Regisztráció  Belépés
skorpiolilike.blog.xfree.hu
"A szeretet és a bizalom elválaszthatatlanok! Egyik sem létezik a másik nélkül." Pné Marika
2016.01.12
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 51 
***Szép festmény***
  2011-12-05 05:29:29, hétfő
 
 



Zsigmond Palnagy (Hungarian 1896-1959)
 
 
0 komment , kategória:  Magyar festők  
Játékos kutyák...
  2011-12-05 05:07:29, hétfő
 
 



Gabriella Ranier-Istvanffy (Hungarian 1877-1964)
 
 
0 komment , kategória:  Magyar festők  
Bugaci tocsogó
  2011-10-11 14:15:51, kedd
 
 


Kovács Mária - Bugaci tocsogó
 
 
0 komment , kategória:  Magyar festők  
Farkas Rudolf festménye
  2011-10-11 13:46:50, kedd
 
 



Vegyes gyümölcs csendélet.
 
 
0 komment , kategória:  Magyar festők  
Farkas Rudolf festménye
  2011-10-11 13:45:29, kedd
 
 


Barokk lovasok.
 
 
0 komment , kategória:  Magyar festők  
Farkas Rudolf festménye
  2011-10-11 13:43:04, kedd
 
 


Olasz táj alakokkal.
 
 
0 komment , kategória:  Magyar festők  
Farkas Rudolf festménye
  2011-10-11 13:36:59, kedd
 
 


Link
Markó féle tájkép.
 
 
0 komment , kategória:  Magyar festők  
Csokonai a lakodalomban
  2011-09-03 15:39:35, szombat
 
 


Jankó János: Csokonai a lakodalomban, (1869)


Jankó János (idősebb Jankó János; Tótkomlós, 1833. október 1. vagy november 3. - Budapest, 1896. március 29.)a kor ismert festőművésze és karikaturistája volt. Jankó János néprajztudós apja.


Szarvason járt gimnáziumba és rajztanítással is foglalkozott. Pesten állította ki első életképeit. 1864-től Bécsben tanult, ahol hamar felfigyeltek karikatúráira és a magyar élclapok hívására 1866-ban Pestre jött. Rajzait ettől kezdve a bécsi Kikeriki, valamint a pesti Bolond Istók, Füstölő és az Üstökös közölte. Tipikus és közkedvelt karikatúra-figurái (Sanyaró Vendel, Tojáss Dániel, Seiffensteiner Salamon stb.) főként a Borsszem Jankóban jelentek meg. Rajzainak számát mintegy 70 000-re becsülik. Zsánerképein a parasztság életét mutatja be romantikus realizmussal.





Az Üstökös számára Jókai Mórral közösen készített képes történetei a magyar képregény előfutárainak tekinthetők. Az elsőket Jókai még saját maga rajzolta, később már csak vázlatokat adott Jankónak. Visszatérő figuráik voltak Gömböcz és Csukli, valamint Magyar Miska és Német Miska. Régi mese a közös szamárról című, eredetileg a Hazánk s a Külföld 1867. februári számában megjelent történetét a Papírmozi képregényantológia 2. száma közölte újra 2007-ben.
 
 
0 komment , kategória:  Magyar festők  
Orlai Petrich Soma: Anyám
  2011-06-06 12:43:48, hétfő
 
 



(Orlai Petrich Soma: Anyám c. festménye - 1850-es évek eleje)
 
 
0 komment , kategória:  Magyar festők  
***Gyönyörű festmény***
  2011-05-29 15:11:22, vasárnap
 
 




Link

Alföldi táj gémeskúttal
MARKÓ Károly, id.
(1791, Lőcse - 1869, Villa Appeggi, Italia)

Harmincegy évi távollét után, 1853 tavaszán Markó Károly izgatottan készült rövid magyarországi látogatására. Hazája iránti elkötelezettségét azzal is bizonyítani kívánta, hogy még l'Appeggiben emlékezetből lefesttette a nagy magyar Alföldet jellegzetes motívumaival, az itatóvályúktól körülvett gémeskúttal és a gólyával. Az alkonyi színharmóniát választva, itáliai eszményi tájképeihez hasonlóan most sem tudott elszakadni az okkeres, vörösesbarnás árnyalatoktól. Talán ezt a leszűkített palettát túllépendő ismételte meg útközben Bécsben a témát. A puszta című, hasonló méretű kis kép már a sápadt zöldeket juttatja érvényre, sőt az eső után felragyogó kettős szivárvány is feltűnik a végtelenbe nyúló rónaság fölött. Föld és ég atmoszférikus egységét a hidegebb színtartományban is éppúgy meg tudta őrizni, mint a melegebb tónusok esetében.

A magyar táj szimbólumává emelt gémeskutas pusztai táj Petőfi Sándor és Arany János hazafias költeményeiben, a festészetben pedig a Markónál fiatalabb Barabás Miklósnál 1838-ban; Lotz Károlynál az 1850-es évektől kezdve volt kedvelt motívum, igazából azonban a mai napig születnek hasonló témájú képek. A pusztaábrázolás kettős szimbolikája már kezdettől nyomon követhető mindegyikükön: egyrészt a " magyar ugar" lomha sivárságának, reménytelen egyhangúságának, másrészt viszont határtalan végtelenségében a magyarság letörhetetlen szabadságvágyának kifejezője.

 
 
0 komment , kategória:  Magyar festők  
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 51 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 74 db bejegyzés
e év: 2069 db bejegyzés
Összes: 54819 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 205
  • e Hét: 13814
  • e Hónap: 42789
  • e Év: 815130
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.