Regisztráció  Belépés
tunkiss.blog.xfree.hu
,,Ahol a szavak elhagynak bennünket, ott kezdődik a zene." HEINRICH HEINE Kiss Tünde
2014.04.07
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
Hallgassunk szép zenét!
  2017-10-01 09:21:34, vasárnap
 
 




Ezen a szép napsütéses őszi napon hallgassunk kellemes zenét: Brahms Serenade No. 2 in A, Op. 16 Link







Brahms 1 szerenád. Kellemes, vidám, az őszi napon feldobja a hangulatot: Link





 
 
0 komment , kategória:  Brahms  
Brahms: Ünnepi akadémiai nyitány
  2017-07-15 19:28:28, szombat
 
 




Az op. 80-as Akadémiai ünnepi nyitány (eredeti német címén Akademische Festouvertüre) Johannes Brahms 1880-ban írt zenekari darabja.

Brahms, az elismert zeneszerző abban a kitüntetésben részesült, hogy a Wrocławi (Boroszlói) Egyetem bölcsészkara díszdoktorává avatta. Az ünnepségre 1879. március 11-én került sor. Brahms, aki gyűlölte a nagy ,,felhajtást" a személye körül, előbb levélben köszönte meg az elismerést, de Bernard Scholz karmester, aki tulajdonképpen jelölte őt a címre, meggyőzte, hogy fajsúlyosabb köszönettel tartozik az intézménynek. A komponista egy diákdalokból építkező zenekari nyitány mellett döntött, amit 1880 augusztusában írt meg.
A darab bemutatója 1881. január 4-én volt az egyetemen. Első kiadása Nicolaus Simrock berlini kiadó nevéhez fűződik (1881).

Brahms vidám darabot írt, művében egyetemi diákdalokat dolgozott fel. Kompozíciójával éppen ezért a bemutatón nem kis megütközést keltett a hallgatóságban, az iskola méltóságokban, akik egy ünnepélyes, méltóságteljes darabot vártak, ehelyett mulatós, duhajkodó, sőt ,,ivós" dalokat hallottak a diákság életéből. Meg kell jegyezni, hogy művét maga Brahms is csak ,,Janicsár-nyitány" néven emlegette, a túlzott ,,csinnadratta", a nagydob, a cintányér és a triangulum erőteljes alkalmazása miatt. Ráadásul az egyik dalt még 1871-ben be is tiltották ,,felforgató" tartalma miatt, amit több helyen már feloldottak ugyan, de a tiltás Bécsben még az 1880-as években is érvényes volt. Emiatt a hatóságok két héttel késleltették a nyitány bécsi bemutatóját, tartva a diákság esetleges nem kívánt reakciójától.
A kompozícióban idézett első dallam - a trombiták bevezetésével - éppen a betiltott dal (Wir Hatten gebauet ein stattliches Haus) ami eredetileg egy türingiai népi dallam volt, innen került az 1819-ben feloszlatott, a szellemi és társadalmi megújulásért küzdő jénai diáktestvériség kapcsán - Daniel August von Binzer szövegével - a főiskolai diákság dalai közé. A magyar egyetemi diákhagyományokban a kohász himnusz őrizte meg kezdő dallamát. Érdekesség, hogy ez a dallam lett később Mikronézia himnusza. Azután sorra következnek az újabb dallamok: Der Landesvater, Was kommt dort von der Höh (a selmeci örökség Balekkeresztelő dala) , de a nagy ötlet a Gaudeamus igitur megjelenése, amely diadalmasan bontakozik ki az addigi dallamok anyagából, és végül az egész zenekar előadásában ezzel fejeződik be kompozíció.
Az Akadémiai ünnepi nyitány népszerű zenedarab, szimfonikus hangversenyeken gyakran adják elő, de részletei egyetemi, főiskolai ünnepségeken is gyakran felhangzanak. Dallamait a selmeci diákhagyományokat ápoló felsőoktatási intézmények hallgatói is jól ismerik, mint közismert diákdalokat.


Gaudeamus igitur Juvenes dum sumus.
Post jucundam juventutem
Post molestam senectutem
Nos habebit humus.

Let us rejoice therefore
While we are young.
After a pleasant youth
After a troubling old age
The earth will have us.


A Csikágói Fesztivál zenekart Solti György dirigálja: Link





 
 
0 komment , kategória:  Brahms  
Brahms: Tragikus nyitány
  2017-07-15 19:11:32, szombat
 
 




A Tragikus nyitány Johannes Brahms op. 81-es szimfonikus műve. 1880 nyarán írta, és a bemutatója még az év végén megtörtént.


Brahms összesen két zenekari nyitányt írt, gyakorlatilag egy időben: a Tragikus nyitányt és az Akadémiai ünnepi nyitányt is 1880 nyarán, Bécsben komponálta. A vidám diáknótákat és a Gaudeamust feldolgozó Akadémiai ünnepi nyitány mellett egyszerűen szükségét érezte, hogy egy sötétebb hangvételű művet is írjon. ,,Az egyik sír, a másik nevet" - írta a két kompozíciót jellemezve. Max Kalbeck, Brahms életrajzírója szerint a nyitány valójában egy tervezett Faust kísérőzenéhez készült, ami a Burgtheater számára készült volna.
A mű bemutatója megelőzte az Akadémiai ünnepi nyitányét: 1880 decemberében volt Bécsben, a Bécsi Filharmonikusokat Richter János vezényelte.
A komponista a bemutató után, 1881-ben, Bad Ischlben átdolgozta művét.



A Bécsi Filharmonikus Zenekart Leonard Bernstein vezényli:Link






 
 
0 komment , kategória:  Brahms  
Brahms 4. szimfónia
  2015-09-01 03:16:39, kedd
 
 




Johannes Brahms 1884-1885-ban írta 4., e-moll szimfóniáját (Op. 98). Bemutatója Meiningenben volt, maga Brahms vezényelt.

Brahms a 4. szimfóniát 1884 nyarán kezdte komponálni, a stájerországi Mürzzuschlagban, és két tétellel el is készült. A befejezés azonban 1885-re maradt, a további két tételt a nyár végére írta meg. Brahms Hans von Bülow-nak írt, szerény, egyben tréfás hangú levelében számolt be a szimfónia elkészültéről: ,,Itt fekszik néhány közjáték, amit együttesen általában szimfóniának neveznek ... egyre csak arra gondolok, milyen szíves-örömest kezdeném nálatok a mű próbáit. Egyúttal azt is remélem, hogy a nagyközönség tetszését elnyeri majd. Bár tartok tőle, hogy túlságosan árad belőle a mi hűvösebb éghajlatunk ... mert nálunk bizony nem érnek édessé a cseresznyék, Te nem is kóstolnál belőlük!" Brahms aggódott a bemutató miatt, mert műve meglehetősen komor hangulatúra sikeredett. A mű kétzongorás változatát még a zenekari bemutató előtt előadták egy szűkebb társaság előtt, Brahms és Ignaz Brüll játszott, és bizony a barátainak nem volt túl jó véleménye a darabról. Hanslick azt mondta, hogy az első tétel olyan, mintha két szellemes fickó ütlegelné; Kalbeck, Brahms életrajzírója pedig egyenesen azt tanácsolta, hogy a mű harmadik tételét dobja ki, a negyedik tételt tegye közzé önálló variációsorozat formájában, a megmaradt első két tételhez viszont írjon új scherzót és finálét.

Az aggasztó vélemények ellenére a bemutatóra 1885. október 25-én sor került Meiningenben, ahol Bülow híres zenekara működött, és előadásukban a 4. szimfónia hatalmas sikert aratott.



Teljes mű: Link






 
 
1 komment , kategória:  Brahms  
Brahms 3. szimfónia
  2015-08-04 20:42:36, kedd
 
 




Johannes Brahms 3., F-dúr szimfóniáját (Op. 90) 1883-ban írta. Bemutatója az év végén volt Bécsben, Richter János vezényletével.

Brahms a 3. szimfóniát 1883 nyarán írta Wiesbadenben, közel hat évvel azután, hogy befejezte 2. szimfóniáját. Ötvenéves volt, túl volt sok jelentős művén, elismert, tekintélyes zeneszerzőnek számított. A bemutató 1883. december 2-án volt Bécsben, a Bécsi Filharmonikusokat Richter János vezényelte. Érdekesség, hogy - bár Richard Wagner már meghalt az év elején - a Brahms-Wagner ellentét még élt, és a Wagner-hívők igyekeztek a premiert megzavarni. A zeneértő publikum azonban szívesen fogadta a kompozíciót, Brahms barátja, Eduard Hanslick zenekritikus a legtökéletesebb Brahms-szimfóniának tartotta.

A 3. szimfónia különös szépségű, a heroikus jelleg mellett lírai, egyben rejtélyes zenemű. Nem véletlen, hogy interpretációi közül a nagy karmesterek értelmezése gyakran erőteljesen eltér egymástól. Az eltérő megítélés már a saját korában is érezhető volt. Az ősbemutató karmestere, Richter János például Beethoven Eroica szimfóniájához érezte hasonlónak, Joachim József ezzel szemben - és némiképp meglepő módon - programzenei jelleget fedezett fel a műben. A program érzékelése Brahms szimfóniájában azért meglepő, mert Brahms éles ellentétben állt az ilyen zeneműveket komponáló zeneszerzők, például Liszt és Berlioz, vagy akár Wagner elképzeléseivel. Pedig a 3. szimfónia bizonyos értelemben valóban emlékeztet a Fantasztikus szimfónia megoldására. Ott a főtéma, egy rövidke zenei gondolat, a szimfónia minden tételében visszatér - minden alkalommal más és más hangulattal. Brahms szimfóniájában a kezdőmotívum feltűnik a középső tételekben, majd az első tétel főtémájával együtt - megváltozott arculattal - a szimfónia végén is visszatér. A kompzíció érdekes sajátossága a hangnem kérdése: ,,papíron" dúr hangnemű, összhatásában mégis moll jellegű, mert több és súlyosabb benne a moll karakter. Az első tétel például F-dúr alaphangnemű ugyan, de a dúr főtémát szinte végig moll kisterc ellenpontozza. A második tétel A-dúr melléktémája a feldolgozásban moll dallammá válik. A harmadik tétel eleve moll alaphangnemű, a negyedik is moll témával kezdődik. További érdekesség, hogy voltaképpen a szimfónia valamennyi tétele halkan fejeződik be, ami a lírai jelleget hangsúlyozza, és a romantika korában egyedülálló megoldásnak számít.

Brahms ebben a szimfóniában is ragaszkodott a klasszikus formákhoz, műve négytételes. A két szélső szabályos szonátaforma, bár a negyedikben a feldolgozási rész nem a szokásos helyen van; a második tétel variációs jellegű, a harmadik pedig triós háromtagú forma:
Allegro con brio (F-dúr) (13,5-14 perc)
Andante (C-dúr) (~9,5 perc)
Poco allegretto (c-moll) (~6,5 perc)
Allegro (f-moll/F-dúr) (~9 perc)

Brahms szimfóniája, elsősorban a harmadik tétel - talán a többféle értelmezési lehetőség, talán a rejtélyesség, vagy a gyönyörű dallamok okán - számos filmben kapott fontos szerepet. Ezek közül a legismertebb a Szereti ön Brahmsot? című, 1961-ben készült romantikus francia-amerikai filmdráma, de ilyen az 1946-os film noir, az Undercurrent, vagy a 2013-as Kill Your Darlings. Dallamait felhasználták a könnyűzenében is, például Frank Sinatra, Carlos Santana, vagy Serge Gainsbourg. Szerepet kap a Civilization IV számítógépes játékban is. Forrás:
Link




Komplett mú Bernstein vezényletével a Wiener Philharmonikertől: A link szóra kattints Link










 
 
0 komment , kategória:  Brahms  
Brahms 2., D-dúr szimfónia
  2015-05-24 17:48:48, vasárnap
 
 
Johannes Brahms 2., D-dúr szimfóniája (Op. 73) az első utáni évben, 1877-ben készült el. Bemutatója 1877. december 30-án volt Bécsben.

Éles ellentéte az első szimfóniának, talán ez is magyarázza, hogy a bécsi bemutatón a közönség sokkal melegebb fogadtatásban részesítette.

Tóth Dénes Hangversenykalauz című művében így ír a második szimfóniáról: "Egész hangulatvilágában éles ellentéte Brahms első szimfóniájának. Amíg ott az élet viharos küzdelmei tombolnak, itt szelíd és nyájas természeti szépségekről, a nyár idillikus örömeiről szól a boldog ének. Amíg ott a zordon pátosz uralkodik, itt a bensőséges líra hangjai szólalnak meg.

Johannes Brahms


1877 nyarán a Wörthi-tó partján készült teljes szimfónia - egy hónap alatt, amíg az előzővel húsz évig birkózott a szerző. A bírálók pasztorál-szimfóniának nevezték el ezt a derűs, természeti képekben oly gazdag alkotást, amelynek szívhez szóló melegsége - a szerző szavaival élve - olyan, mintha egy ifjú házaspárhoz szólana.

'Ami itt elénk tárul, az mosolygó élet, boldog hömpölygő áradás és virágzás' - írja La Mara erről a vérbelien romantikus szimfóniáról, amely először a bécsi filharmonikusok hangversenyén szólalt meg 1877. december 30-án Richter János vezényletével, és az első szimfóniánál lényegesen melegebb fogadtatásra talált."

Az alábbi felvételen is a bécsiek játszanak, a karmester Leonard Bernstein:
Link

Bővebben a zenéről: Link





 
 
0 komment , kategória:  Brahms  
BRAHMS: 1. szimfónia
  2015-04-16 21:07:02, csütörtök
 
  BRAHMS I. SZIMFÓNIA, C-MOLL, OP. 68

(I. Un poco sostenuto — Allegro; II. Andante sostenuto; III. Un poco Allegretto e grazioso; IV. Adagio — Allegro non troppo, ma con brio.)



Szimfónia tervével első ízben 1854-ben foglalkozott Brahms. Ebben az időben tört ki hőn szeretett és nagyra becsült barátján, Schumannon az elmebaj, s a tragikus esemény megrázó hatása a készülő szimfónia első tételének drámai hangjában is megnyilatkozott. Ebből a műből mégsem szimfónia lett: végső formájában zongoraversenyként dolgozta fel a zeneszerző (d-moll koncert!). A szimfóniaírást ezután egyéb alkotások hosszabb időre háttérbe szorították, és csak két évtized elmúltával fejezte be Brahms I. szimfóniáját (1876). Akkor már a Haydn-variációk nagysikerű szerzőjének mondhatta magát.

Az első tétel elé lassú bevezetést iktatott, amely a mű sejtelmesen komoly hangulatát, dallamvilágának kromatikáját valami ködös borongásból engedi kibontakozni, mielőtt még a főtétel határozott — de nem Brahms többi zenéjének értelmében pregnáns ritmikájú — arcélét felvillantaná. A lassú második tétel motivikája Schumannra utal: az ő zongoraműveinek álomszerű világában nyílik ki egy-egy tétel ehhez hasonló, rövid és kifejező gesztussal. A harmadik tételt a zeneszerző nem nevezi scherzónak, holott tulajdonképpen az. De a pregnáns ritmika, kiélezett poének helyett itt is álmodozó-elmélázó a hangja — a német népdal hangja — inkább bölcsődal, mint tánc. A zárótételt ismét lassú bevezető előzi meg, igen gazdag kifejezési skálával, ékesen szóló dikcióval. Csak ezután hangzik fel az a dallam, amelyet általában Beethoven öröm-dallamához hasonlítanak: míg azonban az eleve széttörte az instrumentális forma kereteit, Brahms finálé-témája harmonikusan olvad a hangszerek együttesébe. A maga komolyságában ez is feloldódást, megbékélést, sőt: győzelmet jelent; a kóda diadaléneke pedig Wagner időbeli közelségére utal, akitől Brahmsot ugyan a kortársai szemében egy világ választotta el, de akihez az idő múlása mégis egyre jobban közelíti. Pándi Marianne
Link

Teljes mű Bernstein vezényletével: Link

Harmadik tétel:Link



 
 
0 komment , kategória:  Brahms  
Brahms: Változatok egy Haydn-témára
  2015-04-16 18:35:51, csütörtök
 
  Brahms: Változatok egy Haydn-témára

A Változatok egy Haydn-témára (német címén Variationen über ein Thema von Jos. Haydn) 1873-ban komponált Johannes Brahms műve, ami két változatban készült el: az Op. 56a. jelű zenekari, illetve az Op. 56b. jelű kétzongorás kompozíció. Közülük a zenekari változat az ismertebb, bemutatója 1873-ban volt Bécsben.

Brahms barátja, Carl Ferdinand Pohl, a Bécsi Filharmoniai Társaság könyvtárosa mutatott egy kéziratos kottát, amely szerinte Haydn egyik fúvós művét, az 1. divertimentót tartalmazta. Ennek a második tétele volt a Chorale St. Antoni (Szent Antal korál) című zarándokének, ami megragadta Brahms figyelmét, lemásolta jegyzetfüzetébe, és ezt a témát használta fel variációsorozata megalkotásakor. A Haydn-variációkat 1873 nyarán komponálta a bajorországi Tutzingban, nyaralása közben. A zenekari változat bemutatója 1873. november 2-án volt Bécsben, a Bécsi Filharmonikus Zenekart maga Brahms dirigálta. A kompozíciót egyértelmű elismeréssel fogadta a közönség, és nem sokkal később Lipcsében és Londonban is bemutatták. A kétzongorás verziót Brahms a bemutató után készítette el.

A 2000-es évek elején felmerült, hogy a nevezett téma talán nem is Haydn alkotása, nem illik bele Haydn stílusába, talán Ignaz Pleyel írta, esetleg más, eddig ismeretlen forrásból származik. Az állítás körül kialakult vita a mai napig tart, de Haydn szerzőségét már egyértelműen megkérdőjelezi a szakma.
Link




 
 
1 komment , kategória:  Brahms  
Kettősverseny (Brahms)
  2014-11-22 10:17:45, szombat
 
 
A Kettősverseny hegedűre és gordonkára Johannes Brahms a-mollban írt, Op. 102-es versenyműve. Ez volt a szerző utolsó zenekari darabja. A darabot Joachim József hegedűművész megbékítésére írta, a bemutatója 1887-ben volt Kölnben. Link

Link








 
 
0 komment , kategória:  Brahms  
Brahms: 2. zongoraverseny
  2014-10-24 07:53:43, péntek
 
  B-DÚR ZONGORAVERSENY, OP. 83

(I. Allegro non troppo: II. Allegro appassionato: III. Andante; IV. Allegretto grazioso)



1881 nyarán ezekkel a szavakkal számolt be Brahms egyik kedves tanítványához írt levelében új művéről: ,,...El akarom mesélni, hogy írtam egy egészen kis zongoraversenyt egy egészen kis, gyengéd scherzóval..." E tréfás híradás a zeneirodalom egyik leghatalmasabb koncertjére vonatkozik.

A B-dúr zongoraversenyben az érett mester foglalja össze művészi tapasztalatait. A két zongoraverseny ily módon az életmű két jellegzetes korszakát reprezentálja. Kétségtelen, hogy a fiatalkori d-moll koncert plasztikusabban mintázott, sötét arculata egységesebb benyomást kelt, mint a kései alkotás szélesre tágult világának kaleidoszkópszerű sokfélesége. Megtaláljuk ebben Brahms 1878-as itáliai útjának sűrített élményeit éppúgy, mint kései kamarazenéjének bensőséges vallomás-hangját, s bár felidézi a zeneszerző az első koncert démoni szenvedélyét, emellett ráismerünk az akkoriban divatos magyar műdalra is.

Ebben a versenyműben a szólóhangszer végérvényesen beleolvad a hatalmas szimfonikus együttesbe, ugyanakkor azonban a zongorajátékossal szemben alig győzhető követelményeket támaszt a komponista: szinte emberfeletti fizikai erőt, állóképességet, különleges izomzatot, mert csak így szólaltatható meg teltfogású hangzatainak dús tömege, viharzó oktáváinak monumentális áradata. A mű szimfonikus koncepciójára vall a műfaj történetében szinte páratlan négytételes felépítés. Állítólag — akárcsak a d-moll zongoraversenynél — itt is a második tételt illesztette utoljára a műbe a zeneszerző, miután a meglevő három tételt túlságosan egyszerűnek tartotta!
Link


Link





 
 
0 komment , kategória:  Brahms  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
2017.11 2017. December 2018.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 3 db bejegyzés
e év: 257 db bejegyzés
Összes: 580 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 80
  • e Hét: 1094
  • e Hónap: 2721
  • e Év: 46943
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.