Regisztráció  Belépés
memi59.blog.xfree.hu
A szeretet gazdagabbá teszi azt, aki kapja, és nem juttatja koldusbotra azt, aki adja. Szeretem a jó idézeteket, melyek elgondolkodtatnak, néha irányt mutat... Molnar Emma
1959.03.15
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 64 
Bán Aladár- Búzaszenteléskor
  2017-07-16 08:14:10, vasárnap
 
 



Bán Aladár- Búzaszenteléskor

Ím a gyönge kis búzaszár
Virul kinn a zöld mezőn,
A víg búbos pacsirta már
Ott lépeget a dűlőn.
Az út mentén a bokorban
Lenge szellők játszanak,
Az árnyékos csalitokban
Csergedezik a patak.

Bontsátok ki a zászlókat,
Menjünk ki a rétre hát,
Áldjuk meg a kaszálókat
És a zsenge gabonát,
Kérjük Istent térden állván
Odakünt a zöld gyepen,
Őrködjék e föld határán
Aratásig kegyesen.

Áldja meg a nép munkáját,
Reményeit váltsa be,
Töltse majd meg kis kamráját
A hideg tél jöttire.
S hol csak tűzhely lángja lobban
Az egyszerű hajlékokban
Boldog arcok, hű szívek -
Jó emberek legyenek!




 
 
0 komment , kategória:  ARATAS  
Sík Sándor-Nyári zsongás
  2017-07-16 08:09:55, vasárnap
 
 



Sík Sándor-Nyári zsongás

Zsong a nyári rengeteg,
Zeng a napsugár.
Sárga búza megremeg,
Sarlajára vár.
Napraforgó napba néz,
Lepke mondja: rózsaméz,
Búza mondja: nyár.
Rád szakadt a nyár, szivem,
Forrón, gazdagon.
Búzafürtös földeken
Érik asztagom.
Bókol már a telt kalász,
Közeleg az aratás:
Delet ért napom.
Csorduló nyaram delén
Fönn a hegyfokon,
Szerteszét merengek én
Völgyön, partokon.
Mostan mindent értek én,
Most ez élő földtekén
Minden fű rokon.
Lelkem, élő lant-ideg,
Most be jó neked!
Minden, minden a tied:
Földek és egek!
Zsongd az ég-föld-szív zenét,
Emberét és Istenét:
Zsongd ki mélyedet.

















 
 
0 komment , kategória:  ARATAS  
Wordworth william verse
  2017-07-08 13:59:02, szombat
 
 







WORDSWORTH William -A MAGÁNYOS ARATÓLÁNY


Nézd őt, a hegyvidéki lányt,
a szántóföldön egyedül!
Arat s dalolgat: állj meg itt,
vagy lépj nesztelenül!
Kaszál, kévét köt egymaga,
s oly mélabúsan zeng dala:
ó, hallgasd! a völgy mély öle
hangjával van telistele.

Szebbnek a csalogány dalát
nem hallják fáradt vándorok,
ha olykor árnyékos tanyát
nyújt az arab homok:
nem ily üdítő hang, midőn
kakukk kiált tavaszidőn,
és megtöri a víz örök
csendjét a Hebridák között.

Miről dalol? Ki mondja meg?
Tán a kesergő dallamár
tárgya régi baljós eset
s harc, mely feledve már:
vagy szerényebb a téma itt,
számunkra meghittebb, maibb?
Köznapi bánat s fájdalom,
mely elmúlt, s újul egy napon?

Mindegy, hogy mit - dalolt a lány,
s nem volt dalának vége-hossza;
néztem, míg dal közt dolgozott,
sarlózott hajladozva; -
figyeltem mozdulatlan őt,
s hogy elértem a dombtetőt,
a dalt muzsikálta szivem,
mely rég elhalt már, messzi, lenn.

/KÁLNOKY LÁSZLÓ/



 
 
0 komment , kategória:  ARATAS  
Móra Ferenc - HIMNUSZ A BÚZAMEZŐN
  2016-07-12 15:44:44, kedd
 
 



Móra Ferenc - HIMNUSZ A BÚZAMEZŐN

Már szőkül az éjszaka, mire csavarogtomban kiérek a harmatos mezőkre. Messze mögöttem lelkehagyott kőházaival az aluvó város, előttem a szemét nyitogató szabad róna kereksége. Közben lassú csobogással az ébredező Tisza, sápadtan álmos fodraira égőpiros pántlikát tűz a hajnalragyogás.
Nagy határ búzaföld keskeny mezsgyéjén haladok. Kései pipacsok felpattanó kelyhe verődik a lábamhoz, kezemmel harmatos kalászokat simogatok végig. Mintha könnyeket hullatna a búza, amiket tüstént libegő köddé finomít a kihasadó nap első csókja. S a libegő köd mint templomi thuribulum ezüstfüstje száll föl a kék magasba, kicsi fehér felhők hóboglyái felé.
- Pitypalatty, pitypalatty!
Ahhoz, akinek keze betölt mindeneket az ő áldásával, akit köszönt a búzavirágok lélegzése, a föld párája, a pitypalattyok verése. Akit illet itt minden dicséret és dicsőség. Akinek láthatatlan keze igazgatta a búzaszálat attól kezdve, hogy kizöldellt a mag a föld meleg szívén. Aki vigyázott rá, hogy kősziklára ne hulljon a mag, hogy az ég madarai ki ne szedjék, hogy a mezők vad füvei el ne egyék-igyák előle a nap világát és az egek harmatát. Aki vigyázott, hogy föld árja meg ne rothassza, esővíz özöne ki ne sárgítsa, nyárnak forrósága meg ne aszalja, kénkőszínű fellegek mennyei parittyaköve szét ne zúzza az életét.
- Pitypalatty, pitypalatty!
Téged illet itt minden dicsőség és dicséret, Úristen. Világlélek, Természetanya, Gondviselés, Primum Movens, vagy hívjon akárminek az együgyű paraszt és az együgyű szabadgondolkozó. Egész esztendőn keresztül szüntelen magasztal Téged az emberi szív kelettől nyugatig, naptámadattól napáldoztáig, mert mikor egyik szögletében aratnak, másikában vetnek a földnek, s egyszerre készítesz magadnak dicséretet az ekevas nyikorgásából és a kasza pengéséből, a magvető verejtékéből, akitől fogan a föld méhe, és az anya örömkönnyéből, mely ráperdül az új kenyérre, mikor az első karajt szegi belőle gyerekének.
- Pitypalatty, pitypalatty!
Virágok lélegzésével, kalászok könnyével, madarak reggeli énekével, fölszálló köd ezüstfátyolával én is fölemelem hozzád lelkem szavát, én Uram, én Istenem, jó emberek messzi, messzi Istene. Jó emberek-é? Keresed-e te azt, én Uram, Istenem? Avagy nem te vagy-e, akiről szól az írás, mondván: "s ő felsütteti napját a jókra és gonoszokra egyaránt, s megöntözi esőjével az igazak és gonoszak vetéseit"? S ha válogatnál is bennünk, Te egyedül való jóság, miért az én asszonyom legyen az, és miért sok millió testvéremnek az asszonya legyen az, akinek szeméből szívbéli keserűségek rettenetes mirhája csordul majd az új kenyérre, mikor vékonyán karajozza fiókáinak? Hiszen mi sem vagyunk kivetnivalóbbak azoknál, akiknek markába a mi kenyerünket is letetted. Hiszen mi az örökkévaló törvényekkel, amiket a Te ujjad írt a szívünkbe, szembe nem szállunk. Nevedet hiába nem vesszük, parancsaidat se sárral, se vérrel be nem undokítjuk, fűben, fában, csillagok szikrázásában, szelek zúgásában Téged keresünk. Embertársainkat mi nem bántjuk, senki életére nem leselkedünk, robotunkat, ahová állítottál, békességgel végezzük, s nem kérünk érte mást, csak a mindennapi kenyeret, amit Te szolgáiddal, a nappal és felhővel minden teremtett állataid számára egyformán megkészítettél. Aki mindenütt asztalt terítettél az égi madárnak, miért halatod éhen a képedre formált embert, akibe lelkedet lehelted?
- Pitypalatty, pitypalatty!
Előttem, mögöttem, körülöttem, mindenfelé zeng már a fürjek himnusza, az ég madaraié, akiknek nincs halhatatlan lelkük, tehát nem teremtettek maguknak valutát, háborút, Zürichet, jóvátételt, devizát, és nem tudnak mást ma sem, mint amit akkor tudtak, mikor az Ember Fia a földön járt, és rajtuk nyugtatta szelíd szemét. Szeretnek, fiókákat nevelnek és örülnek a világnak, amelyet az Isten szépnek és szabadnak teremtett.






 
 
0 komment , kategória:  ARATAS  
Csanádi Imre -Boglyázó
  2016-07-12 15:43:29, kedd
 
 











Csanádi Imre -Boglyázó

Érik a fű,
vágják rendre,
rend szénából
kis petrence,
petrencéből
kerek boglya...
Mit látsz róla,
öreg gólya?
Tücsköt,
bogarat -
neked is jut, ha marad!



 
 
0 komment , kategória:  ARATAS  
Kárász Izabella- MIT ARATUNK?
  2016-07-12 15:32:18, kedd
 
 



Kárász Izabella- MIT ARATUNK?

Amit vetünk, azt aratunk,
amit teszünk, azzá leszünk.
Mért ne lehetne jót adó,
érett kalász az életünk?
Mikor az Isten jő, s arat,
s minden polyvát a szélbe hagy?!



 
 
0 komment , kategória:  ARATAS  
Oláh Lajosné- MAGVETÉS
  2016-07-12 15:28:12, kedd
 
 



Oláh Lajosné- MAGVETÉS

Zsoltárok 126: 5-6

Ha a nagy Magvető nyomdokába léptél,
ha vállaltad a magvetés szolgálatát:
vállalnod kell vele a zord napokat is,
esőket, szeleket, viharok próbáját,
melyek terheikkel sorra mind megjönnek,
hogy próbára tegyék a te hűségedet.
Számíts arra is, hogy az elhintett jó mag
nem mindig a jó talajba talál,
kövek közé is hull, meg tövisek közé,
ahol fojtogatja a magot a halál.

Ne keserítsen el, ne hidd, hogy hiába!
A magvetés soha, soha nem vész kárba!
És ha forró szelek tikkasztják a vetést,
tudnod kell, hogy itt az öntözés ideje,
s akkor öntözz, öntözz, dús könnyhullatással,
szívedből feltörő, könnyes imádsággal!
A könnyek lágyítják a kőkemény talajt,
utat egyengetnek a gyenge csírának.

Légy fáradhatatlan, mint a nagy Magvető!
Ha munkádat csendes hűséggel elvégzed,
meglátod, megáldja ő könnyes vetésed,
lesz még örömteljes, boldog aratásod!




 
 
0 komment , kategória:  ARATAS  
Ssámos hiedeleml és szokás
  2016-07-12 15:25:02, kedd
 
 



A kenyérgabona betakarításának sikerét számos hiedelemmel és szokással igyekeztek biztosítani. A munkát fohászkodással, imádsággal, kalapemeléssel kezdték. Elszórt adatok vannak arra vonatkozóan, hogy milyen jelentőséget tulajdonítottak az első kévének. Ebből a baromfinak adtak egészség- és termékenységvarázsló céllal. Betegségelhárító szerepe is volt.
Az aratókat elsőként meglátogató gazdát megkötözték, és csak akkor engedték szabadon, ha borral vagy pénzzel kiváltotta magát. A legtöbb hagyomány azonban az aratás végéhez kapcsolódik. Egy kis darabon talpon hagyták a gabonát, hogy jövőre is biztosítva legyen a jó termés. Az utolsó kévéből készült az aratókoszorú. Általában a földesúrnak készítették, de az utolsó kalászokból egy kis csomót mindenki hazavitt. Az aratókoszorú különféle formájú és nagyságú lehetett: korona, csigaszerû, koszorú alakú. Az aratókoszorút a mestergerendára akasztották, és vetéskor a koszorúból kimorzsolt szemeket a vetőmag közé keverték. A magának arató család nem rendezett ünnepséget. Az aratóbálokat elsősorban az uradalmakban rendezték.



 
 
0 komment , kategória:  ARATAS  
Kárász Izabella- ARATÁSKOR
  2016-07-12 15:23:56, kedd
 
 



Kárász Izabella- ARATÁSKOR

Ím, előttünk a mérhetetlen tenger,
kalászos rónaság.
Arat a szem, az ész, a lég, az ember,
aratnak a kaszák.
Ezüstösen csillognak, míg a rendek
kévékké lesznek itt...
Minden kaszasuhintás egy imádság:
- Isten jó, megsegít! -

Hálás szívvel nézzük az arany táblák
sorakozását ma.
A verejték beszéde elér hozzánk,
zeng a hálaima.
Felszáll fohászunk Isten trónusáig
ki áldón betekint...
Mi újra zengjük, hittel prédikáljuk:
- Isten jó, megsegít! -

Áldása nélkül mit sem ér az ember
munkája, ereje.
A végtelenség szent dicséretével,
himnuszával tele.
Csendüljön fel hát aratásunk közben
úgy, mint máskor, megint,
Hallja mindenki, higgye mind, ki hallja:
- Isten jó, megsegít! -







 
 
0 komment , kategória:  ARATAS  
Dénes Ferenc- VETÉS ARATÁS
  2016-07-12 15:21:03, kedd
 
 



Dénes Ferenc- VETÉS ARATÁS

Életünk e földön magvetés,
Születés legyen, vagy temetés,
Bölcső van nálunk vagy koporsó,
Vagy kútba tört a vizeskorsó,
Összeomlott minden cél és terv,
Öröm fog el, vagy fájó keserv,
Mind vetés ez, biztos és igaz,
Tiszta búza, avagy szennyes gaz.

Vetés, vetés, vetés az élet ...
Végén aratsz! Hogy mit? Kérdezed?!
Aratod azt, amit vetettél,
Szép nyár legyen, vagy zimankós tél...
Ha előlép sötét végnapod,
Mit vetettél - majd azt aratod!

Ezért vigyázz! Vess tiszta magot:
Szeretetet, mit Isten adott.
El ne hibázd életed útját,
Oly úton járj, melyen Jézus járt.
Légy az Övé végig, igazán,
Boldogságra így számíthatsz ám!
Az aratás bekövetkezik...
Elkerülni nincs lehetőség.
Ha vetésed áldott volt ... igaz,
Ha nem volt ott semmiféle gaz,
Aratásod ünnepi dísz lesz,
Szíved, lelked, elméd boldog lesz.
Énekelve, boldogan aratsz.
S ÖRÖK DICSŐSÉGRE
MEGMARADSZ.



 
 
0 komment , kategória:  ARATAS  
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 64 
2018.05 2018. Június 2018.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 44 db bejegyzés
e év: 235 db bejegyzés
Összes: 12962 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1000
  • e Hét: 2078
  • e Hónap: 33072
  • e Év: 446423
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.