Belépés
pacsakute.blog.xfree.hu
A szeretet ellen nincs fegyver. Czeizel Ilona
1954.01.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/33 oldal   Bejegyzések száma: 322 
Mi történik a testünkkel és az elménkkel, amikor alszunk?
  2021-06-13 22:01:41, vasárnap
 
  Az alvás mindenki számára fontos. Ha nem alszunk eleget vagy elég mélyen, akkor szorongás is kialakulhat, de megnő az esélye a fejfájásnak és a stressznek, illetve csökkenhet a koncentráció és hízhatunk is.

Amennyiben napi 7-8 órát alszunk, úgy a memóriánk is jobb lehet. Alvás közben ugyanis az agyunk erősíti és megszilárdítja az emlékeket. Amikor ébren vagyunk, akkor pedig a tanulási képességünk erősödik és jobban meg tudunk jegyezni dolgokat, ellentétben akkor, amikor nem alszunk eleget.

Amennyiben naponta 7-8 óránál kevesebbet alszunk, akkor megemelkedik a szervezetben a gyulladásos fehérjék szintje. Ez pedig megnöveli a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a stroke és az ízületi gyulladás kialakulásának esélyét, de még az öregedési folyamatok is jelentősen felgyorsulhatnak.

Ha valaki 6 órát vagy ennél kevesebbet alszik, megemelkedik a szervezetében a C-reaktív fehérje szintje, ami oka lehet a különféle szívbetegségek kialakulásának.

Ha eleget alszunk és másnap kipihenten ébredünk, sokkal magasabb lesz a kreativitás szintünk, amelyet a munkában is kamatoztathatunk. A megfelelő alvásmennyiség érzelmi jólétet is teremt és fokozza a memóriát, ez pedig tovább növeli a kreativitást.

A megfelelő alvás elegendő mennyiségű energiát biztosít a test és a lélek számára, amely abban segít, hogy másnap sokkal hatékonyabban lássuk el a feladatainkat.

Ha nem alszunk eleget vagy az alvásunk nem pihentető, akkor a testünkben megemelkedik a stressz szintje. Ez az állapot növeli a vérnyomást, ami még több stresszhormon termelését idézheti elő. A stresszhormonok hatására növekszik a szorongás és ez ismét csak gátja lehet a nyugodt elalvásnak. Így egy ördögi kör alakul ki, a vérnyomás tovább emelkedik, ami oka lehet a szívinfarktus és a stroke kialakulásának.

A kevés alvás és a stressz miatt kapkodni fogunk, de igazából a teljesítményünk csökkenni fog, és mindez az étkezésben is nyomot hagyhat. Ha összevissza és kapkodva eszünk, akkor még súlygyarapodással is számolnunk kell. Az elhízás pedig további betegségek kialakulásához vezethet.
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Érdekességek az agyról
  2021-05-18 18:56:41, kedd
 
  Amikor arról van szó, hogy óvjuk az egészségünket, akkor nemcsak a testi egészségre gondolunk, az agyunkra is, amire vigyázni kell és megfelelően táplálni szükséges, hiszen nélkülözhetetlen szerepe van az életünkben.

Az agynak is szüksége van tápanyagokra, vitaminokra és ásványi anyagokra, hogy még idősebb korunkban is jól működjön. Az egyik legjobb táplálék az agyunk számára a halak. Tanulmányok állítják, hogy az olajos halak nagyon hasznosak lehetnek, hiszen csökkenthetik az időskori elváltozásokat, amelyek felelősé tehetők az olyan neurodegeneratív betegségek kialakulásáért, mint például az Alzheimer-kór. Bebizonyosodott, hogy az olajos halak nemcsak a szív egészségét szolgálják, hanem pozitívan hatnak a kognitív funkcióra és a depresszió kellemetlen tüneteit is csökkenthetik.

Korábban volt egy olyan feltételezés, hogy az agyunknak mindössze 10 százalékát használjuk, azóta bebizonyosodott, hogy ez nem egészen van így. Agyunk nagy része ugyanis akkor is működik és akkor is aktív, amikor tulajdonképpen semmi különöset nem csinálunk, azaz nem gondolkodunk és nem oldunk meg különböző feladatokat. Ráadásul az agyunk még akkor is elsajátít különböző képességeket, amikor nem is gondoljuk, hogy az adott tevékenység miatt fontos munkát végez.

Sokan nem értik, hogyha az agyunkban nincsenek fájdalomreceptorok, akkor miért is fáj a fejünk? Nos, ilyenkor valóban nem az agyunk, hanem a fejünk fáj. Az agy valóban nem érzékel fájdalmat, a fej fájdalmát a fejbőr és a nyak izmainak fájdalma okozza.

Megváltozhat az agyunk szerkezete és mérete? Erre határozott igennel válaszolhatunk. A gondolkodást és a memóriát fejlesztő tevékenységek hatással vannak az idegsejtekre, a működésükre és kommunikációjukra.

Az agy plaszticitása teszi lehetővé a tanulást. Ilyenkor a neuronok között új kapcsolatok alakulnak ki és ez lehetővé teszi az új információk tárolását. Az olyan agyi tevékenységek, mint például a sakkozás akár meg is növelhetik az agyi régiók méretét, de mindenféle tanulás és szellemi tevékenység jótékonyan hat az agyunkra.
Forrás :Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Szendi Gábor: Pár gondolat az ivermectinről
  2021-05-17 08:44:56, hétfő
 
  Forrás: Természetgyógyász Magazin 2021 május

Mi is az az ivermectin? Egy parazitaellenes szer, amelyről kiderült, hogy sok vírussal, többek közt a SarsCov-2-vel szemben is hatásos.

Amikor a SarsCov-2 járvány elkezdődött, versenyfutás indult a hatásos kezelés után. Az orvosok és kutatók igyekeztek minden szóba jöhető, már létező gyógyszert tesztelni, hátha működik a vírus ellen. Természetesen, először az eleve vírusok ellen kifejlesztett gyógyszerek kerültek a figyelem középpontjába, de némely hatóanyagra a véletlen hívta fel a figyelmet.

Az ivermectin akkor került először a képbe, amikor olvastam Molnár Dávid szakújságíró cikkét az Indexen. Így jutottam el az Ivermectin Facebook csoporthoz, ahol orvosok ezrei levelezgettek egymással arról, hogy az ivermectin hatásos a SarsCov-2 vírus ellen. Kezdtem olvasgatni erről a gyógyszerről. Megtudtam, hogy 1975-ben fedezték fel, 1981-től használják egy rakás parazita okozta betegségben (pl. folyami vakság, elefantiázis, malária, stb. /Cramp, 2017/), amelyek jó részét hál' istennek, mi csak a trópusi betegségekről szóló könyvekben olvashatunk, de azért a fejtetű, a rüh és egy-két bélféreg időnként nálunk is felbukkan, és az ivermectin ezek ellen is hatásos. Sőt, meglepő módon, az 1%-os ivermectin krém jelentősen javítja a sok ember életét megkeserítő rosaceát is, mivel ennek kialakulásában aktív szerepet játszanak a Demodex nevű atkák (Cardwell és mtsi., 2016). 19 vizsgálat összevont elemzése alapján az ivermectin atka és gyulladásellenes hatása miatt hatékonyabb minden jelenlegi módszerhez képest (Siddiqui és mtsi., 2016).

Aztán értesültem róla, hogy Molnár Dávidot három ivermectin-cikk után páros lábbal kirúgták az Indextől, ami ugye már csak azért is meglepő, mert egy ilyen járvány kellős közepén mindenki keresi a tudományosan megalapozott megoldásokat. Volt itt egy vita egy akadémiai kutatóval, aki szerint, ha az ivermectin bejut az agyba, súlyos károkat okoz. Ez elvileg igaz, de az ivermectint nem agyba fecskendezéssel, hanem szájon át szedik. Eddig 3 milliárd adagot szedtek be a világon és még nem jutott be senki agyába. Meglepetésemre, pár nap múlva maga az Index számolt be lelkesen arról, hogy Kásler miniszter elrendelte az ivermectin klinikai vizsgálatát (Gabay, 2021). A miniszter a cikkbe illesztett videóban elmondta, hogy az ivermectin koronavírus elleni hatásossága megalapozott, mellékhatása minimális, de az engedélyezés szigorú követelményeinek eleget tevő vizsgálat még várat magára. Rendben, gondoltam, akkor megvárom az engedélyezést és addig nem kapom el a vírust és nem halok bele. Igaz, a D-vitaminnal ugyanez a helyzet, a D-vitaminkutatók állítják, hogy jelentős védelmet nyújt a vírus ellen (Haug és mtsi.,2020), míg a hivatalos szervek mélyen hallgatnak erről.

Sebaj, gondoltam, akkor megmaradt nekem az Ivermectin csoport a világ minden tájáról bejelentkezett 10 ezernél több orvos tagjával, hát majd tájékozódom ott. Tízezer orvos + Kásler miniszter nekem elég szavahihető csapat. De, sajnos egy reggel arra kellett ébredjek, hogy az Ivermectin csoport úgy eltűnt a Facebookról, mintha sosem lett volna ott. Megtudtam, hogy a Facebook küzd a covid-19-cel kapcsolatos rémhírek ellen. Ez rémhír? Én azt hittem, már csak a megfelelő dózist kutatják, amit viszont sokezer orvos már a napi tapasztalatai alapján tud is, csak még kell rá a hivatalos pecsét. Ezt törlik, közben meg a vírustagadók és az összeesküvés elméleteket gyártók a mai napig lubickolnak a Facebookban? Aztán április 1-ével úgy került vissza a csoport a Facebookra, mintha sosem tűnt volna el. Állítólag ebben szerepet játszhatott az is, hogy a Bill and Melinda Gates Foundation támogatta az ivermectin tesztelését (Eurekalert, 2021). Amúgy a sokak körében méltán népszerű "Ázsiában szakadtam" Thaiföldön dolgozó magyar orvos video sorozatában egy részt a Budapest Protokoll és a Facebook csoport létrehozásában kiemelkedő szerepet játszó Merényi Attilának szentelt, s ebben sok szó esik az ivermectinről is (https://www.youtube.com/watch?v=cus1-j0wnN0)

Jó, belátom, az is igaz, elég sokan számolnak be mindenféle szerek és módszerek kapcsán csodás gyógyulásokról, s ki tudja ennek alapján megmondani, mi a hatásos és mi a hatástalan. Zavaros korunkra jellemző, hogy egymás mellett jelenhet meg a tudomány és az áltudomány, az emberek meg csak kapkodják a fejüket, melyik hírnek higgyenek. Ha a NÉBIH, a WHO és az EMA (European Medicines Agency) egyhangúlag nem javasolja az ivermectint a covid-19 ellen, akkor derék állampolgárként várjuk ki a sorunkat az oltásért.

De ha már felébresztették bennem a kíváncsi kutatót, miért is ne néznék az ivermectin után a szakirodalomban?

Az ivermectint Satoshi ?mura japán kutató 1973-ban fedezte fel azt a mikroorganizmust (Streptomyces avermectinius), amely avermectineket termelt. A avermectinek módosításából lett az ivermectin, amiért Ömura és a vele együtt dolgozó William Campbell 2015-ben Nobel díjat kaptak. A gyógyszer hatalmas karriert futott be, és ma ott tart a kutatás, hogy parazita ellenes hatáson túl antibakteriális, antivirális, sőt rákellenes hatásaira is fény derült, különösen a tripla negatív mellrák esetén tartják ígéretesnek (Tang és mtsi., 2021). A szert kezdetben a folyami vakságot okozó féreg ellen használták, 10 és 100 milliók szeme világát védve meg vele. A szer hatására - úgy becsülik - a folyami vakság 2025-re teljesen megszűnik. A szerrel kapcsolatos egyik meglepő tapasztalat, hogy harminc éves alkalmazása során még nem alakult ki vele szemben rezisztencia. Az emberi alkalmazás is teljesen biztonságos. Aggodalmak vetődtek fel, mivel az ivermectin a GABA receptorokra is hat (ezek az agy agyban gátló neuronokon találhatók, ezeket serkentik a nyugtatók egy része), ezek azonban alaptalanok, ugyanis a gerinces állatoknál az ivermectin nem jut át a vér-agy gáton (Crump, 2017). Mára az ivermectint immunműködést moduláló szernek is tekintik, így pl. asztmás egereknél (Yan és mtsi., 2011), de különféle allergiáktól, ill. asztmában szenvedőknél is, ivermectinre jó hatást tapasztaltak (Gupat és mtsi., 2015). Meglepő, egyelőre csak állatkísérletben, de az ivermectin javít az ALS (amyotrophic lateral sclerosis) betegek állapotán is, mert csökkenti a motorneuronok károsodását (Andries és mtsi., 2007).

Az antivírális hatás tekintetében alapkutatásoknak tekinthetők azok, amelyek kimutatták, hogy az ivermectin lombikban gátolja számos RNS és némely DNS vírus szaporodását, ugyanis gátolja őket abban, hogy hozzáférjenek a sejtmaghoz, ahol a DNS tárolódik. Mint tudjuk, a vírusok a sejteket genetikai trükkökkel arra kényszerítik, hogy a vírust magát kezdje gyártani, s ezt a sejtmagba jutva tudják csak elérni. Így például az ivermectin gátolja a HIV-1, a dengu, a nyugat-nilusi, a venezuleai enkefalitisz, a Zika, az influenza vírusok vagy az álveszettséget okozó DNS-vírus szaporodását (Caly és mtsi., 2020). Gátolja továbbá a kulancs enkefalitisz és a sárgaláz vírusának (Crump, 2017), a HPV-nek, a citomegalovirusnak és az Epstein-Barr vírusnak a szaporodását is (Li és mtsi., 2021). A SarsCov-2 kapcsán egy csoport azt is kimutatta, hogy a vírus sejtekhez való kapcsolódását is gátolja (Lehrer és mtsi., 2020). A kutatások mára 7 mechanizmust tártak fel, amelyen keresztül az ivermectin gátolja sok vírus, köztük a SarsCov-2 hatását. Pl. az egyik legfontosabb az, ahogy blokkolja annak a fehérjének a működését, amellyel a vírus eljutna a sejtek DNS-éhez, ami után a sejt vírust kezdene gyártani. Most a SarsCov-2-n túl, nekem erősen megmozgatja a fantáziámat az Epstein-Barr vagy a HPV vírussal szembeni hatékonyság, hiszen előbbi sokakban autoimmun pajzsmirigy alulműködést okoz, utóbbi pedig méhnyakrákot és sok egyéb kellemetlenséget tud okozni. Ennek érdemes volna alaposan utánajárni, de nem lepne meg, ha megint súlyos érdekekbe ütközne a kutatás.

Ezek után nem meglepő, hogy ivermectinről sokan gondolták úgy, hogy a Covid-19-cel szemben potenciálisan hatásos szer. Már sok tapasztalat is ezt támasztotta alá. A minap egy vitaműsort néztem, ahol valaki felvetette: miként lehet az, hogy a rossz higiénés viszonyokról és minimális egészségügyéről ismert afrikai országokban olyan alacsony a covid halálozás? Egy szakértő akart is volna válaszolni a kérdésre, de furcsa koreográfiával leállították. A kérdés jogos, pl. Guinea 13 milliós lakosságából 97-en, Etiópia 112 milliós lakosságából 2500-an, Uganda 44 milliós népességéből 334-en haltak meg koronavírus fertőzés miatt. Lehet mondani, hogy ezekben az országokban az adatok nyilvántartása nincs a csúcson, de azért többszörös nagyságrendi tévedések nem valószínűek. Rögtön rákerestem a lehetséges magyarázatra, és egyből ráakadtam Martin D.Hellwig és Anabela Maia tanulmányára, amelyben kimutatták, hogy azokban az afrikai országokban, ahol tömegesen alkalmazzák az ivermectint a parazita fertőzések megelőzésére, szignifikánsan alacsonyabb a covid-19-ben megbetegedettek aránya azokhoz az afrikai országokhoz képest, ahol nem használnak ivermectint a parazitafertőzések megelőzésére (Hellwig és Maia, 2021). A kutatók érdekesnek találták, hogy az ivermectin használata ugyanannyira csökkentette a fertőzés terjedését, ha a népességnek csak 30%-a, vagy ha 90%-a szedte az ivermectint. De mondjuk, ez éppenséggel magyarázható azzal tapasztalattal, ahogy a terjedő oltások hatására is csökken az új fertőzések száma, mert csökken a még fertőző emberek száma.

Felvetődött bennem, hogy vajon a WHO és az EMA mennyire csak a tekintélyét féltve határolódik el az ivermectintől? Számukra néhány halottal több vagy kevesebb nem számít annyit, mint a megfellebbezhetetlen szavahihetőségük. Van ebben némi igazság, mert mi van, ha kiállnak valami mellett, ami később tévedésnek bizonyul? De ezek az intézmények teljes mellszélességgel minden cáfoló tény ellenére kiállnak az égbekiáltóan ostoba 600-800 NE-s D-vitaminajánlás mellett is. Lehet választani: összeesküvés vagy butaság. És összeesküvés alatt persze nem azt értem, hogy Bill Gates arra kérte az érintett szervezeteket, hogy csökkentsék a népességet, hanem azt, hogy a gyógyszeriparnak elkötelezett szakértők ülnek döntési pozíciókban, és nekik az a "meggyőződésük", hogy az ivermectin hatástalan és veszélyes. Az idézőjel csak arra akar utalni, hogy honnan eredhet ez a "meggyőződés". Kenyéradó gazdáiktól vagy a tudományos kutatásokból?

A https://c19ivermectin.com/ -on napra készen összefoglalták az ezzel kapcsolatos kutatásokat. A mai napig 93 kutatást folytattak le, ezek közül 54 lektorált cikk formájában jelent meg, 55 vizsgálatban a kezelés során kontrollcsoportot is alkalmaztak. Mitől olyan nehéz ezeket a kutatásokat megtalálni? Fontos megjegyezni, hogy a járvány miatt számos tudományos portálon még lektorálás előtt megjelentetik a vizsgálatok eredményét azért, hogy elősegítsék az eredmények azonnal hasznosítását. A lektorálási folyamat hosszadalmasabb és általában kisebb korrekciókat kérnek a szerzőktől, azaz a "lektorálatlan" előpublikáció nem azt jelenti, hogy abban a kutatók azt írnak, amit akarnak. Senki nem akarja a tudományos hitelességét kockára tenni hamis állításokkal.

Nyilván minket a klinikai vizsgálatok érdekelnek, amelyekben az ivermectint a covid-19 gyógyításában tesztelték. Az említett tudományos webszájt statisztikája szerint a 55 klinikai, köztük 28 kontrollált vizsgálatot 459 kutató végezte 17 730 páciensen, azaz az eredményeket nyugodtan komolyan vehetjük, nem holmi 10 fős elővizsgálatokról vagy esetismertetésekről van szó.

A 14 megelőzéses vizsgálatban, azaz, amikor az emberek az ivermectint csak a covid-19 megelőzésére szedték, 85%-os volt a siker. Egy példa az ilyen típusú vizsgálatra: egy indiai kórházban a betegekkel érintkező személyzet egy része három nap különbséggel kapott egy-egy adag ivermectint, majd ezt követően havonta kapott egy újabb adagot. Mások hidroxikloroquin-t vagy C-vitamint kaptak. Az ivermectin csoportban 73%-ban sikerült megelőzni a fertőzést, míg a másik két csoportban a megelőzés sikertelen volt (Behera és mtsi., 2021).

A covid-19 korai szakaszában végzett kezelési vizsgálatokban 79%-os volt az átlagos javulás, míg a betegség későbbi szakaszában a javulás mértéke 47%-os volt.

A halálozási arányról is beszámoló vizsgálatok 74%-os csökkenésről számoltak be. Összességében a 26 véletlenszerű besorolásos, kontrollcsoportos vizsgálatban az átlagos javulás 66%-os volt.

A webszájton minden vizsgálati beszámoló elérhetősége meg van adva, az elemzést bárki ellenőrizheti.

Azaz, ha elképzelünk egy olyan országot, ahol a megbetegedés valószínűségét a megelőző szedés már több mint 80%-kal csökkenti, majd a tovább szedés újabb 80%-kal csökkenti a tüneteket és a mindezek ellenére mégis súlyosabban megbetegedettek közt is 80%-os a javulás, akkor nehéz elképzelni, hogy bárki is eljuthat a végstádiumba. De ha mégis, akkor is 70%-kal csökken a halálozás kockázata. Mint láttuk, némely afrikai országra illik ez a modell és meg is van az eredménye. Szlovákia, Csehország, Macedónia, Bulgária engedélyezték az ivermectin alkalmazását. Ez olyan, a betegség megfékezésére hozott intézkedés, mint mondjuk nálunk az orosz és kínai vakcina behozatala. Ha valami nincs ezer százalékban bevizsgálva, de úgy tűnik, hatásos és több védelmet jelent, mint a semmi, ráadásul a szedése veszélytelen, akkor miért ne?

Amúgy mindenki azt kérdezni, hogyan kell szedni. Általában 0.4 mg/testsúly kg-ot érdemes szedni naponta. Megelőzésre hetente egyszer ennyit, megbetegedés esetén kb. 5 napig naponta egyszer valami zsíros/olajos étellel együtt. Legegyszerűbb egy kanál halolajjal összekeverni és úgy lenyelni.

Ugyanitt más covid-19 elleni küzdelemben szóba jöhető gyógyszerekre és vitaminokra, ill. ásványi anyagokra vonatkozó elemzések is fellelhetők. Innen megtudható, hogy a D-vitamint 19 vizsgálatban átlagosan 62%-os hatékonyságúnak találták, de nagy dózisban a megelőzésben 90%-os hatékonyságú. Mondanom sem kell, hogy a világ különféle hivatalos szervei a D-vitamint sem ajánlják sem megelőzésre, sem kezelésre. Sőt Angliában óvnak mindenkit attól, hogy túllépjék a napi 800 NE adagot. Nagyon vissza kell fogni magamat, hogy ne kezdjek el összeesküvésről fantáziálni. Jellemző módon, angol kutatók közöltek már több cikket arról, hogy a D-vitamin nem véd a vírussal szemben. Egy 2020-as kutatás szerint az angoloknál az átlagos D-vitamin szint 43 és 51 nmol/L, azaz 17 és 20 ng/ml között van, ami az elégtelen D-vitaminszintnek felel meg (Calame és mtsi., 2020). Még óvatos szakértők is 30-50 ng/ml (fontos a mértékegység!) szintet tartanak szükségesnek. Innentől nem lehet csodálkozni, ha az angolok nem tapasztalnak a vírussal szembeni védőhatást.

Érdekes még a fluvoxamin (Fevarin), ami eredetileg egy antidepresszáns; ez még az ivermectint is lekőrözi a 13 vizsgálatban mutatott 89%-os prevenciós és kezelési hatékonyságával. A hivatalosan engedélyezett és alkalmazott gyógyszerek hatékonyságban sajnos messze elmaradnak a hivatalosan nem engedélyezett gyógyszerekkel szemben. Óhatatlanul megint csak olyan szcenáriók jutnak az ember eszébe, hogy a gyógyszer- és vakcinaiparnak nem lehet ínyére egy olcsó, hatékony rivális. De egy ilyen verzióba belegondolni is rossz.

Csuja László a Népszavában kritikus hangú cikkében pedig erre célozgatott. E cikkből tudom, hogy hazánkban is tesztelik az ivermectint. Mint írja:

"Minisztériumi támogatásból itthon is elindult három kórházban, szerény célkitűzéssel az Ivermectin klinikai vizsgálata. (Milyen kár, hogy a fluvoxamine-t nem is vizsgálják!) A mindenki által ismert Szlávik doktor és mögötte két szakmai kollégiumi tagozat által összeállított protokoll szerint a beteg 12 mg Ivermectin egyszeri dózist kaphat, ami szakmai nonszensz, ilyen Ivermectin terápia a világon nincs. Aki tervezett már gyógyszervizsgálatot, pontosan tudja, hogy milyen fajsúlyú következtetést lehet majd levonni. De indult egy fázis II. klinikai vizsgálat is, ahol 4 napig kapja 70 Covid pozitív, tünetmentes vagy enyhe állapotú beteg, napi 15 mg dózisban az Ivermectint."

Ugyan mire utal Csuja azzal, hogy "Aki tervezett már gyógyszervizsgálatot, pontosan tudja, hogy milyen fajsúlyú következtetést lehet majd levonni."Csak nem arra gondol, hogy 12 mg ivermectin egy 30 kilós ember adagja? A 15 mg pedig egy 37 kg-os ember adagja? Vajon gyerekeken tesztelik az ivermectint? Én nem tudom, de izgatottan várom az eredményeket, hiszen a jószándék nyilvánvaló.

És egy utolsó gondolat. Én is megyek oltatni, de… De tudjuk, hogy az oltás sem jelent tökéletes védelmet, és az újabb és újabb mutánsok némelyike pont az oltás nyújtotta védelem kijátszására alakul ki, azaz eljöhet a pillanat, amikor már az oltás sem fog elég védelmet nyújtani. Az ivermectin nem az oltás riválisa, hanem kiegészítője. Egyszer remélhetőleg mégis csak engedélyezik.

Na de, addig is... Nyamvadt kis életemért reszkető állampolgárként kérem szépen magyarázzák el nekem, mire jó az, hogy tiltják, üldözik, a határon elkobozzák, miközben alkalmazása veszélytelen, hatásosságát számos vizsgálat és napi tapasztalat igazolja, sok országban az alkalmazását már engedélyezték. Én miért nem kaphatok?
Forrás :Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Kinek nem ajánlott az AstraZeneca ?
  2021-05-14 12:33:53, péntek
 
  Kinek nem ajánlott az AstraZeneca az oltásügyi bizottság szerint?

Náluk nagyobb a vérrögképződés kockázata
Az AstraZeneca helyett más oltást javasol a 40 évnél fiatalabbaknak a brit oltásügyi bizottság.

A brit kormány egyesített oltásügyi bizottsága - JCVI - azt javasolta pénteken, hogy a 18-39 éves korosztálynak az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár által a koronavírus ellen kifejlesztett vakcina helyett lehetőség szerint más oltóanyagokat ajánljanak fel.

Az indoklás szerint a vizsgálatok arra vallanak, hogy a fiatalabb korcsoportokban valamivel nagyobb a vérrögképződés egy igen ritka típusának előfordulási kockázata az Oxford/AstraZeneca-oltóanyag beadása után, mint a negyven év felettiek esetében.

A JVCI a múlt hónapban azt javasolta, hogy az Oxford/AstraZeneca-vakcina helyett a 18-29 év közöttieknek ajánljanak fel más oltóanyagot. A pénteken ismertetett állásfoglalásban ezt az ajánlást terjesztette ki a testület a 18-39 év közötti korosztályra.

A brit gyógyszerfelügyelet - MHRA - vezérigazgatója a JCVI módosított pénteki ajánlására reagálva közölte: az MHRA változatlan álláspontja az, hogy az Oxford/AstraZeneca-vakcina kínálta előnyök az emberek óriási többsége számára felülmúlják a kockázatokat.
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Link : KORONAVÍRUS KISOKOS
  2021-04-28 19:12:51, szerda
 
  Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok Szerző: WEBBeteg.hu

Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
A COVID-19 elleni vakcinák összehasonlítása
  2021-04-28 19:05:46, szerda
 
  A COVID-19 elleni oltásokról rengeteg információt lehet olvasni, azonban sokszor nehéz kiszűrni a valós adatokat, követni a fejlesztések meglepően gyors ütemét, vagy eldönteni, minek higgyünk. Összefoglaló a vakcinákkal kapcsolatos legfontosabb aktuális tudnivalókról.

Magyarországon jelenleg 8 különböző cég COVID-19 elleni oltóanyaga rendelkezik valamilyen (alkalmazási vagy ideiglenes) engedéllyel a felhasználásra, amelyből 5 készítmény van használatban, és valószínűleg a Johnson&Johnson vakcinájával is elkezdődhet az oltás.

1. Hogyan működnek?
mRNS típusú vakcinák - A Pfizer/BioNTech és a Moderna által fejlesztett vakcinák egy teljesen új technológia alapján készültek: a vírus tüskefehérjéjének genetikai kódját egy lipidburokban található mRNS molekulával juttatják be a sejtbe, ennek segítségével a sejt elő tudja állítani a tüskefehérjét, amely a sejt falára kerülve immunválaszt vált ki a szervezetből. Tehát maga a vírus semmilyen formában nem kerül szervezetünkbe ezzel az oltóanyaggal.

Vektor alapú vakcinák - A vektor alapú vakcinák közé tartozik az Oxford-AstraZeneca által fejlesztett vakcina (Vaxzevria), az orosz Gamaleja Intézet által készített Szputnyik V, illetve a hazánkban már engedélyezett, de jelenleg nem alkalmazott vakcinák: a Johnson&Johnson vakcinája, a kínai CanSino vállalat által gyártott Convidecia és az indiai gyártású CoviShield.

Ezek fejlesztésénél szintén egy új technológiát alkalmaztak, bár ez a technológia már évek óta ismert és kutatott. Lényege, hogy a tüskefehérje génjét egy olyan DNS-szakasszal juttatják be a szervezetbe, amelyet egy adenovírushoz kapcsolnak. Az alkalmazott adenovírussal az emberi szervezet nagyon ritkán vagy még nem találkozott korábban, így kiváltható az immunválasz (az adenovírusok egyébként megfázásszerű megbetegedést okoznak). Az AstraZeneca és az indiai CoviShield esetében csimpánz adenovírust használnak vektorként a DNS bejuttatásához, míg az orosz vakcina két különböző humán eredetű adenovírust tartalmaz. Ennek oka, hogy mivel az adenovírus humán eredetű, ha a szervezet esetlegesen immunválaszt generálna az egyik ellen, a másik miatt a vakcina hatásossága nem csökken. Az indiai Covishield egyébként gyakorlatilag az AstraZeneca által fejlesztett vakcina indiai változata, így annak adatai az AstraZeneca oltásával megegyeznek.

Elölt vírust tartalmazó vakcina - A kínai Sinopharm vállalat által fejlesztett oltóanyag, egy évtizedek óta létező és számos ma használatos oltásnál is alkalmazott technológiával készült: a vakcina elölt koronavírust tartalmaz, így a szervezetbe jutva megbetegedést nem tud okozni, a fehérjéi azonban immunválaszt váltanak ki.

Mind a három technológia esetén a lényeg az, hogy élő koronavírus (SARS-CoV-2) nem kerül a szervezetbe, így megbetegedést egyik sem vált ki. A vírus fehérjéivel való találkozás azonban képessé teszi szervezetünket arra, hogy védekezni tudjon egy esetleges fertőzéssel szemben.
Védőoltások működési elve

mRNS - Pfizer/BioNTech, Moderna
Vektorvakcina - AstraZeneca, Szputnyik V, Johnson&Johnson, Covishield, Convidecia (CanSino)
Elölt vírus - Sinopharm

2. Hatásosság: mi, mennyi?
Egy vakcina hatásossága azt jelenti, hogy az adott készítmény hány százalékos eredménnyel tudja megelőzni az adott betegséget. Ezt több tényező is befolyásolhatja, pl.: életkor, meglévő betegségek, az oltás beadásának módja és a beadás óta eltelt idő, korábban történt fertőzés, maga az oltóanyag stb. Egy vakcina akkor fogadható el hatásosnak, ha annak hatásossága legalább 50%.

Jelen esetben elmondható, hogy mindegyik szóban forgó készítmény hatásossága megfelel a követelményeknek. A kétdózisú vakcinák hatásfoka már az első dózis beadása után is meghaladja az 50%-ot, majd fokozatosan emelkedik. A második dózis után a következő értékeket tapasztalták a klinikai vizsgálatok során: a Pfizer/BioNTech vakcinája (Comirnaty) 95%-os, a Moderna készítménye 94,5%-os, az Oxford/AstraZeneca készítménye (a 12 hetes oltási séma alkalmazásával) 82%-os, az orosz Gamaleja készítménye (Szputnyik V) a legutóbbi vizsgálatok alapján 97.6%-os, a kínai Sinopharm vállalat oltása pedig átlagosan 79,4%-os hatásossággal rendelkezik a vakcinák mindkét dózisának beadása után. Az elérhető maximális védettség átlagosan a vakcinák mindkét dózisának beadását követő két-három hétben alakul ki. Az egydózisú vakcinák közül a Johnson&Johnson vakcinája (Janssen) a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint átlagosan 67%-os hatásosságú, míg a kínai Convidecia nevű oltóanyag hatásossága 65,28%.

A hatásosság, mint a számokból is látható, egyik oltás esetében sem 100%, így a megfertőződés sajnos nem zárható ki teljesen az oltások beadása után sem. Az eddigi klinikai vizsgálatok alapján azonban mindenképp jó hír, hogy ha valaki az oltás beadása ellenére is elkapta a koronavírus-fertőzést, az sokkal enyhébb tünetekkel vészelte át a betegséget, mint a nem beoltott betegek, így a kórházi ellátást igénylő súlyos megbetegedés nagyobb valószínűséggel elkerülhető az oltás segítségével.

COVID-19-vakcinák hatásossága

Szputnyik V - 97,6%
Pfizer/BioNTech - 95%
Moderna - 94,5%
AstraZeneca/Oxford, Covishield - 82%
Sinopharm - 79,4%
Johnson & Johnson - 67%
Convidecia (CanSino) - 65,3%

Emellett megfigyelések alapján a Pfizer/BioNTech, az AstraZeneca és a Johnson&Johnson vakcinája a fertőzés továbbadását is megakadályozhatja. Az eddig elvégzett kutatások szerint a beoltottak nem - vagy lényegesen kevésbé - terjesztik a koronavírust, náluk a megbetegedés és tünetmentes fertőzés is ritkábban alakul ki. Ezeknek a vizsgálati eredményeknek a megerősítéséhez azonban még további vizsgálatok szükségesek.

Azt egyelőre nem lehet tudni pontosan, hogy milyen tartós a vakcinák által nyújtott védettség. Az AstraZeneca a kutatásai során azt találta, hogy vakcinájuk még 3 hónappal a beadás után is erős immunválaszt vált ki, a Sinopharm és a Moderna oltása pedig a vakcina beadása után 6 hónappal is erős védettséget mutatott ki az oltott egyéneknél, de a COVID-19 megbetegedés elleni védettség teljes időtartama még nem tisztázott. Ennek megállapítására a gyártók további 2 évig követik az önkéntesek állapotát és a vakcináik hatásait.

3. Hatásosság a mutációk ellen
A jelenlegi járvány során a koronavírusnak már számos mutációját felfedezték, némelyek csak a vírus terjedését gyorsítják fel, némelyek azonban nemcsak könnyebben fertőznek, hanem súlyosabb megbetegedést is okoznak, mint a többi variáns. Ezek közül jelenleg négy olyan variánsról tudunk, amelyek aggodalomra adhatnak okot.

A brit variáns (hivatalos nevén B.1.1.7) Nagy-Britanniában jelent meg 2020. decemberében, és az eddigi tapasztalatok alapján kb. 30-50%-kal fertőzőbb a többi variánsnál, illetve kb. 35%-kal nagyobb eséllyel okoz elhalálozást. Ennek a fokozott fertőzőképességnek az oka, hogy a vírus tüskefehérjéjében több mutáció is található. Jelenleg hazánkban is ez a variáns okozza a legtöbb megbetegedést. Eddigi tapasztalatok alapján a Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinája védelmet nyújthat a variánssal szemben, habár a hatásosságuk valamivel gyengébb lehet, az AstraZeneca oltása pedig 74%-os védettséget nyújt a brit variánssal szemben.
A dél-afrikai variáns (B.1.351) 2020. decemberében jelent meg Dél-Afrikában. Jelenleg közel 50 országban megtalálható, köztük már hazánkban is. A kutatások szerint a Pfizer, a Moderna, a Johnson&Johnson és az AstraZeneca oltása ezzel a variánssal szemben kevésbé hatásosak, mint a többi variáns esetében, azonban a súlyos, kórházi ellátást igénylő megbetegedés kockázatát ebben az esetben is csökkentik. Az Oxford-AstraZeneca kutatói már dolgoznak egy, a variáns ellen optimalizált vakcina kidolgozásán, a Pfizer pedig jelenleg azt kutatja, hogy esetleg egy harmadik oltásdózis segíthetne-e ezzel a variánssal szemben.
Utóbbihoz nagyon hasonló a Brazíliából induló P.1 variáns, amely jelenleg legalább 20 országban található meg, hazánkban eddig még nem mutatták ki. A nálunk jelenleg alkalmazott vakcinák közül a klinikai vizsgálatok alapján egyelőre a Pfizer vakcinája mutatkozik hatásosnak a variánssal szemben, habár hatásfoka jóval alacsonyabb, mint az eredeti vírussal szemben. A Johnson&Johnson vakcinája, valamivel alacsonyabb értéket mutat az átlagos 67%-nál (Dél-Afrika: 64%, Dél-Amerika: 61%), hatásosnak tűnik a dél-afrikai és a brazil variánsokkal szemben, és nagy hatásfokkal csökkenti a súlyos, kórházi ellátást igénylő megbetegedések előfordulását (a Dél-Afrikában és Brazíliában végzett klinikai vizsgáltok alapján).
Az utóbbi hetekben egyre többször találkozhattunk az ún. ,,indiai dupla variáns" kérdésével. Ezt a variánst Indiában mutatták ki először, és azért dupla, mert a vírus 2 olyan mutációval rendelkezik egyszerre, amelyeket korábban külön-külön már detektáltak, egyszerre azonban eddig még nem. A variánst eddig Indián kívül legalább 10 országban kimutatták, köztük az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Új-Zélandon is. Hazánkban egyelőre nem tudunk ilyen típusú megbetegedésről. Mivel a variáns csak mostanában került a figyelem középpontjába, egyelőre nincsen elegendő rendelkezésre álló adat arról, hogy milyen gyorsan terjed, súlyosabb-e, mint az eddigi formák, vagy hogy van-e vele szemben elérhető hatásos vakcina.

A Szputnyik V, a Sinopharm és a Convidecia vakcinája esetében jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő adat a variánsokkal szembeni hatásosságot illetően. A Gamaleja Intézet közleménye szerint a Szputnyik V elnevezésű vakcina erős védelmet nyújt a dél-afrikai variánssal szemben, erről azonban a vizsgálatok még folyamatban vannak. A Sinopharm vakcinája hatásosnak látszik a dél-afrikai variánssal szemben, bár a nyújtott védelem lényegesen gyengébb. A rendelkezésre álló adatok azonban még nem elegendőek ahhoz, hogy megfelelő következtetéseket vonjunk le.

Összességében elmondható, hogy az eddig vizsgált vakcinák inkább a brit variánssal szemben hatásosak, azonban a súlyos, kórházi ellátást igénylő fertőzések kockázatát több variáns esetében is csökkentik. Az oltás beadása másrészt azért sem haszontalan, mert az eredeti SARS-CoV-2 vírus terjedésének gátlásával lényegesen csökkenthetjük a vírus mutálódásának lehetőségét is.

4. Alkalmazási szabályok, oltási séma
A maximális védettség eléréséhez a jelenleg alkalmazott készítmények esetében 2 oltás szükséges, melyek beadása között eltelt idő vakcinától függően 3 és 12 hét között változik. Magyarországon a Pfizer vakcina esetében 5 hétre, míg az AstraZeneca esetében 12 hétre nyújtották ki a két dózis beadása közti időtartamot. A többi oltás esetében egyelőre nem változtattak a két dózis közötti időn. Az új oltási stratégia célja, hogy minél többen megkaphassák az oltás első adagját, melynek köszönhetően a lakosság nagyobb része részesülhet a fertőzés elleni védelemben. Emellett az AstraZeneca vakcinájának vizsgálatai azt mutatják, hogy a hosszabb köztes időszak javított is a vakcina hatásosságán. Kutatások szerint a Pfizer és az AstraZeneca vakcinája a súlyos megbetegedés ellen már az első dózis beadása után is közel 80%-os védettséget alakít ki.

A Johnson&Johnson vakcinája és a kínai Convidecia egy dózisban adandó vakcinák, habár a Johnson&Johnson jelenleg is vizsgálatokat folytat arról, hogy egy második dózis beadásával javítható lenne-e a vakcinájuk hatásossága. Ezek mellett az orosz Gamaleja Intézet már dolgozik a Szputnyik V egydózisú verziójának kifejlesztésén, amellyel terveik szerint olyan területeken nyújtanának segítséget, ahol a vírus nagyon gyorsan terjed, és gyors immunizálásra van szükség. A jelenleg engedélyezett egydózisú vakcinákról elmondható, hogy a maximális hatás a beadás után két héttel alakul ki.

A beadás mindegyik vakcina esetén a felkar izomzatába történik.

A vakcinák alkalmazása 18 éves kortól javasolt, kivéve a Pfizer/BioNTech vakcináját, amely már 16 éves kortól beadható. Az AstraZeneca oltását az oltási program elején óvatosságból (egyes szakmai vélemények szerint kevés tapasztalat állt rendelkezésre az idősebb korosztálynál) csak a 60 év alattiak kapták, azonban az Európai Gyógyszerügynökség engedélyével és a későbbi tapasztalatokkal összehangban ezt a korlátozást feloldották, így jelenleg már 60 évnél idősebbek számára is adható. A 16 év alatti gyermekek körében való alkalmazás lehetőségét több gyártó is vizsgálja, ezekről azonban még nem érhető el konkrétabb információ.

Az adagolás tekintetében egyébként annyi már biztos, hogy a fertőzésen már korábban átesett egyének oltása is szükséges ahhoz, hogy szervezetükben megfelelő mennyiségű antitest termelődjön. Arról azonban még folynak a kutatások, hogy esetükben szükség van-e 2 dózisos oltásra, vagy a szükséges hatásossági szintet már egy dózissal is el lehet érni.

A korlátozott adatok miatt a COVID-vakcinák ,,keverése", helyettesítése egyelőre nem javasolt, vagyis adott egyén esetében mindkét adagnak ugyanannak a fajtának kell lennie.

A Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcináinak tárolási körülményei kicsit szokatlanok, mert a cégek a fejlesztés során nem tudtak minden lehetséges hőmérsékletet tesztelni, ezeken a hőmérsékleteken azonban biztosítani tudják a vakcinák stabilitását. Előbbi esetén az oltóanyag -70 °C-on tárolható 6 hónapig és 2-8 °C-on 5 napig, illetve felhasználás előtt 2 órán át szobahőmérsékleten, míg az utóbbi -20 °C-on áll el 6 hónapig, és szintén 2-8 °C-on 30 napig. Az orosz Szputnyik V -20 °C-on marad stabil, de liofilizált változata 2-8 °C-on is tárolható, míg az AstraZeneca 2-8 °C-on tarthatók el. A Johnson&Johnson vakcinája 2 évig tárolható -20 °C-on, és 3 hónapig 2-8 °C-on.
Alkalmazási mód áttekintés

Egy dózis - Johnson&Johnson
Két dózis, 3 hét különbséggel - Szputnyik V, Sinopharm
Két dózis, 4 hét különbséggel - Moderna
Két dózis, 3-5 hét különbséggel (jelenleg 5) - Pfizer/BioNTech
Két dózis, 4-12 hét különbséggel (jelenleg 12) - AstraZeneca
18 éves kortól ajánlott - Moderna, Szputnyik V, Sinopharm, AstraZeneca
16 éves kortól ajánlott - Pfizer/BioNTech

5. Várható mellékhatások
Mindegyik vakcináról elmondható, hogy a beadás után enyhe, általános tünetekkel jelentkező oltási reakció alakulhat ki, egyéni jellemzőktől függően. Ezek gyakoriságuk sorrendjében a következők: az oltás helyén kialakuló reakció (bőrpír, duzzanat, fájdalom), fáradtság, fejfájás, izomfájdalom, láz és hidegrázás.

Előfordulhat, hogy a fertőzésen már korábban átesett egyének esetében már az első dózis után, míg másoknál az oltás második részének beadása után ezek a reakciók valamivel erősebben jelentkeznek, mivel ilyenkor az immunrendszer gyakorlatilag egyszer már találkozott a felismerendő fehérjével, így gyorsabban reagál, amely hevesebb oltási reakciót eredményezhet.

Míg a Pfizer/BioNTech oltóanyag esetében nagyjából az oltottak ötödénél alakul ki átmeneti láz. A Szputnyik V klinikai vizsgálatai során szinte minden beoltott egyén esetében enyhe hőemelkedést tapasztaltak, illetve gyakoriak voltak az influenzaszerű tünetek is (láz, izomfájdalom, hidegrázás stb), ritkábban pedig előfordultak emésztési problémák, étvágytalanság, hányinger is. A Moderna vakcinája esetében a beoltottaknak kb. a fele számolt be valamilyen enyhébb mellékhatásról. A Johnson&Johnson vakcinája esetén a klinikai vizsgálatok során azt tapasztalták, hogy gyakrabban alakultak ki mellékhatások, főként 60 év alatti beoltottaknál. A Moderna vakcinája esetében több olyan esetet jelentettek, amikor az oltás első adagja után 4-11 nappal késői allergiás reakció alakult ki, amely erős bőrpírrel, duzzanattal és érzékenységgel jelentkezett a beadás helye környékén. Ez átlagosan 6 napon belül rendbe jött, a második dózis beadását pedig nem befolyásolta.

Általánosságban elmondható, hogy az oltást követően kialakuló mellékhatások átlagosan a beadás utáni 6-12 órában jelentkeznek, és a legtöbb esetben 2-3 napon belül, ritkán egy héten belül spontán elmúlnak. Gyógyszeres tüneti kezelésre (pl. fájdalomcsillapítás, kiütések kezelése stb.) általában nincs szükség, azonban, ha a vártnál erősebbnek érzi az oltás után tapasztalt reakciót, mindenképp érdemes orvosi tanácsot kérni.

Az AstraZeneca oltást több ország átmenetileg felfüggesztette fokozott vérrögképződés (trombózis, embólia, stroke) gyanúja miatt. Az Európai Gyógyszerügynökség legfrissebb közleménye szerint a folyamatban levő vizsgálatok eredményei alapján előfordulhat, hogy összefüggés van a vérrögképződéses esetek és az AstraZeneca oltása között, azonban ezek olyan ritkán kialakuló esetek, hogy az oltás beadásával elérhető haszon sokkal nagyobb, mint a vérrög kialakulásának kockázata. A Johnson&Johnson vakcinájával kapcsolatban szintén felmerült a kapcsolat vérrögképződéssel járó esetekkel, az Egyesült Államokban beoltott 7 millió felnőtt közül egy vesztette életét az oltást követően kialakuló trombózisban. Az FDA és az EMA vizsgáltai szerint előfordulhat, hogy van a vakcina és a vérrögképződéses esetek között összefüggés, ezt bele kell foglalni a betegtájékoztatóba is, a vakcinával nyerhető haszon azonban ebben az esetben is nagyobb, mint a kockázat.

Emellett azonban felhívják a figyelmet arra, hogy az alacsony vérlemezkeszámmal járó vérrögképződés a vizsgálat esetekben általában az oltás beadása utáni 2 héten belül fordult elő, főként 60 év alatti nőknél, és ha bárki a vérrögképződésre jellemző tüneteket észleli magán, azonnal forduljon orvoshoz. Ezek a tünetek: légszomj, mellkasi fájdalom, lábdagadás, állandó hasi fájdalom, súlyos, tartós fejfájás, esetleg homályos látással társulva, apró pontszerű bevérzések.

Fontos megjegyezni, hogy ha korábban élete során bármikor volt már súlyos allergiás reakciója (anafilaxiás sokk), mindenképpen jelezze azt a vakcina beadása előtt! Anafilaxiás sokkot, mint mellékhatást egyébként nagyon kevés esetben tapasztaltak eddig a klinikai vizsgálatok és a folyamatban lévő oltások során. Mivel ez a reakció általában 15 percen belül jelentkezik, ennek kivédése az egyik oka annak, hogy az oltás után 15 percig megfigyelik a beoltott személyeket az oltás helyszínén.
Vakcinák gyakori mellékhatásai
Helyi fájdalom, izomfájdalom, bőrtünetek (bőrpír, kiütés, viszketés, duzzanat), általános tünetek (fejfájás, fáradtság, hőemelkedés/láz, hányinger)

6. Biztonság: tesztelés és engedélyezés
Egy készítmény fejlesztése négy klinikai fázisból áll, a negyedik fázis a forgalomba hozatalt követően kezdődik. Mindegyik vakcina fejlesztése és kutatása során a fázis III. vizsgálatok kb. 20-40.000 önkéntes bevonásával történtek, a klinikai vizsgálatok pedig már 2020 nyarán elkezdődtek. Általánosságban mindegyikről elmondható, hogy nem találtak hatásbeli különbségeket a különböző etnikumok vagy korosztályok között.

A Pfizer, és a Moderna, illetve a Johnson&Johnson és az AstraZeneca koronavírus-vakcináját az Európai Unió engedélyezte, így hazánkban is alkalmazhatóak. A Szputnyik V és a kínai Sinopharm készítménye az Európai Gyógyszerügynökségtől egyelőre nem kapott forgalomba hozatali engedélyt, azonban mindkettőt a világ számos országában alkalmazzák már, Magyarországon előbbi ideiglenes engedélyt kapott, utóbbi megkapta az alkalmazási engedélyt. Legutóbb a kínai Convidecia és az indiai CoviShield elnevezésű vakcinák kaptak hazánkban ideiglenes gyógyszeralkalmazási engedélyt, ám várhatóan ezekből egyelőre nem rendel Magyarország.

Valamennyi vakcinával vannak már befejezett fázis III vizsgálatok, azonban mindegyik esetében tovább folytatódnak a klinikai vizsgálatok. Az egyes országokban aktuálisan engedélyezett vakcinákat és a folyamatban lévő vizsgálatokat az alábbi linken lehet megtekinteni: covid19.trackvaccines.org.

Alapbetegségeiről, illetve a gyermekvállalással kapcsolatos terveiről mindenképp tájékoztassa az egészségügyi dolgozókat! A kedvező eredmények ellenére a vakcina beadását mindenképpen orvosilag mérlegelni kell az idősebb, gyengébb immunrendszerű egyének, illetve a valamilyen súlyos krónikus betegségben szenvedők esetében, akik az esetleges mellékhatásokat is várhatóan nehezebben vészelnék át. A Szputnyik V beadását minden esetben orvosilag mérlegelni kell rosszindulatú daganatos megbetegedések és autoimmun betegségek fennállása esetén.

Szintén óvatosságra van szükség terhesek és szoptatós anyák oltásával kapcsolatban, azonban a kedvező nemzetközi tapasztalatok alapján március vége óta már várandósok és szoptató anyák számára is beadható a Pfizer és a Moderna vakcina: hazánkban várandós kismamák esetén a terhesség 12. hete után az első, és szülés után a második adag, míg szoptató anyák esetében a meghatározott oltási rend szerint. A többi készítmény kapcsán még zajlanak az ilyen irányú vizsgálatok.

Az oltási reakciók megfigyelése, dokumentálása a tömeges oltás fázisában is tovább folytatódik, a gyógyszerügyi hatóságok valamennyi vakcina esetében figyelemmel kísérik a vakcinák biztonságosságát (IV. fázis). A tapasztalatok száma napról-napra nő, április 25-ig világszinten már 555 millió, Magyarországon több mint 3,6 millió ember kapta meg a valamely védőoltást.
COVID-19 védőoltások engedélyezése

Terhesség és szoptatás idején is adható: Pfizer/BioNTech, Moderna
AstraZeneca - 91 országban engedélyezve
Pfizer/BioNTech - 83 országban engedélyezve
Szpunyik-V - 62 országban engedélyezve
Moderna - 46 országban engedélyezve
Johnson&Johnson - 40 országban engedélyezve
Sinopharm - 35 országban engedélyezve
(Valamennyi vakcina esetében 2021 április 25-i állapot.)

Ha bárki bármilyen szokatlan mellékhatást tapasztal az oltásokkal kapcsolatban, esetleg gyógyszer-interakció lehetősége merül fel, lehetősége van jelenteni azt az OGYÉI (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet) számára ezen az online űrlapon.

Az oltás Magyarországon önkéntes - az, hogy ki oltatja be magát és ki nem, mindenkinek a saját felelőssége. A lényeg, hogy vigyázzunk magunkra és egymásra, azért, hogy szabadon és nyugodtan élhessük tovább életünket!
Forrás: WEBBeteg /Szerzők: Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Astra Zeneca és a vérrögösödés
  2021-04-15 12:30:26, csütörtök
 
  Jonathan Este: A trombocitopénia és az AstraZeneca

Fordította:Czárán Judit
Forrás: Jonathan Este: What is thrombocytopenia, the rare blood condition possibly linked to the AstraZeneca vaccine?

A fejlett országok legtöbbike felfüggesztette az AstraZeneca vakcina adását, sok helyen a másodikat sem adják már be. Hasonló sorsa jutott az USA több államában a Johnson & Johnson Janssen vakcinája is és a lavina hömpölyög tovább.

A fejlett országok legtöbbike felfüggesztette az AstraZeneca vakcina adását, sok helyen a másodikat sem adják már be. Hasonló sorsa jutott az USA több államában a Johnson & Johnson Janssen nevű vakcinája is és a lavina hömpölyög tovább. Mára a Johnson & Johnson önként felfüggesztette a vakcinája további klinikai próbáit is (x). Bár a Szputnyik V. is vektor alapú, mint a felfüggesztett státuszú vakcinák, orosz források szerint ez nem okoz vérrögösödést . Dánia végleg elutasította az AstraZeneca használatát (xxx). Becslések szerint 40 ezer emberből egynél lép fel vérrögképződés.

A szövetségi kormány felszólította Ausztrália illetékes hatóságait, hogy sürgősen vizsgálják meg az Európai Gyógyszerügynökség kutatási eredményeit, amelyek szerint elképzelhető, hogy összefüggés van az Oxford/AstraZeneca Covid vakcinája és egy ritka vérrögképződés között .

Ezt megelőzték az elmúlt hetek hírei a világ számos országából, amelyek arról számoltak be, hogy néhány ember szervezetében vérrögök alakultak ki az AstraZeneca vakcina beadását követően. Ez történt egy Melbourne-ben kórházba szállított férfi esetében is . A kutatók arra jutottak, hogy itt egy "vakcina által okozott protrombotikus immuntrombocitopénia" (angol rövidítés VIPIT) névre keresztelt jelenségről van szó . De mit jelent ez a valóságban, mennyire komoly a kockázat, és milyen következményekkel jár az ausztráliai oltási protokollra nézve - amely jelenleg elsősorban az AstraZeneca vakcinára támaszkodik?

Alacsony vérlemezke szám
Ahogy a neve is jelzi, a VIPIT a trombocitopénia nevű betegség egy fajtája, amelynek során a trombociták (nagyon apró vérrészecskék vagy vérlemezkék) száma szignifikánsan csökken . A vérlemezkék rögökké állnak össze, hogy megállítsák a vérzést, így ha nincs elég vérlemezke a vérünkben, a szervezetünk nem tud rögöket formálni, vagyis megalvadni. Ez túlzott vérzést okozhat.

A betegségnek van genetikai összetevője , de 300 gyakran használt gyógyszer is előidézheti , beleértve a penicillint és bizonyos fájdalomcsillapítókat . Nagyon ritkán a tonikhoz ízfokozóként használt kinin is okozhat trombocitopéniát .

A VIPIT erős fejfájással, hasüregi fájdalommal, agyvérzéssel, illetve látási zavarokkal járhat , akárcsak a vakcinához nem köthető trombocitopénia.

A trombocitopénia ritka eseteiben a rögök azokban az erekben alakulnak ki, amelyek elvezetik a vért az agyból (11). Az Európai Gyógyszerügynökség 169 esetben kapott jelzést agyi vérrögök kialakulásáról az AstraZeneca oltást követően . Súlyos esetben a trombocitopénia akár végzetes is lehet. A beszámolók szerint az AstraZeneca vakcinával összefüggésbe hozható halálesetek is voltak, az Egyesült Királyságban például 19 .

Úgy tűnik, hogy a VIPIT 4-20 nappal az oltás beadását követően jelentkezik , és egyelőre többnyire 65 év alatti nők esetében fordult elő .

Szóval hogyan tud ez a vakcina potenciálisan trombocitopéniát okozni? A "protrombotikus immun" rész arra utal, hogy a betegség a túlzott immunválasszal függhet össze, úgyhogy ezen a nyomon érdemes elindulni.

Vérzési rendellenességek
Ha a vérerek valamilyen módon sérülnek, a vér vérlemezkéket és számos más alvadási faktort (vagy fehérjét) tartalmaz, amelyek segítenek meggátolni a vérvesztést az erekből. Ha ezeknek a vérlemezkéknek a száma vagy működése, vagy az alvadási fehérjék csökkennek, akkor "vérzési rendellenességek" lépnek fel .

A vérlemezkék a csontvelőben termelődnek, az alvadási faktorok pedig a májban. Mindkettőre hatással van az egyéni genetikai állományunk. Így aztán azok a genetikai eltérések, amelyek káros hatással vannak a két szerv bármelyikére, eredményezhetnek vérzési rendellenességet. A vérereket érő súlyos sérülés is okozhat túlzott vérzést, ami sebészeti beavatkozást igényel.

Azoknál a betegeknél, akik valamilyen vérlemezke rendellenességben szenvednek, gyakoriak az ütésnyomok, a végtagokon és törzsön látható foltok, valamint a visszatérő orr- és ínyvérzés (ezeket együttesen "bőr- és nyálkahártya vérzésnek" nevezzük).

Azoknál, akiknek a véralvadási faktoraikban hiányosságaik vannak, ízületi, izombeli vagy létfontosságú szerven, például a koponyán belüli vérzés jelentkezhet . Nőknél fokozott menstruációs vérzés hívhatja fel rá a figyelmet. Azoknál a betegeknél, akiknek csak enyhe vérzési rendellenességeik vannak, lehet, hogy csak akkor jelenik meg a probléma, amikor először kerül sor sebészeti beavatkozásra az életükben, vagy súlyosabban megsérülnek.

A vérzési rendellenességek diagnózisa komplex és gondos vizsgálatot igényel a túlzott vérzékenységgel kapcsolatos előzmények, a családi halmozódás (vagy annak hiánya) és a vérlemezke és alvadási faktorok széles körű laboratóriumi értékelése tekintetében. Ezeket a vizsgálatokat szakember végzi, akit hematológusnak hívnak.

Az egyik vérzési rendellenesség, amiről sokan hallottak, a hemofília. Ezt a betegséget az okozza, ha valakinek a normálisnál 40%-kal kevesebb alvadási (pontosabban a VIII-as) faktora van. Ez viszonylag ritka, 10.000-ből egyet érint (az ausztrál népesség 0,01%-a) . A hemofília ízületi és izomvérzéssel jár, és a betegek egész életükben arra szorulnak, hogy a vérükbe kívülről vigyék be ezt a hiányzó véralvadási faktort.

A vérzési rendellenességek kezelése a diagnózison és a betegség súlyosságon múlik. Azok, akiknek alvadási faktor hiányuk van, helyettesítő faktor koncentrátumot kaphatnak a betegség súlyosságától függő gyakorisággal. A vérlemezke hiány kezelése komplex feladat, de akár vérlemezke transzfúziót is magában foglalhat. Van egy gyógyszer, a tranexámsav, amelyet ugyancsak a vérzés megelőzésére használnak.

Az öröklődő vérzési rendellenességekben szenvedő betegeknél a vérzés olyan erős lehet, hogy akár el is vérezhetnek, ha nem kapnak megfelelő kezelést a vérzés elállítására, vagy műtétek előtt, annak megelőzésére.

Véralvadási rendellenességek
Bár fontos, hogy a vérünk szükség esetén képes legyen megalvadni, ha sérülés nélkül is rögök képződnek az ereinkben, az súlyos következményekkel járhat.

A "trombózis" olyan vérrögképződésre utal, ami az ereken belül történik, és gátolja a vér áramlását. A rög egy része leválhat, és továbbkeringhet a testben, ezt a folyamatot embóliának nevezzük. A trombózis az artériákban keletkezik (azokban az erekben, amelyek a szívből szállítják a vért a szervek felé) vagy a vénákban (azok az erek, amelyek a szervektől szállítják a vért a szív felé).

Az artériákban a torlódások (artériás trombózis) gátolják a vérellátást, oxigén- és glükózhiányt okoznak, melyek mindegyikére szükség van a szövetek életben maradásához. A vénás trombózis (a vénákban keletkező torlódások) akadályozza a vér áramlását a szervektől a szív felé. Mindkét esetben embólia lép fel.

A kóros véralvadás gyakran a vénákban történik, ez a vénás tromboembólia, vagy VTE, ami a mélyvénás trombózist (angol rövidítés DVT - a mély vénában, gyakran a lábakban keletkező trombózist) és a tüdőembóliát (PE - torlódás a tüdőben) is magába foglalja. Ilyenkor a vérrög a mély vénából a tüdő felé mozdul el.

Sebészeti beavatkozások, komolyabb sérülések és a hosszan tartó mozdulatlanság is okozhat vénás tromboemóliát. De más rizikófaktorok is vannak, amelyek megváltoztathatják a vér összetevőit és ezzel hozzájárulhatnak a trombózis kialakulásához (19). Idesorolhatók az ösztrogéntartalmú szájon át szedhető fogamzásgátló tabletták, a terhesség, a gyulladásos bélbetegség, az örökletes trombofília (egy örökletes rendellenesség, amely valószínűsíti a vérrögök kialakulását) és sok minden más.

A mélyvénás trombózis lábfájdalommal, duzzanattal, kipirosodással jár, míg a tüdőembólia mellkasi fájdalmat, légszomjat, vér felköhögést vagy ájulást okozhat. Ezeket a tüneteket más problémák is okozhatják, ezért az alapos kivizsgálás szükséges a diagnózis megerősítéséhez.

A fenti betegségek kezelése elsősorban a véralvadási egyensúly helyreállításából áll, amelyhez véralvadásgátlókat használnak.

Egészen a legutóbbi időkig az egyetlen szájon át szedhető véralvadásgátló szer a warfarin volt, amely komoly interakcióba lépett különböző ételekkel és más gyógyszerekkel, ezért gyakori vérvizsgálatra volt szükség, hogy ellenőrizzék a hatékonyságát. De ma már léteznek új és jobb véralvadásgátlók (mint például az apixaban és a rivaroxaban), amelyek szedésénél már nincs szükség rendszeres laborvizsgálatra.

Ezen kívül úgy tűnik, hogy biztonságosabbak is, ugyanis kisebb kockázatot jelentenek a komolyabb vérzések, például a koponyavérzés kialakulása szempontjából . Ellenszerek léteznek, ha a beteg vérzik (műtét közben vagy baleset miatt), és arra van szüksége, hogy megalvadjon a vére.

A vérrögök az artériákban szívizomelhaláshoz (érelzáródás a szívben) és iszkémiás stroke-hoz (agyi érelzáródáshoz) vezethetnek - mindkettő a szív- és érrendszeri betegségek közé tartozik.

A dohányzás, a magas vérnyomás, a magas koleszterin szint, a cukorbetegség, az elhízás és az öröklődés növelheti az artériás vérrögök kialakulásának kockázatát . A szívroham szívelégtelenséghez/szívleálláshoz, míg a stroke végtag funkció vesztéshez és érzékelésvesztéshez vezethet, és mindkettő végződhet halállal.

Így aztán fontos, hogy ezeket a rizikófaktorokat figyelembe vegyük, és minimalizáljuk a bekövetkezésük kockázatát. Miután kialakultak, az orvos trombocitagátló gyógyszert (például aszpirint) és más szereket írhat fel annak érdekében, hogy az érkatasztrófa ne ismétlődjön meg. Néhány betegbe sztenteket ültetnek be oda, ahol az elzáródás történt, hogy megakadályozzák annak megismétlődését.

A vérlemezkék és a COVID-19
Az Astra Zeneca vakcina arra készteti a sejteket, hogy előállítsák a SARS-CoV-2 (a COVID-19-et okozó vírus) egy specifikus részét, a tüskefehérjét. Ez tapad a sejtekhez, amikor megfertőződünk.

A vakcina stimulálja az immunrendszerünket, hogy antitesteket generáljon a tüskefehérje ellen, és ezzel megtanítja a szervezetet, hogy immunválaszt adjon a SARS-CoV-2 vírusra, ha a jövőben újra találkozik vele.

De úgy tűnik, hogy egyes emberekben az Astra Zeneca vakcina olyan antitesteket termel, amelyek vérlemezkékkel reagálnak, összeragasztja őket, és ez vérrögképződéshez vezethet. Ami viszont csökkenti a vérben levő vérlemezkék számát, és ez trombocitopéniát okozhat.

Ezek az antitestek hasonlóak azokhoz, amiket néhány véralvadásgátló gyógyszert (heparint) szedő embernél találtak. A heparinra adott immunválasz a vérlemezkékhez kapcsolódó antitesteket generál. Ez néhány embernél vérrög kialakulásához vezet, amit "heparin okozta trombocitopéniának" hívunk . 20-ból egy beteg esetében fordul elő, hogy a véralvadásgátló trombocitopéniát okoz .

Hangsúlyozva, hogy az ok-okozati összefüggés még nem megállapított, nem lehetetlen, hogy az AstraZeneca vakcina biológiai hatásmechanizmusa ugyanaz, mint amin keresztül jelenlegi ismereteink szerint a heparin trombocitopéniát okoz.

Milyen gyakori?
A trombocitopénia az Egyesült Államokban természetes körülmények között nagyjából 30.000 felnőttet érint évente .

Ennek a vakcina által esetlegesen kiváltott fajtája, a VIPIT az Ausztráliai és Új Zéland-i Trombózis és Hemosztázis Társaság (Thrombosis and Haemostasis Society of Australia and New Zealand) szerint, annyira ritka, hogy 500.000 emberből egyet érint . A társaság azonban hozzáteszi, hogy az adataik hiányosak.

Különböző országok különböző arányokat jelentettek. Norvégiában például, egyelőre 25.000-ből egy 65 év alatti felnőttnél tapasztaltak alacsony vérlemezke számot, vérzést és kiterjedt trombózist (vérrögöt) .

Természetesen az a lehetőség, hogy ezeknek a trombocitopénia eseteknek egy része talán oltás nélkül is fellépett volna, komplikáltabbá teszi a vakcinához kapcsolódó esetek megértését. De összességében a trombocitopénia gyakoribbnak tűnik az össz-populációban, mint azokban, akiket beoltottak.

Ahogy folytatjuk a világ népességének beoltását, valószínűleg az emberek egy kis része továbbra is szembesülni fog ezzel a komplikációval. Az, hogy megállapíthatunk-e okozati kapcsolatot az AstraZeneca vakcina és a trombocitopénia között, további vizsgálatokat igényel.

Legyen tudatában, de ne ijedjen meg
A folyamatban lévő vizsgálatok közepette egyes országok, mint például Norvégia , szünetelteti az AstraZeneca alkalmazását. Mások korlátozták a vakcina beadását bizonyos csoportokra, ilyen pl. Kanada , ahol csak 55 év feletti felnőtteket oltják vele, akiknél magasabb a Covid-19 kockázata és alacsonyabb a vérrög kialakulásáé. Közben az Egyesült Királyságban megígérték, hogy a fiatalok számára elérhetővé tesznek más vakcinákat is .

Várjuk meg, mit mondanak az ausztrál szakemberek. De ami általában a felnőtt populációi illeti, egyetértünk az Európai Gyógyszerügynökség és a WHO megállapításával, miszerint az AstraZeneca vakcina pozitív hatásai meghaladják a kockázatokat .
Ezzel együtt nem árt, ha óvatosak vagyunk. A következő tüneteket figyeljük az oltás után 28 napban (28):
- légszomj
- mellkasi vagy hasi fájdalom
- dagadás vagy hidegségérzés a lábban
- erős, illetve egyre erősebb fejfájás
- homályos látás
- tartós vérzés
- több apró seb, piros vagy lila foltok vagy vérhólyagok a bőr alatt.

Ha ezek bármelyikét észleli magán és aggódik, keresse fel az orvosát.

Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Koronavírus és az immunrendszer
  2021-04-15 10:15:04, csütörtök
 
  Dr. Shiva Ayyadurai: Az igazság a koronavírusról
Fordította:Szendi Gábor
Forrás: Dr. Shiva Ayyadura videóbeszéde
Dr. Shiva Ayyadurai a Massachusetts Institute of Technology-n 4 PhD szerzett kutató professzor egy videóban fejtette ki nézeteit a koronavírus helyzetről.

A videó eredetiben is megtekinthető, én csak röviden összefoglalom a professzor mondandóját.

Bevezetőjében éles kirohanást intéz a politikai elit és az egészségügyi vezetés ellen. Szerinte a társadalom vezetőrétege semmit nem tett az ellen, hogy ez a helyzet kialakuljon, és most is a haszonélvezője akar lenni. Véleménye szerint a koronavírus járványt teljesen megtévesztő vírusjárványnak nevezni és a megfékezésére drasztikus adminisztratív intézkedéseket tenni. Mindez csak előkészíti a terepet arra, hogy majd a gyógyszer- és vakcinaipar válhasson a megmentőnkké, és még inkább függjünk majd tőlük.

Nem a vírus öl meg minket, hanem a saját legyengült, vaktában bármire támadó immunrendszerünk.

Bemutatja a hagyományos immunrendszer felfogást, amely szerint az immunrendszer a veleszületett és a tanulásra képes adaptív immunrendszerből áll, amit, ha megtámad egy vírus, akkor vagy tudunk ellene védekezni, vagy sem. A társadalom irányítói most azt állítják, hogy nem tudunk védekezni a vírussal szemben, mert ez olyan, amely mindenkit leteríthet.

A valóságban az immunrendszer kiegészül még a mikrobiommal (bélflóra), az interferon rendszerrel és az idegrendszer immunrendszert moduláló részével is. Ez a szisztéma, ha egészségesek vagyunk, képes megküzdeni a koronavírussal, mint azt maga az élet mutatja. A kínai járványban sokan megfertőződtek és sokan meg is haltak, de ezek elenyésző részét képezik annak a hatalmas tömegnek, aki megkapta/megkaphatta a fertőzést. Miért van az, hogy minden országban a súlyosan megbetegedettek vagy meghaltak mind, már előzőleg is elhízott, cukorbeteg, szívbeteg, rákbeteg emberek voltak? Azért, mert ezeknek az embereknek alapbetegségeik miatt már eleve legyengült, összezavarodott immunrendszerük volt. A társadalom többsége nem betegszik meg a koronavírustól.

A professzor szerint a társadalom vezetői a felelősek azért, hogy arra sosem reagáltak pánikkal, hogy hogyan táplálkozik a társadalom, hogy milyen szennyezett levegőt szív, milyen mérgezett vizet iszik, stb. Ezt sosem tekintették megoldandó kérdésnek, mert ebből él az ipar és a gyógyszeripar. Valójában hagyták, hogy a társadalom nagy része, követve, amit mondtak neki, elfogyasztva, amit elébe tesznek, eltűrve azt a környezetet, amit teremtenek neki belebetegedjen. Ennek a beteg, sérült immunrendszerű társadalomnak elég egy enyhe kis vírus, ami egy egészséges embernek meg sem kottyan, de a végletekig tönkrement egészségű embereknek ez a kis fuvallat is orkánerővel hat.

De még most sem azt tűzik a zászlóra, hogy éljünk egészségesen, térjünk vissza a normális táplálkozáshoz, hanem radikális korlátozó intézkedésekkel akarják elérni, hogy ez a vírus nehogy eljusson az emberekhez. A média partner ebben a hisztériakeltésben, mert a pánik és a félelem a hatalmon lévőket erősíti. Látszatintézkedéseikkel azt sugallják, ők a megmentői az embereknek, holott ők hagyták, hogy idáig fajuljanak a dolgok.

A professzor elmagyarázza, hogyan terítette le az ebola az embereket. Mivel az ebola vírus az erek falába épült be, ezért a túlreagáló immunrendszer az ereket kezdte támadni, és ezért kezdett el testszerte vérezni az ebolás beteg. (Emlékezzünk, hogy a spanyolnáthában is, a betegekkel nem is a vírus végzett, hanem az un. citokin vihar, azaz a tüdőre a túlreagáló immunrendszer olyan mennyiségű gyulladást termelő citokint zúdított, hogy a betegek ebbe haltak bele.) Mivel a koronavírus a tüdőszövetekbe fészkeli be magát és ott készteti a gazdasejtet a vírus termelésére, a túlreagáló, elszabadult immunrendszer a tüdőt kezdi támadni és ezért alakul ki a súlyos tüdőgyulladás. Ez a citokinvihar.

Azaz, hangsúlyozza újra és újra a professzor, nem a vírus öl meg bennünket, hanem a saját rosszul működő immunrendszerünk.

Példaként elmondja, hogy a nyugati ember táplálkozásában rengeteg cukor van. Ez elősegíti a kandida és más gombák elszaporodását a szervezetben, amelyek gliotoxint termelnek. A gliotoxin elpusztitja a T-sejteket és a makrofágokat, az immunrendszer katonáit. A sok cukor tehát pusztítja az immunrendszert, amely ezért nem tud megfelelően védekezni.

Összefoglalóan az életmód tényezőket, a legyengült szervezetet a rossz táplálkozás, a sport hiánya, a stressz, a kevés alvás, a dohányzás, a szennyezett levegő, a szennyezett víz és a szennyezett élelem okozza.

A professzor - talán kicsit eltúlozva - kiemeli az A-vitamin szerepét, amely felelős a nyálkahártya megfelelő kiépüléséért a tüdőben és a bélrendszerben, s szerinte ez az a fal, amely az első védelmi vonat a vírussal szemben. Miért pont az idősekben romlik le ez a védelem? Mert csökken a pajzsmirigyhormon termelés, és a táplálékkal elfogyasztott béta-karotin nem tud A-vitaminná konvertálódni. Az A-vitamin az immunrendszer normál működéséhez is szükséges. Így az immunrendszer képes lesz kordában tartani a citokineket, s így nem alakul ki a citokin vihar. Ezután példákat hoz arra, hogy pl. az A-vitamin véd a kanyaróval és egyéb betegségekkel szemben. (A Tévutak az orvoslásban c. könyvemet írva, a szakirodalom alapján bennem is felmerült olyan eretnek gondolat, hogy a kanyaró attól olyan veszélyes betegség, mert a gyerekeknek A-vitaminhiánya van.) A professzor említi még a D-vitamint is, amely antimikrobiális fehérjéket termel, és persze kitér röviden a c-vitaminra is. A professzor előadását inkább példabeszédként lehet értelmezni, hiszen kiemelt egy-két fontos vitamint, plusz a megfelelő táplálkozást, ami összességében úgy foglalható össze: adjuk meg a szervezetnek, amit az igényel. De hallottunk valaha is orvosoktól, politikusoktól vitaminokról vagy a valóban egészséges táplálkozásról? (Nem arról a röhejes és veszélyes ajánlásról, amit a dietetika szorgalmaz, és amit valójában az élelmiszer ipar diktál le nekik.) Nem, soha. Ők a megfelelő oltásban reménykednek, amely majd megállítja a vírust a szaporodásban, de az őket nem érdekli, milyen mellékhatások árán fogja ezt elérni. És ha jön majd egy következő vírus, az ugyanúgy készületlenül éri majd a legyengült társadalmat, és kezdődik minden elölről. Majd megint egy oltás, majd megint ez fog minket megmenteni?
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
A Janssen védőoltásról
  2021-04-14 23:21:51, szerda
 
  Janssen SARSCoV-2Vakcina 2021. április 12.COVID-19
Vaccine Janssenvakcina összetétele : SARS-CoV-2 tüske-glikoproteintkódoló, 26-os típusú humán adenovírusvektor vakcina

Hogyan véd a vakcina?
A vakcina elősegíti, hogy az immunrendszer (a szervezet természetes védelme) antitesteket és a vírus ellen ható vérsejteket termeljen, így nyújtson védelmet a COVID 19 ellen.

Kinél alkalmazható a védőoltás?
A COVID-19 Vaccine Janssenvakcina18 éves és idősebb személyeknél alkalmazható.

Okoz -e betegséget a vakcina?
Az oltóanyag megbetegedést nem okozhat. A szövődményekkel járó illetve súlyos lefolyású halállal végződő betegség kialakulása ellen nyújt védelmet.

Hány adagszükséges a védettséghez?
A védettség kialakulásához 1adagbeadása szükséges. A védelem körülbelül 14 nappal az oltás után kezdődik.

Meddig tart a védettség?
A vakcina által biztosított védelem ideje még nem ismert, meghatározása folyamatban van a jelenleg zajló klinikai vizsgálatok során.

Kaphat-e oltást,akiátesett COVID 19 betegségen?
Azon személyek is olthatók a vakcinával, akik már átestek a betegségen és már abból meggyógyultak.

Szükséges-e antigéngyorsteszt végzése az oltás beadása előtt?
Az oltáselőtt nem szükséges antigén gyorsteszt.

Kaphat-e oltást, akikrónikus, alapbetegséggel rendelkezik?
Igen, az oltás krónikus betegséggel rendelkező személyeknek is adható, akiknél nem áll fenn oltásra vonatkozó egyéb kontraindikáció.

Az oltóorvos dönt arról, hogy a COVID-19 Vaccine Janssen vakcina alkalmazható-e az oltandónál.

Beadható-e együtt másik védőoltással?
A COVID-19 Vaccine Janssenvakcinamás oltóanyaggal egyidejűleg nem adható be.Másik védőoltás legalább 14 naposidőközzel adható.

Várandósság
Várandósság alatt az oltás ellenjavallt.Várandósság az oltás után minimum 2 hónappal tervezhető.

Szoptatás
Szoptatás alatt az oltás ellenjavallt.

Hogyan történik az oltás?
A védőoltás beadása oltási terv alapján történik.
Az oltóorvos az oltandót az oltást megelőzően kikérdezi,szükséges
mértékben megvizsgálja és az oltás beadásáról dönt.

Az oltás ellenjavallatai:
Akut lázas betegség
A COVID-19 Vaccine Janssen vakcina bármely összetevőjével szembeni súlyos allergiás reakció
18 évnél fiatalabb életkor

Az oltás után kialakulhatnak-emellékhatások (oltási reakciók)?
Bármelyik védőoltás után jelentkezhet oltási reakció.

Oltási reakciók lehetnek: érzékenység, fájdalom és duzzanat a beadás helyén, izomfájdalom, gyengeség, fejfájás, hányinger, rossz közérzet,láz.

Mivel lehet kezelni az oltási reakciót?
A felsorolt reakciók enyhítésére fájdalom-és lázcsillapító gyógyszer alkalmazható. Ezek átmeneti reakciók, melyek általában beavatkozás nélkül is megszűnnek.

Hová lehet jelenteni oltási reakciót?
Oltási reakciót lehet jelenteni az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyiIntézetnek.https://www.ogyei.gov.hu/gyogyszer_mellekhatas

Oltási reakciót a nemzeti Népegészségügyi Központnak is lehet jelenteni. okne@nnk.gov.hu
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Az önkényes gyógyszerelhagyás veszélyei
  2021-04-13 16:29:53, kedd
 
  Szerző: WEBBeteg - Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász

Életem végéig gyógyszert kell szednem?, Én nem szeretem a gyógyszereket!, Félek a mellékhatásoktól! - Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekkel számtalanszor fordulnak hozzám a páciensek.

Kedves - egészségügyi problémákkal küzdő - Embertársam!
A gyógyszerek szedését az orvosok a betegek jóllétének szem előtt tartásával, az érvényben lévő szakmai ajánlások és jogszabályok alapján javasolják mindig.

A kardiológiai terápiák sokszor valóban ,,életbevágóak", hiszen például egy szívinfarktus utáni gyógyszeres kezelés, vagy a szívelégtelenség összetett terápiája egy következő, életet veszélyeztető szívroham elhárítását célozza.

Ha nem ilyen súlyos a helyzet, mint egy ,,egyszerű" magas vérnyomás kezelés esetén is, a rövid- és hosszú távú szövődmények elkerülése a legfőbb cél. A lehető legjobb életminőségben, a legtovább élni - ez a gyógyítás célja. (Természetesen valamennyi orvosi szakma elmondhatja a saját szempontjai szerint ugyanezt.)

Amennyiben Ön úgy érzi, hogy valamelyik gyógyszerrel gondja van, esetleges mellékhatást vél felfedezni magán, mindenképpen konzultáljon szakemberrel!

A gyógyszereknek elsősorban igazolt jótékony hatásuk van - hiszen ezért alkalmazzuk azokat -, ritkán enyhe, elvétve pedig súlyosabb mellékhatás is előfordulhat, sajnos. Természetesen ebben az esetben a szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg kell hozni, akár sürgősségi ellátás igénybevételével is.

Az egyes gyógyszercsoportok alkalmazása során a hirtelen elhagyás kifejezett veszélyt hordozhat magában: a fenti példákat folytatva a vérnyomás hirtelen nagyon magassá válhat, veszélyeztetve az agyi keringést, vagy ritmuszavar, esetleg szívroham alakulhat ki a kihagyott pirulák következtében.

A gyógyszerek mellett alkalmazott táplálékkiegészítők, gyógyhatású készítmények további problémák forrása lehet, hiszen a szakmailag ajánlott szerekkel ezek is interakcióba léphetnek, és nem kívánatos változásokat idézhetnek elő a szervezetben. Minden esetben érdemes egy listát magánál hordania, amely a receptköteles és recept nélkül kapható készítményeket is tartalmazza pontos adagolással, hiszen megfelelő információ birtokában tud a szakember megfelelő terápiát ajánlani - amely már tényleg személyre szabott.

A legfontosabb: amennyiben kételye van a felírt gyógyszerrel kapcsolatban, akkor bátran tegye fel kérdéseit a felíró orvosnak, aki - bármennyire is szorít az idő - el fogja magyarázni, hogy miért van erre a szerre szükség, és mire kell esetleg figyelni. Soha ne hagyjon el gyógyszert előzetes egyeztetés nélkül, mert akár a saját életét is veszélyeztetheti vele!

Jó egészséget kívánok mindannyiunknak!
Tisztelettel: Dr. Molnár Dóra
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
     1/33 oldal   Bejegyzések száma: 322 
2021.05 2021. Június 2021.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 50 db bejegyzés
e év: 1679 db bejegyzés
Összes: 42637 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1042
  • e Hét: 4797
  • e Hónap: 23471
  • e Év: 421233
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2021 TVN.HU Kft.