Belépés
anci-ani.blog.xfree.hu
Egy pesszimista minden lehetőségben látja a nehézséget, egy optimista minden nehézségben meglátja a lehetőséget" (Winston Churchill) Életünket úgy ke... Farkas-Paor Anna
2018.01.26
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Megható történet
  2012-12-05 00:52:13, szerda
 
  A történet ismeretlen szerzőtől származik, az üzenete viszont teljesen
megfogott

"21 év házasság után a feleségem arra kért, hogy vigyek el egy másik
nőt egy vacsorára és utána esetleg egy mozira. Majd hozzátette:
"Szeretlek, de tudom, hogy ez a másik nő is szeret és jól esne neki,
ha egy kis időt együtt töltenétek"

És ez a bizonyos másik nő, akivel a feleségem kért, hogy randizzak nem
más volt mint az ÉDESANYÁM, aki már 19 éve özvegy volt, viszont a
munkám és a 3 gyerek miatt ritkábban tudtam látogatni, jóformán csak a
nagyon jeles alkalmakkor.
Még aznap este felhívtam, hogy menjünk el
egy vacsorára meg esetleg egy moziba utána.
"Mi történt, jól vagy, minden rendben?" kérdezte aggódva..
Talán nem is csodálom, viszonylag későn este hívtam és ez a meghívás
eléggé váratlan is volt, mivel ilyen randink soha nem is volt még.
"Semmi baj nem történt, csak gondoltam jó lenne egyet vacsorázni,
beszélgetni." válaszoltam. "Csak te és én".
Majd egy kis néma csönd után rávágta, hogy
"Nagyon szeretném, ez nem is kérdés".
Azon a pénteken ahogy érte mentem, hogy felvegyem a házánál egy kicsit
ideges voltam, bár láttam rajta, hogy ő is elég izgatott a randi
miatt.
Az ajtóban várt, már a kabátját is magára vette. Még fodrásznál
is volt előtte, a haja szépen begöndörítve és azt a ruhát viselte,
amit a legutolsó házassági évfordulójukon vett fel.
Úgy mosolygott mint egy angyal.
"Mondtam a barátnőknek, hogy randink lesz, teljesen
odavoltak" szólt egyből, ahogy beült az autóba. "Alig várják, hogy
meséljek mi volt a találkánkon."
Elmentünk egy hangulatos kis étterembe, úgy belém karolt mintha csak a
First Lady lett volna.
Éreztem, hogy milyen büszkén állt az oldalamon,
mint, ahogy egy igazi anyának kell..
Miután leültünk elkezdtem
felolvasni a menüt, mivel nem igazán látta tisztán az apró betűket.
Ahogy olvastam, nagyjából a felénél felnéztem és láttam, milyen
ámulattal bámul engem, egy kedves mosollyal az arcán.
"Régebben mindig
én olvastam fel a menüt neked amikor kicsi voltál" mondta majd a
tekintetében látszódott is, hogy elmerengett ezeken a régi szép
időkön.
Nagyon kellemes, jó kis beszélgetés volt. Lényegében
átbeszéltük kinek mik a jelenlegi dolgai, élményei stb. tehát jól
elnyúlt, sőt olyannyira, hogy le is késtük a mozit is.
Később, ahogy megérkeztünk a házhoz ezt mondta:
"Mit szólsz egy következő
alkalomhoz, de csakis ha megengeded, hogy a vendégem légy kisfiam"
mondtam legyen, semmi gond.

"Milyen volt a randi?" kérdezte a feleségem, mikor hazaértem.
"Nagyon jó, sokkal jobb, mint amit elképzeltem" válaszoltam neki lelkesen.

Pár nappal később édesanyám meghalt egy hirtelen szívrohamban. Nem
tudtam semmit tenni, teljesen váratlan volt, így elbúcsúzni sem volt
lehetőségem.
Nem sokkal rá pedig jött egy boríték, egy előre
kifizetett számlával, rajta az étterem neve, ahol a közös randink
volt, benne egy cetlivel:
"Előre kifizettem a számlát, mert nem voltam
benne biztos, hogy már ott lehetek. Két főre, egyik a tiéd a másik
pedig a feleségedé.
Soha nem fogod megtudni, milyen fontos volt nekem
az az este! Szeretlek fiam!"

Most már tudom, hogy milyen fontos, hogy kimondjuk: "Szeretlek"
és azt a másikat akkor szeressük amikor lehet, amikor velünk van.

Semmi más az életben nincs olyan fontos mint a családunk.
Szánjunk rá elég időt
és ezt akkor tegyük amikor lehet, ne akkor amikor már esetleg késő"...
 
 
1 komment , kategória:  Család  
Édesanyákról.....paradoksz
  2010-11-28 18:23:33, vasárnap
 
  Tárgy : .... Anyucimnak :

4 évesen: Anya mindent tud.
8 évesen: Anya sok mindent tud.
12 évesen: Anya nem is igazán tud mindent.
14 évesen: Anya nem is tud semmit.
16 évesen: Anya nem is létezik.
18 évesen: Anya ódivatú.
22 évesen: Anya ért ehhez!
35 évesen: Mielőtt döntenénk, kérdezzük meg anyát.
55 évesen: ...Bárcsak itt lenne...anya.
75 évesen: Remélem voltam...olyan jó ember mint ANYA.
 
 
0 komment , kategória:  Család  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 52 db bejegyzés
Összes: 7910 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 46
  • e Hét: 1099
  • e Hónap: 23732
  • e Év: 428937
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.