Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Ámokfutó Bukarest XI. rész
  2011-02-20 10:10:36, vasárnap
 
 
Marjay Frigyes: Ámokfutó Bukarest XI. rész
21. FEJEZET.

ERDÉLY MAGYARSÁGA A ROMÁN NEMZETI ÚJJÁSZÜLETÉS FRONTJÁBAN.

1938. január 18-án oszlatták fel a román parlamentet, március 31-én pedig az összes politikai pártokkal együtt a romániai Országos Magyar Pártot is.

A magyarság egy teljes éven át politikai képviselet nélkül marad, ami aggodalommal tölti el.

Aggodalmát csak fokozza az a tudat, hogy a román kormány 1939. tavaszán kiírja a parlamenti választásokat. Ezzel a magyarságot teljesen új helyzet elé állítja, mert az új román alkotmány az eddigi pártképviselet helyébe már a rendi képviseletet állítja. Az új választások után összeülő román országgyűlés tehát már a földmívesek, a munkások, az iparosok, a kereskedők és a szellemi munkások képviseletéből fog állani. E korporációban a döntő szó a románságé lesz.

Erdély magyarságának Nagyromániában

1922-ben 3 megvál. képv. és 3 szenátora
1926-ban 14 megvál. képv. és 12
1927-ben 9 megvál. képv. és 1
1928-ban 16 megvál. képv. és 6
1931-ben 10 megvál. képv. és 6
1932-ben 14 megvál. képv. és 3
1933-ban 9 megvál. képv. és 3
1937-ben 19 megvál. képv. és 3 volt.

A magyarság politikai vezetői mindent megkíséreltek, hogy a betiltott Országos Magyar Párt működését újra kezdhesse. Közbenjárásuk azonban a román kormánynál eredménytelen maradt, mert Nagyromániában, éppúgy, mint a totális államokban, bevezették az egypártrendszert. Ezután már tehát csak egyetlen politikai párt működhetett: a Nemzeti Újjászületés Frontja.

Célja: a román nemzeti ideál megerősítése, a család támogatása, a keresztény hit és a nemzeti kultúra fejlesztése, a tisztességes munka megbecsülése. A párt képviseli a kormány előtt az állampolgárok és az egyes foglalkozási ágak érdekeit. Kívánságait ugyancsak a párt adja a kormány tudomására. Tanácskozó szervei: az igazgatóság és a legfőbb nemzeti tanács. Az igazgatóságnak 24 tagja van, akik közül 8-an a mezőgazdaságot és a kézműipart, 8-an a kereskedelmet és az ipart, 8-an pedig a szellemiségi foglalkozási ágat képviselik. A legfőbb nemzeti tanács 150 tagból áll, akik közül az alkotmányban megállapított három foglalkozási ágat 50---50 tag képviseli. A tanács határozza meg a párt politikai irányvonalát és hagyja jóvá a parlamenti, közigazgatási és szakmai választásoknál a jelöléseket.

A Nemzeti Újjászületés Frontjának megalakításáról szóló rendelettörvény 6. szakasza arra kényszeríti a nemzeti kisebbségeket, hogy helyet foglaljanak a román állampártban és véglegesen lemondjanak eddigi saját politikai szervezeteikről. Ugyanez a szakasz viszont biztosítja «a Frontba beiratkozott kisebbségeket arról, hogy saját alosztályaik útján szabadon gyakorolják mindazokat a jogokat, amelyeket az érvényes törvények biztosítanak számukra.»

A magyaroknak ilyen körülmények között választaniok kellett a politikai aktivitás és a teljes passzivitás között.

A nemzetiségek közül legelőször a németek kötöttek egyezményt a románokkal. Bukarestben kelt megállapodásuk értelmében testületileg beléptek a Nemzeti Újjászületés Frontjába, amelynek legfőbb nemzeti tanácsában 6, az igazgatóságban pedig 1 helyet kaptak. A román kormány ezenkívül engedélyezte a németeknek népközösségük megalakítását is.

* * *

Románia --- parlamenti rendszerével együtt --- közigazgatási kerületeinek beosztását is megváltoztatta, azzal a nem titkolt célzattal, hogy az ország kisebbségeinek egységes nyelvterületeit beolvassza a regáti színromán területekbe, vagy az erdélyi románlakta vidékekbe.

Így akartak a románok a kisebbségi veszedelemtől «megszabadulni» esetleges népszavazás esetén. Ezt a rosszakaratú tervet Miron Christea pátriárka kormánya az 1938. május 13-i koronatanácson hagyatta jóvá és a király elé terjesztette, aki törvényerőre emelte.

Ez a «törvény» azt akarta igazolni, hogy Románia egységes, oszthatatlan nemzeti állam...

Az új rendelet Romániát hét közigazgatási területre --- tartományokra --- osztja, úgy hogy ezáltal tulajdonképpen eltünteti Erdélyt a térképről.

A románok tehát a színtiszta magyar területeket beolvasztották a nagy egységbe...

Erdélyt négy részre szakította a törvény. Egyedül a kolozsvári közigazgatási kerületet alakították Erdély területéből. A többi részeket román területekhez csapták hozzá.

Az új hét tartomány a következő megyéket foglalja magába:


1. Craioviai tartomány, székhelye Craiovia. Oltenia fővárosa. Ide tartoznak Oltenia egyes részei és Erdélyből: Fogaras, Nagyszeben és Nagyküküllő vármegyék. Az elcsatolt megyék nagyobbára a szászok megsemmisítését jelentik, mert elszakadva közigazgatásilag az egységes szász-szigettől, mint nemzeti kisebbség, elsatnyulásra van ítélve. Ezekből a megyékből a székelyeket közigazgatásilag megközelíteni --- a Kárpátok miatt --- valósággal képtelenség. Vasúti fővonala nincs és így csak Temesváron, Karánsebesen, Orsován át lehet 14 órai gyorsvonaton való utazással Craiovába jutni.

2. Bukaresti tartomány, székhelye Bukarest, Munténia és az ország fővárosa. A fővárostól délre fekvő, eredetileg is óromán megyékből és a Bulgáriától elvet Dobrudzsa területéből áll.

3. Kisenev tartomány az egész beszarábiai területet foglalja magában, Kisenev székhellyel. Egységesen orosz terület volt, telítve nagy román nyelvfoltokkal, de egy egészen különös közigazgatással és törvénnyel, úgyhogy az új urak nem merték megbolygatni ezt az amúgyis nagy tűzfészket.

4. Jassy-i tartomány, Jassy székhellyel. Ehhez a moldvai terület egy része és az Ausztriától zsákmányolt Bukovina tartozik.

5. Brassói tartomány, Brassó székhellyel. Munténia egy részét és a színtiszta székely vármegyéket: Csík, Háromszék, Udvarhely vármegyét, valamint a felében szász-magyar-székely Brassó és Fogaras vármegyéket foglalja magában. Ebben a szörnyszülött provinciában a Bucsecson és a Kárpátokon túli területek románjainak Tömösön át kell a tartomány székhelyére utazniok.

6. Kolozsvári tartomány, Kolozsvár székhellyel. Erdélyi megyékből áll, melyek a Kárpátokon innen esnek. A századokkal ezelőtt behúzódott mócok által lakott terület. Ebben a közigazgatási kerületbe tartoznak: Alsófehér, Bihar, Kolozs, Máramaros, Besztercenaszód, Szatmár, Szilágy, Kisküküllő és Tordaaranyos vármegyék. Közigazgatásilag egységes terület, román többséggel.

7. Temesvári tartomány, Temesvár székhellyel. Olténia három megyéjéből, --- a Bánságból: Arad, Krassószörény, Hunyad, Temes és Torontál vármegyékből áll. Közigazgatásilag az olténiai románok kutyagolhatnak a craiovai vonalon át Temesvárra.

Nyilvánvaló, hogy a legfontosabb cél a magyarság legtömörebb területének:
a Székelyföldnek eltüntetése volt.

De szörnyű a sorsa az erdélyi magyarságnak már csak azért is,
mert ez az új közigazgatási beosztás gondoskodott arról, hogy magyarjaink sem a hivatalokban,
sem a törvény előtt magukat megérttetni ne tudják.

Jellemző még erre az erőszakolt «törvényre», hogy megtiltja írásban vagy nyomtatásban a Transzylvánia, Ardeal, Erdély, Bánság megjelölések és nevek használatát.



22. FEJEZET.

A ROMÁN-MAGYAR KISEBRSÉGI HATÁROZAT.

--- 1938. augusztus 4. ---

Az egyezményt magyar részről Bánffy Miklós gróf, Szász Pál, Bethlen György gróf, Gyárfás Elemér, román részről Calinescu Armand román belügyminiszter írták alá. Lényege a következő:

A román polgárságú magyarok testületileg résztvesznek a Nemzeti Újjászületés Frontjában. A vegyes lakosságú falvakban és városokban külön Magyar Alosztályokat létesítenek. Ezeket az Alosztályokat a legfőbb nemzeti tanácsban tíz, az igazgatóságban egy tag képviseli. A titkári hivatalokba megfelelő arányban neveznek ki magyarokat.

A román állampolgárságú magyarok összes testületei belépnek a törvények által előírt szakmai szervezetekbe, ahol a vezetőségben számarányuknak megfelelő képviseletet kapnak.

A Nemzeti Újjászületés Frontjában kifejthető politikai jogokon kívül a román állampolgárságú magyarok közművelődési, gazdasági és társadalmi célokra külön szervezetet is létesíthetnek.

A jövőben minden iskola, tehát a felekezeti kisebbségi iskolák is államsegélyt kapnak. Apa, anya, vagy a gyám pedig önmaga határozza meg ezentúl a gyermek hovatartozását és szabadon dönti el, hogy melyik iskolába járassa.

A vallástanárok az általános képesítési vizsgán kívül nem kötelesek többé külön állami vizsgát tenni ahhoz, hogy véglegesíttessenek.

Azon célból, hogy a kisebbségi tanulók saját anyanyelvükön vizsgázhassanak bizonyos tárgyakból, az érettségi vizsgáztató bizottságokba olyan tanárokat is kijelölnek, akik ismerik az illető kisebbség nyelvét.

A közigazgatási hatóságuk ezentúl kötelesek a kisebbségi vallásfelekezetek jogait szem előtt tartani és kéréseiket teljesíteni, feltéve, hogy e kívánságok nem veszélyeztetik a közrendet.

A közigazgatósági hatóságok nem avatkozhatnak vallásfelekezetek ügyeibe.

A nemzetkisebbségi származás, vallás és nyelv a jövőben nem lehet többé akadály állami hivatal betöltésénél.

Azok az állampolgárok, akik még nem tudnak románul, saját anyanyelvükön intézhetnek írásbeli kérelmet a hatóságokhoz és közhivatalokhoz, de kötelesek a kérelem hiteles román fordítását is csatolni.

A kisebbségi lakosságú községekben és városokban az állami hivatalnokoknak beszélniük kell az illető kisebbség nyelvén.

Olyan községekben, illetve városokban, ahol a lakosság nagyobb része kisebbségi eredetű, a község, illetve a város első tisztviselője a kisebbségeik közül választandó meg.

A kisebbségi lapoknak megjelenésük helyét saját nyelvükön és románul is fel kell tüntetniök. A lap belsejében azonban elegendő a helységnévnek kisebbségi nyelven történő használata.

Az üzleti cégtáblák általában románul írandók, azonban kisebbségiek használhatnak kétnyelvű cégtáblát is. A kikötés itt az, hogy mindkét felírásnak egyforma nagynak kell lennie.

A kisebbségi köztisztviselőket felmentik minden román nyelvvizsga alól, ha román állami iskolák által kibocsátott bizonyítványuk van. Kisebbségi tisztviselőknek is joguk van ötven százalékos vasúti kedvezményre.

A jövőben a bíróságoknál is lényeges könnyítések lesznek, minthogy olyan kisebbségi egyének, akik nem beszélik a román nyelvet, a bíróság előtt anyanyelvükön is beszélhetnek, ha nem képviseli őket ügyvéd.

Gondoskodik a statútum az Erdélyi Múzeum Egyesület, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és a marosvásárhelyi Teleki-könyvtár helyzetéről, alapítóleveleik rendelkezéseinek szem előtt tartásával. Végül pedig továbbra is biztosítja az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület működését, saját szabályzatai alapján.

Joggal feltehető a kérdés, vajon nemzetkisebbségi alkotmánylevélnek tekinthető-e az olyan szabályzat, amely az érettségiző magyar diáknak lehetővé teszi ugyan néhány tantárgyból a magyar nyelven való vizsgázást, de a magyar földmíves számára csak akkor engedélyezi a magyar nyelven szerkesztett kérvény benyújtását, ha azt hiteles román fordításban is beadja?

Az a rendelkezés viszont, hogy nem rendelhető román nyelvvizsgára az, aki a román nyelvet tökéletesen bírja, --- szóban és írásban --- nem jelent semmi előnyt a kisebbségnek.

Annál hátrányosabb ellenben a magyarság számára, hogy a hírhedt statútum számos --- papíroson már biztosított --- régi jogát eltörli, újakkal azonban nem pótolja.

Ne feledjük el továbbá, hogy az egyezmény olyan időben készült, amikor a romániai magyarságnak, rajta kívül álló okokból, nem is állott módjában észrevételeit megtenni.

Új román-magyar nemzetkisebbségi egyezményre van tehát szükség. Olyanra, amilyent Csáky István gróf külügyminiszter is ajánlott.

Ennek pedig csak akkor lesz valódi értéke, ha a megállapodásokra vonatkozó tárgyalásokba a romániai magyarság régi és új vezetőit is idejében bevonják.

Az új statútumnak olyan tárgyi biztosítékokat kell nyújtani, amelyek a közel kétmilliónyi romániai magyarság népi sajátosságát, anyanyelvét, kultúráját, gazdasági fejlődését és vallását nemcsak megvédik, de mindenféle asszimilációs kísérlettel szemben ellenállóvá is teszik.

Egyszóval, nemcsak kilátásba helyezi a megoldatlan feladatok rendezését, hanem meg is valósítja azt.

A román-magyar nemzetiségi egyezményajánlattal
Csáky gróf igazolta Magyarország jószándékát,
békekészségét és korrekt magatartását.
Most Románia külügyminiszterén a sor,
hogy bebizonyítsa,
vajon komolyan kívánja-e Románia a dunavölgyi békét és egyetértést, vagy sem...
 
 
0 komment , kategória:  Marjay F.:Ámokfutó Bukarest 11  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 302
  • e Hét: 302
  • e Hónap: 17344
  • e Év: 282559
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.