Belépés
suzymama.blog.xfree.hu
Aki szeretetet vet boldogságot arat!! Suzy Mama
1901.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/10 oldal   Bejegyzések száma: 91 
A Javasnaptár a mai hagyományokról:
  2018-09-09 16:03:34, vasárnap
 
 
Kisasszony napja, az ősz ellentétes rámutató napja és negyvenes jóslónap. Asszonyoknak dologtiltó nap. Fecskék búcsúzásának napja.

Kisasszonyról és a fecskékről a Hagyománytárból:

KISASSZONY

Kisasszony rejtélyes, az elveszett ősvallás és mítoszok világában valaha honos természetfeletti nőalak, akinek motívuma töredékes mintázatokban, alig feltárható összefüggésekben maradt fenn ünnepi hagyományainkban és hiedelmeinkben. Nehéz feladat megpróbálni megrajzolni eredeti szerepét, annyi bizonyos, hogy egy feminin minőségről van szó, amely talán része, arculata a Boldogasszony által eredetileg megjelenített női teremtő erőnek, s annak is a megújuláshoz kapcsolódó vonásait egyesíti.
A kisasszony eredetileg talán több lényt is jelenthetett a magyar népi hitvilágban, mégpedig az olykor bábáknak is nevezett tündéreket, Boldogasszony szolgálóleányait, akik a Tejúton, a Világfán a lelkeket föl-le kísérik. Ahogy a tündérek világának leáldozott, Kisasszony is már elvarázsolt tündért, rendszerint kisérteties lényt jelentett, aki a hiedelmekben mindig fiatal lányként jelent meg. Olykor többen is voltak, három-négy fiatal menyecske, rendszerint ,,úri" ruhában, ami a tündéri, fényes viseletre, külsőre utal. Viselkedése különböző lehetett, hol táncolt, tapsolva táncra hívott, ami szintén tündéri viselkedés, máskor szekérre ült, ami nyilván Göncöl égbe vivő szekere. Aki látta őt és mégis tiszteletlenül beszélt róla, azt álmában meggyötörte, ez feltehetően olyan tudati élményre utal, ami a szentséggel való találkozás hárításából fakadó lelkifurdalással hozható összefüggésbe.
A Kisasszony továbbá kincset őriz, ami megint csak tündéri vonás, hiszen a kincs annak az erőnek a jelképe, ami a tündérekkel együtt alászállt az alvilágba, vagyis a tudattalanba. A kisasszonyt néhol “fekete kisasszonynak", “veres kisasszonynak" is nevezték. A fekete az elvarázsoltságból fakadó alvilági létezésére utal, míg a veres, azaz a vörös Boldogasszony színére. Ezek az elérhető legkorábbi rétegei a hozzá kapcsolódó képzeteknek, amiből arra is következtethetünk, hogy akkor tehát Kisasszony nem más, mint a mesékben a sárkány által elrabolt királylány.
Erdélyben keveredik a Kisaszony és a Szépasszony képzete, a női kísérteteket hol így, hol úgy nevezik, ami arra utal, hogy lehettek közös vonásai a két hiedelemalaknak, amennyiben mindketten természetfeletti lények, ám éppenhogy ellentétesek, mert Szépasszony Boldogasszony alvilágban uralkodó ellenfele, a sötét erők megtestesülése, csakhogy ennek ismerete évszázadok múltán elhomályosodott. Ugyancsak eme homálynak tudható be, hogy alakját összekeverik, egybemossák más kísértetszerű lényekkel, mint például a Bodrogközben és Nyírségben ismeretes ,,taknyos kisasszonnyal" vagy a Garam mentén kísértő ,,fejetlen kisasszonnyal".
A kereszténység felvételével Kisasszony, akárcsak Boldogasszony, megtalálta helyét az új közegben, ami egyrészt fontosságára, a nép körében betöltött szerepének jelentőségére utal, másfelől arra, hogy voltaképpen egyetemes motívumról van szó, olyanról, amely más mitikus rendszerekben is megjelent, legyenek azok görög mítoszok vagy a keresztény hagyomány. Éppen ezek az analógiák segítenek meg is érteni azokat a pogány eredetű hagyománytöredékeket, amelyeket a többek között a Boldogasszonyra vonatkozó sokszínűséget magában megőrző magyar néphit a szokásaiban, az archaikus népi imádságokban, ráolvasásokban és Szűz Mária ünnepeinek elnevezéseiben megőrzött.
Ezért lehet azt mondani, hogy Boldogasszonynak több megjelenése lehetett eredetileg a magyar hagyományban, amelyek közül kettő, Nagyboldogasszony és Kisasszony mint anya és leánya, ugyanannak a női szellemnek idősebb és fiatalabb énje. A tápláló női, növényi szellem, mely a terméssel együtt növekszik és öregszik, szintén kétarcú: egyszerre anya és gyermeke, az érett és elöregedő földistenanya, ,,Föld édesanya" és a szűz gabonaleány-istennő, a termést hozó anyaföld és az aratás utáni, még érintetlen, szántatlan, sértetlen szűzföld.
Ahogy a királylány elraboltatik és az alvilágba jut, hasonlóképpen kerül Kisasszony minden évben ősszel az alvilágba, ahogy az ilyenkor zajló vetés során a mag a föld alá. Földanya, az élet anyja és táplálója pedig méhében kihordja és minden évben újraszüli leányát, meghozza termését, hasonlóan ahhoz, ahogy ő a halottak befogadója is, hogy azután újraszülje őket. A kozmikus és természeti erők működésére, törvényszerűségeire vonatkozó meglátások, összefüggések nyomán hajdan hozzájuk kapcsolt mágikus értelmű szokások és szertartások a növényi, az állati és az emberi világ megújulását, felpezsdítését, az élet tovább folytatódását szolgálták. A magyar ,,földművelési hagyományban" szinte szétválaszthatatlanul sok az általános európai elem, talán azért, mert az első földműves, a folyamközi (mezopotámiai) kultúra eredményei, szimbólumai eljutottak Eurázsia számos népéhez, avagy még valószínűbben azért, mert a föld művelése, a szántás, a vetés, az aratás és a hozzájuk kapcsolható, szentséggel összefüggő élmények lehetővé teszik számos egyetemes őskép megjelenítését.
Szeged környékén az életet adó Nagyboldogasszonyként Szent Annát tisztelték, akinek szűz leánya a Kisasszony, vagyis Szűz Mária. Kisasszony másik neve Kisboldogasszony, e néven szerepel a Szent László király I. törvényének 38. cikkétől parancsolt ünnepek - Gyertyaszentelő Boldogasszony, Kisboldogasszony, Nagyboldogasszony - sorában is. Augusztust régen Kisasszony havának nevezték, s valóban, a hó utolsó harmadánál a Nap a Szűz jegyébe lép. Szeptember 8-ára, az évköri ünnepek sorában a Szűz jegy közepére esik Kisasszony napja. E napon ünnepeli a római katolikus egyház Szűz Mária születésnapját. Minden bizonnyal kereszténység előtti eredetűek azok a ,,látomáskeresés"-jellegű gyakorlatokra utaló szokások, miszerint hajdan ilyenkor kimentek a falvakból egy környező magaslatra a felkelő Napot nézni. A Napba nézve ennek a napnak a különleges erői révén jeleket láthattak, amiket a keresztények már úgy fogalmaztak meg, hogy aki Kisasszony napján nézi a napfelkeltét, meglátja benne Szűz Máriát és a Nap körüli rózsákat. Ha pedig látomást nem láttak, de a nap tisztán kelt, azt mondták, hogy “Szűz Mária ringatja a kis Jézuskát".
Ennek a katolikus ünnepnek az időpontja is azonban megint csak egy mélységes értelemmel kialakított rendbe illeszkedik, ugyanis Kisasszony napja előtt épp kilenc hónappal van Boldogasszony fogantatásának ünnepe, Eketiltó vagy Földtiltó Boldogasszony napja, amikor az erotikus utalású ,,szántás" a szűz Kisasszonyt sértené. Boldogasszony és így különböző arculatai is a hagyományban, benne a népi imádságokban is bajelhárító szereppel bírnak, azért az augusztus 15-étől, Nagyboldogasszony napjától a szeptember 8-ai Kisasszony napjáig tartó két Boldogasszony köze a gyógyító és rontás elleni gyógynövények szedésének hagyományos ideje volt. Ez a bő három hét a női varázs megalapozásának és kibontakozásának szent ideje, amikor óvatosan kellett gazdálkodni az egész évre való felkészülésre szánt idővel. Az időszak utolsó napján még fűzfát, szénát, kukoricaszárat, három almát és három nádszálat szenteltettek, s ezekből a különleges erővel telített gyógyszerekből adtak az év során a megbetegedett állatoknak.
Tilos volt a fürdés Kisasszony napja után az asszonyoknak, nem volt szabad a folyóvízbe menniük, különben eldagadt volna a lábuk, mert a hegyekben a szarvas belepisilt. Véget ér tehát a meleg idő, amikor még szabad volt a megbetegedés veszélye nélkül a lányoknak, asszonyoknak a szabadban, a még nem hideg vízben fürdeni, de véget ér az az időszak is, amikor a szarvas által jelképezett Boldogasszony szent, női varázserejével közvetlen és erőteljes kapcsolatba lehetett lépni.
Ugyancsak finom szellemi minőséget jelentettek régen a fecskék. Szeptember 8-át “fecskehajtó Kisasszony" napjának is nevezték, a hagyomány szerint ekkor sereglenek össze a fecskék, hogy együtt melegebb égtájak felé repüljenek, ám a hagyomány szerint e napon a fecskék még nem indultak útnak, bármilyen szép idő volt. Sok fecskét látni e napon azt jelentette, hogy készülődnek a költözésre, így ez az ősz jele volt.
Kisasszony napja határnap, ősi pogány őszkezdő nap volt, egyúttal rámutató nap, mégpedig az ősz ellentétes rámutató napja és negyvenes jóslónap. Mindez azt jelentette, hogy innentől számították az évszak kezdetét, ami más minőségeket, feladatokat hozott az emberek életébe. Rámutató napként időjárása, mélyebben az ezen a napon történtek a jelek szintjén ellentétes képet adtak arról, amire egész ősszel számítani lehetett. Negyvenes jóslónapként pedig arrais utalt, mi várható a kozmikus erők negyven nappal későbbi visszaáramlásakor a világban.
Ez a nap asszonyoknak dologtiltó nap volt, igaz hajnalban még ponyvát terítettek a harmatra, a ponyvára pedig búzát, mert az enapi harmatot tisztító, áldó hatásúnak tartották - lévén a harmat Boldogasszony termékenységet adó, bőséget fokozó és betegségtől óvó erejét közvetíti, s a vetendő búzát megvédi az üszöktől. A sütés, a szövés azonban régen tilos volt e napon. Ha megszegte valaki a napi törvényt, a hiedelem szerint a kisasszonyok, azaz a tündérek szabták ki rá a büntetést. Mert hiába múlt el a tündérek világa, s került a víz, azaz a felszín alá, tudatunk mélyére, attól a világot valójában még mindig az ő világukat is átható, éltető örök szellemi törvények uralják.

FECSKE

A magyar hagyományban a madarak az éghez, a felső világhoz tartozó lények, amelyek közvetítenek az isteni, szellemi szféra és az emberek, a földi világ között. A madaraknak többnyire más és más a szimbolikus szerepe, attól függően, hogy nappal vagy inkább éjszaka éberek, ragadozó vagy énekes madarak, erdőben élnek vagy vizek mentén - ez mind különböző szerepet, feladatot jelölt ki számukra a természeten túli, mitikus világban.
Némelyik madarat kultikus, már-már vallásos tisztelettel védték, mint a gólyát, a fecskét, a mezei pacsirtát, a galambot. Közülük azonban egyedül a fecskét tartották és mondták Isten madarának. A fecske eredetileg Boldogasszony madara, érkezése, az eresz alá telepedése Boldogasszony óvó, védő erejének, szentségének közvetítését jelentette. Ennek folytán még a házelő háromszögletű homlokzatának tetejénél, a padlásablak fölé festett fecske is megóvott a villámtól. A fecske megjelenése, akár álomban is, jó hír érkezését jelezte előre.
A fecske a születés és az újjászületés, a kezdet és a remény, az életöröm megtestesítője. A szent madarak közül a fecske jelképisége sok szempontból hasonló, mint a gólyáé, azaz lélekmadár is: ha fecske szállt az ablakba, az férjhezmenetelt jelentett, illetve a későbbiekben gyermekáldást. Megjelennek ugyanakkor a hozzá fűződő képzetekben a bagoly szerepével is rokonítható vonások. A bagoly éjszakai madárként, míg a fecske költöző, távoli tájakat bejáró madárként ismerője a ,,másik" világnak, a túlvilágnak. A túlvilág pedig részben a halottak világa is, ezért néhol az ablakon beröppenő fecskét rossz előjelnek tekintették.
A fecske a szelídség szimbóluma is volt. ,,Egy fecskefészekben ellakhatni vele" - mondták arra a szelíd, békés emberre, akivel jól ki lehet jönni. Ugyanakkor a bőbeszédűség jelképe is volt: ,,Fecskefészek körül legtöbb a szó". ,,Csacsog mint a fecske" - jellemezték a sokat fecsegő embert, ,,sipítanak, mint az éhes fecskefiak" - mondták a gyerekzsivaly hallatán.
A hagyomány szerint a fecskék tavasszal, március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján érkeznek meg, ezért ezt a napot fecskehajtó Boldogasszony napjának is nevezték. A fecske fontos időjelző is volt: első megjelenése egy természetes ciklus kezdetét jelezte. Bár ,,egy fecske nem csinál nyarat" (ma is gyakran idézzük ezt az ízig-vérig hazainak érzett szólást, holott már Arisztotelésznél is olvasható), nem is a nyár, hanem a várva várt tavasz beköszöntét jelezte: ,,hírmondó fecske tavaszt énekel".
Mindenképpen a jó idő víg előhírnökét látták benne, akinek érkezésére is készültek: a gyerekek, például kitakarították a fecskék tavalyi, elhagyott, üres fészkét és kalácsdarabkákat tettek bele. Az első fecskét a férfiak kalaplevéve köszöntötték. A fecske megjelenése, megpillantásának ideje szent idő volt, varázslásra alkalmas. Számos mágikus szokás közül választhattak: tenyerükbe fújtak, hogy egész évben szerencsések legyenek, meghemperegtek a földön, úgy tettek két kezükkel, mintha gombolyítanának, maréknyi földet dobtak a hátuk mögé, mert az mind kaporrá válhatott, kezüket falhoz ütötték, hogy sok búzájuk teremjen. Néhol úgy tartották, hogy ha ilyenkor lábuk alatt három szénrudacskát találtak és kenyérbélben beadták a tehénnek, egész télen bő teje lett tőle.
A lányok a ,,szeplőt elvitető" rítust végezték el. Ez elsőként abból állt, hogy háromszor a fecskék felé köptek, jobb kezük összefogott három ujjával pedig eljátszották, hogy a hátuk mögé dobnak, majd pedig megfelelő, szabályozott mozdulatokkal ,,lemosták", azaz tenyerükkel megdörzsölték arcukat. A ,,mosdás" után a lányok kezeiket keresztbe tették, azokkal vállaikat megérintve, esetleg közben az udvaron futkosva elmondták a mondókát: ,,fecskét látok, / szeplőt hányok, / selymet gombolyítok". Ez maradványa volt annak az ősi szokásnak, hogy az első fecske láttára a leánynak meg kellett mosdania gyorsan tiszta vízben, hogy egész nyáron át szép és fehérarcú maradjon. A művelet végeztével a mosdóvizet a háta mögé kellett öntenie. Az eredeti és a későbbi, egyszerre szimbolikus, ugyanakkor elemeiben gazdagodó varázsszertartás a hagyomány szerint azt eredményezte, hogy elveszítették összes szeplőjüket, illetve egész nyáron át nem kellett tartaniuk attól, hogy előjönnek.
Bizonyos mágikus eljárások azon alapultak, hogy a fecske valamely része képes volt közvetíteni ,,pars pro toto", rész az egészben alapon a madár - és ezáltal Boldogasszony, az eredetileg teremtő és védelmező istenanya - varázserejét. Egy leány a hajdani hagyomány szerint képes volt mindörökre magához láncolni egy legényt, a szívét végleg rabul ejteni, ha úgy csókolta meg, hogy előtte fecskenyelvet vagy -szívet tett a nyelve alá. Aki szerencsés szeretett volna lenni, az a fecske tojását itta meg. Ha valaki azt szerette volna elérni, hogy ne fogja a golyó, annak a mágikus eljárások egyik kedvelt helyszínén, a keresztúton kellett elásnia egy fecskefiókát. Annak helyén néhány nap múlva egy keresztet találhatott, amely csodás véderejű amulett volt. A fecskefészeknek és a fecsketojásnak a gyógyításban is szerep jutott: alapanyaga volt: a fecskefészket felfőzték és tályogra vagy torokra kötötték. Göcsejben a felfőtt levet hasfájóssal itatták.
A fecskék mágikus ereje abban is megnyilvánult, hogy szerencsét hoztak arra a házra, amelynek az eresze alá rakták fészküket. Azt is megfigyelték, hogy a fecskék ott szeretnek fészkelni, ahol lovat tartanak. A háziak vendégszeretetét jelképezte, hogy sohasem bántották a fecskéket, sőt a gazdák büszkék voltak arra, ha az ő portájukat választották, mert az gyermekáldást, szerencsét, sikert, boldog házasságot jelentett. ,,Idővel a fecske még házadra szállhat" - bíztatták egymást a komák, hiszen a fecske valóban meghozhatja a jó szerencsét. A szerencse a fecske ottléte idejére tartott ki, s hiába is marasztalták volna: ,,Nyári szállásért meg nem telel veled a fecske".
Fecskefészket nem volt szabad leverni, mert ,,véreset" adott volna a tehén. ,,Ne bántsd a fecskét, mert véres kenyeret eszel" - mondták. A vér itt mindkét esetben egyszerre lehet visszajelzés a már szinte természeti törvény fontosságú íratlan szabály megszegésének, megsértésének következményéről, illetve ebben Boldogasszony szerepéről, addigi óvó hatalmának megszűnéséről, hiszen a vörös, a piros az ő színe volt. Ha egy gyerek veri le a fészket, annak enyhébb a következménye: szeplős lesz. A leverést a fecske azzal bünteti, hogy az elkövető otthonára, javaira tüzet hoz, az illetőnek leszárad az ujja, vagy éppen néma lesz a gyereke. Gonosz ember az, aki leveri a fecske fészkét. A madár meglövése is szerencsétlenséget hozott, gonosz, szívtelen embernek tartották, aki erre vetemedett.
Ahol a fecskék megtelepedtek, fészket építettek, tojást raktak és költöttek, ott a háziak figyelemmel kísérték életüket, hetek múltán már szinte családtagként beszéltek róluk. Tudták, a nap melyik szakában szállnak el, mikor térnek vissza, tudták, hogy mikor kezdenek költeni, majd a fiókáik mikor kelnek ki, a szülők mivel táplálják kicsinyeiket. Figyelték a fecskékhez fűződő valamennyi történést, mert jelekként értékelték: abból önnön életük alakulására, vagy a természet, az időjárás változásaira következtettek. A fecskének tehát a madarak között is különösen nagy szerepet tulajdonítottak a jóslásokban, előjelek figyelésében.
Fecskét párosával látni szerelem közeledtét jelezte. Ha épp egy eladósorú lány pillantott meg tavasszal egyszerre két fecskét, meg lehetett győződve arról, hogy abban az esztendőben férjhez megy. Ennél is elterjedtebb az a valós megfigyelés, hogy eső jön, ha szokásosnál alacsonyabban repülnek a fecskék. Ha a fecske átrepült a tehén alatt, szintén rossz jel volt, ettől is véressé válhatott a tej. Ha a fecskék netán szeptember 29-éig maradnak, nem keltek még útra, úgy tartották, az elnyújtja az őszt.
A távozásuk a megfigyelések szerint sokszor egy másik Boldogasszony-ünnepre esik: szeptember 8-án, Kisasszony, illetve Kisboldogasszony napján sereglenek össze a fecskék, hogy együtt melegebb égtájak felé repüljenek. Ennek az ősi pogány őszkezdő napnak is volt fecskékkel kapcsolatos neve: ,,fecskehajtó Kisasszony" napja. Sok fecskét látni azt jelentette, hogy készülődnek a költözésre, így ez az ősz jele volt. Távozásuk valódi szomorúságra okot adó esemény volt az emberek számára, s hasonlóképpen, mint érkeztükkor, a gazdák kalaplevéve köszöntek el tőlük.
 
 
0 komment , kategória:  Jó ha tudod  
Bírjuk virágzásra az orchideát fokhagymával!
  2018-07-06 13:23:56, péntek
 
 
Én megmondom őszintén, hogy soha nem gondoltam volna arra, hogy fokhagymával kezeljem az orchideámat. Végül kipróbáltam ezt a szokatlan módszert, és nagyon meglepődtem, mindenkinek ajánlom!

A fokhagymának számtalan jótékony hatása van, a benne található illóolaj legfőbb hatóanyaga az alliin, ami aprítás során allináz enzim hatására allicinné alakul át. Ez pedig nem más, mint egy fűszeres szagú, antibakteriális hatással rendelkező anyag. A fokhagymában több vitamin (A, B1, B2, B3, C, D, és provitamin, és nyomelemek (réz, vas, jód, szelén, magnézium) található, ezek pedig biztosítják a fokhagyma gyógyhatását.



Javítja a gyomor emésztőképességét, és segítségével megelőzhetjük az érelmeszesedést is. Illóolaja többek között baktériumölő, így bevethető influenza, megfázás ellen is, nem mellesleg pedig kifejtette már rákellenes hatását is bizonyos tumor típusok esetében. Erősíti az immunrendszerünket is, és vírus-, illetve baktériumölő hatása jelentős, még a torokfájást, és az orrdugulást is enyhíti!

Amit eddig tudtunk a fokhagyma felhasználási lehetőségeiről
Azt már eddig is tudtuk, hogy a fokhagyma bevethető a kártevők ellen, ráadásul sokkal hatásosabb, mint a vegyszer. A szamócát megvédi a különböző gombabetegségektől, de ültethetjük saláta, paradicsom, uborka, répa, illetve burgonya mellé is. Egyes kutatások kimutatták, hogy fokhagyma segítségével felvehetjük a harcot a házatlan csigák ellen is, ugyanis a fokhagymaolaj elpusztítja a csigák központi rendszerét. Rovarriasztóként szintén bevethetjük a fokhagymát, a levéltetveket, a fülbemászókat, a káposztalepkéket, és további rovarok ellen is tökéletesen használható! Azt azonban eddig nem tudtuk, hogy az orchideával is csodákat művel! Mit kell tenned ezért, és milyen eredményre számíthatsz?


Fokhagyma jótékony hatása az orchideára
Az orchidea virágzását fokozhatjuk fokhagyma segítségével, ugyanis elősegíti az orchidea virágzását! Nincs más dolgunk, mint elkészíteni egy nagyon egyszerű oldatot, amiben rengeteg fontos tápanyag megtalálható, amire szüksége van az orchideának. Az oldat elkészítéséhez pedig nem kell semmi más, csak egy liter víz, és három gerezd fokhagyma!
Először is forraljuk fel a vizet, majd hagyjuk teljesen kihűlni. Közben hámozzuk meg a fokhagymákat, vágjuk össze nagyon apróra, vagy pedig fokhagymanyomó segítségével zúzzuk össze teljesen. Ha a víz kihűlt, akkor tegyük bele a fokhagymát, és hagyjuk állni legalább 1 napig!


Egy nap elteltével szűrjük le a vizet, és öntsük egy tálba. Olyan tálat válasszunk, amibe kényelmesen elfér az orchidea cserepestül, ugyanis miután beleöntöttük a vizet az edénybe, bele kell tennünk az orchideát. Ezután hagyjuk, hogy a szükséges nedvességet magába szívja! Ha ez is meg van, vegyük ki a tálból, hagyjuk, hogy lecsepegjen róla a víz, és tegyük vissza a helyére. A hatás nem fog elmaradni, hamarosan virágba borul a növény, és sokkal tovább fog virágozni, mint eddig!


Ezt a szuper módszert érdemes minden hónapban megismételni, de fontos, hogy havonta csak egyszer alkalmazzuk! A fokhagymás vizet minden használat után öntsd ki, ne tedd félre, és ne használd fel újra, minden alkalommal, amikor el akar végezni a tápoldatozást, készíts frisset!
2018.02.18. Szélesi Ferenc - Főkertész
Link
 
 
0 komment , kategória:  Jó ha tudod  
Egy kis okosság Neked!
  2018-04-03 20:01:29, kedd
 
  Avokádó mosoly maszk
Egy avokádót törjünk össze villával és keverjük össze túróval. A pakolást a megtisztított arcbőrön egyenletesen oszlassuk el, ne hagyjuk ki a dekoltázsunkat sem. Mindössze 20 perc eltelte után meleg vízzel mossuk le a pakolást, majd ezt követően hideg vízzel is öblítsük arcunkat. Amit ezután látunk majd a tükörben az nem más, mint egy felfrissült, élettel telibb, mosolygós arc.

Avokádó hajpakolás
Az avokádó húsát törjük össze villával, majd keverjük ki egy tojássárgájával és egy evőkanál olívaolajjal. Langyos vízzel öblítsük le hajunkat, majd a haj teljes hosszára vigyük fel a pakolást. Csavarjuk be Folpackba, tekerjük át törölközővel vagy húzzunk rá sapkát. 20 perc után öblítsük, majd mossunk hajat a megszokott módon.
 
 
0 komment , kategória:  Jó ha tudod  
Fáj, érzékeny, vagy görcsölni szokott valamelyik a lábujjad?
  2017-08-30 19:34:35, szerda
 
  Nézd meg, milyen betegségre utal!

Minden lábujjnak más-más a jelentése.



Ha fájdalmat, vagy elváltozást észlelünk a lábujjakon, bizonyos betegségek kialakulására is következtethetünk. A lábujjainkban úgynevezett energetikai pontok találhatóak, ezek masszírozásával megszabadulhatunk a fájdalomtól, betegségtől.

Nézzük, mire utal, ha fáj valamelyik lábujjunk.

Nagylábujj - ez az egyetlen lábujj, ahol két energetikai pálya húzódik meg, mégpedig a hasnyálmirigyé, és a májé. Ez a tulajdonképpeni létezésünk, az egész jelképe. Menopauza idején, terméketlenség, vagy a magzat elveszítése esetén ez a lábujj el szokott deformálódni. Az illető úgy érzi, hogy erős feszültség alakult ki a világ, és közte. Ha a lábujj belső része duzzad meg, akkor anyagi területen van feszültség, ha a külső része, akkor érzelmi területen.



Második lábujj - itt található a gyomor meridiánja. Ha nem tudjuk megemészteni a dolgokat, akkor a szervezet jelezni fog. Itt a konkrét emésztésről, és átvitt értelemben a dolgok feldolgozásáról is szó van. Ilyenkor keletkezhetnek bőrkeményedések, vízhólyagok, gyulladások is.

Harmadik lábujj - a belső egyensúlyunkat, és a harmonikus környezeti kapcsolatainkat jelképezi. Bármilyen problémánk adódik ezzel a lábujjal, ajánlott arra törekedni, hogy megteremtsük magunkban és körülöttünk is a harmóniát. Leginkább a jövő iránti aggodalom esetén adódik probléma ezzel a lábujjal.

Negyedik lábujj - itt található az epehólyag meridiánja. A világgal való kapcsolatunkat tükrözi, igazságérzetünkről, és a tökéletességre való törekvésünkről tanúskodik. Ha feszít, fáj, vagy begörcsöl ez a lábujjunk, azt jelenti, hogy úgy érezzük igazságtalan helyzetbe kerültünk.

Ötödik lábujj - ha beütjük ezt a lábujjunk, rendkívül fájdalmas tud lenni. Azt jelzi, hogy épp itt az ideje megszakítanunk a kapcsolatot a fájdalmas múlttal, szabaduljunk meg a régi emlékektől. A régi megrögzött szokásaink nem biztos, hogy a jelenben is működnek, alakítsuk át őket, legyünk rugalmasabbak.
Nyugdíjasok.hu
 
 
0 komment , kategória:  Jó ha tudod  
Nem gondolnád, mi mindenre jó a ricinusolaj
  2017-06-06 20:34:09, kedd
 
  Elsőre a legtöbb embernek a hashajtó jut eszébe róla, pedig a szépségápolástól a sebgyógyításig rengeteg dologra lehet használni.

Jó, jó tudom, már a csapból is az folyik, hogy a ricinus jó hajnövesztőszer, erősíti a szempillákat és segít a szemöldöknövesztésben. Azt viszont már csak kevesen tudják, hogy testünknek mennyi más területét is ápolhatjuk vele.

Mai bejegyzésemben ennek nézünk jobban utána.

A ricinusolajat magjából, hideg sajtolással készítik. Összetétele miatt hashajtó gyógyszerként is használják, mivel segíti az emésztést, de ez az olaj az alapja rengeteg bőrápolókrémnek, szappannak és különböző hajápolóknak.

1.

A ricinusolajat kenhetjük közvetlenül a bőrre, akár még sérült és irritált felületre is, mivel antibakteriális és gyulladáscsökkentő.

2.

Bőrpuhító hatása miatt ápolhatjuk vele a sarkakat és a könyök területét.

3.

Hatásos a szemkörnyéki ráncok ellen, mivel hidratálja és feltölti a kis barázdákat.

4.

Szuper bőrfeszesítő, mivel fokozza a kollagén termelést, így nagyon hatásos a bőrmegereszkedés megelőzésére vagy a már megereszkedett bőr kezelésére.

5.

A száraz, repedezett ajkakat is ápolhatod vele, így ismét puhává és érzékivé válhatnak.

6.

Ha a testednek egy átfogó, ellazító masszázsra van szüksége, akkor is válaszd a ricinusolajat, mert mentesít a fájdalomtól, a megfáradt izmokra pedig frissítően hat és feltölti a bőröd értékes E- vitaminnal.

7.

Ha hiszed, ha nem a narancsbőrt is hatásosan kezelheted vele, ha heti 2-3 alkalommal alaposan átmasszírozod vele a problémás területet.

8.

Övsömör, ekcéma és gombás fertőzések esetén is bátran alkalmazhatod, mert nyugtatja a bőrt és segít visszaszorítani a tüneteket.

9.

Segíti a sebgyógyulást. Csak kend a sebre, amin már var képződött, így szebben és gyorsabban gyógyul majd.

10.

Erősíti és táplálja a körmöket. Ehhez heti 2-3 alkalommal masszírozz ricinusolajat a körömágyba és pár hét után már látni is fogod a különbséget.

A Prémium Barbie blog szerzőjének tippjei
 
 
0 komment , kategória:  Jó ha tudod  
megdöbbentő dolog a szellentésről, amit
  2017-04-19 22:37:12, szerda
 
  7 megdöbbentő dolog a szellentésről, amit valószínűleg te sem tudtál!

Esetleg előfordult már Önnel is, hogy ebéd után majd kidurrant, de a munkahelyén csak suttyomban tudta kiengedni a felesleges gázokat? Egy köhögés, egy pukkantás. Ismerős?
Úgy gondolja, hogy kapcsolata akkor lépett egy magasabb szintre, amikor már a partnere előtt is el mert ereszteni egy galambot?

Összefoglalónkkal igyekszünk minden szellentéssel kapcsolatos kérdést megválaszolni. Hiszen ki tudja, mikor jöhet jól az a hasznos tudás, hogy a világon vannak olyan helyek, ahol egyáltalán nem udvariatlan dolog az eregetés, sőt, bizonyos emberek kifejezetten szeretik szimatolni a mások bűzét.

Honnan származik? Miből áll a bélgáz?

A bélgáz a lenyelt levegő, a vérből a belekbe szivárgó gáz, a bélbaktériumok által termelt gázok és bizonyos kémiai reakciók következménye.

A vastagbélbe érkező gáz nagy része nitrogén, de a gyomorsavnak és a baktériumoknak köszönhetően emellett a szén-dioxid, a hidrogén és metán is jelen van. A távozó gáz összetétele több dologtól is függ, természetesen számít, hogy mit ettünk, fontos, hogy mennyi levegőt nyeltünk le, de szerepe van annak is, hogy milyen baktériumok találhatók a beleinkben, sőt, hogy mennyi ideig tartottuk vissza gázainkat. A szellentés hangját a végbélnyílás rezgése produkálja, a hangerő függ az izom tartóképességétől és a kiáramlás erősségétől is. És azt sem árt tudni, akár 10 km/órás sebességgel is képes távozni a szellentés!

Miért büdös?

A kellemetlen bűzt a hidrogén-szulfid és az ürülékben található metil-indol okozza. Minél több ként tartalmaz az elfogyasztott étel, annál büdösebb lesz a távozó gáz. Ha karfiolt, tojást, vagy húsféléket eszünk, akkor jobb, ha találunk egy jól szellőző helyet. A hüvelyesekkel sem árt vigyázni, de annyira nem veszélyesek, mint az előbbiek.

Mennyi gázt termel egy ember egy nap?

Nagyjából fél litert, ami 14 durrantás eredménye. Nem semmi, nem igaz?

Ennek fényében felmerülhet a következő kérdés:
A férfiak többet szellentenek, mint a nők?

A nők nem szoktak ilyet, igazából cukorkaillatú szivárványt pukkantanak, igaz? Aha.

Dehogyis. Egyénenként változó az eregetés mértéke, de nincs különbség a nemek között. Az eltérés annyi, hogy a férfiak általában jobban felvállalják, sőt, esetenként elégedettebbek is a teljesítményükkel

Veszélyes a szellentés visszatartása?

Erre nincs hivatalos válasz, viszont a történelem során sokáig úgy tartották, komoly gondokat okozhat, és az egészségre is ártalmas, ha nem engedjük ki időben a fáradt gőzt. Éppen ezért hozott Claudius császár is törvényt, hogy szabadon eregethessenek az összegyűlt emberek, nehogy bajuk essék a nagy illedelmességtől. Valójában viszont nincs bizonyíték arra, hogy bármi gondot okozna, esetleg némi hasfájást, felfúvódást, illetve a szellentés későbbre tolódását.

Hová tűnik a visszatartott szellentés?

Csodák nincsenek, aminek ki kell jönni, az ki is jön, stb. Magyarán, ne is reménykedjen, ki fog az jönni, legfeljebb azután, hogy elaludt. Amint ellazul a test, utat tör magának!

Meggyújtható a bélgáz?

De még mennyire! Talán azért mégis jobb lenne nem kipróbálni, mert a végbélnyílásunk mellett a körülöttünk és rajtunk lévő dolgok is lángra kaphatnak. Na meg különben is. Viszont, ha mégis erre adná a fejét, nem árt, ha tudja: kék és sárga lánggal ég a fing. A gyúlékonyságnak pedig a hidrogén és a metán tartalom az oka.

http://otletdivak.hu
 
 
0 komment , kategória:  Jó ha tudod  
Kiderült a zsidók titka!
  2016-12-20 08:44:42, kedd
 
  Ezeket a szabályokat betartva a világ legjobb üzletemberei!

Ezért jobb üzletemberek a zsidók! Íme, 22 szabály, amelyet érdemes betartani, ha sikeresek szeretnénk lenni!

Az nyilvánvaló, hogy a zsidók nagyon ügyes kereskedők, de emellett még számos találmány fűződik a nevükhöz, és a művészetek terén is sok kiemelkedő alkotás került ki a kezükből.

Most nézzünk 22 szabályt, amit a zsidóktól tanulhatunk, ezáltal sikeresebbek, gazdagabbak lehetünk.

1. Mindenben törekedj az egyensúlyra.
2. Tanuld meg beosztani a munkát.
3. Felejtsd el a büszkeséged, és kérj segítség, ha bajba kerülsz.
4. Légy mindenkivel udvarias, és ne feledkezzél meg a köszönésről.
5. Ne légy soha csellengő.
6. Csak akkor beszélj, ha van mondanivalód.
7. Tervezd meg az életed.
8. Az alkalmazottaidnak időben oszt szét a fizetést.
9. Ha megígérsz valamit, tartsd a szavad.
10. A szomszédod tulajdona ugyanolyan értékes, mint a te tulajdonodban lévő értékek.
11. Vedd körbe magad pozitív emberekkel, a negatívoktól pedig szabadulj meg.
12. Mindig dolgozz keményen, mindig haladj előre, bármi is történjék.
13. Sose sérts meg indokolatlanul senkit.
14. Ha valaki meg akar semmisíteni, lépj hamarább, és semlegesítsd meg te őt.
15. Bármilyen ember megérdemli azt a szót, hogy “köszönöm".
16. Az, aki az idődet rabolja, semmivel sem jobb, mint egy ékszer tolvaj. Oszd be az idődet és oszd be a pénzed.
17. Nem minden esetben helyénvaló, hogy véleményt formálj.
18. Ajándékozd meg magad, ha valamit jól csináltál.
19. A főnöknek tudnia kell, hogy milyen élete van a beosztottjának.
20. Néha a szükségesnél több időt, pénzt és energiát kell áldozni azért, hogy később mindenből meglegyen a szükséges.
21. Nehéz időkben a pénzt civilizációnk jövőjébe fektesd, mert biztosan megtérül majd.
22. Akkor válsz gazdaggá, ha hálát érzel mindazért, amid van.
filamtropikum.com
 
 
0 komment , kategória:  Jó ha tudod  
【Napi kettő édesburgonyával a magas koleszterinszint
  2016-12-07 13:30:57, szerda
 
  Az édesburgonya 8 százaléka élelmi rostanyag, amelynek nagy része vízben oldódó, ezért segít a béltartalom hatékonyabb továbbjutásában.
Li Shizhen, a hagyományos kínai gyógyászat egyik közismert ősi mestere szerint az édesburgonya fogyasztása a hosszú élet titka, és hatékony a folyamatos betegeskedés ellen. Az édesburgonya segíti az Energiát és a vérkeringést, melegíti a gyomrot, táplálja a test szerveit, segíthet a hosszú élet elérésében. A Tokiói Egyetem 130 különböző élelmiszer koleszterinre gyakorolt hatását vizsgálta. A kutatók úgy találták, hogy az édesburgonya koleszterincsökkentő hatása más élelmiszerek jótékony hatásának tízszerese. Akinek magas a koleszterinszintje, minden reggel és este kettő édesburgonyát fogyaszthat.
Az édesburgonyát ne fogyasszuk nyersen! Az ebben található keményítő nehezen emészthető a sejthártya magas hőmérsékleten történő sérülése nélkül. A nyers édesburgonya fogyasztása puffadást, gyomorpanaszokat, csuklást és más gondokat okozhat. Az édesburgonyát gőzöljük vagy süssük meg! Kukoricával a legfinomabb.
kínai orvoslás
 
 
0 komment , kategória:  Jó ha tudod  
【Reggeli kijózanodás a háromszor egyperces trükkel
  2016-12-06 10:09:36, kedd
 
  Sokan korábbra állítják be az ébresztőórát, hogy még legyen idejük visszaaludni. Az ismétlődő óracsörgés miatt nehezebben térünk magunkhoz. A visszaalvással nem zárul le a teljes alvási ciklus, és ez ront az alvás minőségén. A befejezetlen ciklus ismétlődése akár eszméletvesztéshez is vezethet.

Tartsuk magunkat a háromszor egyperces szabályhoz, és könnyebb lesz az ébredés! Ébredés után maradjon az ágyban egy percig, majd egy percre dőljön neki a háttámlának, és végül újabb egy percre üljön az ágy szélére a lábát lelógatva. Ezzel a módszerrel gyorsan magához térhet, és tovaszáll az álmosság!

Kínai Orvoslás és Terápia
 
 
0 komment , kategória:  Jó ha tudod  
【A hőforrás az egészségmegőrzés titka】
  2016-12-06 10:08:01, kedd
 
  A tél a hőforrások alkalmazásának szezonja. Milyen szép is az élet, amikor barátokkal meleg vízben ülve beszélgetünk, sakkozunk! A hőforrás nemcsak pihentető, hanem gyógyító és egészségmegőrző hatású.

A hőforrás hatása három elemtől függ: hőmérséklet, anyag és tartalom.

A különböző hőmérsékletnek más és más hatása van. A 34-36 Celsius-fokos langyos fürdő nyugtatja a központi idegenrendszert és feszültségoldó. A 37-38 Celsius-fokos meleg fürdő enyhíti a véredényproblémákat, serkenti a vérkeringést és lazítja a feszes bőrt. A 39-42 Celsius-fokos forró fürdő javítja a vérkeringést, és élénkíti a test anyagcseréjét. Figyelem! A túl meleg víz akár kárt is okozhat!

A fürdőzés maximalizálhatja a hőforrás hatásait, ha egy nap alatt kétszer vagy háromszor fürdik, és minden alkalommal először alacsonyabb hőmérsékletű, majd melegebb vízben fürdik.

A fürdés ideje a hőmérséklet szerint változik. Általában a hőmérséklet fordított arányban van a fürdés idejével. A magas hőmérsékletű vízben 5-10 percig, az alacsony hőmérsékletű vízben pedig 15 percig fürödjünk. A vízszint sohase érjen a mellkas fölé. Minél magasabb a víz szintje, annál rövidebb legyen a fürdőzés ideje.

A magas hőmérsékletű hőforrásban jobban izzadunk, a száj kiszárad vagy szorító mellkasi fájdalmat érezhetünk. Ez normális állapot, és csupán a felgyorsult vérkeringés okozza. Ne folytassuk a fürdést, ha a pulzusszám percenként 120 fölé megy.

A fentiek csupán tájékoztató jellegű információk. A legfontosabb az, hogy a hosszabb fürdés nem hatékonyabb az egészségmegőrzés szempontjából

Kínai Orvoslás és Terápia
 
 
0 komment , kategória:  Jó ha tudod  
     1/10 oldal   Bejegyzések száma: 91 
2018.09 2018. Október 2018.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 17 db bejegyzés
e év: 658 db bejegyzés
Összes: 7624 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 397
  • e Hét: 1801
  • e Hónap: 31248
  • e Év: 417513
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.