Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 21 
Pünkösd napján
  2018-05-19 20:30:46, szombat
 
 










PÜNKÖSD NAPJÁN


A húsvét utáni ötvenedik napon /7. vasárnap), az idén május 20-én ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját. Pünkösd a húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb keresztény ünnep. A pünkösdölés ősidők óta a tavasz ünnepe. Pünkösd az egyház születésnapja is.

A Pünkösd arra emlékeztet bennünket, hogy Jézus ígéretei beteljesültek. Akik Jézust szeretik, ajándékba kapják a Szentlelket! Nem lankadnak meg az imádkozásban. Betöltekeznek Szentlélekkel! Tovább adják azt, amit Jézussal átéltek!

A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz. Több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza.

A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, tuskócipelés, karikába dobás, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát - uralkodásának rövid idejére utal a "pünkösdi királyság" kifejezés. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdölés: a pünkösdi király és királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.

Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyike, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye lett. 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, a Csíksomlyón összegyűlt székelyek azonban a Nagyerdőnél győzelmet arattak, megvédték ősi katolikus hitüket. Erre emlékezve tartják meg Csíksomlyón minden pünkösd szombatján az ünnepi szentmisét és a nagy búcsút, ahová több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájairól is.







Benedek Elek: PÜNKÖSDI HARANGOK


Olyan szépen cseng a harang,
Mindha nem is harang volna,
hanem ezer harangvirág
Imádságos szava szólna.

Piros pünkösd vasárnapján
Piros rózsa nyil a kertben,


Kis szivünkben tiszta öröm
Imádsága énekeljen.

Piros pünkösd vasárnapján
Szálljon reánk a szentlélek,
S térde hullva mondjunk hálát
A mindenség Istenének.







Gerzsenyi Sándor: JÖJJ SZENTLÉLEK!


Szólít a dallam, jöjj, égi Tűz!
Hintsd ránk a fényt, ami bűnt elűz.
Úgy kell ma nékünk a drága Láng!
Bajverte híveid szánva-szánd.
Jöjj, drága Szentlélek, adj új erőt,
Nélküled bűs és szegény a föld.

Szólít az ének, szállj,
szent Galamb!


Elnémul most minden földi hang.
Tárt szívvel várunk, költözz belénk,
Add vissza nékünk a szép reményt.
Tenélküled létünk a porba hull.
Általad győzünk. Te légy az Úr







Pecznyík Pál: PÜNKÖSD NAPJÁN


Feltámadott Urunk Jézus,
meny honába költözött,
Pünkösd napján: lángnyelvekben
hozzánk ismét földre jött.

Bűnbánókhoz, bűnbocsátó
szeretettel érkezik,


meg ígérte: velünk marad,
amíg a Föld létezik.

Lelke által, bennünk lakik,
így mi Véle járhatunk,
s utunk végén felragyog majd,
dicsőséges új napunk!







Somogyi Imre: PÜNKÖSD NAPJA


Aki nem tud a hit szárnyán
A magasba szállni,


Nem is tud a Megváltónak
Szentlelkére várni.

Ó, emberek! Krisztus nélkül
Mit ér ünnepléstek?
Nincs ott pünkösd, nincs ott áldás,
Ahol nincs Szentlélek.

Azért tehát Őt várjátok!
Őt várjátok, - eljő
Hittel égő lelketekbe,
Mint a nyári szellő...

Eljön Krisztus szeretettel,
Eljön Szentlelkével,
Ha várjátok s imádjátok
Pünkösdi reménnyel!

Megtelik a szív és lélek
Nemes indulattal,
Ha bevonul oda Krisztus
Teljes diadallal.

Csak úgy lehet pünkösd napja
Áldás, öröm, béke -
A győzelmes, igaz hitnek
Gyönyörű pecsétje!







A csíksomlyói búcsú

A csíksomlyói búcsút hagyományosan pünkösdkor tartják, a székelyek nagy ünnepe. Messzi földről érkeznek a zarándokok a kegytemplomhoz, Máriát dicsőíteni. Története 1567-re nyúlik vissza, amikor is a székelyek legyőzték János Zsigmond seregeit a Hargita Tolvaj-hágójánál. Ennek a győzelemnek az emlékére kezdtek el a hívek a kegyhelyre járni, hogy pünkösd napján együtt várják a szentlélek eljövetelét. Manapság több ezer hívő is eljön a világ minden tájáról. A csángók, a székelyek, a magyarok együtt imádkoznak a Szűz Anyához, sokan nyírfaágat tartanak a kezükben, amit Mária szimbólumnak tartanak.

Ahol egyszerre dobban minden magyar szív



Aki már volt azért érzi szívében és egész testében a bizsergést, aki még nem élte át az élményt kíváncsisága miatt vágyik a csíksomlyói búcsúba. Nem sokkal dél után megkezdődött a Csíkszereda mellett fekvő Kis Somlyó és Nagy Somlyó hegy közötti nyeregben a csíksomlyói pünkösdi búcsú és zarándoklat szertartása.

A csíksomlyói pünkösdszombati búcsúra idén is több százezer gyalogos zarándok indult. A magyarság legnagyobb vallásos, ugyanakkor a hit mellett közösséget is erősítő ünnepére az egész világból jönnek, legtöbben a Kárpát-medencéből, Székelyföldről érkeznek, és a Somlyó-nyeregbe idősnek, fiatalnak, betegnek és egészségesnek egyaránt fel kell kapaszkodnia. Ez a minimális zarándoklat megkerülhetetlen, a test és lélek próbája.

,,A fizikai út, amely elvezet a kegyhelyre, olyan lelki úttá válik, amelyen megtalálod az irgalmas Atyához visszavezető utat, megízleled az elmélyült imádság gyümölcsét, felfedezed életed értelmét."








Csíksomlyó ÜZENETE

"És üzenem mindenkinek,
testvérnek, rokonnak, idegennek,
gonosznak, jónak, hűségesnek és alávalónak,
annak, akit a fájás űz és annak,
kinek kezéhez vércseppek tapadnak:
vigyázzatok és imádkozzatok!
Valahol fönt a magos ég alatt
mozdulnak már lassan a csillagok
a s víz szalad és csak a kő marad,
a kő marad."

Wass Albert







PÜNKÖSD köszöntő 2018 ban
/Egy csokor virággal, főként pünkösdi rózsával és Mozattal - A Varázsfuvola egy részletével - köszöntsük 2018-ban a Pünkösdöt/

Link



Csíksomlyói búcsú, madártávlatból

Link














 
 
0 komment , kategória:  Húsvét - Pünkösd  
Húsvéti köszöntő
  2017-04-14 14:45:25, péntek
 
 







HÚSVÉTI KÖSZÖNTŐ


Eljött a szép húsvét reggele,
Feltámadásunk édes ünnepe.
Ünneplő ruhákba öltöztek a fák,
Pattognak a rügyek, s virít a virág.
A harang zúgása hirdet ünnepet,
Egy kismadár dalol a zöld rétek felett.
Kellemes húsvéti ünnepeket!













Kedves Ismerőseim, Barátaim és Látogatóim!

Sok szeretettel köszöntelek Benneteket Húsvéti oldalamon. Bízom benne, hogy elnyeri tetszéseteket.


Minden kedves Barátomnak, Ismerősömnek, és azoknak, akik ide belátogatnak hozzám

SZÍVEM SZERETETÉVEL kívánok BÉKÉS ÉS BOLDOG HÚSVÉTI ÜNNEPEKET!

BÁRHOL LEGYENEK A VILÁGON - HATÁRON INNEN, VAGY HATÁRON TÚL!


Boldog Húsvétot!











Flammerné Molnár Edit: HÚSVÉT NAPJÁT ÜNNEPELJÜK

H ófehér gyöngyvirág bontogatja szirmát,
Ú t szélét szegélyezik gyönyörű ibolyák.
S elymes fülű nyuszi ül a zöld fűben,
V ele szemben játszik kölyke a sűrűben.
É des virág illattal érkezett a tavasz.
T ávoli faluban megkondul egy harang.

N osza szalad a falu apraja- nagyja,
A legszebb ruháját magára kapva.
P adsorok megtelnek, együtt ünnepelnek.
J ézus feltámadott! Hozsannát zengnek.
Á rad az ének szó szerte a vidéken,
T él hamvaiból a tavasz újra éled.

Ü nnepeljük meg, hogy győzött az élet!
N apsugarunk ragyog, éled a természet.
N agylányaim hívják legkisebb gyermekem,
E gyütt készítik a hímes tojást velem.
P iros tojás készül, a sonka puhán itt vár,
E gy tepsi sütemény a sütőben sül már.
L egényeket hétfőn ezzel kínáljuk meg,
J ól meglocsolnak, hogy ne hervadjunk el.
Ü nnepünk így telik, mi együtt örülünk.
K ikelet ragyogja be egész életünk!







Kincses Zoltán: KRISZTUS A KERESZTEN


Kitárt karjával ég és föld között
rám néz, még itt van.. élet és halál között.
Még szólni akar, szeme még keres,
nevemen szólít, azt suttogja: szeress!

Értem függ a fán, ujjai tárva,
nem lehet többé a szívem bezárva.
Igen, jól látom, Ő felém tekint.
Kezét szög tartja, csak szemével int.

Jézus, Megváltó megbízást ad,
szemével üzen: folytasd munkámat.


Legyél jószívű, legyél irgalmas,
hagyd el a rosszat, mindenkit meghallgass

Te légy a lábam, szívem és kezem,
hogyha vállalod, becsukhatom szemem.

Kitárt karjával ég és föld között
Rám vár, még itt van élet és halál között.
Még szólni akar, szeme még keres,
Nevemen szólít, jöjj és engem kövess!


Krisztus a kereszten

Link











Wass Albert: NAGYPÉNTEKI SIRATÓ


Elmegyünk, elmegyünk, messzi útra megyünk,
messzi út porából köpönyeget veszünk...
Nem egyszáz, nem kétszáz: sokszáz éves nóta.
Így dalolják Magyarhonban talán Mohács óta.

Véreim! Véreim! Országútak népe!
Sokszázéves Nagypénteknek
soha sem lesz vége?

Egyik napon Tamás vagyunk,
másik napon Judás vagyunk,
kakasszónál Péter vagyunk.
Átokverte, szerencsétlen
nagypéntekes nemzet vagyunk.

Golgotáról Golgotára
hurcoljuk a keresztfákat.
mindég kettőt, soh'se hármat.
Egyet felállítunk jobbról,
egyet felállítunk balról,
s amiként a világ halad:
egyszer jobbról, egyszer balról
fölhúzzuk rá a latrokat.
Kurucokat, labancokat,
közülünk a legjobbakat,
mindég csak a legjobbakat.

Majd, ahogy az idő telik,
mint ki dolgát jól végezte:
Nagypéntektől Nagypéntekig
térdelünk a kereszt alatt
húsvéti csodára lesve.
Egyszer a jobbszélső alatt,
másszor a balszélső alatt,
éppen csak hogy a középső,
az igazi, üres marad.

Nincsen is keresztfánk közbül,
nem térdel ott senki, senki.
A mi magyar Nagypéntekünk
évszázadok sora óta
évszázadok sora óta
ezért nem tud Húsvét lenni.

Így lettünk országút népe,
idegen föld csavargója,
pásztortalan jószág-féle.
Tamással hitetlenkedő,
kakasszóra péterkedő,
judáscsókkal kereskedő.
Soha-soha békességgel
Krisztus-Úrban szövetkező.

Te kerülsz föl? Bujdosom én.
Én vagyok fönt? Bujdosol Te.
Egynek közülünk az útja
mindég kivisz idegenbe.

Bizony, jól mondja a nóta,
hogy elmegyünk, el-elmegyünk,
messzi nagy útakra megyünk.
Messzi nagy útak porából
bizony, köpönyeget veszünk.

S ebben a nagy köpönyegben,
sok-sok súlyos köpönyegben
bizony pajtás, mondom Néked:
rendre, rendre mind elveszünk.


Wass Albert: NAGYPÉNTEKI SIRATÓ

Link








St. Martin gyönyörű muzsikájával kívánok Minden Kedves Ismerősömnek,
Látogatómnak Áldott, napfényben tündöklő, testben és lélekben újjászülető
BOLDOG HÚSVÉTOT!

A hölgyeknek sok locsolót, a férfiaknak jó locsolkodást!



Húsvéti üdvözlet

Link














































 
 
1 komment , kategória:  Húsvét - Pünkösd  
Virágvasárnap
  2017-04-09 15:30:42, vasárnap
 
 













VIRÁGVASÁRNAP










Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét ünnepélyes megnyitása. Virágvasárnappal megkezdődik a nagyhét, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül feltámadásának ünnepére, húsvétra vezet el minket. Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház.

Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben. A római egyház elnevezése szerint Dominica palmarum, azaz pálma-vasárnap. Nevét az e napon szokásos pálmaszentelésről és pálmaágas körmenettől kapta, amit az egyház Jézus jeruzsálemi bevonulásának emlékére rendelt el. Mivel az európai országok többségében nincsenek pálmák, az ünnepléskor a pálmaágakat itt gyakran tiszafa, fűzfa vagy más fák ágaival helyettesítették. Ezért a szertartást nálunk barkaszentelésnek nevezik.

Az egyházi liturgiában már az első századoktól gyökeret vertek a bevonulást felelevenítő szertartások. Jeruzsálemben 400-ban ünnepi menetben vonultak a pálmaágakat lengető hívek az Olajfák hegyéről a városba. Nem sokkal később Konstantinápolyban, majd a 11-12. században Rómában is meghonosodtak a virágvasárnapi szertartások, a hívek által magukkal hozott pálmaágak megáldásának szokása bizonyíthatóan a 8. század közepére nyúlik vissza. Az ókori világban a pálma az élet, a reménység, a győzelem jelképe volt, és a vértanúkkal is összefüggésbe hozták.

Azokban az országokban - mint hazánkban is -, ahol nincs pálma, a korán bimbózó fűzfa vesszejét, a barkát szentelik meg a katolikus templomokban. A barka beszerzésére az ünnep vigíliáján, azaz szombaton kerül sor, egyes településeken ez a harangozó feladata, máshol lányok, legények és gyerekek szedik. A virágvasárnapi szertartás a barkaszenteléssel kezdődik, majd körmenettel folytatódik. A szentmisén ekkor olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót Máté evangéliumából. A megszentelt barkát a következő év hamvazószerdája előtt elégetik, ezzel hamvazza a pap a híveket.

A szentelt barkához számos hiedelem fűződik. A legelterjedtebb szerint, ha a templomból jövet lenyelnek belőle egy-két szemet, az megvéd a hidegleléstől és a torokfájástól. Egyes helyeken úgy tartják, hogy a megszentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert akkor nyáron sok lesz a légy, ezért a padlásra, ablakba, házereszre akasztják. Elterjedt hiedelem, hogy égiháborúkor a barka megvéd a villámcsapás ellen. Más helyeken, például Gyimesben csak a szentelt barkát szabad bevinni a házba, mert ha megszenteletlenül kerül oda, elhullanak a csirkék és más aprójószágok. Virágvasárnapi szokás több palóc községben a kiszehajtás, a tél temetése. A lányok női ruhába öltöztetnek egy szalmabábut, körülhordozzák a faluban, majd levetkőztetik, a szalmát pedig elégetik vagy vízbe dobják, hogy elűzzék a telet és a betegségeket.

Virágvasárnap tilos a munka, főként a mulatság. A Mátraalján úgy tartják, hogy ekkor nem szabad táncolni, mert letáncolnák a fákról a virágot. A népszokás szerint ekkor kell elvetni a virágmagvakat, mert szebbek és illatosabbak lesznek.







"Bújj, bújj zöld ág, zöld levelecske, nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta."

Úgy látszik, ezt a Virágvasárnaphoz tartozó népi mondókát sokan félreértelmezték. Azt hitték, hogy zárva van valami, ami nyitva van, és ebbéli félreértésből fakadó elégedetlenségüknek hangot is adtak. Joguk van hozzá, még Virágvasárnapon is, bár nem túl ízléses.

Lett volna azonban ennél fontosabb dolog is amiért lehet és kell is tiltakozni, szót emelni, ugyanis ezen a szép ünnepen kegyetlen brutalitással támadtak Egyiptomban keresztény szent helyekre, és ez a számtalan halálos áldozattal és sérülttel járó, véres pusztítás sokkal inkább érdemes arra, hogy szót emeljünk ellene, és kifejezzük tiltakozásunkat.

Csak a Húsvét üzenetét ne értse félre senki.

Nem "Fel! Támadás!", hanem "Feltámadás".







Ady Endre: AZ ÚR ÉRKEZÉSE


Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten.

Nem harsonával,
Hanem jött néma, igaz öleléssel,
Nem jött szép, tüzes nappalon,
De háborus éjjel.

És megvakultak
Hiú szemeim. Meghalt ifjúságom,
De őt, a fényest, nagyszerűt,
Mindörökre látom







Bálint Sándor VIRÁGVASÁRNAP (részlet)


Virágvasárnap ünnepli az egyház Jézusnak szamáron való diadalmas jeruzsálemi bevonulását: sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, s eléje szórták. Az előttejáró és utána tóduló sokaság így kiáltozott: Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban! (Mt 21, 8). Ennek nyomán került az ünnep szertartásai közé a pálmás, Európa északi tájain pedig a barkás körmenet.
A körmenet tehát jeruzsálemi eredetű, ahol a legutóbbi időkig minden esztendőben megismétlődött a jeruzsálemi püspök személyében az Úr jelképes bevonulása a szent városba. A körmenet népe a falakon kívül gyülekezett. Itt történt a pálmaszentelés. A kapukat bezárták a menet előtt, csak később nyitották meg. A püspök szamárháton vonult be, a kanonokok és hívek pedig ruhájukat terítették eléje.







Bódás János: VIRÁGVASÁRNAP


Csak hulljatok virágok, pálmaágak
Csapongjon a piros szárnyú öröm
S higgyétek, hogy Dávid utódja jön
Szabadságszerző győzelmes királynak.

Ő... látja már, hogy messze mint a felleg,
Fekete átok varjúraja vár
És szárnyra kap, s hogy nemsokára már
Káromkodnak, akik most énekelnek

Ő... tudja már, hogy egyedül lesz s hitvány,
Ijedt szívvel fut szét sok tanítvány,
Nem marad bennük se remény, se hit...

S egy szürke fa a borzongó erdőbe,
mintha tudná, hogy kereszt lesz belőle,
meg-megrázza zörgő leveleit...







Bódás János: VIRÁGVASÁRNAP


Jeruzsálem felett a nap megáll
meghökkenve, földi fénytől vakon:
pálmák bókolnak, lomb-eső hull,
s könny harmatoz hosszú szakállakon.

Minden arc fénylő, elragadtatott.
Hozsánna száll ujjongva szerteszét.
Száz anya áll az út kétoldalán,
feje fölé emelve kisdedét.

A nap csak ámul, szemének se hisz,
és keresi, kit ünnepel a nép?
Nem lát mást, csak egy szelíd alakot,
s egy szamarat, mely bólogatva lép.

Nincs pompa, nincs ékes királyi dísz,
így vonul a szegények Mestere.
szemében könny, szívének fáj az ünnep,
s mellére hajlik bánatos feje,

de mégis Isten, kit csoda kísér,
melyhez hasonlót a nap sohse lát,
hogy úgy fogadjon egy koldust a nép,
mint diadalmas hadvezért, s királyt,

a nép mely porban csúszik, talpát nyalja,
azoknak, akik durván rátaposnak,
a nép, most egyszer! hozsánnát kiáltott
a megvetettnek, az alázatosnak!

*
Aranypír száll a sokaság felett
de rossz agyakban erjed már a végzet.
Jaj, nem tudja még senki sem, csak Ő,
Hogy ötödnapra a föld mire ébred!






Csoóri Sándor: VIRÁGVASÁRNAP


Valahol most egy tulipán-szájú,
kicsi szamárka ordibál,
hátára odaképzelem magam
s vagyok Jézus király.
Förgeteg-fehér szilvafák közt
máris a borhegyre megyünk,
hozsannázó bokrok fölött
apostol-felhő jön velünk - -
Jártak itt ólom-zord hadak,
lánctalpukat a sár fedi,
sisakjukon, mint sastojáson,
tapos a kis csacsi -
Gyerünk, csöpp állat, fönn a pincék
homályában bort nyakalunk
s kőből-kihasított fejű
rokonokkal dúdolgatunk:

Szent István, térdepelj közénk,
magyarok térítő királya,
nagyobb király térített minket,
idők vasából koronája.

De itt vagyunk, de megvagyunk,
nézzük, hogy nő a völgyi búza
s a szőlővirág hogy kígyózik
fölrepedt, égő homlokunkra.

Így éneklünk s az ördöglábú
asztal lesz majd a nagydobunk -
parasztok és Jézus király,
egymást karolva mulatunk.







EZ AZ A NAP


Ez az a nap, ez az a nap, mit az Úr rendelt, mit az Úr rendelt.
Ez az a nap, ez az a nap, mit az Úr rendelt, mit az Úr rendelt!
Örvendjünk, vigadjunk e napon!
Ez az a nap, ez az a nap, mit az Úr rendelt!
Eljön az Úr, eljön az Úr, akit úgy várunk, akit úgy várunk.
Eljön az Úr, eljön az Úr, akit úgy várunk, akit úgy várunk!
Egy szívvel mondjuk, hogy jöjj vissza már!
Jöjj el, Uram, jöjj el, Uram, jöjj el Úr Jézus!







Hamar István: VIRÁGVASÁRNAP


Olajágak hullnak Jézus elébe,
Pálmát lenget, úgy követi a népe.
Szamárháton jön a béke Királya,
A hozsannát száz torok is kiáltja.

Ő az, aki jön az Úrnak nevében,
Akiről az Írás beszél ekképpen:
,,Örülj, Sion, ímhol jő a Királyod,
Üdvöt hoz, ha néki kapud kitárod!''

Én is, Uram, leborulok előtted,
Ajkaimról visszhangzik a dicséret;
Kitárom most nagy örömmel a szívem,
Királyom vagy, te kormányozd az éltem"







Jékely Zoltán: VIRÁGVASÁRNAP


Azt mondják, máma van Virágvasárnap.
Nézzük meg, az emberek mit csinálnak?
S mivel ilyenkor ez a rendje,
menjünk mindjárt a cinterembe.

Amíg ez tart, úgy sincs igazi ünnep,
amíg ez tart, nincsen vakáció.
Vigasztaljon a cinterem bennünket,
ahol sírdombon áll a dáridó.

Ó, micsoda víg tarkaság!
Mint egy rét, melyen százféle virág.
Ki látott ily nyüzsgést a temetőben?
Több az élő, mint a holt a földben!

*

Egy fickó bakfüttyöt ugrott a sírkereszteken,
egy más kerékpárral ereszkedett a kripta dombján,
a hantok közt rabló-zsandárt játszottak vad fiúk,
friss fűzfasíppal váltottak jelet.
De egy szakállas, szemüveges ember,
ábrázatán igaz töredelemmel
s nyitott, fekete könyvvel a kezében,
minden stáció-oszlopnál megállt
s oly forrón suttogott a vak cölöpnek,
s révületét kövenként úgy fokozta,
hogy csak belémdöbbent a furcsa kérdés:
mit tesz majd fenn, az utolsó keresztnél?
Talán csak nem feszíti meg magát?

*

A dombraszállt Nap gyújtó fényözönben
fürdette a parányi templomot;
s mint valami monumentális röntgen,
karcsú hajóján átvilágított.

Két kakukk szólt a zsendülő berekben,
egymástól kérdezgette: meddig él,
az esztendőket osztogatta bőven
s nem egy okos tapasztalást cserélt.

De a holtak ezen csak mosolyogtak,
szájuk ráncát keserűbbre vonák,
mintha egyenesen ezt mondanák:
,,Ne tartsatok minket bolondnak!"

Aztán nekem is eszembe jutottak
a véghetetlen téli harcterek,
ahol most szintén jóskedvű kakukkhang
kong emberi maradványok felett,
az új lombból minduntalan kibukkan,
s mint egy király post mortem érmeket,
osztogatja az arany éveket;
s eképp a hősök, hullaként oszolva,
megtudhatják, meddig élhettek volna.







Jókai Anna: IMA VIRÁGVASÁRNAP ALKONYÁN


Istenem.
Az az alkony.
A földbe döngölt örökzöldek.
A már üres úton horpadt pléhdobozok zörögnek.
Hasadt nejlonzacskók a bokrokon fennakadva.
Köpésbe ragadt csikkek a taposott fűben.
Istenem.
Ez a piszkos alkony
a hamis csillogású nappal után -
Mert semmi sem volt a híg fényben valódi:
sem a csődület, sem az ujjongás,
sem az integető pálmaágak
sem a fejhangon intonált hozsanna.
Egy álságos jelenet mozgatott bábjai voltunk.
Nem itt dőlt el a sorsunk.
Istenem.
Alkony van.
Kivérzett eufória.
A tömeg berekedt.
Vedel, zabál:
vacsorál.
a Tévé elé ül.
Új üvöltésre készül.
A "feszítsd meg" élvezetesebb.
A kereszthalál érdekesebb.
Istenem.
A nagypéntek a valóság.
Nem csap be engem.
A virágvasárnap illuzióját
engedd elfelednem.







K. Perecz Ilona: VIRÁGVASÁRNAP


Virágból terül útjára szőnyeg,
Dús pálmaágak eléje dőlnek.
Örömben úszik, tombol a nép.
Hozsannát kiált egyre szüntelen, -
S Ő szamárháton, szomorún megyen..

Hidegen hagyja hódolat, lárma;
Isteni fejét porig alázva
halad ujjongó néptömeg között:
Reá halálos bánat költözött...

Hozsánna zúg fel újra és megint.
S az Úr jós-szeme távolba tekint -
Virágzuhatag ma csak reá hull,
Holnap egyetlen fűszál sem borul
Már lába elé.

Megsápad, elhervad holnapra minden,
Gyűlölet forrong sok ezer szívben,
Az öröm-mámor gonoszságba fúl;
,,Feszítsd meg! - hallszik a hozsánnán túl.

Gyötrelmek útja ez a diadalút.
Egyenesen a Golgotára fut,
Hol megácsolt keresztfa integet.
De égbe csak ez az egy út vezet!"







Kárász Izabella: ÁLDOTT, AKI JÖN


Pálma hull, térdek mélyen hajlanak
Amerre Jézus elhalad.
Ujjongó szavak... új virágeső...
,,Áldott a Király! Áldott aki jő!''

Jeruzsálemnek útja csupa fény,
Virágvasárnap... régen várt remény.
Örömmámorban ül a nagy tömeg
Jézusnak egy utolsó ünnepet.

S míg minden virág elébe lehull,
Jézusnak arca lassan elborul.
Látja előre a nagy végzetet
És megsiratja Jeruzsálemet."







Kárász Izabella: HOZSANNÁVAL


Vonulj be, Jézus életemnek
virágos bársonyszőnyegén!
Hozsánnával, hangos örömmel,
kitárt kapukkal várlak én.

Virágvasárnap régi fényén
megtört a Nap és Tégedet
kínos kereszt, sötét nagy éj várt
hódolat és a fény helyett.

Ne így fogadjon téged lelkem!
ne ácsoljak keresztet én!
Vonulj be, Jézus, életemnek
virágos bársonyszőnyegén!







Kárász Izabella: VIRÁGVASÁRNAP


Jeruzsálemnek útja oly csodás,
Olyan gyönyörű, mint egy álmodás.
Lángolva süt a fénylő Nap hevet,
Nézi ez ünnepi, nagy sereget.

Virágok, ruhák tarka szőnyegén
Jár a dúsgazdag, a koldus-szegény.
Hozsannát kiált millió torok,
És mindannyian olyan boldogok!

Pálma hull, térdek mélyen hajlanak,
Amerre Jézus lassan elhalad.
Ujjongó szavak..., új virágeső...
Áldott a Király!... Áldott, aki jő!

Jeruzsálemnek útja csupa fény,
Virágvasárnap... régen várt remény...
Örömmámorban ül a nagy tömeg
Jézusnak egy utolsó ünnepet.

S míg minden virág elébe lehull,
Jézusnak lelke lassan elborul.
Látja előre a nagy végzetet
És megsiratja Jeruzsálemet.

Hervad a virág, mi letépve van,
A nagy tömeg is lassan elsuhan...
Virágvasárnap! Te szép! Te csodás!
Miért múltál el, mint az álmodás?










KIRÁLYI ZÁSZLÓ JÁR ELŐL


Királyi zászló jár elöl,
Keresztfa titka tündököl,
Melyen az élet halni szállt,
S megtörte holta a halált.

Kegyetlen lándzsa verte át
Gonosz vasával oldalát.
S mely szennyet, vétket eltörölt:
Belőle víz és vér ömölt.

Az ősi jóslat itt betelt,
Mit a hű Dávid énekelt:
,,Az Úr, halljátok nemzetek!
Kereszten trónol köztetek.''

Rajtad tündöklik, drága fa,
Királyi vérnek bíbora.
Ó választott jeles faág,
Ki szent testét karoltad át!

Világ bűnének zálogát,
Ó boldog ág, te hordozád,
Az ellenség gonosz fejét
Megváltónk rajtad zúzta szét.

Ó kereszt, áldunk, szent remény,
A szenvedés ez ünnepén.
Kérünk, kegyelmet adj nekünk,
Add vétkünkért vezeklenünk.

Szentháromság, dicsérjenek,
Üdvösség kútja, mindenek.
Legyen győzelmünk, add meg ezt,
A diadalmas szent kereszt.


Királyi zászló jár elől

Link








Kunszery Gyula: HÚSVÉTI FÁK


Azon a vasárnap
ujjongtak a pálmák,
mert a megváltásnak
messiási álmát
valósulva látta
Jeruzsálem népe;
jött Jézus... lepleket
dobtak le elébe,
s lengettek fölötte
büszke pálmaágat,
azon a vasárnap.
Akkor, csütörtökön
a szelíd olajfák
karcsú ágaikat
lankadtan lehajtják,
mert a Gecsemane-
kertben gyötrelemmel
vért verejtékezett
egy magános ember,
vére szétfolyott a
fekete rögökön,
akkor csütörtökön.
Azon a pénteken
szomorú szél susog,
búsan hajladoztak
bánatos cédrusok,
mert fönn a Golgotán


cédrusfából ácsolt
kereszten függött egy
véresre korbácsolt,
meggyötört, megkínzott
kihűlt, sápadt tetem,
azon a pénteken.
S a másik vasárnap
úgy pirkadat tájba\'
kivirult a világ
valamennyi fája,
északi fenyőktől
délszaki pálmákig
mind üdén kizöldell,
lombot hajt, virágzik,
mert halottaiból
Jézus ím feltámadt
ezen a vasárnap!







Kurczina Terézia: VIRÁGVASÁRNAP


Bársony szirmot bont a barka,
ma van virágvasárnap;
Megtisztelő kitüntetés
jár egy szürke szamárnak.

Jeruzsálem közelében
bandukolgat csendesen;
Hátán hordva Isten Fiát
ez ünnepi reggelen.

Nép ajkáról amíg felzeng
feléje a hozsanna;
Ő már tudja, kínjainak
mily közel van a napja.

Azokért, kik ünnepelve
integetnek feléje;
Keresztfára felszegezve
fog ömleni Szent vére.

Pálmaágak árnyékában
Szíve titkát elrejti;
Megváltásnak módját most még
nem sejtheti meg senki.










Lukátsi Vilma: VIRÁGVASÁRNAP


Azon a napon virágzott a Föld!
Pálma nőtt a tövisek helyében,
amikor annyi kiáltás hangzott:
,,Áldott, Aki jön az Úr nevében!"
Ó, az a nap nem tartott sokáig.
este lett, s elmúlt a többi között,
bár összeértek a keresztutak,
s az örök győzött az idő fölött;
de akkor ott, a virágos lejtőn,
ahová az a kis szamár lépett,
még nem tudta más, csak az Úr tudta!
A szívek lángja ellobbant, kiégett!
A földi út kezdete és vége
átívelt a virágvasárnapon,
hogy a halálon győzzön az élet
a dicsőséges húsvét hajnalon.







Palóczi Horváth Ádám: VIRÁGVASÁRNAP
(A Hit Hangjai 55)


A nagy Király jön, hozsánna, hozsánna!
Zeng a kiáltás előtte, utána;
Zöld ágakat szeldelnek útjára,
Békességet hoz népe javára.
Áldott, aki jött az Úrnak nevébe',
Általa léptünk az Isten kedvébe;
Békesség ott fenn a mennyországban,
Áldott az Isten a magasságban!
Ó, lelki ország, Istennek országa,
Mily édes ebben Jézus királysága!
Szelíd, szegény ez és alázatos,
De nagyhatalmú és csodálatos.
Igaz ez és a bűntől szabadító,
Poklot és halált egyaránt hódító.
Vasvesszővel bírja ellenségét,
Ó, áldott Jézus, ki bírsz a világgal,
Jöjj mihozzánk is alázatossággal,
Tégy tulajdon népeddé bennünket,
Vezéreld jóra egész életünket!
Áldott Királyunk, lelkünk nagy Királya,
Jöttödet néped ma is várva várja.
Jöjj hát hozzánk is nagy hatalommal,
Terjeszd országod diadalommal!
A nagy Király jön, hozsánna, hozsánna!
Zengjük, kiáltsuk előtte, utána;
Hintsük be útját mi is zöld ággal,
És ünnepeljünk szent buzgósággal!
Dicsőség legyen az Isten Fiának,
Áldás, békesség az égi királynak,
Hogy vele mi is, kiket megváltott,
Bírhassuk egykor a mennyországot!







Péter Erika: VIRÁGVASÁRNAP


Nem zajongott körmenet,
ám láttam, hogy közeledsz,
s virágokból szőnyeget
rajzoltam köréd.

Nem szálltam fel szamárhátra,
nem imádlak hozsannázva,
mégis aranypálmaágat
szentelek neked...







Palóczi Horváth Ádám: VIRÁGVASÁRNAP


A nagy Király jön, hozsánna, hozsánna!
Zeng a kiáltás előtte, utána;
Zöld ágakat szeldelnek útjára,
Békességet hoz népe javára.

Áldott, aki jött az Úrnak nevébe',
Általa léptünk az Isten kedvébe;
Békesség ott fenn a mennyországban,
Áldott az Isten a magasságban!

Ó, lelki ország, Istennek országa,
Mily édes ebben Jézus királysága!
Szelíd, szegény ez és alázatos,
De nagyhatalmú és csodálatos.

Igaz ez és a bűntől szabadító,
Poklot és halált egyaránt hódító.
Vasvesszővel bírja ellenségét,
De szelíden őrzi örökségét.

Ó, áldott Jézus, ki bírsz a világgal,
Jöjj mihozzánk is alázatossággal,
Tégy tulajdon népeddé bennünket,
Vezéreld jóra egész életünket!

Áldott Királyunk, lelkünk nagy Királya,
Jöttödet néped ma is várva várja.
Jöjj hát hozzánk is nagy hatalommal,
Terjeszd országod diadalommal!

A nagy Király jön, hozsánna, hozsánna!
Zengjük, kiáltsuk előtte, utána;
Hintsük be útját mi is zöld ággal,
És ünnepeljünk szent buzgósággal!

Dicsőség legyen az Isten Fiának,
Áldás, békesség az égi királynak,
Hogy vele mi is, kiket megváltott,
Bírhassuk egykor a mennyországot"







Pintér Lajos: VIRÁGVASÁRNAP


Kedves Mihály,
köszönet csendéleteidért,
hisz oly kevés a csend,
oly kevés az élet,
köszönet virágaidért,
hisz oly virágtalan a világ.


Mennyit lótottam, mennyit
futottam, és sohase
mondhattam az ottra,
hogy itt van, futottam,
és oly kevésre futotta,
csak vetettem,
sohase vétettem, de
soha is arattam,
izzik a betonpallat alattam,
pedig azért vagyok,
hogy virág nőjjön
a szemeimben.
Tulipán, nárcisz, jácint,
tulipán, nárcisz, jácint.

Lásd, a szivem játszik,
mint játszik
a semmiben Isten,
és csak abból látszik,
hogy van, mert megver,
és csak abból látszik,
hogy nincs, mert kincs.
Lehunyom szemem: látom,
kinyitom szemem,
csak szivárvány,
játszik szinei alatt
a szivem árván.
A világban járván
nem járvány
dönt le, de ármány.
Pedig azért vagyok,
hogy virág nőjjön
a szemeimben.
Tulipán, nárcisz, jácint.
Tulipán, nárcisz, jácint.










Schvalm Rózsa: VIRÁGVASÁRNAP


Új tavasz varázsa, friss illata árad,
integetnek virágzó fák, feslő barkaágak.
Ünneplő tömeg a Mestert várva várja,
szamárcsikón érkezik a remény Messiása.

Fogadja Őt a nép öröm - rivalgással,
benne megmentőjét, a hős szabadítót látja
Köszönti virággal, letört barkaággal,
elé ruháit szórva , és Hozsannát kiáltva.

De félreértést rejt, az ünnepi lárma,
nem ismeri fel Jézust, mint égi Messiása.
Az ÚR elfogadja: e nap ünnepelt királya,
ám szemébe, könnyeket csal a bús jövő árnya.

A ma embere ó, Uram, bár jól látna,
Ismerné fel benned, Te vagy mindenek Királya!
Hogy a szeretetnek fennkölt rajongása,
többé soha ne váljon sötét, fekete gyászba.

Bár gonosz indulat szögezett a fára,
a keresztedről felénk, mégis irgalmad árad.
Szeretettel ölel fájdalma, s drámája,
értünk, bűneink miatt, drága véred hullása.







Somogyi János: HOZSÁNNA!... HALÁL!... DIADAL!...


Kedron völgyéből tavasz-illat árad,
Lágy szellő viszi Jeruzsálem felé...
A megújhodó élet zsongó muzsikája,
Kíséri halkan a kőházak közé...

Gyönyörű tavasz van... Mandulavirágos,
Varázslatos, csodálatos napja.
Áldozatul küldi a völgy az illatát
És himnuszt zeng a Kedron patakja.

A város élénk. A nép az utcán tolong,
Mert kire jött, egy Ember közeleg,
Aki csodát tesz, betegeket gyógyít...
A Messiást várók szíve megremeg.

Remény csillan a sóvárgó szemekbe,
A lelkek mélyén a tűz fellobog.
Szabadító jön, a világ Megváltója,
Érte a népek szíve vár, dobog!

Próféta! Jézus! Názáretből való!...
Egyszerű fia egy falusi ácsnak
De soha még ember így nem szólott,
Megrázó erővel a bűnös világnak.

Szava izzó, mint folyékony arany.
Igazság, erő, mi belőle árad.
Jóság, alázat simul a szemében
És emberekért munkálkodik, fárad.

Messziről morajlást hoz a tavaszi szél,
A csodatevő próféta közeleg.
Ellenállhatatlan, csodás erő viszi
Az embereket egymáshoz közelebb.

Egyszerű ruhában, szamárháton ülve,
Jön az Ember, a bűnösök barátja,
Tanítványai körülötte mennek,
Sokezer torok a hozsánnát kiáltja.

,,Hozsánna Néked!" Harsogja a tömeg,
,,Ki jössz az Úrnak dicső nevében!"
Öröm-mámor tombol a lelkekben,
Legtöbb embernek könny ül a szemében.

,,Hozsánna Néked! Dávid Fiának!
Te vagy a dicső, hatalmas Király!
Izráel népe a próféciák után,
Messiás, Messiás! A jöttödre vár!"

Pálmák lengnek, virágok hullanak
Szőnyegek terülnek le a poros útra,
Dicsőség, hozsánna, Isten Fiának,
Ki a reménységnek örökvizű Kútja.

Dicsőség Néked! Jézus, Messiás!
Az örök város így fogad ma téged.
Bevonultál a lelkekbe, szívekbe,
S meghódítottad a Te bűnös néped.

*

A helytartó előtt lármás tömeg tolong,
Öklüket rázzák, vádat kiáltanak,
Bent Pilátus faggatja az Embert,
De sokszor némán marad a szent ajak.

Tegnap még ünnepelt király volt,
Tegnap még szemét nyitotta a vaknak,
Ma már fogoly s dicső homlokára
Gúnyból, tövisből koronát raknak.

A nép vádol, a nép könnyen felejt,
Már nem emlékeznek a sok csodára.
A meggyógyított vakok és bénák is,
Halált kiáltanak az Ember Fiára.

Jézus már ott is áll. Pilátus rámutat:
,,Íme az Ember! Én tisztának látom!"
A tömeg felzúg: ,,Feszítsd meg Őt!"
Pilátus szól: ,,Én mégis elbocsátom!"

,,El ne bocsásd! Inkább Barabást!
A mi népünk Őt bűnösnek látja!
Ha elbocsátod, vedd most tudomásul,
Nem vagy többé a császár barátja!"

A nép követel. Pilátus megdöbben.
A ,,császár barátja" meghajtja fejét,
Csendesen hallgatja a követelést,
És megváltoztatja az ítéletét.

Szól: ,,Barabbás mehet!" Kezeit megmossa.
,,Ez Ember vérétől én ártatlan vagyok!"
S átadja Jézust a népnek kezébe,
Kik megcsúfolják a drága Főpapot.

*

Kedron völgyében keresztet ácsolnak,
Virágok hullanak a tavasz is gyászol...
A legszebb virág, a világ reménysége
Az emberi szívekbe már alig világol.

A megcsúfolt Mester, a Jóság, Szeretet,
Már ott roskadoz a kereszt súlya alatt.
Vér csurog drága, sebzett homlokáról
S verejtékével a porba hullanak...

Megtört szemében a fájdalom könnye,
Mint drága gyémánt csillog a nézőre.
Nincs aki segítsen, nincs aki megszánja,
Durván rátámad a poroszló az őre.

A Golgotára visz fel az utolsó útja,
Gyűlölet köve az, amelyen botladoz.
Tegnap: hozsánna, virág, diadal,
Ma: halál, szitok, mit a nép kiáltoz:

Már áll a kereszt, fenn a Golgotán,
Átütve a drága szív, a lábak, kezek.
Elszállt ajkáról az utolsó sóhaj,
Sötétség borít be földet és eget.

A nép riadtan áll a kereszt körül,
A mennydörgéskor egy ajak sem szólt.
Csak a százados szólalt meg utána:
,,Ez ember valóban Isten Fia volt!"

*

Kedron völgyéből tavasz illat árad.
A Golgota hegyén nyílnak a virágok.
Jézus feltámadt, diadalt aratott!
S megváltotta a bűnös világot.

Ember! Ki az élet útján botladozol
S előtted nincs fény, csak a sötét este,
Nem vesztél el, mert az örök élet fénye
Ragyog le rád, csak nézz fel a keresztre!







Stefura Erzsébet: VIRÁGVASÁRNAPTÓL GOLGOTÁIG


Erre fog jönni, ahol én lakom!
Minden virágom eléje rakom,
S hova nem jut, majd köntösöm teszem,
Hozsánnázva kiáltom lelkesen:
Óh, jöjj, lakozz velem!

Amit adtam, lásd minden kevesen,
Szívemet is ráadom, ez nekem
Legtöbb mit bírok; köntösöm után
Szépen kiterítem az út porán,
Eléd, vágyam nyomán.

S lelkendezem. Vaj' lesz-e rá szavad,
Ez áldozat mily örömet arat?
Te sírsz, arcodon gyász felhője ül
S én Téged hívtalak meg ünnepül?
Ujjongásom elül.

Sötét napok nagy kínja szemedben.
Látod a várost romokba verten,
Magadat is. (Mit az öröm nem lát)
Az Isten-Fiát fára szegzetten.
Szívem visszaveszem.

Örömnek szántam, búnak nem adom.
Nincs már hozsánnám, beborult napom,
Hogy fordulhat a hajnal így estbe,
Virágaim hervadásba veszve,
S a köntös kezemben.

Új zajongás, vajon mi lehet az?
A városon túl mit kiáltanak?
A Király! S üvöltnek összevissza;
,,Keresztre föl!" E látványt ki bírja?
Én okoztam volna?

Elhagytam Őt, ott, akkor az úton?
Hogy most kelljen Golgotához futnom?
- Én Királyom! Földöntúli kínban
Hozzád jöttem igaz bűnbánatra
Méltó hódolatra;

Hozsánna, hozsánna! Zengi ajkam!
Kereszted megérlelt, megváltattam!
Áldott, Ki jő az Úrnak nevében!
Véred megmosott, nyomodba tértem,
Szent ünnepre értem.







Szabolcska Mihály: VIRÁGVASÁRNAP


Miképp fogadjunk kétszínű nap?
Te diadalkapu: a sírba!
Derült álarca a halálnak...
Verem, virágokkal borítva.
Vaj", nyílhat-e örömre ajkunk?
Vagy jobb: bánkódva elsiratnunk?

Szent város, ünneplő ruhádat,
Kár, kár a porba leterítned.
- Nem félsz-e az Isten fiának
Leplezetten mutatni szíved?
...S szedetlen lombjaikkal a fák,
A golgotát jobban takarnák...

Választott nép, te népek népe,
Végső napod mért hogy nem ez lett?
Ha ezzel szállsz a semmiségbe:
Örök dicsőség zeng nevednek!...
Szíved úgy, pillanatnyi lázba,
Ah csak magát, magát gyalázza!

Jézus, ki jössz az Úr nevébe, -
Jövel, szállj szívünk templomába,
S ha szennyes, kufár érezésre,
Találnál ennek pitvarába:
- Míg ajkainkon szent örömdal,
Verd azt ki igaz ostoroddal.







Szebenyi Judit: VIRÁGVASÁRNAPI ÜZENET


Virágvasárnap tiszta fényén,
tisztítsd meg Uram a beteg szíveket.
Légyen példa tetted a Hazámnak
a meg nem alkuvó önzetlen szeretet.

Elkopott fényeket hoz, az ő tisztasága,
mindenkinek egyformán ajándékba.
Nyitott szív, tiszta lélek, igaz alázat,
megérzed most kell lépned összefogásban.

Ő is ezt tette miértünk életét adva,
meddig és miért vártok Testvéreim?
Fogjátok és szeressétek egymást híven,
találjátok áldás kíséretében meg a kincseket.

Panasz szavak nélkül egyszerűen élni,
tenni a jót szüntelen, az egységet nézni.
Fátyol szemetekről hulljon le, és a Nemzetet,
egységében lássátok nemes tettekben!

Az igazság magját tudja minden ős magyar,
ki ettől eltávolodott, azért ő is ide tartozik.
Szavaim ereje igen igaz, nem hallja senki,
áldott békés szép megértő ünnep nyíljon ki.







Tompa Mihály: OLAJÁG




Ha meghajolt már a kereszt-nyomott váll,
Az ajkon némaság a gyász pecsét;
Sok szép reményt ha szíved elfecsélt,
S az élettel, világgal meghasonlál:

Legyen nagyobb erőd a fájdalomnál!
Hajnal derűl az éjből, bár setét, -
Érezd a köny s próbáltatás becsét;
Hidd, hogy atyád, hogy szán, szeret, ki dorgál.

Tűrj és remélj! Elmélkedjél, imádkozz!
Hadd térjen a beteg lélek magához...
Így, ha követje ottfenn megjelent,
S mint a Noé galambja vissza-szárnyal
Zöld olajág- s az ég jó válaszával:
Mit ujra megnyersz: lelki béke, csend.







Vad Lajos: JÖN A KIRÁLY


Hirtelen felharsan: Hozsánna Tenéked,
Ki most Jeruzsálem kapuit átléped!
Ifjak és gyermekek üdvkiáltása száll,
Mind ruhát terít le s pálmát lengetve vár:
Ímé,

Hozsánna Tenéked, a Dávid Fiának,
Akit az emberek lelkesülten várnak.
A nagy Jeruzsálem hódoló népe vár,
Boldog az a lélek, aki most Rád talál:
Te mennyei Király!

Jöjjünk mind, őszintén, szívünket kitárva,
Fogadjuk be Őt és zengjen a Hozsánna!
Boldog, aki készen a Megváltójára vár,
Mikor dicsőségben arkangyal trombitál,
Mert eljön a KIRÁLY!"







VIRÁGVASÁRNAPI HÓDOLAT


Hódolat és áldás néked, Krisztus, mi királyunk.
Néked a gyermeki nép zengte ma zsenge dalát.

Áldott égi király, Istennek jössz te nevében,
Izrael édes ura, Dávid igazi gyökere.

Téged a mennyeiek boldog kara áld a magasban,
Áld téged a szegény ember, áld vele mind, ami él.

Pálmafaággal te eléd kivonult a zsidó nép:
Dallal, hű szívvel ímhol elédbe jövünk.

Ők kínok küszöbén adták meg a tiszteletes dalt:
Mennyei fényben áld a mi boldog imánk.

Azt kedvvel nézted: jó szívvel nézz le miránk is,
Hisz teneked Jóság, kedves a jóakarat.







VIRÁGVASÁRNAPRA...




Öltöztesd szíved ünneplőbe
Legyen illatos a kedved
Napsugaras az ünneped.

Öltöztesd lelked szeretetbe
Legyenek szavaid kedvesek
Tetteid, gondolataid egyenesek.

Öltöztesd a világot ünneplőbe
Legyen családodé szíved
Oszd meg velük az életed.































 
 
1 komment , kategória:  Húsvét - Pünkösd  
Pünkösdi versek
  2016-05-14 20:00:29, szombat
 
 
















PÜNKÖSDI VERSEK









Pünkösd a húsvét utáni 50. napon kezdődik. Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele utána Szentlélek leszállt az apostolokra. A pünkösdölés ősidők óta a tavasz ünnepe. Pünkösd az egyház születésnapja is.

A Pünkösd arra emlékeztet bennünket, hogy Jézus ígéretei beteljesültek. Akik Jézust szeretik, ajándékba kapják a Szentlelket! Nem lankadnak meg az imádkozásban. Betöltekeznek Szentlélekkel! Tovább adják azt, amit Jézussal átéltek!








Ady Endre: SZENT LÉLEK ÜNNEPÉRE


Mikor a basa-rózsák voltak itt
Fejedelmi virágok,
Loptunk idegen kertekből is
A templomért,
Hogy a templomban virágosan
Lássuk egymást,
Leányok, fiuk, nyugtalanok,
Mert csak a templomban
Ének, ima és beszéd mellett
Láttuk igazán egymást.

Hajh, Szent Lélek,
Be ifjú lehettél akkor
S az ákácok is ifjak lehettek:
Micsoda Pünkösdök voltak akkor.

Dehogy, a mai Pünkösdök
A szépek és igaziak.
Nem kell templom, minden templom
S ugy kiván a pünkösdi király,
Hogy tudja, mire vágyik,
Hogy tudja, zavarosból
Gyönyörűen kibontva,
Ki az, akit meztelenítve
Ujféle virágokkal
Tele és teleszór.


És sokkal szebb azóta
Az élet, a vágy és a lemondás is,
Mióta templom minden
S nem a pöf basa-rózsák,
Akácok, rózsák, semmik
Az igazi virágok,
Fejedelmi virágok.

Minden, minden és minden,
Templom, templom és templom,
Lyányok, lyányok és lyányok,
Szeretlek és szeretlek és szeretlek.







Arany János: AZ ÜNNEPRONTÓK (részlet)


Szép piros a pünkösd reggel,
Mintha tűzzel, Szentlélekkel
Menny-föld tele volna;
E napot fent s lent megűlik.
E nap oly ragyogva nyílik;
Mint hajnali rózsa.







Áprily Lajos: RAPSONNÉ ERDEJÉBEN (részlet)


Pünkösd másodnapján
gyönyörű a hajnal,
hangos pünkösdölők
indulnak a dallal:
"A pünkösdi rózsa
kihajlott az útra,
gyere bé, viloja,
szakassz egyet róla..."
Megindultunk mi is
frissen, kora reggel,
csilingelő szavú,
cifra gyermekekkel.
Százszor mondják a dalt,
soha el se vétik,
elkísértek vele
a falu végéig.







Balassi Bálint: BORIVÓKNAK VALÓ (részlet)


Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje,
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókot könnyebbítő szele!

Te nyitod rózsákot meg illatozásra,
Néma fülemile torkát kiáltásra,
Fákot is te öltöztetsz sokszínű ruhákba.

Néked virágoznak bokrok, szép violák,
Folyó vizek, kutak csak néked tisztulnak,
Az jó hamar lovak is csak benned vigadnak.

Mert fáradság után füremedt tagokat
Szép harmatos fűvel hizlalod azokat,
Új erővel építvén űzéshez inokat.










Benedek Elek: PÜNKÖSDI HARANGOK


Olyan szépen cseng a harang,
Mindha nem is harang volna,
hanem ezer harangvirág
Imádságos szava szólna.

Piros pünkösd vasárnapján
Piros rózsa nyil a kertben,


Kis szivünkben tiszta öröm
Imádsága énekeljen.

Piros pünkösd vasárnapján
Szálljon reánk a szentlélek,
S térde hullva mondjunk hálát
A mindenség Istenének.










Dsida Jenő - PÜNKÖSDI VÁRAKOZÁS


Kész a világ,
Feszült ünnepi várás
Tereng felette.
Halotti csend. Csak néha néha
Sóhajt az Isten Lelke.
Kimérve minden pálya
Megtöltve minden lélek-lámpa,
Ahol csak úr a lét...
De jaj, sötét van,
Mélységes, iszonyú sötét!
A zordon tömeg-árnyék
Némán zokogva kering útjain,
S csak egyet tud és egyet érez...
Most váratlanul vágyón megvonaglik
És felzúg Istenéhez:
Betelt az idő!


Sugarat, fényt, színt adj nekünk,
Mert epedünk!
Fényesség nélkül oly sivár az élet!
Nagy alkotónk, oh mondd ki szent igédet
Legyen világosság!...
És ismétlik mindig erősebben
A felviharzott étheren keresztül
És felharsan az egek harsonája
S a végtelennek zsolozsmája zendül
Zsibongva, zsongva...
És nagy szavát az Úr - kimondja!







Füle Lajos: PÜNKÖSD FÉNYÉBEN


Pünkösd... Fényedben élek,
teremtő égi LÉLEK,
erőd gerjeszti lelkem.
Felfogni szent csodádat
nem tudhatom, de áldlak
megújult életemmel.

Az Ige, mint zsarátnok,
hűlt szívemben lángot
lobbantott, hála érte!
Követségében járok,
ahogy a tanítványok,
rajtam a KRISZTUS vére.

Dicsőítsd ŐT ma bennem,
KI nem vetett el engem,
illesse hála, hála,
KI - érte mit se várván -
megváltott vére árán
ISTENNEK, az ATYÁNAK







Gerő Sándor: MILYEN EGYSZERŰ!


Milyen egyszerű,
csak egy kattanás
és fényben úszik
az egész lakás.

Rejtett huzalon
áramló erő
egy kis lámpából
tündöklik elő.



Szakadatlanul
árad a Lélek,
hol nem gátolják
rút szenvedélyek.

Milyen egyszerű:
csak hit és remény
legyen szívünkben,
s átölel a fény.







Gerzsenyi Sándor: JÖJJ SZENTLÉLEK!


Szólít a dallam, jöjj, égi Tűz!
Hintsd ránk a fényt, ami bűnt elűz.
Úgy kell ma nékünk a drága Láng!
Bajverte híveid szánva-szánd.
Jöjj, drága Szentlélek, adj új erőt,
Nélküled bűs és szegény a föld.

Szólít az ének, szállj, szent Galamb!
Elnémul most minden földi hang.
Tárt szívvel várunk, költözz belénk,
Add vissza nékünk a szép reményt.
Tenélküled létünk a porba hull.
Általad győzünk. Te légy az Úr







József Attila: PÜNKÖSD ELŐTT


Szent, éhes lelkem, pünkösd ünnepére,
Mint jóllakott túzok, magadba hullva
Feledd, hogy büszke, forró szárnyadat
Cibálja, tépi vének irigy ujja.

Hiszen tudod már mi a Végtelenség:
A Végtelenség az a magyar bánat
S hiába vergődsz haló hattyúként,
Szomorúbb lélek búsul majd utánad.

Ha idejöttél, tündökölj s dalolj csak,
E végtelen vízen büszkébben ússzál
S csudáljanak, hogy méltóbban repül
Zilált szárnyad az égi Sziriusznál.

Szent vagy s ha mégis lenyilaz az Éhség,
Mint vadludat rozsdás vessző találja,
Ne sírj, dalold el híres éneked,
Hogy nyögve várjanak újabb csodára!







Juhászné Bérces Anikó: ERDÉLY 2010


Virágbontó május újra itt van végre,
Félreteszem gondom, s indulok Erdélybe.

Hívogat Csíksomlyó lassan már egy éve,
Több százezer magyart Pünkösd ünnepére.

Száguldó az idő, az út futószalag,
Gödrös hátán kocsink zötykölődve halad.

Lenyűgöz a látvány a látóhatáron,
Amikor a hegyek vonulatát látom.

Csodás Királyhágó fenséges magasa,
megfáradt lelkemet emeli magasra.

Sas szeretnék lenni, szárnyalni végtelen,
Hogy a messzeséget felülről kémleljem.

Távolból integet Torda hasadéka,
Látogass meg, nemzet kicsi maradéka.

Zúgó Maros vize messzire elkísér,
Kanyargó medrében velünk versenyre kél.

Zöld remény vetések minden árnyalata
A viruló tájat csíkosra szabdalta.

Székelyföld kenyerét a föld itt neveli,
A Csíki-medencét Hargita öleli.

Fekete földjének szorgos munkálója
Keze nyomán kikel és nő a pityóka.

Mosolyog már a Nap, s a virágzó rétek
Százszínű pompával üdvözölnek téged.

Ezer jázmin csillag, bódító orgonák
Juttatják eszembe édesapám dalát.

Kárpátok gyöngyszeme a mesés Hargita
Fenyvese suttogja, ami e föld titka.

Büszke székely népét nem töri meg semmi,
S mert a hite erős, nem győzi le senki.

Feltűnik Somlyó-hegy, megkondul a harang,
Nincs senki szívében ilyenkor már harag.

Bár nemzetünk fáját vad vihar szétvágta,
Gyökere ép maradt, és nő új hajtása.







Juhászné Bérces Anikó: PÜNKÖSDI RÓZSA


Kerek bokron kerek bimbók
nyújtóznak a fényben,
a mosolygó napsugártól
gömbölyödnek szépen.
Szirommal telt labda bimbók
pattannak serényen,
tündökölnek, Pünkösdünket
köszöntve szerényen.
Selymes fényük az ünnepét
tükrözni akarja,


ezért bontja ki a szirmát
Pünkösdvasárnapra.
A hatalmas virágfejek
szelíd főhajtása
a Szentlélek eljöttének
méltó fogadása.
Püspöklila vagy rózsaszín
engem elvarázsol,
fehér színű bokor körül
illatfelhő táncol.
Belélegzem, s elsimítja
lelkemen a ráncot,
alig várom, láthassam
e gyönyörű virágot!







Kárász Izabella: ÍGY TÖRTÉNT
Lukács 24:36-52/a


ELŐSZÖR: megjelent
békességet kívánva
s a régi tizenegy
hódolattal imádta.

Első rémületük:
- valami lelket látnak -
eltűnt, mikor szemük
hitt már a nagy csodának.

Lábait, kezeit
sebeinek helyével
megmutatta nekik
s ők hallal, lépesmézzel

megkínálták Uruk,
Aki elébük tárta
saját útját, utuk, -
készülve búcsúzásra.

A nagy parancsot is
hogy majd tanúi lesznek
vértanú papjai
a győzelmes keresztnek.

Saját maga helyett
Szentlelkét megígérte,
AZTÁN azt a helyet
velük elhagyva, ére

szelíd Betánia
szeretett határába.
VÉGÜL áldania
kezeit amint tárta

hirtelen elszakadt
a földtől. Sehol nem volt.
Kéklő felhő alatt
átölelte a mennybolt.

Ők néztek utána.
A megnyílt égben látták
Atyja jobbján állva -
s hódolttal imádták.







Kosztolányi Dezső: PÜNKÖSD


Lángszárnyakon röpül felénk a nyár,
Az éj meleg s már perzselő a reggel,
Bolygunk az éjbe álmodó szemekkel,
S ritkán találunk hűvös árnyra már.
Az ég fakó, az éj is rövid,
Alig bújik el a nap egy bokorba,
Aztán ragyogva új erőbe forrva
Kiszáll az égre lánguszályt röpít.
A róna várja a hűsfényű holdat,
Leng a kalász, vérszínű rózsa lángol,
Leszáll a boldogság a másvilágról.
A néma csillagok reánk hajolnak,
És álmodó, fáradt fejünk körül
Színes, aranyló lepkeraj örül.










Kókay István: PIROS PÜNKÖSD NAPJÁN /Kalmár Magda/


Dalszöveg

Piros pünkösd napján imádkoztam érted,
Piros pünkösd napján vártam visszatérted.
Tele volt a határ nyíló vadvirággal,
Vártalak a keresztútnál pünkösdi rózsával.

Mindhiába vártam, ősz is lett azóta,
Elhervadt már régen a pünkösdi rózsa.


/:Kacagó kis párom többé sosem hívlak,
Hisz a késő, fagyos télben jégvirágok nyílnak.:/

Ugye kicsi párom, mégis visszajöttél,
Nem a tavasz hozott, hanem a hideg tél.
/:Itt maradsz már nálam, s tavasz elmúltával,
Teleszórom az utadat, pünkösdirózsával.


Piros pünkösd napján

Link








L. Horváth Zsuzsa: PÜNKÖSD HAVA


Májusi ég hullatta záporát
hova tűntél, pünkösdi királyság?

Vetések lágyan ringó selymén
hullám-bodrokat rajzol a szél,
ezüst kalászon rebben a fény.
Pipacsok égnek, mint jelzőtüzek,
(vérszínükkel jelezve az ünnepet)
ahogy a lélek vihara közeleg.

Május fűszeres sóhaja kél
jázminok illatát terítve szét,
(szállongó szirmoktól fehérlő lég)
pünkösdi rózsákra ejti bársony leplét,
akác ringatja borzas fürtjeit
megcsillantva felhők könnyeit.

S míg égi gyémántot szárít a Nap
ragyog mindenütt zöld fényű smaragd.







MI VAN MA, MI VAN MA: PIROS PÜNKÖSD NAPJA
(Népköltészet)


Mi van ma, mi van ma?
Piros pünkösd napja.
Holnap lesz, holnap lesz
a második napja.

Királyné pálcája.
szálljon a házára,
ha nem a házára, az úr asztalára.

Lányok ülnek a toronyba,
arany koszorúba,
arra mennek a legények,
sárga sarkantyúba.
Levenném a süvegemet,
annak örülnétek.

Királyné pálcája,
szálljon a házára,
ha nem a házára,
az úr asztalára.


Mi van ma

Link








Ölbey Irén: PÜNKÖSDI LÉLEK


Szárnyaljon bennem ének:
Legyek pünkösdi lélek.
A nemesben, a jóban
örömmel munkálkodjam.
S a célom itt a földön
az Isten felé törjön.
Mértéken túli mérték,
szépségen túli szépség:
a szeretet csodája

üssön át, mint a dárda
s hevítsen, lelkesítsen.
Éljek reményben s hitben,
s a fénylő igazságnak
igaz ösvényén járjak
s mindig ihletben égjek.
Jöjj el, jöjj el, Szentlélek!










Pecznyík Pál: BÉKEGALAMB


Békegalamb köröz,
ősi Bolygónk felett,
Leszállásra nem lel
sehol, egy kis teret.
Sokfelé haragtól
torzult az emberarc,
múló hatalomért,
régóta dúl a harc.

Egymásmellet élő,
békét valló népek,
már kicsi bántásért,
szembeszállni készek.
Közöttük: - mint üveg -
törékeny a béke,
pedig az lehetne,
népek legszebb éke!

Békegalamb várj még,


nem kell soká várnod,
lesz béke a földön,
rá lehet majd szállnod.
Ha Jézus megkezdi
béke - királyságát,
betölti a béke,
föld minden országát!
Ezer évig nem lesz
háború, a földön,
béke lesz városban,
pusztán, hegyen - völgyön.







Pecznyík Pál: PÜNKÖSD NAPJÁN


Feltámadott Urunk Jézus,
meny honába költözött,
Pünkösd napján: lángnyelvekben
hozzánk ismét földre jött.

Bűnbánókhoz, bűnbocsátó
szeretettel érkezik,
meg ígérte: velünk marad,
amíg a Föld létezik.

Lelke által, bennünk lakik,
így mi Véle járhatunk,
s utunk végén felragyog majd,
dicsőséges új napunk!







Piován Győző: PÜNKÖSDKOR


Piros pünkösd napján,
mikor gyümölcs érik
életed kalászát
angyalszemek nézik.

Ezüstös harmatot
csorgatnak tövére,
hogy termése nőjön
S vihar ki ne tépje.

Piros pünkösd napján
az Úr keres téged
zúgó szelek szárnyán
Lelkét küldi néked.

Fogadd szeretettel
a mennyei lángot,
növeljen szívedben
hitet, boldogságot.







Pósa Lajos: PIROS PÜNKÖSD NAPJÁN


Kivirított a rózsafa
Piros Pünkösd hajnalán,
Falu végén fehér kis ház,
Ott lakott az én anyám!

Falu végén fehér kis ház,
Fecskemadár, gyer oda!
Százszorta szebb, majd meglátod,
Mint a legszebb palota.

Én Istenem, áldó kezed
Tartsd azon a kis házon!
Eresz alatt villásfarkú
Vidám fecske tanyázzon!

Csókolgassa a födelét
Zöld leveles akácfa,
Hajoljon be az ablakán
Piros Pünkösd virága!










Reményik Sándor: PÜNKÖSDI SZOMORÚSÁG


A Lélek ünnepén
A Lelket lesem én.
A Lelket, amely több, mint költemény.
A Lelket, amely sosem volt enyém.
A Lelket, amely sosem lesz enyém.
A Lélek ünnepén


Szomorún zendül egyetlen igém:
"Hogy születhetik újjá, aki vén?"...










Reviczky Gyula: PÜNKÖSD


Piros pünkösd öltözik sugárba,
Mosolyogva száll le a világra.
Nyomában kél édes rózsa-illat,
Fényözön hull, a szivek megnyilnak.

Hogy először tünt fel a világnak:
Tüzes nyelvek alakjába' támadt.
Megoldotta apostolok nyelvét,
Hirdeté a győzedelmes eszmét.

Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed'
Ma is minden bánkodó szivének,
Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba':
Világitó sugaradat áldja.

Habozóknak oldjad meg a nyelvét,
Világositsd hittel föl az elmét.
Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,
Diadallal az egész világon!

Piros pünkösd, szállj le a világra,
Tanits meg uj nyelvre, uj imára.
Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,
Szeretetnek sugara, Szentlélek!










Reviczky Gyula: PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE


Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed
Ma is minden bánkodó szivének,
Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba':
Világitó sugaradat áldja.
Habozóknak oldjad meg a nyelvét,
Világositsd hittel föl az elmét.
Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,


Diadallal az egész világon!
Piros pünkösd, szállj le a világra,
Tanits meg uj nyelvre, uj imára.
Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,
Szeretetnek sugara, Szentlélek!







SÍK SÁNDOR: RÓZSAKOSZORÚ


Minden ige már betellett.
Az elgördült szikla mellett
Két fehér angyal lebeg.

És felelvén egy a másnak,
Énekelnek és hárfáznak
Szép angyali éneket.

"Jaj, hogy hullott drága vére
Gethsemáne friss füvére!
Keresztények sírjatok!"

"Szél a felhőt szerte fújja.
Él a Krisztus! Allelúja!
Emberek! Feltámadott!"

"Véres ajkán ostoroknak
Izzó gyöngyszemek csorognak,
Forró vére földre hull."

"Fényben fürdik fönn a Tábor,
Zeng az ég és zúg a távol:
Fényes felhőn száll az Úr."

"Vérzi főjét ráfonódva
Sebző tüskék szörnyű csókja.
Szánjátok meg, emberek!"

"Szeretetét ránklehelte:
Ég a pünkösd izzó Lelke,
Zúgnak élő nagy szelek."

"Nézd a véres nagy keresztet!
Jaj, sebes két térde reszket,
Jaj, le kell roskadnia."

"Rózsaszínű fellegekben
A mosolygó mennybe lebben
Asszonyunk szűz Mária."

"Föld megindul, holt megéled.
Jaj, kereszten függ az élet!
Minden elvégeztetett."

"Énekelnek allelúját,
Boldogasszony koszorúját
Szép angyali seregek."

Így dalolt az angyalének,
És mindenek figyelének,
Fű, fa, virág hallgatott.
Minden hívek koszorúja
Énekelje: Allelúja!
Él az Úr! Feltámadott!







Somogyi Imre: JÖJJ EL, SZENTLÉLEK!


Fájó emberszívbe, mint gyógyító balzsam,
Lázongó lélekbe, mint hódító dallam,
Zokogó sírásra, mint öröm harangja,
Életnek, tavasznak hívogató hangja:
Jöjj el, Szentlélek!

Gyenge női szívbe, mint az erő lángja,
Kereső lélekbe, mint lobogó fáklya,
Kedvesség és jóság langyos fuvalmával,
A szelíd Megváltó gyöngéd uralmával:
Jöjj el, Szentlélek!

Kis gyermeki szívbe, mint a csengő ének,
Ártatlan lélekbe, mint a vidám élet,
Ezüstkacagással, angyalseregekkel,
Atyai mosollyal, igaz szeretettel
Jöjj el, Szentlélek!

Családi tűzhelyre, mint a hit szikrája,
- Békesség, boldogság borulván így rája, -


Magas palotáknak fényes nagytermébe,
Kicsi házikóknak virágos csendjébe
Jöjj el, Szentlélek!

Szomorú özvegyhez, mint a remény napja,
Éhező árvákhoz, mint az árvák atyja,
Könnyek törlésére, orvosság-adásra,
Testvéri szent csókra és vigasztalásra
Jöjj el, Szentlélek!

Bűnnek tengerében hánykódó habokra,
Minden nemzetekre, kicsikre-nagyokra,
Hitnek sugarával, Jézus szerelmével,
Az örök Atyának örök kegyelmével
Jöjj el, Szentlélek!










Somogyi Imre: PÜNKÖSD NAPJA


Aki nem tud a hit szárnyán
A magasba szállni,


Nem is tud a Megváltónak
Szentlelkére várni.

Ó, emberek! Krisztus nélkül
Mit ér ünnepléstek?
Nincs ott pünkösd, nincs ott áldás,
Ahol nincs Szentlélek.

Azért tehát Őt várjátok!
Őt várjátok, - eljő
Hittel égő lelketekbe,
Mint a nyári szellő...

Eljön Krisztus szeretettel,
Eljön Szentlelkével,
Ha várjátok s imádjátok
Pünkösdi reménnyel!

Megtelik a szív és lélek
Nemes indulattal,
Ha bevonul oda Krisztus
Teljes diadallal.

Csak úgy lehet pünkösd napja
Áldás, öröm, béke -
A győzelmes, igaz hitnek
Gyönyörű pecsétje!







Szuhanics Albert: A PÜNKÖSDI RÓZSA


A pünkösdi rózsa
kinyílott tenálad,
mégis inkább nézem
két rózsás orcádat.

Május éje csodás,
pünkösd lángja járja,
árva, bús szívemnek
szerelem a járma.



Szent az Isten lelke,
kettős tüzes láng jő,
hej, páros a szív is,
mint két piros felhő.

A pünkösdi rózsát
leszakítnám nálad,
ám ha nemet mondasz,
elemészt a bánat!







Tamáska Gyula: SZENTLÉLEK, JÖJJ!


Szentlélek, jöjj, úgy vár a lelkem Téged!
Gyújts fel szívem, oly sok, benne a vétek.
Cseréld fel erőddel erőtlenségem;
Jöjj és szentelj meg, csak ez a kérésem.

Szentlélek, jöjj, úgy vár a lelkem téged!
Oly sokat szeretnék megvallani néked,
Hogy mindennap gúzsbaköt ellenségem;
De szentelj meg mégis: ez a kérésem.

Szentlélek, jöjj, úgy vár a lelkem téged!
Segíts, hogy eszközöd lehessek néked.
Vezesse szent kezed minden lépésem;
Szentelj meg, Uram... és nincs több kérésem.







Téglás-Hajós Éva: PÜNKÖSDI SZONETT


Ott ülnek ők, magukra hagyottan,
a csüggedt-gyáván összebújók,
az arcukra titkon kámzsát húzók,
vacogó félelembe fagyottan,
legott rohanó szél vad erejétől
zúgva hasad fel a menyei kárpit,
s lángnyelvek ragyogó tüze válik
férfi-merészség védpajzsává. Hevétől
olvad a dermedt szó, hittel hirdetik
- útjukat fehér galambok követik -


száz nép nyelvén a Mester tanát...
Kellenének most is láng-szemű fények,
hogy Földünkön értse milliárd lélek
a tűz-áldotta Béke szavát










Tóth Juli: PÜNKÖSD


Égen kéklő fénysugárban,
Földön, május illatában,
Vigasztaló tiszta láng
Add a kezed Jó Atyánk!

Hogy enyhüljön mind a kín
Szenvedésünk sebein
Szomjazzuk a gyógyulást,
Édes, lélekújulást!







Túrmezei Erzsébet: PÜNKÖSD UTÁN


Pünkösd előtt - sóvárgás titkos mélye.
Pünkösd előtt - ígéretek zenéje.
Pünkösd előtt - esedezés, esengés.
Pünkösd előtt - halk hajnali derengés.
Pünkösd előtt - szent vágyak mozdulása.
Pünkösd előtt - koldusszív tárulása.
Csendesen várni - várni, hinni, kérni!
Aztán - boldog pünkösd utánba érni!
S pünkösd után - szent égi erőt-vetten,
pünkösd után - Lélekkel telítetten.
pünkösd után - bátor tanúvá lenni,
pünkösd után - régit kárnak ítélni.
Krisztusnak élni és másoknak élni,
minden mennyei kincset elfogadni,
és pünkösd után - adni, adni, adni!







Végh Tamás: PÜNKÖSDI IMA


Uram!
Köszönöm néked a naponta újraéledő reményt,
Az erőt, mely átsegít a hétköznapi közönyön,
A lelkedet, mely lelkemet az őrülettől menti meg,
Őrizvén bennem a szellem, s a szív vigasztaló szavait.
Köszönöm a nyugalom pillanatait, amikor idebenn
Épülhet a rend, és az értelem rendezheti sorait,
S kicsinyes dühök nem festik homállyal a fény ablakait.
Köszönöm a társakat is, kikkel együtt visz a sors,
Óvd életük, hisz maga van mind, mint a levél,
Melyet a szél sodor.
Uram!
Én csak dolgozni szeretnék, s épebben élni kicsinyég.
Látszatok változhatnak kívül, de logikád mélyen belül,
Hiszem Uram, hogy mindenkoron érvényesül.
Ámen.







Vida József: PÜNKÖSDI KIRÁLYSÁG


Pünkösdi királynét
Választ a leányság,
Virágkoronával
Meg is koszorúzzák;
Felültetik aztán
Mennyezetes trónra
S egy sereg leányka
Lesz alattvalója.

Felséges királyné,
Figyelmezz szavamra,
Nem is bánom én azt,
Ha Isten is hallja:
Fogadd hódolásom,
S nem egy esztendőig,
Híved maradok én
A sírom széléig.










CSÍKSOMLYÓ ÉNEKE

Ki az édes Szűzanyát szívből szereti,
Szent örömmel siessen őt köszönteni.
Üdvözlégy, mennyei rózsa, hóliliomszál,
Ki a székely nép földjében kivirágoztál.
Örömében sír bennünk a szív és lélek,
Hogy mi itt köszönthetünk, jó Anyánk téged
Üdvözlégy, mennyei rózsa, hóliliomszál,
Ki a székely nép szívében kivirágoztál.
Nyitva áll előttünk a somlyói templom,
Ahol eltűnik minden bú és fájdalom.
Üdvözlégy, mennyei rózsa, hóliliomszál,
Aki Erdély hős földjében kivirágoztál.
Itt örömgyönggyé válik a bánat könnye,
Lecsendesül a kebel zajló tengere.
Üdvözlégy, mennyei rózsa, hóliliomszál,
Aki Csíksomlyó kertjében kivirágoztál.
Átvesszük üzenetedet Csíksomlyói Szűz,
Katolikus hitünkhöz a szeretet fűz!
Üdvözlégy, mennyei rózsa, hóliliomszál,
Aki a magyar lelkekben kivirágoztál.







A csíksomlyói búcsú

A csíksomlyói búcsút hagyományosan pünkösdkor tartják, a székelyek nagy ünnepe. Messzi földről érkeznek a zarándokok a kegytemplomhoz, Máriát dicsőíteni. Története 1567-re nyúlik vissza, amikor is a székelyek legyőzték János Zsigmond seregeit a Hargita Tolvaj-hágójánál. Ennek a győzelemnek az emlékére kezdtek el a hívek a kegyhelyre járni, hogy pünkösd napján együtt várják a szentlélek eljövetelét. Manapság több ezer hívő is eljön a világ minden tájáról. A csángók, a székelyek, a magyarok együtt imádkoznak a Szűz Anyához, sokan nyírfaágat tartanak a kezükben, amit Mária szimbólumnak tartanak.

Ahol egyszerre dobban minden magyar szív

Aki már volt azért érzi szívében és egész testében a bizsergést, aki még nem élte át az élményt kíváncsisága miatt vágyik a csíksomlyói búcsúba. Nem sokkal dél után megkezdődött a Csíkszereda mellett fekvő Kis Somlyó és Nagy Somlyó hegy közötti nyeregben a csíksomlyói pünkösdi búcsú és zarándoklat szertartása.

A csíksomlyói pünkösdszombati búcsúra idén is több százezer gyalogos zarándok indult. A magyarság legnagyobb vallásos, ugyanakkor a hit mellett közösséget is erősítő ünnepére az egész világból jönnek, legtöbben a Kárpát-medencéből, Székelyföldről érkeznek, és a Somlyó-nyeregbe idősnek, fiatalnak, betegnek és egészségesnek egyaránt fel kell kapaszkodnia. Ez a minimális zarándoklat megkerülhetetlen, a test és lélek próbája.

,,A fizikai út, amely elvezet a kegyhelyre, olyan lelki úttá válik, amelyen megtalálod az irgalmas Atyához visszavezető utat, megízleled az elmélyült imádság gyümölcsét, felfedezed életed értelmét."







Csíksomlyó ÜZENETE

"És üzenem mindenkinek,
testvérnek, rokonnak, idegennek,
gonosznak, jónak, hűségesnek és alávalónak,
annak, akit a fájás űz és annak,
kinek kezéhez vércseppek tapadnak:
vigyázzatok és imádkozzatok!
Valahol fönt a magos ég alatt
mozdulnak már lassan a csillagok
a s víz szalad és csak a kő marad,
a kő marad."
Wass Albert


PÜNKÖSD köszöntő 2016 ban
/Egy csokor virággal, főként pünkösdi rózsával és Mozattal - A Varázsfuvola egy részletével - köszöntsük 2016-ban a Pünkösdöt/

Link























 
 
1 komment , kategória:  Húsvét - Pünkösd  
Húsvéti köszöntő
  2016-03-26 19:30:36, szombat
 
 







HÚSVÉTI KÖSZÖNTŐ


Minden kedves Barátomnak, Ismerősömnek, és kedves Látogatóimnak

SZÍVEM SZERETETÉVEL kívánok BÉKÉS ÉS BOLDOG HÚSVÉTI ÜNNEPEKET!

BÁRHOL LEGYENEK A VILÁGON - HATÁRON INNEN, VAGY HATÁRON TÚL!


Boldog Húsvétot!







HÚSVÉT NAPJÁT ÜNNEPELJÜK

H ófehér gyöngyvirág bontogatja szirmát,
Ú t szélét szegélyezik gyönyörű ibolyák.
S elymes fülű nyuszi ül a zöld fűben,
V ele szemben játszik kölyke a sűrűben.
É des virág illattal érkezett a tavasz.
T ávoli faluban megkondul egy harang.

N osza szalad a falu apraja- nagyja,
A legszebb ruháját magára kapva.
P adsorok megtelnek, együtt ünnepelnek.
J ézus feltámadott! Hozsannát zengnek.
Á rad az ének szó szerte a vidéken,
T él hamvaiból a tavasz újra éled.

Ü nnepeljük meg, hogy győzött az élet!
N apsugarunk ragyog, éled a természet.
N agylányaim hívják legkisebb gyermekem,
E gyütt készítik a hímes tojást velem.
P iros tojás készül, a sonka puhán itt vár,
E gy tepsi sütemény a sütőben sül már.
L egényeket hétfőn ezzel kínáljuk meg,
J ól meglocsolnak, hogy ne hervadjunk el.
Ü nnepünk így telik, mi együtt örülünk.
K ikelet ragyogja be egész életünk!

Flammerné Molnár Edit







HÚSVÉTI CSEND


Lelkem, dalolj a húsvét öröméről!
Csengjen a hangod, mint a hegyi csermely
fentről hozott kristályos-tiszta hangja,
mint a hóvirágok fehér harangja.
Legyen dalodban élet és erő...
fakadó rügyek, fesledő virágok:
a tavasz, mely meggyőzte a világot.
Legyen benne ragyogó diadallal
a hosszú éjszakát elűző hajnal!
Az a mosolygó, bíborfényű reggel,
melyben a sírban hasztalan keresték
gyászt illatozó, könnyes kenetekkel
a Názáreti Jézus drága testét,
mert élt, előttük feltámadva járt.
Visszhangozd szívük ujjongó szavát.
Húsvétról zengjen, zengjen hát az ének!
Lelkem, adj hangot húsvét örömének!

Figyelek... várok... Csend van, hosszú, tiszta,
mint mikor az ég harmatkönnyét issza
minden fűszál még... és hiába kérem:
ösvényein ott jár az élő Mester
feltámadottan, tündöklő-fehéren,
bűn és halál felett vett diadallal.
Ujjongó lelkem lépteire hallgat
és ezt a csendet hogy zavarná dallal?!

Túrmezei Erzsébet










Húsvéti üdvözlet

Link



Lent a Via Dolorosán

Link



Handel: Messiah, Hallelujah

Link



Husvét

Link



Happy Easter!

Link



Easter prayer // Kun Magdolna

Link



Szentesi Horváth Gyöngyi : Áldd meg Uram...

Link



Húsvéti csend

Link



Happy Easter from Claire! Gethsemane - Claire Ryann at 3 Years Old

Link



Simogasd meg a nyuszit...
Kapcsold be a hangszórót és az egereddel simogasd meg a nyuszit.
Kívánok neked boldog húsvétot, és azt, hogy mindig úgy kacagj, mint ő.

Link










Áldott, napfényben tündöklő, testben és lélekben újjászülető BOLDOG HÚSVÉTOT kívánok!

A hölgyeknek sok locsolót, a férfiaknak jó locsolkodást!











 
 
1 komment , kategória:  Húsvét - Pünkösd  
Áldott szép pünkösdöt!
  2015-05-23 22:49:34, szombat
 
 











































PIROS PÜNKÖSD NAPJÁN

Link



Pünkösd - album

Link














 
 
1 komment , kategória:  Húsvét - Pünkösd  
Húsvéti köszöntő
  2015-04-02 11:00:24, csütörtök
 
 







HÚSVÉTI KÖSZÖNTŐ


Eljött a szép húsvét reggele,
Feltámadásunk édes ünnepe.
Ünneplő ruhákba öltöztek a fák,
Pattognak a rügyek, s virít a virág.
A harang zúgása hirdet ünnepet,
Egy kismadár dalol a zöld rétek felett.
Kellemes húsvéti ünnepeket!













Kedves Ismerőseim, Barátaim és Látogatóim!

Sok szeretettel köszöntelek Benneteket Húsvéti oldalamon. Bízom benne, hogy elnyeri tetszéseteket.


Minden kedves Barátomnak, Ismerősömnek, és azoknak, akik ide belátogatnak hozzám

SZÍVEM SZERETETÉVEL kívánok BÉKÉS ÉS BOLDOG HÚSVÉTI ÜNNEPEKET!

BÁRHOL LEGYENEK A VILÁGON - HATÁRON INNEN, VAGY HATÁRON TÚL!


Boldog Húsvétot!








Flammerné Molnár Edit: HÚSVÉT NAPJÁT ÜNNEPELJÜK

H ófehér gyöngyvirág bontogatja szirmát,
Ú t szélét szegélyezik gyönyörű ibolyák.
S elymes fülű nyuszi ül a zöld fűben,
V ele szemben játszik kölyke a sűrűben.
É des virág illattal érkezett a tavasz.
T ávoli faluban megkondul egy harang.

N osza szalad a falu apraja- nagyja,
A legszebb ruháját magára kapva.
P adsorok megtelnek, együtt ünnepelnek.
J ézus feltámadott! Hozsannát zengnek.
Á rad az ének szó szerte a vidéken,
T él hamvaiból a tavasz újra éled.

Ü nnepeljük meg, hogy győzött az élet!
N apsugarunk ragyog, éled a természet.
N agylányaim hívják legkisebb gyermekem,
E gyütt készítik a hímes tojást velem.
P iros tojás készül, a sonka puhán itt vár,
E gy tepsi sütemény a sütőben sül már.
L egényeket hétfőn ezzel kínáljuk meg,
J ól meglocsolnak, hogy ne hervadjunk el.
Ü nnepünk így telik, mi együtt örülünk.
K ikelet ragyogja be egész életünk!







Kincses Zoltán: KRISZTUS A KERESZTEN

Kitárt karjával ég és föld között
rám néz, még itt van.. élet és halál között.
Még szólni akar, szeme még keres,
nevemen szólít, azt suttogja: szeress!

Értem függ a fán, ujjai tárva,
nem lehet többé a szívem bezárva.
Igen, jól látom, Ő felém tekint.
Kezét szög tartja, csak szemével int.

Jézus, Megváltó megbízást ad,
szemével üzen: folytasd munkámat.


Legyél jószívű, legyél irgalmas,
hagyd el a rosszat, mindenkit meghallgass

Te légy a lábam, szívem és kezem,
hogyha vállalod, becsukhatom szemem.

Kitárt karjával ég és föld között
Rám vár, még itt van élet és halál között.
Még szólni akar, szeme még keres,
Nevemen szólít, jöjj és engem kövess!

Link








Juhász Gyula - HÚSVÉTRA

Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szivemnek már a gyász is röpke álom,
S az élet: győzelem az elmuláson.

Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!
Virágot áraszt a vérverte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én.
Hisz annyi elmulasztott tavaszom van
Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban!

Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,
És neki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot,
S betölt e Húsvét majd minden reményt.
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!

Link








Wass Albert: NAGYPÉNTEKI SIRATÓ

Elmegyünk, elmegyünk, messzi útra megyünk,
messzi út porából köpönyeget veszünk...
Nem egyszáz, nem kétszáz: sokszáz éves nóta.
Így dalolják Magyarhonban talán Mohács óta.

Véreim! Véreim! Országútak népe!
Sokszázéves Nagypénteknek
soha sem lesz vége?

Egyik napon Tamás vagyunk,
másik napon Judás vagyunk,
kakasszónál Péter vagyunk.
Átokverte, szerencsétlen
nagypéntekes nemzet vagyunk.

Golgotáról Golgotára
hurcoljuk a keresztfákat.
mindég kettőt, soh'se hármat.
Egyet felállítunk jobbról,
egyet felállítunk balról,
s amiként a világ halad:
egyszer jobbról, egyszer balról
fölhúzzuk rá a latrokat.
Kurucokat, labancokat,
közülünk a legjobbakat,
mindég csak a legjobbakat.

Majd, ahogy az idő telik,
mint ki dolgát jól végezte:
Nagypéntektől Nagypéntekig
térdelünk a kereszt alatt
húsvéti csodára lesve.
Egyszer a jobbszélső alatt,
másszor a balszélső alatt,
éppen csak hogy a középső,
az igazi, üres marad.

Nincsen is keresztfánk közbül,
nem térdel ott senki, senki.
A mi magyar Nagypéntekünk
évszázadok sora óta
évszázadok sora óta
ezért nem tud Húsvét lenni.

Így lettünk országút népe,
idegen föld csavargója,
pásztortalan jószág-féle.
Tamással hitetlenkedő,
kakasszóra péterkedő,
judáscsókkal kereskedő.
Soha-soha békességgel
Krisztus-Úrban szövetkező.

Te kerülsz föl? Bujdosom én.
Én vagyok fönt? Bujdosol Te.
Egynek közülünk az útja
mindég kivisz idegenbe.

Bizony, jól mondja a nóta,
hogy elmegyünk, el-elmegyünk,
messzi nagy útakra megyünk.
Messzi nagy útak porából
bizony, köpönyeget veszünk.

S ebben a nagy köpönyegben,
sok-sok súlyos köpönyegben
bizony pajtás, mondom Néked:
rendre, rendre mind elveszünk.

Link








Aranyosi Ervin: HÚSVÉTI VERS

Nyuszi ül a fűben,
Kölni a kezében.
Bár tudná az ember,
Mi jár az eszében?

Mert a nyuszi lányok
Jól elbújtak éppen,
Hímes tojásokat
Festegetnek szépen.

Étellel, itallal
Megrakva az asztal:
Mind, mi nyuszi fiút
Hosszasan marasztal

Zöld szénával várják,
Friss, harmatos ízzel,
Szomját csillapítják
Finom, forrásvízzel.

Locsolkodás után,
Táncukat eljárják,
Minden nyuszi kislány
Megtalálja párját.

Tavasz van, csodaszép,
Vígság, tánc és nóta,
Így zajlik a húsvét
Évszázadok óta.







Bíró András: EZ A HÚSVÉT

Ez a húsvét olyan ünnep,
fák, virágok megzsendülnek,
mintha húznák-vonnák őket,
oly sebesen, gyorsan nőnek.

Ez a húsvét olyan ünnep,
fiatalok megszédülnek,
összebújnak, sugdolóznak,
szavakból szép jövőt fonnak.

Ez a húsvét olyan ünnep,
Szelek, vizek megperdülnek,
Hol a napfény, hol a zápor
Nyes nagyobb részt a határból.

Ez a húsvét olyan ünnep,
Sírás és bánat, elülnek.
Minden örül, hogy létezhet,
Hogy nagy lélegzetet vehet.

Ez a húsvét olyan ünnep,
Bocsánata van a bűnnek
Fönt a hegen az a Kereszt
Új élet útjára ereszt.

A tél szennyét mind lemosva
Készülődünk a holnapra,
A pünkösdre, szép pünkösdre,
Lángos csodák jövésére.

Szirmos jövőnk féltve, óva
Készülődünk még nagyobbra,
El nem érhető csodára:
Örökös harmóniára.







Kovács Zoltán - ELJÖTT A HÚSVÉT...

Eljött a húsvét figyeljetek lányok,
a locsoló fiúkat tojással várjátok.
Ha elfogyna a tojás, jó nekik a pénz is,
de ha az sincs elég otthon
puszit adjál nékik!
Locsolkodó apukák
mutassatok példát,
vödör vízzel ébresszétek
anyut és az Évát!
Szorgoskodó anyukák
főzzétek a sonkát,
legyen elég alkohol
és figyeljetek jól ránk!
Ha instabilnak látszanánk
több türelmet kérnénk,
húsvétkor a férfiaknak
nem lehet ez vétség!
Végezetül azt kívánom
legyen sonkád, nagy kalácsod
látogasson sok barátod,
a lányokat locsoljátok,
ünnepeljél egyél-igyál
mértékkel a tömény piát
s legyen boldog minden család!

Link








Húsvéti üdvözlet

Link



Lent a Via Dolorosán

Link



Handel: Messiah, Hallelujah

Link



Husvét

Link



Happy Easter!

Link



Easter prayer // Kun Magdolna

Link



Szentesi Horváth Gyöngyi : Áldd meg Uram...

Link




Áldott, napfényben tündöklő, testben és lélekben újjászülető BOLDOG HÚSVÉTOT kívánok!


A hölgyeknek sok locsolót, a férfiaknak jó locsolkodást!

























 
 
1 komment , kategória:  Húsvét - Pünkösd  
Pákozdi Sarolta: Húsvét-köszöntő
  2014-04-21 20:15:36, hétfő
 
 




Pákozdi Sarolta: HÚSVÉT-KÖSZÖNTŐ


Üdvözlégy Húsvét!
Virágos kedvvel köszöntünk
hímes tavaszi ünnepünk.
Te vagy a kikelet,
elűzted a telet.
Te vagy a megváltás,
Istentől eredő testi-lelki áldás.

Pezsdül, éled az élet,
dermesztő téli álmából ébred
a tetszhalott Természet.
Pattan a fákon a bimbó,
füttyent a sok rigó,
Magok csíráznak, kihajt a barka,
fészket rak a gólya, pacsirta.
Színpompás kikelet - életet vet,
termékenység-ünnep.
Szerelmet ébreszt,
párzásra késztet minden állatot,
virágnak ad méheket csábító illatot.

A hosszú téli böjt után,
sonkás lakoma vár.
Sok kedves népszokás,
vidám locsolkodás, nyuszi-ajándék ,
piros és hímes tojás kínálás
Gyermekek öröme: kirándulás, kacaj,
duhaj legényeknek másnapi macskajaj!
Aki vallásos, menjen misére,
aki nem, fusson a rétre,
locsoljon lányokat,
adjon csókokat.
Legyen az ünnep méltó megújulás
lelki bűnbocsánat, felszabadulás,
Zúgjon a sok harang szava:
győzzön a béke dala.


Húsvéti harangok Budapesten

Link











 
 
0 komment , kategória:  Húsvét - Pünkösd  
Törő Zsóka: MEGTISZTULÁS
  2014-04-18 22:50:14, péntek
 
 







Törő Zsóka: MEGTISZTULÁS

Húsvéti készülődés

Újabb ünnep közeledik,
szívünk örömbe öltözik.
A húsvét, a feltámadás,
dolgunk most a megtisztulás.

Emlékezz Isten fiára,
ki felment a Golgotára,
értünk életét áldozva
a kínhalált választotta.

Csekély a mi áldozatunk,
csak annyi, hogy megtisztulunk.
Böjttel tisztítjuk a testet,
elmélkedéssel a lelket.

Megújult már a természet,
minden virulóan szép lett,
tisztára mosod otthonod,
formáld át a gondolatod...

Jézus hirdette szeretet
tebenned is öltsön testet,
takarítsd ki a lelkedet,
fogadd be a szeretetet...

Ő a sírból feltámadott,
hívőinek reményt adott.
Akkor megtörtént a Csoda.
Ne veszítsd el hited soha...

Ha megtisztul tested, lelked,
áldott lehet az ünneped,
eljöhet a feltámadás,
erőt adó megújulás.

Figyeld meg a természetet,
ezer bimbó, virág feslett,
minden zöldül, vígan ébred.
Adjon neked reménységet...

Figyelj te is önmagadra,
hallgass titkos, belső hangra,
megmondja, hogy mit kell tenned,
hogy mosd tisztára a lelked.

Akit szeretsz, öleld hát meg,
fejezd ki érzéseidet,
az ünneplő ruhád mellett
öltsön új ruhát a lelked...

Ne légy áldozati bárány,
ne húzódj háttérbe gyáván,
harcolj meg a boldogságért,
élted megújulásáért...

Hozzon neked ez az ünnep
régen nem várt örömöket,
megtisztult testtel, lélekkel,
töltekezve szeretettel...

Húsvét, tojás, megújulás...
Az élet egy nagy körforgás.
Egyszer fent és egyszer lent vagy,
emeld most magasba magad...

Megérdemled, hiszen jó vagy,
hogy az ajándékod megkapd,
mindent, mire szíved vágyott...
Öleld hát át a világot...

Szüless újjá, legyél boldog,
alakítsd széppé a sorsod,
legyen benned lelki béke,
egy jobb jövő reménysége...







Húsvét - Golgota, Easter - Golgota

Link



Lent a Via Dolorosán

Link



Húsvéti üdvözlet

Link








 
 
1 komment , kategória:  Húsvét - Pünkösd  
Istentől megáldott, békés húsvéti ünnepeket kívánok!
  2014-04-17 19:00:32, csütörtök
 
 




Istentől megáldott, békés húsvéti ünnepeket kívánok!
/Ballán Marikától kaptam/


Kedves Barátaim, Levelezőtársaim!


Istentől megáldott, békés, boldog húsvéti ünnepet kívánok Mindenkinek, és maradjon meg szívünkben a feltámadás öröme az ünnep elmúltával is.


Szeretettel családom nevében is : Ballán Mária


Gerzsenyi Sándor : ELJÖTT A DRÁGA ÜNNEP

Eljött a drága ünnep
Nagy napja mennynek, földnek.
Ma múljék gyász és bánat:
A Megváltó feltámadt!

Te csüggedt, bús tanítvány,
Tekints az Úrra, bízván:
Halálon győz az élet,
A sírtól nincs mit félned!







Cseri Kálmán - Mit ünnepelünk húsvétkor?

Link



Kozma László: Teremtés, Húsvét, Pünkösd

A Szentháromság misztériuma

Link








 
 
0 komment , kategória:  Húsvét - Pünkösd  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 21 
2019.03 2019. április 2019.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 12 db bejegyzés
e év: 110 db bejegyzés
Összes: 3826 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 208
  • e Hét: 1903
  • e Hónap: 26858
  • e Év: 144212
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.