Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Ballán Mária
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/11 oldal   Bejegyzések száma: 100 
Friedrich Klára: Árnyas régi házak
  2018-08-11 21:12:24, szombat
 
 



Szerkesztett képemet itt nagyobb méretben is megtekinthetik: Link


Friedrich Klára: Árnyas régi házak

Élnek néhányan árnyas régi házban
magányos, szelíd öreg emberek
sírnak kicsit az álmos délutánban
ha szemük előtt a múltjuk elpereg

mindig dolgoztak, mindig készülődtek
hogy olvasgatnak majd a zöld lombok alatt
de erősebb volt a hétköznapok parancsa
és minden napos délelőtt elszaladt

kiváltatlan receptek gyűlnek a kredencen
a postás tartja számon, hogy kijönnek-e még
hogy léteznek, a fájdalom nyugtázza
recsegő térd és nyilalló derék

a repedt cserépen is hiába koppan
a göcsörtös fáról lehulló dió
már nem szedik fel és nem lakik jól
ízes beléből cinege, rigó

moccanásukat csak kutyájuk vigyázza
a gyermek nem jön, az unoka elmarad
régi fényképként egyre csak fakulnak
és szétporladnak a közömbös ég alatt







Szerkesztett képemet itt nagyobb méretben is megtekinthetik: Link
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Friedrich Klára és Szakács Gábor két csodálatos előadása
  2018-06-28 23:25:51, csütörtök
 
  2016.04.25. Szent László Akadémia - Friedrich Klára és Szakács Gábor


Link

Eszmecsere a magyar nemzet meghatározásáról Dr. Boór Ferenc beszélgetőtársai Friedrich Klára és Szakács Gábor


2016.03.01 A Szent László Magyarságtudományi Akadémia 2015/2016. tanévének második előadássorozata


Link


A Szent László Magyarságtudományi Akadémia 2015/2016. tanévének második előadássorozata - A Magyarok IX. Világkongresszusának előkészítése című tantárgy - következő előadása. Bottyán Zoltán beszélgetőtársai: Friedrich Klára és Szakács Gábor.




 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Szakács Gábor: Üdv néked, Atilla, hunok császára!
  2018-06-22 18:26:55, péntek
 
  2012.december 12.én a Demokrata című folyóiratban megjelent beszélgetés

Cey-Bert Róberttel "Atilla A Hun Üzenet" című könyvéről.

Cey-Bert Róbert Gyula: Az ókor legnagyobb hadvezére, uralkodója volt

Célom, hogy felmutassunk egy olyan Atilla-képet, amire büszkék lehetünk,
és amiből tanulhatunk. A ,,tengrikut" tisztséget én császárnak fordítom. Eric
Deschodt is így nevezi Atillát, ami a római jog szerint több király feletti uralkodót
jelent, márpedig ő több tucat király felett uralkodott - mondta a Demokratának
Cey-Bert Róbert Gyula szociológus, az Atilla - A hun üzenet könyv írója.






- Milyen előzetes tapasztalatokkal írta ezt a kötetet?

- Gyermekkorom óta érdekelt a hun, a magyar és az úgynevezett honvisszafoglalók őstörténete. Ez a lelki genetika mindig bennem volt. Amikor ezek közé már az ősvallás és a régi szokások is bekerültek, gyermekkori álmokat szőttem, hogy elmegyek arra a vidékre. A párizsi Sorbonne egyetemen a doktori disszertációmon dolgoztam, amikor a turkológián hallottam egy előadást a kínai krónikák fordításáról. Ott tudtam meg, hogy az első kínaiból megfejtett hun szó az Istent és égboltot is jelentő ,,tengri" volt. Amikor eljutottam a Távol-Keletre, eleinte gasztronómiával foglalkoztam, a burmai és laoszi őserdőkben viszont olyan népeket ismertem meg, amelyek kétezer éves hagyományokat őriztek. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy náluk egészen mást jelent az igazi istenhit, nincsenek a hét egy napjára előírt istentiszteletek, hanem a hét minden napján és órájában hitüknek megfelelően élnek. Éltem buddhista és tibeti kolostorokban, megtanultam meditálni, jártam Ujguriában, Mongóliában, annak Kína által elfoglalt területein, ahol együtt legeltettem a pásztorokkal, vadásztunk kerecsensólymommal. Csodálatos volt átélni a mindennapokat a lovas-kultúrnéppel ott, ahol valaha a hunok éltek. Ezek a gyermekkorom óta gyűjtött tapasztaltok értek könyvvé.

- A történelmi regényekben hol a határ az írói szabadság és a tényszerűség között? Ma úgy tudjuk például, hogy Atilla nem Róma előtt találkozott Leó pápával.

- Atilla és Leó pápa találkozását a vizigót Jordanes, Ravenna püspöke írta le, akárcsak a hunok itáliai hadjáratát száz évvel az események megtörténte után. Mivel ő esküdt ellenségük volt, tárgyilagossága erősen megkérdőjelezhető, hiszen érdekében állt, hogy minél feketébb képet fessen rólunk. Hasonló a helyzet Marcellinus Avianussal, aki életében nem látott hunokat és már akkor meghalt, amikor Atilla csak ötéves volt, mégis mindenki őt idézi. Könyvem valóban regény, ezért elképzelt részletek is belekerültek, de Bárdi László professzor szerint még így is hitelesebb, mint az említett ókori történetírók beszámolói.

- Az egyik fejezetben Valentinius római császár adja ki a parancsot: ,,a hunokat ki kell irtani!" Ez a mondat Gyermek Lajostól ismerős, aki a pozsonyi csata előtt a magyarok kiirtására szólított fel.

- Mivel jövőre a pozsonyi csata történetét szeretném megírni, összevetettem a frankok és európai szövetségeseik hozzáállását a magyarokhoz az Atilla korbeli rómaival. Nem találtam különbséget, ráadásul akkor, a 900-as években a magyarokat hunoknak tartották, ezért mindkettővel azonos mértékben riogattak. Leó pápa ugyanúgy keresztes hadjáratot hirdetett a hunok, mint később az európai szövetségesek a magyarok ellen, csak ő a gótokat szólította fel összefogásra Aetius birodalmi hadseregével. Gyermek Lajos kiáltványát azért emeltem át a hunok időszakába, mert mindkét korban ugyanez a nyugat-európai szemlélet érvényesült.

- Ami azóta sem változott...

- Azt hittük, ha felvesszük a római bázisú kereszténységet, Európa mellénk áll, de sem a tatár, sem a török ellen nem kaptunk segítséget, ez utóbbi ráadásul I. Ferenc francia király szövetségében támadott ránk. Igaz, nem a magyarok, hanem a Német-római császárság ellen indult, csakhogy mi az útját álltuk. A trianoni döntés 1920-ban szintén az ,,ugros eliminandos esse (a magyarokat el kell pusztítani)" szemléletet tükrözte, az Európai Unió pedig még napjainkban is kettős mércét alkalmazva megengedi, hogy a tőlünk elcsatolt országrészben betiltsák a magyar nyelvet, fenntartsák a Benes-dekrétumot. Ha nemzeti érdekeinket meg akarjuk védeni, ismét velünk riogatják Európát. Az a magyar ember, aki a hunokig visszamenőleg ismeri őstörténetünket, láthatja, hogy az ősi magyar kultúra lerombolásával járt a nyugati kereszténység felvétele, hiszen az onnan érkezett papok mindenre ráfogták, hogy pogány, ami magyar volt.

- Nem tart attól, hogy a keresztény egyház helyteleníti állításait?

- Amikor az említett hagyományőrző népekkel Közép-Ázsiában éltem, megpróbáltam megragadni azt az istenhitet, amit a hunok követtek. Dzsingisz kán főtáltosának, Bekinek van egy hitvitája Rebroek flamand szerzetessel, Lajos francia király követével. Ekkor mondja a szerzetes, hogy ,,ti, mongolok pogányok vagytok és pokolra juttok, mert csak az kerül az Égbe, aki felveszi a katolikus vallást"... Ezt a dokumentumot használtam fel Atilla és Leó pápa képzelt párbeszédéhez. Atilla azt mondja, mindegy, ,,milyen vallást követsz, lényeg, hogy a jótettek útján járj!" A magyar ősvalláshoz hasonlóan, katolikus lévén én is ezt a szemléletet és a krisztusi szeretet tanítását követem. Amikor azonban a keresztény egyház ezt a tanítást meghamisítva, hódításra használta fel hatalmát, például a keresztes hadjáratok idején, és az európaiak ugyancsak a kereszténység nevében szinte teljesen kiirtották Amerika őslakóit, azt nehéz elfogadni. 896-ban tartották az úgynevezett hullazsinatot, amikor az új pápa kiásatta és felöltöztette tíz hónapja elhunyt elődjét, hogy perbe foghassa, elítéltethesse és lefejeztethesse. Egy halottat! A pozsonyi csata idején III. Sergius (904-911) volt a pápa, utódai egész korszakát 962-ig pornokráciának, azaz a szajhák uralmának, németül Hurren rezsimnek nevezték, mert valójában a pápák szeretői uralkodtak.

- Attilát viszont vérszomjas hódítóként emlegetik az ókori források.

- A francia kutató, történész és regényíró Eric Deschodt írja Atilláról szóló könyvében, hogy az ókor legnagyobb hadvezére, uralkodója volt. Kiemeli, hogy a hadvezérek, így Nagy Sándor, a városok elfoglalása után elpusztították azok lakosságát, ahogyan a vizigótok is, amikor Rómát többször kifosztották. Atilla ilyet soha nem tett. Ami a rablást illeti, minden háború azzal jár, gondoljunk csak arra, mit tettek az amerikaiak Irakban, Bagdadban, a II. világháború amerikai és szovjet rablásairól nem is beszélve. A fő gond mégis az, hogy a magyar történetírás is rablóhadjáratokról beszél az ezer évvel ezelőtt történtekről. Ha már az amerikaiak, angolok, franciák kezdenek tárgyilagosan írni Atilláról, ideje lenne, hogy mi, magyarok, akik bevallatlanul, de máig őseinknek tekintjük a hunokat, ugyanezt tegyük.

- Hogyan?

- Célom, hogy felmutassunk egy olyan Atilla-képet, amire büszkék lehetünk, és amiből tanulhatunk, hogy miként viselkedik egy uralkodó. Nagyon fontosnak tartom a hun mondák leírását, a jelképrendszer és a kulturális hagyaték megismertetését, amivel a hunok gazdagították az európai civilizációt. Legyen az az öltözködés, mert nem szoknyában és tógában jártak, hanem lovaglónadrágban, és alsóneműt viseltek, gombot varrtak a ruhájukra, avagy a kengyelhasználat, esetleg a fűszerezés. A ,,tengrikut" tisztséget én császárnak fordítom. Eric Deschodt is így nevezi Attilát, ami a római jog szerint több király feletti uralkodót jelent, márpedig ő több tucat király felett uralkodott.

- Könyve olyan egyetemes emberi értékekre hívja fel a figyelmet, mint a növények, állatok, a természet, a család, az ősök szeretete, tisztelete, a tanulás fontossága. Kinek szánta? Felnőttnek, gyereknek?

- Elképzeltem, amint egy tizenéves gyermek olvassa, ugyanakkor azt szerettem volna, hogy egy 70-80 éves felnőtt is találjon benne újdonságokat Atilla személyével kapcsolatban. Azonosultam a főszereplővel, aki bizonyára lelki nagyság volt, ezért tisztelték és fogadták el. A pápával való szellemi párbajban is ezért győzedelmeskedett.

- Igaz, hogy kegyetlen volt?

- Ismét Eric Deschodt-ot idézem, aki erre kérdéssel felel: akkor mit mondjunk a római császárokról? Vagy azokról, akik az augsburgi ütközet után tárgyalásra hívták Bulcsút, elfogták és megölték. Kurszánt béketárgyaláson gyilkolták meg és ugyanezt tették az oroszok, amikor Maléter és társai követként mentek hozzájuk 1956-ban. Eric Deschodt szerint Atilla az V. század és az ókor kivételes egyénisége, uralkodója, aki akár vallásalapító is lehetett volna, hiszen Jézus Krisztus tanításához hasonlóan megbocsátott a legyőzötteknek, akiket az ő helyében más uralkodók kivégeztettek volna. Atilla egy helyütt azt mondja, hogy ősei a messze Nyugatról jöttek, ő viszont a Kárpát-hazából Közép-Ázsiába vágyik vissza, mert a lelkülete keleti. Magam úgy vélem, hogy Ordosz és a Kárpát-medence között folyamatos volt az átjárás, nem lehet véletlen, hogy a hunok a későbbiekben is csak a Kárpát-medencéig jöttek. Ugyanakkor a Kelet is fontos volt Atilla számára, hiszen történelmileg igazolt, hogy 430 körül ott járt. Találkozhatott Helián Bobo hun királlyal, a későbbi kínai császárral, ellenfeleivel, a togbácsokkal, akik viszont a türk birodalmat hozták létre. Említhetjük a fehér hunokat, a heftalitákat is, akik délre vonultak Radzsasztánba. Ezek a meghatározó események Atilla idejében történtek, aki uralkodóként a helyszínen akart tájékozódni. És ha már ott volt, miért ne találkozhatott volna a koreaiakkal és japánokkal?

- E tényeket vajon miért nem veszi figyelembe a mai történetírás?

- A tudomány minden területe úgy fejlődik, hogy felhasználja az új ismereteket. Miért csak a finnugrizmusban nem lehet ezeket alkalmazni? Talán dogma lett? Nem kéne jövevénynek tekintetni saját szavainkat, ,,is-ten" szavunkat pedig ismeretlen eredetűnek. Az első leírt hun szó a ,,tengri", amiből a kínaiak eget jelentő ,,tien" szava született, Koreában ,,tengu", Japánban ,,ten-no" formában ismert. Jung, aki a legnagyobb pszichológus a XX. században, mondta, hogy vigyázzunk a szavakkal, mert a mondák nagyon fontosak egy nép történetében, s a szavak olyan jelképeket őriznek, amelyek összekötnek bennünket a tudatalatti ősképekkel, és azok hatalmas energiájával.

- Érdekes összevetés, hogy a Római Birodalom sas jelképével ellentétben a hunoknál a sólyom az isteni madár.

- A legtöbb nagy birodalom a sast választotta uralkodói jelképnek a római birodalomtól a németekig. A sólymot csak a hunok. Ezt a madarat meg is találták Ordoszban egy hun aranykorona díszeként, az okát azonban sokáig nem tudtuk, jóllehet a magyar mitológiában is jelentősége van. Miért egy sasnál kisebb madarat választottak? A magyarázatot akkor kaptam meg, amikor elmentem a kazakokkal az Altájba sólyom- és sasvadászatra. Láttam, hogy a sólymot könnyebb betanítani és sokkal gyorsabb is. Mire a sas egyszer megfordul, a sólyom háromszor is lecsap, zsákmányára zuhanva. A solymászatot a lovas kultúrájú népek terjesztették el, mert e madár vadászmódszere az ő gyors támadásaikhoz és gyors visszavonulásaikhoz hasonló.

- Ez a harcmodor tette őket legyőzhetetlenné.

- Jordanes tévesen kardcsatát képzelt el a catalaunumi síkon, amire egy német hadtörténész még rá is duplázott, miszerint Atilla nagy hibát követett el, amikor belement a közelharcba.

- Honnan tudta ezt?

- Sehonnan. A hun király ilyen bolondságot nem cselekedett, mert akkor létre sem jön a hun birodalom. Ez is jelzi, hogy komolyan megkérdőjelezhető, amit Jordanes, ez a hadviselésben járatlan, rosszindulatú püspök leírt. Nála sokkal hitelesebb a Tárih-i üngürüsz, amely több oldalon keresztül részletezi Atilla diadalának körülményeit. Történelmi tény, hogy Valentinius császárnak írt levelében egyértelműsítette, nem a Római Birodalmat, hanem Theodorik vizigót királyt akarja megbüntetni. Célját elérte, és mivel a vizigótok hatalmas veszteséget szenvedtek, Theodorikot, a főbűnöst pedig megölték, dolga végeztével elvonult.

- A magyar történelemtudat s a krónikák a hunokat az őseinknek tekintette a XVIII. századig.

- Hozzájuk számítom Zrínyi Miklós költőt és hadvezért, aki az 1640-es években írta, hogy vitézségüket a magyarok hun őseiktől örökölték. Versében Attilával mondatja: ,,Én vagyok a magyarok legelső királya / én az őshazából való kihozója / én lehetek tehát a magyarok példája / hogy hírét dicsőségét nyújtsa szablyája". László Gyula kitűnően észrevette, hogy a századelőn azt a kazak, kirgiz, üzbég családot, amelyik csak nyolc-tíz nemzedékig tudta visszavezetni felmenőit, lenézték. A kazakoknál egyesek Dzsingisz kánig vezették vissza eredetüket, a jurtákban pedig mostanában is annak megfelelően állítják össze az ülésrendet, hogy kinek az őse volt magasabb szinten Dzsingisz kán udvarában. Egy uralkodócsaládnál pedig legalább 25-30 ősre, azaz négy-ötszáz évre visszamenőleg kellett emlékezni. Ezért nem szokatlan, hogy Árpád fejedelem Atilla császár leszármazottjának tartotta magát.


Forrás: Link

 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Friedrich Klára: Trianon 1920. június 4. 16.32
  2018-06-04 11:01:56, hétfő
 
  Friedrich Klára: Trianon 1920. június 4. 16.32

Ne múljon el nap, hogy ne jusson eszedbe
ne boruljon úgy rád, bárhol ér az este,
hogy ne mondanád el azokra az átkot,
akik széjjeltépték Nagy-Magyarországot

S mikor imáidban szólítod az Istent
kérjed Őt naponta, adjon vissza mindent,
mert ha haragos ég mennydörög felettünk
nem találom a bűnt, amit elkövettünk

Talán egyet mégis, talán az az este
mikor négy várkapun függött Koppány teste,
hogy akkor hallgattunk, hogy akkor kushadtunk
talán ezért tört szét az Anyaföld alattunk

De van itt még más is, mikor Vazul vére
ráfröccsent a gonosz Sebösnek kezére
csak találgatjuk ki volt Sebös felbújtója
ki adott parancsot és ki volt a szolga

Az abádi révnek vize is háborog
Tonuzóba szíve lenn a mélyben dobog
azt dobogja este, azt dobogja reggel ha hívnánk,
viszajönne felmentő sereggel

Csanád tarsolyában Ajtony kitépett nyelve
viszi a királynak büszkeséggel telve
kinyújtja a markát Ajtony birtokáért
gazdag jutalmat kap a csúf árulásért

Ki kér bocsánatot az erdélyi Gyulától
ki kér bocsánatot Vatától és Záchtól
ki kér bocsánatot a felvidéki Csáktól
ki kér bocsánatot Kötöny kun királytól?

Majd ha a magyarságot a szkítákkal mérjük
ha a hunok kincsét Bécstől visszakérjük
ha kimondhatjuk nevét Szent Imre gyilkosának
akkor lesz ideje a Feltámadásnak...







Szerkesztett képemet itt nagyobb méretben is megtekinthetik: Link
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
GDPR – az újabb európai uniós gonoszság
  2018-06-01 23:53:30, péntek
 
  Az Európai Unió Magyarország ellen kitalált újabb gonoszsága a GDRP. (General Data Protection Regulation, Általános Adatvédelmi Szabályzat)

Felidézi bennem a kommunista diktatúra által termelőszövetkezetekbe kényszerített, tehetséges gazdák tömeges öngyilkosságát, számukat a mai napig nem merték közzétenni. Többen az istállóban, a kommunisták által elrabolni szándékozott lovaik mellett akasztották fel magukat.

Felidézi bennem a Bajnai Gordon miniszterelnöksége idején halálba üldözött libatenyésztők sorsát.
Egyik ellen sem tüntettek, sikoltoztak a kommunisták, liberálisok és álnemzetiek.

Bár talán halált nem okozott, de tapasztalatból mondom, hogy igen sok időt rabolt el a tanároktól, ezáltal a gyerekektől is, az ISO minőségbiztosítási rendszer kötelezővé tétele néhány éve. A teljesen magyartalan, igen hosszú kérdőív számtalan értelmetlen ostobaságot tartalmazott.

Kiagyalói még annyi fáradságot sem vettek, hogy néhány szót az oktatásra alkalmazzanak, például a tanárt eladónak a tanulót vevőnek nevezték. Tisztességtelen kereskedői szellemben készült, mely szerint az egész világ ügyes eladókból és átverendő, bugyuta vásárlókból áll. Az előadó fiatalember egy kávébarna Bentley-vel érkezett az iskolába (a világ legdrágább autóinak egyike), leereszkedő, nagyképű előadása érthetetlen volt, nem nézett a tanárok szemébe, akiknek idejét rabolta jó nagy összegért, hanem hurkás ujjait dörzsölgetve a szemközti falnak hadarta el.

És akkor most itt a GDRP! Feltűnt, hogy az áldozatokat, a vállalkozókat nem tájékoztatták időben, nem tájékoztatták érthetően, hanem két héttel ! a határidő előtt kezdett terjedni a rémhír az egymillió eurós büntetésről.

Az is feltűnő, hogy a rémhírekkel egyidőben megjelentek a GDRP-s tanácsadó cégek, akik máris készen állnak a "segítségre" és pénzért kínálják magyarázó szolgáltatásaikat. Őket valószínűleg jó időben tájékoztatták, talán támogatták is az EU-ból, hogy létre hozhassák cégeiket, mire kitör a pánik. A magyar vállalkozókat pedig mindmáig nem értesítették, nem tájékoztatták, pedig a határidő ma, május 25-én lejár.

Milyen rendelet az, amelyhez 25 és 100 ezer forint közötti szövegkönyv kell, ezt tudatosan úgy szerkesztették, hogy ne lehessen megérteni, hanem GDRP-s tanácsadókat kell megfizetni, akik elmagyarázzák, esetleg olyan összegért, amennyi bevétele egy kisebb vállalkozásnak egy év alatt sincs. Még a mai napon, a határidő utolsó napján sem kaptak a vállalkozók értesítést a tennivalóikról. Bizonyára meg kell várni, míg a GDRP-s hiénák megszedik magukat.

Tehát egy olyan EU-s rendeletről van szó, amelyről a megsarcolni kívánt áldozatokat nem tájékoztatták, amelyet a több évtizedes könyvelői munkássággal rendelkezők sem értenek, de az őket megsarcoló GDRP-s tanácsadó rendszert már előre létrehozták.

Mindeközben kedves és jó magyar barátaimtól folyamatosan érkeznek az engedély kérések, hogy levelet írhassanak nekem. Ezzel szemben a bankok, (ma például az Erste bank) erőszakos kölcsön ajánlatai továbbra is engedély kérés nélkül jönnek be az elméletileg titkos e-mail címemre, más ajánlatok pedig a titkos mobil telefonomra. Ha megkérdezem ezeket a hiénákat, hogy honnan vették a számomat, e-mail címemet, azt válaszolják: a ,,központi adatbázisból". Hát ezt a ,,központi adatbázist" kéne a bankokkal együtt egymillió euróra megbüntetni, de erre persze nem kerül sor, mert ugyanannak a kutyának a kölykei, mint amelyik a GDRP-t kitalálta.

Ajánlom még Veczán Zoltán kitűnő írását a Magyar Hírlapból, melynek lényeges gondolata, hogy a GDRP, "kizárólag a törvénytisztelők megsarcolására alkalmas". http://magyarhirlap.hu/cikk/118495/Bakloves Link

Friedrich Klára nyugdíjas tanár
2018. május 25.
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Friedrich Klára: Évszakok
  2018-05-12 23:59:45, szombat
 
  Tavaszaim, ti kedvesek
Hol van a régi kedvetek
Hol van a fényűző virágzás
Hol a vidám madárkiáltás

A nyár is elmúlt, az égető
Napraforgókat érlelő
Gólyafészek számolgató
Tücsökzenéket hallgató

Most itt az ősz és átölel
Okosan, szelíden nevel
Vezeti fáradt lépteim
A megnyugvás ösvényein

S ha jön a tél, már készen állok
Várnak a régi, új világok
Tisztogatom a lelkemet
Míg a hófehér hó betemet




Szerkesztett képemet itt nagyobb méretben is megtekinthetik: Link
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Friedrich Klára: Hajnali utazás
  2018-05-12 23:54:34, szombat
 
  A hajnali városban kőkemény a fény
váratlan sarkokon térdel a remény

Néha árnyak futnak át a parkok szélein
fejemre visszahullnak elrontott éveim

Mit Isten felé dobtam kőzáporként zuhog
szárnyukat elvesztették az őrzőangyalok

Egyre csak lemaradva futok a változásban
a hangod hordom magammal harangzúgásba zártan

Keresem azt ami tiszta, szép, örök
szívemben felépülnek hatalmas kőkörök

Kőszálak tetejére lélekmadár suhan
gyötrő félelmeimtől tisztíts meg jó Uram

És ha kérhetek még, a messzi gyermeket
küldd haza még egyszer mielőtt nem leszek






Szerkesztett képemet itt nagyobb méretben is megtekinthetik:
Link

 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Friedrich Klára és Szakács Gábor előadása
  2018-02-09 17:11:59, péntek
 
  "Mély titkú rovással" Friedrich Klára előadása 2018 01 31


Link

Friedrich Klára tartott előadást az Attila Nagykirály Hotelben, a szkíta-hun-magyar rovásírás eredetéről, régészeti leletek alapján. A felvételt készítette: Neszveda Péter 2018 január 31.-én.


Friedrich Klára és Szakács Gábor előadása: Rovásírás Álmos és Árpád korában, Pozsonyi csata

Link




 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Friedrich Klára: Arany János időszerűsége
  2017-12-05 23:18:26, kedd
 
  A 2017-es év Arany János éve, és idei legszebb irodalmi élményem verseinek
újra olvasása volt. A budapesti, XVII. kerületi rovásírás versenyre is műveiből
állítottam össze a feladatokat.

Különösen az a tisztánlátását bizonyító irónia ragadott meg, amellyel a
hivatalos tudomány néhány nyelvész-történész szakemberét megverselte. A
szakemberek szemlélete 140 év alatt nem sokat változott, csak a
finnugristákkal szemben előbbre verekedték magukat azok, akik török, bolgár,
kazár, mongol stb. rokonsággal sértegetik a magyarságot. Minél több magyart
kiirtott a ,,kedves rokon", pl. török, mongol, annál népszerűbb egyes
tudományos berkekben.

,,Kisütik, hogy a magyar nyelv
Nincs, nem is lesz, nem is volt;
A mi új van benne, mind rossz,
A mi régi, az meg tót."
(1878 körül)

,,Motto: Üsd, nem anyád! Közmondás.
Bonczold csak nyelvész! hát baj, hogy az áldozat elvész?
Tartozik ez tereád?... Egy bizonyos: nem anyád!"
(1879)

Ez is pontosan így van. Bizonyára nem anyanyelve a magyar a finnugrista,
szlavista, törökös, mongolos nyelvészeknek, történészeknek.

A nagy munka

,,Szót, ragot és képzőt idegentől mennyit oroztál
Attól fogva, hogy e négy folyam árja itat,
Miklosich és Dankovszky nyomán s irigyelve babérjok'
Egy sereg ifju tudós rád bizonyitja mohón.
S minthogy utánok a szláv böngészni valót nem igen hágy,
Most jön a német, oláh, új-görög és talián,
Perzsa, tatár, török és a mit száz évig az átkos
Újító szellem vak dühe fúrt-faragott.
E nagy munka ha kész, (sietős!), a többivel aztán
Visszamehetsz Magyarom, Scythia téreire"
(1881 vagy 1882)

Pontos a látlelet, bizony még a Karácsony szavunkat is elvennék tőlünk. Például
az Ethnographia, 1914/80-89 oldalán így ír dr. Beszkid Miklós:

,,Az bizonyos, hogy a karácson név a magyar nyelv szókészletéből nem fejthető
meg. Ezt már a Magyar Nyelv Szótárának a készítői is észrevették. Éppen ezért
kutatnunk kell: vajjon másutt nincs-e meg e szó ? Nem is kell messzire
fáradnunk, megvan a románoknál (craciun alakban) és kívülök feltaláljuk egyes
szláv töredékeknél is: a keleti tótoknál és a ruthéneknél: kracjun, kracun,
keretűn, krecun alakban... Kétségkívül mindez pogány emlék s az ébredő
mindent megtermékenyítő szláv Krak-isten kultuszából örököltük.
Világos ebből, hogy a karácson szó nem csupán szláv közvetítés, hanem
etimologiailag is szláv."

Beszkid Miklós XXI. századi követői az ,,elszlávosodott bolgárok" Kracsun
istenének nevéből eredeztetik Karácsony szavunkat, ünnepünket, holott Fehér
Mátyás Jenő nagy tudású, magyar és hazaszerető történész nyomán az az
igazság, hogy a Karácsony ősi magyar szó és a sólyom ünneppel hozható
kapcsolatba. A Karácsony és a kerecsen ugyanannak a szónak a mély és magas
hangrendű változata.
Az örök szkíta-hun-avar-magyar sors időtlen látlelete az Utolsó magyar c.
elbeszélő költeménye (1858 Részlet)

,,...E nép ajkának ott körül
Siket vala mindannyi fül;
E nép fülének bárha szólt
A szomszéd ajka néma volt;
Hegyen, völgyön, lapályokon
Lakott ember - de nem rokon.
S mind szűkebb lőn a szűk határ,
Nyomá összébb mongol-tatár,
Vérszomjú, hűtlen, ronda nép,
Rézsútszemű, ebarczu kép,
Harczon veszett, békében ál;
Így is halál, úgy is halál..."






Arany János
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Megjelent Friedrich Klára új könyve: Mély titkú rovással
  2017-11-25 23:20:13, szombat
 
 



A szerző a 2017-es Arany János év és a költő újraolvasott verseinek hatására a "Mély titkú rovással..." címet adta könyvének.
A kiadvány az előző művekhez hasonlóan tartalmaz új ismereteket a magyar rovásírásról, megfejtéseket, művelődéstörténeti adatokat, rovásírásos olvasógyakorlatokat, tanulságos szakirodalmat, sok ábrát, továbbá egy összefoglalót arról a terjesztő, oktató, kutató munkáról, amelyet a szerző ősi írásunk területén végzett férjével, Szakács Gáborral együtt az elmúlt negyed században. Ezen fejezet címe: 25 év a rovásírás bűvöletében és szolgálatában.


A cím az Arany János év hatására a költő egyik elbeszélő művéből, a Buda halálából származik és egyéb verseinek időszerűségéről is szó esik.

Nagy, összefoglaló tanulmány és megfejtés készült a szarvasi, avar kori tűtartóról, mely leghosszabb magyar nyelvemlékeink közé tartozik. Bemutat a szakirodalomban eddig meg nem jelent rovásemlékeket, másokat friss ismeretekkel egészít ki.

A szerző hangsúlyozza a papírkönyvek fontosságát a világhálóval szemben, ahol sok a pontatlan adat, a valótlanság. ,,A megalapozott ismeretek eléréséhez továbbra is nélkülözhetetlenek a papírkönyvek".

*

A ,,Mély Titkú Rovással" című ezen kiadványt a kötet alábbi gondolataival ajánljuk:

Nemzeti írásunkat, a magyar rovásírást szkíta, hun, avar elődeinktől örököltük. Régészeti, tárgyi emlékek alapján elmondhatjuk, hogy ez a legelső »egy hang-egy betű« írás a Földön.

A rovásírás tehát a magyarok régi és értékes művelődéstörténeti kincse, a hagyományőrzés legnemesebb formája. Krónikásaink, történetíróink is megemlékeznek róla, többek között Kézai Simon, Kálti Márk, Thuróczy János, Antonio Bonfini, Verancsics Antal, Szamosközi István, Bél Mátyás, és szkíta-hun írásnak nevezték. A rovásírás elnevezést a XX. század elején Tar Mihály, aki juhász őseitől tanulta és Fadrusz János, a kolozsvári Mátyás szobor alkotója adta régi írásunknak, mellyel tökéletesen kifejezték fába róható, kőbe véshető, papírra egyaránt írható jellegét. Székely-magyar rovásírásnak is nevezik, mivel legtöbb emlékét a székelyek őrizték meg számunkra. 1945 utáni fennmaradása a cserkészmozgalomnak is köszönhető.

Rovásírásunk nyelvünkkel együtt fejlődött, mert magyar nyelvünk minden hangjára van benne jel, ezért mondhatjuk, hogy a mienk, és nem vettük át senkitől...
*
Ápoljuk Tovább Kitartóan!!!


A KÖNYV MEGVÁSÁROLHATÓ A MAGYAR MENEDÉK KÖNYVESHÁZBAN IS VAGY A KÖVETKEZŐ LINKRE KATTINTVA INTERNETEN IS MEGRENDELHETŐ: Link


Friedrich Klára és Szakács Gábor írásai saját honlapjukon, a Forrai Sándor Baráti Kör oldalán is olvashatóak az alábbi linken:


Link
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
     1/11 oldal   Bejegyzések száma: 100 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 96 db bejegyzés
e év: 1121 db bejegyzés
Összes: 24062 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1835
  • e Hét: 20071
  • e Hónap: 100817
  • e Év: 1691798
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.