Belépés
nagyuska.blog.xfree.hu
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. "- Kölcsey Ferenc Parainessis Kölcsey Kálmánhoz Juhászné Szunyogh Mária Marika
1947.09.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
T Elem­ér
  2011-02-26 07:12:01, szombat
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ............ ... 2011-02-19 08:56:23

Tóth Elem­ér

Ok­tó­ber 6...... ......



Ki­ke­ri­csek az őszi réten...
Li­la arc­cal néz rám Arad.
Az ég bo­ron­gós. Ka­táng­kó­ró
az árok­par­ton most a had.

Sa­rat ta­pos a láb, a lé­lek.
Har­kály ver ri­a­dót. Do­bol!
Jó Dam­ja­nich, Dessewffy, Láz­ár
szá­má­ra ez volt a po­kol.

S a töb­bi­ek is sor­ra-sor­ra:
Pöltemberg, Lahner, Vécsey,
Kiss Er­nő s vi­téz Tö­rök Ig­nác -
gyer­tek vis­­sza kí­sér­te­ni.

Mert rot­had min­den. A szép ha­za
tol­va­jok ke­zé­be esett.
Egy­re ke­ve­sebb már a nap­fény,
szenny öl­dök­li az éle­tet.

Ki­ke­ri­csek amott a réten...
Musz­ka lo­vak nye­rí­te­nek.
Pi­kák me­red­nek a ma­gyar­ra,
Há­rom is jut min­den­ki­nek.

Ki­lenc kö­tél re­meg a szél­ben,
a vár­fal­nál sor­tűz ro­pog.
A lé­lek sa­jog csak örök­ké -
vé­rük be­it­ta a ho­mok.

Ökör­nyál­zász­ló fönt a sán­con,
akár a té­pett ing, lo­bog.
Amer­re el­ment Bécs ku­tyá­ja,
nem ma­radt más: ro­mok, ro­mok.

Száz­hat­van éve. Fé­nyes kar­dunk
hü­ve­lyé­ben rozs­dá­so­dik.
Ko­mor­lik fö­löt­tünk Vi­lá­gos,
re­mé­nyünk aláz­za po­rig.

Tű­zöm a szí­vem ko­kár­dá­ba,
hó­hér ke­zé­ről vér csö­pög.
Hány­szor hal­tunk meg már az­óta?
Hány­szor tör­tek ránk ördögök...?!

Ki­ke­ri­csek a mes­­szi réten...
Li­la arc­cal néz rám Arad.
Eső sze­mer­kél. Ka­táng­kó­ró
az árok­par­ton most a had.
(2009)

Link



--------------------------------------------------------------------------------


Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ............ ... 2011-02-19 08:56:23

....



Tóth Elem­ér - Ha­lott lom­bok alatt

A szí­vünk­ben ok­tó­ber tán­col.
Bá­na­tod, ked­ves, én meg­ér­tem.
El­tűnt a fény a lát­ha­tár­ról.

Sír a bo­dza­fa. Hát te, szé­pem?
A sö­tét szél ma gyász­dalt gaj­dol.
A job­bat én már nem re­mé­lem.

Var­jak száll­nak, a sza­vuk: jaj­ból.
Rá re­pedt ha­rang hang­ja fe­lel.
Ké­mé­nyün­kön vén ku­vik han­gol.

Bá­mul­va né­zek az ég­re fel,
ígér­ne ál­dot­tabb idő­ket,
mely nem aláz meg, ha­nem emel.

Hisz vá­gya­ink száz­szor ki­nő­nek.
Mind­ahány nap­ja­ink­ra ta­pad,
s el­szív­ják, jaj!, min­den erő­met.

Hol van, mondd, hol a ré­gi nya­rad?
Ele­günk volt a fá­jó láz­ból.
Ha­lott a lomb, s az élet ha­lad.

Link



-----------------------------------------------------------------------


Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ............ ... 2011-02-19 08:56:23

...... ......



Tóth Elem­ér - Az öreg

Ahogy az öreg ki­lé­pett
a szür­ke dél­után­ba,
a kocs­ma­aj­tó dön­dü­lőn
ká­rom­ko­dott utá­na.

Ahogy ke­ser­ves-té­to­ván
föl­né­zett, föl az ég­re,
je­len­ség­nek tűnt az egész,
olyan­nak, mint­ha él­ne.

Ta­lán még élt is. Sze­mé­ben
a ke­se­rű­ség csend­je.
Azért élt - vég­re rá­éb­redt! -
hogy az ég ver­je, ver­je.

Moz­dult. El­dőlt, akár a fa,
fej­szék­kel csó­ko­ló­dzó,
ő volt a né­ma, ki­fosz­tott,
a ha­lál­ba fo­gó­dzó.

Link
Mednyánszky László - Öreg csavargó

 
 
0 komment , kategória:  Tóth Elemér  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2019.01 2019. Február 2019.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 68305 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2064
  • e Hét: 5590
  • e Hónap: 21229
  • e Év: 54625
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.