Schwimmer Róza - akár a hazai,
akár a külföldi zsidó sajtóban - mint magyar szerepeljen.
Máris akadt zsidó lap, amely azt írta,
hogy Schwimmer Róza ,,a legharcosabb magyar nő".
Hát nekünk semmi közünk ehhez a harcos nőhöz,
legyen ő csak amerikai, vagy egyszerűen csak zsidó.

* * *

Vihar a ,,Cion bölcsei" körül. A Cél olvasói által is jól ismert
,,Cion bölcseinek jegyzőkönyvei",
miután az első kiadás teljesen elfogyott - a közelmúlt hetekben újból
megjelent a magyar könyvpiacon.
Ebből az alkalomból a hazai zsidó fajvédelem vezérlapjában,
a Magyar Hírlapban az egyik bócher egész oldalas cikkében,
szánalmasan erőlködve próbálja fajsorsos olvasóinak bizonyítgatni,
hogy a Protokollumok hamisítványok.
Százegyedszer is feltálalja az agyoncsépelt mesét
Joly könyvének és a Jegyzőkönyveknek megegyezéséről.
Zsidóval elvi okokból nem szoktunk vitatkozni
s most sincs szándékunkban vitába szállni a héber tollforgatóval.
Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül azt a ravasz talmudista fogást,
amellyel a Magyar Hírlap cikkírója igyekszik a maga sántító bizonyítékait lábra állítani.
Cikkének vége felé ugyanis egy merész fordulattal kiragad
a Jegyzőkönyvek új kiadásának függelékéből egyetlen mondatot
(párbeszéd a pokolban Machiavelli és Montesquieu között,
mely csakugyan számos helyen egyezik a Protokollumokkal és
diadalittasan mutat rá; íme itt a beismerés.
Ravaszul elhallgatja azonban a következő magyarázó mondatokat,
amelyek a lényeget tartalmazzák:

,,Ez azonban legfeljebb azt bizonyítja,
hogy a bázeli zsidó programkészítők Joly írását használható,
kitűnő forrásmunkának tekintették.
Joly könyvében a szabadkőművesség programját írta meg.
A szabadkőművességét, amely már akkor is ugyancsak el volt zsidósodva
s amely tulajdonképpen a zsidóság egyik harci alakulata.
Nem csoda tehát, ha a bázeli bölcseknek nem sokat kellett változtatniuk Joly írásán".

A zsidó ,,fejlett technika" tehát megint mesteri módon bevált.

Hivatkozik a Magyar Hírlap talmudistája a kitűnő zsidó ismerőnek,
Henry Fordnak, az egykor antiszemita amerikai autógyárosnak megtérésére,
amikor is könyvét a ,,Nemzetközi zsidó"-t nyilvánosan megtagadta.
Ford zseniális szakember, pénzügyi spekulációkhoz azonban nem értett.
Köztudomású, hogy zsidóellenes állásfoglalása miatt
az egész amerikai bankkapitalizmus összefogott ellene és pénzügyi
összeroppantással fenyegette meg,
ha nem tagadja meg antiszemita múltját és nem kér bocsánatot a zsidóságtól.

A Jegyzőkönyvnek újabb és következő kiadásai
minden zsidó lárma és csűrés-csavarás ellenére is
teljesíteni fogják komoly hivatásukat:
a nemzetközi zsidóság bomlasztó munkájának leleplezését.

Beszéljen akármit is a zsidóság, hivatkozzék akármire és akárkire,
a legutóbbi 30-40 esztendő megrázkódtatásokban,
megpróbáltatásokban és borzalmakban
oly gazdag világtörténelme szinte szóról-szóra,
csaknem pontról-pontra beteljesítette a Protokollumok jövendöléseit.

A magyar fajvédelem harcosai csak azt sajnálják,
hogy a Jegyzőkönyvek kiadásával elkéstek kissé,
mert ha húsz évvel ezelőtt kezébe adhatták volna a félrevezetett
magyar közvéleménynek ezt a ,,fércmunkát",
akkor talán sikerül elhárítaniok szerencsétlen hazájuktól
az 1919-es vörös zsidó rémuralmat.

* * *

Egyházi vezetők a Magyar Hírlapban.
A magyar közvélemény széles rétegei nagy megütközéssel tapasztalták,
hogy a különböző keresztény egyházak vezető egyéniségeinek
egész sora oldalas cikkekkel,
vagy nyilatkozatokkal szerepel a magyarországi zsidó-liberális
szabadkőműves front vezető lapjában, a Magyar Hírlapban.
E cikkeknek és nyilatkozatoknak csaknem mindegyike durván
és tapintatlanul hátba támadja a magyar faj védelméért folytatott harcot is.

Többek között Raffay Sándor evangélikus püspök,
Makkai Sándor volt református püspök és Haypál Béla lelkipásztor,
Huszár Mihály esperes plébános, sárvári képviselő,
valamint Mihalovich Zsigmond kanonok nevével találkozunk a Magyar Hírlap hasábjain.

Tisztelettel kérdezzük ezektől az uraktól:

tudnak-e arról, hogy 20- 30 évvel ezelőtt a magyarországi egyház-,
vallás- és nemzetellenes zsidó sajtófront élén egy ,,Világ" nevű napilap állott,
amely egyetlen napot sem mulasztott el, hogy a keresztény egyházak és
a magyar nemzet legszentebb eseményeit brutálisan sárba ne rántsa, ki ne gúnyolja;

tudnak-e arról, hogy az a ,,Világ" című lap a magyar összeomlásért
nem utolsó sorban bűnös hazai zsidó szabadkőművesség szócsöve volt;

tudnak-e arról, hogy az ellenforradalom után ezt
a ,,Világ"-ot nemzetellenes üzelméiért egyszer és mindenkorra betiltották;

tudnak-e arról, hogy a betiltott ,,Világ" szellemi és
világnézeti utódaként később megindult a ,,Magyar Hírlap";

tudnak-e arról, hogy ez a Magyar Hírlap a változott időkhöz
alkalmazkodva óvatosabb formában, szelídebb hangon,
más jelszavak mögé bújva a régi célokat, a régi programot szolgálja;

végül tudnak-e arról, hogy nyilatkozataik csak a hazai és
nemzetközi zsidóság érdekeit szolgálták?

Tudják-e a mi egyházi vezetőink, hogy nincs ma az egész világnak megtépettebb,
üldözöttebb, kifosztottabb népe a magyarnál? Ha tudják, akkor miért siránkoznak,
miért keseregnek folyton azért a hazaárulásért, defetista, nemzetellenes üzelmek
miatt Németországból
elmenekült pár ezer zsidóért? Három-négy millió magyar él a mai állam határain kívül,
legnagyobb részük szörnyű elnyomás, örökös rettegés közepette.
Az egész világ tétlenül, közömbösen nézi fajtestvéreink millióinak gyötrő szenvedéseit.

Sohasem hallottunk arról,
hogy a nemzetközi zsidóság,
különösen egyházi vezetői,
a stockholmi,
a londoni vagy a new yorki főrabbi felemelték volna tiltakozó szavukat
a húsz éve folyó kegyetlen magyarüldözések miatt.
Keveset mondunk,
ha megállapítjuk, hogy egyházi vezetőink tüntető zsidóbarátsága
egyáltalában nem rokonszenves a magyar társadalom előtt.

* * *

Jehova tanúi Magyarországon. Nemrégiben a napilapok rövid rendőri hír
formájában számoltak be arról, hogy a rendőrség a Tiszántúl és
a Dunántúl számos községében egy titokzatos szervezkedést fedezett fel.
A szervezkedés vezetőinél a rendőrség nagymennyiségű
nemzetellenes röpiratot és furcsa szövegű bibliákat foglalt le.
A szekta tagjai
,,Jehova isten tanai követői"-nek mondják magukat.

A jelek szerint ez a Magyarországon most próbálkozó szervezet azonos
az Amerikában már régebben megalakult, ma már több százezer tagot számláló
,,Jehova tanúi" (Komoly Bibliakutatók) nevű szektával.
A Komoly Bibliakutatóknak ma már Nyugat-Európa nagy városaiban mindenütt népes,
nagy fiókegyesületei működnek.

A szekta keletkezése, múltja, története épp annyira homályos,
mint amilyen zavarosak azok az eszmék és tanok, amelyeket hirdet.
Az állítólagos alapító egy Charles Tace Russel nevű kereskedő,
1916. óta pedig egy amerikai ügyvéd, J. F. Rutkeford a mozgalom vezetője.
A központ Brooklinban (Egyesült Államok) van.
1922-33 között, tíz év alatt nem kevesebb,
mint 156 millió darab könyvet és röpiratot adtak ki
különböző nyelveken a Komoly Bibliakutatók.

Ahogy a különböző kiadványokból kitűnik,
,,Jehova tanúi"
tulajdonképpen a zsidó világuralmi törekvések
rohamcsapatát alkotják,
mely mindenütt igyekszik aláásni a katolikus
és protestáns egyházak tekintélyét.
Szoros kapcsolatot tart fenn a szabadkőművességgel
és a marxizmussal.
Nyíltan hirdeti, hogy csak az egész világra kiterjedő forradalom,
felfordulás, anarchia, tömegmészárlások és pestis után virrad jobb kor az emberiségre.
És vajon ,,Jehova tanúi" szerint milyen lesz ez az eljövendő boldog, új korszak?

Az egész föld egyetlen nagy birodalmat alkot majd.
Megszűnik minden nemzet, nép és faj, természetesen a zsidót kivéve,
amely az egész világ feletti uralkodásra hivatott.
A többi népekből a megmaradottak körülmetélve,
a zsidók szolgái lesznek.
Ennek a zsidó uralom alatt álló világbirodalomnak székhelye Jeruzsálem lesz
és itt székel majd a Jehova által kinevezett király,
aki természetesen csak zsidó lehet.
Egyébként az egész föld 12 tartományra oszlik majd fel
s mindegyiknek élén a jeruzsálemi király által kijelölt zsidó helytartó áll.

Aki ismeri a Protokollumokat, a Komoly Bibliakutatók képzeletvilágában élő
országban nyomban ráismer arra, amelynek megvalósítását
a ,,Cion bölcseinek jegyzőkönyvei" tűzték ki célul.

Jó lesz ébren őrködni, hogy ezek a külföldről importált idegen eszmék
ne fertőzzék meg a falvak hiszékeny, könnyen félrevezethető népének lelkét.

* * *

Az elzsidósodott Amerika.
A kilencvenes évek óta a keleti zsidó kivándorlás legfőbb célpontja az Unió.
A világháború után a további nagyarányú zsidó bevándorlás megakadályozása
céljából a kongresszus korlátozó rendszabályokat léptetett ugyan életbe,
de ennek dacára a zsidók száma még az utolsó tíz évben is feltűnően megnövekedett.

A zsidóság száma az Unióban az utolsó évszázadban egyébként a következőképp alakult:

1825-ben 8.000
1900-ban 1.100.000
1925-ben 4.000.000
1935-ben 4.450.000

Az utolsó évtizedben kereken félmillióval gyarapodott a zsidók száma az
Egyesült Államokban. Minthogy az Uniónak kereken 122.775.000 lakosa van,
a zsidók arányszáma kereken 3.62 %
(hol van ez még mindig a magyarországi 5.1%-tól).

Az Unió rohamos elzsidósodását érdekesen mutatják azok az arányszámok,
amelyek azt fejezik ki, hogy időről-időre
az egész világ zsidóságának hány %-a élt az Egyesült Államokban:

1825-ben 0.3 %
1850-ben 1.4 %
1900-ban 11.1 %
1925-ben 27.0 %
1935-ben 27.4 %

A zsidóság persze itt is a nagy városokban zsúfolódott össze.
Az Egyesült Államok zsidóságának több mint fele négy nagyvárosban:
New-Yorkban, Philadelphiában, Chicagóban és Clevelandban él.
Egyedül New Yorkban nem kevesebb, mint 1.750.000 zsidót találunk.
A város lakosságának kereken 30 %-a zsidó.
Philadelphia
2 millió lakosából 280.000, tehát 14 % a zsidó.
Chicagónak
minden tizedik lakosa zsidó. 50-100.000 zsidó él még a következő városokban:
Boston
80.000 (10.2 %),
Baltimore 70.000 (8.8 %),
Pittsburg 60.000,
Detroit 50.000,
Saint Louis 60.00 (7.3 %),
Newark 55.000, (12.2 %).

Az egész Unió zsidóságának 63 %-a (2.800.000) tíz nagy városban tömörült össze.
Ha figyelembe vesszük, hogy száz évvel ezelőtt csak 8000 zsidó volt
az Egyesült Államokban, most pedig négy és fél millió van,
akkor megállapíthatjuk, hogy itt csakugyan egy óriási méretű
zsidó invázióval állunk szemben.

* * *

Jugoszlávia harca a zsidósággal.
A zsidókérdés jelentőségét Jugoszláviában is egyre szélesebb rétegek ismerik fel.
Az antiszemita érzelmű tömegek a ,,Zbor" nevű mozgalomban tömörülnek.
Nemrégiben a ,,Budjenje" című zsidóellenes nacionalista újság foglalkozott hosszabb
cikkben a jugoszláviai zsidókérdéssel. Hangsúlyozza ez a lap,
hogy bármennyire igyekeznek is a zsidók és a zsidóbarátok elhallgatni,
Jugoszláviában igenis van zsidókérdés és
azt meg is kell oldani.

A Vajdaság (Bácska-Bánát) ipari vállalatainak nagy része,
a bankok, a biztosító vállalatok, a gabonakereskedelem,
a lisztipar csaknem teljesen zsidó kézben van.
A zsidók mind vállalkozók, igazgatók, főnökök, ügynökök,
de sohasem napszámosok, kis földművesek.
Üzleti módszereik a hamis váltó, hamis könyvelés,
csalás, vesztegetés. Fontos a végső cél: a minél nagyobb profit.
Nincs közéleti botrány, amelyben a zsidók ne lennének érdekelve.

A jugoszláviai zsidók ijedten szemlélik az egyre erősbödő antiszemita népmozgalmakat.
A világszerte alkalmazott recept szerint a zsidó liberális lapok is folyton azt hangoztatják, hogy Jugoszlávia a német nácizmus szellemi gyarmatbirtokává lett.
A ,,Budjenje" (Ébredj) felveti azt a kérdést is, miképp oldható meg a zsidókérdés Jugoszláviában?

Jabotinsky,
cionista vezér javaslatát tartja a legelfogadhatóbbnak:
vándoroljanak ki a zsidók Palesztinába.

Zsidó forrásból származó adatok szerint a jugoszláviai zsidóság száma 71.070.
Természetesen nagy részük itt is a városokban él.

Belgrádban 11.100 a zsidók száma

Újvidéken 3.699
Szerajevóban 9.320
Szabadkán 4.270
Zágrábban 9.500
Eszéken 3.220
Péterváron 1.516
Zomborban 3.698
Zentán 1.000

Legkevesebb a zsidó Szlovéniában,
így Laibachban mindössze 100 zsidót találunk.
Jugoszláviának kerek számban 15 millió lakosából aránylag kevés a zsidó
(még a 0.5 %-ot sem éri el), mégis ez a törpe kisebbség uralkodik
az egész gazdasági életen és irányítja a közéletet (Weltkampf).

* * *

Az elnéptelenedő Franciaország.
Az ,,Alliance nationale contre la depopulation"
(Az elnéptelenedés ellen küzdő nemzeti szövetség)
egyik legutóbbi ülésén az elnöklő
Borie hosszabb beszédet mondott az elnéptelenedés veszélyéről,
amely Franciaországot fenyegeti. Ha a születések mai csökkenő irányzatában nem áll be javulás,
úgy 67 év múlva a születések száma a mainak 1/3-a alá süllyed.
Néhány esztendő múlva a német ifjúság kétszer olyan erős lesz, mint a francia.
Tanulóhiány miatt rövidesen nagy fölösleg lesz tanerőkben.
A születések csökkenésének főoka a házasságok számának feltűnő hanyatlása.
Még mindig igen nagy a gyermekhalandóság is;
évente 48.000 egy évesnél fiatalabb gyermek hal el.
A családtámogatás s az adóreform már nem segít.

Hitler a házassági segélyek és a paraszt hitbizományok létesítésével
nagyszerű eredményeket ért el.
Igazi javulást azonban csak erkölcsi újjászületéstől remélhetünk.
Kíméletlen harcot kell indítani az individualizmus és a materializmus ellen.

A ,,Paris Centre" is egyik legutóbbi számában hosszabb cikkben
a születéscsökkenés várható súlyos következményeivel foglalkozik.
Megállapítja, hogy ha a születések a jövőben is
a mostanihoz hasonló mértékben csökkennek,
úgy Franciaországban 30 év múlva már kétszer nagyobb lesz az elhalálozások,
mint a születések száma.
A születéscsökkenés egyik legveszedelmesebb következménye
a munkanélküliség megnövekedése lesz.
A sokgyermekes családok legtöbb esetben csak az apa keresetéből élnek,
tehát egy termelőre 5-6-7 fogyasztó esik.
Gyermektelen családoknál legtöbbször a feleség is dolgozik,
tehát 2 termelőre 2, esetleg 3 fogyasztó jut.
A munkanélküliség a fogyasztók számának apadása következtében elkerülhetetlen,
ha a fiatal házasoknak csak egy gyermekük lesz és az asszonyok milliói gyárakba,
műhelyekbe, irodákba járnak.
A sokgyermekes és a gyermektelen családok életszínvonala közötti
igazságtalan különbségeket feltétlenül ki kell egyenlíteni.

* * *

A birminghami püspök a szterilizáció mellett.
A ,,Manchester Guardian" egyik cikkében arról számol be,
hogy Dr. E. W. Barnes birminghami püspök egy népesedéspolitikai előadással
kapcsolatos felszólalásában a szterilizáció alkalmazásának szükségességére mutatott rá.

,,Nagy mulasztás történt a nemzettel szemben,
amikor a Brock-féle bizottságnak a szterilizáció bevezetésére
vonatkozó indítványára a kormány eddig még csak nem is válaszolt".

,,A társadalomellenes és különösen a gyöngeelméjű elemeknek eltartása
súlyos teherként nehezedik minden népréteg vállára.
Nem tartom észszerűnek,
hogy olyanok is napvilágot lássanak,
akikről az orvosok már előre tudják,
hogy születésüktől fogva arra vannak kárhoztatva,
hogy emberhez nem méltó életet éljenek.
Napjainkban a hamisan értelmezett emberszeretet megakadályozza
az igazságos szociális előhaladást".

 
 
0 komment , kategória:  Bosnyák Zoltán:A tűzvonalból5  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 302
  • e Hét: 302
  • e Hónap: 17344
  • e Év: 282559
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.