Regisztráció  Belépés
pacsakute.blog.xfree.hu
A szeretet ellen nincs fegyver. Czeizel Ilona
1954.01.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/25 oldal   Bejegyzések száma: 248 
Elgondolkodtató
  2018-02-21 21:03:01, szerda
 
  Az Algopyrin hatóanyaga a metamizole. Kétségtelen, hogy az EU-ban és más fejlett országokban a metamizole tartalmú gyógyszerek vénykötelesek. A metamizole-t 1920-ban szabadalmaztatták, szabadalmi védettsége tehát ma már nincs, az gyártja, aki akarja, vagyis a metamizole NEM ÜZLET.

És mint majd mindjárt látjuk, ha valóban a gyógyszerek veszélyessége alapján dőlne el, mi vényköteles, és mi nem, az összes szabad forgalmú paracetamol tartalmú és nem szteroid gyulladás csökkentő típusú gyógyszert vénykötelessé tennék.

Miért nem teszik? Azért, mert ez viszont bomba üzlet. Persze most valaki rámutathat, hogy itt kicsit keverem a gyógyszerhatóságot, meg a gyógyszeripart, hiszen csak a gyógyszerhatóság tilthat és engedélyezhet, a gyógyszeripar csak kérheti az engedélyezést. Sajnos nem én keverem a dolgokat, hanem a valóságban keveredik össze, hogy ki kit irányít. Bár országonként változó korrupciós szinttel, de minden gyógyszerhatóság a megengedettnél jóval melegebb kapcsolatot ápol a gyógyszeripari cégekkel.

Angliában becslések szerint 4.000 millió 500 mg-os paracetamol tabletta fogy évente! Persze nem generikus, olcsó formában, hanem ízesített porok, forróitalok, és az influenzát két vállra fektető szuper tabletták formájában. A gyógyszeripart sosem zavarta, ha valami veszélyes, nem az ő dolga védekeznie saját maga ellen. Mi több, a gyógyszeripar újra és újra megpróbál életveszélyes gyógyszereket szabad forgalmúvá átminősíttetni, csakhogy növelje profitját. Nemrég az USA-ban azt szerették volna elérni, hogy az igen súlyos, nem ritkán halálos mellékhatásokat okozó koleszterincsökkentőket minősítsék át szabadon vásárolhatóvá. Egyelőre nem ment, de majd... Hogy a koleszterinszintet nem is kéne, sőt ártalmas csökkenteni, az más kérdés.

Életveszélyes szerek szabadpiaci forgalmazása

Paracetamol más néven acetaminophen (Coldrex, Panadol, Rubophen, Grippostad, Efferalgan, Mexalen, Ben-U-Ron, Paracetamol, Paramax, Béres Febrilin, Neocitran, Vicetamol, Rhinoval, Miralgin, Saridon). Miért is e felsorolás? Az ok: náthára, influenzára, fejfájásra, ízületi fájdalmakra, izomfájdalmakra, stb. Ezt ajánlják, ezek az un. "modern" készítmények. A nagyszámú paracetamol-tartalmú szabad forgalmú gyógyszer veszélye az, hogy a különféle tünetekre szedett azonos hatóanyagú paracetamol készítmények könnyen vezetnek túladagoláshoz. Az emberek egyébként sem gondolják, hogy egy szabad forgalmú készítmény életveszélyes lehet, kevesen olvassák el az apró betűs figyelmeztetéseket. Ha nem csökken a láz vagy a fájdalom, mindenki hajlamos hamarosan bekapni még egy szemet a gyógyszerből. S mivel a paracetamol bizonyítottan gyengébb hatású fájdalomcsillapító, mint mondjuk az Algopyrin, ez bizonyára gyakran be is következik.

A paracetamol egyik közismerten veszélyes tulajdonsága, hogy a terápiás dózis és a mérgezést okozó dózis nagyon közel van egymáshoz. Paracetamol mérgezés a máj károsodásához, ill. a máj elhalásához vezet. Ha nem ismerik fel a paracetamol mérgezést néhány órán belül, a májkárosodás halálhoz vezet. Nehezíti a felismerést, hogy első nap a vezető tünetek (izzadás, émelygés, hányás) azonosak lehetnek annak az állapotnak a tüneteivel, amire a beteg szedi a gyógyszert, és ráadásul a mérgezett személynél a tünetek pár órán belül elmúlnak! A 24 órán túl jelentkező mérgezési tünetek (sárgaság, kóma, veseleállás) pedig már a bekövetkezett májkárosodásról tudósítanak, amit igen gyorsan követ a halál. Azonban túladagolás esetén az sem lehet nyugodt, akinek az első 1-2 napban nem jelentkezik mérgezéses tünete, ugyanis gyakran 5-6 nap múlva jelentkeznek a tünetek, ám ekkor már végzetesek. Feltételezett túladagolás esetén tehát azonnal toxikológiai osztályon kell jelentkezni. A British Medical Journal azonban több esetről is beszámol, amikor a túladagolás után kezelésre jelentkezett betegeknél a vérben mért paracetamol szintet a veszélyes 200 mg/l alattinak találták ugyan, de a beteg, hazabocsájtva napokon belül meghalt. Valójában minden túladagolásos esetben intravénásan acetylcystein-t kell adni a betegnek!

Mivel a terápiás és a toxikus dózis igen közel vannak egymáshoz, senki nem érezheti igazán biztonságban magát, aki paracetamolt szed. Ha csak a statisztikákat tekintjük, napi 4 gr több napon át való szedése májkárosodást, 6 gr halált okozhat. Másként, 150 mg/testsúly kilogramm már mérgező adag. Mint az Australian Adverse Drug Reactions Bulletin 2005 októberi száma beszámol róla, 29 paracetamol mérgezésből fakadó májkárosodásból 9 véletlen túladagolásból következett be (gyakran öngyilkossági szándékkal is bevesznek paracetamol tartalmú gyógyszereket). Ráadásul további 10 esetről számoltak be, ahol gyerekeknél a terápiás adagot (20mg/testsúly kilogramm) túl nem lépő kezelés során lépett fel májkárosodás. Ha ezt átszámoljuk, egy 20 kilogrammos gyermeknél mindössze 400 mg-ról van szó! A paracetamol készítmények átlagos hatóanyag tartalma 500-750 mg közt mozog, kivéve a kifejezetten gyermekeknek szánt gyógyszereket, amelyekben jóval kevesebb van. Azonban bevált gyakorlat, hogy fejfájás, láz esetén a szülők, pláne nagyobb gyerekeknek, felnőtt gyógyszert adnak, s így akár egy szemmel is könnyedén túllépik a veszélyes határt.

Nátha, influenza, különféle fájdalmak gyakran egy hétig is eltartanak, ez könnyen krónikus paracetamol szedéshez vezet.

A paracetamol-mérgezés veszélyét fokozottan növeli bármi, ami károsítja vagy terheli a máj enzimrendszerét. Így pl.

- ha valaki májbetegségben, májelégtelenségben szenved (hepatitisze volt/van),

- ha valaki kiéhezett, akár az aktuális betegsége miatt, akár mert fogyókúrázik, akár mert mondjuk anorexia nervosában szenved,

- ha rendszeresen fogyaszt nagyobb mennyiségű alkoholt,

- ha olyan gyógyszert szed, amely a paracetamolt bontó enzimrendszert is terheli. Pl. antiepileptikumok (pl. Neurotop), antiaritmiás szerek (pl. Diphedan) vagy bizonyos antibiotikumok (pl. Tubocin),

- ha orbáncfü kivonatot szed,

- ha phenobarbitált (Pl. Sevenal) szed,

- ha genetikai okokból rosszul bontja le a paracetamolt (ezt majd a mérgezésből lehet biztosan megtudni).

Túl sok "ha" szerepel a paracetamol ellenjavallatai közt, melyeknek fennállása esetén sincs mindig tudatában a beteg.

Angliában évente 70 000 paracetamol mérgezést kezelnek, ebben benne van a rengeteg öngyilkossági szándékkal elkövetett túladagolás is. (Nem ötletnek írom, mert nem szép halál, de paracetamol mérgezéshez elég 20 szem tabletta. Próbálna valaki 20 szem Algopyrinnel öngyilkosságot megkísérelni!) 1993 és 1997 közt Angliában 500-an haltak meg paracetamol túladagolásban. Ezek az adatok azt jelentik, hogy Angliában egymillió lakosra 1400 paracetamol mérgezés esik, és a fejlett egészségügyi ellátásnak köszönhetően csak 10 paracetamol halál jut egymillió emberre. Világszerte, a túladagolásos mérgezések feléért a szabad forgalmazású paracetamol felelős!

A paracetamol (és aszpirin) fogyasztás másik kockázata a veseelégtelenség, veseleállás. Egy svéd vizsgálat szerint paracetamol fogyasztás 2,5 szeres kockázatot jelent veseelégtelenség kialakulására, és már fennálló veseproblémák esetén 5,5-szörös kockázata van a betegnek a veseelhalásra. Hasonló kockázat metamizole (pl. Algopyrin) szedése kapcsán nem ismert.

Ha összevetjük ezeket az adatokat, miszerint egymillió emberből 0.2-2 ember hal meg metamizole szedés következtében, míg paracetamol szedés következtében 10, akkor azt mondhatjuk, hogy a paracetamol ötször-ötvenszer veszélyesebb szer, mint az Algopyrin vagy a Quarelin. Ez a kalkuláció persze nem veszi figyelembe, hogy pl. Angliában számos májátültetést végrehajtva sikerül leszorítani a paracetamol halálozást, és az egészségügy jóval felkészültebb az ilyen esetek szakszerű kezelésére. Úgy vélem, nálunk még a diagnosztizálásig is kevés eset fog eljutni, az emberek majd "tisztázatlan eredetű" okokból csendben meghalnak. Ha a mérgezéses esetek 4 órán túl kerülnek ellátásra, rohamosan csökken az esélye annak, hogy a mérgezett életben maradjon, vagy egészségkárosodás nélkül ússza meg a mérgezést. Magyarországon a paracetamol tehát jóval veszélyesebb, mint a nemzetközi statisztikákból gondolnánk.

Vajon a magyar egészségügy felkészült arra, mi lesz, ha 20 millió Algopyrint (2006 évi fogyasztás) egyszer csak paracetamollal, és egyéb alternatív szerekkel helyettesítenek? Ki lehet számolni, mibe fog ez kerülni a lakosságnak és a TB-nek. A 10 millió lakosra jutó 10-14 000 paracetamol mérgezés kezelési költsége pedig, 20 000 dolláros átlagos költséggel számítva horribilis összeg. Persze azon sokat lehet majd spórolni, ha a beteg meghal.

Alternatívák-e az egyéb alternatív szerek?
Hosszúra nyúlna ez a figyelemfelhívó cikk, ha minden alternatív fájdalom- és lázcsökkentőt végigvennénk. De egy rövid kitérőt azért még megérdemel a kérdés.

A paracetamolon kívül ma az agyonhirdetett, szabadforgalmú fájdalomcsillapítók mind az un. nem szteroid gyulladás csökkentők csoportjába tartozik (Algoflex, Algol, Advil, Aleve, Huma-Ibuprofen, Ibulös, Voltaren, Nurofen Solpaflex, Melfen, stb.). E szerek megint csak súlyos veszélyeket hordoznak a gyanútlan vásárló számára, melyekre már eddig is figyelmeztetni kellett volna a vásárlókat, de nem tették.

Egy kiterjedt, 18 vizsgálatot felölelő metaanalízis (Arch. Intern. Med.) szerint ezeknek a szereknek a szedése nőknél 5,1-szeres, férfiaknál 3,5-szeres felső gasztrointesztinális vérzés (gyomorvérzés) kockázatot jelent. Számokra lefordítva, e szerek szedése ezer gyógyszert szedőből egynél (egy millió emberből ezernél) okoz gyomorfekélyt vagy vérzést. Az idősebb kor azonban növekvő kockázatot jelent, 75 év felett már 20 gyomorvérzéssel kell számolni, és ha a betegnek volt már korábban gyomorfekély problémája, akkor az arány 30 az ezerhez. Nagyobb dózis esetén a kockázat még nagyobb! Fejfájás helyett gyomorvérzésbe meghalni nem jó csere.

A nem szteroid gyulladás gátlók másik, talán még nagyobb veszélye az infarktus, trombózis és sztrók veszély. Amikor a Merck a Vioxx-al lebukott, és kiderült, hogy a Vioxx ötszörös infarktus kockázatot képvisel, vizsgálni kezdték a hagyományos nem-szteroid gyulladás gátlókat is, mivel ezek is gátolják az un. cox-2 enzimcsoportot (és még a cox-1 csoportot is). S valóban, a Vioxx-tragédia napvilágra hozta, hogy ezek a szerek bizony másfél-kétszeres infarktus, trombózis és sztrók kockázatot jelentenek az őket szedőknek (Eur Heart J. 2006.). Ez a kockázat a fokozott vérrögképződés veszély miatt természetesen a már infarktuson átesetteknél még nagyobb! Ráadásul, mint Helin-Salmivaara és munkatársai rámutattak, ebben a kalkulált kockázatban nincsenek benne az otthon infarktusban, sztrókban, hirtelen szívhalálban meghaltak, sem a néma infarktust elszenvedettek. A kockázatok tehát jóval nagyobbak.

Zárszó: kinek az érdeke?
A magyar egészségügyi hatóságok tehát nem hozták meg a szükségesnek látszó döntést akkor, amikor mások megtették, ám most, amikor már az egész világ tudja, hogy elhamarkodott és téves döntés volt a metamizole-tartalmú gyógyszerek vénykötelessé tétele, most, a korábbi téves nemzetközi gyakorlatra hivatkozva megteszik. Hazug az az érvelés, hogy ezzel bárkit is megvédenének. A metamizole tartalmú gyógyszerek, mint az Algopyrin és Quarelin, egészen jelentéktelen egészségügyi kockázatot jelentenek, valójában ők a létező legbiztonságosabb fájdalom- és lázcsillapítók a piacon. Az egészségügyi kormányzat döntésével a magyar népesség -ráfanyalodva a rendkívül veszélyes egyéb fájdalom- és lázcsillapítók fogyasztására-, beláthatatlan egészségügyi kockázatnak lesz kitéve. Ugrásszerűen nőni fog a paracetamol tartalmú szerek és a nem szteroid gyulladás gátlók fogyasztása, s ennek következtében sokszorosára fog nőni a paracetamol mérgezések, az öngyilkossági események, a súlyos kardiovaszkuláris események (infarktus, sztrók, stb.), a gasztrointesztinális események (gyomorvérzés, fekély, perforáció), valamint a vesekárosodások száma.

Ha azt a kérdést tesszük fel, kinek az érdeke, a válasz eléggé egyértelműnek tűnik. Csak az Algopyrin 5 milliárdos piacot jelentett 2006-ban, a többi, hagyományos és kedvelt gyógyszerrel (Quarelin, Demalgon, Germicid) együtt ez lehet mondjuk 8 milliárd. A gyógyszeripar nyilván szemet vetett erre a szeletkére, és valakik az egészségügy felső vezetésében, ingyen, ostobaságból és hozzá nem értésből, vagy megfelelő kenőpénzért megtették a gyógyszeriparnak azt a szívességet, hogy betiltották a konkurenciát.

Tanács: Őszintén szólva a legjobb tanács: kerülni ezeket a szereket. Ám nem mindig lehet. A nemzetközi orvosi szaklapokban megfogalmazódott tanács: aki paracetamolt szed, szedjen mellé methionint (ez egy aminosav). Ez ugyan emelni fogja némiképp a homocystein szintjét, ami hosszú távon kardiovaszkuláris kockázattal jár, de rövid távon viszont kivédi a paracetamol mérgezést. A nem szteroid gyulladás csökkentők esetében pedig azt javasolják, hogy szedjünk mellé kis adag aspirint, ezzel csökkenthető a vérlemezkék összetapadásának a valószínűsége. Az Aspirin Protect gyomorkímélő megoldás ez esetben.
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
A vesekő és megelőzése
  2018-01-29 22:13:24, hétfő
 
  A vesekőképződés világszerte, így hazánkban is az egyike a leggyakrabban előforduló betegségeknek. A vesekövek kialakulásának pontos oka a mai napig nem minden részletében tisztázott, de számos olyan tényezőt ismerünk, amely elősegíti a vesekövek kialakulását.

A genetikai tényezők, egyes anyagcsere-betegségek (pl. a köszvény), húgyúti fertőzések, a vizelet pangása, a kevés folyadék fogyasztása miatti túlkoncentrált vizelet mellett természetesen mozgásszegény életmódunk, egyoldalú táplálkozási szokásaink is lényeges szerepet játszanak a kövek kialakulásában. A vesekövek a vizeletben oldott anyagokból keletkeznek.

Részben anyagcseretermékek, egy részük pedig a táplálékok természetes alkotórésze. A kövek mérete igen változó, a homokszemnagyságtól akár az egész vesemedencét kitöltő méretűek is lehetnek. A vesekövesség sokáig semmilyen panaszt nem okoz, amíg ún. "nyugvókőként" a vesekelyhekben marad. A tünetek akkor jelentkeznek, amikor a vesekő kimozdul, és elindul a vizeletelvezető rendszerben, akadályozva a vizelet elfolyását.

A megnövekedett mennyiségű folyadék pedig feszíteni kezdi a vese rugalmatlan tokját. Ez szinte elviselhetetlen fájdalmat okoz. A kisebb vesekövek spontán is távozhatnak, míg a nagyobb méretű vesekövek gyakran elakadnak a vesevezetékben, ezért ezeket el kell távolítani. A vesekövek összetételük alapján többfélék lehetnek, tartalmazhatnak kalcium-oxalátot, kalcium-foszfátot, húgysavat vagy cisztint.

Vesekövesség megelőzése
A vesekő megelőzésében alapvető a megfelelő folyadékbevitel. A kevés folyadékfogyasztás miatt sűrű, kis mennyiségű, koncentrált vizelet képződik, mely könnyen túltelítetté válhat, és ekkor megindul a kikristályosodás, vagyis a kőmag képződése.
Felnőtteknek napi 2-3 l folyadék elfogyasztás ajánlott egyenletesen egész napra elosztva. Az ürített vizelet napi mennyiségének el kell érni a 2-2,5 litert.
Különösen ügyeljünk, hogy nyári időszakban, sportolás vagy erős fizikai aktivitás során a fokozott izzadás miatti folyadékvesztést pótoljuk.

Az elegendő mennyiségű folyadék mellet az sem mindegy, hogy mit iszunk! A legjobb az ivóvíz, a limonádé, a gyógynövényből (hársfa, kamilla, bodza stb.) készített híg, cukrozatlan tea.
Ajánlottak a magas citráttartalmú gyümölcslevek, de a grapefruitlé ugyanakkor nem.
Kerülendők továbbá a sok foszforsavat tartalmazó üdítőitalok (kóla-félék). Nem javasolt az erősre főzött feketetea sem.

Ásványi anyagok pótlására alkalmasak a gyümölcsök, valódi gyümölcslevek és zöldséglevek. Az állati eredetű fehérje túlzott fogyasztása, ételeink magas sótartalma egyértelműen oka az egyre gyakoribb vesekőnek. Az étrendben csökkenteni kell az állati fehérjék arányát, kerülni kell az ételek túlzott sózását. Naponta testtömeg-kilogrammonként egy gramm fehérje fogyasztása ajánlott. Az étrend nagyobb részben tartalmazzon teljes értékű gabonát, zöldség- és gyümölcsféléket. A sóbevitel legfeljebb napi 4-5 gramm legyen.

Testmozgással is csökkentjük a kőképződés esélyét, mert az áramló, mozgó folyadék nem kedvez a kristályok képződésének. Visszatérő kövesség megelőzése, étrendi kezelése a kő összetétele szerint A kövek összetétele más és más, ezért nem mindegy, hogyan állítjuk össze az étrendet.

Leggyakoribbak a kalciumtartalmú kövek, ezek közül is kiemelendő a kalcium-oxalát kő. Kalcium-oxalát kő A korábbiaktól eltérően újabban nem ajánlják a kalciumbevitel csökkentését. Az étrend napi kalciumtartalma 1000-1200 mg legyen, ugyanakkor a túlzott bevitel sem kedvező (különösen akkor, ha 1000 mg kalciumot veszünk be), mert az hirtelen, nagymértékű kalciumürítést okozhat.

A tejtermékekkel elfogyasztott kalcium egyenletesen szívódik fel. Kerülni kell a magas oxaláttartalmú élelmi anyagokat:
Magas oxaláttartalmú élelmi anyagok: kakaópor, zellergumó, paraj, rebarbara, sóska, petrezselyem, cékla, csokoládé 40% kakaótartalommal, tejcsokoládé 30% kakaótartalommal, kávépor, sárgarépa, zellerlevél, zöldborsó, szárazbab.

Az oxalátkő kialakulását elősegítheti a C-vitamin nagy mennyiségű bevitele is. Napi 500-1000 mg feletti fogyasztás nem javasolható. Kerülni kell az állati fehérjék túlzott mértékű fogyasztását, csökkenteni kell a só mennyiségét az étrendben. Só helyett használjunk friss vagy szárított fűszernövényeket (borsikafű, kakukkfű, tárkony, bazsalikom stb.)!

Ne feledkezzünk meg a bőséges folyadékfogyasztásról és a rendszeres testmozgásról sem! Húgysav és ammónium-urát kövek A húgysav a fehérjék egyik építőanyagából, a purinból keletkezik. Hagyományos táplálkozással mintegy 600-1000 mg purin kerül a szervezetbe naponta.

Húgysavkövesség esetén javasolt a napi purinbevitel 300 mg alá csökkentése.

Igen magas purintartalmú élelmiszerek: élesztő, belsőségek, füstölt húsok, pisztráng, hering, szardíniák, kagylók.
Magas purintartalmú élelmiszerek: marhahús, sertéshús, birkahús, szarvas, pulyka, kacsa, szárazbab, lencse, borsó. Közepes purintartalmú élelmiszerek: csirke, angolna, sonka, zöldborsó.

Minimális purint tartalmazó élelmiszerek: tej, tejtermékek, sajtok, saláták, gyümölcsök, cereáliák, burgonya, sárgarépa, retek, cékla, cukor, olajos magvak.

Ha csak az adatokat nézzük, megtéveszthet bennünket a csokoládé, tea, kávé igen magas purintartalma, szerencsére azonban ezek purinszármazékai, az ún. metilxantinok nem alakulnak át húgysavvá a szervezetben.

Az élvezeti szerek közül tehát a kakaó, a csokoládé, a tea, a kávé mérsékelt fogyasztása megengedhető. Az étrend alapját a sovány tej, tejtermékek, burgonya, rizs, zöldség- és főzelékfélék (kivéve paraj, karfiol, zöldborsó, bab, lencse, sárgaborsó), valamint a gyümölcsök képezzék.

Az étrend purintartalmán túl ügyelni kell arra, hogy a diéta só- és fűszerszegény legyen. Ajánlott az alkoholtartalmú italok fogyasztásának mellőzése, a bőséges, napi legalább 2 liter folyadékfogyasztás, a rendszeres, napi 5 étkezés és a rendszeres testmozgás. A húgysavköves betegek nagy része túlsúlyos, körükben gyakori a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az epekövesség. Az étrend összeállításánál fontos szempont a fizikai aktivitáshoz igazított, csökkentett energiabevitel a lassú ütemű fogyás érdekében.

Húgysavas kövek esetén a vizelet lúgosítására van szükség. Lúgosító hatásúak az úgynevezett alkalikus ásványvizek (Kékkúti, Bükki, Bükkszéki, Salvus), valamint a gyümölcsök és zöldségfélék.

Cisztintartalmú kövek :Fontos a vizelet savanyítása (pH csökkentése) és megfelelő mennyiségű és minőségű folyadék fogyasztása.

Az étrend összeállításánál ügyeljünk arra, hogy a napi fehérjebevitel az ideális testtömegkilogrammonkénti 1 grammot ne haladja meg. Sok rostos zöldségféle fogyasztása ajánlott.
Az alábbi élelmiszerek kerülése javasolt: hús, hal, tojás, tej és tejtermékek, szárazbab, lencse, rizs, kakaó, káposzta, karfiol, kelbimbó.

Struvitkő Ezek a húgyúti fertőzésekkel kapcsolatban kialakuló kövek. Úgynevezett korallkövek, amelyek a leggyorsabban nőnek, és akár az egész vesemedencét is kitölthetik. Ebben a köves megbetegedésben nem ajánlottak a vizeletlúgosító italok és ételek (citrusfélék, vegán étrend), a tej és tejtermékek, a nyálkahártyát izgató, csípős fűszerek, tömény italok. Az ásványvizek fogyasztása ugyancsak kerülendő. A vesekövek megelőzéséért nagyon sokat tehetünk rendszeres testmozgással, kiegyensúlyozott, változatos étrenddel, bőséges folyadékfogyasztással.

Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Koleszterinszintről
  2018-01-24 09:46:25, szerda
 
  Magas a koleszterinszintem - halljuk számtalanszor. Azok az emberek, akik ilyen problémával küzdenek, általában vigyáznak az ételekkel és gyógyszert szednek. De valóban van kapcsolat az étkezéssel szervezetbe vitt koleszterin és a szívbetegségek között? A koleszterinszint csökkentése más módszerekkel is lehetséges. A kérdéskört Dr. Bezzegh Attila, laboratóriumi szakorvossal beszéltük meg.

Sok embernek okoz manapság problémát a koleszterinszintje. Mióta csak megállapították náluk a kelleténél magasabb értéket, igyekeznek az élelmiszereket eszerint válogatni, olyasmit nem fogyasztani, melyben sok a koleszterin, növeli a koleszterinszintet - ami kényelmetlen, kellemetlen, és gyakran magasabb költséggel is jár. Emellett szorgalmasan szedik gyógyszereiket a koleszterinszint csökkentése céljából, hiszen úgy vélik, azt csak így lehet biztonságosan kordában tartani. Nem újdonság, sokszor hallhattuk, hogy a vérsavóban mérhető, megnövekedett koleszterinszint, illetve annak egyik frakciója, az LDL-koleszterin emelkedett szintje növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Nagyobb eséllyel alakul ki szívinfarktus, agyi infarktus, agyvérzés.

Csak a sok zöldség és gyümölcs?
Van, aki 20 éve él koleszterincsökkentővel és diétával. Mégsem fordult meg a fejében, hogy ez nem feltétlenül szól örökre, esetleg másként is lehetne. Nos, egy amerikai szakértői anyag, melyet az USA egészségügyi kormányzatának táplálkozás-egészségügyi szakértői készítettek 2015 februárjában, egyértelműen leszögezi, hogy a koleszterin esetén a túlzott fogyasztás nem jelent veszélyt - a bizonyítékok alapján a szívbetegségek és az étkezéssel magunkhoz vett koleszterin között nincs kapcsolat.

A Diétás Irányelvek Tanácsadó Bizottsága nem csak azt hangsúlyozza, hogy a zöldségek és gyümölcsök, a teljes kiőrlésű gabona fogyasztása előnyös, vagy hogy célszerű alacsony zsírtartalmú ételeket enni, növelni a hüvelyesek, csonthéjasok fogyasztását, ám kerülni a vörös húsok, feldolgozott hústermékek, a cukor, a finomított liszt bevitelét. Arra is rámutat, hogy kávét mérsékelt mennyiségben lehet inni, és a szervezetbe bevitt koleszterin mennyiségét sem korlátozzák. Bizonyítékok támasztják alá azt, hogy egyes élelmiszer-csoportokat felesleges száműzni az étkezésből, ahogyan eddig tettük. Csupán egyfajta diétás módszert követni sem szükséges.

De hogyan csökkenthető a koleszterinszint? Mi a helyzet a koleszterinszinttel? Mit tehetünk vele, hogyan csökkenthetjük?

A diéta ezek szerint nem vezet eredményre - jobb, ha az élelmiszerek széles választékát rugalmasan kombináljuk, ezáltal biztosítva az egészséges táplálkozást.

A koleszterinszint akkor emelkedik a szervezet sejtjeiben, amikor a homocisztein aminosav-származék szintje is emelkedik. Ha ez nő, akkor a koleszterinszint is növekszik - a homocisztein (Hcy) szintjét egyszerű laborvizsgálat kideríti. Az elmúlt években kiderült: ha a szervezet sejtjeiben túlságosan alacsony a központi szerepet játszó B12 és B9, azaz folsav szint, megváltozik a sejt normál működése, túl sok Hcy képződik, növelve a koleszterin szintjét. Mára az is világosnak látszik, hogy ahogyan idősödünk, úgy csökken a testünkben az ún. aktív B12 és folsav (B9) szint, így megnő a homociszteinszint és a koleszterin szintje. Nem meglepő hát, ha jelentős eredmények érhetőek el azzal, hogy visszapótoljuk a vitamint, melyből hiány keletkezett. Klinikai vizsgálatok bizonyítják, hogy ha ilyenkor magunkhoz veszünk B12-vitamint, illetve folsavat (B9), megtörténik a visszapótlás, a sejt anyagcsere-folyamatai helyreállnak, lecsökken a Hcy-szint és a koleszterinszint is normalizálódik.

Vitaminokkal és mozgással a magas koleszterin ellen:

Vagyis, mint annyi esetben, itt is lehetőség van arra, hogy egészséges életmóddal magunk kezeljük a problémánkat. Módunk van a vitamin visszapótlásra, vitaminokkal és a testmozgással hatékonyan felvehetjük a harcot a koleszterin ellen! Így nemcsak gyógyszerrel, hanem alternatív módszerekkel is élhetünk - természetes úton csökkentve a koleszterinszintet. Ráadásul ebben az esetben mellékhatásoktól sem kell tartani. S ha mindez még nem lenne elég, a B12-vitamin visszapótlásának egyéb kedvező hatásai is vannak. A szellemi teljesítőképességet növeli - így csökken egyes, időskorban jellemző betegségek kialakulásának valószínűsége, de az időskori szembetegségek, mint például a makuladegeneráció előfordulásának esélye is.
Forrás : Webbeteg : (Dr. Bezzegh Attila - Forrás: drbezzegh.hu)

Nem árt tudni : bizonyos szakanyagok alapján :a koleszterincsökkentő gyógyszerek megerősíthetik a cukorbetegség kialakulását. ( CzI)
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Húgysavszint emelkedés, köszvénybetegség diétás kezelése
  2018-01-23 17:03:06, kedd
 
  Sok ember tudatában úgy él a köszvény betegség, mint valami kivesző ritkaság, pedig az anyagi jólét, a mozgásszegény életmód és a túl bőséges táplálkozás hatására növekedett ezen betegek száma. Helyes és következetes diétás kezelés mellett a köszvényes panaszok enyhülnek, a rohamok pedig megelőzhetők. A köszvényesek túlnyomó része elhízott, a testsúly csökkentése érdekében energiaszegény diétára van szükség. Általában az 1000 - 1500 kcal energiatartalmú diéta jó eredményeket ad és ebben csupán a zsírokat, a cukrokat és az ezekben gazdag élelmiszereket kell elhagyni, ill. jelentősen csökkenteni.

Összefoglalva, az energiaszegény diéta alapelvei - kevesebbet kell enni, de gyakrabban (naponta 5 - 6 alkalommal). El kell hagyni a diétából a cukrot, cukorkát, csokoládét, cukrászipari termékeket, lekvárt, mézet, fagylaltot, kompótot, édes üdítőitalokat és nem szabad az ételek ízesítéséhez cukrot használni. Mellőzni kell a zsírokat és a vajat, valamint az erősen zsíros húsokat, húskészítményeket (disznósajt, tepertő, szalonna, császárhús, téli- és nyáriszalámi, kolbászfélék, stb.) és a zsíros tejtermékeket (tejföl, sajtok többsége, tejszín, vaj). A diéta alapját a zöldség- és főzelékfélék, valamint a gyümölcsök alkotják, ezekből naponta többszöris kell fogyasztania. Megengedett a burgonya, korlátozott mennyiségben a nem cukrozott, nem édesítve készített főtt tésztafélék (makaróni, galuska, tarhonya stb.) és a rizs.

A másik nagyon fontos diétás szabály a betegség lényegével, a purinanyagcsere-zavarral kapcsolatos. Köszvény esetén mind a vérben, mind a szövetekben megnövekszik a húgysav mennyisége.

Honnan kerül a húgysav a szervezetbe? Részben a szervezetben lejátszódó anyagcsere folyamatok során képződik, részben a pusztuló sejtekből, a szervezetbe kerülő táplálékok egyes alkotórészeiből szabadul fel. Ha túl sok húgysav keletkezik, vagy jut a szervezetbe, illetve nem távozik el elég gyorsan és tökéletesen, akkor lerakódik az ízületi porcokban és más szövetekben és kialakul a köszvénynek nevezett betegség. A húgysav az összes fehérjék egyik építőanyagából, a purinból keletkezik, tehát a diéta legfontosabb jellemzője a purin-szegénység kell, hogy legyen. Hagyományos táplálkozással mintegy 600 - 1000 mg purin kerül a szervezetbe, purin-szegény diétában azonban ez nem lehet több 200 mg-nál. A legtöbb purint a belsőségek (velő, máj, vese, stb.), a húsok (főként a sertéshús), a mirigyes szervek és hüvelyes növények tartalmazzák, de elég sok van a búzalisztben, parajban, karfiolban, zöldborsóban is.

Köszvénybetegség diétájában a tej, a tejtermékek, a burgonya, a rizs, az előbb fel nem sorolt zöldség-és főzelékfélék valamint gyümölcsök alap élelmi anyagok. Leginkább a baromfihús fogyasztható, az összes többi húst és húskészítményt kerülni kell. (lsd. a mellékelt purin-táblázatot). Ha csak a táblázat adatait nézzük, megtéveszthet bennünket a csokoládé, tea, kávé igen magas purin-tartalma, szerencsére azonban ezek purin-származékai, az un. metilxantinok nem alakulnak át húgysavvá a szervezetben. Az élvezeti szerek közül tehát a kakaó, a csokoládé, a tea, a kávé megengedhető, az alkohol azonban nem, mert köszvényes rohamot válthat ki. A szénhidrátokat tartalmazó élelmi-anyagok és élelmiszerek (burgonya, rizs, zöldség- és főzelékfélék, gyümölcsök) elősegítik a húgysav kiürülését a szervezetből, a zsírok azonban köszvényes rohamot provokálhatnak, tehát nem csak a fogyókúra miatt kell csökkenteni az elfogyasztott zsírok mennyiségét.

Folyadékból minél többet kívánatos fogyasztani, napi 2 - 3 liter folyadék elősegíti a húgysav kiürülését. Az ízesítők és a fűszeranyagok közül a drasztikus hatásúak (mustár, torma, ecet, curry, ketchup, csípős paprika, chili) nem jöhetnek szóba, de az enyhe színező és ízesítő anyagok (babérlevél, szegfűbors, szegfűszeg, köménymag, borsikafű, koriander, kakukkfű, citromhéj és -lé, fahéj, petrezselyemzöld, zeller) ízlés szerint alkalmazhatók, hiszen növelik a diéta élvezeti értékét és változatosságát. Arra azonban ügyelni kell, hogy a purin-szegénység megtartása mellett a napi fehérjefogyasztás ne csökkenjen 60 g alá!
Forrás: Link A hivatkozott táblázat is itt található
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Légúti allergiás betegségekről
  2018-01-23 16:56:55, kedd
 
  Hazánkban csaknem 1 millió lakos szenved allergiás típusú légúti betegségben. Ez a légutak olyan heveny vagy idült gyulladását jelenti, amely a szervezet valamely külső - a légutakba került - anyaggal szembeni túlérzékenységi reakciója végkifejleteként jön létre.

Két fő támadási területe van

Allergiás orr-melléküregi nyálkahártya gyulladás, ami többnyire a szem kötőhártyájának gyulladásával is jár. Ez az allergiás rhinitis, vagy - ismert, nagyon találó nevén - a szénanátha
Mik a tünetei?

gyakori ,,megfázásos" tünetek, gyakran szokatlan időben (pl. nyáron)
szemviszketés, könnyezés, fényre égő érzés a szemben, a kötőhártya vörös, duzzadt
orrviszketés, orrkörnyéki vörösség, orrfolyás és orrdugulás váltakozva, tüsszögési rohamok
kaparó, viszkető érzés a torokban, fülviszketés, fülfájás
általános tünetek: fáradékonyság, fejfájás, ingerlékenység
Az allergiás hörgőnyálkahártya gyulladás rendszerint az előző tünetek továbbterjedése révén alakul ki. Ez az allergiás hörgi asthma
Mik a tünetei?

kínzó, száraz, többnyire improduktív köhögés (a beteg nem tud váladékot felköhögni)
előrehaladottabb esetben kezdetben enyhe, majd kifejezettebben hallható sípoló légzés, mellkasi szorító érzés (mellkasi diszkomfort), sóhajtási kényszer
súlyos esetben mozgáskor, munkavégzéskor előálló fulladásérzet
legsúlyosabb forma a nyugalmi légszomjérzés, ezt az állapotot sohasem szabad kezelés nélkül bevárni!
A fulladás, ziháló légzés gyakran éjjel kifejezettebb, alvásképtelenséggel jár. Attól függően, hogy a tünetek az év melyik szakában állnak fenn, beszélünk szezonális és nem szezonális allergiás rhinitisről vagy asthmáról. A szezonalitásért a tavaszi, nyári, őszi növényi pollenek felelősek. Ezek közül leggyakoribbak a parlagfű, a fűpollenek és a fa (cserje) pollenek. A nem szezonális rhinitisnek vagy asthmának a tünetei ugyanolyanok, mint a szezonálisé, de a tünetek nemcsak a pollenszezonban, hanem egész évben - különösen télen - jelentkeznek.

Okai

házi por (atka)
állati szőrök
gombaspórák
légszennyezés
bakteriális és vírusfertőzések

Az allergiás légúti betegségek kivizsgálása, a diagnózis felállítása és a szükséges kezelés bevezetése ma legszervezettebben a tüdőgondozókban folyik, de egyes gégészeti, allergologiai szakrendeléseken is lehetséges. A tüneteket kiváltó anyag elkerülése lenne a legjobb megoldás (gyomtalanítás a pollenek megjelenése előtt, pollenek, állati szőrök kerülése, ablakok zárása, házi por erélyes elszívása stb.), de ez önmagában nem elégséges. A rendelkezésre álló gyógyszerek nagyhatásúak, de használatukat illetően a kezelőorvos javaslatainak betartása célszerű. A tünetek jelentkezésekor kivizsgálás szükséges, az előírt gyógyszereket használni kell, olykor tünetmentes időszakban is (a kivárással a tünetek súlyosbodnak). A szezonális tünetek megjelenése előtt 1-2 héttel már el kell kezdeni a megelőző kezelést. A gyógyszerszedést nem szabad abbahagyni, illetve a kezelőorvossal a csökkentés menetét, ütemét meg kell beszélni.

Az allergiás légúti betegségek (és egyéb tüdőbetegségek) ellátása és a dohányzás-leszoktató programok folytatása tüdőgondozókban a járóbeteg szakrendelés keretében történik.
Forrás : Dr. Pánczél Gyula Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Szorongásos zavarokról
  2018-01-23 16:41:22, kedd
 
  Főbb csoportjai:
- pánikzavar
- szociális fóbia
- agorafóbia
- egyéb fóbiák
- generalizált szorongás

A veszélyeztetettek köre: az emberélet különösen megterhelő lelki behatásai bárkinél vezethetnek a fenti tünetek valamelyikének kialakulásához, mégis inkább családi halmozódás a jellemző, vagy a kora gyermekkori lelki fejlődésben mutatható ki zavar. A legtöbb esetben nincsen kimutatható kiváltó tényező.

Korai tünetek

A pánikroham kivételével félrehúzódó, szorongó magatartás, bizonyos helyzetek kerülése.

Késői tünetek
Pánikroham esetén viszonylag hirtelen kialakuló és 10-30 percen belül megszűnő rosszullétérzés (ájulás, szívdobogás, légszomj, torokszorítás, remegés, izzadás, mellkasi nyomásérzés, megsemmisülés, halálfélelem).

Szociális fóbia esetében a szokásos emberi kapcsolatokat megnehezítő vagy lehetetlenné tevő elkerülő magatartás alakul ki, félelem mindenfajta nyilvános helyzettől, szerepléstől (mint a gyermekkori ,,lámpaláz" felerősödött formája), emberkerülés. Társas helyzeteknek már az elképzelése is szorongást eredményez, gyakran ötvöződik pánikszerű tünetekkel is.

Az agorafóbia (,,tériszony") esetében a nagy nyílt terepen vagy magasban tartózkodás, máskor hídon, alagútban, zárt helyen (vonat, busz, lift, mozi stb.) tartózkodás jelent nehézséget. Ilyenkor pánikrohamhoz hasonlító tünetek lépnek fel.

Az egyéb fóbiák közé tartoznak az olyan tünetek, mint a pókoktól, hüllőktől, vértől, bepiszkolódástól, vírusoktól, villámlástól, stb. való félelem.

Generalizált szorongásról legalább fél éven át tartó állandó, kínzó nyugtalanság, félelem, aggódás, ingerültség, alvászavar, gondolkodási nehezítettség, fokozott fáradékonyság esetén beszélünk.

A fentiek a tünethordozójuk életminőségét, életvezetését rontják, társas kapcsolatait beszűkítik. Előfordulási gyakoriságuk az összlakosságban meghaladja a 10%-ot, nőkben kétszer olyan gyakori, mint férfiakban. A tünetek más betegségformákkal (mint magasvérnyomás betegség, légzőszervi és gyomor-bél tünetek, idősült alvászavar stb.) összekapcsolódhatnak, sőt alapját képezhetik a szenvedélybetegségeknek, gyógyszerfüggőségnek.

Vizsgálatokra ajánlottak köre: akinél vagy akinek a családjában halmozottan előfordulnak a fenti tünetek.

Hangulatzavarok
A hangulati élet eltolódásait életünkben rövidebb időszakra vonatkozóan mindannyian megtapasztaltuk jókedv vagy szomorúság formájában.

Depresszióról, mint betegségről akkor beszélünk, ha az eltolódás jelentős mértékű, huzamos időn át fennáll, megváltozik a magatartás, a gondolkodás elnehezül (sötét, nyomott, szomorú, kedvetlen, perspektíva nélkülivé válik), az érzelmek eltompulnak (nem tud örülni), csökken a szellemi-fizikai teljesítmény, romlik az életminőség, beszűkülnek a társas kapcsolatok, alvás és egyéb vegetatív zavar alakul ki. Az önpusztító gondolatok gyakoriak (megyénk e vonatkozásban hosszú időn át országosan a statisztika élén járt).

A felhangoltság szinte tükörképe a depressziónak. Jellemző, hogy a betegség szintű hangulati változáshoz nem kell külső ok, ,,magától" alakul ki.

A jelenlegi gyógykezelési lehetőségek mellett jelentősen megrövidíthető egy-egy fázis időtartama, azaz eredményesen kezelhető megbetegedésről van szó.

Saját magunkon kevésbé vesszük észre a hangulati változásokat, környezetünk viszont észleli azt. Ezért van különös jelentősége annak, hogy az együtt élő, dolgozó emberek, ha ilyet tapasztalnak, hívják fel a tünetet mutató figyelmét arra, hogy forduljon szakemberhez. Az időben történő felismerés és kezelésbe vétel nem csak a beteg és közvetlen környezete helyzetét könnyíti, hanem gazdasági jelentősége is óriási, ugyanis a rokkantsághoz vezető úton a legelső okok közé tartozik ez a betegség.

A megbetegedés típusai
disztimia
depresszió
mánia
kevert forma
Veszélyeztettek köre: családban vérrokonok közötti előfordulás, felmenő ágon öngyilkosság.

Korai tünetek
Az egyénre jellemző magatartási, hangulati állapotban, munka- és beszédtempóban bekövetkező indokolatlan megváltozottság, amely huzamosabb idő óta fennáll, amit az illető csak egyre nehezebben tud leplezni. A korai szakban már jellemző az önértékelés megváltozottsága és az alvászavar.

Késői tünetek
Disztimia esetén a tünetek a depresszióban látottakhoz hasonlóak, de azoknál enyhébbek, viszont huzamosabban (legalább 2 éve!) fennállnak, már a fiatal felnőttkorban kialakulnak és az életvezetésben nehézséget okoznak.

Depresszió esetén a hangulat tartósan nyomott, az örömkészség és érdeklődés fokozatosan csökken, majd elvész, a testi és szellemi energia elfogy, fáradékonyság, nehezített gondolkodás, alvászavar, önbizalomhiány, bűnösségérzés, jelentéktelen cselekedetek felnagyítása, feleslegesség tudat, csüggedés és jövőtől való félelem, étvágytalanság, a szexuális vágy csökkenése, típusos alvászavar (néhány órai alvás után megébredés, majd visszaalvási nehezítettség) alakulnak ki.

Mánia esetén a beteg tele van energiával, önértékelése kórosan fokozott, sok mindenbe belekezd, de nem fejezi be, gondolatai gyorsak, csapongóak, nehéz követni, örömteli, úgynevezett üresen indokolatlanul derűs, minden nagyon könnyen megy, keveset alszik, felfokozott a tempója, kritikai és erkölcsi funkciói károsodnak, öltözködése nem korához vagy a helyzethez illő. Könnyen válik ingerülté, indulati megnyilvánulásai kiszámíthatatlanok lehetnek. Jellemző a csapongó és felgyorsult beszéd, a viccelődésre, szójátékokra való hajlam, gyakran udvariatlan és oda nem illő trágárság figyelhetők meg.

Kevert forma esetén a fenti tünetek egy időben lehetnek jelen. Lehetséges, hogy az élet során mindig csak az egyik irányú zavar lép fel, de ismertek a váltakozóan hol depressziós, hol mániás, sőt az egy időben mindkét eltérést mutató megbetegedések is.

A felismerés és a korai kezelésbe vétel, majd ezt követően a rendszeres gondozás nagyon fontos, a megfelelő folyamatos kezeléssel ugyanis megelőzhetők az állapotrosszabbodások.
Forrás : Prof. Dr. Szűcs Attila Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Reumás betegségekről
  2018-01-23 16:37:55, kedd
 
  Rheumatoid arthritis
Valamennyi ízületet veszélyeztető gyulladásos betegség, mely többnyire a kezek és lábak ,,kisízületein" és a csuklókon kezdődik és jellemző rá ezek szimmetrikus érintettsége. Egyidejűleg több ízület megbetegszik, rossz esetben több tucat is. A betegség lényege az ízületi belhártyában zajló gyulladás, melynek következményeként az ízületi porc és csont fokozatosan tönkremegy, olykor teljesen szétroncsolódik. A betegség véglegesen nem gyógyítható, de megfelelő aktív kezeléssel többnyire jól karbantartható. Hazánkban 80 ezer főre tehető a betegek száma, az enyhébb eseteket azonban többnyire csak későn, sokszor évek múltán ismerik fel. A súlyos és előrehaladott állapot felismerése könnyű, de az enyhébb eseteket csak nagy gyakorlattal lehet a kopásos és egyéb ízületi betegségektől elkülöníteni. Leggyakrabban a negyven-ötven éves nők körében alakul ki, de férfiakat is érint, és bármely életkorban kifejlődhet. Létezik gyermekkorban induló formája, mely a beteget egész életében végigkíséri.

Korai tünetek
Legjellemzőbb a kéz- és lábujjízületek, valamint a csuklók fájdalma, duzzanata, a főként reggelente észlelt merevség érzése, mely miatt a betegnek tornáztatnia kell ízületeit, míg azok be nem járódnak. Valamennyi előbbi tünet más betegségben is előfordulhat, de ha egyidejűleg több említett ízület megbetegszik, fellép a legalább fél óráig tartó ízületi merevség. Ha a kezek valamelyik ízülete is érintett, úgy az nagy valószínűséggel rheumatoid arthritis kialakulását jelzi. Az orvos számára is félrevezető, hogy a betegség ebben a szakában látszólag nagyon jól reagál a szokványos gyulladáscsökkentőkre, de valójában a folyamat nem áll le, az egész ahhoz hasonlít, mintha a tűz lángja kialudna, de a hamu alatt ott izzik a parázs.

Hová vezet a betegség?
A munkaképes korú betegek fele 5-8 év múltán rokkanttá válik, 10 év elteltével pedig minden 7. beteg életvitelében mások segítségére szorul. Az életet átlagosan 5-8 évvel rövidíti meg. Ez a riasztó perspektíva, úgy tűnik, lassanként a múlté, de csak akkor, abban az esetben, ha a betegséget már abban a szakaszban hatékonyan, sokszor úgymond agresszíven kezeljük, mikor maradandó károsodások még nem alakultak ki. A krónikusan gyulladt ízületekbe adott erős gyulladáscsökkentők lehetővé teszik, hogy a leginkább érintett ízületeket hosszabb-rövidebb időre rendbe tegyük. Ha ez nem ad tartós megoldást, szóba jöhet az ízületek izotópos helyi kezelése, mely helyettesítheti az ízületek műtéti kitakarítását. Ha az ízületek elroncsolódása már végleg kialakult, ilyenkor akár számos protézis műtét is szükségessé válhat.

Mi változott az elmúlt néhány évben?
Ezt a gyakran lassú lefolyású betegséget régebben aránylag jóindulatúnak tartották, mivel nem vezet el rövid idő alatt a beteg halálához. Az elmúlt évtizedben alapvető szemléletváltás következett be, az orvosok lassanként elfogadták, hogy a betegség agresszív természete a daganatokhoz hasonlóan, sok nehézséggel járó aktív és agresszív kezelést tesz szükségessé. Bizonyos daganatellenes gyógyszerek is bekerültek a terápiás arzenálba. Hatékony és megfelelő ellenőrzés mellett aránylag veszélytelenül alkalmazható gyógyszerkombinációkat fejlesztettek ki.

Mekkora az agresszív gyógyszeres kezelés kockázata?
Minden gyógyszernek lehet mellékhatása, okozhat allergiát, máj, vérképzőszervi vagy vesekárosodást, azonban a rheumatoid arthritiben alkalmazott gyógyszerek ritkán okoznak súlyos mellékhatásokat. A mellékhatások elkerüléséhez viszont elengedhetetlen a rendszeres ellenőrzés, mert vérvizsgálatokkal többnyire már akkor kimutatható a gyógyszerek esetleges károsító hatása, mikor még maradandó károsodások nem alakultak ki. Megfelelő ellenőrzés mellett a kezelésből származó kockázat össze sem mérhető annak előnyeivel.

Mi a fizioterápia jelentősége a rheumatoid arthritisben?
A gyulladásos folyamat fizioterápiával nem befolyásolható, de az ilyen kezelések segítenek megőrizni az ízületek mozgástartományát, javítják a közérzetet, csökkentik a fájdalmat.

Mit tegyünk, ha ízületi gyulladásra utaló tüneteket észlelünk?
Enyhe tünetek esetén is forduljon háziorvosához, aki dönt arról, hogy van-e szakorvosi kivizsgálásra és ellátásra szüksége. Ha a tünetek 6 hét után még mindig fennállnak, vagy rendszeresen gyulladáscsökkentő szedését teszik szükségessé, akkor már szinte bizonyos, hogy betegsége krónikus természetű, várhatóan nem fog meggyógyulni, ezért szakorvosi gyakorlatot igénylő
kezelésre van szükség.
Forrás: Dr Gál János Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Pajzsmirigy betegségekről
  2018-01-23 16:31:03, kedd
 
  A pajzsmirigyről általában

A pajzsmirigy a nyak elülső részén helyezkedik el, az ádámcsutka alatt. A belső elválasztású mirigyeink közé tartozó mirigyeink egyike, mely a pajzsmirigyhormonokat termeli és a hormonok a véráram útján jutnak el szervezetünk sejtjeihez. A pajzsmirigy két hormont termel: az egyik a tiroxin (T4), a másik a trijód-tironin (T3). A pajzsmirigyhormonok a szervezet összes sejtjének aktivitását szabályozzák. Tulajdonképpen a sejtek oxigénfelvételét segítik elő, ezáltal az alapvető tápanyagok (fehérjék, zsírok, szénhidrátok) sejtszintű hasznosulását szabályozzák. A pajzsmirigyhormonok képzéséhez elengedhetetlenül fontos a jód. A szervezet a pajzsmirigy megnagyobbodásával reagál, amennyiben a jódellátottság nem megfelelő.

A pajzsmirigy-betegségek tünetei
A pajzsmirigy működészavara számos szervünkre hatással van és változó súlyosságú és megjelenésű panaszokat okoz.

Szív-érrendszeri tünetek
A pajzsmirigy túlműködésre jellemző a magas pulzusszám, amely jellegzetesen nemcsak terhelésre, hanem nyugalomban is jelentkezik. Szívritmuszavar is gyakran előfordul, idősebb betegeken nem ritkán a szívritmuszavar az egyetlen tünete a pajzsmirigy túlműködésének. Gyakori tünet az emelkedett vérnyomás is. Alulműködés esetén a pulzusszám csökken, bár ez az idegrendszer csökkent érzékenysége folytán kevésbé okoz panaszt a betegeknek. A vérnyomás itt is gyakran emelkedett, és súlyos alulműködésben szintén előfordulhat szívritmuszavar.

Légzés
A pajzsmirigy bármilyen irányú eltérése csökkenti a szervezet teljesítőképességét, ezért kezdetben terhelésre, később nyugalomban is nehézlégzés, fulladás jelentkezik.

Idegrendszer
A pajzsmirigy hormonok magasabb szintje ingerlékenységet, feszültséget, alvászavart, kézremegést okoz. A csökkent hormonszint ellenkező irányú változást okoz, a beteg tompulttá, közönyössé válik, feledékenység, aluszékonyság jelentkezik, csökken a nemi vágy.

Anyagcsere
A pajzsmirigy túlműködése az alapanyagcserét fokozza, azaz fokozottabb étvágy ellenére is testsúlycsökkenés észlelhető, a fokozott izzadékonyság, a testhőmérséklet emelkedése jellemző lehet. A betegek a meleget rosszul tűrik. A csökkent pajzsmirigyműködésben jelentkező panaszok ellenkezőek: rosszabb étvágy ellenére a testsúly gyarapszik, bőrszárazság jelentkezik, a testhőmérséklet csökken, a betegek fázékonnyá válnak. A pajzsmirigy-túlműködésben nem ritkán észlelünk hasmenést, míg alulműködésben székrekedési hajlammal találkozunk.

Menstruáció, fogamzó képesség
Nőknél a menstruáció gyakran rendszertelenné válik. A pajzsmirigy-túlműködés gyakoribbá, az alulműködés ritkábbá teszi a menstruációt. A teherbeesés esélyét mind a túl-, mind az alulműködés csökkenti, s terhesség esetén mindkét irányú változás növeli a vetélés kockázatát.

Bőr- és hajtünetek
A már említett pajzsmirigy-túlműködésre jellemző nyirkos, az alulműködésben észlelhető száraz bőr mellett fontos tünet a hajhullás és a köröm töredezetté válása. A pajzsmirigy túlműködés egyik formájában festékhiányos foltok is megjelenhetnek.

Helyi tünetek
Itt elsősorban a megnagyobbodott pajzsmirigy okozta nyomási tünetekre kell gondolnunk.

Gombócérzés, nyaki szorítóérzés: ez a panasz a pajzsmirigy szempontjából egészségeseken is előfordulhat. Szorongás, stresszes állapot nagyon gyakran okoz hasonló tüneteket.

Fulladás: a megnagyobbodott pajzsmirigy a légcső szűkületét idézheti elő.

Nyelési zavar: a nyelőcső összenyomásával fokozatosan nyelési nehezítettség alakulhat ki, mely jellemzően először a darabos ételek nyelésekor jelentkezik.

Rekedtség: a hangszalagot ellátó ideg a pajzsmirigy közelében fut. A pajzsmirigy megnagyobbodásával a hang először mélyebbé, majd mind gyakrabban rekedtté válhat. Pajzsmirigy-alulműködésben szintén jelentkezhet rekedtség: a hang jellegzetesen reszelős.

Fájdalom: jelentősebb fájdalom a hirtelen kialakuló folyadékgyülemre (cysta), illetve bizonyos gyulladásos eredetű pajzsmirigy-betegségekre jellemző. A nyaki fájdalom azonban többnyire nem pajzsmirigy eredetű: hasonló panaszokat okoznak a garat és a nyaki gerinc betegségei.

Jódhiány és a pajzsmirigy
Magyarország területének legnagyobb része jódhiányosnak számít. A jód a pajzsmirigyhormon fontos alkotóeleme, hiányára a pajzsmirigy a hormontermelő sejtek számának növelésével reagál, következésképpen a pajzsmirigy megnagyobbodik. Kezdetben a megnagyobbodott pajzsmirigy göbmentes, majd göbösödés jelentkezik. Jódhiányos területeken jellemző az ún. forrógöbös pajzsmirigy-túlműködés (a ,,forró göb" izotópvizsgálat alkalmával használt fogalom, azt jelenti, hogy a göb a környezetéhez képest aktívabb, több hormont termel, ennek ellentettje a hideg göb elnevezés, melyet a környezetéhez képest kevésbé aktív, kevesebb hormont termelő göbökre alkalmazunk).

Mikor érdemes jódpótlást alkalmazni?
Terhes és szoptató anyáknál a jódszükséglet megnő, másrészt a magzat normális testi, idegrendszeri fejlődéséhez a megfelelő jódellátottság alapvető tényező. Serdülők fejlődéséhez szintén megfelelő mennyiségű jódra van szükség. Bizonyos pajzsmirigy-megnagyobbodások esetén, pajzsmirigyműtétek után indokolt lehet a jódpótlás. Akiknek pajzsmirigy túlműködésük van, azoknál jódpótlás alkalmazása tilos! Nem tanácsos jódot adagolni kimutatott forró göb esetén sem.

Terhesség és a pajzsmirigy-betegségek
A testsúlygyarapodás elmaradása hívhatja fel leginkább a figyelmet a pajzsmirigy túlműködésére a már ismertetett egyéb jellegzetes tünetek mellett. Minden ötszázadik terhességben számíthatunk a betegség előfordulására, azoknál gyakrabban, akik már korábban kezelés alatt álltak pajzsmirigytúlműködés miatt. A betegség nem képezi terhesség-megszakítás javallatát. A gondosan megválasztott, lehetőség szerinti legkisebb adagú gyógyszeres kezelés nem okoz fejlődési rendellenességet a magzatban. A gyógyszeresen nehezen uralható - szerencsére ritka - esetekben műtét is szükségessé válhat a terhesség második harmadában. A pajzsmirigy-hormonok hiánya megnehezítik a teherbeesést. A fogantatást a jól beállított anyagcserehelyzet idejére ajánlatos tervezni. Gyakori súlyos hiba, hogy a gyógyszerektől való félelmükben terhesség alatt a kismamák a pajzsmirigyhormon-pótló kezelést elhagyják. A magzat testi és szellemi fejlődése szempontjából elengedhetetlenül fontos pajzsmirigy-hormon adagját orvosi ellenőrzés mellett a terhesség és szoptatás ideje alatt éppenséggel emelni szükséges!

A pajzsmirigy túlműködése
Kezdődő (látens vagy szubklinikus) pajzsmirigy túlműködés - ezzel a fogalommal gyakran találkozhatunk. Azt a szakaszt jelöli, melyben már viszonylagos pajzsmirigyhormon-többlet mutatható ki: a vérben a pajzsmirigyhormon-szintek még normális tartományon belüliek, viszont az agyalapi mirigy szabályozó hormonjának, a TSH-nak a szintje már alacsony. Ebben a fázisban a betegeknek pajzsmirigy túlműködésre utaló tüneteik enyhe formában vagy időszakosan jelentkezhetnek, de az is előfordul, hogy semmiféle panaszuk sincs.

A pajzsmirigy túlműködés okai
A ritkán előforduló kórképek mellett a pajzsmirigy-túlműködés három leggyakoribb okkal magyarázható.

Basedow-kór (autoimmun hyperthyreosis): autoimmun betegség a szervezet számos szervében előfordulhat. Lényege, hogy a szervezet a saját sejtjei ellen ellenanyagokat termel, melyek a pajzsmirigysejtekhez kötődve azt fokozott hormontermelésre serkentik. Mivel a pajzsmirigy egészét érinti a betegség, így legtöbbször a pajzsmirigy változó mértékű megnagyobbodásával jár. Gyakran kísérik szemtünetek, melyek többnyire a betegséggel egy időben jelentkeznek, de előfordulhat hónapokkal, évekkel korábbi, sőt későbbi megjelenésük is. A betegség viszonylag hirtelen kezdődik, gyakran nagyon magas hormonszintekkel jár (tehát a legsúlyosabb tünetekkel), és legnagyobb számban a 20-40 év közötti korosztályt és a nőket érinti.

A pajzsmirigy autonómia: ez a pajzsmirigynek egy vagy több olyan göbét jelenti, mely a szabályozási folyamattól függetlenül több pajzsmirigy-hormont termel. Ezt szokták ,,forró göbnek" is nevezni. Jellemző a lappangó fellépés, az idősebb korban való jelentkezés.

Többgöbös golyva pajzsmirigy túlműködéssel: ebben az esetben a pajzsmirigy egésze megnagyobbodik, göbösen átalakul és a pajzsmirigysejtek számának növekedéséből adódik a hormontöbblet. Hasonlóan a pajzsmirigy autonómiához, ez a forma is idősebb korra jellemző és a jódhiányos területeken fordul elő gyakrabban.

A pajzsmirigy-túlműködés kezelése

A Basedow-kór esetében gyógyszeres, izotópos és műtéti kezelési lehetőségek között választhatunk. A döntést számos körülmény befolyásolhatja: a beteg életkorán, egyéb betegségein túl számításba kell venni a pajzsmirigy nagyságát, a pajzsmirigyben esetlegesen előforduló göböket, kísérő helyi nyomási tüneteket, szemelváltozásokat stb.

Gyógyszeres kezelés
Kezdetben minden esetben hormontermelést gátló gyógyszert kap a beteg. Ha a gyógyszeres kezelés folytatása mellett döntünk, ezt általában 1-1,5 évig kell folytatni. Ezzel a kezeléssel a betegek 40-50%- a véglegesen meggyógyul, azonban a gyógyszer elhagyását követően - akár évek múltán is - a tünetek kiújulhatnak, ilyenkor már más kezelési módot szoktak ajánlani. A gyógyszeres kezelés mellett előfordulhat allergiás tünet (kiütés, viszketés), illetve tudnunk kell a szerencsére ritkán jelentkező fehérvérsejtszámot csökkentő mellékhatásáról. Elsősorban a kezelés kezdeti szakaszában ajánlatos az orvos által előírt gyakorisággal a vérkép ellenőrzése. Amennyiben torokfájdalom, lázas állapot jelentkezik, forduljunk haladéktalanul orvoshoz!

Izotópos kezelés
A kezelés lényege, hogy a jódizotóp elpusztítja az azt felvevő pajzsmirigysejtet, s ezáltal szünteti meg a pajzsmirigy-túlműködést. Az izotópkezelés hatékonyan szünteti meg a túlműködést, de néha szükségessé válhat a kezelés megismétlése. Tudni kell, hogy a hatás kifejlődéséhez általában néhány hónap is szükséges lehet, másrészt a közhiedelemmel ellentétben semmiféle veszélyt nem jelent a betegre és a környezetére.

Műtéti kezelés
Bizonyos esetekben a műtéti megoldás a választandó megoldás. A műtét célja, hogy a pajzsmirigylebenyek jelentős megkisebbítésével minél kisebb legyen az esélye annak, hogy a túlműködés a műtétet követően kiújuljon.

A csökkent pajzsmirigyműködésről

A pajzsmirigyhormonszint végleges csökkenésének két leggyakoribb oka lehetséges

a pajzsmirigy krónikus (elhúzódó) autoimmun gyulladásos betegsége, mely a szaknyelvben Hashimoto-thyreoiditis néven ismert
a pajzsmirigyen végzett beavatkozások (műtét vagy izotópos kezelés)
A csökkent pajzsmirigyműködés fokozatai

Kezdődő (szubklinikus vagy látens) pajzsmirigy alulműködés: a vérben a pajzsmirigy hormonszint még normális, azonban az agyalapi mirigy szabályozó hormonja (TSH) már emelkedést mutat. A betegek többnyire panaszmentesek, de fáradékonyság, 2-3 kg-os testsúlynövekedés, a vér koleszterinszintjének emelkedése figyelemfelkeltő lehet
Kifejlődött pajzsmirigy alulműködés: ekkor már a TSH emelkedésen túl a vérben mérhető pajzsmirigyhormonszintek is alacsonnyá válnak. A jellegzetes tünetek már korábban olvashatók voltak

A pajzsmirigy-alulműködés kezelése
Az esetek túlnyomó részében a pajzsmirigyhormon-pótlás az élet végéig folytatott gyógyszeres kezelést jelent. A rendelkezésre álló készítmények lehetővé teszik a tökéletes pótlást, semmiféle természetgyógyászati szerrel nem helyettesíthetők. Fontos, hogy a gyógyszert mindig éhgyomorra, a reggeli előtt fél órával kell bevenni. A gyógyszeres beállítás helyességét a TSH-szint időszakos mérésével ellenőrizhetjük. Stabil anyagcserehelyzet esetén évenként alkalmazott vérvétel elegendő. A normális vérszint elérését követően 3-4 hónappal a korábban észlelt tünetek többnyire teljesen visszafejlődnek.

A göbös pajzsmirigy-betegségek
A helyileg okozott tünetekről már korábban olvashattunk. Mindenképpen fokozott figyelmet és részletes kivizsgálást érdemel a már említett nyomási tünetek észlelésén kívül, ha a beteg újonnan észlelt göb megjelenését veszi észre, ha a korábban már tapintott göb növekedést mutat, ha a göb tapintása kemény, ha a göbön kívül a nyakon nyirokcsomók is jelentkeznek. Mivel a pajzsmirigybetegségek jóval gyakrabban fordulnak elő nőkben, így a férfiakon jelentkező göbösödést mindig komolyan kell venni.

Milyen vizsgálatokra lehet szükség a tapintáson kívül?

Vérvétel: többek között hormonszint-meghatározásra, autoimmun vizsgálatok céljából.
Ultrahang: fontos információt ad a pajzsmirigy nagyságáról, szerkezetéről és a göbök minőségéről. Tudni kell azonban, hogy az ultrahangvizsgálat érzékenysége folytán számos apró, klinikai szempontból jelentéktelennek minősíthető elváltozást is leír. A felnőtt lakosság 75%-ánál észlelhető 1 cm-nél kisebb szerkezeti eltérés, így csak az 1 cm-nél nagyobb göböknek kell jelentőséget tulajdonítanunk. Sokan megijednek, ha a leletben cystákról olvasnak. A cysta folyadéktartalmú üreget jelent. Apró cystáknak egyáltalán nem kell jelentőséget tulajdonítani az esetek túlnyomó részében.

Izotópos vizsgálat: a göb működéséről szolgáltat adatokat. Attól függően, hogy a bejuttatott izotópból a környezetéhez viszonyítva mennyit vesz fel a göb, beszélünk hideg, meleg és forró göbről. A hideg göb a környezetéhez viszonyítva kevesebb, a forró göb a környezetéhez képest jóval több izotópot dúsít. Ez alapján azonban nem dönthető el, hogy a göb rossz- vagy jóindulatú-e. Tény azonban, hogy rosszindulatú elváltozás gyakrabban fordul elő hideg göbben. Rosszindulatú elváltozás szerencsére csak a hideg göbök kis hányadában mutatható ki. A pajzsmirigy izotópos vizsgálata semmilyen veszéllyel nem jár, terhességben természetesen azonban nem végezhető el.

Citológiai vizsgálat: a vizsgálat során a pajzsmirigyből sejtek, sejtcsoportok kerülnek leszívásra egy vékony tű segítségével. A mintavétel apró kellemetlenségen kívül fájdalommal nem szokott járni. Az ily módon nyert minta vizsgálata nagyon fontos információt ad a göb természetét illetően. Tudni kell azonban, hogy a műtét során nyert szövettani minta vizsgálatának hatékonyságát nem éri el.

Helyi nyomási tünetek esetén szükség lehet gégészeti vizsgálat, valamint hagyományos röntgen végzésére, utóbbi a nyelőcső vagy a légcső oldalra nyomását, szűkületét képes kimutatni. Mellkasba terjedő (,,befelé növekvő") struma esetén az izotópos vizsgálat mellett szóba jöhet komputertomográfos vizsgálat végzése is.

A göbös golyva kezelése
Gyógyszeres kezelés: a már kialakult göbös pajzsmirigy elváltozások jóddal, pajzsmirigyhormonnal való kezelése korlátozott lehetőségekkel jár. Utóbbi hosszantartó alkalmazását sokan vitatják, átmenetileg azonban sokszor megkíséreljük.

Műtét: bizonyos nagyság feletti, vagy növekedést mutató göb, helyi nyomási tünetek esetén sebészeti megoldás szükséges. Természetesen, ha rosszindulatú folyamat gyanúja felmerül, a műtét nem kerülhető el.

Izotópos kezelés: a forrógöbös pajzsmirigy-túlműködés esetén jön számításba és igen jó hatékonysággal alkalmazható, hiszen így csak a túlműködő göböt roncsolja el a bejuttatott izotóp.

A pajzsmirigy rosszindulatú betegségeiről - röviden
A pajzsmirigy rosszindulatú daganatai szerencsére nem túlságosan gyakoriak, másrészt többségük viszonylag jobb indulatú. Szövettanilag négy típusát különítik el. Az ún. papillaris csoporton belül elkülönítenek egy alcsoportot: az 1 cm nagyságon belüli, egygócú, épben eltávolított folyamat viselkedését tekintve jóindulatúnak tekinthető. Az 1 cm nagyságot meghaladó, vagy többgócú folyamat azonban már kiterjesztett műtétet igényel. A műtétet követően izotópos, majd gyógyszeres kezelésre kerül sor. A follicularis típusú folyamat az előbbinél kissé kedvezőtlenebb lefolyású, de az izotópra érzékeny csoportba tartozik. Kedvezőtlenebb kilátásokkal rendelkezik a medullaris forma, amely minden ötödik esetben öröklődést mutat. Igen rosszindulatú a negyedik forma: az ún. anaplasticus rák, amely az idősebb kor betegsége. Műtéttel, a műtétet követően alkalmazott besugárzással és gyógyszeres kezeléssel az élet meghosszabbítását tudjuk csak elérni.

A pajzsmirigy gyulladásos betegségei
Krónikus autoimmun pajzsmirigy-gyulladás: elsősorban nőket érintő betegség. Gyakran teljesen tünetmentes, máskor átmeneti pajzsmirigy-érzékenység, hőemelkedés, pajzsmirigy megnagyobbodás jelentkezhet. Sokszor csak a csökkent pajzsmirigyműködés irányítja rá a figyelmet. A Hashimoto-thyreoiditis az érintettek negyedében okoz tartós pajzsmirigy alulműködést.

Szülés utáni pajzsmirigy gyulladás: a szülést követően 6 hónapon belül jelentkező, gyakran tünetmentesen zajló folyamat. Gyakran csak a szülést követően észlelt idegesség, fáradékonyság, szapora szívverés irányítja rá a figyelmet. Minden ötödik esetben tartós alulműködés alakul ki.

Szubakut pajzsmirigy gyulladás: jellegzetesen felsőlégúti vírusfertőzést követően 3-4 héttel, elsősorban nőknél jelentkezik. A pajzsmirigynek megfelelően kifejezett, gyakran a fül felé sugárzó fájdalom lép fel. Gyakori a magas láz, igen rossz közérzet, elesettség. Típusos lefolyás esetén a folyamat kezdetén a megnövekedett hormonkiáramlás miatt túlműködésre jellemző tünetek (szapora szívverés, remegés, idegesség) jelentkeznek, majd átmeneti alulműködés alakul ki. A normális hormonszint kb. 6 hónap múlva áll helyre. Nem ritkán erőteljes gyulladáscsökkentő kezelés bevezetésére van szükség, melyet heteken át kell alkalmaznunk.
Forrás: Dr Tóth János Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Diabétesz - cukorbetegség
  2018-01-22 22:49:48, hétfő
 
  1. Cukorbetegség
A cukorbetegség élethossziglan tartó, jelen tudásunk szerint nem gyógyítható betegség, amelyben a szervezet nem tudja a táplálékból nyert szőlőcukrot (glükózt) hasznosítható energiává alakítani. A glükóz szintjét és a sejtekbe való belépését az inzulin nevű hormon szabályozza, amely a gyomor mögött elhelyezkedő hasnyálmirigyben termelődik.

Hazánkban az ismert cukorbetegek száma körülbelül félmillióra becsülhető, de legalább ennyien lehetnek azok, akik már diabéteszesek, csak nem tudnak róla. Valószínű, hogy szintén százezres nagyságrendű azon egyének száma is, akiknél a szénhidrát-anyagcsere olyan enyhébb zavara igazolható, amely még nem minősül cukorbetegségnek, de az eltérés a normál anyagcseréjűektől már nyilvánvaló. Ezt az állapotot nevezzük csökkent glükóz-toleranciának.

A cukorbetegség főbb típusai:

1-es típus (inzulinfüggő): gyermek- vagy serdülőkorban lép fel. Ilyenkor a szervezetben kevés az inzulin, vagy teljesen hiányzik.

2-es típus (egy ideig nem inzulinfüggő): felnőtt- vagy időskorban alakul ki. Az összes eset körülbelül 90%-a ebbe a típusba tartozik. Jellemzője az, hogy a hasnyálmirigy termel inzulint, de a szervezet nem tudja azt felhasználni.

Megemlítendő még a terhességi diabétesz, mely a terhesség idején alakul ki, vagy válik nyilvánvalóvá. A terhesség után rendszerint spontán megszűnik, de az érintett nők körében nagyobb a cukorbetegség későbbi kialakulásának kockázata.

A cukorbetegség leggyakoribb tünetei
Az 1-es típusban a tünetek csaknem mindig hirtelen (napok, hetek leforgása alatt) jelentkeznek.

Ezek közé tartozik:
fokozódó szomjúságérzés
kifejezett éhségérzet
megnő a vizelet mennyisége
gyors súlycsökkenés
erős fáradtságérzés
A 2-es típusban a tünetek általában alattomosan (évek-évtizedek alatt) fejlődnek ki.

A főbb tünetek:
kifejezett szomjúságérzet
fokozott éhségérzés
gyakori vizeletürítés
fáradékonyság
ingerlékenység
látásromlás
bőrviszketés
a sebek, gyulladásos folyamatok gyógyulása lelassul
a fertőzések gyakoribbá válnak
kéz-, lábbizsergés és zsibbadás
szexuális problémák

A vércukor normál értéke:
Fontos tudnivaló, hogy a vércukor normál értéke éhgyomri állapotban 4,0 - 5,0 mmol/l körüli, de mindenképpen 6,0 mmol/l alatti. Ez azt jelenti, hogy ,,vércukra" mindenkinek van. Étkezések után a vércukorszint átmenetileg megemelkedik, de egészséges egyénben két órával az étkezés után 7,8 mmol/l alatt kell, hogy maradjon.

Cukorbetegségről akkor beszélünk, ha az éhgyomri vércukor értéke 7,0 mmol/l, vagy e feletti, az étkezések utáni két órás érték pedig 11,1 mmol/l, vagy ennél magasabb.

A vizeletben normális körülmények között cukor nem mutatható ki, cukorbetegségben viszont megjelenhet.

A cukorbetegség okai
Az 1-es típusban a betegség okai pontosan nem ismertek még, de az alábbi tényezők szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában

a családban 1-es típusú cukorbetegség előfordulása
vírusok támadhatják meg a hasnyálmirigyet
zavar lép fel a szervezet védekező rendszerében, mely elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit
A 2-es típusban sem ismertek pontosan a betegség okai, de gyakrabban alakul ki olyan egyéneknél, akik

40 év felettiek
családjukban már van cukorbeteg
súlyfeleslegük van
terhességük alatt átmenetileg cukorbetegség lépett fel
4500 gramm feletti gyermeket szültek
súlyos betegségen vagy sérülésen estek át
A cukorbetegség heveny szövődményei

- hypoglykaemia (a vércukor 3,0 mmol/l alá történő csökkenése, mely a gyógyszeres kezelés mellékhatásaként jelentkezhet)
- hyperglykaemias ketoacidosisos coma (a szervezet vegyhatása savas irányba tolódik el, magas vércukorszinttel jár együtt, az inzulinhiányos anyagcsere-kisiklás súlyos formája)

A cukorbetegség késői szövődményei (főleg az 1-es típusban)
retinopathia (a szemfenéki erek károsodása)
nephropathia (a vese hajszálereinek károsodása)
neuropathia (az idegrostokat ellátó erek károsodása)
A cukorbetegség nagyér-szövődményei (elsősorban a 2-es típusban jellemzők)

a szívkoszorúerek megbetegedése (következménye lehet szívinfarktus)
agyi érrendszeri betegségek (szélütést okozhat)
a perifériás erek betegsége (elsősorban az alsó végtag artériáinak szűkülete)
A diabéteszes láb jellemzői

Cukorbetegeknél átlagosan negyvenszer gyakrabban kerül sor az alsóvégtag nem balesetre visszavezethető amputációjára, mint a hasonló korú, nem cukorbeteg lakosságnál. A ,,diabéteszes láb" kialakulásának fő oka a neuropathia, ami részben a vegetatív idegrendszer károsodását, részben az érző- és mozgatóidegek károsodását jelenti. Az elváltozásokat sokkal könnyebb megelőzni, mint gyógyítani.

Melyek a megelőzés eszközei?
A rendszeres (félévente-évente), szakember által végzett lábvizsgálat mellett nagyon fontos a helyes lábhigiénia. Mire kell ügyelni?

a betegnek naponta meg kell vizsgálnia lábát, talpát
naponta kell lábat mosni langyos vízben szappannal, majd puha frottírtörölközővel - az ujjak között is - szárazra kell itatni
a körmöket egyenesre kell vágni, a száraz bőrre puhító krémet kell használni
a bőrkeményedéseket nedves horzsakővel kell eltávolítani
soha nem szabad mezítláb járni
kerülni kell a láb napoztatását és forró vizes palack vagy hőpárna használatát
puha pamutzoknit és kényelmes cipőt kell viselni
a gombás körmöket szakember bevonásával érdemes kezelni
A diabéteszes fogágybetegség (ínysorvadás)

Az ínysorvadás hosszan fennálló cukorbetegségben gyakori. Tartósan a normális közelében lévő vércukorszintekkel és gondos, rendszeres fogápolással sokat tehet a cukorbeteg fogai idő előtti elvesztésének megakadályozásáért.

- A hypoglykaemia (heveny vércukorszint csökkenés) leggyakoribb tünetei
gyengeség
ajakbizsergés
fejfájás
látászavar
éhségérzet
izzadás, verejtékezés
szapora szívműködés
remegés
zavartság
eszméletvesztés

Mi a teendő hypoglykaemia esetén?
A betegnek gyorsan felszívódó cukortartalmú folyadékot (pl. kóla, gyümölcslé, tej) illetve szőlőcukrot, majd lassabban felszívódó szénhidrátot kell fogyasztania (pl. keksz). A müzliszelet különösen jó, mert gyorsan és lassan felszívódó szénhidrátot is tartalmaz. Súlyos esetben intravénás glükóz, vagy a vércukorszintet emelő glukagoninjekció bőr alá vagy izomba történő beadására kerülhet sor. A gyakori hypoglykaemia azt is jelezheti, hogy módosítani kell a gyógyszeres beállítást. Hypoglikaemiás epizód után nem szabad autót vezetni!

A cukorbeteg a személyes iratai között mindig tartson magánál egy feljegyzést (,,diabéteszkártya"), amely feltünteti a kezelés részleteit és a sürgős esetben értesítendő személy(ek) telefonszámát.

A cukorbetegség egyensúlyban tartásának lehetőségei

Betegtájékoztató: a legalapvetőbb eszköze a diabétesz gondozásnak. Azt jelenti, hogy a cukorbeteg mindazt megtanulja, ami a diabétesz karbantartásához szükséges.

Étrendi kezelés (diéta): csak az egészséges táplálkozásba illő élelmiszereket szabad fogyasztani, meghatározott napszakokban kell étkezni, és a napi táplálékot egyénre szabottan kell elosztani. A legtöbb 2-es típusú cukorbeteg számára a legfőbb étkezési szempont kell legyen az elfogyasztott étel alacsony energiatartalma, hiszen csak energiaszegény étrend segítségével szabadulhatnak meg súlyfeleslegüktől, vagy tarthatják meg kívánatos testsúlyukat. A cukorbeteg szinte mindent fogyaszthat cukron, zsíron és alkoholon kívül.

Fizikai aktivitás (tréning): fontos a rendszeresség! Hetente legalább háromszor, minimum 30 perc mozgás szükséges. Leginkább az intenzív gyaloglás ajánlott.

Gyógyszeres kezelés: az 1-es típusú diabéteszben az életben maradáshoz naponta inzulin adására van szükség. A 2-es típusú cukorbetegségben a különböző hatásmechanizmusú tabletták széles választéka áll rendelkezésre, de egy idő után a normálishoz közelítő vércukorszint eléréséhez az inzulin már nem nélkülözhető. Az inzulin lehetővé teszi, hogy a cukor a vérből az izom- vagy a zsírsejtekbe bejuthasson.

Anyagcsere önellenőrzés: ez a vércukor - beteg által történő - rendszeres mérését, valamint a vizeletben megjelenő cukor és aceton kimutatását jelenti.

Megelőzhető-e a cukorbetegség?
Az 1-es típusú diabétesz megelőzése ma még megoldatlan.

A 2-es típusú cukorbetegségre való hajlam öröklődhet, de diabétesz csak a káros külső tényezők (energiadús táplálkozás, mozgásszegény életmód, dohányzás, alkoholfogyasztás) hatására alakul ki.

Mit tehetünk a cukorbetegség kialakulása ellen?
Az első és legfontosabb az elhízás megelőzése. Ez már csecsemő- és kisgyermekkorban meg kell, hogy kezdődjék, sőt, ha igazán korán akarjuk kezdeni, akkor a magzati élet optimális feltételeit is biztosítani kell.
A második lépés az anyatejes táplálás.
A következő nagyon fontos dolog a gyermek mozgásban gazdag, egészséges életmódra nevelése és egészséges táplálása. A későbbi életidőszakban, az esetleges elhízást követően alkalmazott testtömeg-korrekció és életmódváltoztatás szükséges.
Utolsó lehetőség az elhízással társult, frissen felfedezett cukorbetegség esetén az azonnal megkezdett fogyókúra.
Fontos tudnivaló, hogy a cukorbetegek az előírt, rendszeres orvosi ellenőrzések mellett vegyék fel a kapcsolatot a legközelebbi diabétesz egyesülettel, illetve klubbal.
Forrás : Dr Borda Ferenc Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Kóros vérzsírok
  2018-01-21 03:56:37, vasárnap
 
  Kockázati tényezők:
A szívkoszorúér-betegséget előidéző betegségeket és állapotokat kockázati tényezőknek hívjuk. Ezeknek a tényezőknek az összessége határozza meg, hogy milyen esélyünk van arra, hogy koszorúérbetegek legyünk. A koszorúér-betegség angina vagy súlyos esetben szívinfarktus képében jelentkezhet. Az egyik legfontosabb kockázati tényező a kóros vérzsírszint, ezen belül az emelkedett koleszterinszint is kockázatnövelő hatású. Szakorvosi segítséggel bárki kiszámíthatja, hogy milyen esélye van koszorúér-betegség kifejlődésére. Azt is lemérhetjük, hogy életmódváltással és megfelelő kezeléssel ez a kockázat hogyan csökkenthető.

Kóros vérzsírszint:
A koleszterin zsírban oldódó vegyület, a szervezet normális működéséhez nélkülözhetetlen anyag. A legtöbb táplálékban kevés koleszterin van, kivétel a tojássárgája és a máj. Az emberi szervezetben a koleszterint a máj építi fel telített zsírokból. Az összes koleszterinszintet a különböző koleszterinfrakciók együttesen adják. Ezek közül az úgynevezett LDL koleszterin káros, az érelmeszesedést fokozó összetevő. A HDL koleszterin, az ún. védő koleszterin pedig előnyös, mert hozzásegít a káros koleszterinrészecskék eltávolításához a véráramból. A koleszterin mellett a trigliceridszint emelkedése is elősegíti a szívkoszorúér-betegség kialakulását. Fontos tudnivaló, hogy a táplálkozásban leginkább a telített zsírok korlátozására kell figyelni.

Normál vérzsírszint:

Vérzsír összetevő - kívánatos szint:

összes koleszterin 5,2 mmol/l alatt
LDL-koleszterin 2,6 mmol/l alatt
HDL-koleszterin (,,védő") 1.1 mmol/l felett
triglicerid 1,7 mmol/l alatt


A fenti értékek átlagos kockázatú, egészséges emberekre vonatkoznak. Azoknak, akiknek már kimutatott koszorúér-betegségük, cukorbetegségük van, vagy a kockázatuk egyéb ok miatt emelkedett, a fenti beosztásnál még szigorúbb értékeket írnak elő. Magyarországon az átlagos koleszterinszint 5.6 mmol/l (minden felnőttre számítva) - ami már kórosan emelkedett érték. Ennek fő oka a telített zsírokban gazdag étrend. Nagyrészt ez magyarázza, hogy miért van hazánkban jóval több szívinfarktus, mint a legtöbb országban.

Mi okozza a kóros vérzsír-emelkedést?
A vérzsírok emelkedését okozó tényezők közül legfontosabb a helytelen életmód, a nem megfelelő étkezés. Örökletes okok és egyes anyagcsere betegségek, elsősorban a cukorbetegség is magas vérzsírszinthez vezethetnek. A dohányzás, az elhízás, a testmozgás hiánya, a túlzott alkoholfogyasztás szintén magas vérzsírszinttel társul. A táplálékokban a magas telített zsírtartalmú, állati eredetű zsírok vezetnek leginkább kóros koleszterin szinthez. A megemelkedett koleszterin előbb-utóbb lerakódik az erek falában és érszűkületet okoz. A telítetlen zsírsavak viszont - például a növényi olajok, halak - a kóros koleszterinszint (főleg az LDL koleszterin) csökkenését segítik elő. Ezért kell a táplálkozásban a telítetlen zsírok arányát emelni.

Családban halmozódó koleszterin emelkedés (Familiaris hypercholesterinaemia - FH):
Minden ötszázadik ember ebben a betegségben szenved, ami egyúttal az egyik leggyakoribb örökletes betegség. Jellemzője, hogy egy kóros génváltozás miatt a koleszterinszint rendkívül magas, 8 és 12 mmol/l közötti, de előfordulhat 20 mmol/l-t meghaladó érték is. A triglicerid szint általában normális. Az ilyen emberek koleszterinszintje már születésüktől kezdve magas. A korai - harmincas, negyvenes életkorban bekövetkező - szívinfarktus veszélye igen magas az FH-ban szenvedők között. A szakorvosi kezelés megindítása ezért nagyon fontos. A családi halmozódás miatt érdemes a 8 mmol/l koleszterinszint feletti betegek közvetlen vérrokonait leszűrni még tünetmentes állapotban is. A szív és egyéb érrendszeri betegségek igen magas kockázata miatt az ilyen betegek kezelése sokszor egyetlen szerrel nem oldható meg, csak kombinált gyógyszeres terápiával.

Tanácsunk tehát: ha az Ön koleszterinszintje 8 feletti, de a triglicerid nem magas, gondolni kell FH kiszűrésére a családtagokban is! Az idejében megkezdett kezeléssel a betegségmentes élettartam évtizedekkel kitolható.

A betegség kezelése
A vérzsíreltérések kezelésére ma már sok hatékony gyógyszer érhető el hazánkban is. A vérzsírbetegségek nagy része azonban környezeti-életmódi okokra vezethető vissza, ezért még fontosabb az életmódváltás.

Az életmódváltás elemei

megfelelő táplálkozás
rendszeres testmozgás
a túlzott alkoholfogyasztás kerülése
a dohányzás teljes kerülése
Mennyi mozgás szükséges?

naponta 30 percig vagy tovább (esetleg 2x15 perc is jó)
ajánlott a hét minden napján
közepes intenzitású mozgás
A mozgás nemcsak a vérzsír problémák esetén hasznos, hanem ezen kívül

csökkenti a halálozást
csökkenti a vérnyomást
csökkenti a cukorbetegség kialakulását
csökkenti a csontritkulás kialakulását
csökkenti a stresszt és a depressziót
Azok, akik korábban nem mozogtak rendszeresen, kérjék ki orvosuk tanácsát a fokozott mozgás megkezdése előtt. Az edzettségi állapottól függetlenül mindenkinek ajánlatos az első hetekben enyhébben növelni a terhelést és csak hosszabb idő alatt fokozatosan növelni a tempót.

A vérzsíreltérések és a szívbetegségek kivédésére jobb az olyan mozgás, amely az izmok megnyúlásával-rövidülésével jár, mint például az erős séta, kocogás, úszás. Hasonlóképpen jó a biciklizés, a táncolás. Nem tanácsoljuk viszont az izmok fokozott feszülésével járó mozgásokat, mint például a súlyemelés. A napi életritmus részét is képezheti a testmozgás. Autónkat parkoljuk le távolabb, a buszról szálljunk le 1-2 megállóval korábban és a maradék távot tegyük meg gyalog. Munkahelyünkön vagy otthon lépcsőzzünk többet, ha tehetjük. Használjuk a kerékpárt többet.

Étrendi tanácsok
Alacsony zsírtartalmú, rostokban gazdag étrend segít a koleszterinszintet csökkenteni. Elsősorban az állati zsiradékok veszélyesek, a magas telített zsírsavtartalmú élelmiszerek. Az étkezésben a mértékletesség a fő szabály, különösen az alkoholfogyasztásban. Egy-egy nap 1 pohár bornál ne fogyasszon többet. A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás mindenképp kerülendő.

Olajok és zsiradékok
A táplálékban három fajta zsiradék található: telített, telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavak. A telített zsírsavak erősen emelik a koleszterinszintet. Vannak kifejezetten egészséges zsírok is: ilyenek az olajos halakban található omega-3 zsírsavak vagy az olívaolaj. Az omega-3 zsírsavak felvételének legjobb módja a hetenkénti halfogyasztás. Abban az esetben, ha ez nem oldható meg, segíthet omega-3 halolajtartalmú kapszulák szedése is. Amit ajánlunk: zöldség, gyümölcs, rostos anyagok. Nem tudjuk pontosan, hogy milyen módon csökkenti a friss zöldség és gyümölcs a szív- és érrendszeri kockázatot. Leginkább az antioxidánsok védő szerepét emelik ki. Mindenesetre csak a természetes formájában elfogyasztott gyümölcs és zöldség védő szerepe bizonyított, ezzel ellentétben a vitamintablettáknak nem igazolódott ilyen hatása.

Gyógyszeres kezelés
A lipidcsökkentő kezelés megindítása nagy szakértelmet igénylő orvosi feladat, ahol fel kell mérni a beteg többi kockázati tényezőjének súlyát, illetve figyelembe kell venni meglévő egyéb betegségeit. Ezért tanácsos szakorvos (lipidologus, cardiologus, esetleg belgyógyász) véleményét kikérni.

Statinok
Az összkoleszterin-szintet, a káros LDL-szintet és a trigliceridet csökkentik, a védő HDL-szintet emelik. Egyes statinok bizonyítottan javítják a koszorúérbetegek életkilátásait. Statinszedőknél kialakulhatnak enyhébb hasi panaszok, teltségérzet, gázosság, de emiatt a kezelést ritkán kell megszakítani. Szerencsére nagyon ritka, de súlyos állapottal is fenyegető mellékhatás az izombántalom, amire általános izomlázszerű fájdalom hívja fel a figyelmet. Ilyenkor mielőbbi orvosi vizsgálattal kell kizárni a háttérben a gyógyszer mellékhatást. Terhesekben, súlyos máj- és vesebetegségben szenvedőknél nem ajánlott statin szedése.

Fibrátok
Legjobban növelik a (védő) HDL-szintet és csökkentik a trigliceridszintet. Az LDL koleszterint is csökkentik A fibrátokat általában jól tolerálják a betegek, kevés mellékhatás jelentkezik. Terhességben nem szabad szedni, vese- és májbetegség esetén nagyon vigyázni kell.

Nikotinsav-származékok
A zsírsavak átalakulását gátolják a májban.

Epesavkötő gyanták
Ezek a gyógyszerek meggátolják az epesavak felszívódását a bélrendszerből, ezáltal a szervezet több koleszterint használ el az epesavak pótlására. Szedésük biztonságos, mert nem szívódnak fel, csak a bélben fejtik ki a hatásukat. Alkalmazásuknak sokszor gátat szab, hogy a betegekben jelentős részben erős puffadás, gázosság vagy szorulás jelentkezik.

Halolajok:
Csökkentik az LDL-szintet. A halfogyasztás egészséges, különösen a magas omega-3 zsírsavtartalmú olajos halaké.

Kölcsönhatás:
Ha a beteg a vérzsírcsökkentő szerekkel együtt más gyógyszereket is szed, mindenképpen tájékoztassa kezelőorvosát. Ha egyfajta vérzsírcsökkentő szerrel nem lehet a kívánt hatást elérni, akkor mindenképpen ajánlott specialista (lipidologus) tanácsának kikérése, mert többféle vérzsírcsökkentő kombinált szedése mellett a mellékhatások gyakorisága és súlyossága jelentősen megnő. A véralvadásgátló szerek (Syncumar) adagját sokszor módosítani kell, különösen fibrátok szedése esetén.
Forrás : Dr Nagy András Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
     1/25 oldal   Bejegyzések száma: 248 
2018.01 2018. Február 2018.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 224 db bejegyzés
e év: 351 db bejegyzés
Összes: 34746 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1395
  • e Hét: 24884
  • e Hónap: 106620
  • e Év: 239404
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.