Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Ma sem volt könnyű élni. Nem lesz könnyű sosem. De érdemes volt és mindig érdemes lesz, HISZEM! Ballán Mária
1957.12.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 53 
Friedrich Klára : Felvidéki rovásírásos emlékek
  2014-09-28 18:42:18, vasárnap
 
  Szeretettel ajánlom mindenki figyelmébe Friedrich Klára legújabb könyvét, a Felvidéki rovásírásos emlékek-et.

A rovásemlékek bizonysága szerint az ősi magyar rovásírás az egész Kárpát-medencében használatos volt.
Felvidékről is van annyi rovásemlékünk, hogy ezt kimondhassuk. Ez Friedrich Klára tanulmányának célja, ennek alátámasztása.

A 72 oldalas könyvecske tartalmazza az eddig előkerült felvidéki rovásemlékek leírását sok ábrával, valamint azon
felvidéki személyiségek munkásságának rövid ismertetését, akik nemzeti írásunkkal foglalkoztak.

Kapható a Magyar Menedék, Szkítia, Aranyvár könyvesboltokban, ára: 1500 ft.


Link

Most fejeztem be ezt a könyvet,melyből sok új ismeretre tettem szert.

Meghatóak Friedrich Klára könyvének záró gondolatai:

"Célom volt Erdély, Székelyföld rovásemlékei mellé felsorakoztatni a Felvidékieket is, ezzel a Kárpát-medence
művelődéstörténeti egységének bizonyítása, mely egység minden történelmi csapás és szétszakítottság ellenére kimutatható.
Bár a munka fáradságos és aprólékos, de ajánlom a fiatalabb rovásíró nemzedéknek Kárpátalja, Délvidék, Őrvidék rovásemlékeinek összegyűjtését és közreadását, mert nagyon fontos nemzetünk egysége szempontjából. "

Ipoly Arnold írta 1854-ben:

"Majd csak akkor fogjuk ezen emlékeinket is megkívánni, ha majd nem lesznek. A végső percz azonban, melyben valamit tenni kellene értök, ha nem akarjuk, hogy végleg elpusztuljanak, már itt volna... Mert azon nemzet, mely emlékeit veszni hagyja, azzal saját síremlékét készíti. "

TERJESSZÜK HÁT SZÉLES KÖRBEN! KÖSZÖNÖM!





A borítólapon a Bél Mátyás ábécéje látható.
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Friedrich Klára : Rovásírás és diszlexia
  2014-09-09 06:04:04, kedd
 
  Az írást az Olvasás Világnapja alkalmából tesszük közzé. Az eredeti 2004-ben készült és kis mértékében eltérő változata a Kőbe vésték-fába rótták c. könyvben jelent meg, 2005-ben.
Mivel az olvasás minden más tantárgy megértésének alapja, különösen oda kell figyelni szülőnek, tanárnak az itt jelentkező gondokra. Felmerül a kérdés, kevesebb lenne-e ezen a területen a nehézség, ha megőrizhettük volna ősi írásunkat, ugyanúgy, mint a japánok, kínaiak, görögök, oroszok....

Mivel közel negyven évet gyógypedagógusként, logopédusként dolgoztam, ebből a szempontból szeretném megvilágítani a helyzetet. Ehhez szükséges mind az olvasás és írászavarokról, mind a rovásírásról néhány alapvető ismeret közlése.

Nézzük először a sajnos közismertebbet, az olvasás-írás-helyesírás zavarait. A szakirodalom ezeket görög-latin öszvérszavakkal, dyslexia, dysgraphia (a továbbiakban diszlexia, diszgráfia) néven tárgyalja.
Hazánkban a diszlexia kutatásával, leírásával, javításával legalaposabban Meixner Ildikó pszichológus-gyógpedagógus foglalkozott. 1956-tól a Logodi utcai gyermek ideggyógyászaton vizsgált kisegítő iskolai áthelyezésre javasolt gyermekeket és megállapította, hogy nagy részük ép értelmű, csak nem tud olvasni. A saját maga által kialakított módszerrel megtanította őket és így maradhattak az általános iskolában. Eljárását folyamatosan fejlesztette, feladatgyűjteményt állított össze, ezekből alakította ki a mindmáig legtökéletesebb, Játékház elnevezésű tankönyvcsaládot. Olvasástanítása a magyar nyelvnek legjobban megfelelő hangoztató-elemző-összetevő módszeren alapul, nagy súlyt fektet a helyesen írás szempontjából elengedhetetlen szótagolásra és a szókincsfejlesztésre is.
A diszlexia szakirodalma az utóbbi években mind hazánkban, mind külföldön hatalmasra duzzadt. Az olvasászavar tüneteit Meixner Ildikó alapján ismertetem: betűtévesztések; betűkihagyások és betoldások; szótagkihagyások és betoldások; megfordítás (pl. el helyett le); a gyermek találgat, de rosszul; többször belekezd egy szóba; jelentősen késik a betűk összeolvasása; az olvasás üteme lassú; először magában, vagy félhangosan elolvassa a szót; nem érti meg a szöveget. Egyéb kísérő tünetek is jelentkeznek: fejletlen ritmusérzék, ügyetlen finommozgás, kialakulatlan jobb- és balkezességből, azaz kialakulatlan kézdominanciából adódó tévesztések, rossz tájékozódás térben és időben.

A diszgráfia - írászavar tüneteit Adorján Katalin gyógypedagógus-logopédus így foglalta össze: rossz kéztartás; rossz ceruzafogás; görcsösség; erős-átütő
nyomaték; töredezett lendület (gyakran és ok nélkül felemeli a kezét a papírról a gyermek); együttmozgások; lassú tempó; elégtelen sorkövetés (hol a vonal alá megy, hol fölé); változó betűnagyság; a betűk dőlésszöge is változó; a betűket egyszerűsítik, vagy torzítják; hiányoznak vagy torzulnak a betűkapcsolások; a hibákat nem radírozzák, hanem átírják, összefirkálják; keverik a nyomtatott és írott betűket; nagyszámú a betűtévesztés; elhagynak
betűket és szótagokat; módosítják a tollba mondott szöveget; helyesírási készségük gyenge.

A diszlexia és a diszgráfia kialakulásáért a hazai és külföldi szakemberek számos okot tartanak felelősnek: az agyi beszédmozgató központ működési zavarát, az emlékezet fejletlenségét, szegényes szókincset, megkésett beszédfejlődést, halmozott gyerekkori betegségeket, öröklést, a látó- és térérzékelő agyi rendszerek hibáit...
Felmerült az is, hogy különösen azok a gyermekek hajlamosak a diszlexiára, akiknek anyanyelve fogalmakat (pl. a kínai), vagy szótagokat (pl. a japán) jelölő írásjeleken alapul. A kínai, japán és amerikai gyermekek összehasonlító olvasásvizsgálatai nem igazolták ezt. Hazai szakemberek - Csabay Katalin, Adamikné Jászó Anna és Gósy Mária - arra mutattak rá, hogy az 1978-as tanterv, amely amerikai vonásokat vezetett be az olvasás tanításába (szóképeket olvastatott, a hangos olvasással szemben a néma olvasást erőltette és eltörölte a szótagolást, valamint az olvasástanítást megelőző beszédfejlesztést) gyermekek tömegeinél eredményezett egy életre kiható zavart és elvette tőlük az olvasás-írás örömét.

Meixner Ildikó meghatározása szerint: ,,Dyslexiának nevezzük azt a jelenséget, ha egy gyermek az olvasás-írás tanulásában jóval elmarad azok mögött az elvárások mögött, amelyekre intelligencia szintje és a tanulásba fektetett erőfeszítések feljogosítanak."
Itt kell megjegyezni, hogy nagyon fontos elkülöníteni egymástól a valódi diszlexiát és egyéb, az olvasás-írás területén jelentkező zavarokat. A valódi diszlexia a népességben nem haladja meg a 2-3 százalékot. Csabay Katalin a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vezetője az ,,Áldiszlexia, mint korunk járványveszélye" című írásában a következőkben látja annak okait, hogy az olvasási nehézségekkel küzdő gyermekek száma 20-30 százalékra duzzadt:

1. A kisgyermekkel a szülei, a környezetében élők nem beszélgetnek eleget
2. Korai beiskolázás, amikor a gyermek testileg-lelkileg éretlen, pl. nem alakult ki még a szem egy pontra tartós fixálásának képessége, a hangok finom megkülönböztetésének képessége, a figyelem, az érdeklődés, a türelem, amely képessé teszi a gyermeket arra, hogy a tanórákon fegyelmezetten üljön a padban.
3. Az 1978-ban bevezetett, angolszász területről átvett, globális olvasási módszer és tankönyvek, amelyek sem a magyar nyelv sajátosságait, sem a gyermek fejlődését nem veszik figyelembe.
Csabay Katalin az áldiszlexiára gyógymódot is ajánl: "Meséljünk és beszélgessünk minél többet gyermekünkkel".

Az olvasásra és az olvasottak megértésére irányuló felmérések alapján a legjobb eredményt azok a tanulók érik el, akiknek otthonában sok könyv, gyermekkönyv van, szüleinél is példát lát az olvasásra, valamint azok az országok, ahol magas az olvasás-írás és nyelvtan órák száma.
Magyarországon az utóbbi évtizedekben fokozatosan csökkentették az anyanyelvi órák számát. Az első osztályban heti 12 óra helyett már csak 8 órát tanulnak olvasni-írni gyermekeink, a második osztályban pedig ugyanilyen kevés, 8 óra az olvasás-írásra, nyelvtanra fordítható órák száma. Ez nem elegendő, legalább heti 10 órára lenne szükség, minden nap egy olvasás és egy írás órára, továbbá heti két felzárkóztató foglalkozásra. A kommunista gyökerű kormányzatok az óraszámcsökkentést azzal indokolják, hogy a magyar iskolarendszer tudománycentrikus, azaz a felsőoktatásra és nem az életre készít fel. Igazából az az alig titkolt cél van emögött, hogy a magyar gyerekből ,,melós", vagy kiszolgáló személyzet legyen, ne tanuljon tovább felsőoktatási intézményben, ne szerezhessen diplomát.

Nézzük most a magyarok őseinek írását, a rovásírást.
Történelmi hátteréről itt csupán annyit, hogy a legelső írásrendszerek közé tartozik. A rovásírás emlékei azt bizonyítják, hogy művelői nem csak fejedelmek és papok voltak, hanem a köznép, az asszonyok, még a pásztorgyerekek is. Tehát a latin írás felvétele előtt nem volt írástudatlan a magyarok elődei között olyan korokban, amikor még Nagy Károly frank császár sem tudott írni-olvasni.
A rovásírás általános használata a X-XI. században szorult vissza, amikor a latin betűs írást kellett átvennünk. 1184-ből maradt ránk a legkorábbi magyarországi latin betűs ábécé, az itt következő sorrendben: A, B, C, D, E, F, G, H, I, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, X, Y, Z, W
És itt kezdődtek a máig ható gondok. A latin ábécében ugyanis, amint látható, magyar nyelvünk 13 hangjára nem volt jel: TY, GY, NY, LY, SZ, ZS, CS, J, K, Á, É, Ö, Ü
Ezeknek csak a XVII - XVIII. században sikerült úgy ahogy összetákolni, összegányolni az írásjegyeit. A tákolás, gányolás nem túlzás, hiszen a TY a T-től, a GY a G-től igencsak különbözik mind a hangképzés helyében, mind a beszédszervek működésében. A gyümölcs szót csak így tudták leírni latin betűkkel: gimilc, az őt: wt (Halotti beszéd 1200-ból)
Magában a latin betűs ábécében is rendetlenség uralkodik. Az egymás mellé került betűk sem formailag, sem hangtanilag nem fejlődnek egymásból. Az olvasástanítás során sem lehet ebben a sorrendben oktatni a betűket. Nehezen sajátítják el a gyerekek a nyelvünktől idegen X, Y, W, Q használatát. Ezeknek írásbeli kötésében még a munkatankönyvek készítői is bizonytalanok.
A magyar nyelv beszédhangjait rovásírással lehet legtökéletesebben lejegyezni. Forrai Sándor tanár szerint a rovásírás együtt, párhuzamosan fejlődött nyelvünkkel, ezért van benne minden hangunkra jel. Idézzük fel a lényegesebb tudnivalókat:

A rovásírást jobbról balra kell írni, ez a legrégibb írásokra jellemző. Az egyiptomi szent vésetek, a hieroglifák nagy része, valamint az egyiptomi papi írás mindig, az ógörög és az etruszk írás pedig többnyire jobbról balra halad.
A rovásírás nagybetűkből álló írás, kisbetűs és írott formája nincs.
A jelek szépek, díszítésre is alkalmasak. A szavakat régen pontokkal választották el egymástól. A mai változatban hagyjunk szóközöket, ha sietünk, mert a pontozás, bár szépen díszíti, de lassítja az írást.
Mivel nagybetűs írás, nincsenek benne a latin betűk írott változatához hasonló betűkötések. Más jellegű betűkötések, úgynevezett ligatúrák azonban vannak, főként az egyenes szárú betűk alkalmasak erre.
A betűkötések nem kötelezőek, mindenki szabadon döntheti el, hogy teljesen kiírja a szavakat, vagy összerója.
A rovásírás más módot is kínál a rövidítésre: leggyakoribb magánhangzónk az E kihagyható, csupán a szó végén kell kiírni.
A rovásírás nagyon hamar megtanulható. Én 10-11 éves koromban tanultam meg, nagyjából két nap alatt. Van olyan felnőtt ismerősöm, aki másfél óra múlva a minta ábécé használata nélkül írt levelet. Rovásírás szakkör vezetői tapasztalatom az, hogy a 3-4. osztályos gyerekek 4-5 szakköri foglalkozás alatt megtanulják.
A rovásírás használatát csak a 4. osztálytól ajánlom, miután a latin betűs írás automatizálódott és megfelelő ütemben megy tollbamondás után. Első osztályos tanulókat egyáltalán ne oktassunk rovásírásra, mert ebben az időszakban az a fontos, hogy a latin betűk használatát minél tökéletesebben elsajátítsák, hiszen ennek segítségével szerzik ismereteiket, ebből kapnak osztályzatot.

A gyerekek az osztályfőnökökkel való megbeszélés alapján és a szülők engedélyével jártak a szakkörre. A latin betűs olvasás-írásban való megtorpanásról, netán visszaesésről sem az osztályfőnököktől, sem a szülőktől nem hallottam.
Két, szabályokat, ábécét, írásmintákat, feladatokat tartalmazó gyakorlófüzetet, majd egy tankönyvet állítottam össze, amelyet szakköri ötletárral is kiegészítettem. Ezekből 10-11 éves kortól mindenki önállóan, tanfolyam nélkül is megtanulhatja a rovásírást.
Mind logopédiai, mind rovásírás oktatói tapasztalataim alapján állítom, ha gyermekeink rovásírással tanulhatnának, nagy mértékben csökkenne az olvasás-írás zavaraival küszködők száma. Ezt a következőkre alapozom:

1. A rovásírásnál csupán egy fajta (nagybetűs) betűtípust kell megtanulni a gyermeknek, a latin betűs írásnál négy fajtát (kisbetű, nagybetű, írott, nyomtatott).
2. A rovásbetűk használatánál sokkal ritkábban fordulnak elő betűtévesztések, mert a betűk jellegzetesek, könnyen megjegyezhetők, kevésbé hasonlítanak egymásra.
3. A betűk tanítása, a betű fejlődését követve haladhat a legegyszerűbbtől a nehezebbekig.
4. A gyerekeknek egyáltalán nem jelent gondot jobbról balra írni, sőt ez elősegíti az irányok tudatosítását. A balkezesek könnyebbségről számolnak be, mert így nem takarják kezükkel a leírt betűket. A jobbkezesek helyzete sem nehezedik, mert a rovásírás nem folyóírás, így felemelhetik rövid időre a kezüket, ha ellenőrizni kívánják a szöveget.
5. A rovásírás betűi vizuálisan könnyebben felfoghatók, elemezhetők, ezáltal hamarabb bevésődnek. A latin betűs olvasás-írásnál nagy nehézséget okozó TY, GY, NY, LY, SZ, ZS, CS-t itt egy jellel fejezzük ki.
6. Nem csak vizuálisan, hanem tapintással is jobban felismerhetők a rovásjelek. Ezt a következő játékos gyakorlat is bizonyítja: ha a betűtanulás időszakában elkészítjük a rovásbetűket és a latin betűket gyurmából, vagy só-liszt gyurmából, majd letakarjuk, a gyerekek tapintással hamarabb felismerik a rovásbetűket, annak ellenére, hogy a latin betűket már két-három éve tanulják.
7. Az írott latin betűk kapcsolásai, betűkötései elbizonytalanítják a gyerekek egy részét, írásuk görcsössé válik. Rovásírásnál nincsenek betűkötések, nem okoz töredezettséget, ha a ceruzát, tollat felemelik a papírról. A nyomtatott és írott betűk keverése is kiküszöbölődik. Könnyebb az azonos betűnagyságot tartani.
Bár nehéz elfogultság nélkül írnom őseinknek erről a becses szellemi hagyatékáról, de ha igazságos akarok lenni, fel kell sorolnom néhány olyan jellemzőt is, amely gondot okozhat.
1. Mivel a rovásírás betűi egyforma nagyok, a szöveg tagolatlansága nehezíti az egyszerre nagyobb terület átfogó felismerését, ezzel lassítja az olvasást. Ennek elkerülésére a mondatok kezdőbetűit és a tulajdonneveket kiemelhetjük nagyobb betűmérettel. Erre rovásemlékeink között és Forrai Sándor tankönyvében is van példa.
2. Fokozottan kell ügyelnünk a szavak közötti megfelelő távolságra, hogy jól láthatóan elkülönüljenek egymástól. Ha van rá időnk és díszesebb szöveget szeretnénk készíteni, a szavak közé hagyományosan négy, három, kettő, vagy egy pontot tehetünk.
3. Nem tagadhatjuk, hogy a rovásírás lassúbb, mint a latin betűs folyóírás, de természetesen ez is gyakorlat kérdése. A folyóírásnál az ide-oda kerekítgetés, a visszatérés az ékezetek kirakására szintén lassító tényező. De miért kell nekünk folyton rohanni, mindent egyre gyorsabban és kapkodva csinálni? Ha nem a televízió ostoba műsorai előtt ücsörgünk, akkor jut időnk kézzel, sőt rovásírással megírni egy levelet, amely sokkal személyesebb és emberibb, mint egy e-mail, azaz villámlevél. A rovásírás átlagosan kétszer annyi időt vesz igénybe, mint a latin betűs írás.
Nézzük pl. a Toldi gyönyörű első szakaszát Arany Jánostól, mely nyolc sor:

Mintha pásztortűz ég őszi éjszakákon,
Messziről lobogva tenger pusztaságon:
Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem
Majd kilenc-tíz ember-öltő régiségben.
Rémlik, mintha látnám termetes növését,
Pusztító csatában szálfa öklelését,
Hallanám dübörgő hangjait szavának,
Kit ma képzelnétek Isten haragjának.

Számítógépbe gépelve 80-100 másodperc. Latin betűvel folyóírással 170 másodperc. Rovásírással 330 másodperc (kézzel).
De ne érezzük ezt időveszteségnek! Érezzük megbecsülésnek őseink hagyatéka iránt, érezzük pihentető, üde, zöld szigetnek a kíméletlen, gépies rohanásban, érezzük felemelő elfoglaltságnak! Továbbá, ha ügyesen alkalmazzuk a betűösszerovásokat, és az E kihagyását, jelentősen csökkenthető a különbség a két írás sebessége között.
Végül felmerül két kérdés, mi lehet a célja ma egy ilyen régi írás megtanulásának, gyakorlásának és hogyan építhetjük be az oktatás mindennapjaiba a latin betűs írás mellé?
A cél saját történelmünk, régi műveltségünk alaposabb megismerése
és megtartása, megőrzése a feledéstől. A kínaiak, japánok, héberek, görögök, oroszok büszkén használják a miénknél sokkal fiatalabb, saját betűiket tankönyveikben, utcanév tábláikon, épületeiken. Ha valaki állampolgárságukat szeretné felvenni, elsődleges szempont nyelvük, történelmük, írásuk ismerete. Nekünk is büszkének kéne lennünk erre a történelmi hagyatékra és megkövetelni a tiszteletét.

Az iskolákban 4. osztálytól felfelé meg kéne ismertetni a rovásírás ábécét és megkívánni, hogy a tanulók legalább a nevüket le tudják írni őseik betűivel. A történelem órákon ismertetni lehetne a rovásírás legfontosabb emlékeit. Minél többen sajátítják el a rovásírást, annál nagyobb az esély az eddig még megfejtetlen rovásemlékek jelentésének megismerésére, amely segíthet történelmünk tisztázatlan kérdéseinek megválaszolásában.
Tapasztalataimat tehát úgy összegezném, ha megtarthattuk volna őseink nyelvünk hangjaihoz alkalmazkodó írásjeleit, akkor nem keserítenék meg gyermekeink életét azok az olvasás- és írászavarok, amelyek a magyar nyelv sajátosságaihoz nem illő betűkből és olvasástanítási módszerekből adódnak.

Tehát az áldiszlexiások 20-30 százalékos csoportja megszűnne és
ezek a gyerekek is vidáman írnának, olvasnának. A valódi diszlexiás gyermekek 2-3 százalékos aránya bizonyára továbbra is megmaradna (mint minden átlagtól való eltérés aránya a népességben), de helyzetük sokkal könnyebb lenne a rovásírás ismertetett tulajdonságaiból következően.
Gyermekeink számára tehát mindenképpen hasznos, tanulási képességeket, értelmességet, emlékezetet, nemzeti öntudatot fejlesztő elfoglaltság a rovásírás használata. Sajnos a köz intézményekben (hivatalok, országgyűlés, stb.) visszatérni őseink írásmódjához már lehetetlen, kivéve az oktatási intézményekben való ismertetését, tanítását. Jelenleg a cserkészeknél és iskolákban rovásírás szakkörökön oktatják. Másik terjesztési lehetőség, a Székely Nemzeti Tanács felhívása a rovásfeliratos helységnévtáblák felállításáról. Gyermek és felnőtt számára egyaránt nemes feladat és izgalmas szellemi kihívás e sokezer éves műveltségi kincs megismerése, használata, megőrzése és továbbadása.

Az írás megjelenése óta, az utóbbi 10 évben sikerült megvalósítani a 2004-ben felvetett két feladatot. Szakács Gábor szakmai érvekkel alátámasztott beadványaival megnyerte két jeles oktatási szakember támogatását, így a rovásírás választható tanórai anyagként bekerült a Nemzeti alaptanterv Hon és népismeret tantárgyának (5-8. évfolyam) 3. fejezetébe, melynek címe: Örökségünk és hagyományaink. Ezen belül az 1. pont Az ősi magyar kultúra hagyatéka. (Megtekinthető: Magyar Közlöny, 2012/66. számában, a 10722. oldalon.) Ezen fejezetcím alatt oktatható a Hon és népismeret tantárgyon belül.

A hagyományőrző közösségek által felállított egyedi, faragott vagy festett rovástáblák száma jelenleg 55 és továbbiakat terveznek.

Kiegészítés: 2014/9/7

Irodalom:
Dr. Meixner Ildikó: Én is tudok olvasni I-II. (Tankönyvkiadó 1987)
Dr.Meixner Ildikó: A dyslexia prevenció, reedukáció módszere (1993)
Dr. Meixner Ildikó: Játékház - tankönyvcsalád (Nemzeti Tankönyvkiadó)
Adamikné Dr. Jászó Anna-Dr. Gósy Mária: Hagyomány és újítás az olvasástanításban (Fejlesztő Pedagógia, 2001)
Adorján Katalin: A dysgraphia tünetei (Beszédgyógyítás 1993/1.)
Dr. Csabay Katalin: Az áldiszlexia, mint korunk járványveszélye (Fejlesztő Pedagógia, 2001)
Dékány Judit: Kézikönyv a diszkalkulia felismeréséhez és terápiájához (1998)
Dr. Gósy Mária: Az olvasási nehézség és a diszlexia határa (Fejlesztő Pedagógia, 2001)
Hornyákné Tarnai Klára: Betűsuli I, II. (Logopédiai Kiadó, 1998)
Marosits Istvánné: A diszlexia veszélyeztetettség jelei az óvodás korban (Fejlesztő Pedagógia, 1992/1-2)
Nagyné Dr. Réz Ilona: Téri tájékozódás (Fejlesztő program, 1996)


A Forrai Sándor Rovásíró Kör honlapja :


Link


 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Új rovásemlék került elő Maroshévíz környékéről!
  2014-07-12 22:36:52, szombat
 
  Új rovásemlék került elő Maroshévíz környékéről!

írta: Friedrich Klára

Czirják Károly maroshévizi író, újságíró, helytörténész a szkíta-hun írást, közismert nevén, a rovásírást is szívügyének tartja. Több cikke jelent már meg a Honlevélben, a Magyarok Világszövetségének lapjában is. Azt teszi, amire mindenkit bíztatni szoktam, mindenütt figyeljenek fel régi karcolatokra, vésetekre, írásokra - fényképezzék le, rajzolják le, tegyék közzé, mielőtt lába kél.





Az egész deszka első oldala

Most egy Maroshévíz közelében lévő, 100-120 éves ház padlásán előkerült rovásos deszkáról küldött fényképeket, méreteket és megfejtést is. A deszka juharfa, 81 cm. hosszú és 12 cm. széles. Czirják Károly szerint az A és B képen a deszka eleje, a C képen a hátoldala látható, valamint a betűket nem vésték, hanem égették a felületbe. Feltételezi, hogy orgona hajtó vagy szövőszék része lehetett.




A kép: A deszka elejének jobb oldali része




B kép: A deszka elejének folytatása




C. kép: A deszka hátoldala

Czirják Károly barátja, Rebendics Erik, szintén Maroshévízről, Forrai Sándor: Küskarácsontól Sülvester estig c. 1985-ben megjelent könyvének segítségével a következőképen olvasta el a deszka feliratát:

Első oldalon, A képen: ÉDES
Első oldalon, B képen: ESKÜDSZÜK
Jelentése: Édes, esküszünk.

Hátoldalon, C képen: DEZSŐ ÉS ÉDES SZÖVE
Jelentése: Dezső és édes szíve

Véleményem szerint azonban a felirat a deszka működésével, feladatával függ össze. A deszkán a széle mellett nem kézzel készített kis rovátkák vannak, egyenletességük arra utal, hogy valamilyen gépezet működése, súrlódás közben keletkeztek. Az első oldalon 10 vagy 11 betű van, a hátoldalon pedig 7.

A betűk jellege és az írás irányának különbözősége alapján feltételezem, hogy nem ugyanaz a személy készítette az első és a hátoldal feliratait.

Saját megfejtésem:

Első oldalon, A. képen: K-D összerovás, azaz aKaD.
Első oldalon, B. képen, jobbról-balra: SZ, K-D összerovás, SZ, A vagy A(Á)-S összerovás. Tehát: SZAKADSZA vagy SZAKADSZÁS.
Első oldalon B. képen a bal oldali 3 betű a kapocs alakú K alapján balról jobbra halad, de végül is mind a két irányból ugyanaz az eredmény: SZaKaSZ (még latin betűvel is). A K betű két oldalán azonban határozott, tehát nem véletlenül odakerült két pont van, ami megkérdőjelezi a SZAKASZ olvasatot. Így inkább SZ.K.SZ. névjelnek tartom.

Az összerovásoktól függően 10 vagy 11 betű van az első oldalon.

Az első oldalon véleményem szerint a következő olvasható: AKAD, SZAKADSZA SZ.K.SZ. Vagyis a deszka akad, sőt kiszakít valamit, tehát igaza lehet Czirják Károlynak, hogy szövőszék tartozéka lehetett. S ha szövőszékről van szó, továbbá az első és a hátoldal írásának jellege eltérő, feltételezem, hogy maga a szövőnő rótta fel az első oldalra az emlékeztetőt. Ebben az esetben az SZ.K.SZ névjel az övé.

Hátoldalon, C képen balról jobbra halad a felirat, melyet nem ugyanaz a kéz rótt, mint az első oldalt. Hét betűből áll, három összerovás is van benne: V-I, G, D-O, D-O. Olvasatom egy név: VÍG DODÓ

A deszka értelme szerintem: A Víg Dodó (Víg József) által készített szerkezetnek e részét, ezt a deszkát az SZ. K. SZ. névjelű szövőnő használhatatlannak ítélve kivette, félretette javítási szándékkal, gondosan feljegyezve rá, hogy mi a hibája.

Megfejtésem megismerése után Rebendics Erik új olvasatot küldött az A és B képről:

A képen: DeSZKa
B képen: SZaKaD SZeG SZuR RoSZ

Nagyon jó ötlet, hogy a K betűt közrevevő két rövid vésetet R betűként értékelte.

A deszka hátoldalán, a C képen jobbról balra haladva: DeZSO DeZSO eS SZIVe.
Jelentése: DEZSŐ DEZSŐ ÉS SZÍVE (vagyis szerelme)

A deszka jelentősége, fontos művelődéstörténeti értéke: újabb bizonyíték arra, hogy 100-120 évvel ezelőtt még magától értetődően, a mindennapokban is használták a rovásírást, Maroshévíz környékén, Székelyföldön.

A fényképeket Czirják Károly készítette.

2014 június


Link
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Bebizonyosodott az, amit már régen tudtunk Jézusról
  2014-04-13 13:25:51, vasárnap
 
  Nem lehet tovább titokban tartani Jézus valódi személyét. Bár Vatikán sok bizonyított tény ellen tiltakozik, az igazság lassan győzedelmeskedik.

Sokan gúnyolódtak Badiny Jós Ferenc: Jézus király a pártus herceg 1998-ban kiadott könyvén, mások szkeptikusan olvasták a művét, pedig minden nyelvre le kellene fordítani és a világon mindenkinek ismerni kellene, különösen a magyaroknak.

"Felleb­benti a fátylat arról, amit Biblia összeállítói és a judeo-kereszténység képvi­selői átírtak, eltakartak, elhomályosítottak. Mindezt tréfásan Saul rabbi hun­cutságainak nevezhetnénk, ha lenne kedvünk tréfálkozni. De nincs. Túl so­kat vesztettünk, túl sok ártatlan vér folyt el, túl sok rovásírásos pergamen­ről vakargatták le idegen kezek a tintát és írtak rá helyette latin betűkkel egy szánalmas, hazug, új történetet. E latin betűk papjai az Isten és az em­ber közé tolakodtak, mintha Isten és az ember között tolmácsra lenne szükség, mintha Isten olyan nyelven beszélne, amelyet csak ők érthetnek" - írta Friedrich Klára Badinyi művéről.

Az ősi papiruszra vetett írásjelek márpedig beszélnek. Legújabb kutatások szerint Jézus életéből, családi állapotáról egy morzsányi ma már bizonyított. Nevezetesen az, hogy Jézusnak felesége volt. A papirusz nem modern technikával készült hamisítvány, törvényszéki vizsgálatoknak alávetett hiteles lelet.

Tudósok eddig számos amerikai egyetemen bizonyították már, hogy Jézusnak volt felesége. Korábban Friedrich Klára is írt erről tényről.

1945-ben az egyiptomi NAG-HAMMADI-ban megta­lálták az apostolok írásainak kopt nyelvű másolatait. Közülük a legnagyobb érdeklődést Mária Magdolna, helyesebben Magdalai Mária evangéliuma vál­totta ki. Ő valószínűleg a mózesi törvényeknek és a nőgyűlölő Péter apostol­nak köszönhetően értékelődött le, holott tudós asszonyként méltó társa volt Jézusnak.
Vatikán a mai napig elutasítja a kutatások eredményeit, attól tartva, hogy a bizonyítékok aláássák az egyház tanításának alapjait. Pedig a papirusz darabon a következő olvasható:

..."Jézus azt mondta nekik: "a feleségem".... a következő sorban ez áll:"ő az, aki képes, hogy az én tanítványom legyen"...

A 2012-ben megjelent első cikkekre (Dr Karen L. King, a Harvard korai kereszténység professzora 2012-ben, Rómában, egy nemzetközi kopt tanulmányok konferencián jelentette be megállapítását), a Vatikán dühödten reagált és minden hírforrásban megjelent írást hamis, szenzáció hajhász szerkesztői fogásnak nyilvánított. Akkoriban, Giovanni Maria Vian, a vatikáni napilap szerkesztője megkérdőjelezte a hírforrások, többek közt az ABC News hitelességét is. A vita, a bizonyítékok ellenére, ma sem csitult.






Az Újszövetség tudós professzora Francis Watson a Durham egyetem szerint a papirusz töredék egy szöveg montázs, amely Tamás evangéliumából származik, és amelyet szándékosan torzítva lemásoltak.

A mai high tech tudósai, a Columbia Egyetem, a a Harvard Egyetem, valamint a Massachusetts Institute of Technology elektronika, kémia és biológia szakértői egyértelműen kijelentették, hogy a pergamen valóban több száz éves kopt lelet - írta a The New York Times.
A Jézus családi állapotáról tanúskodó 8 cm x 4 cm-es lelet valami kezdete. Az első mozaik darabka, a történelmi igazságok kirakós világában. A teljes képhez a kicsi mozaik darabkák, a szorgos, kutatómunka eredményének köszönhetően, előbb-utóbb mind megkerülnek.

magyarno.com



Link

FRISSÍTÉS :

Tudományos elemzések szerint "valószínűleg" nem modern hamisítvány, hanem valóban ősi dokumentum egy hevesen vitatott papirusztöredék, amelyen Jézus állítólagos feleségéről beszél. A kutatók szerint a szöveg valójában arról szól, ahogy Jézus tanít: nők, azaz feleségek és anyák is lehetnek a tanítványok között.





A névjegyméretű papiruszdarabra írt, kopt nyelvű szövegben egyebek közt ez a mondat olvasható: "Jézus azt mondta nekik: a feleségem". A Harvard Theological Review című szaklapban ismertetett kutatás szerint a töredék valószínűleg a 8. századi Egyiptomból származik.

Eredetét és korát szénizotópos kormeghatározással, illetve a tinta kémiai összetételének vizsgálatával állapították meg - mondta Karen King, a Harvard Egyetem vallástörténésze, a tanulmány szerzője.

Hangsúlyozta: a töredék nem bizonyítja, hogy Jézus nős lett volna, a korai kereszténység legmegbízhatóbb forrásai hallgatnak családi állapotáról. A papirusz esetleg betekintést nyújthat a korai keresztények családi életről szóló vitáiba - tette hozzá.

"A papirusz a 8. vagy a 9. századból ered, tehát semmiképpen sem modern hamisítvány" - közölte a kutató. A kis darabkán egy szöveg nyolc sorának töredéke látható. Úgy tűnik, arról van szó, lehetnek-e anyák és feleségek a tanítványok között - magyarázta.

A szövegben Jézus utal anyjára, feleségére és egy harmadik - Máriának nevezett - nőre, amikor tanítványai arról vitatkoznak, nő is csatlakozhat-e hozzájuk. King fordítása szerint a szöveg így hangzik: "Jézus azt mondta nekik: a feleségem..." Ez az alatta lévő sorban folytatódik: "tanítványom lehet".

King 2012-ben hozta nyilvánosságra az általa Jézus felesége evangéliumának nevezett töredéket. A bejelentés vitát váltott ki vallásos és tudományos körökben, a szerző pedig publikációjával megvárta a kutatások eredményét. Továbbra is úgy véli, az evangélium helyes elnevezése a szövegtöredéknek.

A kutató úgy érvelt, hogy a papiruszdarab a Jézus életéről szóló ősi szövegek közé tartozik. "Jézus és tanítványai között elhangzó beszélgetést örökít meg, ezt általában evangéliumnak tartják" - jelentette ki a kutató.

A tudós 2011-ben kapta a töredéket egy neve elhallgatását kérő adományozótól, aki 1999-ben vásárolta egy gyűjtőtől. Ez utóbbi az egykori NDK-ban jutott a papiruszhoz 1963 körül.

A papírusztöredéket kezdettől nagy kétkedéssel fogadták vallási és tudományos körökben, hamisítványnak valószínűsítve az előkerülésének homályos körülményei, a betűk írásmódja és a nyelvtani hibák miatt.

A friss anyagelemzések sem győzték meg a tudósokat. Leo Depuydt, a Brown Egyetem egyiptológusa a kutatáshoz fűzött kommentárjában, ugyancsak a Harvard Theological Review hasábjain, azt írja, hogy az elemzések nem bizonyítják a dokumentum eredetiségét, mivel ilyen ősi papirusz könnyen beszerezhető napjaink Egyiptomában, a tintáról pedig csak annyi derült ki, hogy annak összetétele hasonlít a hajdanihoz, és azt ma is könnyű előállítani.

A tudós szerint a szövegben "durva" nyelvhelyességi hibák fordulnak elő, és "nem lehet merő véletlen", hogy a "Jézus feleségét" említők kivételével a szavak írásmódja azonos az 1945-ben felfedezett, Tamás evangéliumaként emlegetett ősi szövegével. Szerinte gyanút kelt az is, hogy a töredék tulajdonosa ragaszkodik a névtelenséghez.


Link
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Friedrich Klára : Badiny Jós Ferenc két könyvéről
  2014-02-05 15:14:24, szerda
 
  Badiny Jós Ferenc két könyvéről Friedrich Klára (A két könyvismertetőt 2003-ban írtam, egyeztettem a profeszor úrral megjelenés előtt. )


Mah-gar, a magyar. . . !

7000 évvel ezelőtt, Mezopotámiában, Eridu városában meghalt egy kis lány, Ildi. Szerető szülei melléje temették legkedvesebb játékát, egy kis alabástromból készült pulikutyát. Bár Ildi sírját és Mezopotámiát barbár hordák taposták évezredeken át, és idén talán a kis puli is elporladt durva amerikai bakancsok alatt, testet túlélő lelkünkben a származástudatot sem gúnnyal, sem fegyverrel nem lehet elpusztítani.

1976-ban a Magvető Kiadónál kis kötet jelent meg Sumer és Magyar cím­mel, amelynek szerzője, Komoróczy Géza a gúny fegyverét fordította elle­nünk. Az irományt még megjelenése évében olvashattam és a szumir-ma­gyar rokonság elméleten otrombán viccelődő mű éppen arról győzött meg, amit Komoróczy Géza a Heti Hetes elődjeként irigyen tép, szaggat, marcan­gol, hogy a magyarok ősei teremtették bolygónk két leghatalmasabb kultú­ráját, egyiket a Kárpát-medencében, a másikat Mezopotámiában.

Nem csak rám volt ilyen hatással, a magyarok Istene éppen azzal büntet­te Komoróczyt és megbízóit, hogy tapasztalniuk kellett, a gúnyirat hatására tízezrek váltak a szumir - magyar rokonság meggyőződéses híveivé és kuta­tóivá. A szerző számára művének másik nemkívánatos "hozadéka" Badiny Jós Ferencnek, a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetem sumerológus professzo­rának hozzá intézett nyílt levele volt, amelyből egy nagyszerű tudományos és hazaszerető könyv kerekedett: a Mah-gar, a magyar. Ebben Badiny Jós Ferenc rávilágít arra a terrorra, amely a történetírást, különösen az őstörté­netet uralja. Pl. a Philadelphiai Egyetemi Múzeumban őrzött 3600, többnyi­re megfejtetlen agyagtábla sorsára, amelyek csak azon kutatók számára hozzáférhetők, akik követik az "uralkodó megfejtési irányzatot", vagyis hogy szumir nép nem is létezett, hanem csak a semita proto-akkád.

Igazolhatom a professzor urat a Gold Book Kft-nél 2000-ben megjelent Legendás civilizációk című, gazdag kiállítású kötettel is, amelynek kutató szerzője David M. Rohl minden anyagi lehetőséget, még műholdas terepjá­rót is megkap téziseinek bizonyításához, miszerint mind a szumir, mind az egyiptomi kultúra sémi gyökerű. Nekünk pedig el kéne fogadnunk a finn­ugor származás és nyelvrokonság elméletét, "amelybe, ha belenyugszunk, elveszünk és átadjuk helyünket a magyarosodó hébereknek, akik az oláhok­kal együtt törnek be a magyar ősiség örökségébe" - írja Badiny Jós Ferenc.

Komoróczy holt nyelvnek nevezi a szumirt, ugyanúgy, ahogy a magyar ro­vásírást is kihalt írásnak nevezik ellenzői, ezzel szeretnék a felesleges kacatok dobozába gyömöszölni. Itt is alkalmazzák jellemző üzleti fogásukat, jól leér­tékelni, majd olcsón felvásárolni. Az, hogy egy nyelv, egy írás évezredeken át fennmarad minden pusztító törekvés ellenére, éppen életképességét, életerejét igazolja.

Badiny Jós Ferenc következetesen és türelmesen javítgatja Komoróczy hibáit, pl. a sumer szó helyes ejtésével, a szumir nyelvjárásokkal, az as­szony szó ékjeleivel kapcsolatban. Csatasorba állítja a szumir-magyar kap­csolat lehetőségét felvető külföldi szaktekintélyeket. Az angol Rawlinson a szumirok olyan feliratairól számol be, amelyet szkíta nyelven írtak. A francia Lenormant tanulmányozta nyelvemlékeinket, Sayous pedig sok időt töltött Magyarországon. A német Ruge az asszír mondakör turáni eredetét bizonyí­totta. A magyarországi hivatalos körök nem csak hogy nem örültek ennek, hanem még tiltakoztak is a külföldi kutatók legnagyobb meglepetésére. Nagy Géza történész írta erről a jelenségről, hogy "a mai Magyarországon bi­zonyos bátorság kel ahhoz, hogy valaki a sumir nyelvre hivatkozzék."

Az "Akiket mégsem lehet letagadni" című fejezet szépen méltatja a tudo­mány igazságait a karriernél értékesebbnek tartó kutatóinkat. Torma Zsófi­át a hivatalos régészet kitagadta, lexikonokban alig szerepel. Nevének emlí­tése nélkül mégis az ő eredményeit használják fel olyan világszerte istenített régészek, mint az angol Colin Renfrew.

Torma Zsófia hatalmas leletgyűjteményének jó részét széthordták, meg­dézsmálták a belőle élő kutatók, pl. a horvát Vasics, akinek kezén tűnt el a Torma gyűjtemény egyik legértékesebb darabja, egy szumir feliratos orsónehezék.
A tatárlakai leletek az egész világ sumerológusainak figyelmét felkeltet­ték a 60-as években, a hazai hivatalos hozzáállás az elhallgatás volt, mivel Erdély földje ideiglenesen az országhatáron kívülre került a trianoni diktátum következtében. A szumir kapcsolatról szóló első magyar könyv szerzője Ferenczy Gyula volt a XIX. század végén, az ő nyomdokain indult el a 14 nyelvet beszélő Dr. Varga Zsigmond.

Az emigrációba kényszerült Dr. Bobula Idát a tekintélyes amerikai Smithsonian Institute kérte fel egy tanulmány megírására a szumir technoló­giáról, Komoróczy mégis kétségbe vonja felkészültségét. Gosztonyi Kálmán nyelvész szófejtéseit a legnagyobb francia nyelvészeti intézet adta ki. Dr. Novotny Elemér szumir - magyar szövegazonosításaival vívta ki a 29. Orien­talista Világkongresszus vezetőinek figyelmét. Komoróczy felületességére jellemző, hogy Novotny munkájával kapcsolatban összekeveri Kézait Anonymussal. Fehér Mátyás Jenő, Csőke Sándor, Zakar András szintén Komoróczy céltábláivá váltak.

Badiny Jós Ferencet a nemzetközi tekintélyű René Labat professzor hív­ta meg a 29. Orientalista Világkongresszusra, a Sorbonne-ra, ahol a szumir­magyar azonosságot bizonyító előadását a kongresszusi bizottság elfogadta. Az esztergomi várkápolnáról írt fejezetben szót emel a Pilis-hegység, Dömös, Pilisszentkereszt és Esztergom közötti területek elhanyagolt és el­pusztított régészeti anyagáért. A várkápolna egyik oszlopán a hivatalos vál­tozattal ellentétben nem a kofaragó, hanem Nagy Arszák, a pártus birodalom alapítójának feje látható, akinek Attila is leszármazottja. UR-NAMMU törvény­tábláit nálunk is ismerték, ezért "a várkápolna nem kápolna, hanem a király­ság legfőbb székhelye, ahol 14 oroszlán legfőbb bíróként ítél a tizenötödik­kel, a királlyal...".





Badiny Jós Ferenc legnagyobb érdeme népünk hagyományainak tisztele­te és e hagyományok keresése, feltárása, közkinccsé tétele. Ennek köszön­hetően ki meri mondani, le meri írni, hogy a hivatalos körök által folyama­tosan hangoztatott ezer éves szent államiság egy nem magyar érdekű ural­mi rendszer, amely a nem magyar népcsoportok anyagi, erkölcsi és politikai támogatásával igyekszik beolvasztani minket a folyamatos betelepítési hul­lámok idegen népségeibe.

Áttérítettek erőszakkal a római hitre, elvették írásunkat, de vannak kitö­rölhetetlen hagyományaink. Ilyen a Nimrudi eredet tudata. Nimrud az Isten - szellem tündöklő fia, IZ-DU-BAR GILGAMES. Badiny Jós Ferenc aggódva te­szi fel műve végén a kérdést: "Megérti-e a mai magyarság a Nimrudi felhí­vást? Észreveszi-e, hogy jövője ennek az ősi hagyománynak tudatosításában és vallásos kegyelettel való ápolásában rejlik?"

E tudományos, szellemes, hazaszerető vitairat olvasása közben egy pár­baj képe sejlik fel az olvasó szeme előtt, amelyet a párbaj nemes hagyomá­nyait betartó, nemzetét védő lovag vív az őt állandóan kicselezni próbáló, hátba támadó, betolakodó idegen ellen. A kötet része a teljes életmű újbó­li megjelentetésének, amelynek következő, idénre tervezett kiadványai a Jé­zus király, a pártus herceg, valamint a Káldeától Istergamig 2. része.

Magyar Demokrata - 2003/44

Jézus király a pártus herceg

Nincs felnőtt ember a Földön, aki Jézust nem ismeri, és alig van, aki nem szereti őt. Mert Ő kedves, segítőkész, okos, türelmes, önfeláldozó, igazsá­gos, bátor, szép. Olyan, mint a magyar emberek. Nem véletlenül...





Badiny Jós Ferenc könyvét minden nyelvre le kéne fordítani, mert felleb­benti a fátylat arról, amit Biblia összeállítói és a judeo-kereszténység képvi­selői átírtak, eltakartak, elhomályosítottak. Mindezt tréfásan Saul rabbi hun­cutságainak nevezhetnénk, ha lenne kedvünk tréfálkozni. De nincs. Túl so­kat vesztettünk, túl sok ártatlan vér folyt el, túl sok rovásírásos pergamen­ről vakargatták le idegen kezek a tintát és írtak rá helyette latin betűkkel egy szánalmas, hazug, új történetet. E latin betűk papjai az Isten és az em­ber közé tolakodtak, mintha Isten és az ember között tolmácsra lenne szükség, mintha Isten olyan nyelven beszélne, amelyet csak ők érthetnek.

Természetesen voltak és vannak más papok is, a Magyar Demokrata he­tilap is írt róluk Harcos papok, politikai keresztények címmel. Ők nem Isten és az ember közé állnak, hanem Isten és az ember mellé, ahogyan Ő tette 2000 évvel ezelőtt.

Jézus életéről az apostolok tudtak volna hitelesen tudósítani, írásaikat azonban, ahogyan a mi rovásírásos kódexeinket, elpusztították, ezért úgy tűnik, csak a Saul-Pál által meghamisított életút, az "áldozati bárány" törté­nete maradt. Az igazság azonban mindig átragyog, akármilyen sűrűn szövik is a hazugság hálóját, így 1945-ben az egyiptomi NAG-HAMMADI-ban megta­lálták az apostolok írásainak kopt nyelvű másolatait. Közülük a legnagyobb érdeklődést Mária Magdolna, helyesebben Magdalai Mária evangéliuma vál­totta ki. Ő valószínűleg a mózesi törvényeknek és a nőgyűlölő Péter apostol­nak köszönhetően értékelődött le, holott tudós asszonyként méltó társa volt Jézusnak.

Jézus származásáról a keresztény egyházak azt állítják, hogy Dávid király leszármazottja, aki Izrael második királya volt i.e. 1012 és 972 között, és akinek gonosz és botrányos életéről Sámuel könyvéből értesülünk. Nem nagy dicsőség tehát e fa gyümölcsének lenni, de Jézusra ez nem is igaz. Jé­zus édesanyja az akkori fénykorát élő pártus birodalom egyik hercegi csa­ládjából származik, az ADIABENE tartományt birtokló és szintén Adiabene nevet viselő pártus nemesek az ősei és rokonai.

1603-ban Kepler prágai csillagász a Jupiter és a Saturnus együttállását tanulmányozva és összefonódott fénycsóvájukban gyönyörködve kiszámítot­ta, hogy i.e. 6-ban hasonló csodálatos fénysugár keletkezett, a Betlehemi Csillag. 1925-ben a mai Irak területén, az ősi sumer városban, Sippar-ban egy csillagvizsgáló ékiratai között ennél pontosabb adatot találtak, ez i.e. 7. évre helyezi a csodás eseményt. Minderről Badiny Jós Ferenc már a Magyar Demokrata 1996/27. számában tanulmányt közölt.

A Szűzanyáról írva a professzor úr megenged magának egy személyes megjegyzést: "Nagyon szeretem Jézus Édesanyját, Máriát..." megtudjuk, hogy a Szűzanya, a Fény Szüze tisztelet, a sumér mágus vallásból szárma­zik és azt is, milyen nyelvészeti bakugrásoknak köszönhetően lett az Adiabene nemzetségből származó, József keresztnevet viselő hercegből a zsidó József, az ács. Bizony a finnugrászok is tanulhatnának belőle!

Rendkívül izgalmas annak a helynek a története, ahonnan Gabriel arkan­gyal, a jó hír hozója érkezik. Ez Sippar, Én-Lil sumer Istennek földi lakóhe­lye. Az itt lévő hegy felső, 15-20 méter vastag rétege üveggé van égve, vala­milyen elképzelhetetlen energiájú hőhatás következtében, kb. 100 négyzet­méter területen. Meggyőződésem, hogy itt űrhajók szálltak fel, le, kozmikus csata zajlott. Ház a hídon című kis könyvemben idézem Nicolas Postgate-t, aki tudósít arról, hogy a Bagdad környéki Birsz-Nimrud zikkuratot szintén olyan megüvegesedett téglafal halmok veszik körül, amelyre a tudósok nem találtak eddig magyarázatot.





A professzor úr könyvének legszebb része Jézus születésének, a Fény születésének leírása, amelyet Badiny Jós Ferenc egy, a British Múzeumban őrzött okmány alapján közöl. Jézus i.e. a 7. évben, augusztus 11-én szüle­tett. A zsidó okiratok egyébként maguk határozzák meg Jézus származását eképpen: "Te gonosz, te gonosznak fia, az istentelen Nimród fiának fia...". 1999. augusztus 11-én, Jézus 2005. születésnapján teljes napfogyatkozás volt Magyarországon, égi jel, figyelmeztetés. A legerősebb és leghosszabban tartó abban a sávban volt, amelybe nagyanyám szülőhelye, Ozora esik. A néphagyomány szerint itt, a Kálvária-domb alatt van eltemetve a leghatalma­sabb hun király, az Attila mögött méltánytalanul háttérbe szorított Roga, aki bizony nem fordult volna vissza sem Ravenna, sem Róma kapui előtt. Talán intés, jel volt ez a napfogyatkozás a világ gonoszaihoz, hogy ha a jézusi sze­retet örököseivel, a magyarokkal továbbra is gyalázatosan viselkednek, ak­kor a leghatalmasabb hun uralkodó és hadvezér, Roga fog felkelni másfél évezredes álmából és rendet teremt.





"Kaptok majd jeleket rólam" üzeni Jézus és egyik ilyen jele a Torinói Lepel. Azt bizonyítja, hogy ő, aki Égi Fényként érkezett hozzánk, nem halt meg, hanem Égi Fényként közöttünk van ma is. Jézus követőit legvérszom­jasabban Saul rabbi üldözte, "fenyegetéstől és öldökléstől lihegve". Hamar észre kellett vennie azonban, hogy a tan terjedése megállíthatatlan, ezért hi­hetetlen arcátlansággal Pál apostol néven az élére állt. Természetesen meg lehet világosodni és meg lehet tisztulni, de akkor vezekelve a sor végére kell állni. Saul-Pál azonban a tanulatlan, hiszékeny emberek együgyűségét ki­használva megmásította Jézus tanait - akit egyébként soha nem látott sze­mélyesen. Antiochiában Péter apostolra támadt, pogánysággal vádolva őt. Ez még jól is hangzana, de Péter, a Kőszikla, Róma püspöke, kapzsiságból maga is vérrel szennyezte be kezét. Az apostolok cselekedeteinek 5. részé­ben olvashatjuk, hogy egy házaspár, amikor csatlakozott Péter gyülekezeté­hez, nem tette le teljes vagyonát az apostol lábaihoz, hanem némi kis részt megtartott magának. Péter ezért mindkettőjüket halállal sújtotta.

Alig telt el néhány évtized azután, hogy Jézus földi alakban eltávozott - tanításainak, életének meghamisítása, beszennyezése máris megkezdődött. Badiny Jós Ferenc féltő, értő és szeretettel tisztogatja őt a kapzsi, irigy ke­zek által rádobált sártól, hogy igaz és teljes fényességben láthassuk a mi Atyánk fiát.


Link
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Hitvallás-Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában....
  2013-12-23 06:22:51, hétfő
 
  Szakács Gábor - Friedrich Klára: Hunyadi Mátyás igazsága című történelmi zeneművének dalához Onody Gyula készített összeállítást.


Hitvallás-Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában....


Link











 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Szakács Gábor - Friedrich Klára: Hunyadi Mátyás igazsága
  2013-12-20 00:35:38, péntek
 
  Megjelent Szakács Gábor és Friedrich Klára , Hunyadi Mátyás igazsága című történelmi zeneműve CD+DVD-változatban:


Link


Szakács Gábor - Friedrich Klára: Hunyadi Mátyás igazsága című történelmi zeneművének dalához Onody Gyula készített összeállítást.


Pilisi madárka című dal:



Link




 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Friedrich Klára: Megfejtések könyve I. (Új könyv !!-Rovás)
  2013-11-22 19:11:50, péntek
 
  Friedrich Klára: Megfejtések könyve I. (Új könyv !!-Rovás)

A rovásírással való foglakozás legizgalmasabb része a régi emlékek megfejtése.
Ebben a könyvben ismert, kevéssé ismert vagy a szakirodalomban eddig le nem írt rovásemlékek megfej...téseit gyűjtötte egybe a szerző. Nem csak a saját megfejtéseit, hanem ahol voltak előző megfejtések, azok többségét is, sok ábrával. Mindig az első megfejtőknek a legnehezebb, az utánuk következők már kitaposott ösvényen járnak, még akkor is, ha olvasatuk jelentősen eltér egymástól. Ráadásul a többieknek már nem kell a rovásemlék adatait aprólékos munkával összegyűjtögetni.

A megfejtések alapvető követelménye a régi rovók tisztelete. Ha ritkán hibát is találunk a feliratban, arra gondoljunk, hogy készítője a magyarság szempontjából fontos művelődéstörténeti emléket hagyott ránk.

Az első borítón a Deszki Gyűrű oldalai, a hátsó borítón a székelyudvarhelyi Jézus kápolna falrészlete látható.

240 oldal, 3000 forint. Egyelőre kapható a Magyar Menedék Könyvesházban, a Szkítia Bolthálózatban és az Aranyvár könyvesboltban.








Link
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Friedrich Klára: Székelyföld múltja eltűnőben?
  2013-10-09 23:06:50, szerda
 
 


Orbán Balázs

Alcím: ,,Érted haragszom, nem ellened..."

Székelyföld számomra szent helyeit (ahol rovásemlékek vannak) ismételten felkeresve, egyre nő bennem az aggodalom ezek állapota láttán. S nem csak bennem, útitársaimban is. Csitítjuk egymást, önmagunkat, s kérdezzük, van-e jogunk a trianoni döntés által sújtott területeken bármit számon kérni?



Van-e jogunk megkérdezni, hogy kik tapogatták le a krétával írt bögözi rovásemléket a Krisztust ábrázoló freskóról, kik robbantották fel a Tászok-tetőn az írásos köveket, kik vakolták le a csíkszeredai Vécsey Gyula által felfedezett rovásjeleket a csíkrákosi Bogát kápolna faláról, hogyan tűntek el az ugyancsak Vécsey által felfedezett rovásjelek a csíksomlyói Passió kápolna keleti faláról, miért nincs intézkedés az évről évre egyre rosszabb állapotú Énlakai Felirat ügyében, miért nincs védve a Kilyéni Felirat, miért kopnak, tünedeznek el a rovásírásos helységnévtáblák (Székelypálfalva, Firtosváralja), hogy a kézdivásárhelyi régi temető dolgozói miért nem tudják, hol van Szentkatolnai Bálint Gábor sírja, ...s kiknek a döntése folytán nincsenek már kiállítva a székely néprajz gyönyörű emlékei a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban? Végül is ez utóbbi miatt ragadtam tollat...

Sajnos idén csalódások sorozata ért minket, amikor az udvarhelyi rovásírás versenyre érkeztünk kilenc gyermekkel. Nem a verseny miatt! Még az érkezés késő délutánján meg szerettük volna mutatni a közeli Szejkefürdőn Orbán Balázs sírját és a tiszteletére állított székelykapukat. Azonban a megszokott, lefordulást jelző nagy felirat eltűnt, így Farkaslaka felől érkezvén, a forgalom szorításában elmentünk a hely mellett. Másnap reggel visszatérve láttuk, hogy a nagy feliratot egy kicsi, lombok takarta múzeumi táblára cserélték. A legnagyobb székely megérdemelné, hogy jobban felhívják a látogatók figyelmét nyughelyére.

Következő utunk a Haáz Rezső Múzeumba vezetett. Már otthon felkészítettük a gyermekeket a székely néprajzi kiállításra. S mit is láttunk e helyett? A Bogyó és Babóca bábkiállítást, a sokatmondó című A pénz beszél kiállítást és a Gutenberg galaxis kiállítást. A bábkiállítás kedves és ötletes volt, de nem a Haáz Rezső Múzeumba, hanem egy óvodába vagy művelődési házba való. A könyveket nagyon értékeltük, azonban mindhárom kiállítás kevesebb helyen is elfért volna, tehát a felső termekben megmaradhatott volna a néprajzi gyűjtemény.

Vajon miért nincs kiállítva az Orbán Balázsról készült nagyméretű festmény, az ásványok, a madarak, a viseletek, a porszaruk, a legrégibb székely kapu, az erdőfülei csoda láda s mindaz, ami a látogatókat eddig, mint cseppben a tengert, megismertette Székelyfölddel?

A múzeumban nem kaptunk felvilágosítást, hogy mikor lesznek újra kiállítva a rács mögé, raktárba száműzött tárgyak, melyek nemzeti jelleget adtak régen a múzeumnak. Tájékoztató feliratot sem találtunk.

A városban ,,azt beszélik", hogy a Csonkavárban kap majd valamikor! helyet a néprajzi kiállítás. Értelmetlen volt akkor hosszabb idővel előtte lebontani a székely csodákat, megfosztani tőlük a látogatókat és az Orbán Balázst ábrázoló nagy festmény helyett Bogyót és Babócát mutogatni. Sófalvi András, a múzeum régésze írja ,,A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum önálló intézmény, munkatársainak feladata a Székelyföld és a székelység történelmének feltárása,

ápolása, megőrzése." (2012/19) Egy lényeges szó maradt csak ki: ...és bemutatása.

A múzeumban ezt megelőzően is évek óta hiába kerestük Szakács Gáborral a Ferenczi Géza által ismertetett és a 715-ös leltári szám alatt nyilvántartott rovásjeleket is hordozó Szovátai szegtartót, valamint a dr. Molnár István - Ughy István Csontkarcolatok. Porszaruk rajzai c. nagyszerű kiadványából megismert Udvarhely környéki porszarut , melynek a forrás szerint szintén itt kellett volna lennie s az eredeti alapján szerettem volna eldönteni, rovásjelek vagy díszítés látható rajta.

Ehhez a csalódáshoz járult még a Jézus kápolna. No nem maga a varázslatos hely, hanem a róla átalakult régészeti felfogás. Az nagyon jó, hogy a kápolna állandó nyitvatartási időt kapott, így kiszámítható, tervezhető a látogatása, a belépő díj pedig csekély. Ami azonban kevéssé örvendetes, hogy a kápolna építési idejét a köztudatban lévőtől eltérően az 1973-as és a 2011-es ásatások alapján a XVI. századba helyezik a régészek. A köztudatban Orbán Balázs XIII. századi keltezése él.

Mint Sófalvi András régész A székelyudvarhelyi Jézus kápolna c. tartalmas, tudományos, 2012-ben megjelent füzetéből megtudjuk, az 1973-as feltárás bukaresti szakmai irányítással történt. Az új időpontot főként egy 1561-es érmére alapozzák, mely 1973-ban került elő, amikor középiskolás diákok végezték az ásást a kápolnánál, akik az érme rétegtani helyzetét természetesen nem tudták meghatározni. Némelyek szerint az érme ki is eshetett valaki arrajárónak a zsebéből s véletlenül pont a feltárt részbe. Sajnálatos, hogy ugyanebben a füzetben a megbontott vakolat alól előkerült rovásjelekről, mint falfirkákról történik említés.

Mi az utóbbi években a kápolna belső falán Pomjánek Bélának, a Hargita megye c. útikönyv egyik szerzőjének ismertetőjét olvastuk, mely szerint: ,,A kápolna építési ideje ismeretlen, de karéjos alaprajza szerint építési idejét a XII. századra teszik, a biztosan datált hasonló alaprajzó kápolnák alapján, mint például a háromszéki Perkő kápolnája." Bizonyára egy útikönyv írónak is megvannak a maga komoly forrásai, miért kételkednénk benne?

Bár Szakács Gáborral nem vagyunk régészek, történészek, a foglakozásunk újságíró, tanár, rovásírás kutató, mégis inkább Orbán Balázsnak és Pomjánek Bélának adunk hitelt. Ehhez érveink többek között a kőkerítés országút felé néző kapuján lévő, patakkövekből álló kereszt, valamint a kápolna bejárata feletti ablak, ezek bizonyára nem kerültek volna egy 16. században készült építményre.

A kápolnáról tudományos igényű ismertetést tartó fiatalember említette, hogy az épület külső falait bevakolják, így felhívtam figyelmét a rovás karcolatokra az utolsó meszelés alatti rétegben. Remélhetőleg nem jutnak arra a sorsra, mint a Bogát kápolna jelei. Ezt meg kéne előzni s a Kovászna megyei Gelencén is szigorúan venni, hogy senki ne tapogathassa a rovásfeliratot.

Oda kéne figyelni a Görgénynádasi Fatemplom egyik ablaka feletti ács karcolatokra, mert nem cirill betűk, hanem székely rovásjelek. Párhuzamaik egy kivétellel megtalálhatók Kémenes Antal 1914-es, gyergyói temetőkből származó jelgyűjteményében.

Hála Istennek vannak jó tapasztalatok is, többek között szépen védett, helyreállított a Székelyderzsi Tégla, a Vargyasi Keresztelőmedence valamint Dálya, Homoródkarácsonyfalva, Rugonfalva rovásemlékei.

A múzeumoknak végváraknak kéne lenni, ahol megőrzik, a látogatókkal pedig megismertetik a szülőföld értékes emlékeit. Sokszor azonban a pénz hiánya miatt ez nem sikerül. Pedig pénz van, de nem ott, ahol lennie kéne. Csak egy példa a sok közül: 2012-ben a Magyar Pen Club magyarországi ítészei egy Ferlinghetti nevű amerikai beat költőnek 50.000 eurós díjat ítéltek meg, ezt viszont ő nem fogadta el, lévén teljesen tájékozatlan, pontosabban félretájékoztatott a magyarországi demokráciáról. Az 50.000 euró kb. 13 millió 500 ezer forint. Nekem, aki csaknem 40 éven át tanítottam, 11 évi nyugdíjam! Írtam a Magyar PEN Klub magyar ítészeinek ajánlott levelet, (küldeményazonosító: RL 12520017791074, 2012/10/24-én), hogy a megmaradt összeg jó szolgálatot tenne, ha az énlakai templom kazettás mennyezetének javítására fordítanák. Válaszra sem érdemesítettek.

Vajon ki a felelős a felsorolt és egyéb rovásemlékek pusztulásáért? Elsősorban a hivatalos tudomány régész, történész, muzeológus, nyelvész végzettségű szakembereinek lenne feladata a mentés. A rovásírás története azonban annak története is, hogy a fenti szakemberek által dilettánsnak, amatőrnek laikusnak bélyegzett tanárok, papok és egyéb foglalkozású hagyományőrzők mentették és mentik ma is ezeket a fontos művelődéstörténeti kincseket. (Haáz Rezső, a székelyudvarhelyi múzeum névadója, gyűjteményének megalapozója, például rajztanár volt). S nem csak Székelyföldön van ez így, hanem csonka Magyarországon is. A nyelvészek nem hajlandók a rovásemlékekkel nyelvemlékként foglakozni, nem is ismerik őket, pedig ezekben magyar nyelvünk minden hangjára van jel, míg a latin betűs írás átvételekor 11 vagy 13 hangunkra nem volt jel. Rovásemlékeink, főként a Bolognai Botnaptár tehát egy sokkal eredetibb magyar nyelvállapotot őriznek, mint latin betűs nyelvemlékeink.

A rovásemlékek történetének megismerése, őseink írásának használata a hagyományőrzés legnemesebb formája. Nem falfirkák, nem graffitik ezek, hanem magyar nyelvű művelődéstörténeti kincsek!

Vajon jelzés értékű-e, vagy csak véletlen egybeesés, hogy napjainkban az Orbán Balázst ábrázoló festmény már nincs kiállítva az udvarhelyi múzeumban, sírja felé vezető lejárót nem mutatja észrevehető jelzőtábla, az általa XIII. századinak meghatározott Jézus kápolna építési idejét pedig XVI. századra módosították?

Várjuk és figyelemmel kísérjük, mikor tekinthető meg újra Udvarhelyen a székely néprajzi gyűjtemény.

Hasonló gondolatokat fogalmaz meg Balázs Árpád egy homoródszentmártoni épület kapcsán a Székely Újság 2012/9/21- i számában.

Ha valaki úgy érezné, olyasmibe avatkoztam, olyasmit kértem számon, amihez semmi közöm, annak József Attila szavaival üzenem:

,,Érted haragszom én, nem ellened..."

Friedrich Klára nyugdíjas tanár, rovásírás kutató-oktató, 2013.

Néhány fénykép a Haáz Rezső Múzeum jelenleg nem látható néprajzi kiállításáról, a Jézus kápolnáról és az Onody Gyula által felfedezett rovás karcolatokról.

A fényképeket Friedrich Klára készítette




A legrégibb székelykapu




Szovátai szegtartó




Rács mögött




Jézus Kápolna, bekarcolt rovásjelek




Székely tanya makett




Erdőfülei láda




Udvarhelyi porszaru



Link
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Forrai Sándor: A magyar nemzettudat tízparancsolata
  2013-10-05 15:43:02, szombat
 
  Forrai Sándor: A magyar nemzettudat tízparancsolata


Forrai Sándor: A MAGYAR NEMZETTUDAT TÍZPARANCSOLATA

1. Magyar! Szeresd a te Istenedet teljes szívedből, minden erődből. Ne felejtsd el, hogy az Isten szavunk jelentése Őslélek, öröktől fogva a világmindenséget teremtő lélek, melynek fogalmát egyedül csak a magyar nyelv tudja ilyen pontosan kifejezni, ragaszkodj hozzá minden körülmények között.

2. Merjél újból minden igyekezeteddel a magyar nemzet szellemében élni, gondolkodni, alkotni, minden cselekedeted nemzeti érdekünket szolgálja.

3. Tartsd szem előtt, hogy legyen a magyar jövőben minden magyar igaz testvére és minden népnek, elsősorban itt a Kárpát - medencében felebarátja.

4. Becsüld meg mindazt ami a miénk, ami magyar, múltunkkal, történelmünkkel, kultúránkkal kapcsolatos. Ennek ismerete nemzeti tudatunkhoz hozzátartozik, enélkül nem lehetsz jó magyar.

5. Boldogulni, alkotni csak közösségben tudsz, elsősorban a családi közösségben, mely minden közösségnek, a nemzetközösségnek is alapja, magva, ezért fontos, hogy a családi közösség szilárd alapokon nyugodjon, mert ha azok felbomlanak, az veszélyezteti egész nemzetközösségünket is. Vigyázz és óvd, mert felelős vagy a családodért.

6. Tanuljad, hogy minden nemzet támasza, talpköve a tiszta erkölcs, mely ha megdől nemzetünk kerül veszélybe. Ennek elkerülése érdekében gyakorold a tiszta erkölcsöt, szeresd a munkát, követve őseink példáját, mely egyúttal magyar testvéreink megbecsülését is jelenti.

7. Ha a közigazgatásban vagy egyéb területen tisztséget vállaltál, akár az államvezetésben kötelességed a nemzet javára cselekedned, minden idegen vagy önös érdek félretételével.

8. Kötelességed neked és minden magyarnak ősi magyar nyelvünk tisztaságának megőrzése, a felesleges idegen szavak kerülése. Amely nép elveszti nyelvét, az elvész.

9. Becsüld meg ősi magyar rovásírásunkat, mert népünk olyan ősi kulturális öröksége, amely ma már egyetlen európai népnek sincs. Tudd meg, hogy a mai latin nagybetűs írásunknak is egyik alapja a székely - magyar rovásírás.

10. Hazádnak rendületlenül, légy híve, oh magyar! Nemzettudatod adjon erőt, hogy Isten akaratából a nagyvilág bármely részén, a hazában vagy idegenben, emelt fővel, magyarként élhess.








Link
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 53 
2014.09 2014. Október 2014.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 70 db bejegyzés
e év: 1071 db bejegyzés
Összes: 17454 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 10893
  • e Hét: 57500
  • e Hónap: 259300
  • e Év: 3250006
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Online Póker, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2010 TVN.HU Kft.