Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Ámokfutó Bukarest VIII. rész
  2011-02-20 09:56:05, vasárnap
 
 
Marjay Frigyes: Ámokfutó Bukarest VIII. rész


15. FEJEZET.

HALÁSZAT A ZAVAROSBAN...

A magyarországi kommunizmus végéhez közeledett.
Táviratok, titkos jelentések jöttek-mentek és
sok fejtörést okoztak a párisi legfelsőbb haditanácsnak.

Júniusban a tizek tanácsa megszűnteti a Magyarország elleni blokádot,
minthogy már ekkor számítottak Kun Béla bukására.
De a magyarországi rémuralom még tovább tart és beavatkozásra készteti a hatalmakat.

A július 17-iki ülésen Clemenceau felkéri Foch marsallt, tegyen előterjesztést.
A tábornagy szerint aránylag csekély haderő elégséges volna Magyarország felszabadítására.
Nyolc gyalog-, egy lovashadosztályra, 100 repülőgépre és páncélos kocsikra volna szükség.


Élénk vita indul meg arról is, hogy milyen magyar kormánnyal lehetne tárgyalni.

Tittoni a szegedi nemzeti kormányt ajánlja, de ez ellen Benes tiltakozik.

A románok is természetesen Benest támogatják.

Ismét csak Bliss tábornok veszi védelmébe a magyarokat és a románokat vádolja a fegyverszünet megszegésével...

Balfour viszont a románoknak és a cseheknek ad igazat és osztja nézetüket,
hogy Magyarországot nem szabad katonai hatalommá tenni.

Kun Bélától könyörgő levél érkezik a békeértekezlethez, melyben a kommunista vezér kéri,
hogy a románok vonuljanak vissza a Tiszától.
De a tanács nem hajlandó a magyar bolsevikiekkel tovább tárgyalni.


Július 24-én távirat érkezik Bécsből, amelyben Halstead jelenti,
hogy a bécsi szövetséges delegáció hajlandó olyan polgári kormány megalakulását támogatni,
amely vállalja a kommunista propaganda megszűntetését.


De ezalatt már a román csapatok Budapest felé menetelnek.


Causey ezredes Budapestről keltezett augusztus 8-i táviratában Budapesten
is túlnyomulnak és mindent elpusztítanak.
A telefonvezetékek elvágva...
Budapest élelem nélkül...

Egyik sürgöny követi a másikat, mire a legfelsőbb tanács erélyes jegyzéket intéz
a románokhoz és a barátságos viszony megszakításával is megfenyegeti őket.

Az 1919. szeptember 6-i jegyzék tartalmából érdemes néhány sort idéznünk:

Arról értesültünk,
hogy Magyarországot bukaresti parancsszóra tervszerűen kifosztják
minden ingó és ingatlan vagyonából...

Az összes budapesti vasútvonalak zsúfolva vannak Romániába irányított tehervonatokkal...

A vagonok telítve vannak szarvasmarhákkal, lovakkal, mezőgazdasági eszközökkel, gépekkel, élelmiszerekkel.

A román katonák engedélyt kaptak,
hogy:
azt vegyék vissza, ami amúgyis az övéké volt...

A legfelsőbb tanács szigorúan tiltakozik a jóvátétel ilyen durva és nyers módszere ellen...

Ne feledje a román kormány, hogy mindaz, amit elvitet Magyarországról,
a szövetségesek jóvátételi alapjához tartozik.

Joggal felmerül a kérdés, vajon Románia még mindig a szövetségesekhez tartozó államnak
tekinti-e magát, vagy sem?

Úgy látszik, hogy nem! --- Mert a bukaresti lépések is, --- a párisi román képviselők
előtti tiltakozások is hatástalanok maradtak...

Kaptunk ugyan ígéreteket, --- de ezeket senki nem teljesítette.

Románia következetesen hódítónak tekinti magát és úgy bánik Magyarországgal, mint meghódított tartománnyal.

Önök úgy viselkednek, mintha senkinek sem tartoznának felelősséggel...

Még mindig semmi jel arra, hogy a szövetségesek iránti kötelezettségüket tiszteletben kívánják tartani...

Ne feledjék el, hogy a háborút a szövetséges nagyhatalmak nyerték meg. A békefeltételek és a jóvátételek megállapításához tehát elsősorban nekik van joguk.

Világos feleletet kérünk a következő kérdésekre:

1. Hajlandó-e Románia a békeértekezlet által megállapítandó napon kivonni csapatait Magyarországról?

2. Hajlandó-e azonnal abbahagyni a magyar tulajdonnak saját maga részére történő kisajátítását?

3. Hajlandó-e kiadni a jóvátételi bizottságnak a már kisajátított tulajdont?

Végül tudni szeretnénk, akar-e még Románia együttműködni a szövetséges és társult hatalmakkal?»[1]

Romániának minden oka megvolt, hogy a befejezéséhez közeledő békekonferencián a szövetséges hatalmakkal saját érdekében fenntartsa a jóviszonyt. A román hadsereg tehát, az idézett jegyzék vétele után kitakarodott Magyarországról.

Gondoskodott róla, hogy az elrabolt vagyonból semmit vissza ne adjon...



16. FEJEZET.

RABLÓHADJÁRAT A XX. SZÁZADBAN...

A román csapatok a demarkációs vonalat átlépve, 1919. április végén a Tiszáig nyomultak előre. A magyarországi vörös tanácskormány seregeit 1919. július végén megverték és megszállották a Duna-Tisza közét, 1919. augusztus 2-án --- a szövetséges és társult hatalmak ellenzése dacára --- bevonultak Budapestre, hogy azután majdnem az egész Dunántúlt elárasszák.

A megszállás a Duna-Tisza közén mintegy négy hónapig, a Dunántúlon valamivel rövidebb ideig tartott. Legtovább a tiszántúli részeken időztek a megszálló csapatok.

Folyt a szabadlopás, melyet «rekvirálás»-nak neveztek.

Ez persze távolról sem szolgálta a megszálló sereg céljait. Ellenkezőleg!

Az igazi cél a román államnak a magyar közgazdaság javaival való ingyenes felruházása volt...

A fegyelmezetlen csapatok azonban számos esetben hatóságaik felhatalmazása és intézkedése nélkül, erőszakosan vették el a gazdák termékeit, az iparosok és kereskedők áruit.

Ahol pedig kénytelenek voltak elszámolás ellenében rekvirálni, az árakat az illető áruk forgalmi értéke alatt állapították meg. De még ezek mellett az igen alacsony árak mellett is csak kivételesen fizettek készpénzzel.

Könnyen elképzelhető, mit jelentett Magyarországnak az ilyen eszközökre támaszkodó román megszállás.

Nincs olyan kimutatás, amely teljes képét adhatná annak a förtelmes rombolásnak, amelyet közgazdasági és állami életünkben ez a rablóhadjárat okozott.

A forgalom megbénult. Távíró-, telefon- és vasúti berendezéseink nagy részét elvitték...

A kíméletlen harácsolás következtében végleg elvesztettük nyersanyagainknak, segédeszközeinknek és félgyártmányainknak, a hosszú háború és a bolsevista uralom alatt még megmaradt, de már amúgy is csekély készletét.

A legnagyobb és reánk, mint elsősorban agrárállamra nézve, legsúlyosabb veszteség azonban mezőgazdaságunkat érte.

Állatállományunk rettenetesen megritkult. Voltak községek, ahol igavonó nem is maradt.

A birtokosok pedig, ha egyáltalán kaptak térítést, ez oly alacsony értékben történt, amelyért az elvitt javak pótlására gondolni sem lehetett.

A mezőgazdasági gépeknek és eszközöknek 50--- 80%.át szabályszerű rekvirálás alapján vitték el.
A többit ellopták.

Lássunk néhány adatot:


Csak egymagában a Dunántúlon

5,128.000 aK értéket vittek el élelmiszerekben,
27,465.000 aK értéket vittek el az állatállományból (a tenyészállatokat nem beleértve),
21,179.000 aK értéket vittek el a tenyészállatokból,
4,377.781 aK értéket vittek el takarmányból.


Az összkárról igazi fogalmat csak akkor alkothatunk magunknak, ha számbavesszük,
hogy fenti, kb. 1.60 millió korona érték mégcsak
az egy századát sem teszi ki az elrabolt vagyonnak.

Ez ugyanis jóval meghaladta a hat milliárdot, hiszen a MÁV egész mozdony- és kocsiparkját
és a magyar posta teljes üzemberendezését az anyagraktárral,
járműteleppel,
mozgópostájával és a telefonközponttal együtt ellopták.


De leszerelték az összes gyárakat és raktárakat,
nem is beszélve hadifelszerelésünkről.


Magyarországon kő kövön nem maradt...


 
 
0 komment , kategória:  Marjay F.:Ámokfutó Bukarest 8.  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 351
  • e Hét: 2567
  • e Hónap: 20971
  • e Év: 341003
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.