Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
A zsidóság belszervezete a ..1
  2011-01-06 18:01:40, csütörtök
 
 

Molnár Dezső:
A zsidóság belszervezete a Talmud tükrében I. rész

ELŐSZÓ

Régi igazság az, hogy a nemzet általános meg­érzésében ritkán téved le az igazság útjáról.

A magyar nemzetnek a zsidóságtól való meg­szabadulás iránti törekvése nem mai keletű, pillanatnyi fellángolása a mesterségesen feszített ellenszenvnek, hanem majdnem évezredes vágy nyer - ha sikerrel jár - beteljesülést.

A Magyar Törvénytárban már az Árpád-házi ki­rályok idejétől kezdve özönével található a törvény­hozási intézkedés, amely a zsidóság gazdasági tér­hódítása és a közéletből való kizárására irányult.

Szent László I. dekrétumában eltiltja a zsidót keresztény szolga vagy szolgáló leány tartásától Könyves Kálmán király hasonlóképpen paran­csol.

Az Aranybulla 1222-ben eltiltja a zsidókat tiszt­ség viselésétől,
valamint a pénzváltó és sójövedelmek bérletétől.

A Hármaskönyv (Tripartitum) a zsidó eskütétel­eit külön esküminta szerint is
csak a Thóra előtt letéve tekinti érvényesnek. mondván II. rész 6 cím:

1. §.
Holott tudnunk kell, hogy a zsidónak, aki esküt akar tenni,
magára rövid köntöst vagy palástot öltve a fején zsidó kalapot viselve,
a nap felé kell fordulnia és mezítláb állania ki és a törvénykönyvet,
amelyet Mózes táblájának nevez­nek kezével érintse és tartsa stb...

Hosszú sora volna ennek a felsorolásnak,
amit a nemzeti történelmünk mutat fel arra miként kívánt
a magyar jogi és gazdasági élet menekülni a zsidóság­tól.

Engem már kora fiatalságom óta izgatott ez kérdés.
Velem született oknyomozó természetem állandó kutatásra ösztönzött,
kerestem az okát annak, hogy miért nem tud a zsidó egy nemzet testébe sem felszívódni,
miért marad mindenhol és minden időben a zsidó különálló testület és
miért hat előbb-utóbb
bomlasztólag az őket befogadó nép gazdasági és erkölcsi életére.

Ezen nagy ,,Miért" kutatás közben felvetődött előttem több kérdés!

Vajon születésétől fogva értelmesebb a zsidó, mint a többi nép? Nem!

Különös veleszületett rátermettsége utalja-e a zsidót a gyakorlati pályára? Nem!

A többi hasonló kérdésre is csak nemmel kellett a belső bíróm előtt válaszolnom! Mi az oka tehát a gazdasági boldogulásának? Mi az oka annak, hogy az egész világon egységes egészet képez és mint ilyen az őt befogadó nép nyakára tud nőni!

Ha nem több a veleszületett értelme és nincs külön rátermettsége, úgy csak később a születése után kell neki a környező nép rovására a hiányzó többlet szellemi képességet megszerezni!

Iparkodtam közel férni a zsidósághoz. Nehéz feladat volt, de engem izgatott.
A következő megálla­pításokra jutottam:

A családi élete bensőséges, üzleti élete szolgálatkész és rugalmas,
gyakorlati ismeretei hihe­tetlen gazdaságot árulnak el,
viszont szellemi képes­sége átlagban alul marad a magyar ember értelmi ké­pességén,
de a hiányt ismeret gazdagságával ügye­sen leplezi.
Vallási élete elmélyedő és titokzatos.

Ez utóbbi - a vallási élet titokzatossága - arra ösztönzött,
hogy itt végezzek behatóbb kutatást,
mert ez még kiderítetlen az egész világ nemzsidói előtt! Így jutottam el a Talmudhoz,
mint a zsidó nevelés alapjához!
Kényes pont, de azt hiszem,
úgy érzem és látom itt ebben a hatalmas elmeműben rejlik a zsidóság ereje.

A Thalmud a zsidóság Sámson haja, ha ezt a ,,szent könyvet" a valódi teljes tartalmával közkézre adjuk, akkor lehullt a lepel a zsidóság rejtett erejéről, s felismerve cselekvényeik rejtett rugóit könnyen - az igazság egy kavicsszemével meg lehet állítani ezt a reánk nézve rejtelmes, szinte félelmete­sen kóros szerkezet működését és minden vérontás nélkül megszabadíthatjuk nemzetünket az évezredes gazdasági és erkölcsi rákfenéjétől a zsidó nemzetkö­ziség romboló hatásától.

Munkám anyaga nem új szöveg, annak értéke abban rejlik, hogy a II. részben vezérelvek szerint csoportosítva tárom fel a ,,talmudi" elveket. Bizonyíték sem több, sem kevesebb, mint maga a Thalmud eredeti szövegének hű fordítású idézete.

Nem szórakoztató olvasmánynak, hanem min­den napi tanulmányi feladatnak szánom,
hogy magyar fajom és nemzetem javát szolgáljam vele!

Isten segítse árva, elesett, becsapott nemze­tünket!

A Szerző

I. A ZSIDÓSÁG BELSZERVEZETE

A zsidóság ma is, mint ezelőtt 4.000 eszten­dővel zárt családközösségben él. (Patriarchalizmus).

A család feje a család legöregebb férfitagja, minden kérdésben ő a döntő, s a család vagyona felett teljes hatalommal rendelkezik.

Ezt a családi közösséget s benne a családfő hatalmát a vallás rendszere tartja fenn, amelynek minden szertartási ténykedése a zárt család kebelében, a világtól teljesen elzárva, bonyolódik le, s annak mi fogalmaink szerinti papja maga a családfő. A vallásnak a külvilág által látható szerve a hitközség és annak feje a rabbi, vagyis a tudós - ez azonban semmiféle törvényszerű befolyással a család életére nem bír. A vallási szertartásokba bele nem folyik s az, amit kívül látunk erről a közületről nem más, mint a közös imahely fenntartója, a Thóra őrzője, s a fajtest­vérek anyagi támogatására alakított, illetve megbízott vagyonjogi szerv. A rabbi a peres ügyekben döntő bíró és általános tanácsadó. Szorosan vett papi ténykedést csak akkor végez, ha egyúttal a papi rendből szárma­zik. Kochen-Kohn-Kaganovics-Bleuer.

A közös imahely náluk nem képez olyan kizá­rólagos kegyhelyet, mint nálunk a templom, a rabbi, mint a hitközség feje nem közvetítő az isteni hatalom és a hívők között. A zsinagóga inkább közös gyakorló­hely a faj férfitagjai számára, a törvények és imádsá­gok megismerésére és egymás felismerésére szolgál. Az tény, hogy az ilyen közös imahelynek nevezett helyiségben tartja ugyan a zsidóság a frigyszekrényt és ebben a tórát, azonban ezt a szentélyben őrzi és a szentélyen kívüli helyet csak szemlélődő és tartózkodó helynek tekinti, ahol az áhítat sem kötelező. Ezért van az, hogy a be nem avatott előtt úgy tűnik fel, mintha a zsidóság a legelmélyedőbb áhítata közben is kapható az alkudozásra, sőt a veszekedésre is, holott ezzel ellentétben, ha a zsidó áhítatba merül, akkor ránézve a külvilág nincs, s éppen, mivel a templom külső része nem áhítat helye neki, ezért ott szabadon bonyolítja le a mindennapi életbeni vitáit. Az áhítat helye a család körében van, s akár napi imádságába mélyed el a zsidó, akár pedig a péntek esti gyertyagyújtáskor kezdődő közös szertartás legyen az, amit végez, attól a pillanattól kezdve annak befejeztéig ránézve a külvilág nincs, vallásos elmélyedése kizár minden mással való foglalkozást.

Nézetem szerint éppen a családra, mint kis kö­zületre való tagoltság adja lehetőségét annak, hogy oly titokban éli a zsidóság szertartásos életét, s mert a családfői hatalom a vallási szertartásokon épül fel. Erre támaszkodik a családfő, mint a hatalom egyetlen alapjára, ezért van az, hogy a családfő féltő gonddal tartja fenn a vallásos szertartások minden csínját-bín­ját, s vezeti maga a gyermek nevelését, hogy ezáltal belenevelje a gyermekbe az ő alapját képező szertar­tási parancsokat, önmagát, mint családfőt biztosítva a hatalom birtokában.

Hogy a családfői hatalmat a férfi számára minden tekintetben biztosítsa, azért zárta ki a nőt a zsidó szertartás majdnem teljesen a vallási ténykedé­sekből, s a családi életben másodrangú tényezővé tette. A nő csupán családgondozó, fajfenntartó szere­pet tölt be a családban.

A zsidó fiúgyermek már az öntudat megnyilat­kozása kezdetén bizonyos mértékig részt vesz a családi közös szertartásokon, jóval a mi iskolakötelez­ettségünk előtt az írás-olvasás, s vele a héber nyelv alapismereteibe bevezetést nyer. Ott, ahol az egyes család távol a lakott területektől, vagy bár lakott területen, de elszórtan él, ott maga a családfő kaptatja a gyermeket az előismeretekre, úgy, hogy mikorára a mi iskolakötelezett korunkat eléri, s világi iskolába kezd járni, akkorára már a beszédnek a szóra tagolt­ságával tisztában van és a Tóra és Talmud tanulásá­val szerzett ismeretei folytán alapismeretei bővebbek, agyműködése fegyelmezettebb, mint a mi gyermeke­inké. Innen származik az, hogy a világi iskolában már több értelmet tanúsít, s a nem zsidó fajtájú iskolatár­saival szemben a versenyben elől jár.

Ott, ahol a zsidóság nagyobb csoportokban él együtt és a gyermek nevelésében az iskolakötelezett­ségi kor előtt az előiskola, vagyis a zsidó ,,kéder" van segítségére a családnak. A rabbi, vagy valamelyik idősebb tagja a hitközségnek vezeti be a betűvetés és vallás alapismereteibe a gyermeket.

A vallásoktatás, amely a héber írás-olvasás, a Tóra teljes és a Talmud részleges ismertetésében, il­letve parancsaink tanításában merül ki, s a Talmud mindent felölelő tartalmánál fogva általános gyakorlati nevelést ad a gyermeknek.

A Thóra, vagyis a ,,Mózes öt könyve" az tulaj­donképpen a parancsolatok anyagát öleli fel, míg a Talmud, az a Thórából folyóan, az isteni parancsok értelmezése, s vele kapcsolatban nemcsak a vallás, hanem a világi élet minden megnyilvánulására is kiterjedő bölcs tanításokat, utasításokat tartalmaz.

A Thóra egy és változatlan a világ összes zsidósága között.

Talmud az kétféle van. A Palesztinában élő zsidóság, a jeruzsálemi míg a Palesztinán kívül élő a Babyloni Talmud elveit követi.

_ Az első, vagyis a jeruzsálemi Talmud a Kr. előtti farizeusi iskola tanításainak mintegy folyományát ké­pezi és írásba foglaltan Kr. után 230 körül jelentkezik, addig a babyloni Talmud már későbbi évszázadokból veszi kezdetét, s a palesztinai és babyloni zsidó iskolák különböző magyarázataiból merítvén anyagát.

Kr. után V. század körül készült el, s 14 hatalmas foliánsból áll.

A Talmud magában foglalja a zsidóság összes hit és erkölcsi elveit, miként a mi példabeszédeink tára, úgy a Talmud is képletes beszédben magyarázza meg, illetve írja elő a következő elveket. Ebből meríti a zsidóság az életmegnyilvánulása minden vonatkozásában az irányadó elveket, s ezen közös szent könyv egységes irányítása folytán él a zsidóság az egész világon oly egységes összetartozó egészként.

Mert fentebb rámutattam, a gyermek a ,,kéder­ben", vagyis az előiskolában már némi ismereteket szerez a Talmudból, majd ezen ismeretei folyton bővülnek a mi középiskoláinknak megfelelő korában is, míg végre egy bizonyos ismeretfokot elérve, a talmu­dista iskolákban folytatja az ismereti szerzését, hogy a végén az ú.n. Jeshiva iskolában tökéletes talmudis­tává, vagyis tudóssá, rabbivá képezhesse ki magát.

A zsidó akkor tekinti befejezettnek iskolázottsá­gát, amikor a Jeshivát is elvégezve, a Talmud ismere­teinek lehető teljes birtokában van.

Ezen rendszer szüli azután azt, hogy a valódi zsidó családfő mind teljes ismeretében van a Talmud­nak, ennek alapján tölti be azután a család keretében a családfő, egyúttal a család belső legfőbb papi tiszt­ségét is. A családot a kívül be nem avatott előtt fel nem ismerhető Kachán-beli a Sanhedrinher, ez a szervezet azonban rejtett. Bízvást mondhatjuk tehát, hogy valamennyi zsidógyermek a Talmudon nevelődik és az egész gondolatköre, érzésvilága, erkölcsi felfogása a talmudi elveknek megtestesítését mutatja. Hiába kerül azután bármely nevelési rendszerbe, a zsidó gyermek a gyermekkorban szerzett ismeretek eltörölhetetlen nyomokat hagynak lelkében és soha ­sem tudja elfelejteni származását és tudja teljesen levetkőzni magáról azokat az elveket, amelyeket a család legtekintélyesebb tagja oltott bele, s így marad meg minden külső megváltozás esetén is zsidónak, s vele önkéntelenül a zsidó faj zárt rendű képzett harcosának.

Ahhoz, hogy a zsidóságot fajnak, vagy vallás­nak minősítsük, legelső és legfontosabb teendő az, hogy megismerjük a legbelsőbb - külvilág előtt rejtett ­elveit, megismerjük azon parancsszerű szabályokat, amelyek a gyermek nevelésén kezdve, a felnőtt zsidót is élete egész vonalán irányítja, vezeti s a zsidóságot a közös faji célok megvalósításában egységes zárt testületté kovácsolja össze.

Ha a zsidóságot összetartó kapcsokat felismer­jük, akkor nem egyéni cselekvénynek fogjuk minősíteni azt a tényt - ami most is lejátszódik az angol és amerikai sajtóban-, hogy ha Piripócson egy zsidó vi­gécnek a lábára lép egy gój, úgy Londonban Rotschild jajdul fel reá, s a litván, vagy ruszinszkói zsidó mene­kült elhelyezéséről az Egyesült Államok zsidó szárma­zású feje gondoskodik.

Mint fentebb mondottam, a zsidóság összetartó kapcsát a családi nevelés útján felszívódott talmudi elvek képezik. Ennek a közös elvnek megismerése végett elsősorban a Talmudot és pedig a Babyloni Talmudot tegyük részletes vizsgálat tárgyává: Hogy a vizsgálat alapos és mindenki által ellenőrizhető, tehát tárgyilagos legyen, magát az eredeti szöveget is közölni fogom a vonatkozó értelmezés helyességének bizonyítása alapjaként.

A Talmud megismerésével látni fogjuk azt, hogy a zsidóság faji szervezettségben él az egész világon, s bár más vallásfelekezetbe át is jegyeztesse magát, mindaddig, míg a faji kapcsolatai lehetségesek, nem tudja a faji összetartás belecsontosodott érzéseit levetni és bár kifelé más vallást és nemzethez­tartozást vall be, bensőleg a minden nemzetek és országokon keresztül egységes zsidó fajhoz fog érzel­mileg és tetteiben kapcsolódni. A nemzetközi egységet képező zsidó fajhoz való tartozás érzése elnyomja a születési, vagy tartózkodási helye szerint külsőleg magáénak vallott nemzethez való tartozás s a közös­séghez való tartozás belső érzése híján azzal össze­forrni sohasem képes. Ezen belső okok ismerete mellett most már érthetővé válik előttünk, hogy miért segíti egymást a zsidó, s miért találjuk a zsidót oly megmozdulás vezetőségében, amely akár társadalmi, akár gazdasági úton a befogadó nemzet megbontásá­ra tör.

Ezek után lássuk a talmudi elveket:

II. TALMUD

Mint az első részben rámutattam, a zsidóságnál családfő nemcsak tanácsadója a családnak, hanem ta­nítója, papja és bírája, s így egy személyben a földi és túlvilági javak letéteményese, akitől kapja a család minden tagja úgy a földi, mint az égi javakat,- Ezer családfői hatalom forrása a zsidó vallás szabályozó törvénykönyve.

A zsidó hit összes törvényeit a Thóra, a szertartás és erkölcstan összes parancsait és elveit egy szent könyv, a Talmud tartalmazza. A Talmudban a ,,Misnah", azaz törvények, s a hozzáfűzött s évszázadok alatt egyre bővült ,,Gemarák", hitelvek és bölcs tanácsok - még külalakjában is változatlan ­foglaltatnak.

A Talmudnak kétféle változata van. A Palesz­tinában élő zsidók a ,,Jeruzsálemi", a Palesztinán kívül élők a “Babyloni" Talmud-gyűjteményt használják.

A TALMUD TANÍTÁSI MÓDSZERE A KÖVETKEZŐ ELVEKET KÖVETI

I. A Thóra és vele a Talmud minden más - világi - törvények felett áll.

II. Elkülöníti a zsidóságot a nemzsidóktól.

III. Felemeli a zsidóságot a többi ember fölé, az Isten mellé.

IV. A nemzsidó származású népeket (Noachida) álattá minősíti.

V. A nő csak másodrendű tisztátalan lény.

VI. Az összes égi és földi javak és jogok kizáró­lagos joggal - a zsidóságot illetik.

VII. A Noachida teljesen jogfosztott, a zsidó által megölhető.

VIII. A zsidó a világi hatóság előtt hamis esküt tehet.

ad. I.

Egyedül a zsidó az ember. (Vallási különbség.)

A kőtáblák, a törvény és parancsok, melyeket a Thóra tartalmaz és a Talmud értelmez, egyenesen Istentől származnak és Mózesnak adattak át a Sinai hegyen. A Thóra alatt Mózes öt könyve értendő, melynek részei a következők:

I. Genesis

II. Exodus

III. Levitiens

IV. Numeri.

V. Dentoronomium.

,,T. 5. a. Iap...Berakhot

Levi ben Chama rabbi mondja: Mit jelent a Írás azon része.

Neked adom a kőtáblákat, a tőrvényt és a parancsokat, amiket írtam, hogy tanítsd őket.

a táblák: ezek a 10 parancsolat,

a törvény: ez a Szentírás.

a parancsok: ez a Misnah,

amiket írtam: ezek a próféták és a hagiographiák,

hogy tanítsd őket: ez a Gemara. Ez azt tanítja, hogy mindazok a Sinaj hegyen Mózesnak átadattak.

A Thóra és a Talmud parancsai a világi törvények felett állanak.

,,T. 21. b. Iap...Sanhedrin

Raba rabbi mondja: Ha valaki a tanítójával per­lekedik, az éppen annyi mintha az Istenséggel perle­kedne.

Choma rabbi mondja: Ha valaki a tanítójával ci­vakodik, ez éppen annyi, mintha az Istenséggel csele­kedné.

,,T. 21. b. Iap...Erubin

Raba rabbi mondá: Fiam inkább figyelj az írás­tudók szavára, mint a törvény szavaira. Mindaz, aki az írástudók szavait áthágja, méltó a halálra.

Papa bar Acha bar Ada rabbi mondja: Mindaz, aki a bölcsek szavait kigúnyolja, (megveti), forró ga­néjjal fog büntettetni.

A Thóra és a Talmud, a zsidó A.B.C.-je. Aki az írás-olvasás mesterségét tudni akarja - írástudó akar lenni - az egyben az ,,Írást", vagyis a Thórát és a Talmudot kell, hogy megismerje, aki tudja, afölött nem rendelkezik a ,,pokol."

,,T. 19. a. lap... Erubin

Res Lakis mondá, hogy a pokol tüzének semmi hatalma sincs az istentelen izraeliták fölött.

Eliézer rabbi mondá, hogy a pokol tüzének semmi hatalma sincs a bölcsek tanítványai fölött.

Az ,,Írás" tudója még a vallástagadás, - a - legnagyobb bűn alól is feloldozhatja magát.

,,T. 17. a. Mo'ed'katan

Gidel rabbi mondá: Egy írástudónak szabad önmagát kiközösítenie és a kiközösítéstől feloldoz­nia.

Ez világítja meg legjobban, mit ér a zsidó kikeresztelkedése és miért térhet vissza és kívánt vissza­térni br. Hatvany-Deutsch a halálos ágyán is a zsidó vallásra minden vallási következmény nélkül.

ad. II.

Faji elkülönítés.

Két csoportra osztja az emberiséget:

Ábrahám fiai: ezek a zsidók és

Noé fiai: ezek a Noachidák.

,,T. 31. a Iap...Nedarin

Az izraeliták ki vannak zárva a Noachidák ös­szességéből. Minthogy Ábrahám megszenteltetett, az izraeliták ő róla és nem Noachról (Noé) neveztetnek.

Okát is adja az elkülönítésnek, azért, hogy ezzel kizárja az egyesülés lehetőségét, s így áthág­hatatlan fajkülönbségi akadályt épít az Izraelita és Noachisa közé.

,,T. 89. a. Iap...Sabboth

Mit jelent a Sinaj hegye? Azt a hegyet jelenti, amelyről a gyűlölet a föld minden népére kiterjedt.

,,T. 21. b. Iap...Jom-tob

Jos és Akiba rabbik mondják: Érettetek és nem a kutyákért, érettetek és nem a nemzsidókért vannak az ünnepnapok.

A faji elkülönítés legerősebb eszköze a faji büszkeség, amit így olt a zsidó a gyermekbe:

,,T. 111. a. Iap...Sabboth

A fejedelmi gyermekeknek szabad (szombaton) a sebüket rózsaolajjal bekenni.

Simon rabbi mondó erre: Az izraeIiták mind fejedelmi gyermekek!

ad. III.

Faji különbség valláselvekkel.

Az emberiség két csoportját megkülönböz­tetve, az emberi jogokkal csak az izraeliták - Ábra­hám leszármazóit - ruházza fel, mondván:

,,T. 61. a. Iap...Jamuth

A rabbik tanítják: Ugyanígy tanította Simon ben Jachai rabbi: A nemzsidók sírjai (amelyek zárt területeken vannak) nem tesznek tisztátalanná ha az ember bennük, illetőleg közöttük tartózkodik, mert az van írva.

,,Ti az én nyájam, az én legelőm nyája, embe­rek vagytok" Azaz: Ti embereknek neveztettek, de a világ többi népei nem neveztetnek embereknek."

Kiemeli a zsidót az emberi közösségből, felruházza azzal a joggal is, hogy a másik emberi csoport Isten-imádatát is joga van bemocskolni büntetlenül.

,,T. 25. b. Iap...Megillach

Chona rabbi mondá: Egy zsidónak szabad egy nemzsidónak azt mondani: Vedd a te bálványodat és dugd az ülepedbe.

A faji öntudat és büszkeség fokozására, megbántás esetére már az Istenség személyi védelmét is kiterjeszti a zsidóra:

,,T. 58. b. lap... Sanhedrin

Ha egy nemzsidó egy izraelitát megüt, méltó a halálra.

Ezzel szemben ha minket nemzsidókat arcul ütnek, tartsuk oda a másik felünket is. (ők teljesen felszabadítva, mi pedig teljesen gúzsba ­kötve)

,,T. 7. a. Iap...Berakhoth

Jizmaél ben Elisa rabbi mondja: Egyszer belép­tem a Szentek Szentjébe, hogy fűszeráldozatot mutas­sak be s láttam a Seregek Urát egy magas, fenséges trónom ülni. Ő így szólt hozzám: Jizmáel fiam, áldj meg engem! Én pedig így szólék: Legyen a te akara­tod stb. Ő pedig helyeslőleg bólintott a fejével. Ez azt mutatja, hogy egy közönséges ember áldása sem legyen csekélység a te szemeidben.

Amint látjuk, a faji öntudat tervszerű emelé­sének minden mozzanata megvan a Talmudban. Ez a nevelési módszer a leghatásosabb eszköz arra, hogy a faji elkülönülés érzése második énjévé váljon a zsidónak. Ezzel a vallástanítási módszerrel sugallja, hogy világ összes zsidója egy család tag­jának érezze magát. Nem szégyellheti származását egy sem, mert oly közel áll az Istenséghez, hogy azt - (nem közömbös értékű, tehát hatóképes) áldásban részesítheti.

A zsidóság a Talmud elvei szerint tehát fajilag oly magasan áll, hogy feje az égboltozatig ér.

Most nézzük, hová helyezi a Talmud a Noachidát, s így természetesen minket magyarokat is!

ad. IV.

Faji különbség. A Noachida nem ember.

Amíg a zsidót a fent mondottak szerint felemeli égi magasságig, addig a Noachidát előbb lesajnálja:

"T. 58. a. Iap...Berabbol

Aki a nemzsidók seregeit látja, ezt mondja: Igen megszégyenül a ti anyátok, aki szégyenére szült ben­neteket.

"T. 58. b. Iap...Peraller

Aki a nemzsidók sírjait látja, ezt mondja: Igen megszégyenül a ti anyátok, aki szégyenére szült titeket.

Azután a Noachida udvarát, háza környékét és lakását gyalázza le, mondván:

"T. 75. a. Iap...Erubin

Egy nemzsidónak lakása nem tekinthető lakásnak.

"T. 61. b. és a. Iap...Erubin

Egy nemzsidónak udvara barmok istállójával egyenlő.

A nemzsidó személyt érintően előbb csak a szolga és szolgálóleány személyével kapcsolatos­an mondja ki, hogy annak halála fölött nincs mit gyászolni:

"T. 16. b. Iap...Berakhot

Történt, hogy Elzéer rabbi szolgálója meghalt. Tanítványai bementek hozzá, hogy vigasztalják. Végre ő így szólt: A szolgák és szolgálók (elvesztése) felett csak annyit kell mutatni amit egy olyan embernek mondunk, akinek az ökre vagy szamara megdöglött.

Továbbmegy, midőn egy Noachida gyerme­kéről mondja, hogy:

"T. 241...Jove'de'ah

Egy szolgáló, vagy idegen nő fiának semmiféle kötelezettsége sincs a szüleivel szemben, mert egy rabszolganőnek vagy nemzsidó nőnek méhében levő gyermek nem több egy baromnál.

A megvetés fokozását jelenti, midőn az állattal azonosnak mondja a felnőtt nemzsidó testét is:

"T. 25. a. Iap...Berakhot

Jehuda rabbi mondá: Egy meztelen nemzsidó előtt tilos a Semat olvasni, Miért egy nemzsidó előtt? (hiszen) ugyanez az eset egy zsidó előtt!

Ez így szükséges, mert ő róluk mondatik is Az ő testük, mint a szamarak teste:- tehát azt lehet hinnük, hogy ő szamárnak tekintendő.

"T. 94. b. lap...(Tósephot).Jabmuth

Az idegenek, nemzsidók magva barom mag.

S abból a megállapításból, hogy a Noachida az állattal azonos, ki is mondja, hogy azzal a zsidóság szabadon rendelkezik, mondván:

"T. 98. b. Iap...Jatmnth

A rabbik mondják: Egy nemzsidónak nincsen apja, mert ők az erkölcstelenségben vannak elsüllyed­ve: az ő magvukat az Úr szabadjára engedte nekünk, amint az mondatik: Az ő testük mint a szamarak teste és az ő magvuk, mint a lovak magva.

Hogy semmi kétsége ne legyen a zsidónak az iránt, hogy a noachida - tehát a magyar is - az állattal egyenlő, még az Isten előtt is, Illés prófétát jelenteti meg bizonyítani a Noachida állat voltát, s ezt így rögzíti csodatétellel a zsidóság emlékezeté­be:

"T. Berakhoth 55/a. lap

Sila rabbi megkorbácsolt egy embert, aki egy nemzsidó nővel hált... Ez elment és bepanaszolta őt a királynál...

A király így szólt:

- Miért korbácsoltad meg őt?

- Mert ő egy nőstény szamárral hált.

- Vannak tanúid?

- Igen.

Ekkor előjött Elijahu (Illés próféta), aki nekik mint ember jelent meg és bizonyította (Sila állítását). Amint a próféta eltávozott, egy ember így szólt: Az Irgalmas (Úr) csodákat művelt a hazugoknak!

Sila pedig felelé: Gonosz! Hát nem szamarak­nak neveztetnek ők? Hiszen ez mondatikig: Az ő testük, mint a szamarak teste. Azután ráütött egy bottal s megölte őt.

Az Istenséget áldó zsidót nemcsak arra tanítja meg, hogy a Noachidát vesse meg, hanem mint fentebb láttuk, megengedi, hogy annak teste fölött is szabadon rendelkezzék. Nehogy a vérségi kap­csolódás folytán eltántorodhasson a Talmudi faji tisztaságtól, eltiltja a zsidót attól is, hogy a nemi vágya kielégítésére felhasználja, nehogy esetleges vérségi kapcsolat jöhessen létre Noachida és zsidó között, inkább az ekként vérfertőző zsidót is kiirtani rendeli a következő szavakkal:

"T. Sanhedrin 87. a. lap...

Ha egy zsidó nővel hál, akkor le kell taszítani, mert ezzel olyan bűnt követett el, mintha bálványokkal keveredett volna sógorságba s a vérbosszulók leüthetik őt.

A fajkeveredés meggátlása és a zsidó faj egyeduralmi vágyának hő óhajaként mondatja két, nyilván hithű izraelitával:

"T. Megillaech 28. a. lap...

Abuha és Minjamin rabbiktól azt kérte egyik izraelita, hogy neki olyan jó dolga legyen, hogy sohase lásson egy nemzsidót:

a másik pedig azt kérte, hogy neki olyan jó dolga legyen, hogy sohase társalogjon egy nemzsidóval.

ad. V.

A nő tisztátalan lény és így csak eszköz.

A zsidó faj uralmi helyzetének elérésére és megtartása céljából a férfit ruházza fel a Talmud az összes jogokkal. A nőt csak másodrendű tényező­nek, inkább eszköznek tekinti, aki a férfi szükség­leteit és a fajfenntartás céljait van hivatva szolgál­ni, s még a vallási szertartásokból is kirekeszti. Ebből a Talmudnak az az elve látszik kidomborod­ni, hogy a nő, aki mint gyengébb képességű, ne is ismerje a főbb irányelveket és így a zsidóság belső élete a külvilág előtt zárt maradjon.

Ezen cél elérésére a fent látott módszer szerint a nő megvetésére tanít:

"T. Sabboth 146. a. lap...

Miért piszkosak a nemzsidók? Mert ők nem álltak a Sinai hegyen. Mikor ugyanis a kígyó Évával volt, szennyet lövelt bele: az izraelitáknál, akik a Sinaj hegyen voltak, ez a szenny elveszett, de a nemzsidók­nál megmaradt.

"T. 152. a. lap...

,,Az asszony egy zsák, amely tele van szennyel."

"T. Joma 18. b. lap...

Rabh rabbi, valahányszor Darsisba érkezett, kihirdette: Melyik asszony akar egy napra hozzám tar­tozni?

Rachmann rabbi valahányszor Sekanzibba érkezett kihirdette: Melyik asszony akar egy napra hozzám tartozni?

"T. Kethuboth 62. b. lap...

Abajje mondá: Az asszony előtt egy kab kicsapongás többet ér, mint tíz kab önmegtartóztatás.

Hozzászoktatja a gyermeket, hogy a nő csak eszköz, akivel szabadon rendelkezik.

"T. Joma. 75. a. lap...

Jaze rabbi mondá: Az Úr megátkozta az asz­szonyt és mégis mindenki szalad utána.

Az asszony szava értéktelen, sőt rossz, amit a férfi ha meghallgat, elkárhozik.

"T. Baba Mezzia 59. a. lap...

Aki a felesége tanácsa szerint cselekszik, az a tisztítótűzbe jut.

A nő az imádságban, vagyis vallási szertartá­sokban nem részes.

"T. Berakhot 45. b. lap...

Csak három férfi köteles a közös asztali imádság elmondására, kettő azonban nem.

Az asszonyok, még ha százan vannak is, nem számítanak. Ugyanez áll a rabszolgákról is.

A nő a törvényen kívül áll.

"T. Baba Mezia 50. oldal...

Az olyan ember számára, akit asszonyok öltek meg, nincs se törvény, se bíró. (Minek hagyta magát!)

A megvetésnek legnagyobb mértéke cseng ki ezen sóhajból:

"T. Kiddusin 82. a. lap...

A világ ugyan sem férfiak, sem asszonyok nélkül nem állhat fenn, azonban jó annak, akinek fiai vannak és jaj annak, akinek lányai vannak.

A belenevelés sikerének biztosítására elmondja naponta imádságként a zsidóval, hogy:

"T. Menachot 44. a. lap...

Meir rabbi mondá:
Az ember köteles mindennap ezt
a három áldást mondani:

Áldott legyen a Szent, hogy nem teremtett engem nemzsidónak,
hogy nem teremtett engem asszonynak,
s hogy nem teremtett engem butának.
 
 
0 komment , kategória:  A zsidóság belszervezete a ..1  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 504
  • e Hét: 4770
  • e Hónap: 18047
  • e Év: 338079
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.