Belépés
vicus54.blog.xfree.hu
"Továbblépek még akkor is, ha hullnak könnyeim, és szertefoszlottak gyönyörű álmaim!" Huszár Mihályné
1954.02.26
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
Amikor 70 éve felébredt az ország, itt voltak a németek!
  2014-03-20 10:26:55, csütörtök
 
 

70 évvel ezelőtt, 1944. március 19-én a hitleri Németország csapatai bevonultak Magyarországra. Az ország fölötti katonai ellenőrzést még aznap megszerezték, a politikai kibontakozás azonban napokig tartott.





Horthy Miklós és Adolf Hitler találkozója 1944. március 18-án este Klessheimben úgy ért véget, hogy a kormányzó beleegyezett Magyarország megszállásába, és elhatározta, nem mond le kormányzói tisztségéről. A németek taktikázása miatt a magyar állam Budapesten maradt vezetői egészen március 19-én hajnalig semmit nem tudtak a tárgyalások végkifejletéről, így a német megszállás összességében váratlanul érte az országot.
Közöljék feleségemmel, hogy jól vagyok

Március 19-én kora hajnalban Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter azzal a hírrel ébresztette Kállay Miklós miniszterelnököt, hogy német katonavonatok rakodnak le több jelentős magyar vasútállomáson. A MÁV hálózatán és katonai csatornákon az eseményeket már késő este óta aggodalommal követő belügyminiszter beszámolójából ijesztő kép bontakozott ki: a Hegyeshalom-Bicske vasútvonalon például 10-12 német katonai szerelvény mozgását rögzítették. Északi és déli irányból hasonló jelentéseket kapott a kormány, több, Budapest felé közeledő német hadoszlopról érkeztek hírek.




A miniszterelnök azonnal az országban maradt katonai vezetők összehívását kezdeményezte. A Klessheimben tartózkodó Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök helyettesét, Bajnóczy József vezérezredest csak több óra alatt tudták előkeríteni, a szintén Klessheimben tartózkodó honvédelmi miniszter helyettese, a dunántúli hadosztályok parancsnokai és egyéb katonai vezetők hamarabb megérkeztek. A miniszterelnökségen folytatott tanácskozáson Kállay miniszterelnök elsősorban azt akarta megtudni, van-e bármilyen lehetőség az ellenállásra.

Az egybegyűlt magyar vezetők számára nem állt rendelkezésre elegendő információ a helyzet egyértelmű megítélésére. A kérdőre vont német katonai attasé - noha pontosan tudta, mi történik - csak virradatkor adott egyértelmű választ a föltett kérdésre, addig csupán a Horthy hazatérő vonatáról küldött két távirat állt a magyar vezetők rendelkezésére. Az egyiket Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök küldte Horthy beleegyezésével a vonatról, amelyben megtiltotta az ellenállást, a másik pedig Ghyczy Jenő külügyminiszter üzenete volt: ,,Közöljék feleségemmel, hogy jól vagyok" - hangzott az üzenet, ami az elutazás előtt kialakított kód szerint a megszállást jelentette.

Az egybegyűlt tábornokok egyértelműben arról tájékoztatták Kállayt, hogy az ellenállás katonailag lehetetlen, hiszen a csapatok szétszórtak, és nincsenek fölkészítve ellenállásra. A tábornokok nagy része azt is kinyilvánította, hogy a miniszterelnöknek alkotmányosan nincs joga utasítani a hadsereget, úgyhogy ellenállásra utasító parancsot nem is továbbítanának, ráadásul a vezérkari főnök távirata egyértelmű volt. Minden további döntéssel meg kell várni a kormányzót, fogalmazódott meg az általános vélemény. Kállay miniszterelnök egyéb gondolatai - bevetni a rendőrséget, fölfegyverezni a polgári lakosságot, áttelepíteni a kormányt a Dunántúlra - első pillantásra is irreálisnak tűntek. Ennek megfelelően a miniszterelnök úgy döntött, hogy nem kísérelnek meg ellenállást. Utasítást adott, hogy tájékoztassák a követségeket, a minisztériumok semmisítsék meg a kompromittáló iratokat, és figyelmeztessék azokat a közéleti személyiségeket, akiket a németek várhatóan le akarnak tartóztatni.
Vonaton jöttek, és terveik voltak

Horthy Miklós kormányzó vonata március 18-án este 9 óra után indult útnak Budapestre. A vonatot a németek menet közben többször félreállították, hogy mire a kormányzó Budapestre érkezik, az ország megszállása befejezett tény legyen. Amikor a vonat hajnali ¾ 3-kor Linzbe ért, Jagow budapesti német követ jelentkezett be Horthynál, hogy tájékoztassa a kormányzót a leváltásáról. Ez után a már Klessheim óta a vonaton tartózkodó Edmund Veesenmayer mutatkozott be Horthynak: a magyar megszállás tervének kidolgozásában nagy szerepet játszó új német követ a ,,teljhatalmú megbízott" címet is viselte. Ez azt jelentette, hogy a katonai kérdéseket leszámítva az új követnek döntő szerepe volt minden magyar ügyben. Horthy a Gestapo főnökével is találkozhatott ezen a baljóslatú hajnalon.




Miközben lassan hazafelé döcögött a kormányzó vonata, a német alakulatok gyorsan bevonultak az országba. A keleti frontra átutazónak álcázott német katonai alakulatok a fontosabb városokban lerakodtak, és megkezdték a stratégiai pontok elfoglalását, hozzájuk csatlakoztak az északról, délről és nyugatról érkező egyéb német alakulatok. Hajnalban elérték Budapestet, virradatkor pedig ejtőernyősök szállták meg a repülőtereket. Mire vasárnap hajnalban a budapestiek fölébredtek, a város fölött már a németek rendelkeztek. Kora délelőttre a német megszállás befejezett tény volt: a vezérkari főnök a kormányzó egyetértésével kiadott parancsa értelmében a laktanyában maradó magyar csapatok nem fejtettek ki ellenállást. Ellenállásra csak szórványosan került sor: az újvidéki hídnál alakult ki például tűzharc a németek és a magyarok között.

A németek azonnal munkához láttak. A más országok megszállásakor jól bevált módszereikhez és előkészített terveikhez folyamodtak: a Gestapo hosszú listával érkezett a letartóztatandó személyekről, akiket még délelőtt őrizetbe vettek. Közöttük ellenzéki képviselők, németellenes közéleti személyiségek, zsidó vezetők voltak. Heinrich Himmler, a biztonsági erők birodalmi vezetője kevesellte a letartóztatottak számát, így végül a budapesti telefonkönyvből találomra kiválasztva tartóztattak le 200 ügyvédet és orvost, akiket a nevük alapján zsidónak véltek.

Bethlen István volt miniszterelnököt Kállay Miklós irodájából kívánták elhurcolni, ám Kállay erélyes fellépése miatt erre nem kerülhetett sor. Bethlen így el tudott menekülni, és a német megszállás hónapjaiban Erdélyben bujkált. Délelőtt megszállták a kritikus napokban információ híján csak komolyzenét sugárzó Magyar Rádiót is, ahol bemutatták a rádió vezetőinek azt a korábban Magyarországon tevékenykedő Franz Schaubot, aki a továbbiakban ,,tanácsokkal fog szolgálni a rádióműsorok összeállításánál". Első ,,tanácsa" az volt, hogy őrszemet állíttatott minden mikrofonálláshoz.
Horthy nem tartotta sokra Sztójayt

A késő délelőtt Budapestre megérkező kormányzót kész helyzet fogadta, a megszállás lényegében befejeződött. Nem sokkal dél után a budai várban koronatanács - az államfő részvételével megtartott kormányülés - kezdődött, ahol Horthy részletesen beszámolt a Klessheimben történtekről. A beszámoló után Kállay Miklós és kormánya azonnali hatállyal lemondott. A lemondás szövegét a miniszterelnökségen gyorsan megszövegezték, és azonnal érvénybe lépett. Kállay azt is visszautasította, hogy az alkotmányos szokásoknak megfelelően az új kormány megalakulásáig ügyvezetőként továbbvigye az ügyeket. Az ország tehát végképp kormány nélkül maradt.

Eközben az Uri utcában, a német követségen Veesenmayer új német követnél a különböző, egymással is erősen rivalizáló németbarát politikai erők gyülekeztek. A legjelentősebb erő a főként Ribbentrop külügyminiszter által támogatott Imrédy Béla mozgalma, a Magyar Megújulás Pártja volt, de jelen voltak a Himmler SS-vezető által támogatott Nemzetiszocialista Párt és az addigi kormánypárt, a Magyar Élet Pártja jobbszárnyának vezetői is. Szálasi Ferencet és a nyilaskereszteseket ekkor még nem hívták meg a tárgyalásokra, a nyilasok az október 15-i hatalomátvétel után kerültek csak kormányra.

Veesenmayer március 20-án újra találkozott Horthyval, és a tisztséget korábban már betöltő Imrédy Béla kinevezését javasolta miniszterelnöknek. Horthy mereven elzárkózott Imrédy kinevezésétől, akinek bukására 1939-ben az szolgáltatott ürügyet, amikor a lapok zsidó származásáról kezdtek cikkezni. A kormányzó szakértőkből álló hivatalnokkormány kinevezését javasolta a német követnek. Horthy eközben többféle tanácsot is kapott: március 19-én még Bethlen Istvánnal is tanácskozott, aki azt javasolta neki, hogy egyáltalán ne nevezzen ki kormányt, és vonuljon vissza az államügyek intézésétől, ezzel nyilvánítva ki az ország szuverenitásának elvesztését. Kállay is hasonló tanácsot adott, mielőtt a Gestapo elől a török követségre menekült volna.

Horthy azonban úgy döntött, hogy - a nagyobb rossz elkerülése végett - enged a németeknek, és kinevezi az új kormányt. Imrédy Béla kinevezését viszont még akkor is visszautasította, amikor a németek nyíltan fenyegetőzni kezdtek. Március 21-én ultimátumot adtak, hogy ha 36 órán belül nem jön létre a nekik megfelelő új kormány, újabb katonai akciókra kell számítani. A Horthy, Veesenmayer és a németbarát erők részvételével folytatott tárgyalások eredményeként végül az utolsó pillanatban, március 23-án hajnalban sikerült kompromisszumot kötni.

Miniszterelnöknek a németbarátságáról ismert korábbi berlini követet, Sztójay Dömét nevezték ki. Horthy nem tartotta sokra Sztójayt, ám hitt abban, hogy a volt katona Sztójay feltétlenül engedelmeskedni fog neki. Veesenmayer sem volt elégedett Sztójayval, hiszen ő ismertebb politikust szeretett volna miniszterelnöknek. Átmeneti megoldásnak azonban kénytelen volt elfogadni Sztójayt, hiszen szüksége volt a kormányzó együttműködésére.




A kormányba bevonták a Magyar Élet Pártja jobboldali, németbarát szárnyának képviselőit, a Nemzetiszocialista Pártot és Imrédy Béla mozgalmát is, vagyis egyfajta - nyilasok nélküli - szélsőjobboldali koalíció alakult. A folytonosságot az jelentette, hogy a Kállay-kormány néhány minisztere, köztük a németbarát Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter és Horthy bizalmi embere, Csatay Lajos hadügyminiszter megőrizhette pozícióját, a kormány legtöbb tagja pedig már rendelkezett kormányzati tapasztalattal. Az új kormány március 22-én alakult meg, az ország népe pedig március 23-án értesülhetett először hivatalos forrásból a bekövetkezett fordulatról.

A németek tehát elérték céljukat: a megszállással olyan kormány alakult, amelyik a Harmadik Birodalom minden igényét kiszolgálta. Mindez ráadásul a németek forgatókönyve szerint történt: Horthy Miklós kormányzó megmaradt hivatalában, ő nevezte ki az új kormányt, így a folytonosság és a törvényesség látszata biztosítva volt. A németek március végére azt is eldöntötték, hogy a magyar hadsereget nem fegyverzik le, hanem a német alakulatok alá rendelve fokozott mértékben veszik igénybe a keleti fronton. Április végén a német hadvezetés úgy értékelte, hogy a Magyarország megszállására kidolgozott Margarethe-tervet eredményesen végrehajtották.

 
 
0 komment , kategória:  történelem  
Ezért sötétültek el a képernyők ma este!
  2014-01-28 17:51:33, kedd
 
  A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján országszerte az áldozatokra emlékeztek este hét órakor a televíziók és rádiók, amelyek a köztársasági elnök felhívására hetven másodpercre megszakították műsorukat a magyarországi holokauszt hetvenedik évfordulója alkalmából.

A közmédia minden csatornáján megszakítja adását este hét órakor - mondta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) kommunikációs igazgatója. Lencsó Rita közölte: a rádiók, egy rövid megemlékezés után, hetven másodpercre elnémulnak, a televíziókban pedig ezalatt a hetven évvel ezelőtti eseményekhez kapcsolódó képeket és feliratokat láthatnak a nézők.

Az RTL Klub a Híradót szakítja meg este hét órakor - mondta Kolosi Péter programigazgató. A nézők holokauszttal kapcsolatos felvételeket láthatnak, hang nélkül. A TV2 a Tények című hírműsorában tart hetven másodpercnyi szünetet, este hét órakor ezen a csatornán is néma megemlékezést tartanak a holokauszt áldozataira - tudatta a csatorna.

A csaknem hatvan tagot számláló Helyi Rádiók Országos Egyesülete támogatja a köztársasági elnök felhívását - mondta Door Tamás elnökségi tag az MTI-nek. Hozzátette: levélben fordultak tagságukhoz, és a csatlakozást javasolják. A Helyi Televíziók Országos Egyesülete is körlevélben hívta fel tagjai figyelmét az államfő kezdeményezésére. Széles Tamás, a szervezet elnöke elmondta: mintegy nyolcvan tagjukat kérték a csatlakozásra.




A Class FM is ismerteti Áder János felhívását és megemlékezik az áldozatokról este hét órakor, több mint egypercnyi csönddel - közölték. A Magyar Katolikus Rádió néma imádsággal emlékezik este héttől a holokauszt áldozataira - tudatta Radetzky András vezérigazgató-helyettes.

A Lánchíd Rádió, az InfoRádió, valamint a Gazdasági Rádió egyaránt csatlakozik a kezdeményezéshez. Este hét órakor a csatornák mindegyike felhívja a hallgatók figyelmét az emléknapra és az államfő felhívására, majd hetven másodpercen át nem sugároz műsort - közölték a rádiók az MTI-vel. Csatlakozik a felhíváshoz a Music FM kereskedelmi rádió is.

A Klubrádió is megemlékezik az áldozatokról, "a magunk módján" - mondta Arató András vezérigazgató. Közölte: fenntartásai vannak egy közjogi méltóságtól érkező felhívással kapcsolatban. Elmondta ugyanakkor, hogy nem maradhatnak távol egy olyan kezdeményezéstől, amely arra irányul, hogy az ország egésze megálljon egy pillanatra. A Klubrádió Jordi Savall az auschwitzi áldozatok emlékére írt himnuszát fogja sugározni este héttől.

Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává az ENSZ-közgyűlés. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza "az emlékezés és a tanítás kötelességét", hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.

Magyarországon idén holokauszt-emlékévet tartanak, arra emlékezve, hogy 70 évvel ezelőtt kezdték el a magyarországi zsidók gettókba zsúfolását. A emlékév fővédnöke az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete.
Áder János államfő vasárnap fordult felhívással a magyarországi rádiók és televíziók szerkesztőségeihez, arra kérve őket, hogy a maguk lehetőségei szerint segítsék elő hétfőn a megemlékezést az ártatlanul elpusztított honfitársainkra
 
 
0 komment , kategória:  történelem  
Jézus létezésére utalhat a furcsa ládika!
  2013-12-26 15:47:29, csütörtök
 
 

Az ókori ládát 2002-ben találta a gyűjteményében egy izraeli férfi, állítólag Jézus tesvérének csontjai vannak benne. 2001-ban viszont a tulajdonost megvádolták azzal, hogy a láda hamisítvány. Tíz évre rá a vádat ejtették ugyan, de még mindig kétséges a láda eredetisége. A gyűjtő azonban nyilvánosság elé akar állni, hogy bebizonyítsa, hogy tényleg Jézus testvérének maradványai vannak a ládában.

Az osszárium, mely egy jeruzsálemi magángyűjtemény tanulmányozása során került a figyelem középpontjába, tárgyi bizonyítéka lehet annak, hogy Jézus valós személy volt. A ládika oldalán, arámi nyelven a következő vésett felirat olvasható: "Jakab, József fia, Jézus fivére". Az eredetileg az elhunyt csontjainak őrzésére szánt mészkő doboz fél méter hosszú, 25 centiméter széles, és trapéz alakú. Mivel ilyen ládiákat a zsidó temetkezési hagyományokban csak a Kr.e. 1. századtól Kr. u. 70-ig használtak, a láda eredete jól körülhatárolható (a ládáról bővebben itt olvashat).

A ládát egy izraeli magángyűjtő, Oded Golan találta a gyűjteményében - írja a Guardian. 27 évvel ezelőtt egy régiség piacon vásárolta, de 2002-ig nem tudott a láda különleges értékéről. 2003-ban azonban az izraeli hatóságok megvizsgálták a ládát, és egy bizottság hamisnak találta, Golant pedig letartóztatták. Tíz év nyomozás után azonban a műgyűjtőt ártatlannak találták, és felmentették. Egyes szakértők azonban még mindig kételkednek a láda eredetiségében, mondván, hogy az oldalán lévő írás egy része később keletkezhetett. A műgyűjtő most a nyilvános vitát akar, hogy a szakértők eldönthessék, tényleg Jézus testvérének a csontjait tartalmazza a ládika.
 
 
0 komment , kategória:  történelem  
Karácsony: az ünnep története !
  2013-12-24 07:38:07, kedd
 
  Karácsony napja az emberiség egyik legősibb ünnepe, s az év egyik kiemelt pontjaként jelezte a nap fordulását és egy újabb év eljövetelét. Cikkünkben felidézzük, hogy miként jutottunk el az év leghosszabb napjának sötétjétől a fogyasztás fiesztájáig.



A téli napforduló átalakulása

A téli napforduló napja az év egyik olyan sarokpontja volt, mely a nyári napfordulóval (azaz a Szent Iván-éjszakájával) együtt egységes keretet adott az időszámításnak. Míg a nyári napforduló során a legmagasabban állt a Nap, és a legrövidebb éjszaka következett be, addig télen a legalacsonyabban delel a Nap, és ekkor van az év leghosszabb éjszakája is. A téli napforduló az északi féltekén december 21-22-ére esik, míg a déli féltekén pont fordítva, június 21-22-ére. Ezért is volt, hogy míg a nyári napforduló alkalmával azért gyújtottak tüzeket, hogy elűzzék a közeledő sötétséget, addig a téli napforduló alkalmával a fény diadalát, az élet megújulásába vetett hitet ünnepelték, hiszen ekkortól kezdtek az éjszakák újra rövidülni, és hosszabbodni a nappalok




A Római Birodalomban az ünnepet a már erősödő Napisten, és Mithrász-kultusz nyomására az i.sz. 3. században rendelték el. Az ekkor erősödő keresztény vallás szimbolikájában az isteni fényforrást, a sötétségen diadalmaskodó fényt Krisztus szimbolizálta, így hamarosan az ő személyét is ehhez a naphoz kötötték.



Krisztus személye születése által kapcsolódik a téli napfordulóhoz, mint ahogy a nagy vallásalapítók, próféták és mitikus személyek születésnapja (és sokszor halála is) természeti fordulópontokhoz, az év legjelentősebb napjaihoz köthető. A titokzatos égi jel, a betlehemi csillag megjelenése is a fényt szimbolizálja a születés éjszakáján, amely így mintegy második napként tündökölt, elhozva ezzel azt, aki az emberiség bűneiért fényként küzd majd meg a sötétséggel, elhozva a reményt. Máté és Lukács evangéliuma szerint Názáreti Jézus Máriától és Józseftől, Dávid király leszármazottjaként, ám a Szentlélektől fogantatva született Betlehemben, ám ennek pontos időpontja nem esik egybe időszámításunk titokzatos, és "0" pontjával.



A Názáretben tanítani kezdő Jézust i.sz. 28-29-ben János keresztelte meg a Jordán folyóban. Ezután 12 tanítványt gyűjtött maga köré, és Isten országának eljövetelét hirdette. Tevékenységét elsősorban az Újtestamentum evangéliumai rögzítik, mely szerint három évet tölthetett tanítással. Keresztre feszítését Júdea és Samaria római helytartója, Pontius Pilátus rendelte el - a helyi zsidó vallási vezetők kérésére - (33-ban vagy 30-ban?), vélhetően a Jézus tanításai nyomán fellépő forrongás lecsillapítására
 
 
0 komment , kategória:  történelem  
Rendkívüli: Kádár János lett a Központi Vezetőség ...
  2013-10-25 19:06:57, péntek
 
 


Ez történt 57 éve. Hogy Kádár később hogyan számoltatta el Gerő Ernőt, arról itt lehet olvasni. Sajnos nem lett jó vége Nagy Imre és Kádár János közös munkájának.
 
 
0 komment , kategória:  történelem  
Varga leragadt, dől az oszlop, nagy a meleg, cimbizünk ...
  2013-10-23 12:30:40, szerda
 
  A Niagarától dobbantva percről percrézzük ötvenhatot. Haverkodunk a Békemenettel.

11.45 Navracsics Szentgálon

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Veszprém megyei Szentgál művházában ötvenhatozott. A közigminiszter szerint 1956 nemcsak Magyarországot szabadította fel, hanem Kelet-Európa összes nemzetét; sőt a magyar nemzet 1956-ban nemcsak a magyar függetlenséget harcolta ki, de a Szovjetunió összeomlását is.



11.39 Kósa is a mára csomózta ötvenhatot

Debrecen polgármestere azt a szálat fejtette fel odahaza, az egyetem melletti szobornál az ötvenhatos nemzeti szőttesből, melynek vége a szovjet fővároshoz csomóztatott. Akadtak, akik Moszkvába "rohantak", hogy "szülőhazájuk rovására érvényesítsék saját, személyes érdekeiket", ezzel morálisan megkérdőjeleződött a magyar baloldal - így Kósa alelnök.



11.29 Emlékszik még valaki az ötvenedikre?

Ötvenhat évfordulóján nehéz nem gondolni az ötvenedikre. Ugye emlékeznek arra a 2006-os októberre? De jó lenne tudni, kiknek "köszönhetjük" azokat a lángoló napokat. Mi most a tavalyelőtt Rainer M. Jánossal készült interjún ide vonatkozó részét idézzük fel. A teljes cikkért katt ide.





"Borzasztóan éreztem magam, és azt gondoltam, helyrehozhatatlan, ami zajlik. Tanúja voltam annak, hogy a 2006. október huszonharmadika előtti hónapokban ránk figyelt a világ. Rosszul esett, hogy eztán az utcai zavargások miatt híresülünk el... Most ugyan biztos nem kerülünk be a híradásokba, az ötvenöt nem kerek szám, de majd a hatvanadikon ott lesz minden televíziós tudósításban az elkötött tank, az égő autó és a rendőrkordon.Hiszen hatalmas médianyilvánosságot kapott az ügy, és triviális, könnyen átélhető képi motívumok születtek - ez nyomot hagy ötvenhat emlékezetén. Még egy 2008-as berlini konferencián is az volt az első kérdés az előadásom után: mekkora esélyét látom annak, hogy Magyarországon polgárháború tör ki. És ott német akadémiai emberek ültek a közönségben! De hogy egy korábbi példát is említsek: 2006 decemberében, tehát közvetlenül a zavargások után a CEU Nyílt Társadalom Archívumának konferenciáján elmondtam, nemcsak az utca, hanem ötvenhat is műveleti területté vált. Ha más országban történik mindez, akkor óriási bohózatot látok, utcai színházat, ahol zavaros gondolkodású emberek megpróbálják újrajátszani ötvenhatot. Csakhogy mivel mindez velünk történt, képtelen voltam kívülről nézni, nem tudtam jót nevetni rajta."
11.21 Varga Mihály leragadt

Nemzetgazdasági miniszterünk nem sokat lacafacázott ötvenhattal, inkább aktuálpolitizált Széna téri rétorkodása során. "Nm engedünk azoknak, akik el akarják hazudni eredményeinket, csorbítanák nemzeti függetlenségünket és megtörnék nemzeti egységünket" - ezt találta mondani a ksozúk árnyékában.

Varga szerint együtt kell megélni az ünnepet, és az emlékezés mellett merni kell ismét átérezni a függetlenség ízét, a szabadság érzését, a sorsunkról való döntés felelősségét. "Tesszük ezt, amikor politikai és gazdasági téren is ragaszkodunk függetlenségünkhöz."

11.16 Sütkérezve békemenetelhet a magyar

Meg persze sütkérezve emlékezhet, tüntethet, demonstrálhat az összes többi olyan magyar, aki nem békemenetel.

Kvázi tavaszra ébredtünk, szerda virradóra a fővárosi és az országos napi legmagasabb minimumhőmérsékleti rekord is megdőlt. Amatőr meteorológusoknak eláruljuk, hogy eleddig e napon 2002-ben a Baranya megyei Mázán volt a legmelegebb a hajnal, akkor 16 Celsiust mértek. A fővárosban pedig 1971 óta 13,8 fok volt a napi legmagasabb minimumhőmérsékleti rekord.

Most Kaposváron, Iklódbördőcén és a budapesti festői Pestszentlőrincen is mindössze 16,3 fokig hűlt le a levegő.

Az előrejelzés szerint szerdán a legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 26 fok között várható, délnyugaton lesz a melegebb. Késő estére 13 és 20 fok közé csökken a hőmérséklet. Várhatóan a következő napokban is enyhék lesznek a hajnalok és a nappali maximumok többfelé 20 fok felett alakulnak.



10.52 Dől az oszlop?

Önöknek nem furcsa valami ezen a fotón? Hát mindjárt rádől szegény cérnakesztyűs díszkatonákra az az oszlop! És mi lesz a gránitszilárdságú gránitlapokkal?




10.28 Összehaverkodtunk a Békemenettel

Barátjává fogadott minket a Békemenet. Legalábbis erre következtetünk az alábbi, pár perce kapott emailből.

"Kedves barátaink!

Emlékeztetőül, október 23-án, szerdán újra Békemenet! A résztvevők a Bem téren gyülekeznek majd 13:30-tól, innen a Margit-híd érintésével vonulnak át a Hősök terére, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mond majd ünnepi beszédet (útvonal a mellékelt térképen)

A szervezők szerint a Békemenet méltó válasz a baloldali pártok egyre intenzívebb gyűlöletkampányára. Éppen ezért minden békeszerető magyar ember részvételére számítanak. Legyünk minél többen!"

Skacok, kösz az invitálást, mennénk, frankón, de melóznunk kell. Erről jut eszünkbe egy bonyolultnak tűnő képzettársítással az alábbi szórólapi szöveg.




10.21 Mit adtak nekünk az ötvenhatosok

Fincsi kis cikket olvashatnak a Hír24 édestestvére, az FN24 oldalán Vinkovits Ágnes tollából arról, gazdaságilag mit köszönhetünk a forradalomnak. Idekopizzuk a záróbekezdést, de a katarzishoz bizony be kell fogadni a komplett dolgozatot. Ami szerencsére nem probléma, elég egy katt.




[b"Javult a helyzet az élelmiszer- és áruellátás területén és erőteljesen megkezdődtek a lakásépítések. Lehetett kapni új autót, kiskertet és nyaralót. Persze ma már tudjuk, hogy a hamarosan beköszönő ,,gulyáskommunizmust" elsősorban az akkor igen kedvező feltételű külföldi hitelekből finanszírozta a kormány - így biztosítva hatalmát - ami végül az ország vészes eladósodásához vezetett, de ez már egy másik történet."



10.07 Mindenütt beszéd

Délelőtt túl sok eseményre ne számítsanak az online ünneplők. Fél tízkor Mesterházy Attila koszorúzott a Nagy Imre Emlékháznál, s mivel a mi fotósaink a délutánra gyúrnak, innen az MTI fotóját várjuk remegve. Sőt titkon abban bízunk, hátha oda is betoppan Bruzák Noémi (kitől ezúton kérünk bocsánatot; nézze el nekünk a cinkelést, csak és kizárólag az irigység fűti szavainkat).

Ebéd előtt beszél még Varga Mihály a Széna téren, Wittner Mária Csepelen, Halász János az írószövetségben.

Ahogy arra komplett cikket szenteltünk, a központi ünnepségek délután háromkor a Terror Háza Múzeumnál, a Hősök falánál ünnepélyes gyertyagyújtással folytatódnak, majd négykor a Hősök terén Orbán Viktor várja az ünneplőket a kormány és a Fidesz nevében. Ne lepődjön meg senki, hogy a Békemenet is e helyt szakítja át mai közéleti sétájának célszalagját]



A Szolidaritás Mozgalom délben számít szimpatizánsaira a Széchenyi István téren, onnan indulnak a Műegyetem elé, ahol délután kettőkor kezdődik ellenzéki demonstráció. Beszéded mond Mesterházy Attila és Bajnai Gordon.

A jobbiosok fél kettőkor kívánnak egymásnak szebb jövőt a Vidékfejlesztési Minisztérium előtt (Kossuth tér), innen masíroznak át a Deák térre, a kormánykárosultak nagygyűlésére. Szól: Vona.

A rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájánál tizenegytől Szili Katalin néma főhajtással emlékezik, fél egytől a Magyar Liberális Párti Mécs Imre nem némán teszi ugyanezt. Majd az LMP veszi át a stafétát tizenhárom órától, s a szó Schiffer Andrásé.



9.36 Fönt van!

Míg mi a nagy vizet néztük, "katonai tiszteletadás mellett felvonták az ország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc 57. évfordulóján". Az aktust ki más celebrálta volna, mint a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegysége, közben a Himnusz csendült fel.

A nemzeti ünnep nyitó ceremóniáján jelen volt Pintér Sándor belügyminiszter, Benkő Tibor, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, Kun Szabó István, a budapesti helyőrség dandár parancsnoka, Bakondi György országos katasztrófavédelmi főigazgató, s a magyarországi diplomáciai testület képviselői.

Az eseményen közreműködött mindenki, akinek ilyenkor közreműködnie illik: a Központi Katonazenekar, a Nemzeti Lovas Díszegység, valamint felsorakoztatták Magyarország történelmi zászlóit.




9.28 A víz szalad

Eredetileg azzal akartuk kezdeni, hogy a Kossuth tér felújítása miatt a Hősök terén felvonták a nemzeti lobogót, de egy áderi hír beelőzött. Így percről percrénk első bejegyzése arról szól, hogy köztársasági elnökünk és felesége, Herczeg Anita a Niagara vízesésnél ünnepli 1956 ötvenhetedik évfordulóját. Az emtéista Bruzák Noémi fotóján a kilátóteraszon joviálisan szemlélődő párt láthatjuk, s közben óbudai munkahelyünk ablakán kimerengve irigyeljük Bruzák kollegina munkáját.




Áderék amúgy a "külhoni magyarság meghívására" utaztak október 22-én Kanadába és az Amerikai Egyesült Államokba. (Tényleg, van valakinek fogalma arról, hogyan tud bárkit is meghívni a "külhoni magyarság"? "Tisztelt Elnök Úr, Kedves János bátyánk! Szeretettel látjuk önöket minálunk. Aláírás: Külhoni Magyarság" Így?)
 
 
0 komment , kategória:  történelem  
Hétszáz magyar rohant a halálba!
  2013-08-06 17:01:46, kedd
 
  Százötvenezer török nézett farkasszemet 2300 magyar védővel Sziget falai alatt. Zrínyit nem lehetett megvenni, utolsó 700 katonájával inkább a halált választotta. 1566. augusztus 6-án kezdődött az ostrom.

Bár Szulejmán 1566 januárjában, a hadjárat előkészületei idején már túllépte 72. életévét, mégis személyesen vezette seregeit, bár a hadműveleteket Szokollu Mehmed nagyvezír irányította. Májusban 150 ezer katonával indultak Magyarországra, céljuk Eger meghódítása volt, de miután a szultán Nándorfehérvárnál találkozott vazallusával, János Zsigmond erdélyi fejedelemmel, úgy döntött, inkább más irányban kerekíti ki a hódoltságot - írja a Rubicon.hu.
Hatvanszoros túlerő

Elképzelhető, hogy - miként 1532-ben is - Szulejmán Bécs bevételére készült, mindenesetre a nyugati hadműveletek elképzelhetetlenek voltak a dunántúli erősség, Szigetvár elfoglalása nélkül. Az útvonal módosításában az is szerepet játszhatott, hogy a fent említett vár kapitánya, Zrínyi Miklós gróf az év során rövid időre felszabadította Siklóst, így akár arra is esélye nyílt, hogy a Dráván túlra szorítsa vissza az oszmánokat.

Zrínyi, miután I. Miksa királytól (ur. 1564-1576) nem számíthatott segítségre, mindössze 2300 fős - horvát és magyar végvári vitézekből toborzott - védősereggel készült a szultán ellen. Sziget ebben az időszakban korszerű erődítménynek számított. Szulejmán seregei már az ostrom első napján, augusztus 6-án megpróbálkoztak egy általános rohammal, a kísérletet azonban a magyarok visszaverték. A következő hetek hadi eseményei aztán a törököknél ,,megszokott módon" alakultak: az ágyúk több napon át tűzárral borították el a védőket, aknákat ástak, és augusztus során lassan elfoglalták az ó- és újváros erődítményét.
Utolsó leheletükig harcoltak

Szulejmán fenyegetések és ígéretek révén többször próbálta megadásra kényszeríteni Zrínyit - nem kevesebbet ígért neki, mint Horvátország koronáját -, ám a kapitány a nyomasztó túlerő és Bécs érdektelensége dacára sem nyitotta ki Szigetvár kapuit. Az ostrom a szeptember 6-i végső rohammal vezetett eredményre: a szultán roppant hadereje a délelőtt során hadrendbe állt a vár kapuja előtt, Zrínyi azonban megelőzte az ellenséget, és 700 katonájával váratlanul kirontott a várból.

A híres ,,kirohanás" a védők csekély létszáma ellenére komoly zavart idézett elő az oszmánok soraiban, akik csak hosszas küzdelem - és Zrínyi Miklós halála - árán jutottak be az erődbe, de a védők még a termekben is az utolsó emberig kitartottak. A török veszteségeket még tetézte, hogy a kirohanás előtt Zrínyi felgyújtatta a lőporraktárat, mely éppen akkor robbant fel, amikor a győztesek bevonultak a várba. A Szigetvárt romba döntő tüzes csapda több ezer katona - és kis híján Szokollu Mehmed pasa - életét követelte. Ezzel a török veszteségek körülbelül 25 000 főre emelkedtek.
Megmentették Európát

Ismeretes, hogy a 17. századi költő és hadvezér, Zrínyi Miklós híres eposzában úgy örökítette meg a szeptember 6-i eseményeket, hogy Szulejmán a hős kapitány kardjától vesztette életét. A szultán valóban meghalt, ám ennek oka vélhetően a megerőltető utazás volt. A váratlan esemény mindenesetre kellemetlen fordulat volt a törökök számára, ezért a vár bevétele után a szultáni haditanács úgy döntött, befejezi a hadjáratot.

Zrínyi önfeláldozása a szultán megölése nélkül is komoly jelentőséggel bírt, ugyanis Szigetvár kitartása megmentette Bécset egy újabb ostromtól. A kapitány tettének jelentőségét már a kortársak és a későbbi századok politikusai is felismerték, Richelieu francia bíboros - és államminiszter - például úgy vélte, Zrínyi Miklós és Szigetvár hős védői 1566 nyarán az egész európai civilizációt mentették meg a pusztulástól.
 
 
0 komment , kategória:  történelem  
Érintetlen templomokat rejthet egy most talált ősi kambodzsa
  2013-06-22 18:46:03, szombat
 
  Soha ki nem fosztott templomokat rejthet egy most felfedezett ősi kambodzsai város, amelyre kutatók egy nemzetközi csoportja bukkant új, légi lézertechnológia segítségével.
A szakemberek Kambodzsa egyik ködbe burkolózó hegyén, az angkori templomegyüttestől északra találtak a vélhetően 1200 éve virágzó település nyomaira. A kutatók a LIDAR nevű légi lézerszkenner használták, először helikopterről pásztázták végig a területet. A szerkezet adatai nyomán az évszázadokon át rejtőzködő város, Mahendraparvata ősi utcáinak, gátjainak és csatornáinak vonalai rajzolódtak ki - írta a Sydney Morning Herald című napilap.

A lézeres pásztázás eredményei egybecsengtek a korábbi ,,földi" kutatásokból levont következtetésekkel, így vált egyértelművé, hogy a rejtőzködő település Mahendraparvata, a 802-ben alapított Khmer Birodalom első városa, amely becslések szerint már 350 évvel korábban létezett, mint a évente kétmillió látogatót vonzó Angkor.




A kutatók szerint a Phnom Kulen hegyen álló romváros két tucatnál is több ismeretlen, soha ki nem fosztott templomot rejt. A régészek számára lenyűgöző volt, hogy a hegyen korábban feltárt és elszórtan található 36 romot utak, gátak, tavak és templomok bonyolult rendszere köti össze.

Damien Evans, a Sydney-i Egyetem kambodzsai központjának igazgatója, az expedíció egyik vezetője elmondta, hogy a felfedezés fontos üzenetet tartogathat mai társadalmak számára is. ,,Látszik, hogy a tájon egyáltalán nem volt növényzet. Vizsgáljuk azt az elméletet, miszerint az erdőirtás és a víztől való függés vezetett a civilizáció bukásához. Talán olyannyira virágzóvá vált, hogy egy ponton túl már nem tudták fenntartani" - mondta a régész.

,,Az ősi írásokból ismert, hogy II. Dzsavajarman uralkodónak, a nagy harcosnak volt egy hegyi fővárosa, ám nem tudtuk összerakni a kirakóst" - tette hozzá az expedíció másik vezetője, Jean-Baptiste Chevance, a londoni Régészeti és Fejlesztési Alapítvány igazgatója. A szakember éveken át kutatta csapatával a vidéket, ahol a város nyomait gyanították, ám az őserdő és a föld eltakarta szemük elől a nyomokat.

A felfedezés, amelyről az amerikai tudományos akadémia folyóirata (PNAS) fog beszámolni, lehetővé teszi, hogy az ásatások nyomán a régészek és történészek többet tudjanak meg az alig ismert civilizáció életéről és bukásának okairól.
 
 
0 komment , kategória:  történelem  
Magyar Ede, építész!
  2013-05-06 09:54:16, hétfő
 
 


Magyar Ede, Oszadszki Ede (Orosháza, 1877. január 31. - Szeged, 1912. május 5.) magyar építész. A szegedi szecessziós stílusú építészet kiemelkedő képviselője, Szeged mediterrán jellegű arculatának építészeti megjelenítéséhez jelentős mértékben hozzájárult.

A magyar szecesszió kiemelkedő tervezője volt, akit ,,magyar Gaudínak" is neveztek. Annak ellenére, hogy legismertebb műve, a Reök-palota nagyon ritka magyar példája az art nouveau francia, illetve spanyol irányvonalának, ez az elnevezés félrevezető, hiszen legtöbb épülete ennél szigorúbb vonalvezetésű, kevesebb növényi és egyéb díszítést alkalmaz. Országos szinten Magyar Ede egyedi munkássága mind a mai napig kevésbé ismert. Ennek lehetséges okai korai halála és az a tény, miszerint összes művét vidéken alkotta. Szeged belvárosának arculatát nagy mértékben meghatározta



 
 
0 komment , kategória:  történelem  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
2018.11 2018. December 2019.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 373 db bejegyzés
Összes: 11255 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 78
  • e Hét: 2393
  • e Hónap: 6261
  • e Év: 405472
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.