Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Ámokfutó Bukarest VI. rész
  2011-02-20 09:47:01, vasárnap
 
 
Marjay Frigyes: Ámokfutó Bukarest VI. rész


11. FEJEZET.

ADALÉKOK A ROMÁN KATONAI MEGSZÁLLÁS TÖRTÉNETÉHEZ.

A román területi kérdések tisztázására kiküldött bizottság, 1919. február 8-i első ülésén elhatározza, hogy csupán ideiglenes döntésieket hoz. Azután meghallgatja majd az érdekelt feleket és csak a helyzet végleges vizsgálata után dönt.

a) Besszarábia. A bizottság egyelőre elhatározza, hogy az egész tartományt Romániának adja.

b) Bukovina. A francia, brit és olasz küldöttségek az egész területet Romániának akarják adni, míg az amerikaiak ajánlatosnak tartják, hogy csak egy kis részét engedjék át ennek a területnek, minthogy az északnyugati sarok néprajzilag és gazdaságilag szorosabban összefügg Galíciával. A kérdésben nem döntenek és a végső döntést további tárgyalásra hízzák.

c) Erdély. A bizottság abban egyezik meg, hogy Románia teljes igényét nem lehet elfogadni. Az amerikai, brit és francia küldöttségek különböző vonalakat ajánlanak. A francia vonal nyugatabbra, az amerikai a leginkább keletre esik. A kérdésben nem döntenek.

d) Bánát. A bizottság ugyancsak sokallja Románia igényeit. A határvonalra vonatkozólag mindegyik küldöttség ajánlatot tesz. A bánáti kérdés csak Erdély letárgyalása után kerül sorra.

A bizottság öt ülést tart még, de egyiken sem jut tényleges eredményhez. Végül Tardieu javaslatára katonai szakértőknek adják ki az anyagot hozzászólás céljából.

Rendkívül jellemző a francia delegátus részrehajló indokolása.

André Tardieu:

Amikor a fegyverszüneti szerződést a központi hatalmak aláírták, Románia nem vett részt ezen a tárgyaláson, mert már előbb békét kötött.

A fegyverszüneti vonalat katonai, nem pedig néprajzi szempontokból állapították meg Erdélyben.

A románok, akik a háború alatt a Nagybánya---Kolozsvár---Déva-i vonalig törtek előre, folytatták előnyomulásukat a Máramarossziget---Zilah---Csucsa-i vonalig. De ezenkívül a maguk számára követelték az 1916-i szerződésben nekik biztosított határvonalat is.

Jelenleg magyar csapatokat vonnak össze azon a néprajzi vonalon, mely a románoktól követelt területen belül esik.

Franchet d'Espéray tábornoknak nincs felhatalmazása arra, hogy megállítsa a román csapatok előnyomulását.

Viszont a francia külügyminisztérium sem hajlandó vállalni a felelősséget ezért a népszerűtlen lépésért.

A bizottság úgy határoz, hogy emlékiratot készít Bliss tábornok részére, melyben javasolja a semleges öv megállapítását a magyarok és románok elválasztására. Olyan területek azonban, melyek a vitás területre esnek, mentesítendők a katonai megszállástól mindkét fél részéről.

Jellemző Tardieure, hogy Erdély megszállásának ügyét tisztán katonai jellegű kérdéssé degradálja és csupán katonai szakértők elé terjeszti.

Így a tanácsnak nincs alkalma megvitatni a bizottság által tényleg kijelölt határvonalat, amelyről Tardieu jelenlétében egy szót sem szól.

Világos tehát az összejátszás a román ügyek bizottsága, Tardieu francia megbízott és a román kormány között.

A konferenciát befejezett tények elé állították. A jelentés február 22-én kerül a legfelsőbb haditanács elé, amely négy nappal később a következőképpen határoz:

A legfelsőbb haditanács képviselői tudomásul vették a szövetséges és társult hatalmak miniszterelnökeinek 1919. február 21-i ülésükön hozott azt a határozatát, hogy Erdélyben magyarok és románok között semleges öv állapíttassék meg.

Meghallgatták Coanda román tábornok véleményét az általános viszonyok történelmi, erkölcsi, politikai és néprajzi szempontjaira vonatkozólag és Dimitrescu román ezredest a hadászati helyzetre vonatkozólag. Utóbbiak véleménye szerint a román hadaknak olyan vonalat kell elfoglalniok, amely lehetővé teszi számukra, hogy megvédhessek magukat a magyar csapatok esetleges támadásával szemben.

Meghallgatták még Dr. Vajda román minisztert Erdély általános bel-állapotait illetőleg, Henrys tábornokot, a keleti francia hadsereg főparancsnokát és Chappy tábornokot, a szövetséges keleti hadak fővezérének vezérkari főnökét pedig abban az irányban, hogy lehetséges-e a megvonandó semleges övnek szövetséges csapatok által történt megszállása.

A legfelsőbb haditanács katonai képviselői abban egyeznek meg, hogy azok a javaslatok, melyeket a bizottság a miniszterelnökök konferenciája elé terjeszt, csak az ideiglenes megszállást intézkedésekre vonatkozik anélkül, hogy bármi módon elébevágna a megszállott vidékek végleges szétosztásának.

A katonai képviselők úgy vélik tehát, hogy kívánatos Erdélyben a magyarok és románok között semleges övet vonni, melyben sem magyar, sem román csapatok nem tartózkodhatnak és amelyben a fontos pontokat szövetséges csapatoknak kellene megszállnia (kb. két gyalogos zászlóaljnak pár lovasosztaggal vagy egy lovasezreddel) azzal a megbízással, hogy az övön belül fenntartsák a rendet és nyugalmat.

Azt javasolják, hogy az övet a következőképpen állapítsák meg:

Keleti vagy román határvonal: Az országút Arad és Nagyszalonta között, innen a vonal Nagyváradra---Nagykároly, Szatmárnémeti mentén. Az említett helyek ki vannak zárva a katonai megszállás alól.

Északi határ: A Szamos folyó.

Nyugati vagy magyar határvonal: A vonal, mely kiindulva a Tiszától 5 km-re északnyugatra Vásárosnaménytől átmegy 5 km-rel nyugatra Debrecentől, 3 km-re Dévaványától, majd nyugatra Gyoma felé vonul, 5 km-re nyugatra Orosházától, Hódmezővásárhely és Szeged között, majd Szegedtől délre eléri a déli határt.

Déli határ: A Maros folyó vonala. Aradot és Szegedet a szövetséges csapatok szálljak meg mind magyar, mind román csapatok kizárásával.

Belin tábornok
francia képv.

C. Sackville West
amerikai képv.

Cavallero
olasz képv.

P. D. Lochridge
angol képv.

Pichon francia külügyminiszter az iránt érdeklődik, hogy a szövetségi ellenőrzés megvalósítható-e ebben az övben?

Belin tábornok úgy látja, hogy két zászlóalj elég volna a rend fenntartására.

Berthelot tábornok azonban kijelenti, hogy még Jcét zászlóaljat sem tud küldeni. Gondoskodjék róla az értekezlet.


Bratianu megbuktatja a semleges öv tervét.

Mialatt a legfelsőbb haditanács a román területi bizottság javaslatát tárgyalta, Bratianu az alábbi levelet intézte Clemenceauhoz:

Elnök Úr,

Bátor vagyok emlékeztetni önt arra, hogy Románia mily izgalommal várja a fegyverszüneti feltételek módosítását, amelyről az ön tanácsára volt szerencsém az értekezleten beszélni.

Négy főszempontot emelek ki:

1. Engedjék meg, hogy a román hadsereg haladéktalanul elfoglalhassa Dobrudzsát, ahol a bolgárok ellenséges fellépésre készülnek, továbbá a Magyarországból igényelt területeket, ahol a budapesti kormány a bolsevik propagandát támogatja.

2. A Bánátban a szerb csapatokat cseréljék ki francia csapatokkal.

3. Hassanak oda, hogy legalább részben kapjuk vissza vasúti felszerelésünket, amelyet ellenségeink a németek, a magyarok és a bolgárok a háborúban elvittek.

4. Sürgősen és minél szorosabban összeköttetést létesítsenek Franciaország és Románia közt.»

Másnap újabb levélben zaklatja Clemenceaut:

Tegnapi levelem folytatásaképpen van szerencsém Nagyméltóságodat értesíteni, hogy a magyarok tevékenysége folytán a helyzet Erdély román területein mindig súlyosabbá válik.

Remélem, hogy a helyzet ily változásával szemben a szövetségesek nem maradnak közömbösek.

Bukaresti távirati értesüléseim szerint a magyarok páncélvonatokon magyar csapatokat küldtek, amelyek mindenfelé pusztítanak és gyilkolnak. Ezek a bandák fosztogattak Bologában (?), az aradi kerületben, Billerában (az eredeti szövegben is megkérdőjelezve), Salaginban és Szatmárban. (A nevek felismerhetetlenül elferdítve.) A magyarok felhasználják a rémületet, melyet mindenütt keltettek és arra kényszerítik a védtelen lakosságot, hogy hozzájuk csatlakozzék.

Ebben a tűrhetetlen helyzetben Nagyméltóságodhoz folyamodom. Hivatkozom igazságérzetére és kérem, engedjék meg a románoknak, hogy sürgős katonai rendszabályokat foganatosítsanak, mert csak így biztosíthatják fegyvertelen polgártársaik védelmét...



12. FEJEZET.

KOMMUNIZMUS MAGYARORSZÁGON.

1919. március 25-én, Konstantinápoly, 746---48. számmal titkos jelszavas távirat érkezet Franchet d'Esperay tábornoktól Foch marsallhoz, a párisi hadügyminisztériumba.

A sürgöny beszámol arról, hogy Károlyi, amikor értesült a békekonferencia határozatairól, lemondással fenyegetődzött. Ugyanakkor a polgári pártok vezetői felkeresték Vyx alezredest, a budapesti katonai misszió vezetőjét és a szövetségesek támogatását kérték a kitörő bolsevizmussal szemben.

15.000 emberből álló szövetséges katonaságot kértek a rend fenntartására. Egyben kijelentették, hogy ha az antant visszautasítja a kért segítséget, a bolsevizmussal szövetkeznek.

Két nappal később Károlyi átadta a hatalmat Kun Bélának. A vörös hadsereg pedig --- jelenti Franchet d'Esperay --- március 21-én 18 órakor utasítást kapott a támadásra.

A vörösöknek az erdélyi fronton mintegy 25.000 jól fegyelmezett és elszánt emberük van.

Berthelot tábornokhoz és Micsics vajdához külön jelentés ment, azzal a rendelettel, hogy összpontosítsák haderőiket Belgrád és a Bánát körül. Két francia és három szerb gyalog hadosztály álljon kész minden eshetőségre, de ha a vörösök még nem támadnának, óvakodjanak további rendelkezésig minden közbelépéstől.

A kritikus magyar helyzettel részletesen foglalkozott a békekonferencia: Roosevelt kapitány és Coolidge professzort meghívták a legfőbb tanács ülésére.

Lansing megkérte Roosevelt kapitányt, aki Budapestről a kormányváltozás utáni napon távozott, hogy fejtse ki a Károlyi-kormány bukásának okait.

Roosevelt kapitány részletesen elmondja, hogy a szövetséges és társult hatalmak lépései nagy felháborodást okoztak Magyarországon. Ez az elkeseredés segítette elő Kun Béla uralomrajutását.

A semleges öv kijelölése magyarok és románok közt kenyértörésre vitte a dolgokat.

Amikor Vyx ezredes átadta Károlyinak a jegyzéket, hogy a magyar csapatok vonuljanak a megjelölt vonal mögé, Károlyi kijelentette, hogy Magyarországon nem található olyan kormány, mely elfogadná ezeket a feltételeket, és hogy ebből csak forradalom üthet ki.

Mi hát a teendő ?--- kérdezte Lansing Coolidge professzortól és Roosevelttől.

A kapitány kijelentette, hogy 10.000 főnyi szövetséges csapattal meg lehetne oldani a kérdést.

Ha pedig ez nem volna lehetséges, akkor utasítani kell a cseheket és a románokat, hogy üzenjenek háborút a magyaroknak, noha ebben az esetben kétségkívül nagyon kegyetlen és véres háborúra volna kilátás.

Bliss tábornok véleménye szerint a szövetségeseknek még abban az esetben sem szabadna a románokat támogatni, ha a magyar bolseviki kormány nem engedelmeskednék a békekonferencia parancsának és nem vonná vissza csapatait a kijelölt semleges öv mögé.

Bliss tábornok váltig hangoztatta, hogy a semleges zóna vonala, amelyet a szövetségesek megvontak: teljesen igazságtalan. Nem szabad tehát a dolgokat még jobban elmérgesíteni azáltal, hogy az amúgyis embertelen döntés végrehajtása fegyveres erővel erőszakoltassék ki.

Sőt! --- mondotta Blies. --- A magyar határokra vonatkozó döntésünket újra meg kell fontolnunk és módosítanunk kell. Ha pedig még támogatnók a románokat a magyarok ellen, mi tennénk meg az első lépést egy újabb európai háború kirobbanásához,
amely futótűzként terjedhetne tovább az Atlanti Óceántól az Uralig...

De nem Bliss tábornok bölcsessége győzött, hanem az erőszak...

A bizottság többi tagjai hangoztatták, hogy mily nehéz volna a békekonferenciának egy már meghozott döntését visszavonni. Azt azonban mégis belátták, hogy ha már egyszer ilyen őrült határozattal bolondítatták bele magukat a románok által, nem szabad az igazságtalanságot fegyveres erővel is támogatniok. Azt javasolták tehát, hogy térj esszék az ügyet a konferencia elnöke elé.

Blies tábornok magára vállalta, hogy egy emlékiratot szerkesszen az elnök számára.

Biztosíthatom az urakat --- jelentette ki Bliss, --- hogy emlékiratom izzani fog a felháborodástól.

A bizottság többi tagjai szégyenkezve
és pirulva hallgatták a tábornok őszinte kifakadását és telefonáltak a külügyminisztériumba,
hogy addig semmiféle döntés ne történjék,
amíg a memorandumot kézhez nem veszik.

 
 
0 komment , kategória:  Marjay F.:Ámokfutó Bukarest 6.  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 97
  • e Hét: 1962
  • e Hónap: 13113
  • e Év: 278328
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.