Regisztráció  Belépés
kannalidia.blog.xfree.hu
A barátság szent dolog, védeni, óvni kell, Ki mit fektet belé, annyit vihet csak el. KOZMA ANNA LIDIA
1953.07.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 23 
Édesanyám emlékére
  2016-02-18 23:33:51, csütörtök
 
 

 
 
1 komment , kategória:  Család  
A lányom és az unokám
  2015-12-26 16:32:05, szombat
 
  A lányom és az unokám



 
 
3 komment , kategória:  Család  
Végh Mária Tévedsz
  2015-11-15 17:56:33, vasárnap
 
 







Végh Mária

Tévedsz

Tévedsz, hogyha azt hiszed
A szerelem csak játék
Vagy lobogó fáklya
Mely ujjaidra ráég.
Nagy dolog a szerelem
S hogy múlnak az évek
Még nagyobb lesz, meleg kendő
Úgy betakar téged.
Erő elszáll, szépség hervad
Jön az ősz, a tél is
Aki szeret melletted lesz
Megbecsül majd mégis.
Az életet véges - végig együtt kell leélni
Úgy válik el, mit ér a nő, és mit ér a férfi.
Jót és rosszat megosztani
Kacagni, és sírni
A szerelem dal
Mit együtt kell megírni.






 
 
0 komment , kategória:  Család  
Kun Magdolna..Egyszer
  2015-10-10 00:19:30, szombat
 
 


Egyszer


Egyszer, ha már elérhetetlen
távolságban leszek tőled fiam
... és vánszorgó lábnyomom is elfújja a szél,
nem hagyva magad körül porszemnyi
emléket sem, mi rólam mesél,
jusson eszedbe gyermekkorod
mosolygó napjai.
Láss magad előtt egy képet,
ahol ketten állunk, te meg én...
Talán hároméves lehettél,
mikor határozott szavakkal mondtad
- szeretlek-
S abban a pillanatban
valami leírhatatlanul jó érzés melengette
lelkemet
Hittem, hogy az életnek,
ennél boldogabb percei nincsenek,
nem lehetnek,
mert, aki így szeret, az soha
nem fájdíthat szíveket.
Emlékszel arra, mikor sírós szemeiddel
esdőn néztél rám
s én féltő mozdulattal hajoltam hozzád,
hogy karomba vegyelek,
mert, ha ölelhettelek,
felszáradtak arcunkról a könnyek
s napfénnyé változtak
az ereszekre lecsorgó, hulló esőcseppek.
Emlékszel, elengedtelek,
mikor szabadságra vágytál.
Repülhettél, mint a szárnyait kitáró sas,
mely, akkor is átszeli a tengert,
ha tajtékzó hullám sodorja...

De az a sas, az a sas, fiam,
a végtelenbe szállva is tudja,
honnan indult el, és hol van
régi otthona...

Kun Magdolna








 
 
0 komment , kategória:  Család  
Szabó Lőrinc- Ébredés
  2015-10-09 11:47:50, péntek
 
 









Szabó Lőrinc- Ébredés

Áttetsző arany ingében ragyogva
jött a nyári hajnal az égen át:
azt hitte, hogy még alszom, mert mikor
házam elé ért, elmosolyodott,
körülnézett s a nyitott ablakon
nesztelenül beugrott a szobámba,
aztán könnyű ingét ágyamra dobva
bebújt hozzám a takaró alá.
Azt hitte, hogy még alszom s megölelt
s én mozdulni se mertem, félve, hogy
felébredek és álomnak remélve,
hogy ébren vagyok...és húnyt szemmel és
mozdulatlanul és remegve tűrtem,
hogy karjaimba fészkelje magát,
s mintha egyetlen érzék erejébe
gyűlt volna testem-lelkem minden éhe
és szomja és a beteljesedés
minden ígérete, csak a tapintás
néma ajkával s vak szemeivel
szürcsöltem, láttam, éreztem, öleltem
az égi vendég ajándékait:
ujjainak játékában a napfény
lobogó lepkéit, karjában a
rét illatának harmatos husát
s egész testében az egymásbaringó
felhők mindenütt egyforma ölét.
Mondom, húnyt szemmel, mozdulatlanul
feküdtem ott gyanútlan karokban,
de mikor végre álom s ébredés közt
félig tolvaj s fél-részeg öntudattal
megloptam az istenek gyönyörét,
nem bírtam tovább és csókolni kezdtem
és felütöttem a szememet...Ő
ép fölnézett rám: A kedves mosoly
megüvegesedett rémült szemén,
arcán elsápadt és kigyúlt a szégyen:
Te meglestél!... - sikoltotta s felugrott
és menekült, már az ablakhoz ért
és belefoszlott a hajnali égbe.
Én felültem és értelmetlenül
és soká bámultam magam elé:
szénaszag csapott be az ablakon,
messziről zúgott a hegyi patak,
a szoba még sötét volt, de a nap már
ágyamra tűzött, és a takarón
úgy pihent a fény tűzfátyola, mint
egy odadobott könnyű arany ing.







Hajas István: Ne sírj, Anyám!

Anyám, ha erre Nyugat felé nézel
S hiába várod bujdosó fiad,
Ne sírj Anyám, ha borús még az égbolt,
Egyszer felderül, egyszer felvirrad.
Egyszer, ha majd az ajtódat kitárod,
A hajnalpír az arcodra ragyog:
Ott áll előtted fiad, akit vártál,
S kiáltom: Anyám! Ne sírj, itt vagyok.

Hoztam a hajnalt, amit várva-vártunk.
Zokogva léptük át a szent határt.
Amerre jöttünk, ölelő karokkal
Egy eggyéolvadt nemzet lelke várt.
Ezernyi kérdés szállt el az ajkakról:
Mi van fiammal, jön-e az uram?
Kisunokámat hozza-e a lányom,
Hát a vejemmel, menyemmel mi van?

Jönnek. Mind-mind és örökbékét hoznak,
A bujdosásból Krisztus visszatért.
Ne sírj, Anyám, ha apám nem jöhet már,
Halálba ment a magyar nemzetért.
Ne sírjatok, kik mindhiába vártok!
Virág fakad a hősi sírokon.
Vérünk és könnyünk nem folyt el hiába,
Magyar áll őrt, az őshatárokon!

Anyám, nem lesz több rémületes álmod,
Szent küszöbödön őrködik fiad.
Hősi síroknak békés álmodói
Pihenjetek meg - hazátok szabad!
Testvérkarokkal - magyart átölelni
A bujdosóknak hada hazatart.
Amerre járnak, örömkönnyes arccal
Zengik, hogy: "Isten, áldd meg a magyart!"







József Attila: Nem, nem, soha!

Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége,
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!

Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő - a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő - erős lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!

Majd nemes haraggal rohanunk előre,
Vérkeresztet festünk majd a határkőre
És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!! -
Szembeszállunk mi a poklok kapuival!

Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár,
Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ
Teljes egészében, mint nem is oly régen
És csillagunk ismét tündöklik az égen.

A lobogónk lobog, villámlik a kardunk,
Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk!
Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.

Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen!
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha Árpád honát!




 
 
0 komment , kategória:  Család  
Nincs Cím
  2015-09-27 18:24:40, vasárnap
 
 



























 
 
0 komment , kategória:  Család  
Nagy Dezső Zoltán Lelkünk egészsége
  2015-05-29 21:11:27, péntek
 
  NYARAL A CSALÁD!







Nagy Dezső Zoltán

Lelkünk egészsége

Az ember, míg gyermek, még őszinte, önmagát adja,
Belső valódi világát hűen tükrözi az arca és szava.
Aztán megtanul úgy viselkedni, hogy sikeres legyen,
Megtanul szerepeket eljátszani, elégedettséget elérve.

A megfelelési kényszer erősebb lesz, mint a valódi ,,én",
De ennek semmi köze ahhoz, amit belsőleg meg is él.
Ha a sikerek mellett is azt érezzük, hogy szomorú,
Azért van, mert lelki kötöttségeiből nem szabadul.

Képzeljük kicsit a helyébe magunk, mi lehet a bajunk?
A lelkünk kiált a jogáért, mert kényszer börtönébe zártuk.
Joga és egyben küldetése is pedig, hogy önmaga legyen,
Mit rákényszerítenek az számára nem más, mint teher.

Minden bajunk és betegségünk csupán azt sugallja,
Hogy nem vagyunk önmagunk, utunk más felé mutat.
El kell, hogy hagyjuk e szerepjátszást, és legyünk bátrak,
Vállaljuk önmagunkat, egész emberré, egészségessé válva.







Muhi János: Fiamnak

Átadtam mindent,
Most rajtad van a sor.
Mosolyogni nehéz,
De te csak gyakorolj.
Rád vár most, fiam,
Az egész világ.
Szenvedni könnyű,
De te éld meg a csodát.

Nem is volt régen,
Amikor vártalak.
Fátyolos szemmel
Karomban fogtalak.
Kísértem lépteid,
Vigyáztam reád.
Akkor is, amikor
Széthullott a család.

Szeretlek téged,
Amíg a szív dobog.
Bármi is lesz,
Te csak mosolyogj.
Én veled leszek mindig,
S vigyázok rád.
Mert a fiam maradsz,
Addig míg a világ világ.

Nem mondom neked,
Hogy könnyű lesz minden.
De az életed,
Az a legfőbb kincsem,
Derűs éjszakán,
Ha szomorú szíved,
Nézz a csillagokra,
És én ott leszek.






Muhi János: Mesélj apu

Mesélj nekem apu,
Mi az, hogy becsület?
Hogyha az van nekem,
Jár érte tisztelet?
Milyen lesz apu,
Az igaz szerelem?
És ha majd elmúlik
Akkor az fáj nekem?

Vannak-e apu,
Ma is istenek?
Hisznek-e még bennük,
Most is az emberek?
Van-e tényleg élet
A halál után?
És ha ezt kérdezem,
Miért nézel bután?

És ha majd felnövök,
Nekem is lesz sorsom?
Mert most a tanulás,
Az a legfőbb gondom.
Miért lesznek rosszak,
Apu, az emberek?
Hogy lehet, hogy vannak
Éhező gyerekek?

Ha a munkádért mindig
Megkapod a béred.
A hónap végén akkor
Miért nincsen pénzed?
Ha rám nézel, látom,
Fátyolos a szemed.
Hogyha én nem lennék,
Könnyebb volna neked?

Hogyha öreg leszek,
Nekem is lesz szagom?
És az unokákat
Én is elronthatom?
A szomszéd néniből
Mikorra lesz banya?
Hogy lesz egy országból
Mocskos zsiványtanya?

Sok mindent nem tudok,
De egyet, elhiheted,
Megmutattad nekem,
Milyen a szeretet.
Ne búsulj, apa,
Nem számít a pénzed,
Mert jó, hogy velem vagy,
Én így szeretlek téged.
















 
 
0 komment , kategória:  Család  
Geisz László:Útravaló, unokámnak...
  2015-04-20 01:25:47, hétfő
 
 











Útravaló, unokámnak...

Sok éve már, e pillanatra várok,
s gyakran hittem, nem érem meg talán.
Most meghatottan, itt, előtted állok,
hisz' megszülettél, első unokám!

Az ősz fejemnek ajándék a léted,
tudom, ma még ezt meg nem értheted.
Tán nem leszek már mikorra megérted,
ezért most mondom mindezt el neked.

Ne szidd a sorsod, ha rosszabb a vártnál,
s az élet gyakran nem kegyes veled.
Ha gyémánt helyett csak szenet találtál,
a boldogságod még meglelheted.

Ne tévesszen meg ékszer csillogása,
a gyémánt csak egy rideg drágakő.
A szeretetnek nincsen földi mása,
s a szénnek hője szívmelengető.

Vedd észre léted sok apró csodáját,
ha vadvirágon pille megpihen,
mikor tavasz felölti új ruháját,
vagy szellő leng faágon szelíden.

Sok mindent kell majd megtanulni néked,
a szerzés mániája gyötrelem.
Az aranyalmát is rághatják férgek,
s a túlzott jólét ritkán bűntelen.

Ne irigyeld a gazdagok világát,
hisz' árnyék nélkül fény meg nem terem.
Én tudom, hogy sok szeretet, mi vár rád,
a fő csak az, hogy egészség legyen.

Geisz László











Gyermek kérdések...

Mennyi titok és rejtély,
amit meg kell fejteni,
mennyi csoda és varázs,
mit be kell bizonyítani.

Álomszerű, valós mesék,
és mesékbe szőtt valóság,
tenger cseppben mért kérdés,
mert tényekben az igazság.

Lehet fű, fa, virág, madár,
bogarak, állatok. Érdekes.
Mi, hogyan, miért, minek?
Mind egyformán lényeges.

Csak győzd szusszal, felelettel,
hisz ilyen minden kisgyerek,
szeme hálás pillantása,
válaszokért köszönet...

Alkony Zagyi Gáborné











Ha tiszta a szívünk...


Hittük, mi valóban erősek leszünk
őszinték, igazak, szépek
nem őröl szét hazugság és önzés
súlyos malomköve - a múló évek
mi nem hazudjuk szépnek a csúnyát
jónak a gonoszt, okosnak butát
mi nem mondjuk a láncra, hogy ékszer,
s az igazság gyémántját adjuk tovább.
Felnőttünk aztán, s hiába hitünk
erősebbek már az érvek
élni kell, dolgozni, nevelni gyermekünk
a szép szavak semmit sem érnek
csak belül vívjuk az utóvéd- harcokat
sok aljasság ellen a végső csatát
de karunk még erős, hitünk a régi:
ha tiszta a szívünk, nem törnek át!

Kis-Mezei Katalin











Hiszem...


Hiszem, hogy a jó erősebb a gonosznál,
A szeretet hatalmasabb a gyűlöletnél,
A megbocsátás erősebb a bosszúnál.

Hiszek az ember jóságában mely minden hamisságon,
Minden álnokságon, rosszindulaton és gonoszságon,
Minden emberi durvaságon és önzésen túl létezik.

Mert hiszem, hogy az ember eredendően jó.
Jobb annál, mint amit tesz,
Igazabb annál, mint amit mond,
Finomabb annál, mint amilyennek látszik.

Henri Boulad











Szívhang


Hiszek a csodában
egy boldogabb világban
ahol az emberek szívében
csak a szeretet lakik
ahol a félelmet nem ismerik.

Hiszek a csodában
egy őszintébb világban
ahol bízhatunk egymásban.
Nincs hazugság, ócska színjáték
ahol a szeretet létkérdés.

Hiszek a csodában
egy élhetőbb világban
ahol mindegy a származás
ki rokon, ki barát
ahol a szeretet valóság.

Hiszek a csodában
egy emberibb világban
ahol a vagyon nem érték
nincs közöny, sem irigység
ahol a szeretet ajándék.

Hiszek a csodában
egy olyan világban
ahol nem "bűn" a szegénység
nincs hírnév, sem kiváltság
ahol a szeretet gazdagság.

Rózsahegyi Anita






 
 
3 komment , kategória:  Család  
Barátnőm szép üzenete köszönöm
  2015-01-23 10:59:19, péntek
 
  HIÁNYZOL ANYA A LELKEM HALDOKLIK SZERETLEK

Megint haza indulok nemsokára
Nagy, néma csend borul a kis szobára.
Üres, kihalt lett, az ajtaja zárt.
Nincs már ott, aki eddig haza várt.
Békülten kimondom: Elköltözött.
Nem lakik többé az élők között.
Ó, hogy várt mindig, milyen nehezen!
Szorongva leste, mikor érkezem.
S egyszer csak elébe léptem,
Hogy felragyogott az a kedves kék szem!
Pedig szolgálatom hívó szavára
Én olyan gyakran hagytam őt magára,
És neki úgy fájt minden búcsúvétel:
Körül tipegett anyai féltéssel...
Amíg csomagoltam és rendezgettem
Szeme kísért...csendesen ült mellettem
s bele sűrítve szóba annyit mondott!
Azután...egyszer ő is útra kelt.
Végső tekintetével átölelt,
És indult...hangtalanul, csendesen.
Elment! Elment! Hiába keresem.
Ő utazott el!- ismételgetem:
Tudta, hogy örök hajlék hívja fenn
És most, előre ment és haza vár,
Csak egy kevés idő van hátra már,
S ha véget érnek próbák,földi harcok
Megint meglátom azt a kedves arcot
Ott, ahol többé nem kell búcsút venni-
Kicsiny szobánk most csendesen fogad,
De csendje is tud drága titkokat...
Hogy várt mindeddig....
hogyne várna rám:
Haza vár most is az ÉDESANYÁM. SZERETLEK ANYA A LÁNYOD




Mégis-mégis várlak Mama

Tudom, hogy nem jössz Mama,
mégis-mégis várlak,
mint puha meleg kincset fogom a ruhádat,
és hozzásimítom arcom, hadd érezzem át,
édes parfümödnek virágillatát.
Tudom, hogy nem érlek el, bárhová is mennék,
hisz a távolságot nem győzheti néhány kicsi lépés,
de mikor este van, és csillagszemed látom,
átlátok Mama a fényes mennyországon.
Látom, hogy ott ülsz, és könnyeid hullatod,
hiába ölelnek gyöngyhajú angyalok,
neked, csak értem fáj annyira a szíved,
értem, ki visszasírja gyermekmeséidet.
Üres a ház Mama, üres nélküled,
a bútorok, az álmaim mind-mind eltűntek,
csak egy tőlem kapott rajz maradt a hófehér falon,
mely neked készült egy ünnepi napon.
Próbálom a hiányt ki nem mutatni,
de nem tudom Mama, mert itt bennem valami,
újra és újra feltépi a sebem,
azt, ami forratlan, mi nem gyógyul be sosem.
Tudod Mama, amíg emlékemben élsz,
olyan, mintha kettőnk között nem szűnne a lég,
s e lég újra hallatná hangod bársonyát,
melyben eggyé válik majd
a föld és ég-világ.


Anyám könnyei

Mikor Anyám sírni láttam, én is vele sírtam,
hogy ne érezze magát egyedül maradtan,
mert tudtam, mikor baj van,
nem talál oltalmat ölelő karokban.

Mikor Anyám szemét könnyek lepték el,
virágot téptem gyermekkezemmel.
Akkor ő mosolygott és szelíd hangon mondta,
ha most megállna az idő, hej de jó is volna.

Anyám ma már nem sír,
nem hullik a könnye,
mert boldog kacajt fest rá,
Isten fény-ecsetje.

Kun Magdolna

A legszebb szó

Születünk, s meghalunk ez az élet sora,
Ám a világunk legszebb szava mindig ez lesz: édesanya.
Örökké így volt nem lesz másként soha,
Életünk legszebb szava az, hogy édesanya.

Ő az egyetlen ki mindig vár haza,
Sohasem haragszik, ő az édesanya.
Időnként megdorgál, ám szeretni nem szűnik soha,
Míg csak él, mindig reszket érted, ő az édesanya.

Akármilyen jól, vagy rosszul megy életed sora,
Hozzá mindig oda bújhatsz, ő az édesanya.
Szólíthatod bárhogy, anyu vagy anya,
Mégis így, a legszebb: édesanya.

Van úgy, hogy az élet hozzá is mostoha,
Akkor te öleld át, mert neked ő az édesanya.
Ha majd megöregszik, tudd hogy úgy vár haza,
Mint tán soha senki, mert ő édesanya.

Köszönd meg hogy élhetsz, s ne bántsd meg őt soha,
Csókold, szeresd mindig, mert ő az édesanya.
Míg ember él a földön, ne haljon ki szava,
Mert a világon a legszebb szó mindig ez lesz: édesanya. (Turoczi Katalin)

 
 
0 komment , kategória:  Család  
Nincs Cím
  2014-12-30 21:34:59, kedd
 
 






SZENT ESTE....

Díszt öltött illatán e szent este,
sötét éj a csend, reményt keresek.
Kezedbe teszem puszta lelkemet,
nincs másom, mint a szívem ma neked..

Lyukas zsebekben reszket a magány,
könny sóhajt a magyar arcon ma már.
Éhező szemet vet édes hazám,
csillagfényű karácsony éjszakán.

Aranyló csipkét sző a bűntudat,
mint gyémánt, csillog fa alá hullva.
Pénz, ragyogás, torz értékek dúlnak,
ünnep hite így szégyenbe fullad.

Hűs fenyőn száll az angyali álom,
Messiás született, hogy megváltson.
Harang csendül roskadó imánkon,
nyíljon béke az egész világon!

Légy ajándék, ember az embernek!
Öleljen át áldás és kegyelem!
Kihűlt a világ, szennyes és beteg..
Gyújtsd a fényed és a szereteted!

Németh Noémi © 2014. december 24.











SYLVESTER ANITA
NÉLKÜLED

A december mindig ajándékoz.
Hitet, reményt, nagyra nyílt szemekkel,
fényt a sötétben, csengő harangot,
ahogy karodba öltöm a kezem.

Eljöttél, mert el kellett hát jönnöd,
nem maradhattam én sem nélküled.
A várakozás, mit lélek hordoz,
csak a megjelenéseddel tűnt el.

Remélem, már minden így is marad,
ahogy szívemre tetted szívedet,
összeért bennünk a múlt és jövő,
fényes lángot lobbantott a jelen.

Most itt állok egyedül a hegyen,
a magányom oldja a feszület,
félelmeim a csendbe szétszórom,
hiányodat viselve nélküled.











Szeretnélek megajándékozni.
Örömöm és békém Neked adni.
Köszönöm, a szereteted,
Köszönöm az áldást.
Felajánlom helyette,
Szívem tisztaságát.
S ha a boldogság madara
Egyszer válladra száll,
Ezt az érzést kérlek
Te is így add tovább.

Szép napokat, vidám hetet,
mindig-mindig sok örömet!
Egészséget, boldogságot,
örömteli vidámságot!

Videót készítette:Szebenyi Judit
Képek-Internet











Csak addig menj haza..

Csak addig menj haza, amíg haza várnak,
Amíg örülni tudsz a suttogó fáknak,
Amíg könnyes szemmel várnak haza téged,
Amíg nem kopognak üresen a léptek...

Csak addig menj haza, amíg haza mehetsz,
Amíg neked suttognak a hazai szelek.
Hajad felborzolják, ruhád alá kapnak,
Nem engednek tovább, vissza - vissza tartanak!

Két karod kitárva - ahogy a szél is neki fut a fáknak -
Vállára borulhatsz az édesanyádnak!
Elmondhatod neki a JÓT, de a rosszat el Ne MONDD!
Ne tetézd azzal nagy kazlát a gondnak!

S ha majd az a ház már nem vár haza téged,
Mikor üresen kopognak a léptek,
Amikor a nyárfa sem súgja, hogy várnak,
Akkor is majd vissza, haza visz a vágyad...
Amíg azt a kaput sarkig tárják érted,
Amíg nem kopognak üresen a léptek,
Csak addig menj haza, amíg haza várnak,
Míg vállára borulhatsz az... ÉDESANYÁDNAK !











Maczali József Máté
Karácsonyi dal

Újra itt a karácsony,
Köszöntelek barátom,
Huncutságod páratlan,
Ne legyen okod bánatra;

Egy álomszép ünnep vár,
Erről beszél a madár,
Kívánok neked
Nagyon sok boldog karácsonyt!











Szabadi Lívia
Karácsony-remény

Ébred a világ,
megváltásra kész
szív, remény, imák,
várnak születést,
Mária ölén
nyugvó kisdednyi
álmot, ölelést,
s boldog karácsonyt!













Dan Ibolya Csillag
Csodálatos hír

Mennyországból jelentés érkezik:
"Kis gyermek jászolban születik
Jézus csecsemő testben mutatkozik."
Egész földön repül a hír, visszhangzik.

Elhagyta Jézus a mennyei hírnevet,
Alázatosságban földön élni.
Áldozatban szenteljen emberséget,
Lelkekbe szeretet-vallomást tenni.

Milyen csodálatos hír! Messiás született!
A szerény jászolban látták a pásztorok,
Fényes csillag egy Császárról hirdetett,
Távolról követték a három mágusok.

A jó hír kétezer éven át szólt,
Megállás nélkül, múltból, jövőben.
Teljesült, mit Ézsaiás jósolt
Könyvében, régi időkben:

"Szűz Mária szülni fog Fiút
Emberiség számára.
Mindenkihez a jó hír eljut,
Született mentés Császára."

Nem a palotában, ahogy jogos lett volna,
A jászolba jött, alázatosságot tanítson.
Ma a hír, tudod, emberiségnek mit szólna?
"Kereslek, szeretlek, nem csak mikor Karácsony"

Milyen csodálatos hír! Messiás visszatér!
Ígérte, emberiség után fog-jönni.
Méhek, zümmögő imánk, szívünkkel égbe tér,
Nemsokára, ég hajnalán, lesz lelkünk isteni.











Nagy Sándorné
Fehér karácsony

Fehér karácsony,
Friss, meleg kalácsom.
Terített asztallal
Várom a családom.

Pompázik a fenyő,
Csillog a dísz rajta.
Apró ajándékok
Lapulnak alatta.

Apró ajándék,
De van annál, nagyobb kincs.
Számunkra tőle,
Nagyobb talán nincs.

Bővült a család,
Itt van a kis unokám.
Az ő mosolyát
Semmiért nem adnám.

Fehér karácsony,
Együtt a családom.
Békés ünnepeket mindenkinek!
Szívből kívánom!











 
 
0 komment , kategória:  Család  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 23 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 6 db bejegyzés
e év: 17 db bejegyzés
Összes: 6924 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 764
  • e Hét: 6025
  • e Hónap: 24395
  • e Év: 455804
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.