Regisztráció  Belépés
skorpiolilike.blog.xfree.hu
"A szeretet és a bizalom elválaszthatatlanok! Egyik sem létezik a másik nélkül." Pné Marika
2016.01.12
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
Henryk Sienkiewicz irodalmi Nobel-díjas
  2013-03-03 07:59:37, vasárnap
 
  Henryk Adam Aleksander Pius Sienkiewicz (1846. május 5. - 1916. november 15.)
19. századi lengyel regényíró, irodalmi Nobel-díjas.




Elszegényedett nemesi család gyermekeként Wola Okrzejskaban született, az akkor orosz fennhatóság alatt álló Lengyelországban. Apai ágról tatár (pontosabban lipek) gyökerekkel bírt. 1861-ben a család anyagi okok miatt Varsóba költözött. Az író itt végezte az elemi és középiskolát, majd 1866-ban beiratkozott a főiskolára, ahol orvostudományt és jogot, később bölcsészetet és történelmet tanult.

1872-től a Gazeta Polska munkatársa lett, amelynek rövid történeteket és tudósításokat írt. Az itt szerzett jövedelméből Belgiumba, Franciaországba, Kaliforniába, Olaszországba utazott. 1879-ben Velencében megismerte Maria Szetkiewiczet, aki később a felesége lett. Két gyermekük született, majd Maria megbetegedett tbc-ben, és 1885-ben meghalt.

Walter Scott és a francia romantikus regényírók hatására 1882-ben elkezdte írni történelmi trilógiáját, amely a 17. századi Lengyelországban játszódik. A regényírás közben rengeteget utazott: Olaszország, Ausztria, Franciaország, Spanyolország, Görögország, Konstantinápoly, Egyiptom, Zanzibár. 1892-ben Odesszában megismerkedett Maria Romanowskaval, 1893-ban összeházasodtak. (Érdekesség: mind az öt nő, akinek szerepe volt Sienkiewicz életében, a Maria nevet viselte).

1895-ben megkezdte a Quo vadis írását. 1896-ban befejezte a regényt. Mivel felesége elhagyta, pápai engedéllyel elvált. 1900-ban befejezte a Keresztes lovagokat. 1904-ben a Francia Becsületrendel tüntették ki.

1905-ben irodalmi Nobel díjat kapott; a közhiedelemmel ellentétben nem a Quo vadis című regényéért, hanem "kiemelkedő epikai munkásságáért".

A világháború kitörésekor Veveybe (Svájc) költözött. Itt Ignacy Jan Paderewskivel együtt megszervezte a Háború lengyel áldozatait segítő bizottságot. 1916-ban halt meg Vevey-ben. Hamvait 1924-ven visszavitték Lengyelországba.

Művei:
A trilógia (Trylogia):
Tűzzel-vassal (Ogniem i mieczem, 1884)
Özönvíz (Potop, 1886)
A kislovag (Pan Wołodyjowski, 1888)
A harmadik (Ta trzecia, 1888)
A Polaniecki család (Rodzina Połanieckich, 1894)
Quo vadis (1895)
Kereszteslovagok (Krzyżacy, 1900)
Sivatagon és vadonban (W pustyni i w puszczy, 1912)

Forrás: wikipedia

 
 
0 komment , kategória:  Nobel-díj  
Luigi Pirandello Nobel- díja
  2011-06-28 10:58:03, kedd
 
  Luigi Pirandello (Agrigento, 1867. június 28. - 1936. december 10.) olasz drámaíró és novellista,
az 1934. évi irodalmi Nobel-díj kitüntetettje.

Középosztálybeli családban született a dél-szicíliai Agrigento melletti Chaos (Xaos) nevű faluban. Gyermekkorában a család komoly anyagi nehézségekkel küzdött, mivel a tulajdonukban lévő kénbánya az áradások következtében művelhetetlenné vált. Fiatal korában Pirandello kezdetben Rómában, majd - a dékánnal való konfliktusát követően - a németországi Bonnban klasszikus irodalmat és nyelvészetet tanult, majd hazatértekor megházasodott, és átvette a családi gazdaság ügyeinek intézését. Házasságukat követően feleségét, Antoniettát súlyos elmebetegséggel diagnosztizálták, majd 1919-ben zárt intézetbe szállították; ez az élmény jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Pirandello az elme működésének témája felé fordult. Ennek több művében is láthatjuk nyomát, ám legérzékletesebben a IV. Henrik (Enrico IV) című drámája foglalkozik a problémával.

Több verse- és prózai kötete megjelent már, amikor drámáival ismert, majd a húszas években világhírűvé vált. Legismertebb darabjának (Hat szereplő szerzőt keres) római ősbemutatója megbukott, de nem sokkal később Milánóban, majd egész Európában sikerrel játszották. Jelentős volt a színház argentínai vendégszereplése. 1926-ban társulatával együtt Budapesten járt.

Bár sokan vádolták az olasz fasizmushoz való vonzódással, ma már a legtöbben úgy vélik, ez nem volt több a színháza (Teatro d'Arte di Roma) megalapításához szükséges gazdasági és politikai támogatás megszerzését célzó igyekezetnél. Írásaiban is többször kikel az erőfölénnyel megszerzett jogok gyakorlata ellen.

Pirandello 1936-ban Rómában halt meg.

Pirandello valódi hírnevét a drámák hozták meg, ám pályája során jóval nagyobb számban írt regényeket és novellákat, melyek közül több is az olasz és szicíliai legendák témájára épül. Költészete, mely szintén jelentős, Olaszországon kívül szinte ismeretlen maradt. Írásaiban az olasz nyelv kifinomult irodalmi változatát használta, ábrázolásmódját sok humorral és iróniával fűszerezve.

1930. július 14-én Pirandello Az ember, aki virágot hord a szájában (L'uomo dal fiore in bocca) című drámájának előadása volt az első kísérleti televíziós közvetítés (BBC, London)

Pirandello műveinek középpontjában legtöbbször az igazság keresése, illetve a racionális igazság (valóság) és a társadalmilag elfogadott igazság (hagyományok, elvárások) közti feszültség áll. Állandó témája a társadalmi tudat és az egyéni szándékok közti ütközés. Műveiben gyakran jelennek meg paradox, nem egy esetben abszurd élethelyzetek vagy dramaturgiai megoldások. A humorról írott kis esszéje (A humorizmus, Saggio sull'umorismo, 1908) az emberi természet mély ismeretéről tanúskodik.

Élete végén szoros barátságot kötött (egyesek szerint szerelmi viszonyt folytatott) Olaszország akkori leghíresebb színésznőjével, a színházában játszó Marta Abbával, aki Pirandello több művét le is fordította angolra, illetve aki Pirandello halála után (az író fia, Stefano Pirandello mellett) az egyik jogutódja is lett.

Pirandello művészete nagy hatással volt a modern színház lélekábrázolási technikájára, dramaturgiai megoldásai ugyanakkor meghatározóak Bertolt Brecht és az abszurd színház egyes szerzői (például Samuel Beckett) számára is.

Pirandello legismertebb és leggyakrabban színpadra állított műve a Hat szereplő szerzőt keres (Sei personaggi in cerca d'autore), mely magyarul először Karinthy Frigyes fordításában vált ismertté előbb Hat szerep keres egy szerzőt címmel. "Legjobb, legszebb, legnagyobb drámai műve a közvetlenül ezutén keletkező IV. Henrik" - véli Hegedüs Géza. Ugyancsak jelentős, bár jóval ritkábban játszott drámái az Így van (ha így tetszik) (Cosi e (se vi pare)) és a Mindenki a maga módján (Ciascuno a suo modo).

A Come tu mi vuoi című drámáját As You Desire Me címmel 1932-ben Hollywoodban megfilmesítették, a film főszerepét Greta Garbo játszotta. Majd 2001-ben Jacques Rivette Ki tudja... című filmjében használta fel a darabot.

Az olasz filmművészetben jelentős Pirandello-feldolgozás Mario Monicelli filmje, a Matthia Pascal két élete, Marco Bellocchio rendezésében a IV. Henrik és különösen a Taviani-fivérek Pirandello-filmjei: Kaos; Tu ridi.

A IV. Henrikből többek között magyar televíziófilm is készült Latinovits Zoltánnal a címszerepben.

Eddigi legjelentékenyebb novellagyűjteménye magyar nyelven 2007-ben jelent meg Az álom valósága címen (Noran Könyvkiadó).

forras: Wikipedia
 
 
0 komment , kategória:  Nobel-díj  
Szolzsenyicin -Nobel-díjas író
  2011-05-27 05:54:36, péntek
 
 

Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin 1918. december 11-én Kiszlovodszkban született.
Rosztovban járt egyetemre, majd katonaként szolgált a II. világháborúban. Egy magánjellegű levele miatt, amelyben Sztálint bírálta, 1945-ben letartóztatták. Tizenegy évvel később rehabilitálták.

Ezt követően kezdett írással foglalkozni, legfőbb műveiben a munkatáborokban szerzett élményeit dolgozta fel, mint az Ivan Gyeniszovics egy napja című alkotásában, majd A Gulag-szigetcsoport című regényében. Szolszenyicin élesen bírálta a szovjet rendszert, művei a hatvanas évektől inkább külföldön jelentek meg, mintsem hazájában. Munkásságát 1970-ben irodalmi Nobel-díjjal ismerték el, de a Szovjetunióban kegyvesztett lett: 1974-ben megfosztották szovjet állampolgárságától, és kiutasították az országból. 1994. május 27-én Alekszandr Szolzsenyicin Nobel-díjas író száműzetéséből térhetett vissza Oroszországba.

Ezután Svájcban, Németországban, majd az Egyesült Államokban élt és alkotott. Oroszországba 1994-ben tért vissza. Dmitrij Medvegyev orosz elnök az író halálhírének vétele után azonnal részvétét fejezte ki Szolzsenyicin családjának. A Nobel-díjas író már hosszabb ideje betegeskedett, de aktívan dolgozott. Feleségével, Natalja Dmitrijevnával összegyűjtött művei 30 kötetes kiadásán munkálkodott

Forrás: http://www.mti.hu/cikk/294962/
 
 
0 komment , kategória:  Nobel-díj  
Paul Johann Ludwig von Heyse
  2011-02-13 08:52:41, vasárnap
 
  Paul Johann Ludwig von Heyse (Berlin, 1830. március 15.- München, 1914. április 2.) német költő és elbeszélő, a müncheni költőkör tagja.



1910-ben ő volt az első német szépirodalmi író, aki irodalmi Nobel-díjat kapott.
A politikamentes szórakoztató irodalom jeles képviselője.

Berlinben született, a berlini egyetemen tanult filológiát, tanulmányai befejeztével magántudósként élt. 1852-ben beutazta Olaszországot. 1854-ben II. Miksa bajor király meghívta müncheni udvarába, s ott az elbeszélő műfajok koronázatlan királyaként élte le életét.

Heyse tudatosan Giovanni Boccaccio reneszánsz novelláinak mintájára írta saját elbeszéléseit, melyekben a téma szinte kizárólag mindig a szerelem, kissé rafinált lelki problémaként felvetve. Remek stiliszta volt, neoreneszánsz, neoklasszicista stílusban írt, artisztikus elbeszélő művészetét nemcsak az udvari emberek, hanem a polgárság körei is kedvelték, nem zavarta őket, hogy Heyse jellemformálása és helyzetrajza gyenge. Igény volt a szórakoztató irodalomra.

Igen termékeny alkotó volt, számos vers mellett Heyse mintegy 180 novellát, nyolc regényt és 1912-ig 68 drámát írt. Az összes műve 15 kötetből áll, mindegyik kb. 700 oldalas, de nem is tartalmazza minden írását. Heyse műveit a legnagyobb európai nyelvekre és eszperantóra is lefordították. Magyar nyelven számos műve olvasható a Magyar Elektronikus Könyvtárban.
 
 
0 komment , kategória:  Nobel-díj  
Az arany jegyzetfüzet
  2011-02-12 13:53:56, szombat
 
 



Doris Lessing: Az arany jegyzetfüzet
Nobel-díj 2007

Anna Wulf sikeres írónő, aki egyedül neveli lányát az 1950-es évek Londonjában. Napjai rettegésben telnek. Attól fél, hogy idővel kicsúszik lába alól a talaj, elveszti kapcsolatát a külvilággal, és megőrül. Ezért naplóba kezd, gondolatait négy jegyzetfüzetbe rögzíti: a feketébe Anna múltja, a pirosba politikai nézetei, a sárgába az érzelmi élete, míg végül a kékbe a mindennapok történései kerülnek. Szerelem és visszautasítás, hűtlenség és szexuális felszabadulás, politikai szekértáborok és családi traumák, elvesztett haza és megtalált női identitás története Az arany jegyzetfüzet, amely Doris Lessing főműve, és a 20. század talán egyik legfontosabb regénye.
A kilencven éves írónő, aki Perzsiában született, és évekig élt Dél-Afrikában, A fű dalol című első regényével vált világszerte ismertté. A 2007-es Nobel-díjjal együtt Doris Lessing szinte minden jelentős irodalmi elismerést magáénak tudhat.

 
 
0 komment , kategória:  Nobel-díj  
Elfriede Jelinek: Kéj
  2011-02-12 13:50:58, szombat
 
 



Elfriede Jelinek: Kéj
Nobel-díj 2004

A Nobel-díjas írónő antipornográfiának tekinti regényét, amelyben "minden a nyelvben történik, és nem a tartalomban. Az alaphelyzet nem ritkaság, csak a végletekig kiélezett."
Jelinek elképesztő, vad nyersességgel írja le, hogy a gazdag papírgyárosnak két egymással szerves összefüggésben lévő dolog a lételeme, a hatalom és a szex, de a sorrend akár fordított is lehetne. Ennek a férfinak valamilyen módon mindenki a rabszolgája: a munkásai, a neje, de még a gyereke is. A könyv csupa gúny, csupa kemény bírálat a széteső világról, a fogyasztói társadalomról, az elsekélyesedett emberi kapcsolatokról. A mondatok tele vannak érzékiséggel, amit Tandori Dezső páratlanul leleményes átültetése kitűnően érzékeltet. Mire a tizedik oldalra érsz, kétséged sem lesz afelől, hogy a szereplők összes cselekedete, az autóvezetéstől a mosogatásig, merő kéj.

forras: femina.hu
 
 
0 komment , kategória:  Nobel-díj  
Jean-Marie Gustave Le Clézio
  2011-02-12 09:30:33, szombat
 
 



Jean-Marie Gustave Le Clézio (Nizza, 1940. április 13.) francia regényíró.
Mintegy 30 könyv szerzője. 1963-ban elnyerte a Renaudot-díjat, és ő lett a 2008-as év irodalmi Nobel-díjasa.

Ősei Bretagne-ból származtak, s a 18. században kerültek Mauritius szigetére, amely francia kézből angol uralom alá került 1810-ben. A telepesek megtarthatták birtokaikat és használhatták francia anyanyelvüket. Le Clézio már a Francia Riviérán, Nizzában született angol édesapától és francia anyától. 8 éves volt, amikor szüleivel Nigériába költözött,[2] ahol apja katonaorvosként szolgált a brit haderőben. A második világháború elszakította egymástól a családtagokat, az apa nem tudott feleségével és gyermekeivel tartani Nizzába.

Le Clézio a bristoli egyetemen tanult 1958-tól 1959-ig, és diplomát a nizzai egyetem irodalom szakán szerzett. Miután néhány évet Londonban és Bristolban töltött, az Amerikai Egyesült Államokba költözött, s tanárként helyezkedett el. Nem véletlen, hogy művei központi témája az utazás (mind valóságos, mind lelki értelemben). Thaiföldet és Mexikót is megjárta a sereg kötelékében. A távol-keleti országból távoznia kellett a gyermekprostitúció miatti tiltakozása okán. Mexikóban elmélyült az indián mitológia és történelem kutatásában, történészi disszertációját is ebből a témából írta. 1970 és 1974 között, az Embera-Wounaan indiánok között élt Panamában.

1964-ben Master's fokozatot szerzett a Henri Michaux-ról írott szakdolgozatával Aix-en-Provence egyetemén. Doktori disszertációját 1983-ban írta Mexikó korai történelméből a perpignan-i egyetemen (szakterülete: Michoacán).

Nős, felesége a marokkói származású Jémia Le Clézio. Két lánya van, egy az első házasságából. Az 1990-es évek óta hol Mauritiuson, hol Nizzában, hol az új-mexikói Albuquerque-ben élnek.

Számos egyetemen tanított már világszerte. Gyakori látogató Dél-Koreában, ahol francia nyelvet és irodalmat oktatott a 2007-2008-as tanévben a szöuli Ewha Womans Egyetemen.

Le Clézio gyermekként kezdte az írást. Hét éves volt, amikor megszületett az első könyve. A tengerről írta, ami azon az élményen alapult, hogy Nigériában meglátogatták az orvosként ott dolgozó édesapát. Huszonhárom évesen vált híressé első regényével, amelyben egy perifériára szorult férfit ábrázol. Ez volt A jegyzőkönyv (Le Procés-Verbal), amelyet a Goncourt-díjra is jelöltek, 1963-ban pedig megkapta érte a Renaudot-díjat. Azóta mintegy 30 könyvet írt, többek között novellákat, regényeket, tanulmányokat. Fordított indián mitológia témában, számos műhöz kérték fel előszó, ismertetés megírására. Emellett néhány gyerekkönyvnek is szerzője.

Írói munkássága két fő korszakra bontható:

* Az 1963-tól 1975-ig tartó időszakban Le Clézio olyan témákat boncolgatott, mint őrültség, írás, nyelv, olyan kortársak nyomdokában haladva, mint Georges Perec vagy Michel Butor. Újítónak és lázadónak tartották. Így értékelte őt például Michel Foucault és Gilles Deleuze. A szavakkal való játék, a szabad asszociációk, a filológiai kísérletezés igen domináns volt ebben a korszakában, s ezt jól tükrözi a Terra Amata című regénye. 1967-ben jelent meg. Egyfajta "önéletrajz" ez, egy olyan emberiségé, amelynek jövőképe bizonytalan, mégis remény hatja át.

* Az 1970-es évek második felében a stílusa drasztikus átalakuláson ment keresztül. Elhagyta a kísérletezést, és a regényei hangulata kevésbé komorrá vált. Fő témái: gyermekkor, kamaszkor, utazás. Ez a váltás meghozta a szélesebb körű elismertséget, nagyobb közönséget vonzva. 1994-ben a Lire francia irodalmi folyóirat felmérés kimutatta, hogy az olvasók 13 százaléka őt tartja a legnagyobb élő francia nyelvű írónak.

Elsőként nyerte el 1980-ban Le Clézio a frissen alapított Paul-Morand-díjat, amellyel a Francia Akadémia a Désert (Sivatag) című munkáját díjazta. A nemzetközi sikert 2008 jelentette: ekkor elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia értékelése szerint Le Clézio "az új kiinduló pontok, a költői kaland és az érzéki eksztázis írója, a civilizáció alatti és afelett álló emberiesség kutatója."

 
 
0 komment , kategória:  Nobel-díj  
Nobel - díj
  2011-02-12 08:45:20, szombat
 
  A Nobel-díjjal 1901 óta ismerik el többek között a legjelentősebb írók munkásságát. Ezúttal 5 kitűnő, Nobel-díjas regényt ismerhetsz meg.





Alfred Nobel és a Stockholm Concert Hall, a Nobel-díjak átadásának helye.

Az Alfred Nobel által alapított díjjal immáron 104 éve jutalmazzák a tudósok és kutatók legjobbjainak munkáját, valamint azok tevékenységét, akik a legtöbbet tettek a békéért. A közgazdaság területén kiemelkedően teljesítők 1968 óta vehetik át a Közgazdasági Alfred Nobel Emlékdíjat.

Az irodalmi Nobel-díj Alfred Nobel végrendelete szerint annak a személynek adható át, aki - idézet a Wikipédiából - "az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá".

Ezúttal az elmúlt tíz évben irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott írók művei között válogattunk. Íme, öt könyv, ami magyarul is megjelent, és amelyet legalább egyszer mindenkinek illik elolvasnia.
 
 
0 komment , kategória:  Nobel-díj  
Körforgás
  2011-02-12 08:40:09, szombat
 
 




Jean-Marie Gustave Le Clézio: Körforgás
Nobel-díj 2008

- Nem a Paradicsom veszett el, hanem a körben forgó idő - írja Jean-Marie Gustave Le Clézio, az élő francia irodalom egyik legnagyobb alakja. - Az 1950-es, 1960-as évek Nizzája tökéletesen alkalmas volt rá, hogy ott ábrándozhassak kissé kétségbeesetten az őseim otthonául szolgáló Mauritius-szigetről. A körülményeket szakadatlan változás jellemezte, Európa és Ázsia minden zugából érkeztek az ágrólszakadtak. (...) Más szinten és másképp, de olyasféle hely volt az, mint a korabeli Algír vagy Bejrút. A számkivetettség, az otthonkeresés hozzátartozik legelső élményeimhez.
Jean-Marie Gustave Le Clézio mesésen áradó regénye két évszázad egyetemes és személyes históriájának lenyűgöző freskóját festi meg. Forradalmak és háborúk, eszmék és személyes küzdelmek, megtalált és elvesztett álmok váltják egymást nemzedékek során át örök körforgásban.
 
 
0 komment , kategória:  Nobel-díj  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
2017.08 2017. Szeptember 2017.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 11 db bejegyzés
e év: 600 db bejegyzés
Összes: 52150 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 907
  • e Hét: 12463
  • e Hónap: 64197
  • e Év: 839865
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.