Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Ballán Mária
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/10 oldal   Bejegyzések száma: 97 
Friedrich Klára: Trianon 1920. június 4. 16.32
  2018-06-04 11:01:56, hétfő
 
  Friedrich Klára: Trianon 1920. június 4. 16.32

Ne múljon el nap, hogy ne jusson eszedbe
ne boruljon úgy rád, bárhol ér az este,
hogy ne mondanád el azokra az átkot,
akik széjjeltépték Nagy-Magyarországot

S mikor imáidban szólítod az Istent
kérjed Őt naponta, adjon vissza mindent,
mert ha haragos ég mennydörög felettünk
nem találom a bűnt, amit elkövettünk

Talán egyet mégis, talán az az este
mikor négy várkapun függött Koppány teste,
hogy akkor hallgattunk, hogy akkor kushadtunk
talán ezért tört szét az Anyaföld alattunk

De van itt még más is, mikor Vazul vére
ráfröccsent a gonosz Sebösnek kezére
csak találgatjuk ki volt Sebös felbújtója
ki adott parancsot és ki volt a szolga

Az abádi révnek vize is háborog
Tonuzóba szíve lenn a mélyben dobog
azt dobogja este, azt dobogja reggel ha hívnánk,
viszajönne felmentő sereggel

Csanád tarsolyában Ajtony kitépett nyelve
viszi a királynak büszkeséggel telve
kinyújtja a markát Ajtony birtokáért
gazdag jutalmat kap a csúf árulásért

Ki kér bocsánatot az erdélyi Gyulától
ki kér bocsánatot Vatától és Záchtól
ki kér bocsánatot a felvidéki Csáktól
ki kér bocsánatot Kötöny kun királytól?

Majd ha a magyarságot a szkítákkal mérjük
ha a hunok kincsét Bécstől visszakérjük
ha kimondhatjuk nevét Szent Imre gyilkosának
akkor lesz ideje a Feltámadásnak...







Szerkesztett képemet itt nagyobb méretben is megtekinthetik: Link
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
GDPR – az újabb európai uniós gonoszság
  2018-06-01 23:53:30, péntek
 
  Az Európai Unió Magyarország ellen kitalált újabb gonoszsága a GDRP. (General Data Protection Regulation, Általános Adatvédelmi Szabályzat)

Felidézi bennem a kommunista diktatúra által termelőszövetkezetekbe kényszerített, tehetséges gazdák tömeges öngyilkosságát, számukat a mai napig nem merték közzétenni. Többen az istállóban, a kommunisták által elrabolni szándékozott lovaik mellett akasztották fel magukat.

Felidézi bennem a Bajnai Gordon miniszterelnöksége idején halálba üldözött libatenyésztők sorsát.
Egyik ellen sem tüntettek, sikoltoztak a kommunisták, liberálisok és álnemzetiek.

Bár talán halált nem okozott, de tapasztalatból mondom, hogy igen sok időt rabolt el a tanároktól, ezáltal a gyerekektől is, az ISO minőségbiztosítási rendszer kötelezővé tétele néhány éve. A teljesen magyartalan, igen hosszú kérdőív számtalan értelmetlen ostobaságot tartalmazott.

Kiagyalói még annyi fáradságot sem vettek, hogy néhány szót az oktatásra alkalmazzanak, például a tanárt eladónak a tanulót vevőnek nevezték. Tisztességtelen kereskedői szellemben készült, mely szerint az egész világ ügyes eladókból és átverendő, bugyuta vásárlókból áll. Az előadó fiatalember egy kávébarna Bentley-vel érkezett az iskolába (a világ legdrágább autóinak egyike), leereszkedő, nagyképű előadása érthetetlen volt, nem nézett a tanárok szemébe, akiknek idejét rabolta jó nagy összegért, hanem hurkás ujjait dörzsölgetve a szemközti falnak hadarta el.

És akkor most itt a GDRP! Feltűnt, hogy az áldozatokat, a vállalkozókat nem tájékoztatták időben, nem tájékoztatták érthetően, hanem két héttel ! a határidő előtt kezdett terjedni a rémhír az egymillió eurós büntetésről.

Az is feltűnő, hogy a rémhírekkel egyidőben megjelentek a GDRP-s tanácsadó cégek, akik máris készen állnak a "segítségre" és pénzért kínálják magyarázó szolgáltatásaikat. Őket valószínűleg jó időben tájékoztatták, talán támogatták is az EU-ból, hogy létre hozhassák cégeiket, mire kitör a pánik. A magyar vállalkozókat pedig mindmáig nem értesítették, nem tájékoztatták, pedig a határidő ma, május 25-én lejár.

Milyen rendelet az, amelyhez 25 és 100 ezer forint közötti szövegkönyv kell, ezt tudatosan úgy szerkesztették, hogy ne lehessen megérteni, hanem GDRP-s tanácsadókat kell megfizetni, akik elmagyarázzák, esetleg olyan összegért, amennyi bevétele egy kisebb vállalkozásnak egy év alatt sincs. Még a mai napon, a határidő utolsó napján sem kaptak a vállalkozók értesítést a tennivalóikról. Bizonyára meg kell várni, míg a GDRP-s hiénák megszedik magukat.

Tehát egy olyan EU-s rendeletről van szó, amelyről a megsarcolni kívánt áldozatokat nem tájékoztatták, amelyet a több évtizedes könyvelői munkássággal rendelkezők sem értenek, de az őket megsarcoló GDRP-s tanácsadó rendszert már előre létrehozták.

Mindeközben kedves és jó magyar barátaimtól folyamatosan érkeznek az engedély kérések, hogy levelet írhassanak nekem. Ezzel szemben a bankok, (ma például az Erste bank) erőszakos kölcsön ajánlatai továbbra is engedély kérés nélkül jönnek be az elméletileg titkos e-mail címemre, más ajánlatok pedig a titkos mobil telefonomra. Ha megkérdezem ezeket a hiénákat, hogy honnan vették a számomat, e-mail címemet, azt válaszolják: a ,,központi adatbázisból". Hát ezt a ,,központi adatbázist" kéne a bankokkal együtt egymillió euróra megbüntetni, de erre persze nem kerül sor, mert ugyanannak a kutyának a kölykei, mint amelyik a GDRP-t kitalálta.

Ajánlom még Veczán Zoltán kitűnő írását a Magyar Hírlapból, melynek lényeges gondolata, hogy a GDRP, "kizárólag a törvénytisztelők megsarcolására alkalmas". http://magyarhirlap.hu/cikk/118495/Bakloves Link

Friedrich Klára nyugdíjas tanár
2018. május 25.
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Friedrich Klára: Évszakok
  2018-05-12 23:59:45, szombat
 
  Tavaszaim, ti kedvesek
Hol van a régi kedvetek
Hol van a fényűző virágzás
Hol a vidám madárkiáltás

A nyár is elmúlt, az égető
Napraforgókat érlelő
Gólyafészek számolgató
Tücsökzenéket hallgató

Most itt az ősz és átölel
Okosan, szelíden nevel
Vezeti fáradt lépteim
A megnyugvás ösvényein

S ha jön a tél, már készen állok
Várnak a régi, új világok
Tisztogatom a lelkemet
Míg a hófehér hó betemet




Szerkesztett képemet itt nagyobb méretben is megtekinthetik: Link
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Friedrich Klára: Hajnali utazás
  2018-05-12 23:54:34, szombat
 
  A hajnali városban kőkemény a fény
váratlan sarkokon térdel a remény

Néha árnyak futnak át a parkok szélein
fejemre visszahullnak elrontott éveim

Mit Isten felé dobtam kőzáporként zuhog
szárnyukat elvesztették az őrzőangyalok

Egyre csak lemaradva futok a változásban
a hangod hordom magammal harangzúgásba zártan

Keresem azt ami tiszta, szép, örök
szívemben felépülnek hatalmas kőkörök

Kőszálak tetejére lélekmadár suhan
gyötrő félelmeimtől tisztíts meg jó Uram

És ha kérhetek még, a messzi gyermeket
küldd haza még egyszer mielőtt nem leszek






Szerkesztett képemet itt nagyobb méretben is megtekinthetik:
Link

 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Friedrich Klára és Szakács Gábor előadása
  2018-02-09 17:11:59, péntek
 
  "Mély titkú rovással" Friedrich Klára előadása 2018 01 31


Link

Friedrich Klára tartott előadást az Attila Nagykirály Hotelben, a szkíta-hun-magyar rovásírás eredetéről, régészeti leletek alapján. A felvételt készítette: Neszveda Péter 2018 január 31.-én.


Friedrich Klára és Szakács Gábor előadása: Rovásírás Álmos és Árpád korában, Pozsonyi csata

Link




 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Friedrich Klára: Arany János időszerűsége
  2017-12-05 23:18:26, kedd
 
  A 2017-es év Arany János éve, és idei legszebb irodalmi élményem verseinek
újra olvasása volt. A budapesti, XVII. kerületi rovásírás versenyre is műveiből
állítottam össze a feladatokat.

Különösen az a tisztánlátását bizonyító irónia ragadott meg, amellyel a
hivatalos tudomány néhány nyelvész-történész szakemberét megverselte. A
szakemberek szemlélete 140 év alatt nem sokat változott, csak a
finnugristákkal szemben előbbre verekedték magukat azok, akik török, bolgár,
kazár, mongol stb. rokonsággal sértegetik a magyarságot. Minél több magyart
kiirtott a ,,kedves rokon", pl. török, mongol, annál népszerűbb egyes
tudományos berkekben.

,,Kisütik, hogy a magyar nyelv
Nincs, nem is lesz, nem is volt;
A mi új van benne, mind rossz,
A mi régi, az meg tót."
(1878 körül)

,,Motto: Üsd, nem anyád! Közmondás.
Bonczold csak nyelvész! hát baj, hogy az áldozat elvész?
Tartozik ez tereád?... Egy bizonyos: nem anyád!"
(1879)

Ez is pontosan így van. Bizonyára nem anyanyelve a magyar a finnugrista,
szlavista, törökös, mongolos nyelvészeknek, történészeknek.

A nagy munka

,,Szót, ragot és képzőt idegentől mennyit oroztál
Attól fogva, hogy e négy folyam árja itat,
Miklosich és Dankovszky nyomán s irigyelve babérjok'
Egy sereg ifju tudós rád bizonyitja mohón.
S minthogy utánok a szláv böngészni valót nem igen hágy,
Most jön a német, oláh, új-görög és talián,
Perzsa, tatár, török és a mit száz évig az átkos
Újító szellem vak dühe fúrt-faragott.
E nagy munka ha kész, (sietős!), a többivel aztán
Visszamehetsz Magyarom, Scythia téreire"
(1881 vagy 1882)

Pontos a látlelet, bizony még a Karácsony szavunkat is elvennék tőlünk. Például
az Ethnographia, 1914/80-89 oldalán így ír dr. Beszkid Miklós:

,,Az bizonyos, hogy a karácson név a magyar nyelv szókészletéből nem fejthető
meg. Ezt már a Magyar Nyelv Szótárának a készítői is észrevették. Éppen ezért
kutatnunk kell: vajjon másutt nincs-e meg e szó ? Nem is kell messzire
fáradnunk, megvan a románoknál (craciun alakban) és kívülök feltaláljuk egyes
szláv töredékeknél is: a keleti tótoknál és a ruthéneknél: kracjun, kracun,
keretűn, krecun alakban... Kétségkívül mindez pogány emlék s az ébredő
mindent megtermékenyítő szláv Krak-isten kultuszából örököltük.
Világos ebből, hogy a karácson szó nem csupán szláv közvetítés, hanem
etimologiailag is szláv."

Beszkid Miklós XXI. századi követői az ,,elszlávosodott bolgárok" Kracsun
istenének nevéből eredeztetik Karácsony szavunkat, ünnepünket, holott Fehér
Mátyás Jenő nagy tudású, magyar és hazaszerető történész nyomán az az
igazság, hogy a Karácsony ősi magyar szó és a sólyom ünneppel hozható
kapcsolatba. A Karácsony és a kerecsen ugyanannak a szónak a mély és magas
hangrendű változata.
Az örök szkíta-hun-avar-magyar sors időtlen látlelete az Utolsó magyar c.
elbeszélő költeménye (1858 Részlet)

,,...E nép ajkának ott körül
Siket vala mindannyi fül;
E nép fülének bárha szólt
A szomszéd ajka néma volt;
Hegyen, völgyön, lapályokon
Lakott ember - de nem rokon.
S mind szűkebb lőn a szűk határ,
Nyomá összébb mongol-tatár,
Vérszomjú, hűtlen, ronda nép,
Rézsútszemű, ebarczu kép,
Harczon veszett, békében ál;
Így is halál, úgy is halál..."






Arany János
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Megjelent Friedrich Klára új könyve: Mély titkú rovással
  2017-11-25 23:20:13, szombat
 
 



A szerző a 2017-es Arany János év és a költő újraolvasott verseinek hatására a "Mély titkú rovással..." címet adta könyvének.
A kiadvány az előző művekhez hasonlóan tartalmaz új ismereteket a magyar rovásírásról, megfejtéseket, művelődéstörténeti adatokat, rovásírásos olvasógyakorlatokat, tanulságos szakirodalmat, sok ábrát, továbbá egy összefoglalót arról a terjesztő, oktató, kutató munkáról, amelyet a szerző ősi írásunk területén végzett férjével, Szakács Gáborral együtt az elmúlt negyed században. Ezen fejezet címe: 25 év a rovásírás bűvöletében és szolgálatában.


A cím az Arany János év hatására a költő egyik elbeszélő művéből, a Buda halálából származik és egyéb verseinek időszerűségéről is szó esik.

Nagy, összefoglaló tanulmány és megfejtés készült a szarvasi, avar kori tűtartóról, mely leghosszabb magyar nyelvemlékeink közé tartozik. Bemutat a szakirodalomban eddig meg nem jelent rovásemlékeket, másokat friss ismeretekkel egészít ki.

A szerző hangsúlyozza a papírkönyvek fontosságát a világhálóval szemben, ahol sok a pontatlan adat, a valótlanság. ,,A megalapozott ismeretek eléréséhez továbbra is nélkülözhetetlenek a papírkönyvek".

*

A ,,Mély Titkú Rovással" című ezen kiadványt a kötet alábbi gondolataival ajánljuk:

Nemzeti írásunkat, a magyar rovásírást szkíta, hun, avar elődeinktől örököltük. Régészeti, tárgyi emlékek alapján elmondhatjuk, hogy ez a legelső »egy hang-egy betű« írás a Földön.

A rovásírás tehát a magyarok régi és értékes művelődéstörténeti kincse, a hagyományőrzés legnemesebb formája. Krónikásaink, történetíróink is megemlékeznek róla, többek között Kézai Simon, Kálti Márk, Thuróczy János, Antonio Bonfini, Verancsics Antal, Szamosközi István, Bél Mátyás, és szkíta-hun írásnak nevezték. A rovásírás elnevezést a XX. század elején Tar Mihály, aki juhász őseitől tanulta és Fadrusz János, a kolozsvári Mátyás szobor alkotója adta régi írásunknak, mellyel tökéletesen kifejezték fába róható, kőbe véshető, papírra egyaránt írható jellegét. Székely-magyar rovásírásnak is nevezik, mivel legtöbb emlékét a székelyek őrizték meg számunkra. 1945 utáni fennmaradása a cserkészmozgalomnak is köszönhető.

Rovásírásunk nyelvünkkel együtt fejlődött, mert magyar nyelvünk minden hangjára van benne jel, ezért mondhatjuk, hogy a mienk, és nem vettük át senkitől...
*
Ápoljuk Tovább Kitartóan!!!


A KÖNYV MEGVÁSÁROLHATÓ A MAGYAR MENEDÉK KÖNYVESHÁZBAN IS VAGY A KÖVETKEZŐ LINKRE KATTINTVA INTERNETEN IS MEGRENDELHETŐ: Link


Friedrich Klára és Szakács Gábor írásai saját honlapjukon, a Forrai Sándor Baráti Kör oldalán is olvashatóak az alábbi linken:


Link
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Szakács Gábor: Történelmi párhuzam
  2017-11-25 23:08:24, szombat
 
 


Zrínyi Miklós magyar államférfi, hadvezér, költő

Egyre szemtelenebbül követeli Nyugat- és Dél-Európa egy része az iszlámvallású bevándorlók Magyarországra történő beengedését. Mintha a történelem ismételné önmagát, ha felidézzük a költő és hadvezér Zrínyi Miklós idejében történteket.

Orbán Viktor miniszterelnök a nemzeti konzultáció eredményeire alapozva kijelentette, Brüsszel tervezett, az országot sújtó minden büntetőintézkedése ellenére a kormány a népesség akaratát tartja tiszteletben, azt fogja képviselni a nemzetközi tanácskozásokon.

Történelmi példa mutatja, hogy amennyiben nem ezt tenné, ugyanaz következne be, mint a XVII. században, három részre szakadt Magyarországgal. Akkor a középső részét a Török Birodalom olvasztotta magába, keleti fele volt az Erdélyi Fejedelemség, amelynek látszólagos függetlenségét szintén a török biztosította. A fiumei öböltől kezdődő, a Balatontól nyugatra, valamint északra lévő területei, továbbá a Felvidék képezte az önálló Magyar Királyságot. A jelző csupán névleges, hiszen minden külpolitikai lépését a Habsburg Birodalom érdekeinek kellett alávetnie.

Feladata csupán egyfajta ütközőövezet fenntartása volt, amelynek határait a két nagyhatalom tetszés szerint tologatta, előfordult, hogy a török 326 falut csatolhatott büntetlenül magához. A két fél csak abban értett egyet, hogy katonailag minél gyengébb e köztes terület, ellenük annál kevésbé tudja megvédeni magát, ráadásul nyugodt hátteret biztosított az 1618-1648-ig tartó harmincéves háborúban részes Habsburg Birodalomnak.

Jellemző, hogy 1625-ben a Porta és a bécsi udvar követei éppen a magyarok részvétele nélkül erősítették meg a zsitvatoroki béke határozatait. Sajátos helyzet állt elő. Amikor 1645-ben I. Rákóczi György erdélyi magyar fejedelem támadólag lépett fel a királyi Magyarországot uraló III. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király ellen, éppen a török tiltotta meg az ilyetén hadviselést. A másik oldal ezt az előzékenységet azzal viszonozta, hogy amikor az utód II. Rákóczi György követet küldött az osztrák nemzetiségű magyar királyhoz, hogy részvételét ajánlja egy törökellenes szervezkedéshez, az uralkodó arról azonnal tájékoztatta a szultánt.

Ebben a zavaros időszakban lépett színre a horvátországi bán, Zrínyi Miklós, aki egyre tisztábban látta, hogy a török elleni harc legfőbb akadálya maga Bécs. Ennek hangsúlyozására írta meg 1656-ban "Mátyás király életéről való elmélkedések" című művét, amelyben az utolsó magyar uralkodót és az általa megteremtett, központosított nemzeti királyságot állította középpontba. Ezt követően, 1660/61-ben A török áfium ellen való orvosságban már egyetlen megoldásként a nemzeti hadsereg felállítását javasolta. Mivel a király részéről nyomát sem látta ilyen jellegű lépéseknek, maga cselekedett és a muraközi Kanizsával szemben építeni kezdte Új Zrínyivárat. A török természetesen azonnal tiltakozott, ennek nyomán a bécsi udvar a már elkészült falak azonnali lerombolását rendelte el. Zrínyi ennek nem engedelmeskedett, és jól tudta, miért.

1661 nyarán az olasz Montecuccoli vezette császári sereg ugyan győzedelmesen bevonult Kolozsvárra, de onnan vissza is fordult, jelentősebb haderőt sem hagyott a megszerzett terület megvédésére. Az addig örömmámorban úszó magyarok megütközéssel értesültek erről a hadászatilag érthetetlen lépésről. Sőt Pozsonynál állomásozó seregével be sem avatkozott a felvidéki Érsekújvár elleni török támadásba. A török elfoglalta a hadászatilag fontos magyar várost.

Zrínyit azonban nem tántorították el szándékától az összetűzéseket szándékosan elkerülő császári lépések. 1664. február 2-án felgyújtotta a török seregek haladását biztosító, a Dráván átvezető, több kilométer hosszú, tíz méter széles eszéki tölgyfahidat, majd elvonult. Az építmény két napig égett, Európa pedig ünnepelte a magyar hadvezért. Sándor pápa egyenesen segélyadományok nyújtására bíztatta az uralkodókat, mondván, hogy Zrínyi "ereje félelmet önt az ottomán birodalomban, reménységet és lelket a föld keresztény népeibe".

Lipót császár és hadvezérei azonban nem éltek a kínálkozó lehetőséggel, hogy állandó katonasággal akadályozzák meg a híd újjáépítését. Kihasználta viszont a semmittevést Köprülü Ahmed nagyvezír, részlegesen helyreállíttatta a hidat, és roppant seregei májusban már Új Zrínyivárat vették ostrom alá. Montecuccoli, immáron az egyesült keresztény hadak főparancsnokaként a helyszín közelében figyelte a vár fölrobbantását, védőinek legyilkolását, azt követően visszavonult. A török követte, és a két sereg 1664. augusztus 1-én Szentgotthárd mellett megütközött, ahol az oszmánok megsemmisítő vereséget szenvedtek.

Ekkor ismét megdöbbentő eset történt. A bécsi udvar követe a győzelem kihasználása helyett megalázó egyezséget kötött Vasváron. Ajánlata: húsz évre szóló béke, a Temesköz török kézen hagyása és újabb területek átadása, a császári hadak Erdélyből történő kivonása, sőt óriási, 200 ezer tallér értékű ajándék átadása IV. Mohamed szultánnak.

Egy még felháborítóbb lépésre is sor került, és bár hitelt érdemlően mind a mai napig nem sikerült bizonyítani, a fentiekből mindenképp következik. A szégyenletes, a magyarság érdekét sértő békekötést el nem fogadó Zrínyi Miklós néhány hónap múlva, november 18-án állítólag egy megsebzett vadkan áldozata lett. A következmények ismertek. A vasvári békekötés egyértelművé tette, hogy a Habsburg-császár egyrészt tovább kívánta gyöngíteni az ellene lázadozó magyarokat, másrészt hosszú távra megvásárolta a nyugalmát, hiszen Buda visszafoglalására is csak huszonnégy év múlva került sor.

A bécsi udvar számára a szentgotthárdi győzelem tehát nem a török által elhódított területek visszavételét célozta, hanem időnyerést, hogy a szétesett magyar ellenállás helyett egyedül foglalhassa vissza a töröktől a Kárpát-medencét, és azt fegyverrel meghódított területként kezelhesse. Kollonich bíboros nem titkolt szándéka - hogy a százötven éves állandó, sokszor magyarnak magyar elleni háborúskodás miatt lakatlanná vált magyarlakta területekre más nemzetiségű lakosságot, főleg németeket hozhasson, telepítsen - megvalósult.

Napjainkban Soros György ugyanezt a politikai szándékot elevenítené fel az európai uniós Zöldek javaslatával együtt, utóbbi még muszlim migráns településeket is létesítene magyarlakta környezetben. Ezzel két legyet ütnének egy csapásra: felhígulna a magyar többség, a koldusszegény bevándorlók tömegének ellátásához pedig külföldi kamatokkal terhelt pénzügyi kölcsönökre lenne szüksége az Orbán-kormánynak. És akkor nem beszéltünk az egymástól etnikailag, vallásilag, szellemiségében és életfelfogásában különböző népcsoportok között állandósuló és egyre erősödő feszültségekről.

Érdemes tanulmányozni a történelmet, a párhuzamokból sokat lehet tanulni.

Szakács Gábor
Magyar Demokrata 2017. július 5.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Friedrich Klára: Kápolna Istennek, Embernek...
  2017-11-25 23:04:03, szombat
 
 
"Valaki járt itt egyszer és minden lábnyomából
forrás fakadt vagy kápolna kerekült…"

Galgamácsai levelező társam, Ballán Mária küldött képeket a település határában, Kiskúton épült körkápolnáról. Megálmodója, létrehozója Negyela Zsolt vállalkozó, akiben három éve, egy zarándokúton merült fel ez a szép gondolat, mely idén testet is öltött.




Fénykép a kápolna ismertetőjéből

Azon kívül, hogy a körtemplomok az ősi magyar építőművészet jellemző részei, Negyela Zsolt a kápolna díszítéséhez a magyar rovásírást is felhasználta. Ő égette fába a betűket, amelyek a kapu és a bejárat felett, valamint a berendezési tárgyakon is megjelennek. Nem csak díszítések ezek a betűk, hanem a velük kifejezett gondolatot meg is nemesítik, mint a gyémántot a foglalat. A kápolnát 2017. június 24-én szentelte fel Beer Miklós, a váci egyházmegye püspöke.

Körkápolna és rovásírás - mindkettő erősen vonzott minket, így Szakács Gáborral Galgamácsára utaztunk. Negyela Zsolt édesapjával, valamint Ballán Marikával és Attilával egy békés órát töltöttünk a kápolnában és az azt körülvevő varázslatos őszi tájban. Elmerültünk Negyela Pál kápolnáról szóló történeteiben és a gyönyörű oltárkép felhőiből és vízfodraiból elősejlő alakok szemlélésében.

A kapu felirata: "Ez a kapu nem kizár, hanem megmutatja a befelé vezető utat."




A kapu felirata Fényképezte: Ballán Mária

A bejárat felirata: "Hálából a Mindenható Atyaistennek, ki mikor meggyengültünk lélekben, közénk született Jézus Urunk képében, hogy a szeretetre szóval és cselekedettel megtanítson, hogy ki benne hisz, örök élete legyen."




A bejárat felirata Fényképezte: Friedrich Klára

A kápolnában időnként énekléssel, imádkozással virrasztanak a hívek. Ottlétünk alatt is érezhető volt, hogy a Jó Isten és az ő Szentjei elfogadták házuknak a Galgamácsa-Kiskút-i körkápolnát.




A kápolna keresztje
Fényképezte: Ballán Mária

(A cím alatti idézet Búcsú Székelyföldtől c. versemből származik.)


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Szakács Gábor : Múltunk a bódorgó köveken
  2017-11-23 22:26:50, csütörtök
 
  Székelyföldön mindig érik az embert kellemes meglepetések. Ezek közé tartozik, hogy gyakran bukkanhatunk a magyarság ősi, rovásírásnak nevezett emlékeire. Maroshévíz határában, a helyiek szerint egykor Attila várának helyszínt adó dombon székely-magyar betűkkel vésett köveket találtak.




Mintha Isten kardjának legendája elevenedett volna meg. Abban egy pásztorfiú figyelt fel arra, hogy a gondjaira bízott legelő állatok közül az egyik üsző sántít. Megvizsgálta és megállapította, hogy éles tárgy okozta sérülését, aminek keresésére indult. S rövidesen rábukkant a földből kiálló kard végére, kihúzta, és csodálatosan megmunkált fegyvert talált, amelyet a legendák az Isten által Attilának ajándékozott kardnak tartanak.

2017-ben Csíki András juhász bukkant Maroshévíz közelében birtokhatárt jelző kövekre, melyeken a székely-magyar rovásírás betűit fedezte fel. Székelyföldön ezeket "bódorgó kőnek" nevezik, mivel arrébb lehet őket mozdítani a birtokhatár alakulásának függvényében. A közelben olyan írásjeles kövekre is talált, amelyek egy ház alapjából kerültek elő. A leletekről először Czirják Károly helytörténész-rovásírót, a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület elnökét értesítette, aki Friedrich Klára rovásírás-kutatót és a Magyar Demokratát kérte fel közös bejárásra.

A helyszínen a parcellahatárokat a földből kiálló, kizárólag egyező irányban haladó, kisebb-nagyobb méretű kövekből álló sorok jelzik. A csupán fűvel borított, a környezetből kiemelkedő dombtetőről azonnal észrevehető bármely közelítő személy. A helyszín meglepetésszerű megközelítése lehetetlen, ellenséges szándék esetén pedig a dombtetőről segítségkérés vagy csupán tájékoztatás céljából távolabbra is fényjelek adhatók. Ezt a célt szolgálhatták a néhány vaskosabb kövön látható mesterséges mélyedések, amelyekbe a tűzgyújtásra alkalmas olajat önthették. Tehát hadászati szempontból a dombtető kitűnő őrhely.





A csaknem minden kövön megtalálható vésett jeleket Csiki András mutatta meg csoportunknak. Szakember számára a jelek jól elkülöníthetők a természetes repedésektől, noha a napjainkban ismert rovásjelekkel nem minden estben azonosíthatók. Ezek a vésetek azonban nem is hosszabb szövegek rögzítésére szolgáltak, hanem a földtulajdonosok névjelei.

-Találtunk olyan különleges jelet is, amely Kiszely István egyik könyvében a hunok birtokhatárjelzései között szerepel, de megtalálható a Nagyszentmiklósi Kincsen is. Ez alátámasztja azokat a legendákat, hogy Attilát ideiglenesen a Tászok-tető térségében temették el, mielőtt továbbvitték volna végleges nyughelyére - magyarázza Friedrich Klára.

Amit az évezredek megőriztek az ősi írásból, hagyatékként kell tovább adni napjaink és a jövő embere számára. Sajnos ellenpéldák is akadnak szép számmal. A budapesti Margit-sziget közepén, a rózsa-kert határán évtizedekig háborítatlanul fekvő rovásjeles kő - melyről Harmatta János nyelvész, akadémikus tanulmányt is készített - története néhány évvel ezelőtt fordult viszontagságosra. 2013-ban, a terület átalakításakor csak az utolsó pillanatban sikerült biztonságba helyeztetni, bár ekkor már a markológép fogai erős rombolást végeztek a jeleken. Hiába került azonban az Aquincumi Múzeum kőtárába, szabadtéri tárolása egy rozzant raklapon nem használ neki, miközben a jellegtelen római emlékek, szobrok védetten vészelik át az évszakok változását.

Nem kedvezőbb a helyzet Székelyföldön sem. A közeli Tászok-tető egyik igen méretes, földből kiálló rovásjeles kövét nemrég nyomtalanul eltüntették. S hasonló esetet mesélt el Farkas Aladár borszéki tanár, helytörténész. A gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumból a fedett és védett helyen lévő két nagyfontosságú Tászok-követ kitették az udvarra, a szabad ég alá, ami könnyen a rovásjelek pusztulását okozhatja. Márpedig a kövek jelentőségéről Friedrich Klára elmondta:

Tarisznyás Márton (1927-1980) történészhallgató korától odaadóan gyűjtötte Gyergyó néprajzi emlékeit, majd később a múzeum igazgatója lett. A két követ az 1960-as években vitette be a múzeumba. A 3-as és 5-ös kő a kapun belüli boltozat alatt, fedett helyen volt. Felettük a falakon ismertető, magyarázó ábrák, táblák voltak, amelyeket Lükő Gábor néprajzkutató állított össze dr. Kovács István, az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem és Régiségtárának munkatársa 1913-ban készített rajzai és fényképei alapján. Nincs a világon még két olyan megalit, amelyen annyi jel lenne, mint ezeken, s nincs még egy olyan hely, ahol olyan felelőtlenül bánnának a hivatalosságok régi műveltségünk kincseivel, mint a Kárpát-medencében!

De maradjunk a Maroshévíz közeli kősoroknál! Felfedezésükről, további sorsukról Czirják Károly az alábbiakat mondta:

- Miután Csíki András tájékoztatása nyomán a helyszínre érkeztünk, rovásírásos köveket találtunk, valamint egy emberalakosat. A kövekről a környékbeliek mind a mai napig nem igazán tudnak. Helyeslem, hogy nincs pontos helymeghatározásuk, hisz Romániában egyesek szeretnének eltüntetni, összetörni minden emléket, ami ősiségünkre utal. Ennek ellenére az lenne a jó megoldás, ha múzeum vállalná a rovásjeles kövek összegyűjtését, azoknak megfelelő helyet biztosítana, ahol az érdeklődők bármikor megtekinthetnék.





Amennyiben a kövekről szóló felfedezés híre a környék több településére is eljutna, a helytörténész szerint, többeknek eszükbe juthatnának olyan történetek, amit egykor szüleiktől, nagyszüleiktől hallottak. Szerinte nem lehet véletlen, hogy a környéken ilyen sok az Attila elnevezés. Nagy királyunkat, akire minden székely büszke lehet, állítólag a Tászok-tetőn temették el. Névjele Maroshévíz közelében kövön is látható, és akik jártasak a hely történetében, tudják, hogy a tető egyik szikláján régen többször is szerepelt.

- Az Attila-várról 2004-ben két környékbeli ismerősömtől hallottam először, a helyét is megmutatták. Ők már gyerekkorukban, vagyis az1930-40-es években úgy tudták, hogy ott volt Attila vára. Ha ugyanis a dombról lenézünk, Váralja falu alig pár száz méterre, van tőle - magyaráz a helyszínről Czirják Károly.

A hunok rovásbetűi a napjainkban is létező népek közül egyedül a magyarokéval mutatnak rokonságot. Mivel a helyszínen még meglévő rovásvésetes kősorok ennek bizonyítékai, e rokonságot szívükön viselők feladata, hogy meg is maradjanak, és ne kerüljenek elzárt raktárakba, vagy pusztuljanak el végleg.

Fényképek: Veres Nándor
Magyar Demokrata 2017. június 7.




Néhány gyűjtött jel rajza

Kiegészítés: Legérdekesebb számunkra az 1, 2, 3-as jel, mert különleges jelek, betűk. Az 1-es és 2-es ugyanazon a kövön van. A többi jel mind más-más kövön van. A betűk 6 és 10 cm. közöttiek.

Az 1 -es megtalálható a Nagyszentmiklósi Kincsen és a hunok birtokhatár jelző betűi között. Hogy Attila hun királlyal kapcsolatos, azt az O hangértékű germán runa támasztja alá, ennek neve Othila vagy Ethel. Bővebben: Megfejtések könyve II. 61-62. old.

A 2 -eshez hasonló az ENT hangértékű bogárjel, amely megtalálható többek
között a botnaptáron, a Nikolsburgi Ábécében, Thelegdinél. Legjobban azonban arra az ENT jelre hasonlít, melyet Barabás György fedezett fel a vizsolyi templomban. Bővebben: Megfejtések könyve II.75. old.

A 3 . betű L hangértékű, előfordul a Homoródakrácsonyfalvi és a Torjai rovásemléken is.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
     1/10 oldal   Bejegyzések száma: 97 
2018.05 2018. Június 2018.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 75 db bejegyzés
e év: 762 db bejegyzés
Összes: 23703 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1349
  • e Hét: 22600
  • e Hónap: 115404
  • e Év: 1238840
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.