Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 61 
125 éve szereztük meg az első olimpiai aranyunk
  2021-04-11 20:00:25, vasárnap
 
 







125 ÉVE SZEREZTÜK MEG AZ ELSŐ OLIMPIAI ARANYUNK


Hajós Alfréd (Budapest, 1878. február 1. - Budapest, 1955. november 12.) magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok. A sportsajtó által adományozott beceneve a ,,Magyar delfin".


Százhuszonöt évvel ezelőtt, 1896. április 11-én szerezte meg Hajós Alfréd hazánk első aranyérmét.

Hajós Alfréd úszó 100 méteres gyorsúszásban megszerezte az első magyar olimpiai aranyérmet.

Az 1896. évi nyári olimpiai játékokon (az első újkori olimpián) Athénban a 13 °C-os tengervízben megrendezett versenyen megnyerte mind a 100 m-es (1:22,2) - vízből indulva -, mind pedig az 1200 m-es (18:22,1) - hajóról a partra úszva - gyorsúszószámot, ezzel ő szerezte a magyar sport első és második olimpiai győzelmét (nem aranyérmét, hiszen akkor még ezüstérem járt a győzteseknek). Hajós Alfréd két győzelmet is ünnepelhetett ezen a napon.

Hazaérkezésekor százak várták a pályaudvaron. Ő azonban hamarosan az egyetemre sietett, hogy tanulmányi elmaradását bepótolja. Közben a BTC játékosaként az első magyar futballválogatottnak is tagja lett, valamint érmeket szerzett síkfutásban, gátfutásban és diszkoszvetésben is.

1924-ben a párizsi olimpia szellemi versenyén építészet kategóriában Lauber Dezsővel közösen készített terve ezüstérmet nyert a budapesti Stadion tervével. (Aranyérmet nem osztottak ki.) Mivel ma már nem rendeznek szellemi vetélkedőket az olimpiákon, ma is ő az egyetlen magyar, aki művészeti és sport kategóriában is olimpiai érmet szerzett.

A húszas évektől kezdve egyre népszerűbbé vált a nagy terek építészetében a vasbeton alkalmazása. Ezt nyilvánvalóan felismerte Hajós Alfréd is, ami legismertebb sportépületében, a róla elnevezett Sportuszodában öltött testet. A fedett uszoda vasbeton szerkezete a belépőt fogadó látvány legmeghatározóbb eleme. A medence és a mennyezet között 14 méter a távolság, így impozáns, tágas belső tér született. Mire ehhez az épülethez ért pályáján, Hajós már a szecesszió és az eklektika stílusai után jóval letisztultabb formavilágú, modern épületeket tervezett - haladva a korral, jól ráérezve az építészet legfrissebb változásaira. Az új versenyuszoda külföldön is nagy sikert aratott: a L'Architecutre d'Aujourd'hui részletesen számolt be róla. Az uszodát 1937-ben, majd 2005-2006-ban is bővítették, de a főbejárat ma is az eredeti helyen van. A csarnokot 1999-ben felújították, így ma is fényesen ragyog a fehér falakon a medencék vizének tükörképe.

1955. november 12-én hunyt el. Sírja a Kozma utcai temetőben található. 2010-ben posztumusz Ybl-díjban részesült. Elért eredményei az olimpiai emlékkönyvekben és a megépült remekművekben ma is élnek.

Több iskola viseli nevét. Hajós Alfréd Társaság is alakult, a bajnok emlékének ápolására.







AZ ARANYÉRMEK TÖRTÉNETE





1896 Hajós Alfréd 100m gyors - Szále László írása


Hajós Alfréd nem akart olimpiai bajnok lenni. Azt sem tudta jóformán, mi az. Legfeljebb halvány iskolai előképei lehettek az ókorból, amikor a bajnokoknak babérkoszorút adtak, és nagy becsben tartották őket.

Mindenesetre, amit ma mi gondolunk az olimpiai bajnokokról, azt ő nem gondolta. Nem gondolhatta, hiszen előtte nem voltak ilyen játékok, ilyen bajnokok, s nem tudhatta, hogy az olimpiai eszme ekkora karriert fut majd be. S azt sem, hogy a szigorú amatőrizmus, a szent lelkesedés helyett a bajnokok egykor több milliós állami hálában részesülnek - ha szerencséjük van, sok milliós reklámszerződéseket kaphatnak - s öreg korukra járadékot.
Amikre rá is vannak szorulva, hiszen az élsport ma már teljes embert kíván, dolgozni - egyesek szerint tanulni - sem lehet mellette: aki bajnok, annak sínen van az élete, aki nem, annak könnyen zsákutcába futhat. Ezért a sportolók nagy része vállalja az embertelenül sok munkát és akár az egészségkárosodást vagy a lebukás kockázatát a doppingellenőrzésen.

Hajós Alfréd minderről semmit sem tudott. A tizennyolc éves egészséges, tehetséges, kedves fiú kicsit csodálkozva, de boldogan állt a győzelmi emelvényen (ha volt), eszébe sem jutott, hogy történelmi tettet hajtott végre, hogy örökre beírta a nevét a magyar sport nagykönyvébe, csak arra gondolt - mint Beke Kata 1990-ben - uramisten, győztem.

Őszinte örömet érzett, s nem zavarta különösebben, hogy a zenekar, tévedésből az osztrák himnuszt kezdte játszani, végül is dualista monarchiában éltünk, az osztrák császár volt a magyar király, s az azért mégsem várható el egy görög zenekartól, hogy naprakész legyen ilyen bonyolult közép-európai státusügyekben. S ha a himnusz nem is szólt, magyar zászló azért lengett. A küldöttségnek ugyan nem volt hivatalos zászlója - minek, csak szégyent hoznak rá, destruált a sajtó -, szerencsére Stobbe Ferenc, a Sport-Világ főszerkesztője lopott egyet egy avatásra váró házról, s benyújtotta az induló vonat ablakán - hátha mégis szükség lesz rá. Szükség lett.

Pedig, hogy akkor ott, a Zea-öböl hullámzó vízében mire lesz képes Hajós Alfréd, nem tudta senki. Itthon általában megnyerte a versenyeket, párszor Bécsben is legyőzte riválisait, de hogy ez mire lesz elég a világ legjobbjai ellen, sejteni sem lehetett. Nem is ismerte a versenytársakat, az eredményeiket se, nem voltak még olimpiai csúcsok, hisz nem voltak olimpiák sem.

Amikor Hajós Alfréd végigúszta a 100 métert a borzalmasan hideg, 12 fokos tengervízben, nem csapott öklével a levegőbe, mert fogalma sem volt róla, hogy győzött. Csak később tudta meg, hogy 82,2 másodperces eredményével olimpiai bajnok lett. Magyarországnak az első.

Aztán vérszemet kapott, s a biztonság kedvéért megnyerte az 1200 méteres hosszútávot is, így a magyarok két aranyérméből kettőt nyert, s ehhez jött még Dáni Nándor ezüstje 800 méteres síkfutásban, Szokoly Alajos bronza 100 méteren, Kellner Gyuláé a maratonin, illetve Tapavicza Momcsillóé teniszben (itt a 3-4. helyért nem játszottak.)

Gyönyörű, szép eredmény ez a kis magyar küldöttségtől, amely minimális állami támogatással (3000 forint helyett csak 1000-et kaptak az utazásra), és a sajtó állandó fanyalgása közepette indult útnak.

Itthon éppen folytak a millenniumi ünnepségek, Magyarország belefeledkezett a múltjába, éppen nagynak, dicsőnek és legyőzhetetlennek érezte magát, s a hangadók attól tartottak, hogy Athénban leégnek a magyarok, mert felkészületlenek, a vert mezőnyben végeznek mind, rossz hírét keltve az országnak - mint ahogy a mindenkori ellenzék szokta manapság.

Mi lehetett Hajós Alfréd meglepő sikerének a titka? Szemtelen fiatalsága? A sokoldalú tehetsége? A mindig tökéletesre törekvése - az úszástól, a focin át az épülettervezésig? Vagy talán az úgynevezett magyar tempó, melynek stílusát a tengerészektől leste el, s ezt kombinálta delfinszerű lábmunkával? Esetleg belejátszott az is, hogy itthon sokat úszott az Országház előtti, dunai uszodában, melynek vizét a folyóból kerítették el, s éppúgy nem volt feszített víztükre, mint a Zea-öbölnek? Mindegy már.

"Az ember nekimegy a meredeknek, s nem néz máshová, csak oda, ahova lépni szándékozik" - írta Hajós Alfréd 1956-ban megjelent, ,,Így lettem olimpiai bajnok" című könyvében.

Szép életfilozófia: mindig följebb és mindig a következő feladatra koncentrálva. Legfeljebb az zavaró benne kissé, hogy a mindig vízszintesen úszó bajnok miért függőleges szimbólumot választott magának.







1896. Hajós Alfréd 1200m gyors - Gallov Rezső írása

Az első újkori olimpiai játékok atlétikai versenyei 1896. április 10-én a maratoni versennyel zárultak. Másnap rendezték az úszás küzdelmeit. Az utókor végtére is szerencsés, hogy a nevezetes napról, amelyhez az első két olimpiai bajnokságunk fűződik, részletes, változatos és többféle beszámolót olvashat. Kertész Róbert (később kultuszminisztériumi államtitkárnak nevezték ki), a Pesti Hírlapnak küldte tudósításait, s a maratoni versenyt követően - ahol Kellner Gyula remekelt óvás után elért harmadik helyével - másnap már Pireuszban tűnt fel. Ott volt a Zea-öböl partján. Visszaemlékezései között írt továbbá a sporttörténeti küzdelmekről, többek, Kemény Ferenc, a NOB magyar alapító tagja, sőt maga Hajós Alfréd, a főszereplő is írásba foglalta később élményeit.

A jeles nap, április 11. Kemény emlékezete szerint - aki földalattival ment ki a fővárosból Pireuszba - feltűnően hűvös, barátságtalan, szeles reggel köszöntött be (mindössze 12 fok volt). Érdekes és ugyanakkor persze egyáltalában nem rendkívüli, hogy bár élményeik ugyanahhoz az eseményhez kötődnek, mégis, főként a részleteket illetően, egymástól eltérő megállapításokat tesznek. A tengeröböl vizének hőmérsékletét illetően például, amit egyáltalán nem mellékes körülményként kellett figyelembe venni az indulóknak, főként a harmadik, az utolsó, s egyben a leghosszabb szám, az 1200 méteres verseny előtt. Kertész Róbert 12-13 fokról ír, Kemény 14-ről tesz említést, Keresztényi József sporttörténész mindössze 10-ről. Hajós nem méricskélt, később sem számszerűsített, egyszerűen dermesztőnek érezte a tengert már az első vízbeszállás alkalmával is, pedig hát a küzdelem ekkor alig tartott tovább egy röpke percnél.

A 100 és 1200 méteres verseny között iktatták programba az 500 méteres számot, amelyet az osztrák Paul Neumann nyert meg, ám a kellő felmelegedésre már nem maradhatott elég ideje az utolsó erőpróba előtt... Hajós ugyanakkor kihagyta az 500-at. Pontosabban szólva nem vártak rá - jóllehet itthon előzőleg erre is benevezték - mert hosszasan és talán egy kissé túl akkurátusan is készülődött, teljesen belefeledkezett a ,,bemelegítésbe", s elvétette az időt. Később Lauber Dezső, barátja, kollégája, maga is sokoldalú sportember utalt egy beszélgetésükre, ahol Hajós állítólag célzott arra, hogy a kegyetlen hideg miatt úgy döntött - lekési a rajtot, s összpontosít a hosszabb távra... Mindenesetre nem panaszkodott, a rendezőknél nem emelt kifogást, nem csinált ügyet a dologból, kész tényként vette tudomásul a történteket. Először is a mellét kellett ápolnia, mert még a 100 m gyors rajtja előtti felsorakozáskor az erre a célra kihúzott erős hajókötél jócskán lehorzsolta a bőrét, s a sós víz végig csípte is a sprintverseny közben. Ujjnyi faggyúval kente be azután gondosan minden porcikáját a már megtapasztalt, kegyetlenül hideg víz elleni védekezés gyanánt. Az öbölből három kis gőzösön vitték ki a nyílt tengerre a bátor résztvevőket - egyes források szerint 12, mások szerint 15 úszót, majd a rajtpisztoly dörrenésére ugrottak az alkalmatosságokról a vízbe, s kezdték meg küzdelmüket a rettenetes hideggel, széllel, két-háromméteres hullámokkal és - egymással. A rajt után, a zord körülmények közepette, Hajóst hamarosan nem csak magányosság érzése, hanem leginkább a veszély tudata kerítette hatalmába: mi történik velem, ha netán görcsöt kapok, s tehetetlenné válok?! - gondolta. A kis hajók eltűntek, visszaindultak a kikötőbe, sorsukra hagyták a versenyzőket, hogy hírül vigyék a sikeres rajtot.

Elvesztvén szeme elől az ellenfeleit - bajnokunk később bevallotta - eljutott a feladás gondolatáig, ellenben egyszerűen nem talált a láthatáron csónakot, amely felvehette volna. Az életösztön erősebbnek bizonyult benne a győzni akarásnál is, s úgy döntött, előbb jut ki, s éli túl az egészet, ha minél gyorsabban a célnak veszi az irányt. A tőle némileg leszakadó, s egyetlen fenyegető ellenfelét, a görcsökkel küszködő osztrák Paul Neumannt szinte az utolsó pillanatokban mentették ki a kísérők, akik az öböl bejáratától aztán végre visszafordultak a szerencsétlen versenyzők irányába, s egymás után halászták ki a remény- és erővesztett úszókat.

Hajós végre akkor kezdett kissé megnyugodni, amikor átúszott az öböl kapuján, s bár éles késszúrásokként érezte minden ízében a hideg víz verését és a szél ostorcsapásait, valamelyest könnyebbé vált a helyzete, mert a hullámok fokozatosan veszítettek erejükből, s fel-feltűntek mind gyakrabban a versenybírák hajói is a közelében. Ellenfelet ellenben egyetlenegyet sem látott, s már egész elbizonytalanodott, amikor mind erőteljesebben hordta felé a szél a parton összesereglett hatalmas tömeg ujjongását. Őt ünnepelték, a legyőzhetetlen ,,Magyar Delfint", aki messze-messze megelőzte még a hazai vizeken versenyző görögöket is. Érdekesség, hogy a krónikák 100 méteren csak és kizárólag a győztes idejét őrizték meg, a helyezettek időeredményei feledésbe merültek. Viszont az 1200 méteren nyilván bőségesen maradt idejük a kalkulálásra. Hajós 18:22.1 nyert. A külföldiek sehol, őt a hazai vizeken küzdő két görög úszó követte. A második Andreou Ioannisz lett 21:03,4-gyel. A különbséget pontosan átszámítani méterre szinte lehetetlen, de óvatos becslések szerint Hajós legalább nyolcvan métert vert rá az utána következőre.

Első, s mindjárt kettős olimpiai bajnokunk zseniális építészmérnökké vált - világhírű tervező lett. Az ő elképzelései szerint alapján épült annak idején, a harmincas évek elején, az immár az ő nevét viselő és műemléki védettséget élvező patinás Margitszigeti Nemzeti Sportuszoda, a Megyeri úti stadion, a pápai, miskolci, kaposvári, a MÁV-, a BTC-, a Millenáris sporttelepek, a Császár-uszoda, a miskolci, a győri, szegedi, kisvárdai uszodák. Fedett uszoda tervével 1928-ban állami nagy aranyérmet nyert, de előtte, az 1924-es párizsi ötkarikás játékok szellemi olimpiai versenyén - a kolléga, Lauber Dezső társaságában - stadiontervével a legjobb lett. Az első díjat nem adták ki, övék lett ellenben az ezüstérem. Aranydiplomával 1949-ben tüntették ki. S végül, de egyáltalában nem utolsósorban: az 1955-ben elhunyt kivételes testi, szellemi és erkölcsi értékeket megtestesítő, rendkívüli emberben, remek tollú újságírót is tisztelhettünk: 1903-1904-ben a Sportvilág szerkesztője volt, majd 1904-től 1908-ig a Pesti Napló Sportrovatának vezetőjeként munkálkodott.


2005-ben, halálának ötvenéves évfordulóján tisztelettel adózva emlékeztünk meg róla.


MI, MAGYAROK - A ,,magyar delfin" - Hajós Alfréd

Link



Halálfélelmében nyerte meg az olimpiát

Link



Hajós Alfréd emléke

Link







Az 1896-os olimpia magyar csapata (fent, balról) Kellner Gyula, Kakas Gyula, Szokoly Alajos, Dáni Nándor. (ülnek) Hajós Alfréd, Wein Dezső.








 
 
0 komment , kategória:  Sport  
Olimpiai bajnokunkat gyászolja az ország
  2021-04-10 21:30:33, szombat
 
 







OLIMPIAI BAJNOKUNKAT GYÁSZOLJA AZ ORSZÁG - ELHUNYT IGALY DIÁNA, OLIMPIAI BAJNOK SPORTLÖVŐ


Kétszer támadta meg a koronavírus Igaly Diánát - másodjára elveszítette a küzdelmet

A kitartás művésze volt, sziszifuszi erőfeszítéssel jutott fel az olimpiai dobogó csúcsára. És most nincs többé. Az 56 éves korában a koronavírus következtében elhunyt Igaly Diána olimpiai bajnokot családja, a sportlövővilág és az egész ország gyászolja.

Még most, 56 évesen is olyan jó erőben volt sportlövőbajnokunk, hogy rá akarták venni a visszatérésre, de sajnos másodjára már nem tudott megbirkózni a koronavírus támadásával



Kétszer támadta meg a koronavírus Igaly Diánát - másodjára elveszítette a küzdelmet





Ezek szerint kétszer támadta meg a kegyetlen koronavírus, és hiába harcolt ellene, másodjára elveszítette a küzdelmet. Két nappal később, április 8-án este mégis elvitte a förtelmes betegség. Igaly nevét a 2004-es athéni olimpián ismerte meg az ország, akkor tanulták meg sokan, mi is az a skeetlövészet. Fantasztikus reflexekkel kapta le az égről a jobbról, balról érkezett korongokat. Kemény, három és fél évtizedes munkája érett be Görögországban.

Igaly Diána 1965 januárjában született. Szülei szintén szenvedélyes sportlövők voltak, olyannyira, hogy lányukat a vadászat mitológiai istennőjéről nevezték el, noha akkor még e név nem szerepelt a naptárakban. Kisgyerekként magába szívta a puskapor illatát, hatéves sem volt, amikor a szüleivel már versenyről versenyre járt, a lőtéren szedegette a hüvelyeket, majd fogták a nehéz fegyverét, amikor a pici lány először húzta meg a ravaszt. Nem volt kérdés: ő is versenyezni fog! Habár a szülei óva intették ettől. Na, igen, édesapja, József, tehetségét nem kamatoztathatta a kommunista világban: mivel nem volt párttag, nem vitték ki az 1976-os montreali olimpiára. És mégis, Dia 13 évesen igazolt versenyző lett, s ahogy nagykorúvá cseperedett, junior Eb-címet nyert. Később négy vb-n diadalmaskodott koronglövészetben (1998-ban világcsúccsal), és ugyanennyi olimpián fogott fegyvert. Az 1992-es barcelonai olimpián 42., 2000-ben, Sydneyben már bronzérmes, majd 2004 számított a beteljesülés évének: az első magyar női sportlövő olimpiai bajnokká avatták.



Kétszer támadta meg a koronavírus Igaly Diánát - másodjára elveszítette a küzdelmet - Mediaworks Archív





Athéni győzelmekor megcsókolta a puskáját, így emlékezett imádott édesapjára, aki nem élhette meg lánya fantasztikus sikerét. Édesanyja közben itthon izgult érte, és úgy ébredt a döntő reggelén, hogy a lányuk aznap megnyeri az aranyat. Ezért imádkozott, és arra kérte volt párját, onnan fentről segítse Diát. Meglehet, a fohász meghallgattatott: Igaly káprázatos lövésekkel, magabiztosan győzött.

"Nem ismert lehetetlent" - nyilatkozta a Borsnak Vasvári Erzsébet, volt kapitánya, versenytársa, és akivel együtt dolgozott a szövetségben. Ő állt hozzá a legközelebb, gyászában nem is tudott mást mondani, csak megjegyezte: - Áldott jó, egyenes ember volt.

De, amikor versenyzésről, küzdelemről volt szó, mintha kicserélték volna.

"Így volt ez versenyzés közben, és akkor is, amikor pályafutása befejezése után az édesapjáról elnevezett budaörsi lőtér jövőjéért harcolt" - tette hozzá Gombos Károly sílövő. - Tüneményes ember volt, akire senkinek egy rossz szava nem lehet. Mindig tudta, kinek mit lehet mondania, ezért sem szerepelt szinte soha a bulvárhírekben. Csak csöndben tette a dolgát.

Diána fiatalon férjhez ment, fia születése után azonban elvált (Tamás informatikával foglalkozik). Az utóbbi időben ismét rátalált a szerelem, de mivel a pandémia eltávolította az embereket egymástól, régi pályatársai sem ismerték partnerét. Hogy mennyire imádnivaló teremtés volt, arra még egy adalék. A rádióban Siklós Erik közvetítette Igaly athéni győzelmét. Ő így emlékszik erre a napra.

"A görög fővárosban, 2004-ben két napon keresztül két kollégám járt ki a lőtérre, de siker híján nem volt miről beszél­niük..." A harmadikon engem küldtek ki a magas athéni dombon kialakított lőtérre Igaly versenyéről tudósítani. Mivel nem sok ismeretem volt a skeetlövészetről, magyar edzők segítségét kértem, hogy készítsenek fel, és közben fogadást kötöttem Igalyval. A tét az volt, hogy ha Dia nyer, kötelező végrehajtani egy bukfencet. Nyert, és le a kalappal, de a görögök legnagyobb csodálkozására megcsinálta az előre-átfordulást. Tiszta ember volt, akinek üdítő egyénisége átragadt embertársaira is!



Nagy György - MTI





Gombos Károly

egykori szövetségi kapitány március elején arra próbálta rávenni az olimpiai bajnoknőt, hogy mivel bőven 60 alatt van, és kiváló kondíciónak örvend, kezdje el újra a versenyzést. - Nevetve azt válaszolta - nyilatkozta Gombos -, hogy erre térjünk vissza később, de valóban sokat fut, fizikailag nagyszerű formában érzi magát.

Orbán Viktor

miniszterelnök is elbúcsúzott a bajnoknőtől. - Elment Igaly Diána. Az olimpiai bajnoknő, aki dicsőséget szerzett hazájának. Neki köszönhetjük, hogy több évtized után újra magyar sportlövő állhatott az olimpiai dobogó tetejére. Emlékét megőrizzük!

Nagy György

a sportlövők elnöke: A magyar sportlövészet kiemelkedő személyisége, aki mindent kizárva tudott küzdeni a céljaiért, nagy harcos volt, borzasztóan sajnálom, hogy ezt a küzdelmet elveszítette - mondta.



Szívós Márton - MTI





Szívós Márton

olimpiai bajnok vízilabdázó: Mély gyásszal búcsúzom egy bajnoktól, baráttól és az egyik legcsodásabb embertől, akit valaha ismertem. Isten veled, Dia.



Nagy Tímea - MTI





Nagy Tímea

olimpiai bajnok párbajtőröző: Bár ne nyertünk volna semmit, de együtt, szépen öregedhettünk volna meg.



Kemény Dénes - Bors Archív





Fiammal gyászoljuk Diát

- Nem tudom eldönteni, vajon az én gyászom mélyebb-e avagy Márk kisfiamé? - nyilatkozta lapunknak Kemény Dénes, aki három olimpiai aranyérmet harcolt ki férfi vízilabda-válogatottunkkal. - Pénteken Márk odahaza online-oktatáson vett részt, de hallotta, amint a telefonomban sokszor elismételem Dia nevét. Leszaladt hát hozzám, hogy megtudja, mi történt... Dia szövetségi alelnökként többször járt azokon a versenyeken, melyeken Kemény fia is puskát fogott a kezébe. Az elhunyt bajnoknő figyelmeztetett rá, hogy gondozza a tehetségét, mert igen szép jövőt lát benne. - Szenvedélyes vadász lévén sok jó tanácsot is kaptam tőle.


Forrás. Bors

Link



A pillanatok, amiktől Igaly Diána örökké felejthetetlen marad - videó

Link



Nem tudom abbahagyni a sírást, nem hiszem el, hogy Igaly Diána meghalt

Link



Igaly Diána élete képekben

Link



Gyászol a sportvilág: megható sorokkal búcsúztak Igaly Diánától

Link



Igaly Diána nem ment el - itt van közöttünk

Link



Megható sorokkal búcsúzik a koronavírusban elhunyt olimpiai bajnoktól Orbán Viktor

Link



Nagy Tímea: Nem ismerek, de valószínűleg nem is fogok még egy ilyen embert találni

Link









 
 
0 komment , kategória:  Sport  
95 éves lenne Papp László
  2021-03-27 19:00:25, szombat
 
 







95 ÉVES LENNE PAPP LÁSZLÓ


Március 25-én ünnepelte volna 95. születésnapját a háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó, később sikeres szövetségi kapitány Papp László. (Budapest, 1926. március 25. - Budapest, 2003. október 16.) .

Háromszoros olimpiai, kétszeres Európa-bajnok, és a profik között is Európa első számú öklözője volt. Angyalföldön született, és nőtt fel.

Futballistának készült, majd mégis ökölvívó lett, édesapja intése ellenére:

"Édes fiam, ha pofon kell, csak szólj, adok én neked minden este lefekvés előtt!"

Érdekesség, hogy Papp Lászlót előbb láthatták külföldön öklözni, mint itthon. 1945. szeptember 13-án Bécsben az 1. menetben kiütötte az osztrák Böhmöt, majd október 6-án következhetett a hazai bemutatkozás, amikor a nézőtérről hívták fel, mert a csepeli Bicsáknak nem volt ellenfele. Kiütéssel győzött a 2. menetben a hatszoros bajnok ellen.

A következő két évben sorra jöttek a győzelmek, de ekkor még egy-két vereség is becsúszott. Ezek közül valószínűleg a legfájóbb, az 1947-es dublini EB, az első világverseny, amelyen indult. 1948-tól négy éven keresztül nem talált legyőzőre.

Azokban az időkben az számított jó ökölvívónak, aki kibírta ellene kiütés nélkül. A sikerszériába tartozik két megnyert olimpia, két Európa-bajnoki cím és két főiskolai VB-győzelem. Közben még egy súlycsoportváltás is belefért, legyőzni itt sem tudták.

1953-ban aztán becsúszott egy vereség, de ez sem törte meg a lendületét, és a következő két évben, azokon a versenyeken, ahol indult, csak az ő kezét emelték magasba. Harmadik olimpiája előtt (1956-ban) a lengyel Pietrzykowski ellen elszenvedte élete egyetlen kiütéses vereségét.

Melbourne a magyar forradalom leverése árnyékában zajlott, de ez sem tudta kizökkenteni a harmadik olimpiai bajnoki címére készülő magyar klasszist. Visszavágott Pietrzykowskinak is, aki már az első menetben a padlón volt. Innentől pedig már sima volt az út, az újabb - harmadik - aranyig.

Amatőrként összesen 193 mérkőzésből 183-on győzött 2 döntetlen és 8 vereség mellett. Három olimpia, két EB-, két főiskolai VB-, 6 magyar bajnokság kapcsolódik a nevéhez. 1957-ben engedélyezték profi pályafutását, 27 diadal, 2 döntetlen, Európa-bajnoki cím a mérlege, amit Chris Christiansentől szerzett meg 1962. május 16-án Bécsben. Hatszor sikerült megvédenie elsőségét. 1965-ben mérkőzhetett volna a VB-övért, de a kommunista vezetés nem engedte küzdeni. Ha kissé késve is, de kárpótlást kapott a boxvilágtól, 1990-ben megkapta a talán legjelentősebb profi boxszervezet, a WBC "A világ legjobb amatőr és hivatásos középsúlyú ökölvívójának" járó övét.

Papp László edzőként is nagyot alkotott. 1969. és 1992. között kisebb megszakításokkal a magyar amatőr ökölvívó-válogatott szövetségi kapitánysága alatt a magyar boxolók megszámlálhatatlan ezüst és bronz mellett egy olimpiai, egy VB- és tíz EB-aranyéremet nyert.

2001-ben Puskás Ferenc és Balczó András mögött harmadik lett az évszázad magyar sportolója szavazáson.


Papp László

Link



A mi hősünk Papp László

Link



Papp Laci profi meccsei

Link



Nehéz kesztyűk (1957)

Link



95 éves lenne Papp László

Link





 
 
0 komment , kategória:  Sport  
ÁLOM 11 Keressük minden idők legjobb magyar futballcsapatá
  2021-03-21 20:00:19, vasárnap
 
 







ÁLOM 11 - KERESSÜK MINDEN IDŐK LEGJOBB MAGYAR FUTTBALCSAPATÁT




Keressük minden idők legjobb magyar futballcsapatát, az ön szavazata dönt!

Hogy mi dönt majd? Természetesen az ön szavazata! Az alábbi Linken lehet szavazni!

Nyilasi kiesett, befér-e Gera és Détári minden idők legjobb magyar csapatába?

Puskás és Kocsis helye biztos, de ki lesz a középcsatár, Albert vagy Hidegkuti?


Vannak olyan találmányok, amelyek nélkül remekül el lenne az emberiség, vannak olyan találmányok, amelyek messze megelőzték a korukat, lásd az önműködő villamosjegyet, és vannak olyanok, amelyek ,,várhattak volna" még picit, ilyen például Adolf Dassler stoplis cipője, amely az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon a győzelemhez segítette az NSZK válogatottját Magyarország ellen. Mintegy kárpótlás gyanánt a sportszergyártó szakember cége, az Adidas 1964 óta a magyar válogatott partnere, és amikor felvetődött, hogy a közelgő Európa-bajnokság előtt összeállítsuk minden idők a különböző korokat felölelő magyar álomcsapatát, akkor a cég felajánlotta, hogy a legjobb tizenegy tagjait vagy annak rokonait megajándékozza a tornára készült vadonatúj mezzel. A szakértőink által összeállított, olvasóink által megkritizált 33-as lista 22-esre szűkült, úgyhogy már csak egy lépés van hátra, hogy eldőljön, mely játékosokból áll a magyar futball álomcsapata! Hogy mi dönt majd? Természetesen az ön szavazata!







KAPUSOK: GROSICS GYULA VAGY GULÁCSI PÉTER?

Ki legyen az Álom11 kapusa?

Grosics Gyula
Gulácsi Péter

Eredmények állása

Grosics Gyula nagy fölénnyel nyerte a kapusok versenyének első körét, a szavazatok 67 százaléka jutott a ,,Fekete Párducnak".

A második helyért sokkal nagyobb volt a küzdelem, Gulácsi Péter nem sokkal előzte meg a 108-szoros válogatott Király Gábort. De a végén is az Aranycsapat kapusa diadalmaskodik?

A dorogi születésű sportember a MATEOSZ, a Honvéd és a Tatabánya játékosa volt, később 86 alkalommal állt a magyar válogatott kapujában, egyszer, 1954-ben világbajnoki döntőn is, ott sajnos három gólt is kapott...


JOBB OLDALI KÖZÉPSŐ VÉDŐ: MÁTRAI SÁNDOR VAGY NOVÁK DEZSŐ?


Ki kerüljön az Álom11 védelmébe?

Mátrai Sándor
Novák Dezső

Eredmények állása

Rudas Ferenc hamar kiesett, a Ferencváros két másik legendája fej fej mellett haladt. Mátrai Sándor a válogatottban futott be nagyobb karriert (és milyen villámgyorsan futott!), Novák Dezső az olimpiák és a büntetők hőse, meglehet, ő az Európa-bajnokságok utolsó védője, aki gólkirályként zárta a tornát. Novák edzőként vezette a Fradit és az olimpiai válogatottat is, de karrierjére nyilvánvalóan árnyékot vet ügynökmúltja, ám ez az árnyék az akkori Fradi szinte teljes kezdőjére odahajolt, még mostani ,,ellenfelére", sőt még Czibor Zoltánra is!

A csatárnak és sprinternek indult Mátraiból saját bevallása szerint Sebes Gusztáv faragott hátvédet, és játékos annyira szerette a becsúszó szereléseket, hogy a legenda szerint direkt hagyta a támadókat egy kicsit elszökni, csakhogy egy váratlan becsúszással szerezze meg a labdát. Mátrai a száz métert 10.4 másodperc alatt futotta, a távolugrásban hét méterig jutott, a ma gladiátorai között is megállta volna a helyét. Hogy egy egykori, a földről éppen feltámaszkodó ellenfelét idézzük: ,,Honnan az ördögből kerültél elő?".

Érdekes, hogy Novák is szélsőként kezdte a karrierjét, aztán lesérült a Haladás mindkét balhátvédje...


KÖZÉPSŐ VÉDŐ: MÉSZÖLY KÁLMÁN VAGY PÁNCSICS MIKLÓS?


Ki kerüljön az Álom11 védelmébe?

Mészöly Kálmán
Páncsics Miklós

Eredmények állása

Ahogyan arra számítani lehetett, Mészöly Kálmán nyerte a középső védők versenyét, a voksok több mint felét begyűjtve: 18 ezernél is több szavazó ötvenöt százalékánál a ,,Szőke Szikla" lett a győztes.

Érdekes, hogy erre a posztra érkezett be a legtöbb szavazat, kétezernél is többel, mint a második legnépszerűbb szavazásra.

A Vasas legendás alakja szövetségi kapitányként is sikeres volt, az 1982-es vb-re vezette ki a nemzeti csapatot. A döntőben a Ferencváros ikonja, Páncsics Miklós lesz az ellenfele, aki karrierje vége felé a Honvédhoz igazolt, zajos médiaérdeklődés közepette. Páncsics volt az első, aki 10-es osztályzatot kapott a Népsporttól!


BAL OLDALI KÖZÉPSŐ VÉDŐ: LANTOS MIHÁLY VAGY SIPOS FERENC?

Ki kerüljön az Álom11 védelmébe?

Lantos Mihály
Sipos Ferenc

Eredmények állása

Ritka alkalom, a harmadik középső védő posztján szakértői gárdánk és olvasóink zöme is Lantos Mihály mellett tett le a garast, még azok nagy része is, akik hiányolták mellőle az Aranycsapat másik remek védőjét, Lóránt Gyulát, de ugyebár ez tipikusan A melyik ujjunkat harapjuk meg? minősített esete, hiszen különböző korokból igyekeztek a szakértők összehozni a keretet.

A nagyon technikás Lantosról emeljük ki, hogy mindkét lábával egyaránt jól rúgott, korábban szerepelt a csatársorban és a középpályán is. A válogatott Sebes-érájában hat gólt szereztek a hátvédek, ebből Lantos egymaga ötöt, az olimpiai aranyéremhez és a világbajnoki ezüsthöz három góllal járult hozzá. Hegyi Tamás mértékadó listáján (A magyar futball legjobb 50 labdarúgója) Sipos Ferencet csak egyetlen védő előzte meg, Mészöly Kálmán, és ő is közvetlenül előtte végzett, a 14. helyen. Siposra a legjellemzőbb a beceneve: ,,Tüdő", de mi emeljük ki a szívet, a lelket és az eszet is, no és azt, hogy az NB I-ben 23 gólt szerzett csak szabadrúgásból. Testvére, István is válogatott labdarúgó volt.


JOBBSZÉLSŐ: KUBALA LÁSZLÓ VAGY SÁNDOR KÁROLY?

Ki legyen az Álom11 jobbszélsője?

Kubala László
Sándor Károly

Eredmények állása

Kubala Lászlóról parkot neveztek el Angyalföldön, a Vasas akadémiája is az ő nevét viseli, és Barcelonában senkit nem lep meg, hogy jól szerepelt a játékunkban.
Ám a jobbszélsők királya, az MTK legendás alakja, a 75-szörös válogatott Sándor Károly megelőzheti őt a döntőben.


VÉDEKEZŐ KÖZÉPPÁLYÁS: ORTH GYÖRGY VAGY GERA ZOLTÁN?

Ki legyen az Álom11 védekező középpályása?

Orth György
Gera Zoltán

Eredmények állása

Lipcsei Péter kiesett, Gera Zoltán elhúzott, övé az első hely? Ne kapkodjunk még: a nemrégiben visszavonult sokoldalú Gerát aligha kell bemutatni senki sem, maradjunk annyiban, kevés honfitársunkat szavazzák be a közeljövőben az Év csapatába a Premier League-ben...

De Orth Györgyöt sem neveznénk esélytelennek ebben a duellben, és ne feledjük, 1925-ben alig 25 évesen véget vetett karrierje legszebb éveinek egy kegyetlen belépő. Az élvonal háromszoros gólkirálya később Olaszországban és Németországban is légióskodott, 28 évesen visszavonult, 1930-ban már Chilét vezeti a vébén szövetségi kapitányként.

Játékosként (könnyed, elegáns, zseniális, kétlábas, intelligens, gólerős, ezek voltak akkori epitheton ornansai, több külföldi szakértő szerint a két világháború közötti időszak legjobbja) nagy hírnévre tett szert, edzőként ezt is kamatoztatta. A mai fiataloknak szinte hihetetlen, de volt mexikói, kolumbiai és perui kapitány, edzette több francia és olasz klub mellett a Boca Juniorst, a Sporting CP-t és az FC Portót, tehát nemcsak korának legnagyobb ,,futballművésze" volt, ráadásul minden mezőnybeli poszton (!), hanem edzőként is világhírű. Nem mellesleg hat nyelven beszélő, művelt ember. Várjuk utódai jelentkezését...


KARMESTER: BOZSIK JÓZSEF VAGY DÉTÁRI LAJOS?

Ki legyen az Álom11 karmestere?

Détári Lajos
Bozsik József

Eredmények állása

Détári Lajos és Nyilasi Tibor, ha nem is sokat, de játszott egymás mellett, és most is közel kerültek egymáshoz - Bozsik Józsefet megszorítania egyiküknek sem sikerült az első körben.
Az Aranycsapat géniusza más pozícióban szerepelt, mint nevezetes utódai, és a Honvéd karmestere nem sokkal előzte meg a Fradi-szurkolók örök kedvencét. De ki lesz a végső győztes?


BALSZÉLSŐ: CZIBOR ZOLTÁN VAGY FARKAS JÁNOS?

Ki legyen az Álom11 balszélsője?
Czibor Zoltán
Farkas János
Eredmények állása

Akár hiszik, akár nem, a legtöbb pénzért klubot váltó magyar futballista, Szoboszlai Dominik csak pár szavazattal maradt le Farkas Jánostól, a Vasas ikonjától, aki a társadalom mélyéről emelkedett az ország kedvencei közé, de a szocializmus ,,vívmányai" miatt soha nem próbálhatta ki magát külföldön (de még Lipcsébe sem engedték volna el, hiába az NDK falanszterében fungált a Lokomotive Leipzig). Farkas kétszer is bekerült a France Football Aranylabda-szavazásán a legjobb tíz közé, Angliában segített szétcincálni az előző két és a következő vb aranyérmesét, Brazíliát, a torna után négy gólt lőtt a franciáknak, és fénykorában Mészöly Kálmánnal együtt a budapesti nagyvilági életet is élvezhette.

A ,,rongylábú", nagylelkű és nagyszívű, de hirtelen haragú Czibor Zoltánt senki sem tudta kiszámítani, gyanúnk szerint ő maga sem tudta mindig, mi lesz a következő lépése. Sajnos visszavonulása után ő sem szolgálhatta a futballt, de legalább volt neki pár szép éve - már idehaza - a halála előtt. Volt miről mesélnie: Puskás Ferenc örök barátja és örök ellenlábasa (a kommunista hatalom Czibort próbálta meg ráállítani a szájának és szívének soha nem parancsoló ,,Öcsire") egyszerű komáromi mozdonyvezetőből a nagy Honvéd és a Barcelona csillaga lett, az Aranycsapat titkos fegyvere, posztjának megújítója (nem is értették akkoriban, miért csavarog annyit a pályán). Az akkoriban bűvösnek számító harmincas években lépve játszott még az FC Baselben és az Austria Wienben, majd picit Észak-Amerikában is.
Legjellemzőbb rá, hogy hogyan került a Honvédba: megérezvén a Fradi előtt álló sötét jövő, maga kérte a Csepel vezetőségét, hogy igazolják át, majd amikor egy katonai behívóval utánanyúlt a Honvéd, a szélső jelentkezett az ex-MTK-nál, az akkori Budapesti Bástyánál, és Hidegkuti Nándorék el is érték az Államvédelmi Hatóságnál, hogy vegyék fel Czibort tiszti iskolájukba, és igazolják át a csapathoz. A honvédelmi miniszter Farkas Mihály végül mégis nyert: nyílt paranccsal átvezényelte Czibort a Honvédhoz. Czibor arra a kérdésre, hogy miért választotta ezt a huzavonát, csak annyit mondott, csibészes mosolyával: ,,Miért, miért?... Nem szerettem parancsra menni, és mindig dribliztem".


JOBBÖSSZEKÖTŐ: KOCSIS SÁNDOR VAGY GÖRÖCS JÁNOS?

Ki legyen az Álom11 jobbösszekötője?

Kocsis Sándor
Göröcs János

Eredmények állása

,,Nem vállaltunk nagy kockázatot akkor, amikor kijelentettük: ezen a poszton csakis Kocsis Sándor lehet a győztes" - mondta szakértőnk az első kör után.

De így lesz-e a végső szavazás után is?

Göröcs János is futballisten volt, az idősebb újpesti drukkerek párás szemmel emlegetik csodálatos megoldásait, de ,,Kocka" elsősége sokak szerint borítékolható.

A Barcelona egykori támadója az 1954-es vb gólkirálya volt, két gól a brazilok, kettő Uruguay ellen - világklasszis volt. Egyértelműnek tűnik, vagy borul a papírforma, mint az 1954-es világbajnoki döntőben?


KÖZÉPCSATÁR: ALBERT FLÓRIÁN VAGY HIDEGKUTI NÁNDOR?

Ki legyen az Álom11 középcsatára?

Albert Flórián
Hidegkuti Nándor

Eredmények állása

Labdarúgásunk gazdagságát jelzi, hogy a gólzsák Bene Ferenc igazából labdába sem rúgott Albert Flórián és Hidegkuti Nándor mellett.

Mi tagadás, igencsak jó csatár legyen a stoplisain az, aki felveszi a harcot a Ferencváros és a magyar futball egyetlen aranylabdásával, a korszak magyar szupersztárjával, az 1962-es vb gólkirályával, és azzal a támadóval, aki az Aranycsapat eszeként harmincon felül is világklasszisként teljesített, és még az 1958-as vébén is szolgálta a nemzeti csapatukat.
Az ,,Öreg" karrierjének elejét a II. világháború, a végét 1956 és Puskásék külföldön maradása tette csonkává, olaszországi edzői karrierjére ráment magánéletbeli boldogsága - kései kárpótlásként bekerül minden idők legjobb tizenegyébe Albert előtt?


BALÖSSZEKÖTŐ: PUSKÁS FERENC VAGY SCHLOSSER IMRE?

Ki legyen az Álom11 balösszekötője?

Puskás Ferenc
Schlosser Imre

Eredmények állása

Ki nem Puskás Ferencre szavazott? A valaha volt legjobb magyar futballista címre is messzemenően esélyes legenda a voksok 91 százalékát gyűjtötte be, a következő kört is minden bizonnyal nagy fölénnyel nyeri majd. A Honvéd és a Real Madrid gólkirálya, aki világszerte ismertté Magyarországot, jelentős fölénnyel nyerte meg az első kört.


A SZAVAZÁS VÉGEREDMÉNYÉT KEDDEN HOZZUK NYILVÁNOSSÁGRA.


Mit is mondhatnánk még: nyilván, mint minden szavazás és álomcsapat-játék, a mi szakértőink 33-as listája is felkavarta sokak kedélyét, de a döntő többség szerencsére úgy kezelte játékunkat, ami: játék.

Amely nem csak játék, mint maga a futball, hanem inkább tisztelgésnek, tisztelgés a magyar labdarúgás legjobbjai előtt az Álom11 kiválasztásával.

Kedden, az Európa-bajnokságra készülő mai magyar válogatott új, idegenbeli fehér mezével egy időben mutatjuk be, hogy önök szerint melyik lenne a legjobb magyar tizenegy.

A legjobb csapatba kerültek nevei rákerülnek az új, fehér válogatott mezekre, és az Adidas bekeretezve elküldi azt a játékosnak, vagy ha már elhunyt, annak örököseinek.


Részletek és Szavazás ITT:







Link








Ladislau Kubala

Link



imre schlosser Hongrois legends

Link



Göröcs János ,,Titi"

Link



Anglia-Magyarország 3-6

Link



Magyarország-Brazília | 3-1 | 1966. 07. 15 | MLSZ TV Archív

Link














 
 
0 komment , kategória:  Sport  
Akikre büszkék lehetünk
  2021-03-12 20:45:14, péntek
 
 










AKIKRE BÜSZKÉK LEHETÜNK

BALCZÓ ANDRÁS-ról dióhéjban


Harmincnyolc éves korában lett először apa, utána még tizenegyszer. A háromszoros olimpiai bajnok öttusázó Balczó András és felesége, Császár Monika tizenkét gyermeket nevelt fel budakeszi házukban, amelyet Balczó a saját kezével épített.

Ami a sportot illeti: megcselekedte, ami számára megcselekedni adatott. Ami az élet: elrendeltetett neki. Sem egyikért nem illeti dicséret, sem másikért nem jár neki sajnálat. Az ember felelős a sorsáért, de élete felől Isten határoz.

Balczó András ezerszer elismételte ezt a néhány és még sok más mondatot az utóbbi időben, leírva is olvashattuk sorait, a pályafutásáról készült Küldetés című film nagy siker volt a mozikban. Most, hogy nemrégiben élőben hallotta az ember, mégis újra és újra, ezeregyedikszer is megfogja a mondandója.

A háromszoros olimpiai és tízszeres világbajnok Balczó András, aki Magyarországon minden idők legjobb öttusázója, a nemzet sportolója, magával tudja ragadni az embert. Nemrégiben Pozsonyban járt, hogy átvegye a Ferdinand Martenengo Társaság kitüntetését. Előbb ott beszélgettünk, aztán rohantunk a ferencesek templomába, s előadása előtt ott folytattuk. Nem a megszokott interjú volt arra nem nagyon kapható, inkább beszélget, az előadás keretében pedig nem tér ki egyetlen válasz elől sem. Megalkuvás nélkül futott egykor a győzelemért, amelynek egy egész nemzet örült, és ma ugyanúgy él, ahogy futott: nekifeszülve, egyenest a cél felé.

Edzőnek nem kellett, belovagló volt.

Kondorosi lelkészi család harmadik gyermekeként jött a világra, Ildikó nővére és Zoltán öccse mérnök - utóbbi országgyűlési képviselő -, Edit nővére, aki tavaly hunyt el, keramikus volt.

"Önuralom hiányából lettem sokgyermekes családapa. Úgy látszik, korábban annyi önuralmat gyakoroltam, hogy elfogyott. Az első házasságomból nem született gyerek, aztán kilenc évig egyedül éltem. 1975-ben újra megnősültem. Négy-öt gyermeket akartunk, de jött a következő, az ötödik, hatodik, és mindig egy utolsó. Mondogattam sokszor, hogy köszönöm, rendes vagy, de még rendesebb, ha most már hagysz egy kis pihenőt<<. Persze örömmel elfogadtuk a piciket."

1976-ban jött Márton, őt követte Laura, majd Anna, Barnabás, Bertalan, Nóra, Bálint, Sarolta, Gáspár, Noémi, Virág és a tizenkettedik, Botond. A ház évekig épült, még a bútorokat is a családfő készítette benne.

Balczónak - és később a családnak - nem volt könnyű megélnie azután, hogy a világ máig legjobb öttusázója 1973-ban visszavonult.

"Mindenféle képesítést megszereztem. Az 1-es számú bilétámmal vártam, hogy beszólítsanak. Reméltem, hogy a fiataloknak átadhatom azt, ami szükséges."

A pártba nem akart belépni, ügynök sem akart lenni, mondván, hogy ezzel elveszíti a jogát arra, hogy tisztességes sportembereket neveljen.







"Tíz évig vártam arra, hogy megbízzanak. Belovaglóként dolgoztam az Országos Lótenyésztési Felügyelőségnél - ez amolyan csicskási állás. Mindenki látja, hogy nem odavaló a fickó, de mit lehet tenni. Aztán egy nap vettem egy demizson bort, szétosztottam a szerszámaimat a kollégák között, és zsebemben a munkakönyvemmel elbúcsúztam."

A gyermekek nem lettek élsportolók.

Mindkét szülő olimpikon: az apa háromszor nyert aranyérmet, a tornász mama, Császár Mónika meg bronzot az 1972-es müncheni játékokon, ahol Balczó egyéniben lett bajnok (előtte csapatban nyert Rómában és Mexikóvárosban). A tizenkét gyermek közül mégsem lett egyik sem élsportoló.

"Minden felnőtt, edző, vagy ismerős azt kérdezte tőlük, hogy no, fiacskám, te is olimpiai bajnok leszel, mint apukád? Hát nem, túl nagy elvárás, agyonnyom mindenkit. A fiaink, lányaink úsznak, kerékpároznak, futnak, felváltva, de nagyon örülök neki, hogy nem versenyszerűen. Mert most a sport egészen más, mint harminc évvel ezelőtt volt.







Miután a munkakönyvvel a zsebében elbúcsúzott, nem volt könnyű a nagy család élete: szellemi szabadfoglalkozásúként előadói tiszteletdíjaiból, illetve családi pótlékból éltek.

"Csodával határos módon az utolsó pillanatban mindig megkaptuk a szükséges pénzt. Megesett - egy példát mondok a sok közül -, hogy elfogyott a pénzünk, s másnap az egyik gyereknek be kellett fizetni kilencszáz forintot az iskolába. Már délután kettő volt, a postás mindig délelőtt hozta a pénzt. Nem szégyen kölcsönkérni, de nem akartam senkinek örömet szerezni, miután mindig mondták nekem, hogy Balczókám, felelőtlenség, fel is kell nevelni a gyerekeket. Betértem a postára, de semmi. Hazamentem. Hátul az udvaron köveket raktam le; ott térdeltem, mikor öt-hat óra tájban jött a legnagyobb gyerek, s azt mondja:

Kaptam ötezer-hatszáz forint ösztöndíjat! Nagyon sok ilyen eset volt.







Adódott egy más változata is: Egy nagy díjat, amit kaptam volna, nem fogadtam el, mert úgy éreztem, megvesznek kilóra, ha azt elosztom, kiderül, hogy egy kiló Balczó mennyit ér. Van, aki elfogadhatja, de van, akinek nem szabad elfogadnia. Én ezek közé tartozom. Lemondtam. Sokan kárhoztattak miatta, sokan vartyogtak, hogy te hülye, itt vannak a gyerekeid, de tudtam, hogy nem szabad elfogadni. Írtam egy levelet a felajánlónak, hogy megértésüket kérve tisztelettel köszönöm, de a díj elfogadása ellenkezne a meggyőződésemmel. Még a református templomban a baráti kör is kettéoszlott; viszont a visszamondást követően kilenc hónapra telefonált egy ügyvéd, s elmondta: XY hagyatékát gondozom, aki meghalt 86 éves korában, és a végrendeletében a lakását önre hagyta. Megkérdeztem, kicsoda az illető.

Mondtam: soha nem láttam, valami félreértés van. Azt mondta: ennek ellenére. Eladtuk a lakást, s a lányainknak be tudtunk segíteni a lakásvásárlásba, köveket tudtunk lerakni, ahová a mi házunkban addig nem futotta, redőnyöket csináltattunk. A barátaimnak mondtam is, hogy azáltal, hogy az a díjat és a vele járó pénzt nem fogadtam el, a Jóisten ezt az én életemben, a gyermekeim és unkáim életében olyan mértékben fogja visszafizetni, hogy a legnagyobb üzletet kötöttem. Öt éven keresztül sok mindenen változtatott az örökhagyó. Kiderült, hogy Kondor Katalin műsorát, amely minden vasárnap egytől kettőig volt, s amelyben egy alkalommal velem készült interjú, ez a hölgy végighallgatta, utána megírta a végrendeletét.

Az Isten engem így dédelget. Kinn voltunk Rómában, az olimpia ötvenéves évfordulóján, s ott egy fiatal újságírónak diktáltam; mondtam azt is, hogy én az Isten kegyeltje vagyok, nekem csak megszületni volt nehéz. Mindent kaptam, csak ezt tudom mondani."

Azért jött, azért járja az országot s ruccan át a határokon túlra is, hogy megossza gondolatait azokkal, akik kíváncsiak rájuk. Mostani hivatása az, hogy közösségekhez látogasson, s arról beszélgessen velük, mi végre is vagyunk a világban. Más volt a terve, mást akart csinálni.

"Tíz éven át próbálkoztam, de végül rájöttem, hogy nem ez az én utam. Az öttusában tízévi várakozás után adtam fel a reményeimet. Arra a tíz évre nagy szükségem volt... örülök, hogy ott voltam, és örülök, hogy eljöttem. Nekem senki sem vághatja a fejemhez, hogy nem voltam hajlandó kompromisszumokra.

Nagyon mély kompromisszumot kötöttem, de ez nem keverendő össze az elvtelen magalkuvással."

(NIF)


Balczó András Életműdíj

Link






Balczó András családja körében



 
 
0 komment , kategória:  Sport  
Hogy kerül egy magyar maratonfutó egy japán regénybe?
  2021-02-24 19:00:36, szerda
 
 





HOGY KERÜL EGY MAGYAR MARATONFUTÓ EGY JAPÁN REGÉNYBE?


Így lett a magyar olimpikon egy japán regény hőse




2020 januárjában éppen Tokióban jártam. Oszakából érkeztem sinkanszennel, azaz azzal a nagy sebességű japán vonattal, melynek ez első vonala az 1964-es olimpiára készült el. A mindenfelé föllelhető nonstop kisboltok egy sarkában ott hirdették magukat a nyári olimpiára gyártott pólók és baseballsapkák Tokyo 2020 felirattal.


Ha nem kerültek volna egy hasonló ruhanemű háromszorosába, akkor talán beszerzek néhányat, no meg ha tudtam volna, hogy mitől lesznek ezek olyan különlegesek. Mint ismeretes, a szintén Japánba tervezett 1940-es olimpia (a nyári és a téli is) a második világháború miatt elmaradt, de az újkori olimpia történetében még nem fordult olyan elő, hogy egy betegség, egy világjárvány zavart volna be a versenyekbe. Ezek az öltözékek tehát olyan olimpiát hirdettek, amely végül nem valósult meg, még akkor is, ha csupán elhalasztották 2021-re.

Még most sem tudjuk, hogy s mint lesz idén ez a világverseny, Japán szénája sem áll túl jól a fertőzöttség tekintetében, a vakcinák pedig csak szivárognak mindenhol. Ha meg is rendezik, az nem lesz az igazi - véli Sütő József, a '64-es olimpia maratonfutója, akinek történetére mindjárt visszatérünk.


Korrupciógyanú a japán fellendülés kezdetén

A The Japan Times szerint a korrupciós ügyekkel foglalkozó riporter, Andrew Jennings azt állítja, hogy az 1958-ban a fővárosba látogató Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjait call girlökkel szórakoztatták. A '64-es olimpia rendezési jogának odaítélése mindenesetre különös, mert az akkori Tokió minden volt, csak olimpiát megrendezni képes állapotú nem. A versenysorozat büdzséje is sokszorosa volt az előző római olimpiáénak. Mindenesetre megkapták a rendezési jogot, amivel együtt őrült gyors készülődés vette kezdetét. A már említett szupervonaton kívül autópályák, szállodák, metróvonalak stb. épültek; jakuzák, munkások sokasága és szennyezés özönlötte el a japán fővárost.

Ez az olimpia sok mindenről emlékezetes, például elsőként közvetítették műhold segítségével, ekkor használtak utoljára salakos futópályát, és a kézi, stopperórás időmérés is itt fejezte be pályafutását. Két új sportág is debütált az olimpián: a dzsúdó és a röplabda.

Ami az éremtáblázatot illeti, az amerikaiak lettek az elsők (36 arany), a Szovjetunió a második (30), és harmadik éppen a rendező Japán (16), majd a németek és az olaszok után mi következünk az előkelő hatodik helyen, ahol az előzőekhez hasonlóan tíz aranyat nyertek a sportolóink, a végleges sorrendet az ezüst- és bronzérmek száma alakította ki. A legeredményesebb versenyzőnk Rejtő Ildikó tőrvívó volt két arannyal.


57 éves japán képeslapok a szekrény mélyén

Néhány hete éppen keresgéltem szüleim könyvszekrényében, amelyben már több ízben bukkantam olyasmire, ami számomra kincset jelent: ez az a fajta csodaszekrény, amely mindig tartogat kellemes meglepetéseket. Ezúttal japán képeslapok akadtak a kezembe, négyesével öt tokban, azaz összesen húsz darab. Ez a képeslapgyűjtemény az 1964-es tokiói olimpia eseményeit mutatja be, és 57 évig várták a könyvek között sorsuk beteljesülését.


A galéria megnyitásához kattints a Linkre, utána a képre!

Link


Természetesen a maga nemében mindegyik érdekes: a görögországi láng éppúgy, mint a fáklya megérkezése Japánba, a nyitóünnepség, egy győzelem stb., de első végiglapozgatásra még nem vettem észre valamit. Digitalizálás után nagyobb méretben is végignéztem őket, majd épp az utolsón akadt meg a szemem, mert az eredményjelző táblán feltűnt a HUN felirat. Megnéztem a nevet mellette: SUETOE. Hát ez ki lehet? - tettem föl magamnak a kérdést, majd rögtön utána a Google-nak, amely nem is váratott sokáig: Sütő József maratonfutó, aki egyéni csúccsal, ötödikként ért célba. Bevallom, nem ismertem őt, így szereztem tudomást róla.


Hogy kerül egy magyar maratonfutó egy japán regénybe?

Sütő József feleleveníti, hogy japán versenytársa, Cuburaja Kókicsi és ő elhúztak a mezőnytől, és húsz kilométeren át ismeretlenül is kölcsönösen segítve egymást futottak a második és harmadik helyen. Hol egyikük volt előrébb, hol másikuk. A 38. kilométernél következő emelkedőnél honfitársunknak fogyni kezdett az ereje. A stadionba a japán versenyző érkezett másodikként, de a cél előtt az angol Basil Heatley megelőzte, amit Cuburaja óriási szégyenként élt meg. Ez a fajta szégyenérzet a japánoknál a szamurájok korából maradt fenn, forrása a kötelességtudat és az emberi érzelmek konfliktusa. Ruth Benedict antropológus egyenesen szégyenkultúrának nevezte a japánt, Szugimoto Josio szociológusprofesszor pedig azt írja a jelenségről, hogy ,,ha valaki valami szégyenteljes dolgot csinál, akkor nem fog tudni a közvéleménnyel [...] szembenézni". Cuburaja négy évvel később, a mexikói olimpián jóvá akarta tenni ezt a szégyent, de a tokiói versenyeket követően lumbágó kínozta, és 1968-ban, az olimpiára felkészítő edzések ideje alatt, 27 évesen öngyilkos lett. A történetet Sütő József is kiegészíti annyiban, hogy Cuburaját a családja is gátolta a futásban, valósággal kényszerítették, hogy elvegye a menyasszonyát, sőt edzője is elpártolt tőle, de Achilles-ín-műtéte is hátráltatta a felkészülésben.


Magyar hős egy japán regényben

De mit ad a futás, amikor épp nem tragédiába torkoll? Például egészséget - mondja a most 83 éves egykori olimpikonunk, akit épp a napi rutin hat kilométeres futása után sikerült elérni. Akaraterőt, hiszen a versenyre készülőnek minden reggel korán föl kell kelnie. A verseny pedig meglepő dolgokhoz vezethet: a kölcsönös érdekek felismeréséből következő emberséges együttműködés szó szerint regényes történetté vált. Minoru Maszujama író, aki könyvet írt Cuburajáról, 2012-ben látogatott el Sütő Józsefhez, hogy egykori felkészülésének részleteiről érdeklődjön. Két évvel később pedig éppen az ominózus olimpia ötvenedik évfordulója következett, amikor az olimpikon régi vágya teljesült: meghívásra kilátogatott Japánba, ahol további interjúk következtek.

A fogadóbizottság valóságos Cuburaja-emlékünnepet varázsolt, és ennek részeként, a bronzérmes sportoló tiszteletére megrendezték a hagyományosan öt kilométeres futást, amelyen különlegesebb résztvevő nem is indulhatott volna, mint Sütő József. Tolmácsa és kísérője, Rajzó-Kontor Kornélia szerint a még 2014-ben megjelent, Cuburajáról szóló nagy sikerű regény elbeszélője a japán futó fiktív unokája, akinek elmesélésében a történet nem a tragédiáról szól, hanem arról a hatalmas eredményről, melyet Cuburaja Kókicsi elért - illetve egy különleges találkozásról egy magyar futóval. A mi hősünknek a történet zárlata tetszik különösen, ahol a két egykori futó unokái együtt indulnak egy versenyen.

Izgatottan várjuk a magyar fordítást, nem kevésbé a soron következő olimpiát, illetve azt, hogy a részletezetten kívül az alábbi képeslapoknál olvasható drámákhoz, sorsfordulatokhoz, sikerekhez hasonlókat produkálnak-e majd a sportolók, lesz-e valaki méltó arra, hogy újabb regényhőssé váljon.


Link


Egy hosszútávfutó nem mindig magányos - Sütő József és Tsuburaya Koukichi futása az 1964-es tokiói olimpián I.

Link




Az olimpiai láng meggyújtása az Omujamai Atlétikai Stadionban, Naha, Okinava.





 
 
0 komment , kategória:  Sport  
100 éve született Keleti Ágnes
  2021-01-09 19:00:06, szombat
 
 










100 ÉVE SZÜLETETT KELETI ÁGNES


100 éve született Keleti Ágnes (Budapest, 1921. január 9. - ) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett ötszörös olimpiai bajnok /1952 Helsinki talaj, 1956 Melbourne talaj, gerenda, felemás korlát, kéziszercsapat / magyar tornász.

Tarics Sándor halála óta (2016. május 21.) ő a legidősebb élő magyar olimpiai bajnok, a finn Lydia Wideman halála óta (2019. április 13.) pedig a legidősebb élő olimpiai bajnok.

Keleti Ágnes a magyar tornasport legeredményesebb versenyzője, ötszörös olimpiai bajnok, akit 2004-ben a Nemzet Sportolójává választottak. 1940-ben nyerte első magyar bajnoki érmét. 46 alkalommal nyert magyar bajnokságot, hétszeres csapatbajnok.

Az 1948. évi nyári olimpiai játékokon az ezüstérmes csapat tagja volt, bár egy sérülés miatt nem vehetett részt a versenyen, az ezüstérmet megkapta, lévén, hogy az ezüstérmet nyert csapat tagja volt eredetileg.

Az 1952-es olimpián a talaj bajnoka volt.

1956-ban 3 szeren és kéziszer csapatban nyert olimpiát. Közvetlenül az '56-os olimpia után Ausztráliában, majd 1957-ben Izraelben telepedett le, ahol főiskolai tanár és edző volt. Izraelben megteremtette az izraeli tornasportot. 1958-tól 1980-ig az izraeli tornász-válogatott edzője, 1959-től 1960-ig az olasz tornász-válogatott edzője. 1983-tól 1988-ig izraeli kluboknál edző. 1957-től 1980-ig az izraeli Testnevelési Főiskola tanára. Nemzetközi versenybíró. 2002-ben került be az International Gymnastics Hall of Fame-be.

Önéletrajzi könyve: Egy olimpiai bajnok három élete (2002)

NAGYON BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT, JÓ EGÉSZSÉGET ÉS HOSSZÚ ÉLETET KÍVÁNUNK NEKI!









Száz húron pendül az élet - ma 100 esztendős Keleti Ágnes

Száz... Nagyon-nagyon sok. Százlábú. Százszorszép. Százszámra. Száz év magány. Egy bolond százat csinál. Százszor elmondtam. Nem vagy százas. Egy szó, mint száz, az ötszörös olimpiai bajnok, tízszeres olimpiai érmes Keleti Ágnes ma százéves. Száz... Időtlenül sok.

Rövidke, Mikuláskor készült videó. Rafael fiával lejt táncot lakása nappalijában. Mozgása laza, nem törik meg, érzi a ritmust. Bohókás, mégis furcsa, elnehezült pillanatok és másodpercek. Kizökkent világ valahol a belvárosban. A zenét mintha már nem is hallanám, csak őt és a körülötte - nem is telő, hanem - fátyolszerűen elomló időt érzékelem, az immár végtelennek tűnő száz év lomha hullámzását. A megolvadt térben táncoló alakja körül letűnt korok és rendszerek szereplőit vetik fel a hullámok és nyelik el; diktátorok és demokraták rég nem látott arcai gurulnak ide-oda; korlátok, gerendák, tornaszőnyegek, ugrószekrények, győzelmi dobogók, arany-, ezüst- és bronzérmek mint sorsát hordozó minibolygók keringenek súlytalanul. És egyre kivehetőbben ott vibrál egy ,,világeleji", neonfényű felirat, akár egy reklám a szürreális kép felett: 1921. január 9. A levegőben úszó tárgyak ekkor egyszerre lehullanak...

Visszazökken az idő, vége a táncnak, Keleti Ágnes mosolyogva huppan le az ágy szélére, és néz bele a kamerába. Nem csalás, nem ámítás, itt van köztünk - bolondozva, immár százévesen.

Atyavilág...


Száz húron pendül az élet - ma 100 esztendős Keleti Ágnes

Link








Keleti Ágnes 100 éves - portré a legidősebb élő olimpiai bajnokról
/A közmédia Keleti Ágnes 100. születésnapja alkalmából készült filmjét az M4 Sport+-on 19 órai kezdettel mutatja be./

Link



Fair play Életmű díjat kapott Keleti Ágnes

Link
















 
 
0 komment , kategória:  Sport  
In memoriam Benedek Tibor
  2020-07-03 20:45:25, péntek
 
 








IN MEMORIAM BENEDEK TIBOR


Bennem rekedt a fájdalom,
sír bennem a MIÉRT.
Elismerem, jogod van hozzá,
Te teremtetted, TIÉD.
Megmutattad: ilyen az Ember,
vigyázza talentumát !
Akarattal, harccal, kitartással
teljesíti Feladatát.
Példának szántad és örömnek,
hősnek, de emberinek.
Szava igen volt és nem, ha kellett,
megharcolt érte, neki erre is tellett,
mert Te vigyáztad lépteit.
Megpróbáltad őt tűzzel, vassal,
edzetted erős fájdalmakkal,
s ő kitartott mindenáron:
a medencében, a várfokon, a gáton.
Úgy tetszett Neked: Felemelted,
az égi csapat kapitányává tetted.
Ki itt jó volt, odafent kitűnő lesz,
megbékült mosollyal az örök fényben.


Kocsis E. Éva

2020.07.03


Életének 48. évében, 2020. június 18-án elhunyt Benedek Tibor, 3-szoros olimpiai aranyérmes, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó.

Benedek Tibor játékosként klub- és válogatott szinten is minden lehetséges nagy trófeát begyűjtött; a nemzeti csapattal a három ötkarikás győzelme mellett világ- és Európa-bajnoki címet, világkupa- és világliga-sikereket ünnepelhetett. Tagja a sportági Hírességek Csarnokának, és egyike a vízilabdázás tíz háromszoros olimpiai bajnokának.

Családja kérésére a mai napon szűk családi körben temették el Benedek Tibort. A nagy nyilvánosság augusztusban a férfi Magyar Kupa döntője előtt pályafutása legszebb pillanataival emlékeznek rá a margitszigeti Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában.









 
 
0 komment , kategória:  Sport  
Hosszú Katinka a világ legjobbja
  2020-01-09 21:00:16, csütörtök
 
 








HOSSZÚ KATINKA A VILÁG LEGJOBBJA


Hosszú Katinka a világ legjobbja: meg sem tudták közelíteni, toronymagasan mindenki felett áll a magyar úszó

Hosszú Katinkánál egyetlen sportoló sem szerzett több érmet 2019-ben! A Gracenote statisztikai szaklap kimutatása szerint a háromszoros olimpiai bajnok úszó érmei száma alapján a tavalyi év legeredményesebb sportolója volt nemektől és sportágtól függetlenül.

Hosszú 78 versenyen indult, ezekből 61-en végzett dobogón, 47-et pedig meg is nyert. A teljesség igénye nélkül: két aranyat zsebelt be a kvangdzsui világbajnokságon, négyet a Glasgow-i Európa-bajnokságon, 23-at két-két ezüst és bronz mellett a Világkupa-sorozatban, nyolcat két ezüst és egy bronz mellett a debreceni országon bajnokságon, tízet két ezüst mellett a kaposvári rövid pályás ob-n.

A Gracenote listáján Hosszút a ritmikus gimnasztika orosz klasszisa, Dina Averina (21) követi 33 érmével, míg honfitársa, az úszó Vlagyimir Morozov (27) 30-cal dobogós.

Katinka egy másik elismerésnek is örülhet, az Európai Úszószövetség (LEN) is őt választotta a tavalyi esztendő legjobb női úszójának.

- Minden évet rengeteg tanulsággal és tapasztalattal zártam eddig, még ha kívülről úgy is tűnhetett, hogy minden a terv szerint alakult. Próbálok nagyon tudatosan készülni és már apró hibákból tanulni, hogy kivédjem a nagyobbakat. A tavalyi évem után, úgy érzem, hogy készen állok felelősséget vállalni a saját felkészülésemért - mondta nemrég az edzőjével, Petrov Árpáddal novemberben szakító Hosszú a Mol-csapatnak.

Gratulálunk!

.





Hosszú Katinka lett Európa legjobbja női sportolója 2019-ben - harmadszor


A Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) európai tagozatának (AIPS Europe) tagjai Hosszú Katinkát választották 2019 legjobb női sportolójának.

A szervezet szerdai tájékoztatása szerint a háromszoros olimpiai bajnok magyar úszó négy év alatt harmadszor végzett a szavazás élén, méghozzá 2016 és 2017 után.

A szavazáson az olasz sílövő, Dorothea Wierer végzett a második helyen, míg a brit világbajnok sprinter, Dina Asher-Smith lett a harmadik.

Két magyart is díjazott az Európai Úszószövetség. Hosszú Katinkát 2019 legjobb női úszójának, Rasovszky Kristófot 2019 legjobb férfi nyílt vízi úszójának választották meg a LEN-nél.







Hosszú Katinka háromszoros olimpiai bajnok úszó - Videó

Link
















 
 
0 komment , kategória:  Sport  
Látványos mérkőzéssel avatták fel a Puskás Arénát
  2019-11-18 14:00:26, hétfő
 
 











LÁTVÁNYOS MÉRKŐZÉSSEL AVATTÁK FEL A PUSKÁS ARÉNÁT


Mi, magyarok a a futballra születtünk. Mi magyarok, most futballszeretetünkhöz méltó stadiont kaptunk.

Péntek este látványos mérkőzéssel, az uruguayi válogatott vendégjátékával felavattuk az új csodálatos Puskás Arénát, Közép-Európa harmadik legnagyobb futball-létesítményét.



Két és fél év alatt épült fel a Puskás Ferenc Stadion helyén az új Puskás Aréna, amelyet pénteken este avattak fel a 19 órakor kezdődő Magyarország-Uruguay barátságos válogatott labdarúgó-mérkőzéssel.

Eljött a nagy nap, hatvanhat év után ismét nemzeti futballarénát avattunk Budapesten. A Puskás Aréna a kontinens egyik legszebb és legmagasabb komfortfokozatú, várhatóan az UEFA legelőkelőbb minősítését kiérdemlő stadionja lett.

A Skardelli György főépítész tervei alapján készült óriási ékszerdoboz valóban lenyűgöző kívülről és belülről egyaránt. Az aréna már bevallottan készen áll a jövő évi Európa-bajnokság megrendezésére is, teljesen felszerelt, minden igényt kielégít, az öltözőktől a sajtóhelyeken át a lelátói ülésekig egyaránt. Mindenhonnan jól látni - függetlenül attól, hogy akadtak, akik már másba nem tudván belekötni, az ellenkezőjét állították -, s tényleg már alig várja az ember, hogy a teli lelátókról megszólaljon a biztatás, a Ria, Ria, Hungária.

Végre van nemzeti stadionunk. Olyan, amelybe órák alatt elkapkodták a jegyeket, s amely a méreteivel, a monumentalitásával Közép-Európában is párját ritkítja. (A futball­értelemben vett klasszikus Közép-Európában csupán az olaszoknak van két, a Puskás Arénánál is nagyobb stadionja. Mindkettő többször volt már a BEK/BL-sorozat döntőjének is a színhelye.) Az aréna, noha kapacitása nem közelíti meg a hajdani Népstadionét, hatalmas, mégis, benn a városban, tömegközlekedéssel, két metróvonaltól is gyalogsétával elérhető.

A koppenhágai Parken kivételével kevés, hasonló léptékű stadion épült a belvároshoz közel szerte Európában. A magyar labdarúgó-válogatott az elkövetkező napokban, hetekben, hónapokban sokat tehet azért, hogy a Puskás Aréna, a Népstadion­hoz hasonlóan, a magyar labdarúgás szentélye legyen.

Péntek este az uruguayi válogatott vendégjátékával felavattuk az új Puskás Arénát, Közép-Európa harmadik legnagyobb futball-létesítményét.

Az uruguayi labdarúgó-válogatott 2-1-re legyőzte a magyar csapatot a Puskás Aréna pénteki avató mérkőzésén, melyet telt ház, 65 114 néző előtt rendeztek. A világranglistán ötödik dél-amerikai rivális Edinson Cavani és Brian Rodriguez góljaival bő húsz perc alatt kétgólos előnyre tett szert, majd a 24. percben Szalai Ádám lőtte az új stadion első magyar találatát, amellyel a végeredményt is beállította.

A magyar szurkolók a stadion névadóját, Puskás Ferencet ábrázoló élőképpel fogadták a csapatokat, alatta pedig az a szöveg volt olvasható, hogy ,,két stadion, egy legenda, egy újabb történet kezdete..."







Az UEFA 12 helyszínen rendezi meg a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságot. A 12 stadionból egyetlen egy, a budapesti Puskás Aréna épült meg újonnan. A 68 ezres befogadóképességű aréna a legnagyobbak között lesz jövőre a páneurópai Eb-n.

A 12 stadiont számba véve látszik, hogy a befogadóképességben a londoni Wembley, a müncheni Allianz Aréna és a római Olimpiai Stadion jár nagyságrendekkel a Puskás Aréna előtt, a bakui és a szentpétervári közel azonos befogadóképességű.

Londonban lesz az Eb utolsó három meccse, Rómában a nyitómérkőzésre kerül sor.







Ezzel a vagány drónvideóval beleshetsz az impozáns Puskás Arénába

Link



Puskás Aréna felépülésének története - videók

Link



Puskás adja be a labdát az Arénába - Nézze meg a szenzációs videót!

Pattog a labda, kortól és nemtől függetlenül mindenki tovább passzolja... Így kezdődik az a rövidfilm, amely a futballünnepre, a Puskás Aréna péntek esti nyitómérkőzésére hangol.
A képsorokon a labda végighalad Budapesten, sportolók és ismert emberek is adogatják egymásnak. Aztán egyszercsak Puskásnál a labda, és ő is továbbítja a egy szép rúgással a miniszterelnöknek, aki egyenesen a nyitómérkőzésre passzolja.

Link



A Puskás Aréna nyitómeccsén nemcsak a magyar himnusz szólt gyönyörűen, hanem az Ismerős Arcok Nélküled című dala is

Hidegrázós, ahogy először szólt a magyar himnusz a Puskás Arénában

Link



Magyar Himnusz I Magyarország-Uruguay

Link



Nélküled - Magyarország-Uruguay 1-2

Garantált libabőr, ahogy a telt házas Puskásban felcsendül a Nélküled

Link



Az Index újságírója tudatosan alázta az éneklő felvidéki magyar gyerekeket

Link



Így szólt a Nélküled a nemzet stadionjában

Link



66 év képekben - így lett a Népstadionból Puskás Aréna

Link



2019-11-15 Puskás Aréna - Magyarország-Uruguay 1-2

Link



A Puskás Aréna a 2020-as foci Eb legnagyobb stadionjai között van

Link



M4 Sport: óriási nézettségi csúcs a Puskás Aréna avatóján

Link



A Puskás Aréna






Alakul a hangulat a Puskás Arénánál a Magyarország-Uruguay meccs előtt!



Hidegrázós, ahogy először szólt a magyar himnusz a Puskás Arénában



 
 
0 komment , kategória:  Sport  
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 61 
2021.04 2021. Május 2021.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 11 db bejegyzés
e év: 135 db bejegyzés
Összes: 4124 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 70
  • e Hét: 3589
  • e Hónap: 19859
  • e Év: 248257
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2021 TVN.HU Kft.