Regisztráció  Belépés
suzymama.blog.xfree.hu
Aki szeretetet vet boldogságot arat!! Suzy Mama
1901.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/26 oldal   Bejegyzések száma: 254 
Béke ,Szeretet,,Szerelem .
  2018-07-01 12:20:40, vasárnap
 
  Őszinte szívből jövő Áldás !-:)



Őszinte szívből jövő Áldást,
kívánok minden ember életébe:
csendes békét, igaz úton, haladjatok,
hitet,mert hittel tudtok célba jutni !

Őszinte szívet mindenkinek,
ahol lakozik az igaz őszinte szeretet,
dalban írom le őszinte,
szívből jövő Áldásomat, igaz lelki békétek lesz !

Őszinte szívből jövő Áldást,
kértem az Atyától az imáimban,
ne legyen soha többé éhség, szegénység,
szűnjön meg minden betegség, családok ne váljanak el soha !


Árvák, az egész világon, ne legyenek soha többé,
kaphassanak meleg családot, ahol boldogok lehetnek,
akiket elhagytak, nem szeretnek, azok soha ne sírjanak.
megtalálják az egyetlent, kit szívük szeret, és az égi fény kísérje őket !

Őszinte szívből jövő Áldást,
kérek minden embere, legyen erejük,
a mindennapok nehézségeit legyőzni,
adasson ez minden ember részére meg, ez adjon örök reményt !


Őszinte szívből jövő Áldást,
kértem, minden nap, és kérem minden emberre,
szűnjenek meg a háborúk, a gonoszságok mindenhol,
helyette, legyen béke, szeretet, szerelem, ez is hozzá tartozik az élthez !

Érzi szívem, megkapom kérésem,
győzni fog az egyetlen az igazság,
a hazugság felett, gyűlölet helyett,
élni fog az igaz őszinte szeretet, béke, szerelem !

Őszinte jövő Áldást, mit kérek minden nap,
imáimban, szívemben, lelkemben, átveszek,
minden emberi rosszat, ami most van,
én magamra átveszem, örömmel !

Őszintén adom szívemet, lelkemet a világnak,
vele együtt szívem szeretetét, hogy kik ma élnek,
örökké boldogok legyenek, soha ne sírjanak,
őszinte szívből jövő Áldást kívánok,
minden ember életébe az egész világon !
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Ha volna még, ki várna...
  2018-06-24 14:06:33, vasárnap
 
 

Jó lenne hazamenni, ha volna még otthonom,
s ha abban az otthonban várna valaki,
aki kitárná előttem azt a nap-szított fakaput,
amelynek elrozsdálló zárját az idő marta ki.

Jó volna, ha édesanyám fáradt karjaiban
ismét fellelhetném azt a régi biztonságot,
mely éreztette velem, bármily galád sorsom,
ölének fészkében oltalmat találok.

Jó volna hazamenni, s kicsit megpihenni
a szőlőlugassal benőtt gangnak hűs kövén,
ahol édesanyám mesélt az életről meséket,
melyeket oly áhítattal hallgathattam én.

Jó volna még egyszer lágyan megölelni,
s megköszönni néki, hogy megszülethettem,
s megköszönni azt, hogy az ő lelkéből ered
az emberek iránti nagy szeretetem.

Jó volna még utoljára kezét csókolgatván
egy pillantást vetni könnyező szemére,
és szívére rálehelni azt a végtelen nagy hálát,
amiért életet adott az övéért cserébe.

Kun Magdolna
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Nőnap
  2018-03-09 14:49:47, péntek
 
 

Vannak lányok, nők, meg nénik,
anyukák, meg nagymamák.
Vannak Katák, Erzsik, Évik,
Zsuzsák, Jutkák, Marikák...
Sorolhatnám a neveket,
hiszen szép számmal akad,
mindegyikre gondoljunk most,
ne legyen ki kimarad!
Mennyi, mennyi kedves angyal
szebbíti az életünk,
segítenek szebben élni,
mennyi nő is van velünk?
Az élet szegényebb lenne
és a lét boldogtalan!
Köszöntsük hát fel a nőket,
mert a Nőnap pont ma van!
Ünnepeljük hát meg őket,
- tőlük csodás a világ,
legyen apró figyelmesség
számukra pár szál virág.

- Aranyosi Ervin -

 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Tudod anya,
  2018-01-11 15:01:17, csütörtök
 
  TUDOD ANYA

Tudod, anya, gyakran gondolok rád,
peregnek a napok, és nekem nem változtál,
már nem öregszel, már nem vagy beteg,
úgy látlak, ahogy elvesztettelek.

Szelíd mosollyal az arcodon,
szemedben megnyugvás, elmúlt a fájdalom,
kezed kezedbe kulcsolva,
s már nem válaszolsz a kérdő szóra.

Tudod, anya, annyira jó volt gyereknek lenni,
nem is akarnék már többet felnőni,
Te sem öregednél meg soha,
mindig velem lennél, mint akkor, valaha.

Tudod, anya, én is anya vagyok,
peregnek nekem is a napok,
én még öregszem, és beteg is lehetek,
remélem, úgy megyek el, hogy szép emlék leszek.

Pécsi Ágnes

Forrás ~ Internet

 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Adjon Isten új évet,
  2018-01-09 19:52:19, kedd
 
  Adjon Isten új évet,
Az új évben egy új széket!
Adjon elé asztalt, nagyot,
Terítéket, szép gazdagot!

Mindennapi kenyerünket,
A székünkön a helyünket,
Asztal körül helyet másnak!
Helyet az egész Világnak!

Adjon Isten jó szándékot,
Tiszta szívből ajándékot!
Erőt, tudást, akaratot,
Fehér lelket, patyolatot!

Adjon néktek békességet,
Szorgalmat, jó egészséget!
Igaz társat, hű barátot,
Tiszta házat, jó kabátot!

Jó kabátban jó nagy szívet,
Jó nagy szívben igaz hitet!
Igaz hitben igaz élet!
...Adjon Isten boldog évet!😊
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Dédnagyanyó karácsonya
  2017-12-28 14:42:48, csütörtök
 
  Erdőszélen kicsi kunyhó,
Öreg Anyó itt lakik,
Őrizgeti száz évének
féltve őrzött titkait.

Bundás kutya, Cirmi cica
Anyókával éldegél.
- Ritkán jár erre a postás,
csak amikor jön levél.

Öreg Apó, tavaly télen,
fel a mennybe költözött.
Anyó tudja, - jó ember volt,
- és angyalnak öltözött.

Álmában még találkoznak,
beszélgetnek keveset,
simogató szavaikban
megbújik a szeretet.

Kint lehullott az első hó,
minden fehér tünemény.
Kis kunyhóban, tűzhely mélyén
sül pár apró sütemény.

Dédunokák, hogyha jönnek,
díszvendégek legyenek,
málna szörpöt iszogatva
finom sütit egyenek.

Kicsi kunyhó kéményéből,
lágy füst száll az ég felé,
legalább a földi illat
öreg apót meglelé.

Felöltözik Öreg Anyó,
mert hideg a téli szél,
ajtó előtt havat söpör,
s közben magában beszél.

- Hej Apókám, ki mesél ma
unokáknak szép mesét,
amíg eszik az Anyókád
diós, mákos bélesét?

Azt sem tudom eljönnek-e,
ha tudják: nem lesz mese.
Nem is tudom, hogy az ünnep
mese nélkül rémes-e?

De mit tegyek, a mesének
te voltál a mestere.
Nem feküdt itt mese nélkül
egy gyermek sem, este le.

Mi lenne, ha súgnál nekem,
egy szép mesét kedvesem?
Nem múlna el az unokák
karácsonyi kedve sem.

Öreg Apó mennyországból
nyugtatgatja kedvesét,
- ültesd le az unokákat,
súgok neked szép mesét.

Öreg néne a sütőből
kivette, mit készített,
süteményből, nagy tányéron
szép kis halmot épített.

S mint ahogy a hó a rétet,
porcukorral lepte be,
és hogy meglepetés legyen,
kendő alá tette be.

Majd leült a hintaszékbe,
s elbóbiskolt, jaj, nagyon,
szép álmából arra ébredt,
zörgetnek az ablakon.

Szeme ragyog - Hát megjöttek!
- arcán öröm ömlik szét,
úgy sietne, s visszatartja
ez a fránya hintaszék.

Az ajtóban sorakoznak
kisebb nagyobb gyerekek.
Dédnagyanyó várja Őket,
s szívében a szeretet.

Ölelgeti sorra mindet,
mindegyik nőtt, változott,
végül jön a legnagyobb is
aki fenyőfát hozott.

Kis fenyőfa illatával
betölti a kis szobát,
néhány gyermek dúdolja
a “kiskarácsony" dallamát.

Vén komódon szép terítő,
Karácsonyra ott marad,
erre teszik a fenyőfát
tartó díszes talpakat.

Hátizsákból kikerülnek
üvegdíszes dobozok,
szaloncukor, habcsók díszek,
kézzel festett tobozok.

Elkezdik megtervezgetni,
hova milyen dísz kerül
öltöztetik a kis fenyőt,
szép lesz majd, ha sikerül.

Dédnagyanyó hintaszékből
figyeli a dolgokat,
Csodás ünnep a Karácsony,
nem lehetne boldogabb!

Elkészül a karácsonyfa
tetején már csúcs ragyog,
- Hát ezek az apróságok
egytől egyig angyalok.

Gyertya gyullad, és a kunyhó
énekszóval megtelik,
Dédnagyanyó szíve örül,
elhallgatná reggelig.

- Ám de itt a friss sütemény,
üljetek le gyerekek,
csak ti nektek sütögettem,
mindegyikből vegyetek.

Kínálgatja dédmamácska,
s amikor már mind evett,
- Figyeljetek - kéri tőlük
- mesét mondok gyerekek.

És ahogy elcsendesednek,
mesélni kezd nagyanyó,
messzi tájról, emberekről,
télről, mikor hull a hó.

Mennyről, ahol nagyapó van,
s minden kedves, csodaszép,
(Ahonnan nagyapó súgja,
nagyanyónak a mesét.)

S lám a mese elvarázsol,
hallgatja a sok gyerek.
Képzeletük mozivásznán,
pont, mint egy film úgy pereg.

És eljön a mese vége,
elmúlik az áhítat.
Könyörögve kérik Dédit,
hogy meséljen másikat.

Csakhogy eljött már az este
álom manó bekopog.
Ágyba kerül minden gyermek,
álmosak és boldogok.

Betakarja mindegyiket,
puszit ad az arcokra,
s visszaballag a konyhába,
mert neki még van dolga.

Milyen csodás a karácsony,
olyan boldog a szíve,
Elmosogat, s bibliáját
veszi most a kezibe.

Elmormol pár imádságot,
köszöni a szép napot,
köszöni az Úristennek,
ami szépet épp kapott.

Aztán párja jut eszébe,
megszólítja kedvesét.
Megköszöni neki ezt a
boldogságos szép mesét.

Végül elnyomja az álom,
s álmaiban éli át,
újra itt van nagyapó is,
s itt vannak az unokák...

Aranyosi Ervin
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Szívem szeretetét...
  2017-12-15 15:44:49, péntek
 
  Becsomagoltam egy szép dobozba,
cseppnyi szívem szeretetét.
Ezt adom idén a világnak,
s szórom belőle szerte szét.
Neked is jut, csak tárd ki szíved,
a szeretet, az végtelen.
Ha úgy érzed, te is szeretnél,
hát szeress együtt én velem...

Aranyosi Ervin
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Postás vigye levelemet
  2017-11-30 19:16:21, csütörtök
 
  Imádkozok reggel-este, de ma, letérdelek hozzád,
Azt mondják, ha szívből kérek, elviszi a postás,
Nagy kéréssel jövök eléd, kezem kulcsolása néma,
Suttogják, hogy minden bajunk, bizony megvan írva.
Karácsony jön, ünnep készül, az ember hamis vágya,
Rég nem figyelnek lábuk elé, szíveik is zárva,
Közöny ül az arcaikon, csak a pénz uralja őket,
Mindenféle eldobandó hatalomra törnek.

Fut az idő, köszön a tél, a tekintetek mások,
Van ki gyűlöl, van ki szeret, van aki csak álmos,
December jön, pokol az úr, a csillogásnak hava,
Az ígért szó már nem ér semmit, sem az ember szava.

Eltűnt minden ami igaz, a hit, a szó varázsa,
Belefeled még a könny is, a fájó elmúlásba,
Hamis tükrök, összetörve, falaikon lógnak,
Álarcukat, minden reggel, a pokol ura nyújtja.

Gyűlöleted rútságod lesz, szeresd embertársad,
Ha, nem ezt éled itt e földön, poklot szolgálsz lápban,
Mit akarsz ott lenten ugyan, hová tartasz mondd el?
Lelked sötét bugyrocskáit, vasvillákra tűzted?

Hol van a régi szép világod, hová tűnt a szeretet?
Hol az ember, ki egymásért mindent jót elkövetett?
Hol vannak a szép szavak, és hová vész az érzelem?
Vigyázz ember Istened van, és látja, hogy mi teszel.

Angyal nyisd meg szemeiket, hisz éjsötétben élnek,
Postás vigye levelemet, messzi magas égbe,
Tegye az Úr lába elé, vagy kezeibe, mindegy,
Kívánságom legyen való, szívből kérem Tőle.

Kovács Kókai Kata

Szerzői jogok fenntartva©
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Érdekes találkozás
  2017-09-26 13:15:19, kedd
 
  Találkozott a Szív az Ésszel.
Az Ész azt kérdezte nagy mellénnyel:
Na, kicsi Szív, mondd, mit érzel?
S a Szív halkan ezt a választ adta bölcsen:
Ó, énbennem sok szép lakik;
itt a jóság, mindig segít,
aztán jön a türelem, mely békességet teremt,
lakik itt még szelídség, öröm, hűség, szívesség,
a szeretet is itt lakik,
s a megbocsátás is betekint.
Együttérzésnek is van hely még,
az alázattal jól megfér,
és itt van még a szerelem, szenvedély és emlékek.
Mit érzek? - hát csupa jót,
lüktetek és dobogok!
Az Ész gúnyosan mosolyog:
Buta Szív, csak ennyit tudsz?
És a bánat, fájdalom, gyász, csalódás, kudarcok?
Szomorúság és veszteség,
s ha elfogy a szép reménység?
Mi marad? A szenvedés.
"Győztem!" - gondolta az Ész,
a hatalom a tudásé!
Az értelem az én vagyok,
érzéseket uralok.
Gondolkodni, az a lényeg, az érzések itt mit sem érnek!
A látszat, bizony az a fontos,
fenntartani legfőbb dolog,
mert a szívbe, ugye, senki sem lát,
de arcod látja ország, világ!
Így oktatta Szívet az Ész,
s a Szív búsan lefelé néz.
Majd lágyan búgva, kedvesen,
az Észre néz és így felel:
Hiába van oly sok ész. Tudás, hatalom, mondd, mit ér,
ha nincs érzés, mi bennem él?
Nincs, mi küzd az emberért.
Érzés nélkül nincs dobbanás,
így leli az ember halálát.


Váradi Krisztina
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Öröm és szeretet
  2017-07-25 18:20:19, kedd
 
 


Barátot keresni, elindult az öröm,
úton megbotlott egy nagy - irigység - kövön.
Megütötte magát, a teste fájt nagyon,
de nem volt senkiben, egy csöppnyi szánalom.
Aki látta, inkább messze kerülte őt,
hiába várt szegény, szívet felemelőt.
Meglátta, megszánta, őket a szeretet,
talpra állította, s így tovább mehetett.

De már nem egyedül, hanem mint két barát,
kart karöltve, együtt mehettek már tovább.
Öröm és szeretet, mint ikertestvérek,
hova hívták őket, örömmel betértek.
Ott megszűnt a harag, az ég is kiderült,
bántó és bántott fél, immár együtt örült.
Öröm és szeretet, ez a szép ikerpár,
békítő szándékkal, még ma is szertejár.
Mert még sok családban nincs öröm, szeretet,
harag és gyűlölet tölt be ma, sok szívet.

Ezt a szép ikerpárt, Isten adta nékünk,
boldoggá tehessen, míg e földön élünk.
Öröm és szeretet, térjetek be hozzánk,
viduljon fel szívünk, derüljön fel orcánk.
Térjetek be minden magyar szívbe, házba,
tűnjön el szívünkből a harag, a lárma.
Hol öröm, szeretet, tölt be szívet - házat,
onnan - imaszárnyon - hála mennybe szállhat.


Pecznyík Pál
Celldömölk 2010. V. 16.
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
     1/26 oldal   Bejegyzések száma: 254 
2018.07 2018. Augusztus 2018.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 19 db bejegyzés
e év: 543 db bejegyzés
Összes: 7509 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 94
  • e Hét: 3585
  • e Hónap: 14611
  • e Év: 338554
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.