Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/12 oldal   Bejegyzések száma: 112 
Ne kérdezt, ki voltam - 109 éve született Karády Katalin
  2019-12-08 16:00:55, vasárnap
 
 










NE KÉRDEZD, KI VOLTAM - 109 ÉVE SZÜLETETT KARÁDY KATALIN


Karády Katalin (Budapest, Kőbánya, 1910. december 8. - New York, 1990. február 7.) magyar színésznő, kalapszalon-tulajdonos, sanzonénekes.

Józsefvárosban, a Százados úti lakónegyedben, egy hétgyerekes proletárcsaládban, rendkívüli szegénységben nőtt fel. Színészi pályáján Egyed Zoltán indította el. Dekoratív megjelenése, titokzatos, erotikus sugárzású lénye, mély hangja, szuggesztív egyénisége elsősorban filmszerepekben és a pódiumon érvényesült igazán. 1931-ben feleségül ment Vargha Rezső adótiszthez, de az ifjú párnak még abban az évben elváltak útjai. 1936-ban vette fel a Karády nevet, mely néven a színpadon először Somerset Maugham - Zoe Atkins Az asszony és az ördög című darabjában lépett fel a Pesti Színházban 1939 februárjában.

Filmezni kezdett, a szakma a film hazai királynőjének tekintette jó néhány esztendőn keresztül.
Első mozifilmje, a Halálos tavasz sikerét követően a kor ünnepelt dívája, szexszimbólum lett. Erotikusan búgó, bársonyos hangjával, erős, szuverén, a ,,végzet asszonya" karakterével szinte megigézte a férfiakat. Kilenc év alatt húsz filmfőszerepben láthatta őt a magyar közönség. Egyed Zoltán lett a menedzsere, aki kiváló érzékkel teremtette meg Karády hollywoodi sztárokéhoz hasonlítható imázsát. A színésznő öltözködését, kalapjait, hajviseletét, viselkedését fiatal nők ezrei igyekeztek utánozni.

Karády Katalin magánéletét titkok és pletykák övezték, egyesek férfifalónak, mások leszbikusnak tartották. A szóbeszédeket csak erősítette, hogy a színésznőt gyengéd szálak fűzték Horthy Miklós kémfőnökéhez, Ujszászy István tábornokhoz, aki el is jegyezte, s megvásárolta neki a budai XII. kerületben, a Művész út 6. szám alatt álló villát. (Az épület a kilencvenes években Antall József, majd Horn Gyula miniszterelnök lakóhelye volt.)

A háború őt sem kímélte. Nemkívánatos személy lett, dalait betiltották, majd őt magát is letartóztatták három hónapra. Kínozták, vallatták, fogait kiverték, aztán egy nap szabadon engedték. De ez már nem az a Karády, mint volt korábban. A háború után aztán egyre kevesebbet szerepelt, majd ismét nemkívánatos személy vált belőle, mert a Horthy-rendszer sztárja volt. Vidéki színpadokon léphetett csak fel, rettenetes nyomokat hagyott benne a mellőzöttség.

Egy nap elhagyta hazáját, ahol őrá már nincs szükség. Dél-Amerikában telepedett le, tizenöt esztendő múlva jutott el az USA-ba. Kalapszalont nyitott New Yorkban, de addigra már csak a legenda, a mítosz maradt belőle, mert a pályától sok évtizede visszavonult.

Neve egy teljes generáció előtt ismeretlen maradt az óhazában. Amikor hetvenedik születésnapja alkalmából Magyarországra hívták, stílszerűen csak egy kalapot küldött maga helyett.

Többször készült haza, de valahogy ez mindig elmaradt, csupán elhunytakor tért haza. A Bazilikában ravatalozták fel, ezrek kísérték utolsó útjára Budapesten. Bacsó Péter rendező 2001-ben bemutatott filmjében, a Hamvadó cigarettavégben állít emléket a legendás színésznőnek.


Ne kérdezd, ki voltam, a sorsomat én akartam. Karády Katalin titokzatos élete. Szépmíves memoár a díva emlékére /Mesterházy Mónika/

Link








MIT BÁNOM ÉN


Feladtam sorsomat, nincs gondom már,
Nem futok álmok után.
Jó perchez az jut ki semmit se vár,
Bolond ki többet kíván.

Mit bánom én, ha elmúlt a nyár,
Míg ajkad oly tüzesen forró.
Mit bánom én, a kinn zúg a szél,
Míg testünkben lüktet a vér


A két szemed szebb, mint a hold,
Mert benne világít az égbolt, az égbolt.
Mit bánom én, ha elmúlt a nyár,
Ha kedvesem két karja vár.

Mit bánom én, ha elmúlt a nyár,
Ha kedvesem két karja vár.

/Galántai Viktor - Orsi Mária/







Karády Katalin - Legszebb szó / Halálos Tavasz

Link



Karády Katalin - Jó éjt,drága kis hadnagyom

Link



Karády Katalin - Jávor Pál: Ez lett a vesztünk

Link



Karády Katalin énekli a Valahol Oroszországban c.dalát.

Link



Karády Katalin első és utolsó interjúja a tévében 1989. november 17.

Link



,,Ne kérdezd, ki voltam"! - Nyolc megrázó történet Karády Katalin kálváriájáról

Link



Karády Katalin - Mit bánom én

Link



Karády Katalin: Aki gyötrelmes kínok között is képes volt szeretni!

Link



,,Egy ilyen nőt nem lehet elhagyni" - Karafiáth Orsolya írása Karády Katalin születésének évfordulójára

Link






Angelo - Karády Katalin - Montazs









 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
75 éve hunyt el Radnóti Miklós
  2019-11-09 19:15:10, szombat
 
 







75 ÉVE HUNYT EL RADNÓTI MIKLÓS


Radnóti Miklós (Budapest, Lipótváros, 1909. május 5. - Abda, 1944. november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője.

Drámai körülmények között született és a sors később sem kényeztette el. Rövid élete alatt azonban beírta magát a magyar irodalom legnagyobbjai közé.

A tragikus sorsú művésznek rövid, alig harmincöt éves pályafutása ellenére sikerült maradandót alkotnia, s ezzel a XX. századi magyar irodalom ,,halhatatlanjai" közé emelkednie. Verseit mind a mai napig olvassák, tanulmányozzák, több művét - köztük az Éjszaka, a Majális vagy a Két karodban című költeményt - pedig megzenésítették.










NEM TUDHATOM...


Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az úton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály,
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát,
az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt, füttyös gyümölcsöst, szőlőt és sírokat,


a sírok közt anyókát,ki halkan sirogat,
s mi föntről pusztítandó vasút, vagy gyárüzem,
az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak udvarában komondor hempereg;
és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,
a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,
s az iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,
ím itt e kő, de föntről e kő se látható,
nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható.
Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,
de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.
Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.

1944. január 17.


Radnóti Miklós: Nem tudhatom /Szabó Gyula/





Link











SEM EMLÉK, SEM VARÁZSLAT




Eddig úgy ült szívemben a sok, rejtett harag,
mint alma magházában a négerbarna mag,
és tudtam, hogy egy angyal kisér, kezében kard van,
mögöttem jár, vigyáz rám s megvéd, ha kell, a bajban.
De aki egyszer egy vad hajnalon arra ébred,
hogy minden összeomlott s elindul mint kisértet,
kis holmiját elhagyja s jóformán meztelen,
annak szép, könnyüléptű szivében megterem
az érett és tünődő kevésszavú alázat,
az másról szól, ha lázad, nem önnön érdekéről,
az már egy messzefénylő szabad jövő felé tör.

Semmim se volt s nem is lesz immár sosem nekem,
merengj el hát egy percre e gazdag életen;
szivemben nincs harag már, bosszú nem érdekel,
a világ ujraépül,


- s bár tiltják énekem,
az új falak tövében felhangzik majd szavam;
magamban élem át már mindazt, mi hátravan,
nem nézek vissza többé s tudom, nem véd meg engem
sem emlék, sem varázslat, - baljós a menny felettem;
ha megpillantsz, barátom, fordulj el és legyints.
Hol azelőtt az angyal állt a karddal, -
talán most senki sincs.

1944. április 30.


Ágnes Vanilla: Sem emlék, sem varázslat





Link


Link








Radnóti Miklós: KÉT KARODBAN


Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két karomban ringatózol
csöndesen.
Két karodban gyermek vagyok,
hallgatag.
Két karomban gyermek vagy te,
hallgatlak.
Két karoddal átölelsz te,
ha félek.


Két karommal átölellek
s nem félek.
Két karodban nem ijeszt majd
a halál nagy
csöndje sem.
Két karodban a halálon,
mint egy álmon
átesem.


Radnóti Miklós: Két karodban - Ruttkai Éva





Link









 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
Amiért a harang szól – Nándorfehérvár 1456
  2019-07-22 17:30:18, hétfő
 
 




"AMIÉRT A HARANG SZÓL - NÁNDORFEHÉRVÁR 1456"


A BVSC Zugló Közhasznú Egyesület, Foltán László olimpiai bajnok és Janek György szakosztályvezető szervezésében immár tizenegyedik éve állít emléket a Hunyadiaknak az

"AMIÉRT A HARANG SZÓL - NÁNDORFEHÉRVÁR 1456" című nonprofit rendezvényén.


A rendezők célja a kultúra különböző színtereinek együttes megjelenítése, mint a történelmi ismeretek és a hazaszeretet, hagyományt teremtve a humanista gondolkodásmód népszerűsítésével az egészséges társadalomért.

Abban a szerencsében volt részem, hogy idén részese lehettem az eseményeknek, a szervezők előzetes meghívása alapján.

Az Országgyűlés 2011-ben, az ostrom 555. évfordulóján nyilvánította július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává. Az állami szervek és a civilek összefogásával a BVSC-Zugló szabadidő szakosztálya - a Civil Összefogás Fórummal közösen - tizenegyedik alkalommal rendezte meg az Amiért a harang szól - Nándorfehérvár 1456 eseményt, amelyet az előző években helyszínül szolgáló Hősök tere helyett ezúttal a a közel 700 férőhelyes Hunyadi sétahajó fedélzetén tartották meg tegnap.

A megemlékezést Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg. Mint mondta, a nándorfehérvári csata hőseinek hazaszeretete és odaadása a mai kor emberének is példaértékű, hiszen az ütközet a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb, legdicsőségesebb eseménye.

A résztvevők közös koszorút bocsátottak a vízre, így adózva a nándorfehérvári hősök és Hunyadi János emlékének. A meghívottak minden Duna-hídnál harang- és énekszóval emlékeztek az 1456-os történelmi győzelemre.

A rendezvényen megemlékeztünk dr.Schulek Ágostonról, a magyar sportmozgalom kiemelkedő alakjáról, a Civil Összefogás Fórum alapító tagjáról, aki úgy eszmei, mint tevőleges támogatója volt e hagyományossá vált rendezvényüknek.

A hajó külön megállt a Margit-hídnál, ahol a tragikus balesetet szenvedő Hableány áldozatai emlékének adóztunk néma csenddel. A jármű a Rákóczi hídnál fordult meg, majd visszatért a Batthyány térhez, ahol a Szózat és a Magyar Takarodó hangjaival fejeződött be az emlékest.


Képgaléria

Link

















 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
Junius 19 - A független Magyarország napja
  2019-06-19 23:00:21, szerda
 
 







JUNIUS 19 - A FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG NAPJA


A magyar szabadság napján Magyarország szuverenitásának 1991-es visszaszerzését ünnepeljük.

Az Országgyűlés 2001. május 8-án fogadta el a 2001. évi XVII. törvényt az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a magyar szabadság napjáról, amely a szovjet csapatok Magyarországról való kivonulásának emlékére június 19-ét nemzeti emléknappá, június utolsó szombatját pedig a magyar szabadság napjává nyilvánította.








Az 1956. évi forradalom és szabadságharc vértanúi 1958. június 16-ai kivégzésének, valamint a szovjet csapatok 1991. júniusi kivonulásának emlékére tartjuk A FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG NAPJÁ-t.

1989. június 16-án mintegy negyedmillió ember vett részt Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József és a forradalom ismeretlen szabadságharcosának ünnepélyes újratemetésén. A többórás szertartást az egész ország figyelemmel kísérte a tévé képernyőin. A Történelmi Igazságtétel Bizottság által, és az egész ellenzék támogatásával rendezett gyászünnepség a Kádár-rendszer - s az egész szovjet tömb - összeomlásának szimbólumává vált.

A rendezvény bomlasztását célzó feladattal szervezetten megjelentek a kommunista diktatúra III/III-as ügynökei és operatív tisztjei. Évtizeddel későbbi leleplezésük óta is jólétben élvezik a szabadságot, a büntetlenséget és a "megszolgált" nyugdíjat.

A bomladozó Szovjetunió hazarendelte megszálló hadseregét. Az utolsó szovjet katona 1991. június 19-én hagyta el a hazánkat, amellyel közel fél évszázad után helyreállt az ország névleges függetlensége.

Már 907-ben egyesített nyugati hadak rontottak az egyre erősödő Magyarországra, de a Pozsony melletti ütközetben a magyarság megvédte honát, függetlenségét. Árpád-házi királyaink erős keze alatt - kisebb külső befolyás mellett - szabadságunkat mindvégig sikerült megtartani. Az Anjou uralkodók és Hunyadi Mátyás korára hazánk Európa egyik legjelentősebb nagyhatalmává vált, területileg ekkor érte el legnagyobb kiterjedését is. Mátyás király uralkodása alatt Hazánk lakossága elérte Angliáét, gazdasága pedig erősebb volt. Az igazságos király megmérgezését követően trónra kerülők vénáiban már nem magyar vér keringett.

A gyenge és széttagolt, ellentétektől feszített ország Mohácsnál katasztrofális vereséget szenvedett. Összeomlott a nem is olyan régen még erős, központosított birodalom, megkezdődött a közel 150 éves török hódoltság. A három részre szakadt ország török és Habsburg uralom alá került, míg az erdélyi rész is az Oszmán birodalom vazallusa lett.

A Habsburg császárok alatt folyamatosan háttérbe kerültek a magyar érdekek, az uralkodók az abszolutizmus politikájával a magyar nemesség jogainak megfosztását irányozták elő. Korlátlan hatalommal rendelkeztek, hivatalnokaik és hadseregük fojtogatta a nemzet szabadságát. A török uralom alatti országrész elnéptelenedett, a Habsburg zsoldosok kegyetlen fosztogatása, gyilkolása következtében. Zrínyi Miklós hősies erőfeszítéssel próbálta a törököt kiűzni, a szétszakadt országot újraegyesíteni, Wesselényi Miklós a Habsburgok ellen szervezett nemesi ellenállást, míg Thököly Imre török segítséggel próbált szabadulni a császári önkénytől. Kísérleteik kudarccal végződtek.

A 17. század végére sikerül a keresztény hadak által az oszmán rabiga lerázása. Magyarország a török uralom alól való felszabadulása nyomán teljes egészében a Habsburg-dinasztia uralma alá került, a magyar rendek ugyanis elfogadták a Habsburgok örökös királyságát.

1703-ban II. Rákóczi Ferenc fejedelmünk által szabadságharc kezdődött az idegen fennhatóság ellen. A magyar nemzet hívószava az ,,Istennel a hazáért és szabadságért" volt. Az egyenlőtlen erőviszonyok és a kedvezőtlen európai politikai helyzet miatt harcunk elbukott, de megakadályozta Magyarország betagolódását a Habsburg Birodalomba. A 18. századtól megkezdődik a németajkú lakosság betelepítése és betelepülése, ezáltal a császári hatalom megszilárdítása is.

A nemzet öntudatra ébredésében a Széchenyi István által megindított reformmozgalom segített. 1848-ban Batthyány Lajossal már független magyar kormány alakult. A márciusi ifjak vezetésével szabadságharc kezdődött az elnyomó hatalom ellen.

1849-ben kimondták a Habsburg-Lotaringiai ház trónfosztását, melyet nyilatkozattal erősítettek meg:

,,A Habsburg-Lothringeni ház a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyvert fogása által, nemkülönben azon merény által, miszerint az ország területi épségének eldarabolását, Erdélynek és Horvátországnak Magyarországtól elszakítását, és az ország önálló statuséletének eltörlését fegyveres erőszakkal megkísérteni, evégett idegen hatalom fegyveres erejét is a nemzet legyilkolására használni nem iszonyodott [...] ezen hitszegő Habsburgi-, s utóbb Habsburg-Lothringeni ház Magyarország [...] feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik, kirekesztetik [...] s az ország területéről s minden polgári jogok élvezetéből számkivettetik."

(Részlet a Függetlenségi Nyilatkozat szövegéből)

Újkori történetírásunk egyik meghatározó eseménye vette kezdetét. Önvédelmi harcunk a nemzeti mitológia részévé vált. Katonai ellenállásunkat csak Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni. Ez véget is vetett a független magyar államiságnak. Európa számára megint csak nem volt fontos a magyar ügy.

Közel két évtized passzív kivárás után Magyarország kiegyezett a felbomlásra ítélt Habsburg Birodalommal. A kiegyezést a társadalom szélesebb körei, a parasztság, a kispolgárság elutasították. Ez csak fél évszázaddal hosszabbította meg a Habsburg Birodalom életét, amely felbomlásakor maga alá temette a történelmi Magyarországot.

Az elkerülhetetlen világháborút az ország élén már egy pacifista, hadseregromboló gróf miniszterelnökkel kellett lezárnunk. A patkányforradalommal hatalomra kerülő Károlyi Mihálynak fontosabb volt a honvédcsapatok leszerelése, mint ezeréves határaink védelme. Szabadon ronthatott ránk a minden irányból leselkedő veszedelem, de a gróf és ,,nemzeti tanácsa" a nemzeti önvédelem minden csíráját leszerelte. Kedvező feltételeket teremtett ezzel az idegen karmok által kiragadott konc megtartásához.

Az őszirózsás ország rombolásnál is pusztítóbb eszme szabadult el palackjából, és támadt rá a határait vesztett, meggyötört országra: a kommunizmus szelleme. A Szovjet-Oroszországból importált, a magyarságnak teljesen idegen eszmék minden eddiginél nagyobb puszítást végeztek. A vörös világforradalom hazai ,,dicsőséges" 133 napja hatalmasabb kárt okozott hazánknak, mint a mohácsi csatavesztés. Egy megcsonkított, kiéheztetett, jóvátételre kötelezett ország állt egy hazaáruló, nemzetvesztő, kegyetlen eszme - a proletárdiktatúra - prése alatt.

Többek között ennek is ,,köszönhetjük" határaink átrajzolását. A nagy háború során Magyarország Trianonban (és nem a harcmezőn!) egy gyalázatos diktátummal elveszítette területének és lakosságának nagyobb részét, ami idegen megszállás alá került.

Itthon az orosz hadifogságból hazatérő bolsevikok által teremtett proletárdiktatúra tobzódott a terrorban. A rettegés árnya lengte be a Magyarországot. Ennek csak a román horda Budapestig történő bevonulása és a tanácskormány bukása vetett véget.

Az ezt követő Horthy-korszakban az ország szabadsága ugyan megvolt, de a királyi Magyarország területének nagy része idegen impériumok gyöngyévé, lakossága üldözöttjévé vált.

A 20 éves békeszerződés csak elodázta a következő háborút. Ugyan kisebb-nagyobb alkuk és harcok során területileg gyarapodtunk, de megint a vesztes oldalon maradtunk. 1944. március 19-én függetlenségünket is elvesztettük: bevonult a harmadik birodalom hadserege.

A háború végén újabb megszállókat kaptunk, akik régi-új ideológiával jöttek, és a szocializmust kezdtük építeni. Nehéz évek következtek. Fel kellett építeni a romba dőlt országot, ugyanakkor el kellett tartani az "elvtársakat" is. Cserébe szellemi leépítést, beszolgáltatást és AVH terrort kaptunk.

1956-ban felkelt a nép a hamis ideológia és az idegen jelenlét ellen. A nemzet egy emberként mondott nemet a szovjet megszállásra és hazai szekértolóik önkényességére. Kitört a forradalom, majd a szabadságharc. A "mesés nyugat" ismét csak hallgatott, magára hagyta Magyarországot. Újabb vörös megtorlás következett. A forradalom vezetőit, résztvevőit kivégezték, bebörtönözték, munkatáborokba hurcolták vagy idegenbe üldözték. Ezt követően némi enyhülés következett, Magyarország lett a szocialista tábor "legvidámabb barakkja".

A rendszerváltásnak nevezett politikai/társadalmi átrendeződést követően teljes függetlenségünket azonban nem nyertük vissza. A Varsói Szerződés és a KGST után a NATO és az Európai Unió tagjai lettünk. NATO-tagságunk önmagában nem garantálja hazánk védelmét, ha pedig egy másik NATO tagállam törne ránk, valószínűleg védtelenek maradnánk. Az EU-hoz való csatlakozási szerződés, valamint a lisszaboni szerződés aláírásával több területen elvesztettük önrendelkezésünket (kereskedelmi, pénzügyi, bírói függetlenség; önálló adó és VÁM politika; önálló külügy, hadügy, jogalkotás; termőföld védelme).

Szabad Magyarországról tehát jelen időben nem beszélhetünk!

A szabadság, a függetlenség olyan, mint a törékeny kincs. Akinek van: az óvja, védi, tisztogatja, fényesítgeti, de olykor a másokét is akarja. Ám akinek egyszer már eltörött, vagy megcsorbult, az még jobban őrzi és a letörött darabot is vissza kívánja ragasztani. Nekünk, magyaroknak több részecskét vissza kell illesztenünk a helyére. Ha ez sikerül, nagyon vigyázzunk rá! Rendkívül törékeny!

Felber Zsolt
Magyar Irodalmi Lap


Az utolsó szovjet katona 1991. június 19-én hagyta el a hazánkat, amellyel közel fél évszázad után helyreállt az ország függetlensége.










Erős Magyarország, független Magyarország // Strong Hungary, independent Hungary

Link



Egy korszak szállt sírba /benne: Orbán Viktor beszéde/

Link



A független Magyarország napja

Link



Versek, idézetek

Link















 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
119 éve született Szabó Lőrinc
  2019-03-31 19:15:06, vasárnap
 
 





119 ÉVE SZÜLETETT SZABÓ LŐRINC


"..Az igazat keresem: azt, aki
nem kényszerít, hogy hazudjam neki.
Mérd meg te is: bírod-e tűrni, hogy
legyek egészen az, aki vagyok.
Fáradt vagyok, mindig kényelmesebb,
igaz vagyok, mindig félelmesebb,
félelmes a fegyverem, emberek:
mindenre elszánt lelkiismeret..."

/Szabó Lőrinc/



Szabó Lőrinc (Miskolc, 1900. március 31. - Budapest, Józsefváros, 1957. október 3.) Kossuth-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja.

Költői és műfordítói életműve a magyar líra ritka kivételes teljesítménye.


Miskolcon született 1900. március 31-én, de tanulmányait már Balassagyarmaton és Debrecenben végezte.

1918-ban besorozták, ezért hadiérettségit tett. A Tanácsköztársaság után egyetemistaként került Budapestre; először gépészmérnöknek készült, de pár hét múlva átiratkozott a Budapesti Egyetem bölcsészettudományi karára. Tanulmányait nem fejezte be. Szabó ifjú diákként már latinból, görögből (mindjárt a legnehezebbet, Pindaroszt!), németből és franciából fordított, jegyzeteit gyorsírással készítette.

Első versei a Nyugat 1920. júniusi számában jelentek meg. Ekkorra már járatos volt a legújabb európai költészetben, Babits mellett - és talán ellenében is - Stefan George költészetét tartotta példaképének és vitatkozva-tájékozott volt a századelőtől kifejlődő avantgárd mozgalmakban. Első kötete, az 1922-ben megjelent Föld, Erdő, Isten ritka elismerést váltott ki.

A fiatalember fokozatosan elveszítette mestere barátságát. Menyasszonyát, Tanner Ilonkát, a később felvett nevén Török Sophie-ként ismert költőnőt Babits vette feleségül, és ez a kezdetben baráti hármasság egy életre szóló személyes ellentét forrásává vált. Egyetemi tanulmányait abbahagyva a fiatalember megnősült, Az Est-lapok irodalmi szerkesztőjének, Dr. Mikes Lajos és Prandtner Ilona - a költővel azonos napon (március 31.), de 1895-ben született, akkoriban megözvegyült - leányát, Mikes Klárát vette feleségül 1921. december 31-én Budapesten, a Józsefvárosban. Ő lett a családfenntartó, akire rászakadt az értelmiségi nyomor. Állást vállalt Az Est-lapoknál, előbb hírek gyorsírásos lejegyzője, majd stílusszerkesztő.

A két háború közötti kulturális élet sokat vitatott, mégis legrangosabb alapítványi jellegű irodalmi elismerését, a Baumgarten-díjat háromszor nyerte el (1932-ben, 1937-ben és 1944-ben). A La Fontaine Irodalmi Társaságba 1932-ben választották meg rendes tagnak, műfordítói érdemeinek elismeréséül. A konzervatív irodalmi életet összefogó Kisfaludy Társaság a Kosztolányi Dezső halálával megürült helyre 1937-ben őt választotta tagjává. Budapest Székesfőváros Arany János Érmét 1940. június 28-án kapta, felnevelő városában, Debrecenben pedig 1943. december 8-án vette át a Debreceni Irodalmi Társaságok és a Nyári Egyetem Csokonai-díját, majd közvetlenül az ország német megszállása előtt az Irodalompártoló Társaság díját is elnyerte.







Behívták katonának, 1944-ben már főhadnagyi rangban szolgált. Emiatt 1945 után letartóztatták, és csak nehezen sikerült tisztáznia magát. Ráadásul Pandora miatt a korábban baloldalinak tekintett írót jobboldalinak bélyegezték, amit erősített, hogy találkozott Gömbös Gyulával és egy lillafüredi írótalálkozón előadást tartott a háborús költészet esztétikájáról. Az irodalmi élet peremére szorult, és az is tiltakozásokat váltott ki, amikor 1947. december 17-én a Magyar Írók Szövetsége heves vita után tagjai közé fogadta. Tagja lett a Magyar Népköztársaság Irodalmi Alapjának, az 1956-os forradalom előtti időben (szeptember 17-én) pedig beválasztották a szövetség elnökségébe. Műfordítói tevékenységéért 1948-ban Puskin-emlékéremmel tüntették ki (különösen Majakovszkij-fordításaiért), 1949-től viszont megint nem publikálhatott. Ezekben az időkben műfordításokból tartotta el magát. 1954-ben József Attila-díjat, majd 1957. március 15-én a háború utáni legmagasabb állami művészeti kitüntetést, a Kossuth-díjat kapta meg a zeneszerző Kodály Zoltán és a prózaíró Németh László társaságában.

A háború után a költő életmenete leegyszerűsödött: barátok vendégeként - főleg a Balaton partján - töltötte nyarait és a világirodalom klasszikusait fordította kiadók megrendeléseire. Ekkor már munkahelye: könyvtárszobája volt. 1935. május elején átköltöztek a Pasarétre, a ma már szintén emléktáblával megjelölt Volkmann utca 8-as számú házba: könyvtárának átszállítására maga a költő felügyelt, mint erről szintén szerződés tanúskodik.

1957. május 13-án még látta Tihanyban a holdfogyatkozást, amelyről utolsó befejezett, május 16-án véglegesített versét írta. Ezt még utólag elküldte a Tücsökzene új kiadását előkészítő neves szerkesztőnek, Domokos Mátyásnak. Sorsa 1957. október 3-án délután, öt perccel 3 óra előtt teljesedett be, a budapesti Józsefvárosban, a Fiumei út 17. szám alatti, vezető professzoráról Gömöri klinikaként emlegetett kórház I. emeleti 119-es szobájában.







Szabó Lőrinc: MAGAM ÜGYÉBEN


Félelmes a fegyverem, emberek,
magam előtt tartom a szivemet.

Fáradt vagyok, a háborút unom,
de az igazságomat nem hagyom.

Az kell, igazság, - de a magamé!
a sorsomé, húsomé, véremé!

Fáradt vagyok hazudni, emberek;
hol van, akinél megpihenhetek?

Elfáradtam harmincnyolc év alatt,
kényelmesebb vállalni magamat.

Az igazság a legfőbb kényelem,
lelkem legfőbb kényelmét hirdetem.

Igazságomat, azt, ami vagyok,
meg kell őriznem s meg kell adnotok.

Másnak talán egyszerűbb útja volt,
az enyém eszmék háborúja volt.

Látom én ma is, eszmék, fényetek,
de mást is, a rettentő tényeket,

tudom, hogy ami másnak szenvedés,
azt megtenni, ha kell is, mily nehéz,

de mást is tudok: ha jön iszonyú
rémeivel egy végső háború,

ha népem élethalálharcba fog,
én ott állok, ahol a magyarok,

a véreim... Hisz máris ott vagyok...
Csak még békés győzelmet akarok,

győzelmes békét a fajtámnak, és
hogy ne legyen túlsok a szenvedés,

a pusztulás... Nem katona vagyok,
csak lelkem nyugalmáért harcolok,

és jobb szeretném tőled is, hazám,
ha kard helyett lelked bíznád reám,

s én úgy szolgálhatnám a sorsodat,
hogy nemesítlek, gazdagítalak.

Fáradt vagyok hazudni, emberek,
azt szeretem, akinél pihenek.

Azt szeretem, aki engedi, hogy
legyek nyugodtan az, aki vagyok:

hogy legyek költő, magyar és szabad,
kit nem küldenek és nem tiltanak,

költő, aki dísz és kincs és haszon,
ahogy kincs a Mátra s a Balaton,

s a hegy aranya, Dunánk halai,
földünk zsírja, fáink gyümölcsei.

Az igazat keresem: azt, aki
nem kényszerít, hogy hazudjam neki.

Mérd meg te is: bírod-e tűrni, hogy
legyek egészen az, aki vagyok.

Fáradt vagyok, mindig kényelmesebb,
igaz vagyok, mindig félelmesebb,

félelmes a fegyverem, emberek:
mindenre elszánt lelkiismeret.

(1938)








 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
125 éve hunyt el Kossuth Lajos
  2019-03-19 20:30:31, kedd
 
 







125 ÉVE HUNYT EL KOSSUTH LAJOS


Kossuth Lajos Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. - Torino, 1894. március 20.) a nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért, s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott XIX. századi küzdelem legnagyobb alakja volt. Nevéhez fűződött az Iparegylet megalakítása, valamint a gazdasági önállóság előmozdítására az első magyar Iparműkiállítás megszervezése. Kezdeményezője volt a Magyar Kereskedelmi Társaság, a Gyáralapító Társaság és a Védegylet megalakításának. 1848. március 17-től ő volt a gróf Batthyány Lajos vezette első magyar felelős kormány pénzügyminisztere, majd 1848. októberétől a Honvédelmi Bizottmány elnöke. A kormány lemondása után, 1848. novemberétől a végrehajtó hatalom a Bizottmányra szállt, amely őt választotta elnökévé. Így a szabadságharc alatt döntő befolyást gyakorolt az események menetére. A Habsburg-ház 1849. április 14-i trónfosztása után ő lett Magyarország kormányzója, ideiglenes államfője. 1849. augusztus 11-én Aradon lemondott és Görgeyre ruházta a hatalmat, majd az augusztus 13-i világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült, de élete végéig harcolt a magyar ügyért.







Százhuszonöt éve, 1894. március 20-án hunyt el torinói száműzetésében Kossuth Lajos, a "turini remete", az 1848-49-es szabadságharc vezetője.

1802. szeptember 19-én a Zemplén vármegyei Monokon született kisnemesi családban. Jogi oklevelének megszerzése után, 1824-ben ügyvédi pályára lépett. Az 1832-1836. évi pozsonyi országgyűlésen a távollévő főrendek képviselőjeként volt jelen, és kéziratosan másolt, levélformában terjesztett lapjában, az Országgyűlési Tudósításokban a beszédeket kivonatosan közölte és kommentálta, így népszerűsítve a reformellenzéket.

A diéta berekesztése után az országos ismertségre szert tett Kossuth Pestre költözött, és megindította a hasonló szellemben szerkesztett Törvényhatósági Tudósításokat, melyben a vármegyék és városok közéletéről, gyűléseiről közölt beszámolókat. A lapot 1837-ben "lázító" hangvétele miatt betiltották, Kossuthot perbe fogták, és négyévi fogságra ítélték. 1840 májusában amnesztiával szabadult, és a következő évben megindította a liberális szellemű Pesti Hírlapot, amely a feudális kiváltságok ellen, az ország alkotmányos függetlenségéért, a polgári szabadságjogok megteremtéséért lépett fel.

Az újságtól 1844-ben meg kellett válnia, ezután megszervezte az első hazai Iparmű kiállítást, kezdeményezte a Magyar Kereskedelmi Társaság, a Gyáralapító Társaság megalakítását, a magyar áruk védelmére a Védegyletet. A reformkorban legnagyobb politikai ellenfele Széchenyi István gróf volt (akit Kossuth nevezett "a legnagyobb magyarnak"), a mindkettejük által áhított polgári átalakulás mikéntjéről folytatott vitájuk egészen a szabadságharcig tartott. Kossuthot 1847-ben az Ellenzéki Párt programjával Pest vármegye követévé választották, az utolsó rendi országgyűlésen az ellenzék vezéralakjaként döntő része volt abban, hogy 1848-ban az országgyűlés az átalakulás élére állt.

Az 1848. március 15-i forradalom után a Batthyány Lajos gróf vezette első magyar felelős kormány pénzügyminisztere lett. A forradalom fegyveres védelme érdekében 1848 júliusában az első magyar népképviseleti országgyűlésen betegen elmondott, rendkívüli hatású szónoklatával 200 ezer újoncot és 42 millió forintot szavaztatott meg. 1848 augusztusában elrendelte az önálló magyar bankjegyek, a Kossuth-bankók forgalomba hozatalát, szeptemberben az ő javaslatára állították fel a honvédelem megszervezése céljából az Országos Honvédelmi Bizottmányt.

Miután Batthyány 1848. október 2-án lemondott a miniszterelnöki tisztségről, a hatalom az Országos Honvédelmi Bizottmányra szállt, amely elnökévé választotta, így Kossuth a forradalom első számú politikai vezetője lett. Az országgyűlés a dicsőséges tavaszi hadjárat során, 1849. április 14-én az ő kezdeményezésére mondta ki Debrecenben a Habsburg-ház trónfosztását, őt magát pedig ideiglenes államfővé, kormányzó-elnökké választották. A szabadságharc az osztrák és orosz túlerő miatt elbukott, Kossuth a vesztes temesvári csata után, augusztus 11-én Aradon lemondott, és Görgey Artúrra ruházta a teljhatalmat.







Az augusztus 13-i világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült. Szeptemberben Vidinből írott levelében - igaztalanul - árulással vádolta meg Görgeyt (személyes és politikai vitáik végigkísérték a szabadságharcot). Másfél éves törökországi tartózkodás után bejárta Európát és az Egyesült Államokat, hogy támogatókat szerezzen Magyarország felszabadításához. Amerikai útja diadalmenetté vált, a washingtoni Kongresszus épületében ma mellszobra áll. 1852-től Londonban, 1861-től Olaszországban, utolsó éveiben Torinóban (Turin) élt, ahol megírta emlékiratait. Élesen ellenezte a kiegyezést, 1867-ben Deák Ferenchez küldött nyílt levelében, a Kasszandra-levélben bírálta azt a politikai megoldást, amely Magyarország sorsát a Habsburg Birodalomhoz kötötte. 1890-ben megfosztották magyar állampolgárságától, amire válaszképpen számos város és vármegye díszpolgári címmel tüntette ki.

1894. március 20-án bekövetkezett halála után holttestét vonattal hozták haza. Április 1-jén - a Budapest székesfőváros által rendezett - díszpompás temetésen félmillió ember kísérte utolsó útjára, a Kerepesi úti temetőbe, ahol sírja fölé néhány év múlva az ország legnagyobb mauzóleumát építették. Kossuth megítélése politikai pályafutása során ellentmondásos volt, parázs vitákat folytatott Széchenyivel, Görgeyvel, Deákkal, de még emigrációbeli társaival is. Száműzetésében aztán a magyar nemzeti függetlenségért folytatott harc jelképévé vált, alakja köré, amely halála után az emlékezetben egyre nagyobbra nőtt, kultusz szövődött. Nevét utcák és közintézmények, a legmagasabb állami kulturális díj és a fő közszolgálati rádióadó viseli, csaknem minden magyar településen áll szobra, a forint bevezetése után arcképe a legmagasabb címletű, 100 forintos bankjegyre került. Hangját 1890-ben fonográfra rögzítették, ez a legrégibb fennmaradt magyar hangfelvétel.







PÁRATLAN FELVÉTEL

Hallgasd meg Kossuth eredeti hangját!

Link



Kossuth Lajos gyászmenete 1894-ben Budapesten (wikipédia)



















 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
202 éve született Arany János
  2019-03-02 21:29:20, szombat
 
 







202 ÉVE SZÜLETETT ARANY JÁNOS


202 éve, március 2-án, Nagyszalontán született Arany János, egyik legjelentősebb költőnk, Petőfi Sándor kortársa és barátja.

Példás családapa, lelkiismeretes tanár és pontos hivatalnok volt; emellett több nyelven olvasott, jelentős világirodalmi tájékozottsággal bírt, költészetének nyelve és formaszerkezete páratlan színvonalú. ,,Zseni volt a nyárspolgár álarcában." - jellemezte őt a XX. század elején egy másik nagy költő, Babits Mihály.

A magyar költészet kiemelkedő művei kapcsán, így Arany esetében is, gyakori felvetés, hogy európai rangú munkák lettek volna, ha nem egy kis, elszigetelt nyelven születnek.

Maga Arany négy idegen nyelvet ismert, ezekből fordított is; az európai kultúra kiemelkedő műveit közvetítette a magyar közönségnek. Legjelentősebbek Shakespeare-fordításai, melyek a magyar műfordítói tradícióban kultikussá váltak.

Ahogyan Szerb Antal írta róla: ,,Minden szál hozzá vezetett, és minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja." A kortársak és az utódok sora emlékezik meg Arany Jánosról tanulmányokban, tisztelgő költeményekben.

A magyarul beszélők számára Arany János az anyanyelvet jelenti. Nyelvhelyességi, nyelvhasználati kérdésekben a mai napig őt idézik, az ő változatát fogadják el döntő bizonyítékként. Költészetével már az általános iskolában megismerkednek a gyerekek. Nevét Magyarország minden településén viseli egy-egy utca.







"A 202 esztendeje született Arany János 1848-ban e szavakkal buzdította honfitársait:

Tudjátok-e, testvéreim, mi a haza, a hon? Hogyne tudnátok, ugy-e? Mikor a szomszéd helységből saját csendes tűzhelyetek felé indultok, azt mondjátok: haza megyünk, és mikor odaértek, azt mondjátok: hála istennek, itthon vagyunk. A Haza nem más, mint ti magatok, házastársatok, gyermekeitek. Szeretitek-e hát a hazát?"

A költői kérdésre elég a csendes, szemérmes válasz is. Elég, ha ugyanugy szeretjük ezt a közös Hazát, ahogy szüleink, és azok szülei tették. Határtalanul. Mert a Haza minden előtt!"







 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
576 éve született Mátyás király
  2019-02-23 22:30:17, szombat
 
 







576 ÉVE SZÜLETETT MÁTYÁS KIRÁLY


Hunyady Mátyás (Kolozsvár, 1443. február 23. - Bécs, 1490. április 6.) Magyarország királya 1458 és 1490 között. Hivatalos uralkodói címe eredetileg Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kunország és Bulgária királya volt, ehhez csatlakozott 1469 után, cseh királlyá választásától a Csehország királya cím is. Nemzetközileg ismert Corvinus, azaz Hollós melléknevét a Hunyadi-család hollót ábrázoló címeréről kapta.

Ma 576 éve született Hunyadi Mátyás, akire a magyar történelemben Igazságos Mátyás királyként emlékezünk. 1981 és 1983 között készült a róla szóló mondákból és mesékből egy 13 részes rajzfilmsorozat. Ma is nagy szükség volna ilyenekre!

Kolozsvárott született 1443.február 23-án, Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet fiaként. Nevezik Corvin Mátyásnak, az igazságos Mátyás királynak, hivatalosan I. Mátyásnak, de a köznyelv egyszerűen, mint Mátyás királyt emlegeti.

Neve latinul és németül Mathias Corvinus. Aláírásában a Mathias Rex (Mátyás király) tűnik fel. Magyarországon 1458 és 1490 között uralkodott. 1469-től cseh (ellen-)király, 1486-tól Ausztria hercege.

Még gyermek volt, amikor már gazdag tapasztalatokat szerzett a társadalmi és politikai életben. Az ország legműveltebb emberének apja belső munkatársának, Vitéz János váradi püspöknek az irányításával elsajátította korának humanista színezetű általános műveltséget.

Megtanult magyar mellett latinul, csehül és németül. Apja tolmácsa fontos politikai tárgyalásokon. Mindössze 11 éves volt, amikor az apa Erdély vajdájának kardjával személyesen ütötte lovaggá Nándorfehérvárott. Nemcsak a Hunyadi-ház embereivel ismerkedett meg, hanem világhíres Kapisztránnal és másokkal is. Tíz évvel idősebb bátyjának kivégzését rabként élte át, majd V. László király Bécsbe, azután pedig Prágába vitette.

Mivel 1457 őszén V. László pestisben meghalt, következő év január 24-én a korábban apját támogató köznemesi rétegek segítségével Mátyást királlyá választották, de nagybátyja, Szilágyi Mihály személyében kormányzót állítottak mellé. A fiatal királynak nehéz elvárásoknak kellett megfelelnie. A főurak azt szerették volna, ha engedelmes és jámbor lesz, a köznemesek támogatását várták a nagyurakkal szemben, a városok a külső garázdálkodók megfékezését, a pénzromlás megakadályozását, a pápa pedig "Isten emberét" kívánta látni benne, aki majd kiírtja az eretnekek és a mohamedánok maradékát. Mátyás azonban gyorsan a sarkára állt, és megmutatta, hogy ezeket a korlátokat nem hajlandó elismerni, és csorbítatlan királyi hatalomra törekszik.

Meglepő erélyességgel fogott hozzá az erős központi hatalom megszervezéséhez. Garát leváltotta, Szilágyit lemondatta és elfogatta, az ellenségeskedő főurakat pedig legyőzte.1463-ban feleségül veszi a cseh király lányát, Podjebrád Katalint, aki hamarosan gyermekszülésben meghalt. Ekkor a cseh király ellen fordul, s keresztes hadjáratot hirdet.10 évig tartó harc után elfoglalta Morvaországot és Sziléziát, de a cseh királyi címen osztoznia kellett a lengyel Jagellókkal.

1464-ben pedig megkoronáztatta magát a III. Frigyestől nagy nehezen visszaszerzett Szent Koronával. V. László halálakor a csehek király jelöltjének egyenrangú partnere lett. Mit vártak kortársak az ifjú királyról? Alighanem lehetetlent. Például földesurak jámbor engedelmességet reméltek, a köznemesek támogatást a nagyurakkal szemben. Városok - mindenekelőtt Felvidéken - a garázdálkodó huszita hadak megfékezését, a pénzrontás megakadályozásához, az élethez, munkához... szükséges rendet. Pápa “Isten emberét" aki kiírtja huszitákat és a mohamedánokat!

Hunyadi Mátyás hamarosan bebizonyította, hogy nem apja érdemei, hanem saját képességei teszik méltóvá a királyságra. A kormányzóvá kinevezett Szilágyit hamar eltávolította Budáról. A török elleni harc vezetésével bízta meg, majd a kormányzóságról is lemondatta. A rablóbandává züllött felvidéki huszitákat szétverte, illetőleg egy részünket hadseregbe olvasztotta. Százötven akasztófa jelezte, hogy a belső rend megteremtésében és fenntartásában nem tréfál. Végső céljának az ország biztonságának, függetlenségének megőrzését tekintette. Ennek föltétele volt a belső rend megteremtése.

Hatalmas vagyonára építve és a Hunyadi-párt tekintélyét fölhasználva, tehetségét latba vetve látott neki legnehezebb feladatnak: a bárók megfékezésének. A bárók hatalmának visszaszorítása érdekében Mátyás arra törekedett, hogy a rendi fejlődés eddigi eredményeire támaszkodva megszilárdítsa rendi monarchiát. Köznemesi többségű országgyűléssel kívánta korlátozni a bárók hatalmát. Mindenek gazdasági föltételit az árutermelés és a pénzgazdálkodás teremtette meg. A jómódú parasztok mellett a szegényebbek is mind sűrűbben vitték a piacra terményeiket. A földesurak szintén kezdtek bekapcsolódni a piaci forgalomba. Az ipari termelés általában céhes keretek közt történt. A gazdasági fejlődés következményeként a lakosság száma jelentősen megnőtt. A XV.Sz. végén 3,5-4 millióra emelkedett. A fejlődés ellenére a magyarországi ipari termelés még mindig elmaradt a nyugati országokétól. Ezt bizonyítja, hogy hazánk külkereskedelmében a behozott iparcikkek, textil, fém, és a fűszeráruk értéke még mindig jóval nagyobb volt, mint a rézből, élőállatból, borból álló magyar kivitel. Magyarországon tehát az állami adók terhét, a központosítás anyagi terhének jelentős részét az ipar és a városi polgárság fejletlensége miatt a jobbágyságnak kellett elviselnie. Mátyás nyugati céljainak elérésének végett, a cseh király ellen fordult. Erre ösztönözte a pápa is, aki keresztes hadjáratot hirdetett az eretnekség ellen. Tíz évig tartó harc után Mátyás elfoglalta ugyan Morvaországot és Sziléziát, de a cseh királyi címen osztoznia kellett a lengyel Jagellókkal. Ugyanakkor az államszervezett továbbfejlesztésével, a közigazgatás, az uralkodótól függö állandó zsoldoshadsereg megteremtésével a hatalom erőteljes központosítást akarta elérni. Ennek érdekében újjászervezte az államháztartást. Az új adót éppúgy 20 dénárt tett ki, mint a régi, már nem telkenként, hanem háztartásokként. A legfontosabb adófajta azonban a rendkívüli hadiadó lett.Mátyás a hatalom összpontosításának érdekében eltörölt minden adót és adómentességet. Bevezette a füst és a rendkívüli hadiadót.A köznemesek politikai támogatására ugyan szüksége volt Mátyásnak, de azt már nem engedte meg, hogy beleszóljanak a kormányzásba. Az adó megszavaztatásának joga az országgyűlést illette, ezért kénytelen volt tanácskozásra hívni a rendeket. Ekkor megígérte, hogy orvosolja a nemesek panaszait, s cserébe megszavaztatta az adót. Eleinte még kikötötték, hogy a pénzt a török elleni háború költségeire kell fordítani, később azonban már feltételeket sem kötöttek. Az 1480-as években több évre előre megszavazták az adót, csak a király ne emelje az összeget. Az államkincstár bevételei lehetővé tették, hogy Mátyás állandó zsoldossereget állítson föl. Az állandó zsoldossereg megteremtésével függetlenítette magát a bárók bandériumától. Mátyás király híres fekete serege, amely 1459-60-ban-ban jött létre, így a korabeli Európában a maga nemében páratlan hadseregnek bizonyult.

Állományának nagy részét szétszóródott husziták és Giskra morva zsoldosvezér felvidéki seregének maradványai tették ki. Szolgáltak még a seregben lengyelek, németek és az 1480-as évektől kezdve egyre több magyar is. Rendkívül jól szervezett, korszerű hadászati elveken alapuló hadsereg volt, megfelelt Mátyás király központosító politikájának és hódító szándékainak. Állandó létszáma 8-10 ezer fő volt, de hadjáratok idején ennek kétszeresére duzzadt fel. Főbb alakulatai a támadásra is alkalmas gyalogság, a tüzérség, a nehéz páncélzatú lovasság és a könnyűlovasság voltak. A mozgékony könnyűlovasság balkáni eredetű, nagy részük szerb származású. Hírneves vezérek voltak például Kinizsi Pál,Magyar Balázs, Báthory István, a szerb Jaksics és Brankovics, a török trónkövetelő Bajezid Collixtus Ottomanus, vagy a román Vlad Tepes - Dracula is.Mátyás királynak az idegen zsoldosokon kívül hatalmas magyar hadserege is volt, melynek száma megközelítette a 90 000 főt, csak a székelyekből 16 000 könnyű lovasa és 16 000 gyalogos katonája volt.

A központosított államhatalom megteremtésében Mátyás fontos szerepet szánt a hivatalszervezetnek. A bárói befolyás alatt álló királyi tanács háttérbe szorult. A legfontosabb államügyeket a nagy kancellária intézte. A legfelsőbb szintű igazságszolgáltatást a “király személyes jelenlétének bírósága" végezte, amely folyamatosan működött. 1471-töl kezdve Mátyás arra törekedett, hogy a rendektől függetlenül kormányozzon. Az országgyűlést egyre ritkábban hívta össze. Az állam irányítását hivatalnokaira bízta, törvények helyett rendeletekkel kormányzott.1471-ben Vitéz János és Janus Pannonius összeesküvést szerveztek, de Mátyás leszámolt velük.

Híres volt művészet- és tudományszeretetéről. Híres tudósokat és reneszánsz alkotókat hívott udvarába. Várakat, kastélyokat építtetett, hatalmas kódexekből álló könyvtára (Bibliotheca Corviniana) máig híres maradt. Mátyás a nyolcvanas évek első felében a déli végek, elsősorban Bosznia megerősítésen fáradozott.1476-ban feleségül vette Aragóniai Beatrixot, a nápolyi király leányát, gyermekük azonban nem született. Ezért élete utolsó éveiben megpróbálta házasságon kívül született fia, Corvin János számára biztosítani a trónt.

Életének utolsó évében a trónöröklés kérdésére fordította figyelmét.1485-ben Bécset elfoglalta, s felvette az “Ausztria hercege" címet. Ekkor udvarát Bécsbe helyezte át. Német-Római császárrá azonban nem választották meg.Nem volt még ötven éves, amikor egy nagyszabású török elleni háború előkészítése közben váratlanul meghalt Bécsben, 1490. április 6-án. Székesfehérvárott temették el.

Magyarország utolsó igazán nagy vezetője, Mátyás király. Ő még népmesék és mondák alakja lett, az utóbbi évtizedek vezetői már csak viccekbe fértek be. Az ő idejében a nyugati építőmesterek jöttek hazánkba, nem úgy, mint mostanában szokás lett, amikor a mieink mennek nyugatra. Az ő idejében Magyarország Angliával volt egy szinten, még a lakosságunk is ugyanannyi volt. Gyarapodtunk, és nem fogytunk. Mátyás idején tőlünk tartott a világ, és nem mi féltünk mindenkitől.
Mathias Rex, Mátyás király emléke a szívünkben él tovább.


Mesék Mátyás királyról: Egyszer volt Budán kutyavásár

Link











 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
100 éve hunyt el Ady Endre
  2019-01-27 19:30:49, vasárnap
 
 







100 ÉVE HUNYT EL ADY ENDRE

Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. - Budapest, Terézváros, 1919. január 27.)


Száz éve, 1919. január 27-én halt meg Ady Endre költő, újságíró, a magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja.

A 20. század egyik legnagyobb költője elszegényedett köznemesi család sarjaként a "hepehupás, vén Szilágyban", Érmindszenten jött a világra 1877. november 22-én. A gimnáziumot Nagykárolyban és Zilahon végezte, Debrecenben jogot hallgatott, de a bohém "garabonciás" élet jobban vonzotta, ezért 1898-ban újságírónak állt, és a függetlenségi párti Debrecen című lapnál kezdett dolgozni. A cívisváros légköre fárasztotta, emiatt a mozgalmas, élénk Nagyváradra költözött, amelyet pezsgő kulturális élete miatt "Pece-parti Párizsnak" nevezett. Karcos és engesztelhetetlen újságírói stílusát is itt, a radikális Nagyváradi Napló hasábjain alakította ki.

Élete 1903-ban fordulóponthoz érkezett, amikor megismerkedett a Párizsban élő gazdag kereskedő, Diósy Ödön feleségével, Brüll Adéllal, Lédával, ahogy a költő a múzsáját nevezte. Szenvedélyes testi szerelmüket Ady verseiben is megjelenítette, ami még az egyházi és hivatalos körök felháborodását is kiváltotta. Ám a szemérmes magyar szerelmes versekhez szokott olvasóközönséget lenyűgözte a Héja-nász az avaron, A fehér csönd, a Léda a hajón című versek új, merész hangja.

Ady és Léda




1904 és 1912 között nyolcszor járt a francia fővárosban, amely számára az igazi, lüktető nagyvárost, az "ember-sűrűs gigászi vadont" jelentette. Párizsból a Budapesti Naplót tudósította, amelyben több mint ötszáz cikke és sok verse jelent meg ebben az időszakban, köztük a Páris, az én Bakonyom, vagy a Párisban járt az ősz.

Költőként az 1906-ban publikált harmadik verseskötetével, az Új versekkel tört be a köztudatba, az igazi hírnevet pedig negyedik kötete, a Vér és arany hozta meg számára. 1908-tól az akkor induló Nyugat folyóirat munkatársa lett, amely 1912-től nevét szerkesztőként is feltüntette. Képeit látomásokká növesztette, új mitológiát teremtett, névjegyévé váltak nagybetűs szimbólumai: Az ős Kaján, Harc a Nagyúrral, Jó Csönd-herceg előtt. Verseiben az elátkozott magyar sorsot kutatta - A magyar Ugaron, A Hortobágy poétája, A magyar Messiások -, és arra kereste a választ, miért "Sósabbak itt a könnyek", és miért "Ezerszer Messiások / A magyar Messiások". Nyelve egyénien eredeti, régies, bibliás, maga alkotta kifejezésekkel. Mindennapi olvasmánya volt a Biblia, szép istenkereső verseket is írt: A Sion-hegy alatt, Az Isten-kereső lárma, Az Úr érkezése.

Szívesen tetszelgett a meg nem értett, magányos költő szerepében, olykor még közeli barátait, híveit is megtámadta, pedig a valóságban sok támogatója - igaz, számtalan tehetségtelen utánzója is - akadt.

1909-től rendszeres szanatóriumi kezelésre szorult, hedonista életmódja aláásta az egészségét. Miután nevét szárnyára kapta a hír, Lédával való kapcsolata egyre inkább teher lett számára. Halva született gyermekük miatt támadt belső konfliktusukat már nem tudták feldolgozni, 1912 áprilisában szakítottak. Ady 1914-ben találkozott az akkor húszéves Boncza Bertával, akivel 1911 óta levelezett. A következő évben, a lány apjának tiltása ellenére összeházasodtak. Verseiben fiatal szerelmét Csinszkának nevezte el, és meghitt szerelmes verseket írt hozzá, melyek közül talán a legszebb az Őrizem a szemed.

Ady és Csinszka




Ady világosan látta a világháború közeledését, kortársai többségével ellentétben félelemmel és iszonyattal töltötte el a vérontás lehetősége. Háborúellenes versei miatt sokat támadták, utolsó verseskötetét 1918-ban tette közzé A halottak élén címmel. Az egyén, a nemzet legnagyobb erkölcsi kérdéseit vetette fel az Ember az embertelenségben, Emlékezés egy nyár-éjszakára, Intés az őrzőkhöz című költeményeiben.

A Károlyi-féle forradalom kitörésekor már elhatalmasodott rajta a vérbaj, amikor az újonnan létrehozott Vörösmarty Akadémia elnökévé választották, beszédét Hatvany Lajosnak kellett felolvasnia. Halála előtt sem magát, hanem nemzetét féltette, Üdvözlet a győzőnek című versében így üzent az antanthatalmaknak: "Ne tapossatok rajta nagyon, / Ne tiporjatok rajta nagyon." 1919. január 27-én halt meg Budapesten, koporsóját a Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel, és a nemzet halottjaként temették el.

Nevét számos iskola, közintézmény, utca, tér őrzi. 2013-ban avatták fel helyreállított síremlékét (Csorba Géza, 1930) Budapesten, a Fiumei úti sírkertben. Halálának 95. évfordulóján adták át felújított szülőházát, valamint a költő személyes tárgyait és családi ereklyéit őrző emlékmúzeumot a romániai Érmindszenten. A budapesti Liszt Ferenc téren 1960-ban állították fel szobrát (Csorba Géza), Melocco Miklós szobrász a költő több emlékművét is elkészítette (Budapest, Debrecen, Pécs, Tatabánya). A költőt ábrázoló legújabb műalkotások egyikét, egy életnagyságú, padon ülő portrészobrot (Győrfi Ádám) 2016-ban Debrecenben helyezték el a nevét viselő parkban, a szintén róla elnevezett gimnázium előtt.

Halálának 100. évfordulója alkalmából 2019-et Ady-emlékévvé nyilvánították, a Petőfi Irodalmi Múzeum A föltámadás szomorúsága című kiállítással és számos más rendezvénnyel emlékezik meg róla.







GÓG ÉS MAGÓG FIA VAGYOK ÉN...


Góg és Magóg fia vagyok én,
Hiába döngetek kaput, falat
S mégis megkérdem tőletek:
Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?

Verecke híres útján jöttem én,
Fülembe még ősmagyar dal rivall,
Szabad-e Dévénynél betörnöm
Új időknek új dalaival?

Fülembe forró ólmot öntsetek,
Legyek az új, az énekes Vazul,
Ne halljam az élet új dalait,
Tiporjatok reám durván, gazul.

De addig sírva, kínban, mit se várva
Mégiscsak száll új szárnyakon a dal
S ha elátkozza százszor Pusztaszer,
Mégis győztes, mégis új és magyar.


Ady Endre - Góg és Magóg fia vagyok én (Mensáros és Latinovits)

Link







 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
196 éve született Petőfi Sándor
  2019-01-01 17:30:24, kedd
 
 










196 ÉVE SZÜLETETT PETŐFI SÁNDOR


Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. - Fehéregyháza, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja, a nemzet költője.

Valamennyi írónk közül Petőfi életrajza a leginkább ismert. A márciusi ifjak vezéreként és március 15-e egyik hőseként, majd az 1848-49-es szabadságküzdelem mártírjaként a nemzeti legendárium egyik központi alakja lett; a múlt század ötvenes-hatvanas éveitől ő jelentette a magyarság számára a nagybetűs Költő fogalmát. Kiskőrösön született 1823. jan. 1-én. Apja Petrovics István mészárosmester, anyja a szlovák anyanyelvu Hrúz Mária. 1824-ben Kiskunfélegyházára költöztek, itt tanult meg magyarul. Jó körülmények között élt, ez lehetővé tette a gondos taníttatást. Összesen 9 iskolában tanult, ez azzal az előnnyel járt, hogy már fiatalon igen gazdag élettapasztalatokkal rendelkezett. 1835-38-ig Aszódon tanult, itt egyike volt a legjobb tanulóknak. 1838-ban a tanév végi záróünnepségen ő mondta a búcsúbeszédet. Ez a Búcsúbeszéd az első ránk maradt költeménye. 1838-ban iratkozott be a selmeci liceumba. Itt a magyar önképzőkör, a Nemes Magyar Társaság tagja lett. Azonban nagyon gyengén tanult. Édesapja 1838-ban anyagilag tönkrement. 1839. februárjában indult gyalog Pestre és beállt a Nemzeti Színházba kisegítőmunkásnak. 1839. szeptember 6-án Sopronban beállt önkéntes katonának a császári hadseregbe. Nem bírta a megpróbáltatásokat, megbetegedett, majd 1841-ben Sopronban elbocsátották. 1841. októberében visszatért Pápára tanulni. Itt kötött szoros barátságot Jókai Mórral. Írói sikerek érték: 1842-ben az Atheneaumban megjelent első verse A borozó. 1842. október végén Pápán örökre abbahagyta a tanulást pénztelensége miatt. Mégis alapos műveltséget szerzett, mert sokat olvasott. 1842-43-ban először Székesfehérváron, majd Kecskeméten színészeskedett. Ezután Pozsonyba gyalogolt, és az Országgyűlési tudósításokat másolta. Itt született Távolból című költeménye. 1843 nyarától Pesten a Külföldi Regénytár részére két regényt fordított le, valamint kapcsolatba került a fővárosi értelmiségi ifjúsággal és naponta megfordult a Pilvaxban is. 1843 őszétől Debrecenben ismét felcsapott színésznek, egy kisebb együttessel vándorolt, de megbetegedett és ezért visszatért Debrecenbe. 1844 februárjában nekivágott a pesti útnak azzal a szándékkal, hogy költő lesz. Felkereste Vörösmarty Mihályt, az ő ajánlására a Nemzeti Kör vállalta verseinek kiadását. Vörösmarty és Bajza támogatásával 1844. júl. 1-tol segédszerkesztő lett a Pesti Divatlapnál. 1844. októberében jelenik meg A helység kalapácsa című komikus eposza. 1844. novemberében megjelenik első verseskötete, belefogott a János vitézbe. Pesten megismerkedett Csapó Etelkével, aki 1845. jan. 7-én váratlanul meghalt. Eme korszakának verseit gyűjtötte össze az 1845. márciusában megjelenő Cipruslombok Etelke sírjára kötetébe. Kilépett a Pesti Divatlap szerkesztőségébol. Áprilisban elindult felvidéki körútjára, ahol mindenhol lelkesen fogadták: Útijegyzetek. Mednyánszky Bertával újabb sikertelen szerelem (az apja nem engedélyezte). 1845. októberében megjelenik a Szerelem gyöngyei című versciklusa. Sokat utazott, gyakran ellátogatott szüleihez Szalkszentmártonba. 1845. nov. 10-én megjelent második verseskötete. 1846. márc. 10-ig leginkább szüleinél volt, itt született 1846. áprilisában Felhők címmel megjelent 66 epigrammája. 1846 elején Tigris és hiéna dráma, késobb A hóhér kötélen című regényén dolgozott. Márciusban visszatért Pestre, belevetette magát az irodalmi, politikai életbe. 1846. szeptember 8-án a nagykárolyi megyebálon megismerte Szendrey Júliát. Egyből beleszeretett. Júlia azonban nem tudott azonnal dönteni, csak egy év múlva házasodtak össze. 1847-ben elolvasta a Toldit, és ezután kötött szoros barátságot Arannyal. 1847. márciusában megjelenik az Összes költemények című kötete. 1848. március 15-e egyik vezetője, de az elért politikai eredményeket keveselte. Királyellenes verseket írt, népgyűléseket szervezett, szembe került vezető politikusokkal, fokozatosan elvesztette népszerűségét. A szabadságharc idején századosi rangot kapott. 1848. dec. 15-én született meg fia, Zoltán. Debrecenben, 1849. januárjában jelentkezett Bem tábornoknál. Bem kedvelte, segédtisztjévé, személyes tolmácsává tette, óvta a csatáktól. Azonban Petőfi a többi felettesével rossz viszonyban volt (Klapkával való összezördülése után ki is lépett a hadseregből). Nem kapott fizetést, anyagi gondjai voltak. Márciusban apja, májusban anyja hal meg. Mezőberényben megírja fia életrajzát és utolsó versét A szörnyű időt. Csatlakozik Bemhez, de tulajdonképpen civilként vesz részt a segesvári csatában, itt is tűnik el örökre, 1849. júl. 31-én.







CSATADAL


Trombita harsog, dob pereg,
Kész a csatára a sereg.
Előre!
Süvít a golyó, cseng a kard,
Ez lelkesíti a magyart.
Előre!

Föl a zászlóval magasra,
Egész világ hadd láthassa.
Előre!
Hadd lássák és hadd olvassák,
Rajta szent szó van: szabadság.
Előre!

Aki magyar, aki vitéz,
Az ellenséggel szembenéz.
Előre!


Mindjárt vitéz, mihelyt magyar;
Ő s az isten egyet akar.
Előre!

Véres a föld lábam alatt,
Lelőtték a pajtásomat,
Előre!
Én se' leszek rosszabb nála,
Berohanok a halálba,
Előre!

Ha lehull a két kezünk is,
Ha mindnyájan itt veszünk is,
Előre!
Hogyha el kell veszni, nosza,
Mi vesszünk el, ne a haza,
Előre!

Debrecen, 1848. december 8.



Egerváry Potemkin Ágost (1858-1930) - Petőfi Sándor portréja



Petőfi Sándor - a nemzetőr



Petőfi Sándor családja: szülei Petrovics István és Hrúz Mária, felesége Szendrey Júlia, fia Petőfi Zoltán



Orlai Petrich Soma (1822-1880) - Petőfi Sándor képmása



Petőfi Sándor legutolsó arcképe - 1849



Petőfi Sándor - dagerrotípia - 1844



Petőfi Sándor szobor - Kiskunfélegyháza



Petőfi Sándor szobra: Beregszász - Körösényi Tamás (1953-2010)



Orlai Petrich Soma (1822-1880): Petőfi Sándor Debrecenben 1844



Petőfi Sándor búcsúja a szülői háztól: Munkácsy Mihály (1844-1900)



Petőfi Sándor-szobor - Rimaszombat



Petőfi Sándor - János vitéz



Petőfi Sándor emlékműve: Gyergyószentmiklós Székelyföld



Petőfi Sándor körtefája a Gyárfás kúria udvarán: Székelykeresztúr Székelyföld



Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén: egykori röplap részlete - Szerelmey Miklós rajza



Orlai Petrich Soma (1822-1880) - Petőfi Sándor szülei - Petrovics István és Hrúz Mária - képmása



Petőfi Sándor-szobor - Peking



Petőfi Sándor szobor: Pozsony Medikus-kert



Petőfi Sándor körtefája a Gyárfás kúria udvarán - Emléktábla Kányádi Sándor verssorával a kerítésén: Székelykeresztúr Székelyföld



Petőfi Sándor szülőháza - Kiskőrös



Petőfi Sándor Szendrey Júliával szobor - Koltó Erdély





 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
     1/12 oldal   Bejegyzések száma: 112 
2020.04 2020. Május 2020.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 23 db bejegyzés
e év: 121 db bejegyzés
Összes: 3942 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1288
  • e Hét: 5335
  • e Hónap: 48342
  • e Év: 263520
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2020 TVN.HU Kft.