Regisztráció  Belépés
tunkiss.blog.xfree.hu
,,Ahol a szavak elhagynak bennünket, ott kezdődik a zene." HEINRICH HEINE Kiss Tünde
2014.04.07
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Csajkovszkij: Szláv induló
  2016-03-15 09:01:04, kedd
 
 




Csajkovszkij méltán népszerű Szláv indulója húsz évvel korábban, az Ottomán Birodalom és az Oroszország által támogatott Szerbia közötti háború idején íródott, s ezt a történelmi helyzetet jeleníti meg szinte filmszerűen láttató erővel. Link




 
 
0 komment , kategória:  Csajkovszkij  
Csajkovszkij
  2016-03-12 20:57:12, szombat
 
 







Pjotr Iljics Csajkovszkij (Votkinszk, 1840. május 7. [április 25. a régi naptár szerint] - Szentpétervár, 1893. november 6. [október 25. a régi naptár szerint]) orosz romantikus zeneszerző.
Mérnök-hivatalnok család gyermekeként született. A család Szentpétervárra költözött, ahol a fiatal Csajkovszkij gondos nevelésben részesült, majd néhány hónapig az igazságügy-minisztériumban tisztviselősködött. Erre a pályára azonban teljességgel alkalmatlannak bizonyult. Zenével komolyabban csak 23 éves korában kezdett foglalkozni. Mestere Anton Rubinstein volt. Tehetségének köszönhetően Anton fivére, Nyikolaj Rubinstein 1866-ban meghívta az általa alapított moszkvai zenekonzervatóriumba tanárnak. Csajkovszkij homoszexuális volt, s emiatt rejtőzködő életet élt. Harminchét éves korában a látszat megőrzése érdekében megnősült, de a pár már egy hónap múltán különköltözött jóval fiatalabb feleségétől, aki korábban tanítványa volt. Fordulópontot jelentett életében, hogy megismerkedett a gazdag özveggyel, Nagyezsda von Meckkel, aki szinte élete végéig anyagilag támogatta. E támogatással felhagyott egyre nyomasztóbbnak vélt tanári állásával és a zeneszerzésnek szentelte életét. Sokat utazgatott Európában, és mint zeneszerzőt, illetve karmestert hazájában és külföldön egyaránt ünnepelték. Első sikeres műve a Rómeó és Júlia című fantáziája volt. Hírnevét elsősorban szimfóniáinak és versenyműveinek köszönhette, de egész estét betöltő balettjei is nagy sikereket arattak (Hattyúk tava, Csipkerózsika, A diótörő). Operaírái közül az Anyegin és A pikk dáma bizonyultak időtállónak. Halálát a hivatalos iratok szerint kolerafertőzés okozta, de ez mai napig vitatott a zenetörténészek körében.
Művei: operák, balettek, színpadi zene, zenekari művek, vonószenekar és szólóhangszer zenekarral, kamarazene, hegedű és zongora művek, egyéb művek (dalok, duettek, kórusművek).
Művészetében a nemzeti romantika egyes elemei (főleg dallam- és ritmuskészlete) sokkal szorosabban fonódnak egybe az általános európai, illetve nyugat-európai romantika, főleg pedig az utóromantika stílusjegyeivel (forma- és harmóniavilága), mint az Ötök esetében.



Polonaise: Link

Vonósszerenád Link





 
 
0 komment , kategória:  Csajkovszkij  
Csajkovszkij: VI. SZIMFÓNIA, H-MOLL, PATHÉTIQUE, OP. 74
  2015-04-12 16:50:05, vasárnap
 
 



Csajkovszkij: VI. SZIMFÓNIA, H-MOLL, PATHÉTIQUE, OP. 74
(I. Adagio — Allegro non troppo; II. Allegro con grazia; III. Allegro molto vivace; IV. Finale. Adagio lamentoso.)



A Patétikus szimfónia méltó befejezése Csajkovszkij termékeny, ihletett alkotásokban gazdag életének. Valóságos hattyúdal ez a mű, végigkísérte a zeneszerző életének utolsó esztendejét, annak örömteljes tartalmat adott; Csajkovszkij, aki 1893 novemberében, néhány héttel a mű bemutatása után halt meg, még a fogadtatás sikerében is részesülhetett.

Első alkalommal 1893 elején említette a mű tervét, abban a levelében, amelyet unokaöccséhez, Vladimir Davidovhoz írt nyugat-európai útjáról. ,,...Egy új szimfónia eszméje támadt bennem, ezúttal programmal, ám ez a program mindenki számára talány lesz, mivel azt teljességgel szubjektív érzések alkotják. Utazásom alatt, miközben gondolatban komponáltam, nemegyszer fakadtam könnyekre. Most olyan hévvel dolgozom, hogy alig négy nap alatt befejeztem az első tételt, a szimfónia többi része pedig világosan kialakult már bennem. Forma tekintetében sok minden új lesz ebben a műben. Például a zárótétel nem nagyszabású Allegro, hanem jelentős terjedelmű Adagio lesz. Nem is képzeled, milyen örömmel tölt el a hit, hogy időm még nem járt le és még sokat vihetek véghez..."

A mély fájdalom valóban meggyőző erővel hatja át a szimfónia két saroktételét, amelyeknek szerkezete a melankolikus tartalom ellenére is kemény kézzel formált, világos. A szerkesztés sajátos dramaturgiája következtében a két belső tétel energikus muzsika: a második tétel könnyed és rendkívül szellemes tánczene, amely keringő benyomását kelti bár ütemneme nem a hagyományos 3/4-es lejtés, hanem a ritkán használt 5/4. A harmadik tétel szikrázó temperamentuma, életerőtől duzzadó indulózenéje csaknem minden előadáson tapsorkánt vált ki, a tájékozatlanabb hallgatók azt hiszik, ezzel ért véget a szimfónia. Holott hátra van még az igazi finálé, amely valóban szokatlan vontatott lassúságával, végtelen szomorúságával. Hatása — túl a hangszerelési virtuozitáson — őszinteségében, mondanivalójának nemességében rejlik, bár ma már csak az igazán nagy karmestereknek sikerül ezzel a mélységes panasszal meghatni a hallgatóságot.

Pándi Marianne


Teljes mű: Link




 
 
0 komment , kategória:  Csajkovszkij  
Csajkovszkij: IV. SZIMFÓNIA, F-MOLL, OP. 36
  2015-04-12 16:12:04, vasárnap
 
 





Csajkovszkij: IV. SZIMFÓNIA, F-MOLL, OP. 36

(I. Andante sostenuto — Moderato con anima; II. Andantino in modo di canzona; III. Scherzo. Pizzicato ostinato. Allegro; IV. Finale. Allegro con fuoco.)



A IV. szimfóniával kezdődik a köztudatban levő Csajkovszkij-szimfóniák sora: az első hármat úgyszólván sohasem játsszák, míg a IV., V. és VI. szimfónia a világ minden táján állandó repertoárdarab, a nagy karmesterek bravúrjának mutatós próbatétele. 1877-ben komponálta szerzője, és legendás hírű pártfogójának, Meck asszonynak ajánlotta. 1878-as moszkvai bemutatóján a darab csak mérsékelt sikert aratott.

Csajkovszkij maga részletesen leírta a műhöz fűzött programját Meck asszonyhoz intézett levelében. A szimfónia bevezetését nevezi az egész mű magvának, itt jut kifejezésre a ,,végzet, az a sorsdöntő hatalom, amely megakadályozza a boldogság elérését". A tétel folyamán azonban a boldogság hangja is megszólal, úgy, ahogyan a zeneszerző az örömtől sugárzó embert maga elé képzelte. Ám a rideg fátum a befejezésnél szétzúzza ezeket az álomképeket — így szól Csajkovszkij kommentárja az első tételről. A második tétel szelíd melankóliájú, nagylélegzetű dallamáról ugyancsak a szentimentális világfájdalom jegyében nyilatkozik a zeneszerző; ami számunkra ennek a tételnek művészi értékét adja, nem ez a program, hanem az orosz románcok jellegzetes hangja. A scherzóról már maga Csajkovszkij sem ad határozott tartalmi leírást. Valójában ez a szimfónia legremekebb részlete: a vonós hangszereket a muzsikusok vonó nélkül, kizárólag pengetve szólaltatják meg, a trióban pedig a fafúvósok humoros zsánerképet rajzolnak egy duhaj népi mulatságról. A finálé a közösség hangján szól: pattogó ritmusából egészséges életszemlélet árad, a vérpezsdítő tánctétel a közismert ,,Nyírfácska" dal ragyogóan hangszerelt, hatásos feldolgozása. Ezt érzékeltetik a zeneszerző kommentárjának zárószavai is: ,,Örülj mások örömének — tovább élhetsz!" fidelio.hu


Teljes mű Link







 
 
0 komment , kategória:  Csajkovszkij  
Csajkovszkij: V. SZIMFÓNIA, E-MOLL, OP. 64
  2015-04-06 08:49:37, hétfő
 
  1887-ben, a negyvenhét éves Csajkovszkij első ízben vállalkozott arra, hogy saját műveit vezényelje Európa nagyvárosaiban. Útján mindenütt siker és dicsőség kísérte, de a hangversenykörút fáradságai és izgalmai mégis nagyon megviselték, Depressziós kedélyállapotban, testileg-lelkileg kimerülten tért haza 1888-ban. Ekkor írta V. szimfóniáját. amelyet ő maga mutatott be Pétervárott.

A mű — amely a maga nemében éppúgy ,,sors szimfónia", mint a IV. szimfónia és mint Beethoven c-moll szimfóniája — egyetlen alapgondolatra épül. Ha tehát előképeket keresünk, úgy ezúttal nem Liszt és Berlioz téma-transzformáción alapuló programszimfóniái adhatták a mű ösztönzését, hanem inkább Beethoven, akinek V. szimfóniája hasonló kompozíciós elvek szerint ível a magasba, s hirdeti a sorssal vívott küzdelem győzelmét.

Az e-moll szimfónia is a maga sajátos ,,sors kopogásával" indul, vigasztalan kezdetéről Csajkovszkij így írt: ,,Teljes meghajlás a sors, illetve a végzet kifürkészhetetlen parancsa előtt." A gyors szonátatétel azonban nem ilyen egyértelműen ,,hajt fejet" a sors előtt, hanem ádáz harcok színterévé válik. A második tétel világfájdalmas románc, amelynek mélabúját kíméletlenül riasztja meg az első tételből ismert ,,sors motívum". A harmadik tétel alternatívája a bécsi klasszikusoknál a ,,menüett vagy scherzo" volt. Csajkovszkij ezt ,,valcer vagy scherzo" választékra módosítja: ezúttal valcert alkalmaz, elegáns lassú keringőt, a kódában azonban sötét intelem formájában hangzik fel a végzetes motívum. A finálé a nagyszabású harcot diadalmas dúr hangnemben, győzelemmel fejezi be.
Link Link



 
 
0 komment , kategória:  Csajkovszkij  
Csajkovszkij: A diótörő
  2014-12-27 16:46:27, szombat
 
  Pjotr Iljics Csajkovszkij: Diótörő


Karácsonyeste van. A kis Klára és családja a meghívott vendégekkel együtt izgatottan várja, hogy megpillanthassa a feldíszített fenyőfát és a sok ajándékot. A gyerekek figyelmét egy későn érkező vendég vonja magára. Ő Drosselmeier úr, aki unokaöccsével, egy ifjú kadéttal érkezik. Klárának egy különleges bábot hozott ajándékba, a Diótörőt. Klára rögtön játszani is kezd vele. Az ünneplés a vége felé közeledik, búcsúznak a vendégek. Klára aludni tér.

Álmában csoda történik, megelevenedik körülötte a szoba. A karácsonyfa, a tárgyak megnőnek. Harcias egerek bújnak elő, de a Diótörő - aki nagyon hasonlít a kadétra - hősies csatában legyőzi az Egérkirályt és gyönyörű herceggé válva mesebeli tájra szánkózik Klárával. A táj életre kel, Klárának táncol a sok hópehely, a hó királynője és királya. A Varázslatok országában tovább utazva, színes táncokkal köszöntik Őket. Az út végén búcsút mondanak a varázslatoknak és együtt szállnak fel az álmok szánjára. Bővebben:
Link

Link





Lilácska! Köszönöm! Link
 
 
0 komment , kategória:  Csajkovszkij  
Csajkovszkij 1. szimfónia
  2014-12-09 18:31:03, kedd
 
  Csajkovszkij: 1. (g-moll) szimfónia, ,,Téli álmodozás", op. 13

I. Álmok egy téli utazásról - Allegro tranquillo

II. A vigasztalanság földje. A ködök földje - Adagio cantabile ma non tanto
III. Scherzo. Allegro scherzando giocoso
IV. Finale. Andante lugubre - Allegro maestoso


A moszkvai új konzervatórium 1866-ban nyílt meg, a zeneelmélet professzori katedrájára a huszonhat éves Csajkovszkij (1840-1893) kérték fel. A hirtelen életmódváltás, az iskolai kötelmek és a megszaporodott feladatok közepette komponálja első szimfóniáját. Valósággal önkívületi állapotban dolgozik, álmatlanság és súlyos fejfájás gyötri, mind szellemileg, mind fizikailag a végzetes összeomlás felé sodródik. Orvosa végül teljes kikapcsolódást ír elő. Az elkészült szimfóniát természetesen megmutatja mesterének, Anton Rubinsteinnek, aki kíméletlenül megbírálja a munkát és nem hajlandó műsorra venni. Amikor Csajkovszkij átdolgozva ismét elküldi neki, csak a II-III. tételt mutatja be egy pétervári hangversenyen, ezzel is ,,elősegítve" a darab bukását A teljes mű majd csak 1868-ben kerül közönség elé. A Csajkovszkij-irodalom nagy sikerként értékeli, de a mű második előadására meglepő módon csak 15 év múlva kerül sor.

A zeneszerző testvére, Mogyeszt arról számolt be, hogy Csajkovszkij sem korábban, sem később nem dolgozott olyan intenzitással művein, mint épp első szimfóniáján. Legkorábban a scherzóval készült el, régebbi zongoraművének, a cisz-moll szonátának részletét mentette át a szimfóniába. A trió-szakasz újonnan szerzett anyag, Csajkovszkij első zenekari keringője. A fináléban egy akkoriban közismert tavaszköszöntő orosz dalt dolgozott fel. A programcímekkel is ellátott első két tétel teljesen új és vendéganyagot sem tartalmaz.

Az orosz kortársak mellett döntő hatást gyakorolt Csajkovszkij szimfóniájára Mendelssohn és Schumann zenéje. Tudjuk, hogy az 1866-os nyarat az Olasz szimfónia és több Schumann-darab (I. és III. szimfónia, A Paradicsom és a Péri) tanulmányozásával töltötte. A kutatók egybehangzó állítása szerint a Mendelssohn-hatás különösen nyilvánvaló nyomot hagyott a Téli álmodozás partitúráján. A nyugati hatás jelentőségét nem vitatva Daniel Zhitomirsky azt hangsúlyozza, hogy a szimfónia témája és hangvétele ,,kibogozhatatlanul kötődik az orosz élethez és az orosz népzenéhez".



Komplett mű:
Link








 
 
1 komment , kategória:  Csajkovszkij  
Csajkovszkij: virágkeringő
  2014-10-21 19:26:33, kedd
 
 

Link







 
 
1 komment , kategória:  Csajkovszkij  
Csajkovszkij: vonósszerenád
  2014-07-17 21:41:28, csütörtök
 
  Csajkovszkij: vonósszerenád

Link





A máig leghíresebb orosz balettzenék szerzője köztudottan szakadatlanul tépelődött alkotásainak értéke felett, részben valószínűleg honfitársai bírálata miatt, miszerint idegen mintákat követ a nemzeti stílus megteremtése és a hagyományok ápolása helyett, emellett pedig bizonytalanságérzetében egyértelműen közrejátszhatott kényszerűen titkolt homoszexualitása is. Ám a Vonósszerenádot illetően kifejezetten magabiztosan nyilatkozott, és addigi legjobb kompozíciójaként említette a barátainak: amiben cseppet sem tévedett. (http://www.ekultura.hu/)

Link



 
 
0 komment , kategória:  Csajkovszkij  
Csajkovszkij
  2014-07-17 20:57:24, csütörtök
 
  Pjotr Iljics Csajkovszkij


Pjotr Iljics Csajkovszkij (oroszul: Пётр Ильич Чайковс& ;#1082;ий) (Votkinszk, 1840. május 7. [április 25. a régi naptár szerint] - Szentpétervár, 1893. november 6. [október 25. a régi naptár szerint]) orosz romantikus zeneszerző. Link

Csajkovszkij: I. (b-moll) zongoraverseny, 2000 - élő hangfelv.


Link







Csajkovszkij olasz capriccio

Link







 
 
0 komment , kategória:  Csajkovszkij  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2017.09 2017. Október 2017.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 46 db bejegyzés
e év: 225 db bejegyzés
Összes: 548 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 11
  • e Hét: 1218
  • e Hónap: 4198
  • e Év: 35933
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.