Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Ma sem volt könnyű élni. Nem lesz könnyű sosem. De érdemes volt és mindig érdemes lesz, HISZEM! Ballán Mária
1957.12.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 56 
Rovásírásról a Magyar Nyelv Napja ürügyén
  2014-11-20 21:19:04, csütörtök
 
  Friedrich Klára írása arról, hogy miért nem kell rovásjel a Q, W, X, Y betűknek

Nagyon kevés cikk emlékezett meg a sajtóban a Magyar Nyelv Napjáról, bár sok szép is elhangzott anyanyelvünkről, megérdemelten. A használatában azonban van bőven hiányosság. Rengeteg az idegen szó a hétköznapi beszédben, az újságokban, a tudományos életben. Nagyon örültem a kezdeményezésnek, hogy a magyar nyelvnek legyen egy saját, ápolását, gondozását szolgáló intézménye, ám hatalmast csalódtam, amikor Nyelvstratégiai Intézet-nek nevezték el. Vajon hogyan fogja ezzel a névvel felvenni a harcot a burjánzó idegen szavak ellen?

Ki kéne adni végre a Czuczor-Fogarasi hiányzó köteteit is, meg kéne támogatni a Miskolci Bölcsész Egyesület és Gyárfás Ágnes eddigi erőfeszítéseit, mert még csak a LEJ - MOGY-nál tartunk.

Be kéne kerülnie a köztudatba annak is - de nem erőszakos, ökölrázó, szégyenpadra ültető módszerrel - hanem okosan, hogy a magyar nyelvhez tartozik egy magyar írás, amelyben nyelvünk minden hangjára van betű. Még igen művelt emberek is elcsodálkoznak az előadásokon, ha elmondom, hogy a latin betűs írásra való áttérés időszakában, a X-XI. században, a latin ábécében magyar nyelvünk 11 vagy 13 hangjára nem volt jel. (TY, GY, NY, LY, SZ, ZS, CS, K, J, Ö, Ü, Á, É) Történelmi, hiteles rovásemlékeinkben ezek a latin ábécéből hiányzó betűk megtalálhatók, ezért írta Forrai Sándor, hogy rovásírásunk együtt fejlődött nyelvünkkel.

A betű a hang lejegyzett formája. Tehát rovásbetűink egyúttal bizonyítékok arra is, hogy mely hangok voltak használatosak a magyar nyelvben. Sajnos a hivatalos nyelvtudomány még mindig nem jutott el annak felismeréséig, amit dr. Zakar Andrástól, Mindszenty József bíboros úr titkárától nagyjából 30 éve tanultam és könyveimben hangsúlyozom, hogy rovásemlékeink egyúttal magyar nyelvemlékek is.

Nem szabad ősi írásunkat összezagyválni a Q, X, Y, W, DZ, DZS betűkkel és új rovásjeleket alkotni ezekre, mert nem érvényes rájuk a rovásírásunkra jellemző és fejlettségét bizonyító egy hang-egy betű alapszabály. Mindig a hangból kell kiindulni. Hang van betű nélkül, de betű nincs hang nélkül.

A DZ, DZS nem egy, hanem két hangot tartalmaz, tehát a latinbetűs ábécében is hiba így szerepeltetni őket, mert már van benne külön D, Z, és ZS. Még rátesz egy jókora lapáttal az ésszerűtlenségre ezeknek a szavaknak az elválasztási szabálya. Például: bo-dza, lopó-dzik. A DZ-t, DZS-t idegen szavak szolgai átírására hozták létre (pl. maharaja, jackie), sajnálatos, hogy kiterjesztették a magyar szavak elválasztására is. Ne építsük be ezt a hibát a székely-magyar rovásírásba! Ha ma engedünk a latinosítóknak, holnap a rovásírás rendjét megzavarni szándékozók majd előjönnek azzal, hogy az angol TH-ra is alkossunk rovásjelet, mivel ezt a hangot jelölő két betű is együtt marad az elválasztásnál (Fa-ther, mo-ther). A fellazításnak nem lenne vége.

Ugyanígy két hangot tartalmaz az X: a K-t és az SZ-et, valamint a Q: a K-t és a V-t. Az Y-ra és a W-re pedig már van hang a magyar ábécében: az I és a V.

A latinosítók egyik érve a történelmi nevek betűhű átírása. Ezek a nevek azonban a latin betűs íráshoz alkalmazkodtak és nem következetesen egyformán használták őket. Eredetileg bizonyára nem szerepelt bennük W vagy Y. Erre bizonyítékul itt most csak egyik rovásemlékünk helyszínén, a XIII-XIV. sz.-ban épült erdőszentgyörgyi református templomban lévő, általam fényképezett tábla részletét mutatom, melynek tanúsága szerint 1760-ban Vesselényi Kata ebben a formában írta nevét, tehát nem kettős W-vel.

A magyar nyelvnek olyan nagy jelentőségű XIX. századi szótáraiban, mint Czuczor Gergely - Fogarasi János, Ballagi Mór, Kriza János, Szily Kálmán művei, a Q, X, Y, W, DZ, DZS még nem fordul elő. De nincs benn a Q, X, Y, W a tudományos akadémiai kiadású Magyar Helyesírás Szabályainak magyar ábécéjében sem (nekem a 2002-es kiadás van meg). Nem alkotott ezekre az idegen betűkre jelet Magyar Adorján, Forrai Sándor és mi sem Szakács Gáborral.

Hogyan védhetjük ki a rovásírás ellen irányuló zavarkeltést, félrevezetést? Mint annyi minden mást: tanulással. A rovásemlékek megismeréséhez papírkönyveket kell olvasni, könyvtárba, múzeumba, előadásokra járni, elutazni a helyszínekre, nem kizárólag egy-két világhálós és politikai párt által támogatott, eltartott szerző inkább személyeskedő, mint tudás alapú megállapításait gondolkodás nélkül átvenni.

,,Nincs erre idő" ez a leggyakoribb kifogás. Személyes példámmal tudom ezt cáfolni. Felelősségteljes munka, háztartás, kert, család, gyermeknevelés, kis fizetés mellett tudtam kutatni, írni, előadásokat tartani, terjeszteni, rovásemlékek helyszínére elutazni. Szakács Gábor szintén munka mellett tudta az egész Kárpát-medencére kiterjedő versenyeket, szakköri hálózatot, rovástábla állításokat szervezni, száznál több ismeretterjesztő cikket, levelet megírni.

Dr. Molnos Angéla nagyon sokat tett magyar nyelvünk tisztaságának megőrzéséért. Egy tőle vett idézettel zárom gondolataimat. Megmaradásunkért a magyar nyelv ügyében című könyvében (Debrecen, 2010) olvastam (hogy egy kicsit elszakadjunk a leggyakrabban idézett Bowring-tól): ,,Bolyai János arra a következtetésre jut, hogy a magyar a legősibb nyelv...Azzal érvel Bolyai a magyar nyelv ősisége mellett, hogy a magyarok jelen hazájukba harmadszor 884-ben jöttek be s már itt találták az ugyancsak magyar nyelvű s némileg (noha nem mindenben) hasonló szokású székelyeket..."

Friedrich Klára

 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
A magyar rovásírás szabványosításáról és nyílt levelek
  2014-10-26 06:35:28, vasárnap
 
  Friedrich Klára : A magyar rovásírás szabványosításáról és nyílt levelek
a Rovás.info-n megjelenő írásokkal kapcsolatban


Wittner Máriát idézem és ez most az ünnep közeledtével különösen időszerű:

"Vannak akik 1956-ért élnek és vannak, akik 1956-ból élnek."
EEz tökéletesen illik a rovásírásra is. Legjellemzőbb Forrai Sándor esete, aki egész életében a legegyszerűbb módon élt, semmiféle anyagi hasznot nem húzott a rovásírásból, ellentétben az őt életében és halála után is lejáratni akarókkal.

Jelenleg, 2014 októberében a rovásírók jelentős része már 2 és fél éve tűri a Rovás Alapítvány honlapján (Rovás.info) és ugyanettől a társulattól a Facebookon megjelenő lejárató, félrevezető, valótlan, durva tartalmakat, azért, mert nem fogadták el Dr. Hosszú Gábor Unicode beadványát, melyben ő a magyar rovásírást a kazár írásból eredeztette.Talán tovább is tűrtük volna, ha nem jelenik meg a Magyarok Világszövetsége hírlevelei között Gyetvay György Gergely történész nyílt levele. De haladjunk időrendben!

Történetünk 2008 július 12-én kezdődik, amikor dr. Hosszú Gábor villamosmérnök, egyetemi docens a Budapesti Műszaki Egyetemen egy értekezletet szervezett, melynek tárgya volt a magyar rovásírás felvétele a nemzetközi Unicode rendszerbe, annak érdekében, hogy számítógépen, programok telepítgetése nélkül is használható legyen nemzeti írásunk. A meghívottak között volt Michael Everson, az USA-ban született, Írországban élő kódolási szakértő is, két magyar munkatársával, Szelp Szabolcs nyelvésszel és Joó Ádám informatikussal.

Többek között jelen volt még Libisch Győző az Ómagyar Kultúra Baráti Társaságot képviselve, Tiszáné Bencsik Mária és Tisza András, akiket Szakács Gáborral mi kértünk fel a részvételre, hogy velünk együtt képviseljék a Forrai Sándor Rovásíró Kört. A hangulat feszült volt, mert a két csapat között (Hosszú Gábor társai Rumi Tamás és Sípos László voltak) komoly ellentétek érződtek, bár ennek okáról mi nem tudtunk és ma sem tudunk semmit. (Hosszú Gábor több rovásírással foglakozó személyt meghívott, akik azonban a munkában nem óhajtottak részt venni, viszont az alakuló szabvány bírálatában annál inkább jeleskedtek később.) A megbeszélés fő tárgya a bekerülő betűk alakja volt. Szakács Gáborral és Tisza Andrásékkal igyekeztünk minél több Forrai féle jelformát bejuttatni - sikerrel, majd mindenki hazament.

Úgy véltük, hogy ezzel sínre került a beadvány ügye, azonban rövid időn belül Hosszú Gábor felvetette, hogy Eversonék nélkül, önállóan kéne beadni egy szabványtervezetet, ezért levelező csoportokat hozott létre a rovásírók között, ahol a néhány előre vivő javaslat mellett teljesen felesleges és értelmetlen viták zajlottak. Az idő pedig szépen múlott.

Ugyanez év októberében Hosszú Gábor és csapata egy tanácskozást hívott össze Gödöllőre, melyen erdélyi rovásírók is jelen voltak. (Ezt a történelmi Magyarországhoz tartozó területet a Rovás.infon megjelent tudósítás Romániának nevezi)

Úgy tűnt, hogy a tanácskozáson nagyon demokratikus az ügymenet, "szekciók" alakultak, határozatok születtek, azonban a nagy szekciózás és határozathozatal közepette, a júliusi megbeszéléstől eltérően bekerült fondorlatos módon a tervezetbe az X, Y, W, Q, mint "újkori ligatura". Ez ellen csak Zomoráné Cseh Márta erdélyi rovásírás oktató, Szakács Gábor és én tiltakoztunk, átlátva a trójai faló trükköt, de a demokratikus többség éreztette velünk, hogy csak kerékkötők vagyunk, mert már sötétedett és akadályoztuk a gyors határozat hozatalt, melynek még aznap este halaszthatatlanul meg kellett történnie, mint Hosszú Gábor többször hangsúlyozta.

Ismét hazamentünk, hosszú ideig nem történt semmi, majd 2012 tavaszán a Magyarok Világszövetsége tájékoztatta a rovásírókat, hogy Hosszú Gábor a gödöllői tanácskozás résztvevőinek megkérdezése nélkül megváltoztatta a beadványt és a kazár rovásírást - mint amelyből szerinte a székely-magyar rovásírás származik - beemelte újabb szabványtervezetébe. (2009-es Rovás Alapok c. kiadványukban már táblázatban mutatták ezt a felfogásukat)

Idézet Hosszú Gábor 2012 január 11-i ISO/IEC JTC1/SC2/WG2 N4183 számú beadványából (jelenleg is olvasható a világhálón):

"The proposed Rovas blockis intended to represent a unified script that covers the Szekely-Hungarian Rovas, Carpathian Basin Rovas, and Khazarian Rovasalphabets." (Az előterjesztett rovás anyagnak az a célja, hogy bemutasson egy egységes írást, amely magába foglalja a Székely-magyar rovás, a Kárpát-medencei rovás és a Kazár rovás ábécéit.) Bekerült a hiteles, történelmi rovásemlékeken nem szereplő Q, X, Y, W, valamint tévesen kazár emléknek nyilvánították az erdélyi, alsószentmihályi rovásemléket. A beadvány érdekessége az is, hogy a szakirodalmából hiányzik Forrai Sándor, viszont ilyen "komoly tudományos források" jelennek meg, mint:
"Rumi, Tamás (2008-2009): Personal communications.
Sólyom, Ferenc (2009): Personal communications partly through Tamás Rumi",
vagyis személyes beszélgetések Rumi Tamással, vagy részben Rumi Tamás közvetítésével.

Ezért került sor a Szondi Miklós által szervezett "Egységes rovás" elnevezésű solti tanácskozásra, 2012 április 21-22-én. Itt a részt vevők nagy többsége ismét Michael Eversont kérte fel, akit Hosszú Gábor miatt hűtlenül elhagytunk 2008-ban. A tanácskozáson 33 fő szavazott Michael Everson és Szelp Szabolcs tervezetére, Hosszú Gáboréra pedig 2 fő. A Rovás Alapítvány csapatából 2 fő, Rumi és Sípos volt jelen.

Ez után szaporodtak meg a Hosszú Gábor beadványát támogató Rovas.info honlapon a valótlanságok, sértegetések, torzképek, otromba gúnyolódások, szakmaiság megkérdőjelezése azokkal szemben, akik nem értettek egyet az elkazárosodással. (A Rovás. info készítői közül sem szakmabeli senki, egyikük sem nyelvész, régész vagy történész.)

Mindezek mellé odaállt a Jobbik nevű párt, főként Szegedi Csanád, aki 2006-tól 2012-ig a Jobbik alelnöke volt. Sípos László pedig a Jobbik európai uniós képviselőjelöltje, 2014-ben a szolnoki önkormányzati választások jelöltje, mint a Magyarok Világszövetségétől tudjuk.

A kazármentes szabványért kemény harcot vívtak Szondi Miklósék a Szabványügyi Testületben. Anyagi áldozatot vállaltak, többen vidékről utaztak fel Pestre és volt, amikor testületi tagságuk ellenére be sem engedték őket a Testület épületébe, hanem a Horváth Mihály tér játszóterén kellett a megjelent 21 főnek megtartani találkozójukat, 2012/11/29-én, tehát hidegben. (Frigyesi Piroska és Szondi Miklós levele alapján)

Több rovásírás irányzat képviseltette magát 2012. augusztus 18-án a Magyarok VIII. Világkongresszusa keretében megszervezett Élő rovásírás című kerekasztalon, amelyen dr. Mandics György matematikus, művelődéstörténész és Gyetvay György Gergely történész, a Magyarok Világszövetségének a székely-magyar rovásírás szabványosításával megbízott testületének vezetője elnökölt. Részt vett a Magyar Szabványügyi Testület 3 tagú küldöttsége is, Pónyai György ügyvezető igazgató vezetésével, Joó Ádám pedig Michael Everson csapatából és Sípos László is, a Rovás Alapítvány elnöke. Ekkor véleményeztük Everson és Szelp Szabolcs beadványát. Egyet értettünk abban, hogy az X, Y, W, Q -nak, mint idegen betűknek semmi keresnivalója a szabványban, annál is inkább, mert az eddig ismert hiteles rovásemlékeken nem szerepelnek.

Itt ajánlottam, hogy kerüljön be a szabványba, hogy a rovásbetűink alakilag egyeznek a Kr. e. 5. és 3. évezred között a Kárpát-medencében virágzott Tordos-Vinca műveltség jeleivel, ez helyi eredetükre utalhat. Emiatt és az X, Y, W, Q elutasítása miatt nem lehet ráfogni, hogy idegen, magyar ellenes az Everson féle szabvány, mert a Hosszú féle beadvánnyal szemben felvetettük a kárpát-medencei eredet lehetőségét és elutasítottuk az idegen betűket.

A Rovás.info részéről többször megjelenő hamis vád "a magyar rovás runásítása", nem Everson és Szelp találmánya. A külföldi szakirodalomban a magyar rovásírás elnevezése régóta "Hungarian Runic Writing". Sajnálatos, hogy a másokon állandóan a szakmaiságot számon kérő Rovás.info szerkesztői nem ismerik a külföldi szakirodalmat. Itt mellékelem az 1961-ben angol fordításban megjelent Magyar Adorján füzet, Az Ős magyar rovásírás fordításának borítóját. 1961-ben Michael Everson 2 (kettő) éves volt, Szelp Szabolcs pedig meg sem született, így nem runásíthatták a magyar rovásírást. Alapfokú angol tanfolyam sem ártana a Rovás.info-nak, a runa ugyanis rune a runic pedig runa szerű. Minden rosszindulatú, hamis állításukat hasonlóképpen lehetne cáfolni, ha lenne az embernek kedve állandóan alantas dolgokkal foglakozni. (Kérem a rovás.info-t, amennyiben a képet felhasználják, szokásuktól eltérően hivatkozzanak a képforrásra. Jellemző szokásuk ugyanis, hogy honlapunkról és Szakács Gábor írásaiból "vesznek át" hivatkozás nélkül képeket, miközben folyamatosan sértő valótlanságokat közölnek róla.)




Angol nyelvű Magyar Adorján kiadás 1961-ből

Michael Everson és Szelp Szabolcs beadványa végül is elfogadásra került 2014-ben, erről Szakács Gábor cikkét, beszélgetését olvashatják Eversonnal honlapunkon az Élő Rovás rovatban.

Bár Szakács Gábor és jómagam nem mindennel értünk egyet ebben a beadványban, (többek között, hogy a zárt E, mely nincs is a rovásemlékeken, lefoglalja a hajlított H formát, Ü-Ű Forraitól eltérő megjelenítése - ezeket jeleztük is), de szakmailag jobb a Rovás.info által sztárolt szabványnál, így a kényszerítő "konszenzus" érdekében Everson tervezetét fogadtuk el, mert különben ismét hosszú évekig várhattunk volna a Unicode-ba való bekerülésre.

A Rovás.info (a Jobbik nevű párt támogatásával, mely képviselőként alkalmazza a Rovás Alapítvány elnökét) két és fél év óta szórja tele valótlanságokkal, durvaságokkal a világhálót azokról, akik a kazáros változatot nem fogadták el. Írásom előtt átnéztem a Rovás.info cikkeit. Itt most nem részletezem, hogy mennyi anyagot, képet találtam, melyet a honlapunkról, könyveinkből vettek át hivatkozás nélkül s mindezért cserébe mennyi sértő valótlanságot kaptunk.

Ennél közérdekűbb, hogy gondolkozzunk el, mi a célja a Rovás.info szerkesztőinek a rovásírás erőszakos, agresszív, provokatív terjesztésével?
Mi a célja annak, hogy szégyenpadra ültetik azokat a településeket, akik nem hajlandók tőlük pénzért fém táblát vásárolni?
Mi a célja annak, hogy a rovás aláírás erőszakos terjesztésével főhivatalnokokat hergelnek nemzeti írásunk ellen? (Mi Szakács Gáborral bizony elég régen a tanúinkkal együtt rovásírással írtuk alá az esküvői anyakönyvet, melyet a Hivatal gond nélkül elfogadott.)
És sorolhatnám hosszan az erőszakos terjesztés hátrányos hatásait. Pl. emiatt nem került be nevesítve a rovásírás az alaptantervbe, mert megvalósulása előtt igen jól időzítették az országházi követelőzéseket a Rovás.info támogatói, a döntéshozók pedig nem vállalták a botrányokat.
Mert ez az erőszakos agresszív és provokatív terjesztés oda fog vezetni, hogy a döntéshelyzetben lévők, akik csak a követelőzéseket, botrányokat, cirkuszokat látják, hallják, olvassák, ki fogják jelenteni: nem akarnak rovásírásról hallani!
És így a Rovás.info szerkesztőinek és támogatóinak, tanácsadóinak sikerül tönkretenni azt a munkát, amit a cserkészek 1945 óta, szakkörszervezők, versenyszervezők, klubvezetők, tanárok, kutatók, mi is Szakács Gáborral és az itt következő levélírók évtizedek óta végzünk.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A nyílt levelek, időrendben:

1: Zomoráné Cseh Márta
rovásírás oktató, kutató, terjesztő (Dés, Erdély) Szondi Miklóstól kapott körlevélre válaszol

Nyílt levél a Rovás.infonak

Székely-magyar, székely írás, hun-székely, hun írás, magyar írás, rovásírás, rovás
stb. mind helyes elnevezései ősi írásunknak. Ezért nem kell "trianonozni". A legmegfelelőbb általános elnevezés, ami nemzetközileg is megfelel az "ősi magyar írás" "Old Hungarian". Bár a Rovás Alapítvány nem ismeri el, sok fejlődés történt a rováskonferenciákon és a Világkongresszuson történt egyeztetéseken, amiket a rovó társadalom tiszteletben is tart.

A két személyből álló "Rovás.info" nem vállalta az arcát a solti értekezlet után, pedig a színvonalas, építő jellegű viták közepette is mindenki jól érezte magát, akár első látásra is, mert mindannyian az ősi írásunk érdekében gyűltünk ott össze. Akik nem vállalják a személyüket, azok arctalanul és arcátlanul, bármi gyalázatot elkövethetnek, amiért nem hajlandók felelőséget vállalni. Ezt teszi a "Rovás.info". Mert aki vállalja személyét, felelnie kell tetteiért. Ezúttal én sem fedem fel személyüket, (amit már bizonyára tudnak) tisztelettel egyikük régi énjére, aki iránt, évekkel ezelőtt honfitársi és minden rovónak kijáró tisztelettel voltunk.

Tisztelettel megkérem, ismerjék el a vereségüket és próbáljanak építő munkát végezni. Eddig nem volt tapasztalható, hogy ilyesmire törekednének, inkább arra vannak beállítva, hogy mindenütt keresztbe tegyenek, romboljanak, közösségek nemzetünk érdekében végzett törekvéseit meghamisítsák. Nem érdekel, hogy milyen érdekeket kívánnak kiszolgálni, de kikérem az egész rovótársadalom számára, hogy ne gyalázkodjanak, mert avval mindazokat sértik, akiketa 2012 Szelek hava/április 21-22. Solton, valamint 2012 Újkenyér hava/augusztus 18-án az Élő Rovás kerekasztal megbeszélésen a Magyarok Világszövetségének VIII. Kongresszusán Budapesten képviseltünk, közösen az ott jelenlévő nemzeti versenyek képviselőivel: Szakács Gáborékkal, akik a Kárpát-medencei versenyek szervezői, Teleki Józsefékkel az OMT Rovásírás Szakosztálya és a Magyar Cserkészszövetség 15. Bethlen Gábor cserkészcsapat szervezésében megrendezett Nemzeti Rovásversenyek képviselőivel, valamint a többi szervezetekkel, rovásírókörökkel, akik ott képviseltették magukat. Ha az említett szervezetek sok évtizedes versenyszervező és oktatómunkáját tekintjük, az egész történelmi Magyarország rovótársadalmát jelenti. Pontosabban tájékoztattam 2012.november/enyészet hava 6. A Magyar Szabványügyi Testület MSZT/MB 819-es bizottságának írt levelemben, amely a http://www.magyarrovas.hu/?func=cikk&id=level-erdelybol honlapon olvasható. Mindezeken az eseményeken csak két Rovás Alapítvány tag jelent meg, akik önmagukat képviselték. Tegyék már túl magukat ezen és hagyjanak fel a gyalázkodásokkal, az ősi írásunk meghamisításával, a társadalom félrevezetésével!

Dés, Erdély 2014/9/28

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .


2: Gyetvay György Gergely
történész, a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja, az MVSZ által a Magyar Szabványügyi Testület Rovás Bizottságába küldött szakértőjének leveléből részlet, melyet Vona Gábornak, a Jobbik elnökének írt.

...Bizonyára nem kerülte el a figyelmedet az a tény, hogy nemzeti kincsünket, a székely-magyar rovásírásunkat súlyos merénylet érte a közelmúltban. Ez a tény ismeretes az egységes rovásíró tábor előtt is, akik mind szakmailag, mind fizikai mivoltukban részesei voltak ennek a merényletnek megakadályozásában. Az történt ugyanis, hogy a nemzeti írásunk, a rovásírás a számítógépes szabványosítás érdekében a rovó szakmai körök egy szakmai konszenzust fogadtak el, melyet 2008-ban egyöntetű szándékkal alá is írtak. Már régen róhatnánk tehát a rovásbetűket a számítástechnikában, ha bizonyos körök ezt a szakmai konszenzust fel nem rúgták volna. Ezek a körök nem csak, hogy felrúgták a közmegegyezést, hanem a székely-magyar rovásírásunkat fel akarták hígítani az ún. kazáriai írással, ami, mint köztudott, semmi esetre sem tekinthető a nemzeti írásunk előzményének.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Most már csak annyi maradt hátra, hogy megnevezzem azokat az egyéneket, akik részt vettek ebben a súlyos nemzetellenes kultúrmerényletben, hiszen éppen ezért fordultam hozzád!

A legnevesebb és politikailag kétségkívül a legnagyobb tekintélyű közöttük Sípos László, a Jobbik Külügyi Kabinetjének alelnöke, a Jobbik EP listáján 5. helyet elfoglaló képviselőjelöltje. Ő az egyszemélyes Rovás Alapítványnak is a vezetője. A második, jó barátja Rumi Tamás, aki a rovas.info főszerkesztője, szintén egyszemélyes intézmény. A harmadik, aki pedig a "szakmai munkát" végezte közöttük, Dr. Hosszú Gábor, a Műszaki Egyetem tanára.

Ők hárman rúgták fel tehát a 2008-ban megkötött szakmai konszenzust és mentek szembe a rovás szakmát képviselő több tucatnyi tudományos szakmai szervezettel.

Mindmáig vártuk intézkedésedet. bíztunk benne, hogy méltányolni fogjátok az EP-választások előtti visszafogottságunkat, hallgatásunkat, hiszen ezt a súlyos ügyet nem teregettük ki, hanem a személyes konzultáció és tájékoztatás eszközéhez folyamodtunk.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Gyetvay György Gergely utólagos kommentárja:

Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért párt elnöke válaszolt a levelemre, amely azonban semmi esetre sem szolgált elfogadható érvekkel. Elintézte azzal ugyanis, hogy a levelemben említett Sípos László nem a Jobbik delegáltjaként követte el a szabotázst a székely-magyar rovásírás számítógépes szabványosítása során, hanem magánszemélyként, ehhez tehát neki, mint pártelnöknek semmi köze, különben sem szakértője a rovásírásnak - írta. A Jobbikban pedig tökéletesen végzi a dolgát - tette hozzá.Én erre azt válaszoltam neki, hogy: "Sípos László és "csapata" olyan merényletet követett el nemzeti kincsünk, a rovásírás ellen, ami jóvátehetetlen. Még, akkor is, ha máskülönben jól végzi a dolgát." Megkérdeztem: "Végezheti-e jól a dolgát például az az anya, aki a családban mindent jól végez, csak éppen éjszakánként prostituálódik? Szerintem nem, pedig mondhatnánk, hogy otthon olyan jól főz."

Erre a gyors viszontválaszomra már nem érkezett újabb reagálás, a Jobbik elnöke, tehát nyitva hagyva zárta le ezt a nem éppen elhanyagolható, erkölcsileg rendkívül elítélendő, nemzeti kincsünk elleni merénylet ügyét.

2014/10/ 2.

A teljes levél itt olvasható:MVSZ Sajtószolgálat, 8392/141002

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3: Saját levelem Gyetvay György úrnak (Friedrich Klára nyugdíjas tanár, rovásírás oktató, kutató)

Kedves Gyetvay György!


Először is gratulálok nyílt leveledhez. Rendkívül okos, diplomatikus és igaz.

Leveled Vona Gábor megdöbbentően cinikus, de hála Istennek szemfelnyitóan őszinte válaszával együtt világosan megmutatja, hogy akik az igazi magyar őstörténetet hiszik, tudják, vallják, kutatják, írják, terjesztik, azok számára egyetlen párt sincs. Nincs párt, amelyik ezt felvállalná...Nem vállalja senki a szkíta-hun-avar-magyar őstörténetet, csak sasszéznak a politikai pártok a finnugorok, törökök, kazárok, mongolok, kazakok és még sok mindenki között, ide-oda vándoroltatják a magyarokat és elődeiket, de az igazságot messzire elkerülik. A Jobbik sem mer szembe szállni a kazár, türk, mongol, kazak stb. rokonságot alaptalanul erőltető és a magyarságot sértő elméletekkel. Szakács Gáborral hamar ki is kerültünk a Jobbik Atilla Népfőiskolájáról, amikor ott a magyarság Kárpát-medencei ősiségét bizonyítottuk a rovásírással. De nem a sértődöttség íratja velem a levelet, hiszen bár a hallgatósággal kölcsönösen tiszteltük egymást, a vezetés őstörténeti felfogásával semmiképpen nem érthettünk egyet, tehát néhány azóta történt közeledést elhárítottunk és el is fogunk mindaddig, amíg a Jobbik rovásírás szakértői - tehát a Gyetvay György által említett három személy, Hosszú, Rumi, Sípos nyilvánosan vissza nem vonják a Rovás infón terjesztett valótlanságaikat és bocsánatot nem kérnek, természetesen nem csak tőlünk, hanem a Magyarok Világszövetségétől és a solti értekezlet résztvevőitől is.

Egyetlen egyszer sem állt ki Jobbik vezetősége, sem a Magyarok Világszövetsége mellett, sem a solti rovás értekezleten részt vevő rovásírók mellett, sem mellettünk, amikor a Rovás infó nevű Jobbikos vagy Jobbik közeli honlapon súlyos valótlanságok, félrevezető tartalmak és sértések jelentek és jelennek meg azok ellen, akik nem vállalták a kazáros Unicode beadványt. Elég néhány kommentet elolvasni, hogy ezek a félrevezető tartalmak, valótlanságok milyen hatásosan és veszélyesen befolyásolják azokat, akik nem látnak a színfalak mögé.

2014/10/2

A teljes levél itt olvasható: MVSZ Sajtószolgálat, 8394/141003

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4: Takáts Gyuláné tanár,
rovásírás oktató

...A rovásírás megrontóiról már pár évvel ezelőtt szóltam, amikor rovásírást tanítottam és ajándékba az Egri Csillagok c. könyvet kaptam a tanítványoktól. Sajnos nekik is el kellett mondanom, hogy rossz a betűk formája - és x, y, dz, dzs is megjelent a könyvben...

2014/10/3

5: Tisza András az első magyarországi, teljesen rovásírással írt újság kiadó főszerkesztőjének, rovásírás oktatónak levele:

Kedves Gyetvay György Gergely!


Jómagam szintén kezdetektől részt vettem a székely-magyar rovásírás számítógépes szabványosítási folyamatában és csak megerősíteni tudom a nyílt leveledben leírtakat. Kiegészítésként csupán annyit tennék hozzá, hogy kezdetben még én is bíztam a három személy jó szándékú munkájában, de idővel rájöttem, hogy a tevékenységük nem szól másról, mint a folyamat megakasztásáról. Miután látták, hogy ez nem megy, mindent elkövettek, hogy olyan elméleteket kreáljanak, ami elfogadhatatlan minden reálisan gondolkodó magyar ember számára.

A Jobbik által szervezett Atilla Király Népfőiskola előadói sorába engem is meghívtak, de a negyedik előadás előtt egy nappal kaptam a Fejér megyei Jobbik szervezőjétől egy telefont, miszerint "érdeklődés hiányában" a foglalkozásokat megszüntették. Csak erről a résztvevőket elfelejtették értesíteni. Engem az előadás napján a hallgatóságból többen hívtak telefonon, hogy miért nem vagyok ott mert "tele van a terem és várnak". Ebből is látszik, hogy nem csak Szakács Gábort ebrudálták ki az oktatók közül, hanem következetesen mindazokat, akik nem az ő idegen szívű agyalmányaikat tanították.

A Jobbik hozzáállását a nemzeti kérdésekhez jól bizonyítja a bodajki Jobbik alapszervezet által állított rovástábla avatásának esete. Azt tudni kell előzményként, hogy ekkor már több alkalommal meghívtak magukhoz rovást tanítani. Így meghívtak az avatásra is, hogy pár mondatot szóljak a témáról. A tábla az a bizonyos "szabvány" pléhtábla, ami tudvalevőleg a Sipos László, Rumi Tamás, Dr. Hosszú Gábor üzletivállalkozása. Úgy voltam vele végül is ez is rovás, hát részt veszek az avatáson. Nálam a felháborodás érzése akkor keletkezett, amikor a Jobbik megyei képviselője hosszasan ecsetelte, hogy ez az általuk indított és szervezett rovástábla állítási mozgalom, milyen jó dolog is valójában. Az ünnepség utáni baráti pogácsa evés közben nem átallottam felhívni a Jobbikos képviselő úr figyelmét, hogy a rovástábla állítási mozgalmat nem ők, hanem a Magyarok Világszövetsége indítványozta és ehhez ők legfeljebb csatlakozhatnak, de nem ők kezdeményezték. Azóta ide se hívtak többet!

2014/10/9

A teljes levél itt olvasható: MVSZ Sajtószolgálat 8400/141009


. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A levelek hatására a lejárató, valótlan, durva tartalmak egy része eltűnt a Rovás.info-ról, de letagadni nem lehet, mert van olyan rovásíró, aki folyamatosan kigyűjtötte és közjegyzőnél letétbe helyezte.

Friedrich Klára

Jegyzetek:
Joó Ádám összefoglaló levele: Mi is zajlik a rovásírás körül? (MVSZ Sajtószolgálat: 7567/120702)
Magyarok Világszövetségének Hírlevelei: MVSZ Sajtószolgálat: 7561/120622, 7563/120707, 7571/120714, 7599/120906, 8186/140125,
Szakács Gábor: Kőbe vésett szabvány (Magyar Demokrata, 2008/7/30)
Szakács Gábor: Kinek az írása (Magyar Demokrata, 2011/18)
Szakács Gábor: Az ómagyar írás győzött (Magyar Demokrata, 2014/10/15)
Szondi Miklós: Az egységes rovás (Solt, 2012)



Link
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Szakács Gábor : Az ómagyar írás győzött
  2014-10-26 06:24:53, vasárnap
 
  Az itt következő írásban a magyar rovásírás helyett Unicode-beli nevének, az Old Hungarian-nek fordítása szerepel, mivel a cikk eredetileg angolul készült. Az angol kifejezéssel egyet értünk, de magyar változatát, az ómagyar írás-t nem kötelező használni, mi magunk, ahogy eddig tettük Forrai Sándort követve, továbbra is magyar rovásírásnak fogjuk nevezni. (Sz. G. - F. K.)

"Az angol név "old" szava az írás régiségére, a magyar nyelv írása kapcsán a latin betűkkel szemben elvezett történelmi elsőbbségére utal. Mivel ezt az írást ma is egy számottevő közösség használja, ezért kortárs írásnak minősül."

ISO/IEC JTC1/SC2/WG2 N4268R - A keresőbe másolva ezen az elérhetőségen olvasható a győztes beadvány a világhálón


Link





Az ómagyar írás 2015 júniusában jelenik meg a Unicode rendszerben, a fejlesztési munka azonban már megkezdődhet, magam pedig a betűtípusokon dolgozom - mondta a Magyar DemokratánakMichael Everson, a világ írásrendszereinek szakértője.

Köszönjük a segítségét, melynek következtében másfél évtizedig tartó egyeztetés után az úgynevezett rovásírást "Old Hungarian" néven elfogadta a Unicode Technikai Bizottság és az ISO/IEC JTC1/SC2/Working Group2nemzetközi szabványosítási munkacsoport, ami azt jelenti, hogy a világ hivatalosan bejegyzett írásai közé került.Volt már feladatai között olyan, ami ilyen sokáig tartott?

Eddigi munkám nagyobbrészt a történelmi és modernkori kisebbségi írások támogatása volt. Némelyiket könnyebb, másokat nehezebb volt kódoltatni, olykor a technikai nehézségek jelentettek akadályt, máskor az azt használó közösség egy részének vagy egészének hozzáállása. Az ómagyar írás elfogadtatása bizony sokáig tartott, ahogyan a tangut-é, nusu-é, föníciai, sőt az egyiptomi hieroglifáké is.

Hány beadvány érkezett Magyarországról?
Tizennégy előterjesztés a kódolási tárgyalás magyar résztvevőitől érkezett, továbbá kilencet én adtam be Szelp Szabolccsal, kettőt Deborah Anderson, a Script Encoding Initiative (Iráskódolási Kezdeményezés) munkatársa, míg két rögtönzött ad hoc bejelentést az ISO/IEC JTC1/SC2/WG2 csoport.

Ezeket hogyan fogadták a döntnökök?
A két technikai bizottság, az Unicode Technical Committee és az ISO/IEC JTC1/SC2 Working Group 2 alaposan megvizsgálta az összes beadványt, hiszen ez a feladata. Az ad hoc bejelentések azt mutatják, hogy a két fő rivalizáló javaslatot azonos körültekintéssel vették szemügyre. Ezek egyikéről kiderült, hogy a másodikat is magában foglalja, ezért a mindkettőben megtalálható karaktereket ítélték kódolásra érettebbnek. A két technikai bizottság végül a Szelp Szabolcs munkatársammal közösen beadott, egyesített javaslatot választotta.

Ha jól tudjuk, ellenvetés nélkül. Mivel sikerült meggyőzniük a bizottságot?
Javaslatunkban hangsúlyoztuk, hogy a kódolás alapja három elsődleges forrásanyag lenne, ezek alapján állítanánk össze a neveket, jeleket és a karakterek sorrendjét. A másik javaslatban voltak olyan karakterek is, amelyeket nemrég találtak ki, és senki nem használja őket, megint más karakterek mellett pedig nem volt meggyőző tudományos érv. A mi javaslatunkban mindennek szilárd történelmi alapja van, a kisbetűket kivéve. Ezek, bár egyértelműen a XX. században találták ki, napjainkban nagyonis használatosak.

Kellett változtatniaa beadványon, mielőtt elfogadták?
Olykor a karakterneveken és sorrendiségen javasoltunk némi változtatást azért, hogy konszenzusra jussunk. A 2012-es javaslat valóban különbözik a 2008-as közös beadványunkétól és az én igen régi, 1998-as javaslatomtól.

Mikor lesz használható a szabvány?
Mivel az összes technikai szavazás lezajlott, a kódrendszer már végleges. Nem tudom biztosan, hogy mikor lesz a Nemzetközi Szabványügyi Testület szavazásának végső, hivatalos időpontja, de rövidesen. Az ómagyar írás 2015 júniusában jelenik meg a unicode rendszerben, a fejlesztési munka azonban már megkezdődhet, magam pedig a betűtípusokon dolgozom.

Mi történik, ha valaki a nem elfogadott alakot használja és terjeszti a jövőben?
Senki nem szankcionálhatja a szabványtól való eltérést. Az ómagyar írás használóinak érdekében jött létre, és ha alkalmazása nem igazodik a szabványhoz, nem szolgálja a szélesebb közösség érdekét sem.

Bár magyarok kérték fel, a Szondi Miklós által összehívott solti értekezleten mégis megtámadta egy csoport az ön által készített szabványt, mondván, hogy ön amerikai, ezért megoldása "idegen".
Az általam írt javaslatok a legerősebb és legfontosabb forrásokon alapulnak. Ezek: a Nikolsburgi Ábécé, a Marsigli-féle Rovásnaptár és Telegdi János Rudimentája. Melléjük vettünk néhány XX. századi kiterjesztést, amelyeket Forrai Sándor népszerűsített és széles körben használatos. Volt egy amatőr csoport Magyarországon, amely sok új betűt szeretett volna feltalálni, de érveik nem voltak meggyőzőek. Azok egy részét is olvastam, amit a világhálón rólam írtak, többségük azonban ostobaság. Tény, hogy Amerikában születtem, és 26 éves koromban települtem át Írországba, de nem gondolom, hogy ez okot adhat a támadásokra. Az írásrendszerek szakértőjeként sok írás kódolásában vettem már részt, és mivel ez a jártasság értékes, örülök, hogy éppen ezzel járulhattam hozzá az ómagyar írás befogadásához. Sajnos a Szondi Miklós által szervezett tanácskozáson nem tudtam részt venni.

Sokak véleménye szerint az igazi magyar szabvány igazolja Friedrich Klára feltevését, mely szerint az alaki hasonlóság alapján feltételezhető a Tordos-Vinca időszak jelei és a magyar rovásírás folytonossága.
Dolgoztam Marija Gimbutassal, akit nagyon érdekeltek a kárpát-medencei jelek. Ezeket mindig "elő-írásnak" nevezte, és tudta, hogy ha nyelvi tartalmuk volt is, azt lehetetlen megismerni. A Tordos-Vinca időszakban beszélt nyelv nem volt sem indoeurópai, sem uráli, és lehetetlen megmondani, hová tartozott. Ha egy írást nem fejtettek meg és nem ismert, akkor nem lehet tudományos alapon kapcsolatot feltételezni a Krisztus előtti évezredek és a kora középkor között pusztán a jelek felületes hasonlóságai alapján. Eddigi kutatásaim során nem találtam arra utaló jelet, hogy az ómagyar írás a Kárpát-medencében született volna. Mind a jelek szerkezetéből, mind a fonetikai kapcsolatokból világosan látszik, hogy az ótörökkel áll kapcsolatban, ami azt jelenti, hogy a nagy arámi íráscsalád tagja.

Miért kezdett el foglalkozni a magyar rovásírás Unicode-kódolásával? Kedveli a magyar írásműveltséget?
Az ómagyar írás már akkor bámulatba ejtett, amikor először találkoztam vele. A rovásírása germán rúnákra hasonlít, a kettő fejlődéstörténete azonban nagyon is eltérő. Fontos számomra, hogy a világ írásait kódolják, beleértve az Európában történelmileg jelentőseket, ezért segítettem az ogham, a runaírás, az óitaliai, ópermi és most az ómagyar írás esetében. Úgy vélem, hogy a kódolt írások legfontosabb haszna a nyelv és a történelmi dokumentumok tanulmányozása. Nagyon izgalmas és bátorító ugyanakkor az ómagyar írás megújult használata napjaink Magyarországán, valamint az a munka, amit Friedrich Klára a fiatalok körében végez.

Egyesek azt állították, hogy az Old Hungarian kifejezés magyar fordítása a kihalt, miközben a "my old lady" az angolban sem elhunytat, hanem egy korábbi barátnőt jelent, aki még él. Az említett híres archeológus, Marija Gimbutas szintén az Old Europe, azaz "régi Európa", míg a XVII. században élt magyar tudós, Bél Mátyás az "alt ungarisch" kifejezést használta.
Attól tartok, hogy bizonyos, az ómagyar írás beemelésével kapcsolatos tevékenységek nem technikaiak vagy tudományosak voltak, inkább túlzottan nemzeti és politikai szempontokon alapultak. Ezeknek semmi közük egy történelmi írásrendszerhez, a "régi" tehát sok esetben inkább ideológiai, mint tudományos célokat szolgált. Angolul az Old Hungarian olyan írás, amelyet valaha emberek használtak, jóllehet nem tudjuk, hogy mennyien, azt viszont igen, hogy Európa ezen időszakában a legtöbben nem voltak írástudók. A New Hungarian írást a latinból vették át a magyarok, míg az Old Hungarian rovásírást Közép-Ázsiából hozták a Kárpát-medencébe, és elég nyilvánvalóan az ótörökkel állt közeli kapcsolatban. Az "elég nyilvánvaló" kifejezést szó szerint értem, mivel a nyelvtudománynak köszönhetően képesek vagyunk meghatározni az írásrendszerek közötti kapcsolatot, márpedig az ótörök és ómagyar között sok a hasonlóság. Különösen izgalmasak az ómagyar prenazális mássalhangzó-újítások, amelyek rendszeres fonémikus analízist mutatnak, ami igen kifinomult, és a magyarok büszkék lehetnek rájuk. Csak önökön múlik, hogy minek nevezik ezt az írást angolul, aminek a nemzetközi szabványban elfogadott neve: Old Hungarian.

Magyarországon néhány órában már taníthatják az iskolák az ómagyar vagy másképpen rovásírást, a UNICODE döntése óta pedig még inkább tehetik. Nemzetközi elfogadása valódi sikerének tekinthető.
Ennek nagyon örülök. Ehhez kapcsolódik, hogy kiadtam Lewis Carroll Alice's Adventures in Wonderland című könyvét Szilágyi Anikó nagyszerű magyar fordításában (Aliz kalandjai Csodaországban). Tervezem, hogy megjelentetem ómagyar írással is.


Link
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Friedrich Klára : Felvidéki rovásírásos emlékek
  2014-09-28 18:42:18, vasárnap
 
  Szeretettel ajánlom mindenki figyelmébe Friedrich Klára legújabb könyvét, a Felvidéki rovásírásos emlékek-et.

A rovásemlékek bizonysága szerint az ősi magyar rovásírás az egész Kárpát-medencében használatos volt.
Felvidékről is van annyi rovásemlékünk, hogy ezt kimondhassuk. Ez Friedrich Klára tanulmányának célja, ennek alátámasztása.

A 72 oldalas könyvecske tartalmazza az eddig előkerült felvidéki rovásemlékek leírását sok ábrával, valamint azon
felvidéki személyiségek munkásságának rövid ismertetését, akik nemzeti írásunkkal foglalkoztak.

Kapható a Magyar Menedék, Szkítia, Aranyvár könyvesboltokban, ára: 1500 ft.


Link

Most fejeztem be ezt a könyvet,melyből sok új ismeretre tettem szert.

Meghatóak Friedrich Klára könyvének záró gondolatai:

"Célom volt Erdély, Székelyföld rovásemlékei mellé felsorakoztatni a Felvidékieket is, ezzel a Kárpát-medence
művelődéstörténeti egységének bizonyítása, mely egység minden történelmi csapás és szétszakítottság ellenére kimutatható.
Bár a munka fáradságos és aprólékos, de ajánlom a fiatalabb rovásíró nemzedéknek Kárpátalja, Délvidék, Őrvidék rovásemlékeinek összegyűjtését és közreadását, mert nagyon fontos nemzetünk egysége szempontjából. "

Ipoly Arnold írta 1854-ben:

"Majd csak akkor fogjuk ezen emlékeinket is megkívánni, ha majd nem lesznek. A végső percz azonban, melyben valamit tenni kellene értök, ha nem akarjuk, hogy végleg elpusztuljanak, már itt volna... Mert azon nemzet, mely emlékeit veszni hagyja, azzal saját síremlékét készíti. "

TERJESSZÜK HÁT SZÉLES KÖRBEN! KÖSZÖNÖM!





A borítólapon a Bél Mátyás ábécéje látható.
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Friedrich Klára : Rovásírás és diszlexia
  2014-09-09 06:04:04, kedd
 
  Az írást az Olvasás Világnapja alkalmából tesszük közzé. Az eredeti 2004-ben készült és kis mértékében eltérő változata a Kőbe vésték-fába rótták c. könyvben jelent meg, 2005-ben.
Mivel az olvasás minden más tantárgy megértésének alapja, különösen oda kell figyelni szülőnek, tanárnak az itt jelentkező gondokra. Felmerül a kérdés, kevesebb lenne-e ezen a területen a nehézség, ha megőrizhettük volna ősi írásunkat, ugyanúgy, mint a japánok, kínaiak, görögök, oroszok....

Mivel közel negyven évet gyógypedagógusként, logopédusként dolgoztam, ebből a szempontból szeretném megvilágítani a helyzetet. Ehhez szükséges mind az olvasás és írászavarokról, mind a rovásírásról néhány alapvető ismeret közlése.

Nézzük először a sajnos közismertebbet, az olvasás-írás-helyesírás zavarait. A szakirodalom ezeket görög-latin öszvérszavakkal, dyslexia, dysgraphia (a továbbiakban diszlexia, diszgráfia) néven tárgyalja.
Hazánkban a diszlexia kutatásával, leírásával, javításával legalaposabban Meixner Ildikó pszichológus-gyógpedagógus foglalkozott. 1956-tól a Logodi utcai gyermek ideggyógyászaton vizsgált kisegítő iskolai áthelyezésre javasolt gyermekeket és megállapította, hogy nagy részük ép értelmű, csak nem tud olvasni. A saját maga által kialakított módszerrel megtanította őket és így maradhattak az általános iskolában. Eljárását folyamatosan fejlesztette, feladatgyűjteményt állított össze, ezekből alakította ki a mindmáig legtökéletesebb, Játékház elnevezésű tankönyvcsaládot. Olvasástanítása a magyar nyelvnek legjobban megfelelő hangoztató-elemző-összetevő módszeren alapul, nagy súlyt fektet a helyesen írás szempontjából elengedhetetlen szótagolásra és a szókincsfejlesztésre is.
A diszlexia szakirodalma az utóbbi években mind hazánkban, mind külföldön hatalmasra duzzadt. Az olvasászavar tüneteit Meixner Ildikó alapján ismertetem: betűtévesztések; betűkihagyások és betoldások; szótagkihagyások és betoldások; megfordítás (pl. el helyett le); a gyermek találgat, de rosszul; többször belekezd egy szóba; jelentősen késik a betűk összeolvasása; az olvasás üteme lassú; először magában, vagy félhangosan elolvassa a szót; nem érti meg a szöveget. Egyéb kísérő tünetek is jelentkeznek: fejletlen ritmusérzék, ügyetlen finommozgás, kialakulatlan jobb- és balkezességből, azaz kialakulatlan kézdominanciából adódó tévesztések, rossz tájékozódás térben és időben.

A diszgráfia - írászavar tüneteit Adorján Katalin gyógypedagógus-logopédus így foglalta össze: rossz kéztartás; rossz ceruzafogás; görcsösség; erős-átütő
nyomaték; töredezett lendület (gyakran és ok nélkül felemeli a kezét a papírról a gyermek); együttmozgások; lassú tempó; elégtelen sorkövetés (hol a vonal alá megy, hol fölé); változó betűnagyság; a betűk dőlésszöge is változó; a betűket egyszerűsítik, vagy torzítják; hiányoznak vagy torzulnak a betűkapcsolások; a hibákat nem radírozzák, hanem átírják, összefirkálják; keverik a nyomtatott és írott betűket; nagyszámú a betűtévesztés; elhagynak
betűket és szótagokat; módosítják a tollba mondott szöveget; helyesírási készségük gyenge.

A diszlexia és a diszgráfia kialakulásáért a hazai és külföldi szakemberek számos okot tartanak felelősnek: az agyi beszédmozgató központ működési zavarát, az emlékezet fejletlenségét, szegényes szókincset, megkésett beszédfejlődést, halmozott gyerekkori betegségeket, öröklést, a látó- és térérzékelő agyi rendszerek hibáit...
Felmerült az is, hogy különösen azok a gyermekek hajlamosak a diszlexiára, akiknek anyanyelve fogalmakat (pl. a kínai), vagy szótagokat (pl. a japán) jelölő írásjeleken alapul. A kínai, japán és amerikai gyermekek összehasonlító olvasásvizsgálatai nem igazolták ezt. Hazai szakemberek - Csabay Katalin, Adamikné Jászó Anna és Gósy Mária - arra mutattak rá, hogy az 1978-as tanterv, amely amerikai vonásokat vezetett be az olvasás tanításába (szóképeket olvastatott, a hangos olvasással szemben a néma olvasást erőltette és eltörölte a szótagolást, valamint az olvasástanítást megelőző beszédfejlesztést) gyermekek tömegeinél eredményezett egy életre kiható zavart és elvette tőlük az olvasás-írás örömét.

Meixner Ildikó meghatározása szerint: ,,Dyslexiának nevezzük azt a jelenséget, ha egy gyermek az olvasás-írás tanulásában jóval elmarad azok mögött az elvárások mögött, amelyekre intelligencia szintje és a tanulásba fektetett erőfeszítések feljogosítanak."
Itt kell megjegyezni, hogy nagyon fontos elkülöníteni egymástól a valódi diszlexiát és egyéb, az olvasás-írás területén jelentkező zavarokat. A valódi diszlexia a népességben nem haladja meg a 2-3 százalékot. Csabay Katalin a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vezetője az ,,Áldiszlexia, mint korunk járványveszélye" című írásában a következőkben látja annak okait, hogy az olvasási nehézségekkel küzdő gyermekek száma 20-30 százalékra duzzadt:

1. A kisgyermekkel a szülei, a környezetében élők nem beszélgetnek eleget
2. Korai beiskolázás, amikor a gyermek testileg-lelkileg éretlen, pl. nem alakult ki még a szem egy pontra tartós fixálásának képessége, a hangok finom megkülönböztetésének képessége, a figyelem, az érdeklődés, a türelem, amely képessé teszi a gyermeket arra, hogy a tanórákon fegyelmezetten üljön a padban.
3. Az 1978-ban bevezetett, angolszász területről átvett, globális olvasási módszer és tankönyvek, amelyek sem a magyar nyelv sajátosságait, sem a gyermek fejlődését nem veszik figyelembe.
Csabay Katalin az áldiszlexiára gyógymódot is ajánl: "Meséljünk és beszélgessünk minél többet gyermekünkkel".

Az olvasásra és az olvasottak megértésére irányuló felmérések alapján a legjobb eredményt azok a tanulók érik el, akiknek otthonában sok könyv, gyermekkönyv van, szüleinél is példát lát az olvasásra, valamint azok az országok, ahol magas az olvasás-írás és nyelvtan órák száma.
Magyarországon az utóbbi évtizedekben fokozatosan csökkentették az anyanyelvi órák számát. Az első osztályban heti 12 óra helyett már csak 8 órát tanulnak olvasni-írni gyermekeink, a második osztályban pedig ugyanilyen kevés, 8 óra az olvasás-írásra, nyelvtanra fordítható órák száma. Ez nem elegendő, legalább heti 10 órára lenne szükség, minden nap egy olvasás és egy írás órára, továbbá heti két felzárkóztató foglalkozásra. A kommunista gyökerű kormányzatok az óraszámcsökkentést azzal indokolják, hogy a magyar iskolarendszer tudománycentrikus, azaz a felsőoktatásra és nem az életre készít fel. Igazából az az alig titkolt cél van emögött, hogy a magyar gyerekből ,,melós", vagy kiszolgáló személyzet legyen, ne tanuljon tovább felsőoktatási intézményben, ne szerezhessen diplomát.

Nézzük most a magyarok őseinek írását, a rovásírást.
Történelmi hátteréről itt csupán annyit, hogy a legelső írásrendszerek közé tartozik. A rovásírás emlékei azt bizonyítják, hogy művelői nem csak fejedelmek és papok voltak, hanem a köznép, az asszonyok, még a pásztorgyerekek is. Tehát a latin írás felvétele előtt nem volt írástudatlan a magyarok elődei között olyan korokban, amikor még Nagy Károly frank császár sem tudott írni-olvasni.
A rovásírás általános használata a X-XI. században szorult vissza, amikor a latin betűs írást kellett átvennünk. 1184-ből maradt ránk a legkorábbi magyarországi latin betűs ábécé, az itt következő sorrendben: A, B, C, D, E, F, G, H, I, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, X, Y, Z, W
És itt kezdődtek a máig ható gondok. A latin ábécében ugyanis, amint látható, magyar nyelvünk 13 hangjára nem volt jel: TY, GY, NY, LY, SZ, ZS, CS, J, K, Á, É, Ö, Ü
Ezeknek csak a XVII - XVIII. században sikerült úgy ahogy összetákolni, összegányolni az írásjegyeit. A tákolás, gányolás nem túlzás, hiszen a TY a T-től, a GY a G-től igencsak különbözik mind a hangképzés helyében, mind a beszédszervek működésében. A gyümölcs szót csak így tudták leírni latin betűkkel: gimilc, az őt: wt (Halotti beszéd 1200-ból)
Magában a latin betűs ábécében is rendetlenség uralkodik. Az egymás mellé került betűk sem formailag, sem hangtanilag nem fejlődnek egymásból. Az olvasástanítás során sem lehet ebben a sorrendben oktatni a betűket. Nehezen sajátítják el a gyerekek a nyelvünktől idegen X, Y, W, Q használatát. Ezeknek írásbeli kötésében még a munkatankönyvek készítői is bizonytalanok.
A magyar nyelv beszédhangjait rovásírással lehet legtökéletesebben lejegyezni. Forrai Sándor tanár szerint a rovásírás együtt, párhuzamosan fejlődött nyelvünkkel, ezért van benne minden hangunkra jel. Idézzük fel a lényegesebb tudnivalókat:

A rovásírást jobbról balra kell írni, ez a legrégibb írásokra jellemző. Az egyiptomi szent vésetek, a hieroglifák nagy része, valamint az egyiptomi papi írás mindig, az ógörög és az etruszk írás pedig többnyire jobbról balra halad.
A rovásírás nagybetűkből álló írás, kisbetűs és írott formája nincs.
A jelek szépek, díszítésre is alkalmasak. A szavakat régen pontokkal választották el egymástól. A mai változatban hagyjunk szóközöket, ha sietünk, mert a pontozás, bár szépen díszíti, de lassítja az írást.
Mivel nagybetűs írás, nincsenek benne a latin betűk írott változatához hasonló betűkötések. Más jellegű betűkötések, úgynevezett ligatúrák azonban vannak, főként az egyenes szárú betűk alkalmasak erre.
A betűkötések nem kötelezőek, mindenki szabadon döntheti el, hogy teljesen kiírja a szavakat, vagy összerója.
A rovásírás más módot is kínál a rövidítésre: leggyakoribb magánhangzónk az E kihagyható, csupán a szó végén kell kiírni.
A rovásírás nagyon hamar megtanulható. Én 10-11 éves koromban tanultam meg, nagyjából két nap alatt. Van olyan felnőtt ismerősöm, aki másfél óra múlva a minta ábécé használata nélkül írt levelet. Rovásírás szakkör vezetői tapasztalatom az, hogy a 3-4. osztályos gyerekek 4-5 szakköri foglalkozás alatt megtanulják.
A rovásírás használatát csak a 4. osztálytól ajánlom, miután a latin betűs írás automatizálódott és megfelelő ütemben megy tollbamondás után. Első osztályos tanulókat egyáltalán ne oktassunk rovásírásra, mert ebben az időszakban az a fontos, hogy a latin betűk használatát minél tökéletesebben elsajátítsák, hiszen ennek segítségével szerzik ismereteiket, ebből kapnak osztályzatot.

A gyerekek az osztályfőnökökkel való megbeszélés alapján és a szülők engedélyével jártak a szakkörre. A latin betűs olvasás-írásban való megtorpanásról, netán visszaesésről sem az osztályfőnököktől, sem a szülőktől nem hallottam.
Két, szabályokat, ábécét, írásmintákat, feladatokat tartalmazó gyakorlófüzetet, majd egy tankönyvet állítottam össze, amelyet szakköri ötletárral is kiegészítettem. Ezekből 10-11 éves kortól mindenki önállóan, tanfolyam nélkül is megtanulhatja a rovásírást.
Mind logopédiai, mind rovásírás oktatói tapasztalataim alapján állítom, ha gyermekeink rovásírással tanulhatnának, nagy mértékben csökkenne az olvasás-írás zavaraival küszködők száma. Ezt a következőkre alapozom:

1. A rovásírásnál csupán egy fajta (nagybetűs) betűtípust kell megtanulni a gyermeknek, a latin betűs írásnál négy fajtát (kisbetű, nagybetű, írott, nyomtatott).
2. A rovásbetűk használatánál sokkal ritkábban fordulnak elő betűtévesztések, mert a betűk jellegzetesek, könnyen megjegyezhetők, kevésbé hasonlítanak egymásra.
3. A betűk tanítása, a betű fejlődését követve haladhat a legegyszerűbbtől a nehezebbekig.
4. A gyerekeknek egyáltalán nem jelent gondot jobbról balra írni, sőt ez elősegíti az irányok tudatosítását. A balkezesek könnyebbségről számolnak be, mert így nem takarják kezükkel a leírt betűket. A jobbkezesek helyzete sem nehezedik, mert a rovásírás nem folyóírás, így felemelhetik rövid időre a kezüket, ha ellenőrizni kívánják a szöveget.
5. A rovásírás betűi vizuálisan könnyebben felfoghatók, elemezhetők, ezáltal hamarabb bevésődnek. A latin betűs olvasás-írásnál nagy nehézséget okozó TY, GY, NY, LY, SZ, ZS, CS-t itt egy jellel fejezzük ki.
6. Nem csak vizuálisan, hanem tapintással is jobban felismerhetők a rovásjelek. Ezt a következő játékos gyakorlat is bizonyítja: ha a betűtanulás időszakában elkészítjük a rovásbetűket és a latin betűket gyurmából, vagy só-liszt gyurmából, majd letakarjuk, a gyerekek tapintással hamarabb felismerik a rovásbetűket, annak ellenére, hogy a latin betűket már két-három éve tanulják.
7. Az írott latin betűk kapcsolásai, betűkötései elbizonytalanítják a gyerekek egy részét, írásuk görcsössé válik. Rovásírásnál nincsenek betűkötések, nem okoz töredezettséget, ha a ceruzát, tollat felemelik a papírról. A nyomtatott és írott betűk keverése is kiküszöbölődik. Könnyebb az azonos betűnagyságot tartani.
Bár nehéz elfogultság nélkül írnom őseinknek erről a becses szellemi hagyatékáról, de ha igazságos akarok lenni, fel kell sorolnom néhány olyan jellemzőt is, amely gondot okozhat.
1. Mivel a rovásírás betűi egyforma nagyok, a szöveg tagolatlansága nehezíti az egyszerre nagyobb terület átfogó felismerését, ezzel lassítja az olvasást. Ennek elkerülésére a mondatok kezdőbetűit és a tulajdonneveket kiemelhetjük nagyobb betűmérettel. Erre rovásemlékeink között és Forrai Sándor tankönyvében is van példa.
2. Fokozottan kell ügyelnünk a szavak közötti megfelelő távolságra, hogy jól láthatóan elkülönüljenek egymástól. Ha van rá időnk és díszesebb szöveget szeretnénk készíteni, a szavak közé hagyományosan négy, három, kettő, vagy egy pontot tehetünk.
3. Nem tagadhatjuk, hogy a rovásírás lassúbb, mint a latin betűs folyóírás, de természetesen ez is gyakorlat kérdése. A folyóírásnál az ide-oda kerekítgetés, a visszatérés az ékezetek kirakására szintén lassító tényező. De miért kell nekünk folyton rohanni, mindent egyre gyorsabban és kapkodva csinálni? Ha nem a televízió ostoba műsorai előtt ücsörgünk, akkor jut időnk kézzel, sőt rovásírással megírni egy levelet, amely sokkal személyesebb és emberibb, mint egy e-mail, azaz villámlevél. A rovásírás átlagosan kétszer annyi időt vesz igénybe, mint a latin betűs írás.
Nézzük pl. a Toldi gyönyörű első szakaszát Arany Jánostól, mely nyolc sor:

Mintha pásztortűz ég őszi éjszakákon,
Messziről lobogva tenger pusztaságon:
Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem
Majd kilenc-tíz ember-öltő régiségben.
Rémlik, mintha látnám termetes növését,
Pusztító csatában szálfa öklelését,
Hallanám dübörgő hangjait szavának,
Kit ma képzelnétek Isten haragjának.

Számítógépbe gépelve 80-100 másodperc. Latin betűvel folyóírással 170 másodperc. Rovásírással 330 másodperc (kézzel).
De ne érezzük ezt időveszteségnek! Érezzük megbecsülésnek őseink hagyatéka iránt, érezzük pihentető, üde, zöld szigetnek a kíméletlen, gépies rohanásban, érezzük felemelő elfoglaltságnak! Továbbá, ha ügyesen alkalmazzuk a betűösszerovásokat, és az E kihagyását, jelentősen csökkenthető a különbség a két írás sebessége között.
Végül felmerül két kérdés, mi lehet a célja ma egy ilyen régi írás megtanulásának, gyakorlásának és hogyan építhetjük be az oktatás mindennapjaiba a latin betűs írás mellé?
A cél saját történelmünk, régi műveltségünk alaposabb megismerése
és megtartása, megőrzése a feledéstől. A kínaiak, japánok, héberek, görögök, oroszok büszkén használják a miénknél sokkal fiatalabb, saját betűiket tankönyveikben, utcanév tábláikon, épületeiken. Ha valaki állampolgárságukat szeretné felvenni, elsődleges szempont nyelvük, történelmük, írásuk ismerete. Nekünk is büszkének kéne lennünk erre a történelmi hagyatékra és megkövetelni a tiszteletét.

Az iskolákban 4. osztálytól felfelé meg kéne ismertetni a rovásírás ábécét és megkívánni, hogy a tanulók legalább a nevüket le tudják írni őseik betűivel. A történelem órákon ismertetni lehetne a rovásírás legfontosabb emlékeit. Minél többen sajátítják el a rovásírást, annál nagyobb az esély az eddig még megfejtetlen rovásemlékek jelentésének megismerésére, amely segíthet történelmünk tisztázatlan kérdéseinek megválaszolásában.
Tapasztalataimat tehát úgy összegezném, ha megtarthattuk volna őseink nyelvünk hangjaihoz alkalmazkodó írásjeleit, akkor nem keserítenék meg gyermekeink életét azok az olvasás- és írászavarok, amelyek a magyar nyelv sajátosságaihoz nem illő betűkből és olvasástanítási módszerekből adódnak.

Tehát az áldiszlexiások 20-30 százalékos csoportja megszűnne és
ezek a gyerekek is vidáman írnának, olvasnának. A valódi diszlexiás gyermekek 2-3 százalékos aránya bizonyára továbbra is megmaradna (mint minden átlagtól való eltérés aránya a népességben), de helyzetük sokkal könnyebb lenne a rovásírás ismertetett tulajdonságaiból következően.
Gyermekeink számára tehát mindenképpen hasznos, tanulási képességeket, értelmességet, emlékezetet, nemzeti öntudatot fejlesztő elfoglaltság a rovásírás használata. Sajnos a köz intézményekben (hivatalok, országgyűlés, stb.) visszatérni őseink írásmódjához már lehetetlen, kivéve az oktatási intézményekben való ismertetését, tanítását. Jelenleg a cserkészeknél és iskolákban rovásírás szakkörökön oktatják. Másik terjesztési lehetőség, a Székely Nemzeti Tanács felhívása a rovásfeliratos helységnévtáblák felállításáról. Gyermek és felnőtt számára egyaránt nemes feladat és izgalmas szellemi kihívás e sokezer éves műveltségi kincs megismerése, használata, megőrzése és továbbadása.

Az írás megjelenése óta, az utóbbi 10 évben sikerült megvalósítani a 2004-ben felvetett két feladatot. Szakács Gábor szakmai érvekkel alátámasztott beadványaival megnyerte két jeles oktatási szakember támogatását, így a rovásírás választható tanórai anyagként bekerült a Nemzeti alaptanterv Hon és népismeret tantárgyának (5-8. évfolyam) 3. fejezetébe, melynek címe: Örökségünk és hagyományaink. Ezen belül az 1. pont Az ősi magyar kultúra hagyatéka. (Megtekinthető: Magyar Közlöny, 2012/66. számában, a 10722. oldalon.) Ezen fejezetcím alatt oktatható a Hon és népismeret tantárgyon belül.

A hagyományőrző közösségek által felállított egyedi, faragott vagy festett rovástáblák száma jelenleg 55 és továbbiakat terveznek.

Kiegészítés: 2014/9/7

Irodalom:
Dr. Meixner Ildikó: Én is tudok olvasni I-II. (Tankönyvkiadó 1987)
Dr.Meixner Ildikó: A dyslexia prevenció, reedukáció módszere (1993)
Dr. Meixner Ildikó: Játékház - tankönyvcsalád (Nemzeti Tankönyvkiadó)
Adamikné Dr. Jászó Anna-Dr. Gósy Mária: Hagyomány és újítás az olvasástanításban (Fejlesztő Pedagógia, 2001)
Adorján Katalin: A dysgraphia tünetei (Beszédgyógyítás 1993/1.)
Dr. Csabay Katalin: Az áldiszlexia, mint korunk járványveszélye (Fejlesztő Pedagógia, 2001)
Dékány Judit: Kézikönyv a diszkalkulia felismeréséhez és terápiájához (1998)
Dr. Gósy Mária: Az olvasási nehézség és a diszlexia határa (Fejlesztő Pedagógia, 2001)
Hornyákné Tarnai Klára: Betűsuli I, II. (Logopédiai Kiadó, 1998)
Marosits Istvánné: A diszlexia veszélyeztetettség jelei az óvodás korban (Fejlesztő Pedagógia, 1992/1-2)
Nagyné Dr. Réz Ilona: Téri tájékozódás (Fejlesztő program, 1996)


A Forrai Sándor Rovásíró Kör honlapja :


Link


 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Új rovásemlék került elő Maroshévíz környékéről!
  2014-07-12 22:36:52, szombat
 
  Új rovásemlék került elő Maroshévíz környékéről!

írta: Friedrich Klára

Czirják Károly maroshévizi író, újságíró, helytörténész a szkíta-hun írást, közismert nevén, a rovásírást is szívügyének tartja. Több cikke jelent már meg a Honlevélben, a Magyarok Világszövetségének lapjában is. Azt teszi, amire mindenkit bíztatni szoktam, mindenütt figyeljenek fel régi karcolatokra, vésetekre, írásokra - fényképezzék le, rajzolják le, tegyék közzé, mielőtt lába kél.





Az egész deszka első oldala

Most egy Maroshévíz közelében lévő, 100-120 éves ház padlásán előkerült rovásos deszkáról küldött fényképeket, méreteket és megfejtést is. A deszka juharfa, 81 cm. hosszú és 12 cm. széles. Czirják Károly szerint az A és B képen a deszka eleje, a C képen a hátoldala látható, valamint a betűket nem vésték, hanem égették a felületbe. Feltételezi, hogy orgona hajtó vagy szövőszék része lehetett.




A kép: A deszka elejének jobb oldali része




B kép: A deszka elejének folytatása




C. kép: A deszka hátoldala

Czirják Károly barátja, Rebendics Erik, szintén Maroshévízről, Forrai Sándor: Küskarácsontól Sülvester estig c. 1985-ben megjelent könyvének segítségével a következőképen olvasta el a deszka feliratát:

Első oldalon, A képen: ÉDES
Első oldalon, B képen: ESKÜDSZÜK
Jelentése: Édes, esküszünk.

Hátoldalon, C képen: DEZSŐ ÉS ÉDES SZÖVE
Jelentése: Dezső és édes szíve

Véleményem szerint azonban a felirat a deszka működésével, feladatával függ össze. A deszkán a széle mellett nem kézzel készített kis rovátkák vannak, egyenletességük arra utal, hogy valamilyen gépezet működése, súrlódás közben keletkeztek. Az első oldalon 10 vagy 11 betű van, a hátoldalon pedig 7.

A betűk jellege és az írás irányának különbözősége alapján feltételezem, hogy nem ugyanaz a személy készítette az első és a hátoldal feliratait.

Saját megfejtésem:

Első oldalon, A. képen: K-D összerovás, azaz aKaD.
Első oldalon, B. képen, jobbról-balra: SZ, K-D összerovás, SZ, A vagy A(Á)-S összerovás. Tehát: SZAKADSZA vagy SZAKADSZÁS.
Első oldalon B. képen a bal oldali 3 betű a kapocs alakú K alapján balról jobbra halad, de végül is mind a két irányból ugyanaz az eredmény: SZaKaSZ (még latin betűvel is). A K betű két oldalán azonban határozott, tehát nem véletlenül odakerült két pont van, ami megkérdőjelezi a SZAKASZ olvasatot. Így inkább SZ.K.SZ. névjelnek tartom.

Az összerovásoktól függően 10 vagy 11 betű van az első oldalon.

Az első oldalon véleményem szerint a következő olvasható: AKAD, SZAKADSZA SZ.K.SZ. Vagyis a deszka akad, sőt kiszakít valamit, tehát igaza lehet Czirják Károlynak, hogy szövőszék tartozéka lehetett. S ha szövőszékről van szó, továbbá az első és a hátoldal írásának jellege eltérő, feltételezem, hogy maga a szövőnő rótta fel az első oldalra az emlékeztetőt. Ebben az esetben az SZ.K.SZ névjel az övé.

Hátoldalon, C képen balról jobbra halad a felirat, melyet nem ugyanaz a kéz rótt, mint az első oldalt. Hét betűből áll, három összerovás is van benne: V-I, G, D-O, D-O. Olvasatom egy név: VÍG DODÓ

A deszka értelme szerintem: A Víg Dodó (Víg József) által készített szerkezetnek e részét, ezt a deszkát az SZ. K. SZ. névjelű szövőnő használhatatlannak ítélve kivette, félretette javítási szándékkal, gondosan feljegyezve rá, hogy mi a hibája.

Megfejtésem megismerése után Rebendics Erik új olvasatot küldött az A és B képről:

A képen: DeSZKa
B képen: SZaKaD SZeG SZuR RoSZ

Nagyon jó ötlet, hogy a K betűt közrevevő két rövid vésetet R betűként értékelte.

A deszka hátoldalán, a C képen jobbról balra haladva: DeZSO DeZSO eS SZIVe.
Jelentése: DEZSŐ DEZSŐ ÉS SZÍVE (vagyis szerelme)

A deszka jelentősége, fontos művelődéstörténeti értéke: újabb bizonyíték arra, hogy 100-120 évvel ezelőtt még magától értetődően, a mindennapokban is használták a rovásírást, Maroshévíz környékén, Székelyföldön.

A fényképeket Czirják Károly készítette.

2014 június


Link
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Bebizonyosodott az, amit már régen tudtunk Jézusról
  2014-04-13 13:25:51, vasárnap
 
  Nem lehet tovább titokban tartani Jézus valódi személyét. Bár Vatikán sok bizonyított tény ellen tiltakozik, az igazság lassan győzedelmeskedik.

Sokan gúnyolódtak Badiny Jós Ferenc: Jézus király a pártus herceg 1998-ban kiadott könyvén, mások szkeptikusan olvasták a művét, pedig minden nyelvre le kellene fordítani és a világon mindenkinek ismerni kellene, különösen a magyaroknak.

"Felleb­benti a fátylat arról, amit Biblia összeállítói és a judeo-kereszténység képvi­selői átírtak, eltakartak, elhomályosítottak. Mindezt tréfásan Saul rabbi hun­cutságainak nevezhetnénk, ha lenne kedvünk tréfálkozni. De nincs. Túl so­kat vesztettünk, túl sok ártatlan vér folyt el, túl sok rovásírásos pergamen­ről vakargatták le idegen kezek a tintát és írtak rá helyette latin betűkkel egy szánalmas, hazug, új történetet. E latin betűk papjai az Isten és az em­ber közé tolakodtak, mintha Isten és az ember között tolmácsra lenne szükség, mintha Isten olyan nyelven beszélne, amelyet csak ők érthetnek" - írta Friedrich Klára Badinyi művéről.

Az ősi papiruszra vetett írásjelek márpedig beszélnek. Legújabb kutatások szerint Jézus életéből, családi állapotáról egy morzsányi ma már bizonyított. Nevezetesen az, hogy Jézusnak felesége volt. A papirusz nem modern technikával készült hamisítvány, törvényszéki vizsgálatoknak alávetett hiteles lelet.

Tudósok eddig számos amerikai egyetemen bizonyították már, hogy Jézusnak volt felesége. Korábban Friedrich Klára is írt erről tényről.

1945-ben az egyiptomi NAG-HAMMADI-ban megta­lálták az apostolok írásainak kopt nyelvű másolatait. Közülük a legnagyobb érdeklődést Mária Magdolna, helyesebben Magdalai Mária evangéliuma vál­totta ki. Ő valószínűleg a mózesi törvényeknek és a nőgyűlölő Péter apostol­nak köszönhetően értékelődött le, holott tudós asszonyként méltó társa volt Jézusnak.
Vatikán a mai napig elutasítja a kutatások eredményeit, attól tartva, hogy a bizonyítékok aláássák az egyház tanításának alapjait. Pedig a papirusz darabon a következő olvasható:

..."Jézus azt mondta nekik: "a feleségem".... a következő sorban ez áll:"ő az, aki képes, hogy az én tanítványom legyen"...

A 2012-ben megjelent első cikkekre (Dr Karen L. King, a Harvard korai kereszténység professzora 2012-ben, Rómában, egy nemzetközi kopt tanulmányok konferencián jelentette be megállapítását), a Vatikán dühödten reagált és minden hírforrásban megjelent írást hamis, szenzáció hajhász szerkesztői fogásnak nyilvánított. Akkoriban, Giovanni Maria Vian, a vatikáni napilap szerkesztője megkérdőjelezte a hírforrások, többek közt az ABC News hitelességét is. A vita, a bizonyítékok ellenére, ma sem csitult.






Az Újszövetség tudós professzora Francis Watson a Durham egyetem szerint a papirusz töredék egy szöveg montázs, amely Tamás evangéliumából származik, és amelyet szándékosan torzítva lemásoltak.

A mai high tech tudósai, a Columbia Egyetem, a a Harvard Egyetem, valamint a Massachusetts Institute of Technology elektronika, kémia és biológia szakértői egyértelműen kijelentették, hogy a pergamen valóban több száz éves kopt lelet - írta a The New York Times.
A Jézus családi állapotáról tanúskodó 8 cm x 4 cm-es lelet valami kezdete. Az első mozaik darabka, a történelmi igazságok kirakós világában. A teljes képhez a kicsi mozaik darabkák, a szorgos, kutatómunka eredményének köszönhetően, előbb-utóbb mind megkerülnek.

magyarno.com



Link

FRISSÍTÉS :

Tudományos elemzések szerint "valószínűleg" nem modern hamisítvány, hanem valóban ősi dokumentum egy hevesen vitatott papirusztöredék, amelyen Jézus állítólagos feleségéről beszél. A kutatók szerint a szöveg valójában arról szól, ahogy Jézus tanít: nők, azaz feleségek és anyák is lehetnek a tanítványok között.





A névjegyméretű papiruszdarabra írt, kopt nyelvű szövegben egyebek közt ez a mondat olvasható: "Jézus azt mondta nekik: a feleségem". A Harvard Theological Review című szaklapban ismertetett kutatás szerint a töredék valószínűleg a 8. századi Egyiptomból származik.

Eredetét és korát szénizotópos kormeghatározással, illetve a tinta kémiai összetételének vizsgálatával állapították meg - mondta Karen King, a Harvard Egyetem vallástörténésze, a tanulmány szerzője.

Hangsúlyozta: a töredék nem bizonyítja, hogy Jézus nős lett volna, a korai kereszténység legmegbízhatóbb forrásai hallgatnak családi állapotáról. A papirusz esetleg betekintést nyújthat a korai keresztények családi életről szóló vitáiba - tette hozzá.

"A papirusz a 8. vagy a 9. századból ered, tehát semmiképpen sem modern hamisítvány" - közölte a kutató. A kis darabkán egy szöveg nyolc sorának töredéke látható. Úgy tűnik, arról van szó, lehetnek-e anyák és feleségek a tanítványok között - magyarázta.

A szövegben Jézus utal anyjára, feleségére és egy harmadik - Máriának nevezett - nőre, amikor tanítványai arról vitatkoznak, nő is csatlakozhat-e hozzájuk. King fordítása szerint a szöveg így hangzik: "Jézus azt mondta nekik: a feleségem..." Ez az alatta lévő sorban folytatódik: "tanítványom lehet".

King 2012-ben hozta nyilvánosságra az általa Jézus felesége evangéliumának nevezett töredéket. A bejelentés vitát váltott ki vallásos és tudományos körökben, a szerző pedig publikációjával megvárta a kutatások eredményét. Továbbra is úgy véli, az evangélium helyes elnevezése a szövegtöredéknek.

A kutató úgy érvelt, hogy a papiruszdarab a Jézus életéről szóló ősi szövegek közé tartozik. "Jézus és tanítványai között elhangzó beszélgetést örökít meg, ezt általában evangéliumnak tartják" - jelentette ki a kutató.

A tudós 2011-ben kapta a töredéket egy neve elhallgatását kérő adományozótól, aki 1999-ben vásárolta egy gyűjtőtől. Ez utóbbi az egykori NDK-ban jutott a papiruszhoz 1963 körül.

A papírusztöredéket kezdettől nagy kétkedéssel fogadták vallási és tudományos körökben, hamisítványnak valószínűsítve az előkerülésének homályos körülményei, a betűk írásmódja és a nyelvtani hibák miatt.

A friss anyagelemzések sem győzték meg a tudósokat. Leo Depuydt, a Brown Egyetem egyiptológusa a kutatáshoz fűzött kommentárjában, ugyancsak a Harvard Theological Review hasábjain, azt írja, hogy az elemzések nem bizonyítják a dokumentum eredetiségét, mivel ilyen ősi papirusz könnyen beszerezhető napjaink Egyiptomában, a tintáról pedig csak annyi derült ki, hogy annak összetétele hasonlít a hajdanihoz, és azt ma is könnyű előállítani.

A tudós szerint a szövegben "durva" nyelvhelyességi hibák fordulnak elő, és "nem lehet merő véletlen", hogy a "Jézus feleségét" említők kivételével a szavak írásmódja azonos az 1945-ben felfedezett, Tamás evangéliumaként emlegetett ősi szövegével. Szerinte gyanút kelt az is, hogy a töredék tulajdonosa ragaszkodik a névtelenséghez.


Link
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Friedrich Klára : Badiny Jós Ferenc két könyvéről
  2014-02-05 15:14:24, szerda
 
  Badiny Jós Ferenc két könyvéről Friedrich Klára (A két könyvismertetőt 2003-ban írtam, egyeztettem a profeszor úrral megjelenés előtt. )


Mah-gar, a magyar. . . !

7000 évvel ezelőtt, Mezopotámiában, Eridu városában meghalt egy kis lány, Ildi. Szerető szülei melléje temették legkedvesebb játékát, egy kis alabástromból készült pulikutyát. Bár Ildi sírját és Mezopotámiát barbár hordák taposták évezredeken át, és idén talán a kis puli is elporladt durva amerikai bakancsok alatt, testet túlélő lelkünkben a származástudatot sem gúnnyal, sem fegyverrel nem lehet elpusztítani.

1976-ban a Magvető Kiadónál kis kötet jelent meg Sumer és Magyar cím­mel, amelynek szerzője, Komoróczy Géza a gúny fegyverét fordította elle­nünk. Az irományt még megjelenése évében olvashattam és a szumir-ma­gyar rokonság elméleten otrombán viccelődő mű éppen arról győzött meg, amit Komoróczy Géza a Heti Hetes elődjeként irigyen tép, szaggat, marcan­gol, hogy a magyarok ősei teremtették bolygónk két leghatalmasabb kultú­ráját, egyiket a Kárpát-medencében, a másikat Mezopotámiában.

Nem csak rám volt ilyen hatással, a magyarok Istene éppen azzal büntet­te Komoróczyt és megbízóit, hogy tapasztalniuk kellett, a gúnyirat hatására tízezrek váltak a szumir - magyar rokonság meggyőződéses híveivé és kuta­tóivá. A szerző számára művének másik nemkívánatos "hozadéka" Badiny Jós Ferencnek, a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetem sumerológus professzo­rának hozzá intézett nyílt levele volt, amelyből egy nagyszerű tudományos és hazaszerető könyv kerekedett: a Mah-gar, a magyar. Ebben Badiny Jós Ferenc rávilágít arra a terrorra, amely a történetírást, különösen az őstörté­netet uralja. Pl. a Philadelphiai Egyetemi Múzeumban őrzött 3600, többnyi­re megfejtetlen agyagtábla sorsára, amelyek csak azon kutatók számára hozzáférhetők, akik követik az "uralkodó megfejtési irányzatot", vagyis hogy szumir nép nem is létezett, hanem csak a semita proto-akkád.

Igazolhatom a professzor urat a Gold Book Kft-nél 2000-ben megjelent Legendás civilizációk című, gazdag kiállítású kötettel is, amelynek kutató szerzője David M. Rohl minden anyagi lehetőséget, még műholdas terepjá­rót is megkap téziseinek bizonyításához, miszerint mind a szumir, mind az egyiptomi kultúra sémi gyökerű. Nekünk pedig el kéne fogadnunk a finn­ugor származás és nyelvrokonság elméletét, "amelybe, ha belenyugszunk, elveszünk és átadjuk helyünket a magyarosodó hébereknek, akik az oláhok­kal együtt törnek be a magyar ősiség örökségébe" - írja Badiny Jós Ferenc.

Komoróczy holt nyelvnek nevezi a szumirt, ugyanúgy, ahogy a magyar ro­vásírást is kihalt írásnak nevezik ellenzői, ezzel szeretnék a felesleges kacatok dobozába gyömöszölni. Itt is alkalmazzák jellemző üzleti fogásukat, jól leér­tékelni, majd olcsón felvásárolni. Az, hogy egy nyelv, egy írás évezredeken át fennmarad minden pusztító törekvés ellenére, éppen életképességét, életerejét igazolja.

Badiny Jós Ferenc következetesen és türelmesen javítgatja Komoróczy hibáit, pl. a sumer szó helyes ejtésével, a szumir nyelvjárásokkal, az as­szony szó ékjeleivel kapcsolatban. Csatasorba állítja a szumir-magyar kap­csolat lehetőségét felvető külföldi szaktekintélyeket. Az angol Rawlinson a szumirok olyan feliratairól számol be, amelyet szkíta nyelven írtak. A francia Lenormant tanulmányozta nyelvemlékeinket, Sayous pedig sok időt töltött Magyarországon. A német Ruge az asszír mondakör turáni eredetét bizonyí­totta. A magyarországi hivatalos körök nem csak hogy nem örültek ennek, hanem még tiltakoztak is a külföldi kutatók legnagyobb meglepetésére. Nagy Géza történész írta erről a jelenségről, hogy "a mai Magyarországon bi­zonyos bátorság kel ahhoz, hogy valaki a sumir nyelvre hivatkozzék."

Az "Akiket mégsem lehet letagadni" című fejezet szépen méltatja a tudo­mány igazságait a karriernél értékesebbnek tartó kutatóinkat. Torma Zsófi­át a hivatalos régészet kitagadta, lexikonokban alig szerepel. Nevének emlí­tése nélkül mégis az ő eredményeit használják fel olyan világszerte istenített régészek, mint az angol Colin Renfrew.

Torma Zsófia hatalmas leletgyűjteményének jó részét széthordták, meg­dézsmálták a belőle élő kutatók, pl. a horvát Vasics, akinek kezén tűnt el a Torma gyűjtemény egyik legértékesebb darabja, egy szumir feliratos orsónehezék.
A tatárlakai leletek az egész világ sumerológusainak figyelmét felkeltet­ték a 60-as években, a hazai hivatalos hozzáállás az elhallgatás volt, mivel Erdély földje ideiglenesen az országhatáron kívülre került a trianoni diktátum következtében. A szumir kapcsolatról szóló első magyar könyv szerzője Ferenczy Gyula volt a XIX. század végén, az ő nyomdokain indult el a 14 nyelvet beszélő Dr. Varga Zsigmond.

Az emigrációba kényszerült Dr. Bobula Idát a tekintélyes amerikai Smithsonian Institute kérte fel egy tanulmány megírására a szumir technoló­giáról, Komoróczy mégis kétségbe vonja felkészültségét. Gosztonyi Kálmán nyelvész szófejtéseit a legnagyobb francia nyelvészeti intézet adta ki. Dr. Novotny Elemér szumir - magyar szövegazonosításaival vívta ki a 29. Orien­talista Világkongresszus vezetőinek figyelmét. Komoróczy felületességére jellemző, hogy Novotny munkájával kapcsolatban összekeveri Kézait Anonymussal. Fehér Mátyás Jenő, Csőke Sándor, Zakar András szintén Komoróczy céltábláivá váltak.

Badiny Jós Ferencet a nemzetközi tekintélyű René Labat professzor hív­ta meg a 29. Orientalista Világkongresszusra, a Sorbonne-ra, ahol a szumir­magyar azonosságot bizonyító előadását a kongresszusi bizottság elfogadta. Az esztergomi várkápolnáról írt fejezetben szót emel a Pilis-hegység, Dömös, Pilisszentkereszt és Esztergom közötti területek elhanyagolt és el­pusztított régészeti anyagáért. A várkápolna egyik oszlopán a hivatalos vál­tozattal ellentétben nem a kofaragó, hanem Nagy Arszák, a pártus birodalom alapítójának feje látható, akinek Attila is leszármazottja. UR-NAMMU törvény­tábláit nálunk is ismerték, ezért "a várkápolna nem kápolna, hanem a király­ság legfőbb székhelye, ahol 14 oroszlán legfőbb bíróként ítél a tizenötödik­kel, a királlyal...".





Badiny Jós Ferenc legnagyobb érdeme népünk hagyományainak tisztele­te és e hagyományok keresése, feltárása, közkinccsé tétele. Ennek köszön­hetően ki meri mondani, le meri írni, hogy a hivatalos körök által folyama­tosan hangoztatott ezer éves szent államiság egy nem magyar érdekű ural­mi rendszer, amely a nem magyar népcsoportok anyagi, erkölcsi és politikai támogatásával igyekszik beolvasztani minket a folyamatos betelepítési hul­lámok idegen népségeibe.

Áttérítettek erőszakkal a római hitre, elvették írásunkat, de vannak kitö­rölhetetlen hagyományaink. Ilyen a Nimrudi eredet tudata. Nimrud az Isten - szellem tündöklő fia, IZ-DU-BAR GILGAMES. Badiny Jós Ferenc aggódva te­szi fel műve végén a kérdést: "Megérti-e a mai magyarság a Nimrudi felhí­vást? Észreveszi-e, hogy jövője ennek az ősi hagyománynak tudatosításában és vallásos kegyelettel való ápolásában rejlik?"

E tudományos, szellemes, hazaszerető vitairat olvasása közben egy pár­baj képe sejlik fel az olvasó szeme előtt, amelyet a párbaj nemes hagyomá­nyait betartó, nemzetét védő lovag vív az őt állandóan kicselezni próbáló, hátba támadó, betolakodó idegen ellen. A kötet része a teljes életmű újbó­li megjelentetésének, amelynek következő, idénre tervezett kiadványai a Jé­zus király, a pártus herceg, valamint a Káldeától Istergamig 2. része.

Magyar Demokrata - 2003/44

Jézus király a pártus herceg

Nincs felnőtt ember a Földön, aki Jézust nem ismeri, és alig van, aki nem szereti őt. Mert Ő kedves, segítőkész, okos, türelmes, önfeláldozó, igazsá­gos, bátor, szép. Olyan, mint a magyar emberek. Nem véletlenül...





Badiny Jós Ferenc könyvét minden nyelvre le kéne fordítani, mert felleb­benti a fátylat arról, amit Biblia összeállítói és a judeo-kereszténység képvi­selői átírtak, eltakartak, elhomályosítottak. Mindezt tréfásan Saul rabbi hun­cutságainak nevezhetnénk, ha lenne kedvünk tréfálkozni. De nincs. Túl so­kat vesztettünk, túl sok ártatlan vér folyt el, túl sok rovásírásos pergamen­ről vakargatták le idegen kezek a tintát és írtak rá helyette latin betűkkel egy szánalmas, hazug, új történetet. E latin betűk papjai az Isten és az em­ber közé tolakodtak, mintha Isten és az ember között tolmácsra lenne szükség, mintha Isten olyan nyelven beszélne, amelyet csak ők érthetnek.

Természetesen voltak és vannak más papok is, a Magyar Demokrata he­tilap is írt róluk Harcos papok, politikai keresztények címmel. Ők nem Isten és az ember közé állnak, hanem Isten és az ember mellé, ahogyan Ő tette 2000 évvel ezelőtt.

Jézus életéről az apostolok tudtak volna hitelesen tudósítani, írásaikat azonban, ahogyan a mi rovásírásos kódexeinket, elpusztították, ezért úgy tűnik, csak a Saul-Pál által meghamisított életút, az "áldozati bárány" törté­nete maradt. Az igazság azonban mindig átragyog, akármilyen sűrűn szövik is a hazugság hálóját, így 1945-ben az egyiptomi NAG-HAMMADI-ban megta­lálták az apostolok írásainak kopt nyelvű másolatait. Közülük a legnagyobb érdeklődést Mária Magdolna, helyesebben Magdalai Mária evangéliuma vál­totta ki. Ő valószínűleg a mózesi törvényeknek és a nőgyűlölő Péter apostol­nak köszönhetően értékelődött le, holott tudós asszonyként méltó társa volt Jézusnak.

Jézus származásáról a keresztény egyházak azt állítják, hogy Dávid király leszármazottja, aki Izrael második királya volt i.e. 1012 és 972 között, és akinek gonosz és botrányos életéről Sámuel könyvéből értesülünk. Nem nagy dicsőség tehát e fa gyümölcsének lenni, de Jézusra ez nem is igaz. Jé­zus édesanyja az akkori fénykorát élő pártus birodalom egyik hercegi csa­ládjából származik, az ADIABENE tartományt birtokló és szintén Adiabene nevet viselő pártus nemesek az ősei és rokonai.

1603-ban Kepler prágai csillagász a Jupiter és a Saturnus együttállását tanulmányozva és összefonódott fénycsóvájukban gyönyörködve kiszámítot­ta, hogy i.e. 6-ban hasonló csodálatos fénysugár keletkezett, a Betlehemi Csillag. 1925-ben a mai Irak területén, az ősi sumer városban, Sippar-ban egy csillagvizsgáló ékiratai között ennél pontosabb adatot találtak, ez i.e. 7. évre helyezi a csodás eseményt. Minderről Badiny Jós Ferenc már a Magyar Demokrata 1996/27. számában tanulmányt közölt.

A Szűzanyáról írva a professzor úr megenged magának egy személyes megjegyzést: "Nagyon szeretem Jézus Édesanyját, Máriát..." megtudjuk, hogy a Szűzanya, a Fény Szüze tisztelet, a sumér mágus vallásból szárma­zik és azt is, milyen nyelvészeti bakugrásoknak köszönhetően lett az Adiabene nemzetségből származó, József keresztnevet viselő hercegből a zsidó József, az ács. Bizony a finnugrászok is tanulhatnának belőle!

Rendkívül izgalmas annak a helynek a története, ahonnan Gabriel arkan­gyal, a jó hír hozója érkezik. Ez Sippar, Én-Lil sumer Istennek földi lakóhe­lye. Az itt lévő hegy felső, 15-20 méter vastag rétege üveggé van égve, vala­milyen elképzelhetetlen energiájú hőhatás következtében, kb. 100 négyzet­méter területen. Meggyőződésem, hogy itt űrhajók szálltak fel, le, kozmikus csata zajlott. Ház a hídon című kis könyvemben idézem Nicolas Postgate-t, aki tudósít arról, hogy a Bagdad környéki Birsz-Nimrud zikkuratot szintén olyan megüvegesedett téglafal halmok veszik körül, amelyre a tudósok nem találtak eddig magyarázatot.





A professzor úr könyvének legszebb része Jézus születésének, a Fény születésének leírása, amelyet Badiny Jós Ferenc egy, a British Múzeumban őrzött okmány alapján közöl. Jézus i.e. a 7. évben, augusztus 11-én szüle­tett. A zsidó okiratok egyébként maguk határozzák meg Jézus származását eképpen: "Te gonosz, te gonosznak fia, az istentelen Nimród fiának fia...". 1999. augusztus 11-én, Jézus 2005. születésnapján teljes napfogyatkozás volt Magyarországon, égi jel, figyelmeztetés. A legerősebb és leghosszabban tartó abban a sávban volt, amelybe nagyanyám szülőhelye, Ozora esik. A néphagyomány szerint itt, a Kálvária-domb alatt van eltemetve a leghatalma­sabb hun király, az Attila mögött méltánytalanul háttérbe szorított Roga, aki bizony nem fordult volna vissza sem Ravenna, sem Róma kapui előtt. Talán intés, jel volt ez a napfogyatkozás a világ gonoszaihoz, hogy ha a jézusi sze­retet örököseivel, a magyarokkal továbbra is gyalázatosan viselkednek, ak­kor a leghatalmasabb hun uralkodó és hadvezér, Roga fog felkelni másfél évezredes álmából és rendet teremt.





"Kaptok majd jeleket rólam" üzeni Jézus és egyik ilyen jele a Torinói Lepel. Azt bizonyítja, hogy ő, aki Égi Fényként érkezett hozzánk, nem halt meg, hanem Égi Fényként közöttünk van ma is. Jézus követőit legvérszom­jasabban Saul rabbi üldözte, "fenyegetéstől és öldökléstől lihegve". Hamar észre kellett vennie azonban, hogy a tan terjedése megállíthatatlan, ezért hi­hetetlen arcátlansággal Pál apostol néven az élére állt. Természetesen meg lehet világosodni és meg lehet tisztulni, de akkor vezekelve a sor végére kell állni. Saul-Pál azonban a tanulatlan, hiszékeny emberek együgyűségét ki­használva megmásította Jézus tanait - akit egyébként soha nem látott sze­mélyesen. Antiochiában Péter apostolra támadt, pogánysággal vádolva őt. Ez még jól is hangzana, de Péter, a Kőszikla, Róma püspöke, kapzsiságból maga is vérrel szennyezte be kezét. Az apostolok cselekedeteinek 5. részé­ben olvashatjuk, hogy egy házaspár, amikor csatlakozott Péter gyülekezeté­hez, nem tette le teljes vagyonát az apostol lábaihoz, hanem némi kis részt megtartott magának. Péter ezért mindkettőjüket halállal sújtotta.

Alig telt el néhány évtized azután, hogy Jézus földi alakban eltávozott - tanításainak, életének meghamisítása, beszennyezése máris megkezdődött. Badiny Jós Ferenc féltő, értő és szeretettel tisztogatja őt a kapzsi, irigy ke­zek által rádobált sártól, hogy igaz és teljes fényességben láthassuk a mi Atyánk fiát.


Link
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Hitvallás-Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában....
  2013-12-23 06:22:51, hétfő
 
  Szakács Gábor - Friedrich Klára: Hunyadi Mátyás igazsága című történelmi zeneművének dalához Onody Gyula készített összeállítást.


Hitvallás-Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában....


Link











 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Szakács Gábor - Friedrich Klára: Hunyadi Mátyás igazsága
  2013-12-20 00:35:38, péntek
 
  Megjelent Szakács Gábor és Friedrich Klára , Hunyadi Mátyás igazsága című történelmi zeneműve CD+DVD-változatban:


Link


Szakács Gábor - Friedrich Klára: Hunyadi Mátyás igazsága című történelmi zeneművének dalához Onody Gyula készített összeállítást.


Pilisi madárka című dal:



Link




 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 56 
2014.11 2014. December 2015.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 122 db bejegyzés
e év: 1321 db bejegyzés
Összes: 17704 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3433
  • e Hét: 10733
  • e Hónap: 274646
  • e Év: 3987349
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Online Póker, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2010 TVN.HU Kft.