Belépés
nagyuska.blog.xfree.hu
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. "- Kölcsey Ferenc Parainessis Kölcsey Kálmánhoz Juhászné Szunyogh Mária Marika
1947.09.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 25 
Percy Bysshe Shelley
  2012-01-25 09:45:02, szerda
 
  PERCY BYSSHE SHELLEY versei :

.......



...... ..............



.Itt a beírt versek címe van.A versei című lap kommentjeiben elolvashatod a verseket!
Kérlek oda a kommentbe, írd be a verset, amit hoztál!...... .............. Előre is köszönöm!


...... ..............



.....




CÍMEK....FORDÍTÓ NEVE....HÁNYADIK KOMMENTBEN TALÁLOD?......KI GYŰJTÖTTE?

A Hold- Fordította - Kosztolányi Dezső__________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Az Éjhez- Fordította - Kosztolányi Dezső__________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Az Érzékeny Zsenge- Fordította - Tóth Árpád__________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
A szerelem filozófiája- Fordította - Szabó Lőrinc__________(#)- Gizella Lapu
A zűrzavar farsangja- Fordította - Eörsi István__________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Az Érzékeny Zsenge- Fordította - Tóth Árpád__________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Az Iszlám lázadása- Fordította - Eörsi István__________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Dal- Fordította - Radnóti Miklós__________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Dal Anglia férfiaihoz- Fordította - Kosztolányi Dezső__________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Egy mezei pacsirtához- Fordította - Kosztolányi Dezső__________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Egy republikánus érzései Napóleon bukásakor- Fordította - Eörsi István_(#)- Juhászné Sz M
Fohász a nyomorhoz- Fordította - Kosztolányi Dezső__________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Ha a lámpa eltört- Fordította - Szabó Lőrinc__________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Holnap- Fordította - Szabó Lőrinc__________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Indián szerenád- Fordította - Babits Mihály__________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Kis vers- Fordította - Kosztolányi Dezső__________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Mint a haló hölgy- Fordította - Kosztolányi Dezső__________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Music- Fordította - __________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Nyár és tél- Fordította - Rossner Roberto__________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Óda a nyugati szélhez- Fordította - Tóth Árpád__________(#)-Juhászné Szunyogh Mária
Ozymandiás- Fordította - Tóth Árpád__________(#)-Juhászné Szunyogh Mária
Ozymandias- Fordította - Kosztolányi Dezső__________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Sorok- Fordította - Szabó Lőrinc__________(#)- Gizella Lapu
To-morrow- Fordította - __________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Zene- Fordította - Fodor András__________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Wordsworthhoz - Fordította - Nemes Nagy Ágnes__________(#)- Juhászné Szunyogh Mária




...... ........... ........... .....ANGOLUL

Feelings of a Republican on the Fall of Bonaparte-Egy rebublikánus érzései Napóleon bukásakor
Love's Philosophy - A szerelem filozófiája__________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Music - Zene__________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Ode to the West Wind - Óda a Nyugati Szélhez__________(#)- Juhászné Szunyogh Mária

Ozymandiás - Ozymandiás__________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Summer and Winter - Nyár és tél__________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
The Indian Serenade - Indián szerenád __________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
To-morrow - Holnap__________(#)- Juhászné Szunyogh Mária




Gyűjtők névsora :

Juhászné Szunyogh Mária
Gizella Lapu - Ausztráliából



...... .......Link -



 
 
0 komment , kategória:  Percy Bysshe Shelley 1.  
Percy Bysshe S
  2012-01-25 04:55:48, szerda
 
  Ozymandias
szerző: Percy Bysshe Shelley, fordító: Kosztolányi Dezső

Egy messzi vándor jött, ki ős romok
felől regélt: A pusztán szörnyű két
nagy csonka láb áll. Arrább lágy homok
lep egy kőarcot. Homloka setét.
A vont ajk vén parancsszóktól konok
S vad szenvedélye még kivésve ég
a hűs kövön, bár, mely véste, a kéz,
s a szív, hol dúlt e dölyf, temetve rég.
A talpkövön kevély igék sora:
"Király légy bár, jöjj és reszketve nézz:
nevem Ozymandias, urak ura."
Más semmi jel. A roppant rom körül
határtalan szélesre s hosszura
a holt homoksík némán szétterül.

 
 
4 komment , kategória:  Percy Bysshe Shelley 1.  
Percy Bysshe S
  2012-01-14 13:17:03, szombat
 
  Fohász a nyomorhoz
szerző: Percy Bysshe Shelley, fordító: Kosztolányi Dezső

Ülj mellém!─ne légy komor,
árny-ruhás,setét Nyomor:
halk arám,félénk,mesés,
gyászoló hölgy,szende és
isteni Kétségbeesés.

Ülj mellém!--ne légy komor:
bár engem bú zsarnokol,
én vagyok víg társad,én.
Ámde fődön méla fém,
gyémántból bú-diadém.

Hogy ki vagy te,jól tudom,
bátya én,s te a hugom;
szűk kamrába énvelem
éldegéltél csöndesen,
s élni fogsz egy életen.

Amit járunk,zord az út,
édesítsük,jöjj,a bút,
hogyha a vágy haldokol,
csak szeress s vigaszt hozol,
mennyé válik a Pokol.

Ülj mellém! ─ de dőlj le már,
most kaszált,friss széna vár,
szöcske csirpel vidoran ─
és mint dallamos folyam,
bús időnk vígan rohan!

Fűzfa csókunk sátra lesz,
két karodból párna lesz,
illat és dal ránk lehel,
eltakar,mint lágy lepel
és álomba renget el.

Jaj! hogy lüktet hűs ered,
szived titkosan szeret.
*
Suttogsz,könnyed árja foly,
és a szíved zakatol.

Csókolj; ─ jaj,de hűs e száj,
ölelésed is de fáj ─
a karod lágy és hideg;
hallom a könyűidet,
mint fagyott ólom zizeg.

Nászi ágyba jól siess,
lenn a sírba oly kies:
éjbe búj a szenvedő,
a felejtés szemfedő ─
lágyan alszunk én meg ő.

Két karoddal most szoríts,
csókjaiddal most boríts;
míg e szörnyű néma,néma kéj
el nem oszlik,és a mély
álom átfog, a nagy éj.

Aztán hosszan álmodunk,
elfelejtve bús odúnk;
nézz a boldogságra,föl,
bús,setét Nyomor,ki öl,
álmodj az élet felől.

Az árnyas komédián
csak kacagj, csak légy vidám,
holdsugáros árnyba kint
fellegek csapatja int
és az eb reá csahint.

Az egész világ csupa
zagyva árnyék-figura,
mit egy játszó keze tol ─
tréfaság,mely összefoly.
Hol vagyok én? ─ És te hol?
















 
 
0 komment , kategória:  Percy Bysshe Shelley 1.  
Percy Bysshe Sh
  2012-01-13 17:43:10, péntek
 
  A Hold
szerző: Percy Bysshe Shelley, fordító: Kosztolányi Dezső

Sápadt vagy a sok bujdosástól,
csak kóborolsz s a földre nézel,
magányos árva, éji vándor,
körötted lángok szerteszéjjel ─
bús rém vagy, amely ide-oda les
és érzi, nézni mit sem érdemes.

 
 
0 komment , kategória:  Percy Bysshe Shelley 1.  
Percy Bysshe S
  2012-01-10 20:49:03, kedd
 
  Mint a haló hölgy...
szerző: Percy Bysshe Shelley, fordító: Kosztolányi Dezső

Mint a haló hölgy sápatag-soványan
rohan ki a betegszobából,
magára kapja csipkefátyolát,
mert kergeti a téboly és a láz ─
úgy néz a hold a bús világra most:
fehéren és alaktalan.

 
 
0 komment , kategória:  Percy Bysshe Shelley 1.  
Percy Bysshe S
  2011-10-08 15:14:39, szombat
 
 
Percy Bysshe Shelley - Egy mezei pacsirtához

Köszöntelek, víg szellem!
Nem is vagy te madár,
ki fönn a messze mennyen
lágyan dalolva jár
s csorog a szívedből az édes dallam-ár.


Pályádnak íve felnő
a mennyig, égre kelsz,
akár a tűzi felhő;
a mély kéken kerengsz,
dalolva röppensz és röppenve énekelsz.


Az áldozó aranyban,
az alkonyi ködön,
szállsz a felhőkbe halkan,
öröktől-örökön,
mint fiatal, vidám, testnélküli öröm.


A bíbor is merőben
halvány röptöd felett;
mint csillag a verőben
alig-alig remeg,
oly láthatatlan vagy, s halljuk vad éneked.


mely éles, mint ezüsttől
nyilas, virradti ég,
mikor lámpája füstöl
fehér hajnalba rég,
s érezzük, itt a nap, de alig látni még.


Trillád, a drága lárma
eget-földet betölt,
akár a hold, hogy árva
felhőn remeg s a zöld
özönbe fürödik a táj, az ég, a föld.


Ki vagy te, én madárkám,
mi vagy kedveske, mi?
Nem szebbek a szivárvány
villámló gyöngyei,
mint a te éneked csillámló gyöngyei.


Olyan vagy, mint poéta,
ki elbujt valahol,
a föld körötte néma,
s merész-új szava szól,
azután az egész világ vele dalol:


mint ó kastély-toronyba
nagyúri, méla lány,
ki gyötrődik szorongva,
vágyaktól halavány,
s egyszerre csak dallal könnyít a bánatán:


mint fénybogár a tarló
harmatkönnyes gyepén,
mely szétveti aranyló
szikráit könnyedén
s fű és virág között remeg a szende fény;


mint a rózsa, mely a lombba
édes-nyugodtan él,
s egyszerre letarolja
a forró déli szél
és illatától a vad rabló elalél;


szép a tavaszi zápor,
a kikeleti ág,
a langy eső zajától
fölébredő virág,
de vidorabb, tisztább a te friss muzsikád.


Mondd el, madárka, lélek,
mért ujjongsz annyiszor:
boldogság nincs itt mélyebb,
a szerelem, a bor
nem ád oly mély gyönyört, mint mi torkodba forr.


Óh lakodalmi kar-dal,
éneklő diadal,
ki is verseng e dallal,
oly édes, fiatal,
hiába itt a harc, meddő a viadal.


Micsoda ez az ihlet,
mi adja ezt a színt?
A rét, a víz, a szirtek?
Milyen táj képe int?
Szeretsz-e? vagy sosem ismerted-e a kínt?


Vad örömödbe lanyha
ábránd sosem vegyül,
se fáradság unalma,
mely a lélekbe gyűl;
a tiszta szerelem nevet rád, szent kegyül.


Te tudva s öntudatlan
látod, hogy mit müvel
a halál s igazabban,
mint e sok porhüvely,
és mégis énekelsz, kristályos derüvel.


Mi ide-oda nézünk,
sírunk azért, mi nincs,
őszinte nevetésünk
sötét kapun kilincs,
fanyar méz a dalunk, és fáj az is, mi kincs.


De ha itt sose lenne
gőg, jaj, meg gyűlölet,
és nem könnyezne rendre
az ifju és öreg,
akkor se érhetnők utól az örömed.


Szebb ez, miként a lázadt,
hullámzatos zene,
és mint a könyv, a lázak
tudásával tele,
te földet megvető, poéták mestere!


Tanítsd örömre félholt
szivem, vidám menád,
adj zengő, égi tébolyt
és részeg citerát,
s rám úgy figyel a föld, mint mostan én reád.

Fordította - Kosztolányi Dezső
 
 
0 komment , kategória:  Percy Bysshe Shelley 1.  
Sh
  2011-09-25 12:07:37, vasárnap
 
  SHELLEY, Percy Bysshe


WORDSWORTHHÖZ
Ó, természet tudós költője te,
sírtál, hogy elszáll, s nem tér vissza már
az ifjúság, barátság, vágy heve,
mint édes álom, s marad, ami fáj.
E bú közös. Egyetlen veszteséget
siratok én tenélküled csupán.
Magányos csillag voltál, messze fény egy
tört bárkán, hörgő téli éjszakán,
menedék voltál, sziklán épitett,
a küszködő, vak sokaság felett,
tisztes szegényen tisztán szólt dalod,
igazságért, szabadságért a zsoltár -
de abbahagytad, és én gyászolok,
hogy ez voltál s már nem vagy, aki voltál.

NEMES NAGY ÁGNES


 
 
0 komment , kategória:  Percy Bysshe Shelley 1.  
x
  2011-05-29 18:40:38, vasárnap
 
  ÓDA A NYUGATI SZÉLHEZ
I

Nyugati nyers Szél, Ősz sóhajja, vad!
Te láthatatlan! jössz, és mintha mord
varázsló űzne szellemrajt, szalad

a sárga s éjszín s lázpiros csoport:
a pestises lombok holt népe - Te,
kinek szekere téli sutba hord

sok szárnyas magvat, hűs sötétbe le,
aludni, mint a test, mely sírba dőlt,
míg azur húgod, a Tavasz szele
megint kürtjébe fú, s riad a föld,
s édes bimbónyáj legel a napon
s völgyet-hegyet szín s illat lelke tölt;

Vad Szellem! szálló, élő mozgalom!
ki rontasz és óvsz! halld, óh, halld dalom!

II

Te, kinek - míg az ég reng - áramán
omló felhő, mint hullt lomb, andalog,
hullatja busa ága: Menny s Óceán

s zápor zuhan, s villám, bús angyalok,
s kibomlik már kék útad tág legén
mint vad menád-haj s szikrázik s lobog

az ég aljától, hol kihúnyt a fény
az ég ormáig a közelgető
vihar sörénye! - Óh, Te, a szegény

év gyászdala, ki zengsz, míg rest tető
gyanánt az Éj, e roppant sírhalom
borúl körül s bús boltját reszkető

páráid terhelik, s a hűs falon
vak víz s tűz s jég tör át! - óh, halld dalom.

III

Ki felvered nyár-álmából a kék
Földközi-tengert, mely lustán pihen
kristályos habverés közt fekve rég

habkő fokoknál, Baiae öbliben,
s álmában agg kastélyok tornya ring
a hab sürűbb napfényén égve lenn,

s azúr moszat s virág lepi be mind,
oly szép, hogy festve sem szebb - óh, te Szél,
ki jössz, s Atlant vad vízrónája ing

s fenékig nyílik s látszik lent a mély
tenger-virág s mit az iszap bevon:
a vízi vak lomb, mely zöldelni fél,

mert hangod csupa sápadt borzalom,
melytől remeg s széthull - óh, halld dalom!

IV

Ha lomb lehetnék, s vinnél, bús avart,
vagy felhő, szárnyaid közt lengeni,
vagy hullám, mely, bár zúgasd és kavard,

szabad, majdnem miként Te s adsz neki
erőt, erős úr! - vagy ha csak kora
kamaszidőmnek térne gyermeki

víg lelke vissza, óh, ég vándora!
Midőn társad valék s hivém: elér
a lélek s túlröpül - óh, tán soha

nem zengne jajszóm, mely most esdve kér:
ragadj el hab, felhő, vagy lomb gyanánt,
mert tövisekre buktam, s hull a vér,

s zord órák súlya húz s lánccal fon át,
lelked szabad, vad, büszke rokonát!

V

Legyek hárfád, mint hárfád a vadon,
hulló lomb vagyok én is, ne kimélj!
Ha vad zenéd felzúdul szabadon,

lomb s lélek hadd kisérje őszi, mély
dallal, mely édes, bár fáj - óh, te zord
lélek, légy lelkem, én s te: egy személy!

Holt szellemem a Tér ölén sodord,
tört lombként, melytől sarjad újra más!
S dalom égő zenéjét messzi hordd,

mint oltatlan tűzhelyről a parázs
röpül, óh, szórd szét, hol csak ember él!
Ajkam szavából prófétás varázs

kürtöljön az alvóknak! Óh, te Szél!
késhet a Tavasz, ha már itt a Tél?

TÓTH ÁRPÁD


 
 
0 komment , kategória:  Percy Bysshe Shelley 1.  
Percy Bysshe S
  2011-03-24 09:59:58, csütörtök
 
  Az Éjhez
szerző: Percy Bysshe Shelley, fordító: Kosztolányi Dezső

Nyugat hullámán jöjj te nagy
és csöndes Éj!
Kelet barlangjain riadj,
hol a verőfényben kevély
s bús álmokat szőtt a kezed,
te kedves és te rettegett ─
jöjj, ne henyélj!

Födjön csillaghímes, setét
és bús talár!
Vakítsd meg a Nappal szemét
hajaddal, csókold holtra már,
s illese földünk megszokott
varázsló, mákonyos botod ─
mindenki vár!

Hogy fölkeltem hajnalba ma,
kivántalak;
gőzölt a kertek harmata,
virág, fa tikkadt lankatag
s hogy az alélt Nap fáradott,
mint únt vendég csak váratott,
kivántalak.

Halál bátyád lágyan sugott,
mondd, kellek-é?
Álom, hártyás-szemű hugod
úgy zümmögött, mint déli méh,
dajkáljalak, maradjak itt ─?
De szóltam én, hiába hítt,
menj másfelé!

Jön a Halál, ha te elülsz,
hamar, hamar ─
jön az Álom, ha elrepülsz;
vigaszt csupán tőled akar
a szívem, édes-édes Éj ─
Gyorsítsd a szárnyad, ne henyélj─
óh, jöjj hamar!

 
 
0 komment , kategória:  Percy Bysshe Shelley 1.  
Percy Bysshe S
  2011-02-06 19:27:40, vasárnap
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ......... 2011-02-06 10:48:56

A SZERELEM
FILOZÓFIÁJA

Percy Bysshe Shelley

Forrás folyóba ömlik,
folyó az óceánba;
az egeknek folyton özönlik
vegyülő suhogása;
magány sehol; isteni jel
s rend, hogy minden tünemény
keveredjék valamivel -
Mért ne veled én?

A hegy csókolva tör égbe,
habot hab ölel, szorit, átfog;
egymást ringatva, becézve
hajlonganak a virágok;
a földet a nap sugara,
a hold a tengereket:
minden csókol... - S te soha
engemet?

(Szabó Lőrinc)


Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ......... 2011-02-06 10:48:56

SOROK

Percy Bysshe Shelley

Ha a lámpa eltört,
porba fúl a sugár:
ha oszolnak a felhők,
a szivárvány is tovaszáll;
lant húrja ha pattant,
édes dala semmibe vész:
ajk csókja ha csattant,
jön utána a gyors feledés.

Mint mécset a szikra
nem él túl, s húrt a zene,
nem zendül a szív, ha
a lelket csend töri le:
csak gyászdala hallik,
mint szél romokon ha fut át,
s tenger ha morajlik
halottért sírva imát.

Fészket mire sző két
szív, a szerelem kiröpűl,
s ott hagyja a gyöngét
a multtal egyedül.
Szerelem, ha szégyen,
hogy minden ingatag,
mért kell neked éppen
a szív, a legingatagabb?

Vad láza sodor majd,
mint vihar a varjakat;
hidegen gunyol majd
az ész, mint téli nap;
nem véd puha ketrec,
sas-fészked elrohad,
s csupaszon didereghetsz,
ha hull a levél, s jön a fagy.

(Szabó Lőrinc)
 
 
0 komment , kategória:  Percy Bysshe Shelley 1.  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 25 
2019.01 2019. Február 2019.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 68305 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 578
  • e Hét: 8116
  • e Hónap: 23755
  • e Év: 57151
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.