Regisztráció  Belépés
maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget" Antal Mária
1951.01.15
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/15 oldal   Bejegyzések száma: 149 
Mindszenty József: A fehér vértanú -vallásos film
  2018-09-15 08:41:19, szombat
 
  Koltay Gábor legújabb alkotása fikciós elemekkel gazdagon átszőtt dokumentumfilm, amely a történelmi környezetbe illesztve sokoldalúan bemutat egy megalkuvás nélküli, hittel folytatott küzdelmes életutat. A film főszereplője Sipos Imre - a Pesti Magyar Színház színész-rendezője - végigjárja a bíboros életének legfontosabb helyszíneit, gyűjti az adatokat, élményeket, hogy aztán a szellemi mozaikkockák összerakásával válaszolni tudjon a kérdésre: Ki is hát Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, az utolsó hercegprímás?

Mindszenty József: A fehér vértanú egy portréfilm, amely az utolsó magyar hercegprímásról, a 20. század magyar katolikus egyházának meghatározó alakjáról, Mindszenty Józsefről szól.
A vörös színű vértanúságot ma a fehér vértanúság, a tanúságtétel váltotta fel. Tudjuk, hogy Kínában még létezik a vörös vértanúság a keresztények számára, Európát a fehér vértanúság jellemzi. Ennek egyik nagyon szép szintézise XVI. Benedek pápa - még Ratzinger bíboros kifejezése, amely a relativizmus diktatúrájára utal. Nekünk, keresztényeknek rá kell ébrednünk, hogy éppen a relativizmus diktatúrája az, ami ellen küzdenünk kell. Valóságos vallásüldözésről van szó, amely új fajta tanúságtételt igényel. "
/ P. Fernando Taccone pasztorálteológiai professzor/

A film tartalma
A film Tiszteletre méltó Mindszenty József bíboros-hercegprímásról szól. 1892-ben született. 1915-től pap, 1944-ben már veszprémi püspök. Serédi Jusztinián hercegprímás halála után pedig ő lesz az utódja. Tiltakozott a zsidóüldözés ellen, ezért börtönbe vetette a nyilas kormányzat. Miután a szovjetek megérkeztek hazánkba, Mindszenty újra szabad volt, de nem sokáig. A Rákosi-diktatúra idején koncepciós perben elítélték és több évig börtönben volt. Amikor kitört az 1956-os forradalom és szabadságharc, kiszabadult. Hamarosan azonban elbukott a forradalom és az amerikai nagykövetségre menekült. Aztán elhagyta az országot. Haláláig a bécsi Pázmáneumban lakott és több látogatást is tett a világ magyarjai között. 1975-ben halt meg.
A film vezérmotívuma az, hogy egy magyar fiatalember (Sipos Imre) motorjával végigutazza Mindszenty bíboros életútjának a helyszíneit, templomokba látogat és végül belép az Esztergomi bazilika nagykapuján.

Videó Link Lejátszási idő 2 óra 14 perc
 
 
0 komment , kategória:  Filmek  
Jézus - A hiányzó 40 nap vallásos film
  2018-08-29 18:29:39, szerda
 
  színes, magyarul beszélő dokumentumfilm, 2011, 86 perc.
Az Újszövetség a kereszténység alapköve. A Biblia szerint Jézus Krisztus 40 napot töltött a Földön a Feltámadástól a Mennybemenetelig.
A legnagyobb bibliai csoda az egyik legnagyobb kérdőjel is. Mi történt abban a 40 napban? Hit és tudomány fog össze, hogy fény derüljön arra a negyven napra, amelyből a keresztény hit gyökerezik. A végeredmény felemelő lesz.

Videó Link
 
 
0 komment , kategória:  Filmek  
Isten szegénykéje: Assisi Szent Ferenc - vallásos film
  2018-08-29 18:25:14, szerda
 
  Videó első rész Link

Videó második rész Link
 
 
0 komment , kategória:  Filmek  
Szigetvár ostroma film
  2018-07-29 21:03:04, vasárnap
 
  Videó Link

Wikipedia oldalon
Szigetvár ostroma 1566. augusztus-szeptember között zajlott le Szigetvár várvédői és az oszmán haderő csapatai között. Az ostrom I. Szulejmán szultán seregeinek döntő győzelmével végződött. Zrínyi Miklós bán és katonái szinte az utolsó szálig elestek a végső kirohanás során. Maga Szulejmán szultán az ostrom közben, táborában hunyt el.
Az ostrom előzményei
A török állam- és hadvezetés részéről az oszmán seregek magyarországi utánpótlási és felvonulási útvonalait veszélyeztető szigetvári erőd elfoglalása a sikertelen 1556. évi, Ali budai pasa által vezetett, de Horváth Stancsics Márk kapitány által akkor még sikeresen visszavert ostromot követően továbbra is stratégiai célként fogalmazódott meg. Szigetvár bevételére az 1565-ben kezdődő, és a negyedik Habsburg-török háborút, egyben az ún. várháborúk korát (1541-1568) lezáró, drinápolyi békével végződő hadjáratsorozat idején került sor.
I. Nagy Szulejmán szultán, aki európai hódításait Bécs megszerzésével kívánta teljessé tenni, serege élén 1566 áprilisának végén indult útra Isztambulból. Miközben Pertev pasa tiszántúli várak (Jenő, Lippa, Gyula) ellen indult, az uralkodó július 19-én Eszéknél átkelt a Dráván, majd a török sereg előrejutását zavaró, Szigetvárról kiküldött csapatok támadásai ellenére, mintegy két héttel később, augusztus 5-én tábort vert a településtől északkeletre fekvő magaslaton, a mai turbéki szőlőhegy területén.
A szultáni had közeledtének hírére a vár kapitánya, Zrínyi Miklós megkezdte az ostromra való felkészülést. A zsoldosállomány, valamint a nehézfegyver- és élelmiszertartalékok feltöltését követően a védelem 54 löveggel, 2400 ágyúgolyóval, 800 mázsa lőporral, ezer köböl (1 köböl = 64 liter) búzával és mintegy 2300-2500 főnyi katonasággal rendelkezett. A várban és a városban a támadás kezdetekor összesen kb. 4300 ember tartózkodott. A készletek és a személyi állomány utánpótlására a szoros ostromgyűrű miatt a későbbiekben már nem volt mód, a védők magukra maradtak.
Az ostrom és a vár eleste
Szigetvár ostroma - török miniatúra, Topkapi Palace Museum, Isztambul
Az ostrom, amelynek operatív irányításával a szultán a harcok során később halálos sebet szerzett Ali Portug béget, portugál származású műszaki és tüzér főtisztjét bízta meg, augusztus 9-én kezdett Szigetvár lövetésébe, másnap pedig már meg is indította a várvédelem szempontjából stratégiai fontosságú óváros elleni, három oldalról vezetett, de akkor még sikertelen gyalogsági támadást.
Mivel a várat övező vizesárkok, illetve a mocsaras térszín a törököket megakadályozta abban, hogy a falakhoz közelebb jussanak, elkerülhetetlen volt a környező víztömeg lecsapolása, amelynek munkálataihoz 12-én láttak hozzá. Ezt megakadályozandó törtek ki a várból 15-én Dandó Ferenc és Radován Jakab hadnagyok mintegy 200 lovas élén, ennek során azonban mindketten életüket vesztették. Hősi haláluk helyszíne, az óváros egykori Kanizsai kapuja közelében vitéz tettükre emléktábla hívja fel a figyelmet. A kudarcba fulladt akciót, és a töltések sikeres átvágását, illetve a víz elvezetését követően megkezdték az óváros intenzívebb ágyúzását a vár délnyugati és délkeleti bástyájával szemben épült új állásokból. Augusztus 19-re sikerült annyira meggyengíteniük a falakat, hogy egy újabb, a védők visszavonulását megakadályozó, tetemes emberveszteséget okozó rohammal már be tudták venni a várost.
Magát a várat, ahová Zrínyi mintegy 800 katonájával szorult vissza, ettől fogva az óváros felől folyamatosan szoros tűz alatt tartották, ennek ellenére a védők a 26-i eredménytelen ostrom után a 29-én, a mohácsi csata 40. évfordulóján indított második támadást is visszaverték, melynek során mintegy 4000 török katona esett el.
A következő napokban, részben az időjárás esősre fordulása miatt beállt ostromszünet idején a törökök a délnyugati bástya alatt vágatot fúrtak, és az ott elhelyezett puskapor berobbantásával keletkezett járaton keresztül szeptember 5-én betörtek a külső várba, az addigi harcok során töredékére apadt védősereg - mintegy 600 fő, közülük 200 katona - pedig kénytelen volt visszavonulni a belső várba. Az erőd és a védők sorsa ezzel gyakorlatilag megpecsételődött.
Másnap, 6-án a harcok ismét szüneteltek, ezalatt Zrínyit és maroknyi megmaradt seregét többször megadásra szólították fel. Ennek a napnak igen jelentős, de a török csapategység megbomlásának elkerülése érdekében, Szokollu Mehmed nagyvezír parancsára titokban tartott eseménye volt az idős Szulejmán szultán halála. A 72 éves korában elhunyt uralkodó belső szerveit a tábor területén eltemették, testét pedig konzerválták, és az ostrom végeztével hazaszállították. Zarándokhellyé váló szigetvári sírhelyének (türbéjének) nyomait a közelmúltban sikerült feltárni az egykori szultáni tábornak helyet adó turbéki-zsibóti szőlőhegyen.
A szorult helyzetben lévő védők nem adták meg magukat, és az ostrom utolsó napján, szeptember 7-én kapitányukkal az élükön kitörtek a belső várból (,,Zrínyi kirohanása"). A várkapun elsőként kilépő Zrínyit szinte azonnal találat érte, majd a még élő hadvezért egy ágyúra fektetve lefejezték, fejét később a Győrben állomásozó, Sziget felmentésére képtelen császári haderő táborába küldték a törökök. Seregének maradéka majd mind egy szálig odaveszett. A belső várba tóduló, zsákmányra éhes törökök a vár magjának számító kerek toronyban tárolt puskapor felrobbanása által súlyos veszteségeket szenvedtek, ez a művelet valószínűleg tudatos (öngyilkos) akció volt a védők részéről. A harcokból élve kikerültek között volt Cserenkó Ferenc is, aki elsőként, a szemtanú hitelességével örökítette meg Szigetvár ostromának eseményeit.


- Rubicon oldalon Link

- A SZIGETVÁRI OSTROM LEÍRÁSA TÁLLYAI PÁL
XVII. SZÁZADI KÉZIRATOS ISTVÁNFFY-FORDÍTÁSÁBÓL
Közzéteszi: Benits Péter Link

- Szigetvár ostroma: legendák és valóság I. Link

- Oroszlánként küzdöttek Szigetvár védői Link

- A SZIGETVÁRI OSTROM EMLÉKEZETE Link

- Szigetvár ostroma: egyedül hagyták Zrínyit százezer törökkel Link

- 1566-Hadi krónika Link
 
 
0 komment , kategória:  Filmek  
Sándor Mátyás teljes film 1-3. rész
  2018-07-29 20:49:39, vasárnap
 
  Videó Link

A Jules Verne népszerű regényéből készült izgalmas sorozat főhőse Sándor Mátyás gróf. A dúsgazdag erdélyi főúr 1859-ben, a Habsburgok olaszországi veresége után, elérkezettnek látja az időt, hogy újabb fegyveres harcot robbantson ki Magyarország függetlenségéért. A bécsi Kamarilla azonban tudomást szerez tevékenységéről és elhatározza "likvidálását". Két kalandos életű bűnöző kap megbízást a merénylet végrehajtására.
A Sándor Mátyás Jules Verne nagy sikerű könyve, melyben egy elképzelt magyar szabadságharcos életét mutatja be.
Sándor Mátyás alakját Verne barátjáról, Habsburg-Toscanai Lajos Szalvátor főhercegről mintázta.
Verne szerint Sándor gróf ,,fiatal korában ismeretségben állott Kossuth Lajossal, és - jóllehet születése és neveltetése sok fontos politikai kérdésben térítette más útra, mint amelyen Kossuth haladt - őszinte bámulója volt e nemes szívű, nagy hazafinak".
Sándor Mátyás alakja sok hasonlóságot mutat Monte Cristo grófja alakjával (szökött rab, feltaláló, gyógyító).

Szereplők:
Sándor Mátyás / Dr. Antekirtt - Bujtor István
Torontál Simon - Claude Giraud (Bárány Frigyes)
Torontálné - Monika Peitsch (Földessy Margit)
Sárkány - Giuseppe Pambieri (Szersén Gyula)
Báthory István - Amadeus August (Juhász Jácint)
Szathmáry - Ivan Desny (Szabó Ottó)
Carlo Zirone - Biagio Pelligra (Gruber Hugó)
Guiseppe Zirone - Markaly Gábor
Báthoryné - Marie-Cristine Demarest (Földi Teri)
Carpena - Saverio Marconi (Orosz István)
Ferrato - Iliya Ivezic (Környei Oszkár)
Rena - Jutta Speidel (Andai Györgyi)
Száva - Sissy Höfferer (Kovács Nóra)
Báthory Péter - Jacques Breuer (Kassai Károly)
Pescade - Jean Paul Tribout (Szombathy Gyula)
Matifou - Pierre Massieu (Vajda László)
Namir - Papadimitriu Athina (Menszátor Magdolna)
Kapitány - Sárosi Gábor
Mária - Giovanella Grifeo (Jani Ildikó)
Rendőrfőnök - Claudio Biondi (Perlaki István)
Lendeck - Prókay István
Lendeckné - Medgyesi Mária
Boros - Bende László (Szabó Imre)
A gyermek Báthory Péter - Laux Ádám
Csendőr - Szőke Pál
Lujza - Helena Buljan (Faluhelyi Magda
 
 
0 komment , kategória:  Filmek  
Fűre lépni szabad fekete - fehér Magyar film
  2018-07-27 18:58:11, péntek
 
  Videó Link Lejátszási idó 1 óra 38 perc

Kárászék élő tévéadásban kapnak egy meggondolatlan felajánlást, és kilencen, kutyástul beköltöznek a Pasaréti úti Kéri-villába. A veszekedés ettől kezdve mindennapos lesz a zsúfoltság következtében, a két család között. Mint egy modern Rómeó és Júlia történetben, míg a szüleik ádáz harcokat vívnak egymással, a fiatalok egymásba szeretnek. A történet happy enddel végződik, hiszen gyermekeik boldogságáért a megbántott szülők is inkább kibékülnek.
Szereplők itt olvashatók Link

 
 
0 komment , kategória:  Filmek  
Modern Monte Cristo (1968)
  2018-07-27 18:51:42, péntek
 
  Videó Link Lejátszási idő 1 óra 33 perc

A koholt vádak alapján börtönre ítélt Edmond Dantes temetésén nagy riadalom támad: megmozdul a koporsó fedele, és kipattan belőle a halottnak vélt fegyenc. Szerelme kocsival már várja, és megszökteti. A menekülés ezután repülővel folytatódik, át az Atlanti-óceánon, egészen Dél-Amerikáig. Maria megígéri, hogy örökké várni fog a férfira, ám hamarosan tragikus hírről értesül: a gép lezuhant, és Edmond odaveszett a tenger hullámai közt.Pedig hősünk csak újabb leleménnyel tréfálta meg a külvilágot. Hazájától távol hosszú évekig készül arra, hogy visszatérhessen Franciaországba, újra láthassa szerelmét, és bosszút álljon élete megrontóin...

Wikipedia oldalon
Modern Monte Cristo (Sous le signe de Monte Cristo) egy 1968-as színes francia film, melyet André Hunebelle rendezett. A főszerepet Paul Barge, Claude Jade és Anny Duperey játszotta.
A koholt vádak alapján börtönre ítélt Edmond Dantes (Paul Barge) temetésén nagy riadalom támad: megmozdul a koporsó fedele, és kipattan belőle a halottnak vélt fegyenc. Szerelme kocsival már várja, és megszökteti. A menekülés ezután repülővel folytatódik, át az Atlanti-óceánon, egészen Dél-Amerikáig. Maria (Anny Duperey) megígéri, hogy örökké várni fog a férfira, ám hamarosan tragikus hírről értesül: a gép lezuhant, és Edmond odaveszett a tenger hullámai közt. Pedig hősünk csak újabb leleménnyel tréfálta meg a külvilágot.
Dél-Amerikában Edmond találkozik a fiatal Lindával (Claude Jade). Most Linda, Linda apja Louis (Gabriel Gascon), Edmond barátja, Bertuccio (Paul Le Person) és a régi Faria (Pierre Brasseur) élők együtt élnek egy kunyhóban. De a banditák elrabolják Lindát. A felszabadulás idején Linda apja meghal. A régi Faria szerencsést akar Lindának lenni, és barátait kincsre vezeti. Ott Faria meghal.
Hazájától távol hosszú évekig készül arra, hogy visszatérhessen Franciaországba, és bosszút álljon élete megrontóin. Edmond akkori felesége pedig az egyik ellensége. Edmond terve van. Christian Montez-nek hívja magát. Linda elmondja az ellenfeleknek, hogy Christian Montez valójában Edmond Dantès. Ez egy okos csapda, amelyet Edmond és Linda kitalált. Most a gonoszok másodszor kívánják megszüntetni Edmondot. De Edmond készen áll...
Szereplők:
Paul Barge - Edmond Dantès - Kovács István
Claude Jade - Linda - Básti Juli
Anny Duperey - Maria - Bánsági Ildikó
Pierre Brasseur - Faria - Képessy József
Michel Auclair - Villefort - Ujréti László
Raymond Pellegrin - Morcerf - Láng József
Paul Le Person - Bertuccio - Zenthe Ferenc
Jean Saudray - Caderousse - Kézdy György
Gabriel Gascon - Louis, Linda apja - Bács Ferenc



 
 
0 komment , kategória:  Filmek  
Monte Cristo grofja 1975
  2018-07-27 17:54:04, péntek
 
  Videó Link Lejátszási idő 1 óra 40 perc

1815-ben Edmond Dantest, a fiatal hadnagyot esküvője előtt koholt vádak alapján letartóztatták és If várába zárták, ahol közel húsz évig raboskodott ártatlanul. Mikor végre sikerül megszöknie, ott áll névtelenül, Isten és ember által elfeledve egy számára ismeretlen világban.
Edmond Dantest (Jim Caviezel), a szép jövő előtt álló, fiatal tengerészt őszinte és becsületes embernek ismeri mindenki. Két szerelme van, a tenger és a gyönyörű Mercedes (Dagmara Dominczyk), akivel már a házasságot tervezgetik. A terveket azonban váratlanul beárnyékolja egy árulás, mely nemcsak menyasszonyától fosztja meg a fiatalembert, hanem szabadságától is. Legjobb barátja, Fernand (Guy Pearce) annyira féltékeny rá sikerei, de leginkább Mercedes miatt, hogy titokban feljelenti őt. S ami még tragikusabb, a törvény sem védi meg az ártatlant - elítélik és If várának hírhedt börtönébe zárják. A sok megpróbáltatás után érvényét veszti Dantes számára mindaz, amit eddig hitt jóról és rosszról, csak a bosszú gondolata élteti. Aztán egy napon felbukkan cellájában egyik rabtársa, Faria abbé (Richard Harris), s az idős tudós nemcsak atyai barátja, hanem tanítója is lesz a hosszú évek alatt. Miután csodával határos módon a fiatalembernek sikerül megszöknie a börtönből, immár nem Edmond Dantes lép a világ elé, hanem egy rejtélyes és dúsgazdag különc, aki Monte Cristo grófjának nevezi magát. Ügyesen elvegyül a francia előkelő társaságban, s megkezdi terve végrehajtását, melynek egyetlen célja: módszeresen tönkretenni azokat az embereket, akik tönkretették az életét.

 
 
0 komment , kategória:  Filmek  
A. J. Cronin regénye: Réztábla a kapu alatt
  2018-07-05 16:34:57, csütörtök
 
  A Réztábla a kapu alatt című négyrészes miniszéria epizódjai szerdánként 20.35-től láthatók a Dunán!.

Andrew Manson édesapja szívrohamot kap a bányában. A haldokló megígérteti fiával, hogy nem folytatja az ő sorsát, hanem az álmait követi, elvégzi az egyetemet és orvos lesz belőle. Nyolc esztendővel később a hivatástudattól fűtött, friss diplomás Andrew megérkezik a dél-walesi bányavidék egyik kis falujába, hogy a helyi körorvos segédjeként megkezdje a munkát. A faluban az emberek szegények és kiszolgáltatottak, a rossz csatornák miatt Tífusz járvány dúl. Minden az ő nyakába szakad, de szerencsére nincs egészen egyedül. Váratlan segítséget kap a másik segédtől, az alkoholista Dannytől és Christine-ől, a falu tanítónőjétől. Andrew kemény harcot folytat a primitív körülmények, az emberi tudatlanság és a hatósági közöny ellen, miközben a kollégák is rossz szemmel nézik tevékenységét.
Szilikózis-kutatási eredményei révén Londonba hívják, ám a bürokratikus korlátok közé szorított tudományos kutatás helyett inkább magánpraxisba kezd. Fölkapott orvos lesz az egyik előkelő negyedben. A szakmában tapasztalható sarlatánság és pénzhajhász életmód azonban kemény próba elé állítja. Mindez elzülléshez vezet, amikor egy szakmai katasztrófa helyrebillenti az erkölcsi egyensúlyát, megtalálja önmagát.

- A. J. Cronin (1896-1981) népszerű regényének,. a brit, egészen pontosan skót író teljes neve Archibald ​Joseph Cronin. A Glasgow-i Egyetem Orvosi Karára járt, ám tanulmányait félbeszakította az első világháború, amelyben hajósebészként szolgált a Királyi Flottánál. A háború után több kórházban is dolgozott, mígnem 1921-ben megnősült, majd Dél-Walesbe költözött, ahol praktizálni kezdett. Később Londonba tette á székhelyét, ám 1930-ban megbetegedett, így a Skót Felföldre ment gyógyulni. Eközben írta a Hatter kastélya című történetet, ami 1931-ben jelent meg.
Könyvének sikere arra ösztönözte, hogy az írásnak éljen. Elképesztő hitelességgel és tudományos alapossággal tárta fel a lélek és a test működését, amihez az orvosként szerzett tapasztalatiból merített. Három évtizeden keresztül ontotta az (orvos)regényeket és novellákat, számos könyve magyar nyelven is megjelent. (Három szerelem, Ezt látják a csillagok, A kalapkirály, Egy orvos útja, A mennyország kulcsa) Mind közül a leghíresebb az 1937-ben megjelent Réztábla a kapu alatt, amelyet a következő évben filmre vittek Hollywoodban. Később további három filmváltozat készült, illetve öt tévésorozat-feldolgozása született.

Film rövid története
Amikor Andrew Manson édesapja szívrohamot kap a bányában, megígérteti a fiával, hogy
nem folytatja az ő sorsát, hanem követi az álmait, elvégzi az egyetemet és orvos lesz belőle.
Nyolc hosszú év után Andrew meg is érkezik egy isten háta mögötti kis faluba, hogy a helyi
körorvos segédjeként megkezdje a munkát. Rá kell azonban jönnie, hogy a körorvos súlyos
beteg, és már régen nem praktizál. A faluban az emberek szegények és kiszolgáltatottak, a
rossz csatornák miatt tífuszjárvány dúl. Minden az ő nyakába szakad, de szerencsére még
sincs egészen egyedül. Váratlan segítséget kap a másik segédtől, az alkoholista Dannytől és
Christinától, a falu tanítónőjétől.
- Réztábla a kapu alatt 1 rész Videó Link

- Réztábla a kapu alatt 2 rész Videó Link

- Réztábla a kapu alatt 3 rész videó Link

- Réztábla a kapu alatt 4 rész videó Link
 
 
0 komment , kategória:  Filmek  
Sacra Corona teljes film
  2018-06-27 11:54:34, szerda
 
  Sacra Corona - Árpád-házi Szent László (koronázása:1077 teljes film
Lengyelországban látta meg a napvilágot. Születésének éve a körülményeket egybevetve 1046-ra tehető. Atyja I. (Bajnok) Béla magyar király (1060--1063) volt, anyja Richéza, II. Miciszláv lengyel király leánya, nőágon II. Ottó császár dédunokája. Két fiú és több leánytestvére volt. Bátyja, Géza 1074--1077 között uralkodott. A leányok közül Zsófia Weimar Ulrik őrgrófhoz ment feleségül, Ilona pedig Zvonimir horvát király felesége lett. László kétszer házasodott. Első felesége, akinek nevét nem ismerjük, valószínűleg magyar főúri leány volt. Ebből a házasságból született leányát Jaroszláv orosz herceg vette feleségül. Majd özvegységre jutva Rheinfeldi Rudolf német ellenkirály leánya, Adelhaid lett a felesége, akitől Iréne nevű leánya született; ezt János görög császár vette el feleségül. Ilyenformán szinte az összes szomszédos uralkodóházzal rokonságba került, beleszámítva a két leghatalmasabbat: a görög és német császári dinasztiát is. Salamon király (1063--1074), László unokatestvére ugyanis Judit német császárleányt kapta feleségül. László egész életét sok küzdelem és megpróbáltatás jellemzi.
Bemutató videó Link

Teljes film Link
 
 
0 komment , kategória:  Filmek  
     1/15 oldal   Bejegyzések száma: 149 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 4 db bejegyzés
e hónap: 296 db bejegyzés
e év: 3548 db bejegyzés
Összes: 35193 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2296
  • e Hét: 2296
  • e Hónap: 81129
  • e Év: 1326870
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.