Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Augusztus 20-i nemzeti ünnep
  2018-08-20 09:56:59, hétfő
 
  Augusztus 20-i nemzeti ünnep


Ez a lap egy ellenőrzött változatarészletek megjelenítése/elrejtése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigationJump to search
Augusztus 20-i nemzeti ünnep
Ünnepi tűzijáték Budapesten
Ünnepi tűzijáték Budapesten
Hivatalos neve az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékünnepe[1]
Alternatív neve Szent István király ünnepe,
államalapítás ünnepe,
új kenyér ünnepe
(1950-1989: a Magyar Népköztársaság Alkotmányának ünnepe)
Ünneplik magyarok
Ideje augusztus 20.
Kapcsolódó ünnep március 15., október 23.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Augusztus 20-i nemzeti ünnep témájú médiaállományokat.
Augusztus 20-a Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik - Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott - főünnepe.

A magyar történelemben az államalapító király 1083. augusztus 20-i szentté avatásától szerepet játszik Szent István emlékezete, amit koronként eltérően értelmeztek és ünnepeltek. Az Árpád-korban az uralkodó dinasztia legitimációját szolgálta az István-kultusz, melyet a később hozzákapcsolódó Szűz Mária-tisztelet egyházi jellegűvé változtatott. 1686-ban XI. Ince pápa Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról. 1771-ben Mária Terézia országos ünneppé minősítette Szent István napját, és Budára hozatta a Szent Jobbot, ezzel fejezve ki, hogy a Habsburgok legitim magyar uralkodók. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni Bach-korszakban nem engedélyezték a független magyar államot jelképező első király ünneplését, de 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át. A két világháború között újra a nemzeti érzelmek kerültek előtérbe, így az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés törvénybe iktatta Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet. A kommunista hatalom ezt nem törölte el, hanem 1950-től a népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepének nevezte. A rendszerváltás után, 1991-ben az Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította.


Szent István felajánlja Magyarországot Szűz Máriának (Benczúr Gyula festménye)
A hivatalos ünneplés Budapesten, a Kossuth téren Magyarország lobogójának felvonásával és a tisztavatással kezdődik. Budán rendezik meg a mesterségek ünnepét, és ott mutatják be Magyarország tortáját. Bár délután a Szent István-bazilika körüli Szent Jobb-körmeneten részt vesznek a közjogi méltóságok is, az eseményen elsősorban a hívők tisztelegnek Magyarország fővédőszentje előtt. Az ünnepnapot az esti tűzijáték zárja.

Ezen az ünnepen adományozzák a legtöbb állami kitüntetést, köztük a Magyar Szent István-rendet. Magyarország legrangosabb elismerését elsőnek Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok és Lámfalussy Sándor magyar jegybankár, ,,az euró atyja" vehette át 2013-ban.


Tartalomjegyzék
1 Napja
2 Története
2.1 Középkor és újkor
2.2 Huszadik század
2.3 A rendszerváltás után
3 Ünneplése
3.1 Budapesten
3.2 Székesfehérvárott
3.3 Más településeken
4 Az ünnep kritikája
5 Jogforrások
6 Jegyzetek
7 Kapcsolódó szócikkek
8 További információk
Napja
1083. augusztus 20-án Szent László király a Nagyboldogasszony ünnepe utáni első vasárnap emeltette oltárra I. István király maradványait nyughelyén, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában Imre herceg és Gellért püspök ereklyéivel együtt, ami az akkori szokások szerint a szentté avatást jelentette.[2][3]

Története
Középkor és újkor
Uralkodása idején István király augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját tekintette kiemelt ünnepnek: ezen a napon tartott törvénykezést (törvénylátó napok) a Fehérvárra összehívott királyi tanáccsal,[4] és 1038-ban, halálos ágyán a Nagyboldogasszony ünnepét megelőző napon[3] ajánlotta föl Magyarországot Szűz Máriának.[5] A király aztán Nagyboldogasszony napján meghalt.

1092-ben a Szent László vezette szabolcsi zsinat rendelte el István király oltárra emelése napjának, vagyis augusztus 20-nak ünneplését.[2][6] Szent István kultuszának az uralkodó általi erősítése az Árpád-ház megszentelését jelentette, ami a királyi dinasztia egyházi közreműködéssel történt szakrális legitimációját szolgálta.[7] A 12. századtól a szigorú, de igazságos fejedelem kultuszát a legendák elterjedése jelentősen átalakította: ekkor terjedt el, hogy István király felajánlotta Magyarországot Szűz Máriának. A Szent István képével összefonódó Mária-tisztelet egyre inkább megerősítette az ünnep vallási jellegét.[4][7]

A középkor folyamán az egész Kárpát-medencében nagy hagyománya volt István király tiszteletének, de a kultusz a török hódoltságra elveszítette az Árpád-ház idején fontos dinasztikus erejét.[8]


Szent Jobb-körmenet, 1931

Az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés

A kenyér ünnepe, 1949

Légiparádé, 1978
1683-ban XI. Ince pápa kiterjesztette az egész egyházra István király tiszteletét,[2] majd 1686-ban Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról.[3][4] Az ünnep dátuma az egyetemes egyházban 1969 óta augusztus 16., a király halálának napját követő nap, hogy ne ütközzön Nagyboldogasszony ünnepével.[2]

1771-ben XIV. Benedek pápa rendelkezése nyomán - sok más nappal együtt - Szent István ünnepe is kikerült a kalendáriumból.[4] Mária Terézia - a magyar arisztokrácia felé nyújtott gesztusként[7] - szinte azonnal nemzeti ünnepnek minősítette augusztus 20-át,[4] és Raguzából Bécsbe hozatta a Szent Jobbot, melyet Győrön és Pannonhalmán keresztül vittek Budára.[9] A közszemlére állított ereklye kifejezte a Habsburgok legitimitását magyar uralkodókként és elősegítette a magyar nemesség integrációját a Habsburg Birodalomba.[7] Ünnepi körmenetet ekkor még nem tartottak, az első processzió 1818-ban[8] (más forrás szerint 1819-ben[7]) történt, melyet 1945-ig a budai várban rendeztek.[9]

Az 1848-as forradalom évében a Batthyány-kormány tagjai is részt vettek a körmeneten a nemzeti politikai kultúra kialakításának jegyében.[7] A szabadságharc leverésétől 1860-ig a Habsburg hatalom nem engedélyezte a független magyar államot jelképező Szent István király ünneplését.[4] Az enyhülést követően ismét megtarthatták az ünnepet,[10] amely egyre több hívőt vonzott a főváros környékéről.[7] 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át,[4] 1895-ben pedig belügyminiszteri rendelet írta elő a középületek fellobogózását címeres zászlóval.[10] Ezekben az években már százezres tömeg érkezett a fővárosba a nemzeti ünnepen rendezett körmenetre, és az azt követő ,,Szent István-napi vásár"-ra.[8]

Huszadik század
A trianoni békeszerződés után az addig elsősorban egyházi ünnep nemzeti tartalommal egészült ki: lehetőséget adott a területében és népességében is jelentősen megfogyatkozott magyarságnak a Szent István-i Magyarország visszaállítására való emlékezésre.[4] Az ünnep megtartása kibővült tisztavatással, ünnepélyes őrségváltással, a néphagyományok ápolásával,[8] és 1927 óta minden évben tűzijátékkal.[11] A több napig tartó látványosságok külföldiek ezreit vonzották az országba, elsősorban Budapestre. Augusztus 20. ebben az időszakban vált a nemzeti egység jelképévé, a magyarság egyetemes ünnepévé, melyet már nemcsak az anyaországban és közvetlenül a határon túl ünnepeltek, hanem a más országokba kivándorolt magyarok is.[8] Szent István halálának 900. évfordulóján az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés törvénybe foglalta a király ,,dicső emlékének megörökítését".[4][12]

A második világháború alatt a tűzijáték megrendezése szünetelt.[11] 1947-ben mintegy félmillió résztvevővel és Mindszenty József bíboros vezetésével tartották meg a Szent Jobb-körmenetet a pesti bazilikától a Hősök teréig,[9] amit a következő évben[10] (más forrás szerint 1950-ben[11]) a Rákosi-rendszer betiltott. Megszüntették az ünnep egyházi és nemzeti jellegét, de nem törölték el munkaszüneti nap jellegét (mint március 15-ét), hanem a tartalmát változtatták meg. Először az évtizedek óta aratóbálokkal, aratási felvonulással megtartott új kenyér ünnepének nevezték, a ,,dolgozó parasztságot" előtérbe helyezve.[4] 1949-ben pedig erre a napra időzítették az új, szovjet mintájú alkotmány hatályba lépését, az új - szocialista - államalapítást, ezért a következő évben az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletben a Népköztársaság ünnepévé, illetve a Magyar Népköztársaság Alkotmányának ünnepévé nyilvánította augusztus 20-át.[4][13]

Az ünneplés módja is változott: a tisztavatáson a Ludovika Akadémia helyett a Honvéd Kossuth Akadémia növendékei jelentek meg, és kultúrműsor, díszelőadás, bábszínház szórakoztatta a népet. Az ötvenes évek elejétől a programok egyre inkább elmaradtak, és elsősorban lelkes sztahanovistákról és termelési versenyekről számolt be a sajtó.[8] A tűzijáték 1954-ben átkerült augusztus 20-ról április 4-re, a helyszínt is áttették a Gellért-szobortól a Citadellára. Az 1956-os forradalom után mindenféle pirotechnikai eszköz használatát betiltották, így a tűzijáték is megszűnt.[11] Ebben az időszakban kezdődött a művészek és más kiválóságok ünnepi kitüntetésének szokása, ami azóta is fennmaradt.[8] A Kádár-korszak alatt erősödött az ünneplés szórakoztató jellege: ekkor tartottak először vízi és légi parádét a hadsereg, a légierő és a MAHART részvételével.[14] 1966-tól újraindult a tűzijáték,[11] és ettől az évtől kezdve rendezik meg a debreceni virágkarnevált is. A nyolcvanas évektől tartják a mesterségek ünnepét a budai várban.[8]


Milotai mézes, az ország tortája 2013-ban
A rendszerváltás után
A rendszerváltás után, 1989-től vált újra lehetővé a Szent Jobb-körmenet megtartása a Szent István-bazilikánál,[9][11] 1991-ben pedig az első szabadon választott Országgyűlés törvényben emelte hivatalos állami ünneppé az államalapító Szent István napját.[15] A vízi és légi parádék megrendezése 1989-ben megszűnt, majd 2000 és 2013 között újra megtartották, melyhez 2004-től 2009-ig (nem hivatalosan) kapcsolódott a Red Bull Air Race repülőverseny.[14] A központi ünnepségek egy részét 2002-ben törölték a fővárosban augusztus 18-19-én tetőző árvíz miatt, a légi parádét egy héttel később, a tűzijátékot augusztus 31-én tartották meg.[16] 2006-ban az esti tűzijáték kezdetekor Budapestre érkező orkánszerű vihar okozott katasztrófát, amelyben öten elhunytak és több százan sérültek meg.[17][18] A 2011-ben elfogadott Alaptörvény külön cikkben nevesíti a nemzeti ünnepeket, köztük augusztus 20-át mint hivatalos állami ünnepet.[1][10]

Ünneplése

A Szent Korona az Országházban

Ünnepi tűzijáték a Duna felett, 2012
Budapesten
Az ünnep előestéjén a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa ökumenikus istentiszteletet tart.

A hivatalos központi program Budapesten, a Kossuth téren Magyarország lobogójának katonai tiszteletadással történő felvonásával kezdődik, majd a honvédtisztek avatása következik, ezután megnyitják az Országház kupolacsarnokát, ahol az érdeklődők megtekinthetik a Szent Koronát. Budán, a Várban és a Duna-parton koncertekkel, családi programokkal folytatódik az ünneplés, itt rendezik meg a mesterségek ünnepét és a magyar ízek utcáját, ahol bemutatják Magyarország tortáját. Délután aratómenetet tartanak, melyet az új kenyér megáldása tetőz be.[8]

A délutáni ünnepi szentmise után a Szent István-bazilika körül megtartott Szent Jobb-körmenet részben állami rendezvény, hiszen részt vesznek rajta a közjogi méltóságok és állami tisztségviselők, és az ereklyét a Honvéd Koronaőrség hordozza, de az esemény elsősorban a hívők tisztelgése a kereszténnyé vált magyarság első uralkodója, Magyarország fővédőszentje és a nemzet mennyei patrónusa előtt.[2][19]

Az ünnepnapot az esti tűzijáték zárja, melyet zenével kísérnek.[20]

Székesfehérvárott
Searchtool right.svg Bővebben: Székesfehérvári Királyi Napok

Szent István lovasszobra a székesfehérvári Szent István téren
Székesfehérvárott I. István ünnepe köré szervezve évtizedek óta megtartják a csaknem kéthetes Székesfehérvári Királyi Napokat, amely a 2013-as Szent István-emlékévtől kezdve kiegészült a Koronázási Ünnepi Játékokkal. A Koronázási Ünnepi Játékok keretében kerül megrendezésre a Koronázási szertartásjáték, mely során minden évben más és más magyar király koronázása és élete elevenedik meg az egykori koronázóbazilika romjai fölé emelt szabadtéri színpadon. Eközben a városban háromnapos történelmi fesztivál zajlik. A koronázási játékok végül a Musica Sacra komolyzenei koncerttel fejeződnek be.

Augusztus 14-én, Székesfehérvár fogadalmi napján a város mindenkori megyés püspöke a Szent István-székesegyházban szentmise keretében hagyományosan megerősíti Szent István országfelajánlását Szűz Máriának, mivel a király ezt halála előtti napján Székesfehérvárott tette meg. A misét a Szent Család (Boldog Gizella, Szent Imre és Szent István) Székesfehérvárott őrzött ereklyéinek jelenlétében celebrálják. A fogadalmi szentmise a főpapság és a város vezetésének részvételével zajló körmenettel kezdődik és zárul. A körmenetben a budapesti Szent Jobb-körmenethez hasonlóan körbehordozzák a Szent Család ereklyéit a belvárosban.

A rendezvénysorozat egészét végig kíséri az esténkénti ,,Fény utca", vagyis a Fő utca, a Városház tér és a Hősök tere falaira vetített óriási mozgó képregény, amely az adott évben kiválasztott uralkodó életét mutatja be.

A Királyi Napok jeles eseménye még a Nemzetközi Néptáncfesztivál, melynek kereteiben a világ számos pontjáról érkező hagyományőrzők színesítik Szent István ünnepét. Augusztus 20-án hagyományosan megtartják a Fehérvári Királyok Menetét, mely a Szent István téren ér véget, ahol ünnepi díszközgyűlést tartanak. A rendezvénysorozat tűzijátékkal zárul.[21]

Más településeken

Új kenyér ünnepe a magyar-román határon
Az állami ünnepet gyakorlatilag Magyarország minden településén és az országhatáron túli magyarlakta területeken is sok helyen megtartják.

Esztergomban és Veszprémben Szent István-napi zenei fesztivált rendeznek.[22][23]

A Felvidéken ünnepi istentisztelettel, kenyérszenteléssel, koncertekkel, előadásokkal, kirakodóvásárral ünnepelnek,[24] Erdélyben őrtüzek gyújtásával, kulturális programokkal, néptánctalálkozóval és ökumenikus zarándoklattal.[25]

Az Egyesült Államokban több helyszínen (pl. Atlantában, Seattle-ben, Minnesotában, Los Angelesben, Passaicban,[26][27] Saint Louis-ban) tartanak Szent István-napi pikniket, vagy egyéb rendezvényt.[28]

Az ünnep kritikája
Az augusztus 20-i ünneplést nemcsak az aktuális hatalom tiltotta meg bizonyos történelmi időszakokban, hanem más ellenzői is voltak. A 19. század végén nagy vitát váltott ki Szent István napjának állami ünneppé nyilvánítása. Az elutasítók azzal érveltek, hogy egy katolikus ünnep nem alkalmas a nemzeti egység kifejezésére. Miután a viták ellenére Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította az István-napot, több felekezet és nemzetiség is tiltakozott.[4]

Kovács Ákos etnográfus-történész szerint az augusztus 20-i Szent István-nap nem tudott valódi ünnepé válni, mert az egyházi és világi elemek összemosódása miatt az esemény összetartás helyett szétválasztja az embereket
 
 
0 komment , kategória:  Család  
Vitaminhiány
  2018-04-19 12:36:21, csütörtök
 
  Vitaminhiány

nagy ára van a ,,felfújt" zöldségeknek és gyümölcsöknek

Sokan kilószám esszük a gyümölcsöt, zöldséget, mégsem úsztuk meg a hideg évszakot betegség nélkül. Nemzetközi és magyar kutatások is igyekeznek alátámasztani, hogy mára sokkal kevesebb vitamin és ásványi anyag van a zöldségekben, gyümölcsökben és az állati eredetű élelmiszerekben, a húsban és a tejtermékekben is, mint évtizedekkel ezelőtt. Valóban így van?

Legyen minél nagyobb, ellenálló a kártevőkkel szemben, nőjön meg minél gyorsabban - ezek a nagyüzemi mezőgazdaság legfontosabb értékei. A beltartalom, a valódi érettség kevésbé hangsúlyos sajnos. Egyes nemzetközi és hazai vizsgálatok azonban arra figyelmeztetnek, hogy az elmúlt évtizedekben a mennyiségre koncentráló vegyszeres gazdálkodás kimosta a termőföldből a legfontosabb ásványi anyagok nagy részét, így a növényekben is csökkent ezek aránya. A témát itthon dr. Márai Géza, a gödöllői Szent István Egyetem címzetes egyetemi docense vizsgálta.


VAJON TUDSZ BELŐLÜK ELEGET ENNI?! (PROFIMEDIA)

Csökkent vagy sem?
A kutató a 60-as évektől 2005-ig elemezte bizonyos növények vitamin- és ásványianyag-tartalmát. ,,Az elmúlt negyven-ötven évben a vegyszeres nagyüzemi termesztés térhódítása és a savas esők miatt megváltozott a talaj összetétele. Kalciumban, magnéziumban és mikroelemek (pl. vas) tekintetében elszegényedett, ami Magyarország termőföldjeinek mintegy hatvan százalékát érinti. Ezt részben tudomásul véve, részben mérve arra voltam kíváncsi, hogy vajon a növények vitamin- és ásványianyag-tartalmát hogyan befolyásolta ez a változás" - mondja dr. Márai. Feltételezte, hogy a növényekben is kialakul ez a hiány, ahogyan az ezeket fogyasztó állatokban (hús, tej) és az emberben is. A vizsgálathoz nem egyedi mintákat, hanem hivatalos országos adatokat használt (ezek úgy születnek, hogy az állam az összes laborból, vizsgálati helyről bekéri az eredményeket és azt átlagolja). Elemzéséből az látszik, hogy vannak olyan növények, amelyeknek drasztikusan csökkent a kalciumtartalma az elmúlt évtizedekben.

A kimutatás szerint ilyen például a paradicsom, aminek 1962-ben még 500 mg/kg, 2005-ben viszont már csak 90mg/kg volt a kalciumtartalma. Ezen anyag mennyisége körülbelül felére csökkent a sárgarépában, a zöldpaprikában, a kukoricában is. A publikált adatok közül a spenót volt az egyedüli, amelyikben napjainkban is majdnem annyi kalcium van, mint a hatvanas években. A vizsgálat szerint a vas mennyisége is kevesebb lett az elmúlt évtizedekben. Míg a 60-as években még 42mg/kg volt például a burgonya vastartalma, addig ugyanez 2005-ben mindössze 5 mg/kg volt, vagyis több mint nyolcadára csökkent. A répafélék esetében ennél is nagyobb csökkenést mutatnak az adatok: 130 mg/kg-ról 8 mg/kg-ra soványodott a vastartalom.

Kevesebb kalcium, több csontritkulásos beteg?
A szakember a kalcium csökkenését összefüggésbe hozta a csontritkulás elterjedésével. A kalcium ugyanis fontos szerepet játszik a csontok, fogak felépítésben, az izmok és idegek működésében, jelentősége van a véralvadásban is, de szinte nincs is olyan folyamat a testben, ami nem a jelenléte mellett zajlana. Testünk a kiválasztás során átlagosan 300 mg kalciumot veszít naponta, amit táplálékkal kell pótolni. Ha kevés kalciumot fogyasztunk, a csont kalciumraktárából lehet fedezni a szükséges mennyiséget a többi létfontosságú életműködéshez. Viszont ha a hiányzó kalciumot huzamosabb ideig a csontraktárakból kell fedezni, a csontok, fogak keménysége, sűrűsége és ellenálló-képessége csökkenhet. A krónikus kalciumhiány nyomán felnőttkorban csontlágyulás, csontritkulás alakulhat ki. A docens szerint az élelmiszerekben (hús, tejtermék, zöldség, gyümölcs) megjelenő kalciumhiány több más tényezővel együtt (például D3-vitamin-hiány) jelentősen hozzájárul a csontritkulás terjedéséhez: ,,Az orvosi statisztikai adatok szerint a 60-as években évente 130 ezer regisztrált csontritkulásos beteg volt, 2005-ben ez a szám átlépte az 1,2 millió főt, és az adatokból az is kitűnik, hogy azokon a területeken jelentkezik nagyobb arányban, ahol a hivatalos adatok szerint a talaj rosszabb minőségű."

Márai Géza a Budai Gyerekkórház saját vizsgálatát is említi példaként. Itt 1999 és 2001 között kétezer-ötszáz gyerek táplálkozási szokásait és napi kalciumbevitelét, csontállapotát vizsgálták és arra jutottak, hogy a gyerekek 66 százaléka nem kapja meg a napi szükséges kalciummennyiséget.

A német paradicsom sem jobb
A magyar kutató vizsgálata nem egyedülálló, számos nemzetközi vizsgálat is született már az elmúlt évtizedekben, amelyek hasonló eredményt hoztak.

A Texas State University 2004-ben publikálta adatait az American College of Nutrition folyóiratban. A vizsgálat során az USA Mezőgazdasági Minisztériumának 1950 és 1999 közötti adatait tanulmányozták negyvenhárom különböző zöldség és gyümölcs esetében. Jelentős csökkenést találtak a fehérje, kalcium, foszfor, vas, B2-vitamin és C-vitamin tekintetében. Úgy találták, hogy ezt a csökkenést a nagyüzemi mezőgazdaság túlsúlya idézte elő. A Kushi Kutatóintézet is hasonló eredményekre jutott miután 1975 és 1997 közötti adatokat elemeztek 12 zöldséggel kapcsolatban: a kalcium 27 százalékkal, a vas 37 százalékkal az A-vitamin 21 százalékkal, a C-vitamin pedig 31 százalékkal lett alacsonyabb az elmúlt évtizedekben. Dr. Márai Géza a Német Táplálkozási Társaság által készített kutatásra hivatkozott, amelynek során német, dán, angol és svéd adatokat elemeztek. A 2004-ben publikált adatok alapján a paradicsom magnéziumtartalma 78,5, a kalciumtartalma 77, C-vitamin tartalma 74, folsav tartalma 88,5, A-vitamin tartalma pedig 92,4 százalékkal csökkent.

,,A különböző forrásból származó vizsgálati eredmények összehasonlításánál nem szabad figyelmen kívül hagyni a vizsgálati körülményeket, a vizsgálatok eredeti célját, az alkalmazott módszertant, és azokat a termesztési körülményeket, termőhelyi adottságokat, ahonnan a minták származnak" - hívja fel a figyelmet dr. Tirczka Imre, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság-és Környezettudományi Karának egyetemi docense. ,,Úgy gondolom, itt lenne az ideje ezzel a kérdéssel behatóbban foglalkozni."

Márai Géza szerint az évtizedek alatt sokat fejlődött mérési módszereknek éppen ellenkező eredményre kellett volna jutnia: ,,A harminc-ötven évvel korábbi, kezdetlegesebb laboratóriumi módszerekhez képest napjaink csúcstechnikája alaposabban és pontosabban képes mérni a termőtalajt vagy a zöldségek, gyümölcsök ásványianyag- és vitamintartalmát. Ha ezek állapotában semmi változás nem történt volna, akkor sorra magasabb értékeket kapnánk. Viszont a valóságos helyzet éppen az, hogy mindezek ellenére bizonyítottan csökkentek ezek az értékek."



Jobb a biozöldség?
,,Egyre több konkrét bizonyíték igazolja, hogy a biozöldségeknek, gyümölcsöknek és gabonáknak magasabb a C-vitamin-, vas-, magnézium-, foszfor-, és kevesebb a nitrát-, és növényvédőszer-maradvány tartalmuk" - mondja dr. Márai Géza, amiről több hazai és nemzetközi kutatás is született már. Ő maga hivatkozik a washingtoni táplálkozási tudós, Worthington kutatására, aki a konvencionális és a biotermények beltartalmi értékét vizsgálta. A biotermékek 27 százalékkal több C-vitamint, 21,1 százalékkal több vasat, 29, 3 százalékkal több magnéziumot tartalmaztak. Tirczka Imre szerint is elgondolkodtató, hogy a hagyományos gazdálkodásban csak a nitrogént, foszfort, káliumot pótolják vissza, a mikroelemek közül nagyon keveset.


MÁR NEM ANNYI AZ ANNYI (PROFIMEDIA)

A növényeknek viszont ezekre is szükségük van, mondja: ,,Kérdés, hogy mennyire tudják ezen igényüket kielégíteni a talajból, milyen készletekkel rendelkezik ezekből a talaj, és mennyit tudunk ebből mi a gazdálkodás során visszapótolni? Az ökológiai gazdálkodásban alapvetően szerves trágyákat használnak, melyek a makroelemeken kívül mezo- és mikroelemeket is tartalmaznak, így a gazdálkodás során keletkező melléktermékek visszaforgatásával ezek az anyagok is visszakerülnek a rendszerbe, és a növények számára újra felvehetővé válnak. A hagyományos és az ökológiai gazdálkodásból kikerülő termékek minősége közötti különbségeket mostanság sokan vizsgálták. A tesztekből kiderül, hogy bizonyos paraméterekben valóban kedvezőbbek a biotermékek."

 
 
0 komment , kategória:  Család  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 1760 db bejegyzés
Összes: 10839 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 74
  • e Hét: 10208
  • e Hónap: 27391
  • e Év: 849310
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.