Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Most tanultam meg, hogy nem arra kérem Istent, hogy teljesítse azt, amit én elterveztem, hanem hogy segítsen megérteni, mi az értelme annak, amit ő tesz velem. ... Ballán Mária
1957.12.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/9 oldal   Bejegyzések száma: 83 
Friedrich Klára : A szenzációs boszniai piramisok
  2017-02-22 21:40:27, szerda
 
  Friedrich Klára : És mi a helyzet "szenzációs" boszniai piramisokkal?

Visszatekintés az eltelt 10 évre


A boszniai piramisok nagy vihart kavartak. Csaknem tökéletesen illik rájuk, amit Mandics György a
Karacsay kódex-ről írt: Mindenki szidta, senki se látta.





Röviden a nagy indulatokat kiváltó történet:

A boszniai Viszoko-ban, Szarajevotól 30 kilométerre kezdte meg ásatásait 2005-ben Semir Osmanagic piramiskutató.
A Visocica hegy piramis alakjára Dr. Senad J. Hodovic múzeumigazgató hívta fel figyelmét. Ezen kívül még négy közeli,
növényekkel benőtt dombról feltételezik, hogy piramist rejt magában. Ásatások főként a Nap és Hold piramisnak nevezett
építmények területén folytak, a feltárások bizonyították, hogy mesterséges alkotások. A Nap és a Hold piramis kora
Dr. Nadija Nukic geológusnő szerint legalább 12.000 év. A Nap piramishoz vezető alagútban a mesterséges építőanyag
közé tapadva előkerült egy fadarab, később pedig két falevél maradványa, ezeket 34.800, illetve 29.200 évesnek találták
hivatalos, lengyelországi és oroszországi szénizotópos mérések alapján.

Szakács Gábor, aki a Magyar Demokrata hetilap újságírójaként 2006 júniusában járt először a helyszínen, azzal a
felfedezéssel tért haza, hogy a Nap piramishoz vezető alagútban, valamint a környékén lévő nagy köveken a székely-magyar
rovásíráshoz hasonló jelek vannak. Ezt követően még hétszer járt a helyszínen és egyszer Semir Osmanagic meghívására
előadóként vett részt 2008-ban a piramisokról szóló tudományos tanácskozáson Szarajevoban. Ezen a világ minden részéről
megjelentek érdeklődő tudósok, több egyiptológus is.

A dilettánsozók kedvéért hozzáteszem, hogy többségük doktori diplomával
rendelkezik. Szakács Gábor bemutatta a Tordos-Vinca műveltség, a boszniai
jelek és a magyar rovásírás alakilag azonos jeleit, valamint ismertette azt a
feltételezését, hogy a Tordos -Vinca műveltség területe a piramisokban talált
jelek következtében déli irányban kitolódik. A tanácskozás után több cikkben
tette közzé, hogy a jelenlévő szakemberek köztes megoldásra jutottak,
véleményük szerint a természetes eredetű piramis alakú dombot mesterséges
betonlapokkal fedték be, így elnevezése: Pyramid Hill, azaz piramis domb.
2009-ben Semir Osmanagic Szakács Gábor meghívására Budapesten és a
Pilisben is járt, újságírókkal találkozott, az érdeklődőknek előadást tartott.

Jómagam kétszer jártam a piramisok területén 2007-ben és 2008-ban. Az Ősök
és írások c. könyvben írtam, 2008-ban: A boszniai piramisok kapcsolatban
állnak a bolygónkon mindenütt megtalálható megalitikus kultúrákkal (
Stonhenge, Avebury, Hattusas, Málta, Mükéné, Carnac (Bretagne), Tászok-tető
(Erdély), Holdvilágárok és még sorolhatnám.... A Nap piramis alagútjában és
környékén lévő köveken található jelek hasonlóságot mutatnak az újkőkori
kultúrák jeleivel, erről több táblázatot készítettem. A viszokoi jelek többsége
véleményem szerint az építők névjele. Megfigyelésem szerint nem bevéséssel,
hanem benyomkodással kerültek a kövekre. Több kőbe vésett rovásemléket
tanulmányoztam, a Nap piramis alagútjában lévő nagy köveken azonban nem
bevésés, hanem benyomkodás van. Ez azt jelenti szerintem, hogy a kövek
valamikor egy lágy halmazállapotú építőanyaghoz tartoztak, azaz nem a
természet hozta őket létre, hanem építőanyag maradványok, mint a gipsz vagy a
cement fel nem használt maradványai.

Tíz év elteltével is ugyanez a véleményem. Meggyőző volt, hogy kezdetben, aki
kérte, elvihetett darabkákat a mesterséges lapokból és a furatokból, tehát nem
féltek attól, hogy valaki vegyelemezteti. Ezen kívül Marsigli tábornok térképei
között felfedeztem egy 1697-ben készült rajzát Viszoko-ról, melyen ott a
piramis alakú hegy! Tehát nem Semir Osmanagic hordta össze talicskával
turistacsalogatónak.

2015-ben Román Gergely hívta meg Budapestre Semir Osmanagic-ot, előadását
pedig a Két Hollós Könyvesbolt vezetője, Sárosi Zoltán szervezte.

Az eltelt 10 év alatt ,,világszenzációvá" nőtte ki magát a boszniai feltárás. A 21.
század nagy lehetősége volt ez vélemény nyilvánításra és sokan nem is haboztak
kihasználni. Nemzetközi méretű dilettánsozás, sárdobálás, zsivaj kezdődött
Semir Osmanagic ellen, Magyarországon pedig Szakács Gábor ellen, elnyomva
a józan megnyilvánulásokat.

A hivatásos zavarkeltők, lejáratók voltak a legszorgalmasabbak, változatos
nevek alatt saját maguk gyártották minősíthetetlen hozzászólásaikat,
,,kommentjeiket" és lázasan leveleztek önmagukkal a világhálón.
Megdöbbentett, hogy még szegény, 50 éve elhunyt nagyanyámat is belekeverték
a piramis ügybe. Voltak, akik azt állították, hogy Szakács Gábor véste a
kövekbe a betűket, mások pedig azt, hogy jóval előtte már bemásztak az
alagútba és felfedezték az írást.

A dilettánsozóknak is lehetőség adódott. Persze nem a "nagy nevek"
nyilvánultak meg, ők ilyesmihez nem ereszkedtek le, hanem néhány, a
tudományosság látszatának peremén kapaszkodó ,,doktorka", akik így
szerették volna a ,,nagyoknak" bizonyítani, hogy lám ők is elítélik...A
dilettánsozók legszánalmasabb fajtája is megnyilvánult, az, aki maga sem
szakember, nem régész, történész vagy nyelvész, de egyszer látott a TV-ben
egy akadémikust, és azóta jogot formál a dilettánsozásra. Egyikük még egy
kereszténységről szóló tanácskozáson is hosszasan fejtegette, mennyire elítéli a
boszniai piramisokat.

A nagy ricsajban kis ügyeskedők szorgoskodtak, lenyúlták fényképeinket,
adatainkat, ezekből saját ,,szenzációs" írásokat szerkesztettek, anélkül, hogy a
számítógépük elől felkeltek volna. Hogy leplezzék, kiktől származnak a tények,
szintén lejáratásunkba kezdtek. Egyikük televízióban pózolt, mert a Pilisben pár
szót válthatott Semir Osmanagiccal, Szakács Gábornak köszönhetően. Ez
utóbbit persze nem említette.

A hivatásszerűen szövegértelmezési zavarokkal küszködők is nagy kiugrási
lehetőséget láttak a témában. Pl. Szakács Gábor világosan elmondta a hivatalos
radiokarbon vizsgálat alapján, hogy az építőelemek közé szorult töredezett
fadarab kora 32 ezer év körül van, írás nincs rajta. Röviddel ezután
,,világszenzációs" hír kavarta fel a port: "a fadarabon 32 ezer éves rovásírás
van".

Alapvetően két ok miatt támadtak minket: A piramisok környékén kicsi zöld
emberkéket látók azért, mert ezt cáfoltuk, a hivatalos tudományhoz dörgölőzők
pedig azért, mert komolyan vettük a boszniai jeleket és kapcsolatba hoztuk a
Tordos-Vinca műveltséggel, valamint a székely-magyar rovásírással. Úgy
érezhettük magunkat, mint Tar Mihály, Király Pál vagy a glozeli Fradin apó. És
ez most így utólag még megtisztelő is.

Utórezgések: jelenleg, 2016 -ban egy vidéki nagyvárosban felvilágosító
előadás sorozat zajlik arról, hogy mekkora népbutítás a boszniai piramis.
Természetesen az adatok, képek a mi anyagainkból valók, hiszen az előadó nem
járt ott. A sorozat szerint nem a csokit hozó felszabadító szovjet katona a
népbutítás, nem a kommunista eszmék, nem a finnugor eredet, nem a türkmongol
eredet, hanem ezek a rettenetes boszniai piramisok.

Hála Istennek mindezeknél többen voltak a gondolkodó, érdeklődő, kíváncsi
emberek, olyanok, akik szeretnek maguk meggyőződni az igazságról, akik,
szeretik megnézni, mi van a hegyeken túl. Ők elmentek a piramisokhoz,
megnézték Boszniát, Viszokót, Szarajevot, vagy ha erre nem volt lehetőségük,
eljöttek az előadásokra, kiadványokat olvastak, és bármi volt a véleményük, azt
nem álnéven, vagy névtelen hozzászólásokban tették közzé.

Semir Osmanagic köszöni, jól van. 2015-ben töretlen erőben, nagy tervekkel
tele láttuk viszont Budapesten. Közben megszerezte a doktorit, amely
bizonyára hitelesebb, mint amelyeket a dilettánsozók kommunista érdemekért,
vagy Moszkvában, esetleg még távolabbi helyeken kaptak.

Végül be kell vallanom, hogy egyáltalán nem tudom elítélni azokat, akik a kicsi
zöld emberkéket látnák szívesebben őseikként azok helyett, akiket a hivatalos
tudomány rájuk akar kényszeríteni. A hivatásszerűen szövegértelmezési
zavarban szenvedőknek hangsúlyozom: Ezek itt ketten a képen nem a boszniai
piramisok építői, hanem a hivatalos tudomány szerint a magyarok ősei. Hát nem
fantasztikusabb ez, mint a boszniai piramisok?




Ősök napja, Arcok a múltból ( Kurultaj)
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Friedrich Klára és Szakács Gábor előadása
  2017-02-13 21:51:12, hétfő
 
  Friedrich Klára és Szakács Gábor előadása a 2016-os Kerecsen ünnepen


Kerecsen ünnep 2016 16 Friedrich Klára



Link


Kerecsen ünnep 2016 17 Szakács Gábor


Link





Friedrich Klára és Szakács Gábor
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Időutazás korhatár nélkül (Szőke István Atilla könyvéről)
  2017-01-30 21:32:38, hétfő
 
  Szőke István Atilla, Időkortyolók című könyvének elemzése Szakács Gábor tollából :

Szőke István Atilla: Időkortyolók
(Koronás Kerecsen Kiadó - 2016)

Ki ne szeretne időutazást tenni a múltba és találkozni Atilla hun királlyal, Árpád fejedelemmel, Puskás Öcsivel és másokkal? Ebben segít Szőke István Atilla könyve, amely most nem költeményeket tartalmaz, hanem egy minden korosztálynak ajánlható történetfüzért. Miközben azon izgulunk, hogy a két főszereplő, Tudós Töhötöm és Kovács Gyuri nehogy elveszítse egymást az Időben, észrevétlenül tanulunk. Például azt, hogy több mint negyedmillió népdalunkat rögzítették már, Herman Ottó pedig 22 fajtáját különböztette meg a bajusznak. Azon is elgondolkodhatunk, miért maradt ki Kosztolányi Dezső Nyelv és lélek című könyvének 1990-es kiadásából a magyar nyelvet dicsérő Mezzofanti idézet, amely már 1919-ben megjelent a Pesti Naplóban és az 1971-es kiadásban is. Pedig nagyon sokan idézik, de senki nem tudta eddig a forrást. És akkor még a könyv szép, régies magyar nyelvhasználatát nem is említettük!

Szaki





 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Tászok-tetőtől a bosnyák piramisokig
  2017-01-30 21:27:19, hétfő
 
  A Friedrich Klára - Szakács Gábor házaspár csodálatos könyvét az alábbi
linkről lehet letölteni:

Friedrich Klára - Szakács Gábor : Tászok-tetőtől a bosnyák piramisokig


Link







A Friedrich Klára-Szakács Gábor házaspár többek között a rovásírás tanulmányozásáról ismert, könyveik kiadását alapos kutatómunka előzi meg. Általában két év gyűjtőmunka során összesítik rovásírás-kutatásaik eredményeit és bocsátják könyv formában az olvasó rendelkezésére.

A 2007-ben megjelent közel 300 oldalas ,,Tászok-tetőtől a bosnyák piramisokig" című könyvük fő témaköre a Tászok-tetői megalit műveltség és a viszokoi hegypiramis rovásjeleinek összevetése, történelmi kapcsolatuk feltárása.

A Tászok-tető a Kárpát-medencében, Erdélyben található. Az 1013 méter magas fennsíkon és környékén több száz írásos kőtömb volt fellelhető, melyek átlagos mérete 180×140 cm. Sajnos ezekből mára csak kettő maradt meg épségben, melyeket a Gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban (Erdély) őriznek.

|A bosnyák piramisoknál 2006-ban járt először Szakács Gábor, s azzal a felfedezéssel tért haza, hogy a Nap piramis alagútjában és környékén lévő nagy köveken ősi magyar rovásírásos jeleket talált. E két terület történelmi kapcsolatát mutatja be a szerzőpáros a ,,Tászok-tetőtől a bosnyák piramisokig" című művében.

A kötet számos képpel illusztrált, komoly beszélgetéseket és izgalmas, itt-ott rejtélyes tudósításokat tartalmaz. Külön fejezetet szenteltek Bencsik András tanulmányának, amit Krisztus urunk, a Szent Korona és Csíksomlyó összetartozásáról írt.

Az ősi magyar rovásírás a Kárpát-medencében alakult ki, aminek emlékei a történelmi Magyarország területén köveken, templomok falain, csont-, fa-, ezüst-, aranytárgyakon, könyvekben maradtak fenn. Rovásírásos emlékeink bizonyítják népünk Kárpát-medencei eredetét. A történelmi Magyarország területén napjainkban is még legalább százezer ember használja mindennapi életében a rovásírást. Szakács Gábor újságíró, rovásírás kutató 10 éve szervez versenyeket az ifjúság 9-18 éves korosztálya számára, melyen évente átlagosan hétszázan indulnak. Bár tizenöt-húszezer éves jelrendszerről van szó, ma is tökéletesen használható, már csak azért is, mert a magyar nyelv hangjait ezzel lehet legtökéletesebben lejegyezni.

,,Tászok-tetőtől a bosnyák piramisokig" könyvében a szerzőpáros azt is bemutatja, hogy nyelvünk a X. században hogyan küzdött a ,,betolakodó" idegen latinbetűkkel szemben, amikor a magyarok áttértek a latin betűs írásmódra. A latinbetűs írásrendszerben nyelvünk 13 hangjára (TY, GY, NY, SZ, ZS, CS, LY, J, K, Á, É, Ö, Ü) nem volt jel.

A szerzők által összeállított, s röviden székely-magyarnak nevezett rovásírás ábécé, a Tordos-Vinca műveltség, a gyergyói Tászok-tető, a francia Glozel köveinek és a bosnyák piramisok egyszerű és összetett jeleinek nagyfokú hasonlóságát bizonyító könyv megjelenése nagy feltűnést keltett, a magyar történelem ,,hatalmas fordulata", mely megváltoztatta a magyarság későbbi sorsát.


Link
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Búcsú Tomory Zsuzsa magyarságkutatótól
  2016-11-07 21:12:46, hétfő
 
 


Fényteremtés harangszava. Kakasd, Tolna megye

Tomory Zsuzsa tanulmánya - A MAGYAR ŐSVALLÁS: ŐSKERESZTÉNYSÉG


Link


Friedrich Klára búcsúztatója:







Búcsú Tomory Zsuzsa magyarságkutatótól

November szomorú hónap. Halottak Napjával kezdődik, 1956-os forradalmunk leverése is novemberben történt, ebben a hónapban hunyt el a világ első régésznője, a magyar Torma Zsófia. És most, november 6-án Tomory Zsuzsa magyarságkutató, példaképünk, jó barátunk is eltávozott közülünk.

Hogy ki is volt Ő, mit tett le a magyarság asztalára, azt Szakács Gáborral több vele készített beszélgetésünkben és írásunkban foglaltuk össze. Az egyik olvasható honlapunkon (www.rovasirasforrai.hu ) a Kitekintő Rovatban, A nyelv és a néprajz fontossága címmel. Gábornak ez az írása az Arany Tarsoly 2009 júniusi számában jelent meg.
Link




TOMORY ZSUZSA

Ugyancsak ő készített Zsuzsával beszélgetést az Ősök és írások c. könyvünk számára, 2008-ban. Ez a http://mek.oszk.hu/12300/12329/12329.pdf elérhetőségen olvasható, a 200. oldalon kezdődően. Itt látható Zsuzsa 1966-ban készült fényképe kisfiával.Link

Szintén honlapunk Fordítások rovatában található Zsuzsa gyönyörű írása angol nyelven: Where the magyar storks winter...(Ahol a magyar gólyák telelnek...)

Onody Gyula barátunk a Polgár Info-ban tette közzé Zsuzsa elgondolását Magyar Adorján nyomán egy csodaszarvas szoborról, mely a világ legszebb emlékműve lehetne: http://www.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=28596

,,Beszélgetésünk során Magyar Adorján egyszer elmondta, hogy a világ eme legszebb emlékművét a Gellért-hegy tetejére álmodta (abban az időben a szovjet szabadság szobra foglalt ott helyet), s az emlékmű művészi megjelenítését pontosan kidolgozta. Ott állna hatalmas termete magasan a város felett, testén hordozott égitestek, agancsainak gyújtatlan gyulladó gyertyái Eget és földet fénnyel kapcsolnák össze... A napokban olvastam a világhálón olyan - mostanában ébredező - kezdeményezéseket, melyek új emlékművet álmodnak a Gellért-hegyre. Ezt olvasva úgy éreztem, hogy elérkezett a Csodaszarvas emlékmű megteremtésének az ideje, mely fennen hirdetné ég és föld közötti kapocs szerepünket, Kárpát-medencei ősi jelenlétünket."Link

Igen, a Kárpát-medencei ősi jelenlét, Kárpát-medencei eredetünk. Ez volt Zsuzsa
alapeszméje, erre építette fel kutatásait. Ennek a gondolatnak kéne alapeszmének
lenni minden magyar számára, nem pedig a politikai meggondolásból született
finnugor-türk eredetnek és nyelvrokonságnak.

Ő szerkesztette az Amerikában magyar és angol nyelven kiadott
Magyarságtudományi Értesítő közel száz oldalas füzeteit, amelyekkel a fontos
ismeretek nyújtásán túl az amerikai magyarság nemzettudatának és magyar
anyanyelvének megtartását segítette elő. Ezeknek címlapját rovásírásos keret
díszíti. Már 1996-ban felhívta a figyelmet szógyökeinkből alakuló szóbokrainkra,
azonban kevesen hivatkoznak rá.

Honlapja: Link

http://tomoryzsuzsa.weebly.com/magyar-leacutelek.html

Műveit Botos Lászlóval közös honlapján is olvashatjuk: www.magtudin.org.Link

Végül álljon itt életrajzának néhány részlete, melyet levelei alapján állítottam össze
a Dombóvár és környéke újság számára, 2013 decemberében jelent meg a
Dombóvári Arcok sorozatban: (Az írást nem alakítottam át múlt idejűvé: F.K.)

Tomory Zsuzsa, lánykori nevén Mayer Zsuzsa magyarságkutató 1930-ban született
Budapesten, de öt éves koráig a Tolna megyei Majsa-Miklósváron élt, majd
Dombóvárra költöztek. Itt érettségizett 1948-ban s amikor egészsége engedi,
Amerikából hazajár az érettségi találkozókra, utoljára 2009-ben. Zsuzsáék háza a
Bezerédj utcában, az Esterházy alapítású gimnáziummal szemben, a fiú polgári
iskola mellett volt. Ez utóbbit nagynénje, Csekefalvy Irén alapította, nagyapja
segítségével.

Kedvenc tanára Dr. Péter Gyula számtan/természettan tanár volt és szeretettel
emlékezik a Bezerédj utcában levő evangélikus templom tiszteletes urára, Cséry
Lajosra, aki a házánál levő Bethánia teremben tartotta hetente kétszer az
evangélikus hittanórákat. Nagy hatással volt rá Dr. Vajda Zsigmond, az erdélyi
mesék kifogyhatatlan csodakútja. Balatonfenyvesi villájának kapuján rovásírással
üdvözölte a belépőket. Zsuzsa szerint vétek volna nem kiadni erdélyi
mesegyűjteményét, mely állítólag a dombóvári könyvtárban van.

Zsuzsa az érettségi után számviteli főiskolán szerzett mérlegképes könyvelői
oklevelet, később felsőfokú egészségügyi képesítést, ennek köszönhetően nyugdíjas
otthon igazgatójaként dolgozott.

1956-ban hagyta el az országot. Amerikában Bostonban ment férjhez Tomory
Zoltánhoz. Férje Sárospatakon, a volt angol internátusban szerzett angol
tudásának köszönhetően a híres Harvard egyetemen munkához jutott. Mivel az
egyetem családtagjai bejárhattak az előadásokra - igaz, vizsgát nem tehettek-
Zsuzsa a sumér tanszékre iratkozott be.

Lakhelye 1956. november 27.-től kezdődően - néhány átmeneti hét kivételével - az
U.S.A. Nyugdíjas éveit Wisconsin állam Silver Lake nevű kis falujában éli.
Három gyermeke van, akik korán megtanulták, hogy az otthon szó
Magyarországot jelenti.

A magyar nyelv és néprajz iránti korai érdeklődését Magyar Adorján
néprajzkutatóval és művelődéstörténésszel való levelezése, személyes találkozása
erősítette meg. Ő vezette be a magyar őstörténet, ősnyelv csodálatos világába és
az ő tanítása nyomán eszmélt rá tudatosan is arra, hogy a Kárpát-medence a
magyarság őshazája. Zsuzsa szerette volna az Amerikában élő magyarokban ébren
tartani magyar nemzettudatukat s az amerikaiakat is megismertetni a magyar
történelemmel, néprajzzal, ezért létrehozta a kétnyelvű (magyar-angol)
Magyarságtudományi Értesítő című füzetsorozatot, majd a Magyarságtudományi
Intézet alapgondolatát, melynek irányítását később a (jelenleg New York államban
élő,) simontornyai születésű Botos Lászlónak adta át.

Könyvei, írásai jelentek meg, többek között a Kezdeteink, Szerves magyar
nyelvtudomány, Égen menő szép madár, Karácsony, A Hét Vezér nevének
kapcsolatai, Az Artur legendakör kapcsolatai magyar és angol nyelven s a
Magyar-angol nyelv eredet ugyancsak két nyelven. Zsuzsa 2009 májusban vette át
a Miskolci Nagy Lajos király Egyesülettől a Septem artes liberales (Phs) szintű
tudományos fokozat használatára jogosító oklevelet...

Ezt még most kiegészítem azzal, hogy forradalmunk és szabadságharcunk idején
Budapesten élt. ,,Hálás vagyok Istennek, hogy részt vehettem az október 23.-i
tüntetésen"-írta.

Mi pedig hálásak vagyunk Zsuzsának a tudásért, amit tőle kaptunk és a minden
ellenszolgáltatás nélkül végzett kitűnő fordításokért.

Szakács Gáborral együtt tisztelettel búcsúzunk a reménybeli találkozásig az égi
Hunniában.


Friedrich Klára, 2016. nov. 7.






1. A Magyarságtudományi Értesítők egyik példánya





2. Tomory Zsuzsa, Szakács Gábor, Friedrich Klára 2009.
(Fénykép: T. Szántó György)





3. Tomory Zsuzsa előadása, mellette Orbán József 2012.
(Fénykép: Friedrich Klára)

A 2-es és a 3-as fénykép a Magyarok Világszövetségében készült.









A magam szerény eszközeivel én az alábbi képemmel búcsúzom Tomory Zsuzsától.
Honlapja évek óta olvasható a blogomban is.







Link












 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Az aradi tizenhárom rovásírással is
  2016-10-06 20:48:59, csütörtök
 
 




Link
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Szakács Gábor : A lengyel vértanú
  2016-10-06 20:45:48, csütörtök
 
  MOSOLLYAL MENT VÉGSŐ ÚTJÁRA

A lengyel vértanú

Közismert, hogy az 1848-49-es magyar szabadságharcot lengyel katonatisztek is segítették. Egyiküket, Mieczysław Woronieckit az aradi vértanúk után két héttel végezte ki az elrettentésre törekvő Habsburg hatalom.

A soknemzetiségű mesterséges állam­ alakulat, a Habsburg Birodalom az 1800­ as években egyre több gonddal küzdött. Hatalmát már csak úgy tudta megtar­ tani, ha határain belül az
egyes népeket egymás ellen lázította, ez az aknamunka azonban a lengyelekkel nem sikerült. Az
Európát felosz­tó Szent Szövetség tagjaként Oroszország 1831­ben éppen e nemzet ellen vívott hábo­rújában győzedelmeskedett. Az ütközetekben részt vevő Józef Zachariasz Bem, azaz Bem altábornagy később Magyarország szabadsághar­ cában vállalt szerepet, ahogy Józef Wysocki honvédtábornok és Dembinszky Henrik altábornagy.

Egy fiatal lengyel katona más utat járt be. A nemesi származású, ám akkorra vagyontalan
Woroniecki Mieczysław rövid ideig Haynau ezredében is szolgált, majd a Duna partjára, a délvidéki
Péterváradra került. Amikor itt értesült a magyar forradalom kitöréséről, ezredét elhagyva
Pestre utazott, ahol többek között Petőfivel és Jókaival találkozott. Ezután immár a forradalmárok
oldalán tért vissza a Délvidékre, s részt vett a futaki győzelemben,
amiért a független magyar kormány hadügyminiszterétől, Mészáros Lázártól kapott megbízatással
létrehozta az első honvéd vadászosztályt. 1849 júliusának végén Dessewffy Arisztid tábornok
szárnysegéde lett, és Dembinszky csapatában harcolt. Sebesülése után Bem alezredessé léptette
elő.





Ott volt a szőregi csatában, és a sán­ cok előterében egyedül végzett felderítést, amikor
közelében császári ulánusok bukkantak fel és elfogták. Ennek akkora jelentőséget tulajdonítottak az osztrákok, hogy augusztus 8­án falragaszokkal tudatták a főváros lakóival.
A szabadságharc leverése után Haynau a bosszút október 6­ára, a bécsi forradalom időpontja és Latour hadügyminiszter meggyilkolásának évfordulójára időzítette. Aradon e nap
hajnalán végezték ki a magyarok oldalán harcoló, többnemzetiségű tizenhárom tábornokot, Pesten
pedig a kora esti órákban Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét.
1849. október 20­án azonban folytatódott a Habsburg megtorlás. Woronieckit egy lengyel
kapitánnyal és egy német ezredessel együtt a mai Szabadság téren lévő Újépület (Neugebaude) külső fala mellett akasztották fel elrettentésül, hogy az utca embere lássa. 24 éves volt, holttestét
később a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben temették el, síremlékét közadakozásból állították
fel a temetőben 1877. november 2­án.

A Vasárnapi Újság 1899/41. száma írta, hogy az év ok­ tóber 6 napján a gyászmisék után az új
városháza dísztermében emlékeztek a képviselők, majd a cikkíró hozzáteszi: "... Ugyancsak ebben
az időben a rendezőbizottság megkoszorúzza a kilencz vértanú, Csányi László, báró Perényi
Zsigmond és herczeg Woroniecki Miczyslaw vértanuk nyugvóhelyeit..."

A korabeli leírások szépnek, délcegnek jellemezték a lengyel fiatalembert, akinek fogságba
eséséről így tudósított az 1905­ben megjelent Magyar Vértanuk Könyvében Kacziányi Géza. Amikor
Szőregen "...lebukott lováról, s elfogták az osztrákok s a legdurvább bánásmódban részesítették a
lefegyverzettet: ütötték, köpdösték, pofozták s véresre verték s összekötözve hurczolták
magukkal."

Eleinte bánatosan viselte a fogságot, hiszen magyar menyasszonyával a hadjárat után tervezték
egybekelésüket (Más források szerint az esküvő a szöregi ütközet előtt
megtörtént.). Amikor közölték vele az ítéletet, megbékélt sorsával és
"mosollyal ajkán ment végső útjára." Ennek ismeretében hihető, hogy utolsó napi reggelijéhez
vendégül hívta hóhérát, majd együtt indultak a bitóhoz.
Ugyanott Budapest V. kerületében, a Mezőgazdasági Minisztérium Báthori utca 2. számú sarokfalán
emléktáblát helyeztek el, 2015 októberében pedig szülőhelyén, a galiciai Brzostek városában is
felavatták emlékművét.

Szakács Gábor
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
A Nagyszentmiklósi Kincs megfejtési kísérlete
  2016-10-03 22:04:42, hétfő
 
  Friedrich Klára : A Nagyszentmiklósi Kincs megfejtési kísérlete


Link




 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Szakács Gábor a Ma reggelben beszél betegségéről
  2016-09-22 21:43:11, csütörtök
 
  Videó : Szakács Gábor beszél a streokeról


Link

Még hat hónapig megnézhető.

Gábor könyve:



 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Szakács Gábor : Ha lecsap a stroke
  2016-08-29 16:51:22, hétfő
 
  Kedves Barátaim, Látogatóim!

Ma fejeztem be Szakács Gábor, Ha lecsap a stroke című, nekem dedikált új könyvét,
mellyel maga a szerző és felesége, Friedrich Klára ajándékozott meg. Nagy érdeklődéssel forgattam ezt a könyvet, mert Szakács Gáborhoz hasonlóan én is egy halálos betegségből gyógyultam ki, és vele együtt hirdetem, hogy mindig van remény a felépüléshez.

Szakács Gábor 2013 májusában betegedett meg és élte túl e súlyos betegséget, a szélütést, melyről Dr. Horváth Sándor így nyilatkozik:

"A 3. leggyakoribb halálok, míg a rokkantság vezető oka a világon.
Amíg az agyi keringészavarhoz némileg hasonló szívinfarktusban a betegek 10%-a marad "rokkant", de mentálisan jó állapotban és 90% visszatérhet dolgozni, addig
a strokeban 10%. Még kb. 20% tudja ellátni magát, a betegek legalább fele
valamilyen maradandó károsodást ( beszédzavar, bénulást, depressziót, stb. ) szenved."

Ez a könyv Szakács Gábor újságíró, rovásírás kutató csodával határos módon
való gyógyulásáról számol be szakszerűen,első magyarul megjelent szakmai kiadványként. Szakács Gábor leírja a betegsége tüneteit, a kórházi gyógykezeléseket,
az ott átélt élményeit, valamint felesége, Friedrich Klára rovásírás kutató, gyógypedagógus sajátságos rovásjelekkel kialakított módszerét,mely módszer alkalmazása az orvosi
beavatkozások mellett, a teljes gyógyuláshoz vezetett.

"Az élet minden területén szükséges, de betegség idején még inkább : Hinni Istenben, az orvosokban és önmagunkban!...Ebben a könyvben a lehető legszemélyesebb módon igyekeztem bemutatni mindazon jelenségeket, amelyekkel egy stroke beteg szembesülhet.
Saját tapasztalataimmal szemléltettem, hogy mely cselekvésekkel, milyen mértékű javulást
sikerült elérnem a további életemet károsan befolyásoló hatások csökkentése érdekében.
Nem állíthatom, hogy minden egyes esetre ezek a módszerek alkalmazhatók és mindenkinél hasonlóan jó tapasztalatokhoz vezetnek. Azt viszont igen, hogy saját példám bizonyítja az
említett gyógyítás sikerességét. Semmit nem írtam le, amit csupán másoktól
hallottam, magam ne éltem volna át. Ezért, ha csak egyetlen sorstársam is sikeresen tudja használni a könyvben leírtak bármely részletét, már megérte közzétenni."- írja Szakács Gábor.

A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

ELŐSZÓ - Köszönetnyilvánítás
- Így kezdődött;
-Az első vizsgálatok;
- A rovásírás segített;
- Írásminták;
- Kórházon kívüli gyógyító tevékenységek;
- Olvasás, emlékezetjavítás;
- Gyógytorna;
- Képességfejlesztés;
- Étkezés;
- A rettenetes stroke;
- Dr. Mayank Goyal stroke kutató írása;
- Dr. Mayank Goyal stroke kutató írása angolul;
- Betegek nyilatkoznak;
- Híres stroke betegek;
- Újságcikkeim a kórházban és röviddel a kezelés után;
- Mi fán terem a stroke - Friedrich Klára;
- Fejlesztés rovásírással- Friedrich Klára;
- Könyvajánló;
- Fontos tudnivalók;
UTÓSZÓ

Szeretettel ajánlom mindenki szíves figyelmébe.





A könyv kapható a Magyar Menedék Könyvesházban, a Bookline, a Libri és egyéb könyvterjesztőknél.

Szeretettel,

Ballán Mária
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
     1/9 oldal   Bejegyzések száma: 83 
2017.03 2017. Március 2017.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 97 db bejegyzés
e év: 441 db bejegyzés
Összes: 21891 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 792
  • e Hét: 20222
  • e Hónap: 173781
  • e Év: 435794
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.