Regisztráció  Belépés
memi59.blog.xfree.hu
A szeretet gazdagabbá teszi azt, aki kapja, és nem juttatja koldusbotra azt, aki adja. Szeretem a jó idézeteket, melyek elgondolkodtatnak, néha irányt mutat... Molnar Emma
1959.03.15
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
Márton napja, mint időjóslás napja:
  2016-11-11 17:29:23, péntek
 
 



Márton napja, mint időjóslás napja:
A tapasztalat szerint Szent Márton napja körül legtöbbször elromlott az idő és leesett az első hó. Ha hó esett, akkor azt mondták, hogy Szent Márton püspök fehér lovon jött.
Ha Márton napja fehér lovon köszöntött be, hosszú telet jósoltak, ha barna lovon jött, vagyis nem esett a hó, úgy tartották, karácsonyig nem is lesz. Ha kevés hó esett: Márton csak megrázta a szakállát.
"Ha jókedvű Márton, kemény tél lesz, borús Márton,  borongós tél" - mondja a rigmus.
Úgy tartották, hogy a Márton napra levágott lúd mellcsontja megmutatja, hogy milyen idő várható; ha barna volt: esős, ha fehér: havas telet vártak.
A galgamácsaiak szerint a Márton-napi jeges eső korai tavaszt jelent.
Göcseji hagyomány, hogy Márton hetében sem mosni, sem szárogatni nem szabad, mert különben marhavész lesz.
A népi megfigyelések szerint "ha Márton napján lúd a jégen áll, karácsonykor sárban botorkál".
A néphit szerint a Márton-napi eső nem jelent jót, mert utána rendszerint fagy, majd szárazság következik.
 
 Márton-napi lakomák:
A hiedelem szerint ludat illik enni ezen a napon, mert, aki Márton-napján nem eszik libát, az majd egész évben éhezik.
Márton napjára általában megforr az új bor. A bornak Szent Márton a bírája - szól Dugonics jeles mondása. A régi céhvilágban a jól dolgozó egri mesterlegényekre mondták: megérdemlik a Márton poharát.
Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész évben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy tartották, minél többet isznak, annál egészségesebbek lesznek.
A kalotaszegi falvakban a jószág behajtása alkalmából Márton-napi bált rendeztek. Ezen a vidéken nagyon gyakori a Márton név, ezért, mint névnapot, ma is ünneplik névnapköszöntőkkel.
"Tündököljön élted ragyogó sugára,
Neve napja légyen szívünk vígsága.
Igyál egyet Márton, hogy jobb kedved légyen,
Hogy ne érjen téged semmiféle szégyen.
Márton poharából mindenki részt végyen!"
Felbáron Márton napján tartották a bojtárfogadó vásárt, s maguk a pásztorok is ezen a napon újították meg szerződésüket, vagy szegődtek új gazdához.
Márton napja a juhok számbaadásának, széthányásának napja. Legjobban a pásztorok várták, akik egész évben a falvaktól távol éltek, és évente csak egyszer-kétszer, a vásárok alkalmával mulathatták ki magukat. Ezért énekelték ősszel a pálpusztai pásztorok:
"Hozd el isten Szent Márton vasárinapját,
Hogy a pásztor mulathassa ki magát."
A mulatság után a pásztorok végigjárták a gazdákat és megkapták a bérüket.
 
 
0 komment , kategória:  MÁRTON NAPI LIBASÁGOK  
Márton vesszeje ..
  2016-11-11 17:29:08, péntek
 
 



Márton vesszeje rendszerint többágú volt. Bacsfán a  a gazda ezzel veregette meg a disznókat, hogy egészségesek, edzettek, jó ízűek legyenek. A hit szerint, ahány ága volt a vesszőnek, annyit malacozott a kocadisznó.
A bősi gazdák Márton vesszejét a disznóól tetejére szúrták, mert ez megvédte az állatokat a dögvésztől. Tavasszal pedig ezzel a vesszővel hajtották ki a barmokat a legelőre, így ezeket nem érhette veszedelem, nem hullottak el.
Sepsén megverik egy hosszú póznával a diófa ágait, hogy jövőre többet teremjen.
 
 
0 komment , kategória:  MÁRTON NAPI LIBASÁGOK  
Ködös Márton után..
  2016-11-11 17:28:52, péntek
 
 



,,Ködös Márton után
Enyhe telet várhatsz,
Havas Márton után
Farkast soká láthatsz.
Szent Erzsébet-napja
Tél elejét szabja,
Az András-napi hó
A vetésnek nem jó."
(népköltés)
 
 
0 komment , kategória:  MÁRTON NAPI LIBASÁGOK  
Már liba koromban hallottam e napnak
  2016-11-11 17:28:19, péntek
 
 



Csokonainak tulajdonítják a következő tréfás verset, a "nyársraítéltetett Márton-napi lúd" búcsúzó liba dalát:
 
"Már liba koromban hallottam e napnak
Hírét, hogy innepe van Mártony papnak.
Rég tudom, hogy ilyenkor a torkos babona
Eleitől fogva nyársra ludat vona,
Mert apám, anyám is mikor megölettek,
E nyalánk szokásnak áldozati lettek."





Kopré József-Libák libasorban

Három buta kis liba
sétálgat a réten.
Azt kérdi a legelső:
Mért vagyunk mi négyen?
Akármerre fordulok,
jön velem a párom.
Szólítgatom, kérdezem,
sehol sem találom...
Három buta kis liba
megy a napsütésben.
Megszólal a második:
Nem vagyunk mi négyen!
Öten vagyunk! Úgy bizony!
Öten, ahogy látom.
Mellettem is itt tipeg,
itt sétál a párom!
Három buta kis liba
meg-megáll a réten.
Megszólal a harmadik:
Ezt magam sem értem!
Először négy? Aztán öt?
Én meg hatot látok!
Hatan vagyunk, hat liba
megszámolhatjátok.
Három buta kis liba
akárhogy is számol.
hogy is lehet hat liba
három kis libából?
Megfejteni egyszerű,
nem kell tábla, kréta:
három volt a valódi,
s három az árnyéka...
 
 
0 komment , kategória:  MÁRTON NAPI LIBASÁGOK  
Szent Márton
  2016-11-11 17:25:53, péntek
 
 



Szent Márton a Római Birodalom területén, Savariában (ma Szombathely) született a Kr. u. 316-os vagy 317-es évben. A hagyomány úgy tartja, hogy a szülőháza felett áll a mai Szent Márton-templom. Apja jómódú, pogány katonatisztként szolgált, s jutalomból Itáliában kapott birtokot, a család így ott telepedett le... A feljegyzések megemlítik segítőkészségét, jóindulatát. Egy téli este éppen kilépett Amiens kapuján, amikor nélkülöző koldussal találkozott, akit rablók fosztottak ki és vertek meg. Saját köpenyét kardjával kettévágta, egyik felét a koldus vállára borította. Álmában Jézus jelent meg a koldusnak adott köpenydarabban. 
339-ben, 22 évesen megkeresztelkedett." 
Wilfred Thompson angol festő (1891-1921)
Szent Márton és a koldus, 1918







Szent Márton- dal

Szent Márton hóban lovagolt,
lova a szélnél is gyorsabb volt.
Szent Márton lovagolt vígan,
meleg köpenybe burkoltan.
A hóban koldus vacogott,
nem viselt mást, hitvány rongyot.
"Ó, légy a segítségemre,
vagy megvesz az Isten hidege!"
Húzza Szent Márton a gyeplőt,
megáll a didergő előtt.
Szent Márton éles szablyája
a meleg köpenyt szétvágja.
Felét Szent Márton od'adja,
koldus hálásan fogadja,
de Szent Márton már vágtat el
köpenye másik felével.





Szent Márton időszámításunk szerint 316-ban, egyes források szerint 317-ben született Savariában - a mai Szombathelyen - egy jómódú római családban. Édesapja Itáliában kapott földbirtokot, ezért Márton gyermekkorát Ticiniumban - a mai Paviában - töltötte. Egy római rendelet miatt a katonák fiainak be kellett lépniük a légióba, ezért Márton tizenöt évesen katonának állt.
A nevéhez köthető egyik legenda szerint egy téli napon egyszer Amiens felé haladva félmeztelen koldussal találkozott. Köpenyét kardjával kettévágta, s egyik felét a koldusra terítette.

A krónikák szerint e nap a fizetés (Márton-tallér), tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja volt. 





Az idei évet Szent Márton-emlékévnek nyilvánította a kormány az ezerhétszáz éve született püspök, Magyarország egyik védőszentje emlékére és tiszteletére. A jubileumi év célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a szentre, aki példás életével, cselekedeteivel példaképül szolgálhat a ma élő, és a következő nemzedékek képviselői számára is.

 
 
0 komment , kategória:  MÁRTON NAPI LIBASÁGOK  
1
  2016-11-11 17:24:50, péntek
 
 



Szent Márton napján liba van a tálban

Elődeink megfigyelése szerint ha ezen a napon a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízen poroszkál, vagyis enyhe lesz a tél.
A népszokások szerint Márton napján megengedett, sőt kötelező a jóízű és gazdag falatozás, hiszen ilyenkor már kiváló a tömött liba húsa az ízletes fogások elkészítéséhez, és nem utolsó szempont az sem, hogy fogyasztható az újbor.

Szent Márton, tours-i püspök nevéhez számos népszokás, jóslás és hiedelem is kötődik a . Ezek közül hazánkban máig a legismertebb, hogy ekkor szokás a lúd húsából készült ételek fogyasztása, és az újbor is letisztul, ezért a névadó szentet a bor bírájának is tartják.
Szent Márton napja a negyvennapos karácsonyi böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért már régebbi korokban is rendszeresek voltak ilyenkor a lakomák, bálok, vásárok.






Annál is inkább, mert a régi paraszti gazdaságokban ekkorra híztak meg kellőképpen a fiatal jószágok. Úgy tartották, aki e napon nem eszik libát, az a következő esztendőben éhezni fog. A liba húsából, különösen annak hátsó részéből, küldtek a papnak is, innen ered a püspökfalat elnevezés. A Márton-napi lúdpecsenyés vacsora végén pedig a már kiforrott újborral volt szokás koccintani. A sült liba mellcsontjából jósolták a várható időjárást: úgy tartották, ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont az hosszú és fehér volt, akkor havas, hideg idő várható.





Ugyancsak élt a népi hiedelemben, hogy ha Márton napján a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízen poroszkál. Sokfelé úgy vélték, hogy az aznapi idő a márciusban várható időjárást jelzi elő. Elődeink szerint a Márton-napi eső után rendszerint fagy, majd szárazság következik. A tizennegyedik századi krónikákban Szent Márton napja határnapként is szerepel, ugyanis ez volt akkoriban a tisztújítás, a fizetés, valamint a jobbágytartozás lerovásának napja. Ugyancsak ekkor fizette meg a gazda a pásztoroknak a bélesadót, vagy más néven rétespénzt, míg a pásztorok többágú vesszőt ajándékoztak a gazdáknak. Azt tartották, hogy ahány ága van, annyit fial a disznó, tavasszal pedig ezzel hajtották ki az állatokat.


 
 
0 komment , kategória:  MÁRTON NAPI LIBASÁGOK  
Közmondások is őrzik Márton püspök emlékét.
  2016-11-11 17:22:20, péntek
 
 



Közmondások is őrzik Márton püspök emlékét. ,,Sok Márton lúdja telt már el azóta" - mondják, ha azt akarják kifejezni, hogy bizony régen történt az eset. A kövér ember olyan kövér, mint Szent Márton lúdja". Ha egy dolognak többen is hasznát veszik, többek hasznára van, ,,közjóra világol, mint Márton grammatikája" - a közmondás szerint. 
Nevét falvak, városok neve is őrzi, templomok védőszentje. Kádár, csapó, takács - céhek patrónusa. Keresztnévként is szívesen adták nevét, különösen Kalotaszeg környékén.

Márton-napkor aztán az alábbi köszöntő rigmussal kopogtattak be az ünnepelthez: 

,,Derő dicső estére 
Sok Szent Márton nevére. 
Mi is tehát tisztelni, 
Jöttünk téged áldani. 

Csillagod tündököljön, 
Míg végórája eljön. 
Végre fuss a mennyekbe, 
Szentek seregébe. 

Kívánunk szép időket, 
Sok számas esztendőket. 
Mely életed vidítja, 
Köztünk tovább újítja." 

Sokszor érd nevednapját, 
Élhesd boldog óráját, 
Te szép úri házaddal 
És minden magzatoddal." 

Népi ünnepeinknek, hagyományainknak se szeri, se száma. Szent Márton emlékét úgy is őrízzük, ha vigyázunk arra, hogy jeles napjához fűződő, az emberek iránta érzett szeretetét és tiszteletét kifejező szokások, hagyományok ne vesszenek feledésbe. 

Kövér, mint Márton lúdja.
 
 
0 komment , kategória:  MÁRTON NAPI LIBASÁGOK  
Márton madara
  2016-11-11 17:21:59, péntek
 
 



A lúd római "beceneve", az "avis Martis" - Mars isten madara, afféle régi szófejtéssel - Márton madara - lett a keresztény naptárban, s így nem kellett eltérni a lúdlakomák évnegyedkezdő római szokásától. De a reformációnak sem kellett felhagyni a Márton-napi lúdazás dicséretes hagyományával: a protestánsok meg Luther Márton neve napján ürítgeték a poharaikat ilyenkor.
 
 
0 komment , kategória:  MÁRTON NAPI LIBASÁGOK  
Márton kultusza 
  2016-11-10 15:59:30, csütörtök
 
 



Márton kultusza Pannónia földjén bizonyára már a honfoglalás előtt  is virágzott. Tiszteletét maga Szent István is felkarolta, mikor a zászlaira éppen a hadvezér Márton képét festette. Álmában, látván a besenyők támadását, így kiáltott föl: távozzatok, mert az Úr védelmemre adta Szent Mártont, aki nem engedi, hogy az igazság legelőjét pusztítsátok. Nem csoda, hogy Szent Márton Szűz Mária után az ország patrónusa lett.
A magyar kereszténység bölcsője, a mai pannonhalmi néven emlegetett bencés apátság is Szent Márton tiszteletére épült azon a helyen (Savaria Sicca), ahol az egyik hagyomány szerint a szent született. A legújabb kutatások viszont kétségkívül tisztázták, hogy Márton szülővárosa Savaria, vagyis Szombathely.
Márton ünnepe már a téli évnegyed kezdőnapjának számít, de a paraszti hagyományban még az ősz ünnepei közé tartozott. Régen Márton a gazdasági év őszi zárónapja volt. Baranyában pl. akkor hajtották be a gulyát telelőre.
 
 
0 komment , kategória:  MÁRTON NAPI LIBASÁGOK  
Mártonok a nevük napját
  2016-11-10 15:59:02, csütörtök
 
 



Mártonok a nevük napját a híres Márton-napi lúd megölésével s elfogyasztásával ünneplik meg. Ez régen nagy esemény volt, majdhogynem olyan, mint a disznóölés.
 
 
0 komment , kategória:  MÁRTON NAPI LIBASÁGOK  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
2018.05 2018. Június 2018.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 44 db bejegyzés
e év: 235 db bejegyzés
Összes: 12962 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 816
  • e Hét: 1894
  • e Hónap: 32888
  • e Év: 446239
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.