Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Szociális reform és...5.rész
  2011-02-28 11:09:01, hétfő
 
 
Varga László S.J.:
Szociális reform és hivatásrendiség V. rész

A rendek önállósása

A rendek jogforrása nem az állam, hanem a társadalom maga. Ebben a hivatásrend teljesen hasonlít a családhoz. A családi jogrend, a szülői tekintély, a gyermeki engedelmesség kötelessége, a szülők joga a gyermekhez, a családi vagyon nem az államtól ered s éppen azért az állam köteles ezeket elismerni és ha megsérti, jogtalanságot, bűnt követ el. Éppen így a rendiség is a természetjogban gyökerezik és nem szorul állami elismerésre annál kevésbé, mert az államot magát a társadalom hozza létre. Az állam a nemzetért van és a nemzetéből van. Tehát köteles a nemzetnek természettől eredő jogait elismerni. Amint az állam köteles támogatni a családot, jóllehet azt nem tudja helyettesíteni, éppúgy kell a rendek működését is segíteni, sőt önállóságukra vigyázni. Ez a szubszidiaritás elve, a társadalmi jólétnek egyik alapvető követelménye. Azt jelenti, hogy amit az egyén vagy kisebb közösségek maguk erejéből elérhetnek, azt ne az állam csinálja, mert különben fejtetőre állítja a dolgokat és béke helyett háborúságot, rend helyett zavart teremt. Még világosabban kifejezve: amint az állam nem helyettesítheti a családban az édesanyát, éppúgy nem pótolhatja a rendeket sem a társadalomban. Ezért lesz az állami társadalombiztosítás is fából vaskarika. Elvben helytelen s a gyakorlatban elégtelen.

A nagyobb közösségnek, mint pl. az államnak a kisebb közösséggel szemben az a kötelessége, hogy azt tevékenységében segítse, amennyiben a maga erejéből nem képes jogos igényeit kielégíteni. Az állam nem nevelhet gyermeket, mert nem ez a hivatása s ha mégis megteszi, magának fog rosszul sikerült polgárokat nevelni. Amiben az édesanya istenadta művész, abban az állam kontár. Ellenben a szülőknek magasabb iskolákra már nem telik, tehát ezekről az államnak kell gondoskodnia, így érvényesül egészséges társadalomban a kisegítés elve. Az eladósodott gazdát nem segítem meg azzal, hogy béressé teszem, hanem csak akkor, ha a törlesztést neki megkönnyíteni. Tehát a csődbe jutott társadalmat sem azzal orvosolja az állam, hogy magába olvasztja, hanem a megsemmisült társadalmi önkormányzatok szervezésével.

A hivatásrend közjogi testület

Erkölcsi felfogásunk és jogszemléletünk még ma is teljesen a szabadelvű gondolkodás hatása alatt áll. Legtöbben a közélet ügyeit is csak az egyéni érdek szemüvegén keresztül látják és ítélik meg. Az elszánt és harcias országmentők nagy része, amely szakadatlanul az ,,átkozott" liberalizmus ellen dörög és fenekedik, csak magának szeretné megmenteni a hazát, hogy az eddiginél lényegesen nagyobb rész jusson neki belőle. Akik így gondolkodnak; sohasem fogják megérteni az új rendiséget, mert ez a közérdek társadalmi rendje vagyis közjogi szervezet. Részvénytársaság, kartel, szakszervezet mind magánérdekű, tehát magánjogi társulások, míg a rendiség a közérdek és közjólét szolgálatában áll s ennek folytán a rendek közjogi testületek. Mivel tagjai a nemzet egészének a saját jólétük előmozdítása mellett teljesen beilleszkednek a nemzeti közösségbe s azt ugyanúgy szolgálják, mint a saját tagjaik javát. E végett közjogi alapon törvényhozó és végrehajtó hatalmuk van és ez a hatalom a rendek összes tagjaira kiterjed. Kötelezi őket annak a szociális jogrendnek szolgálatára, amelynek tartalmát a szociális igazságosság határozza meg. Más szóval a rendek nem egyebek, mint a szociális igazságosság végrehajtó szervei a társadalmi és főleg a gazdasági életben. Erre sem az állam nem alkalmas, sem a magánérdekű alakulatok. Mivel pedig a szociális igazságosság a társadalom fönntartó elve és a társadalmi béke fundamentuma, ez a béke mindaddig merő álom és hiú kívánság marad, amíg e végrehajtó szervek nem működnek.

Így minden foglalkozási ág vagy hivatáscsoport csak egyetlen rendbe tömörülhet, különben a rendi közigazgatásban súlyos zavarok keletkeznének, mivel a hatáskörök egymásba ütköznének. A rendek mindenki számára nyitva állnak, vagyis az új társadalomban mindenki szabadon választhat pályát, de ha valamelyik rendhez bármilyen minőségben tartozik, rendelkezéseinek, szokásjogának és törvényeinek köteles magát alávetni, akár munkaadó, akár tisztviselő vagy napszámos az illető.

A szabad pályaválasztás magával hozza azt is, hogy valaki egyszerre több rend kötelékébe tartozhatik, mert például egy kereskedő lehet földbirtokos és ipari üzem tulajdonosa is.

A rendi önkormányzat jogköre és föladatai

Alább bővebben kifejtjük még, mekkora fellendülést hoz a rendiség a gazdasági életbe és milyen módon teszi lehetővé a most annyira megakadt többtermelést. Benne ugyanis mindenki egyformán megtalálja számítását és jogos igényeinek kielégítését: a vállalkozó csakúgy, mint a tisztviselő, a gazda, a kereskedő és a munkás. Ezen mindenki nyerni és keresni fog, mert a rendiségben minden értékes teljesítmény és hasznos munka megkapja igazságos ellenszolgáltatását. Elismeri, hogy a vállalkozó munkája teljesen nélkülözhetetlen és mással nem helyettesíthető, de ezt is a közönség szolgálatába állítja. Éppen ezért a rendi önkormányzatban nem érvényesülhet a többségi elv, sem a tőke eddigi fölénye a munkával szemben, hanem minden érdekelt fél az egyenjogúság alapján foglal benne helyet. A munkásság nem sajátíthatja ki az üzemeket s viszont a vállalkozó se lehet korlátlan hatalmú kényura a gyárnak vagy a piacnak.

Hatalma és hatásköre csak a rendi közösségre terjed ki, vagyis sohasem lehet egyenrangú az államéval, de ezzel mindig összhangban kell lennie, mivel az egyetemes nemzeti érdek fölötte áll a nemzetnél kisebb közösségek céljainak. A rendek hatáskörébe tartozik:

1. A rendi közösség megszervezése érdekében egyetemesen kötelező szabályzat szerkesztése és végrehajtása. E törvények és szabályok az egyes foglalkozások sajátos természetét, igényeit és körülményeit tekintetbe véve készülnek. Más lesz a gazdáké, az ügyvédeké és kereskedőké, de a minden rendet kötelező általános elvek alapján. E szabályzat írja körül egyrészt a rend kötelességeit az egész társadalommal szemben, másrészt pedig a tagok és csoportok jogait.

2. A társadalompolitika másik lényeges föladata a rendi közigazgatásnak, mert legfőbb célja a közjólét biztosítása, hogy a rendnek minden tagja megelégedett legyen és jogaiban meg ne rövidüljön. A gyöngébbek érdekeire vigyáz, intézi a betegségi, baleseti és öregségi biztosítást, gondoskodik a munkanélküliekről és az egészségvédelemről.

3. Ugyancsak a rendek gondoskodnak fiatalságuk szakszerű képzéséről és az új szociális erkölcsiség szellemében való neveléséről. E nevelés célja legyőzni a fiatalokban az individualizmus bomlasztó szellemét és kialakítani bennük a szociális, a valóban közösségi jellemet. Ennek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni, mert a jó politikának előfeltétele a jó nevelés. A rendi becsület értékének és a szociális felelősség tudatának eleven és cselekvő átélésében kialakult új ember lesz a rendiség igazi hordozója s nélküle a legszebb alkotmány is írott malaszt marad.

4. Van a rendeknek bíráskodási joguk is, de csak annyi, amennyit az önkormányzat érdeke megkövetel. Az állami büntetőtörvény által tiltott vétségekben az ítélkezés továbbra is az állami bíróság kezében marad. A rendi törvények ellen vétőket viszont a rendi bíróság ítéli. Nagy szerepet fognak játszani a rendek közéletében a becsületbíróságok és a döntőbíráskodás.

5. Bizonyos rendőri hatalmuk is lesz, amelynek föladata elsősorban a munkásvédelmi törvények és rendeletek megtartásának ellenőrzése.

6. Mivel a rendi hivatalok fönntartása költségbe kerül, annak fedezésére a rendek megfelelő adót is kivethetnek, de a fölösleges szervezéseket és a hivatalnokuralmat mindenképpen el kell kerülniök.

7. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az új rendiség elsősorban társadalmi reformot jelent, tehát kiterjed az egész dolgozó nemzetre és nemcsak a szórós értelemben vett gazdaságra, mert ez szükségképpen a társadalmi rendszer függvénye. Azonban a kérdés természeténél fogva legfőbb feladata a gazdasági élet újjászervezése lesz s azért a rendszer munkájának nagyrészét a gazdaságpolitika foglalja le. Annál is inkább, mert a nemzet nagy része a gazdasági rendekhez tartozik és helyes gazdaságpolitika nélkül nem lehet szilárd társadalmi békét és általános jólétet teremteni. A termelési technika kérdését a kapitalizmus fölényesen oldotta meg, mert az ember anyagi erőit szinte korlátlanul fokozta, de ezeket nem tudta a közösség szolgálatába állítani, mert ehhez szükséges erkölcsi műveltsége teljesen hiányzott. A gépesített termelés végzete lett ennek a nemzedéknek és a rendiségre vár a föladat, hogy az embert a gép rabságából fölszabadítsa. A szocializmus nem tudta a gép démoni zsarnokságát megtörni, sőt kénytelen volt azt az állam kezébe adni s ezzel egyenes folytatása lett a kapitalista rendszernek.

 
 
0 komment , kategória:  Szociális reform és...5.rész  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 814
  • e Hét: 3769
  • e Hónap: 14920
  • e Év: 280135
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.