Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Magyar Anya
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/9 oldal   Bejegyzések száma: 86 
Az Arvisura egy magyarellenes gúnyirat
  2017-09-18 22:30:34, hétfő
 
  Sámánrajcsúr című írásom tíz évig hevert íróasztalom fiókjában. Nem tudtam eldönteni, mi a tisztességesebb, tekintettel lenni az Arvisura rajongók érzékenységére, vagy rámutatni, hogy az Arvisura, célját nem is leplezve a finnugor rokonság elmélet egyik bástyája, és őstörténetünk kigúnyolása.
AZ ARVISURA EGY MAGYARELLENES GÚNYIRAT

Tászok-tetőtől a bosnyák piramisokig, 104-107. o.


Tépelődésem közben begyűrűzött Herribert Illig és magyar követőivel együtt keményen megvámolta a rajongók tájékozatlanságát és hiszékenységét. A nagy tudású történész, Fehér Mátyás Jenő és kedves avarjai hiába forogtak a sírjukban. Illig és magyar követőinek kasszasikere arra indított, hogy mégis csak leporolgassam az Arvisuráról írt gondolataimat. Nem a magyar olvasók zsebéből kivettpénzt irigyeltem, hanem azt sajnáltam, hogy ezek a forintok idegen zsebekbe vándoroltak, pedig fontosabb lett volna egy magyar, nemzeti érzelmű történész, régész, nyelvész, néprajzos csapat kutatásaira fordítani.

30-40 évvel ezelőtt még nem voltak nemzeti könyvesboltok és könyvterjesztők. Akkoriban a Nemzeti Múzeumban működő Széchényi Könyvtárba jártam 1945 előtt írt történelmet, vagy a tiltott írókat, pl. Hamvas Bélát olvasni. Így került kezembe a Magyarság őstörténete című, Ligeti Lajos nyelvész, keletkutató által szerkesztett, 1943-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem és a Franklin Társulat általkiadott gyűjteményes munka. Ne tessenek azt hinni, hogy valami szkíta-hun-avar-magyar rokonság lehetősége felmerült benne. Nagyon finnugor, nagyon magyargyűlölő, nagyon sértő, nagyon gúnyolódó munka volt ez. Két szerzőt lehetett elviselni benne, László Gyulát és Czeglédy Károlyt. A többiek, Ligeti Lajos, Kniezsa István, Nemeskéri János, de különösen Zsirai Miklós mintha köpködték, pofozták volna az embert soraik olvasása közben.

Az 1970-es években egy barátunktól titokban terjesztett 50-60 oldalnyi gépelt szöveget kaptunk, ez volt, ennyiből állt akkoriban Paál Zoltán Arvisurája! Átolvasva felmerült bennem a kérdés, miért kellett ezt ilyen titokban terjeszteni, hiszen teljesen megfelelt a hivatalos történelmi és politikai elvárásoknak: a manysik rokonaink, a szovjet partizán jó ember, a német katona rossz ember, régi vallásunk papjai szibériai sámánok és nem táltosok. Azonnal ,,bekattant"a Ligeti Lajos által szerkesztett Magyar őstörténet is, ebből különösen Zsirai Miklós őstörténeti csodabogarak című gúnyirata. Vagy Ligeti és Zsirai köre, vagy e könyv alapján néhány magyarokon élősködő magyargyűlölő hozta össze a manysi sámán unoka Arvisuráit. Ne tessenek azt hinni, hogy csalással vádolom Paál Zoltánt! Ő szovjet partizánoktól készen kapta az iratokat, amelyeket eredetileg nem is neki, hanem a Szőnyi Márton nevű ,,híres ellenállónak" hoztak, aki a szovjetek oldalán harcolt. Paál Zoltánt azért sem lehet csalással vádolni, mert az Arvisurában szereplő néhány történelmi nevet és helyszínt sem ő, sem a manysik nem ismerhették. (Többek között Oannész, Arszák, Ruga, Ojbársz, Ordosz, Hattusas) A finnugor népeknek pedig, köztük a manysiknak még a XIX. században sem volt saját írásuk, főként nem rovásírásuk, csupán az egyszerűbb számrovást ismerték. (Dr. Sebestyén Gyula és Zichy István gróf alapján) Így rovó sámánjaik sem lehettek. Az Arvisurákban szereplő történelmi nevek többsége megtalálható a már fent említett Magyarság őstörténeté-ben és a Németh Gyula által szerkesztett Attila és hunjai című könyvben. (1940, Reprint Akadémiai Kiadó 1986) Ebben Lige-ti Lajos két dolgozata is olvasható, az Attila hunjainak eredete és az Ázsiai hunok.

Véleményem szerint az Arvisurát e két mű alkotói közül írta valaki, valakik. Hangsúlyozom, hogy közülük kizárható László Gyula és Czeglédy Károly. A gúnyirat szerzőinek kezdetben talán nem is volt más céljuk, mint jót nevetni a magyarokon, akiknek Nemeskéri János szerint: ,,...testarányaik durván tagoltak, homlokuk alacsony, az orrgyökük széles és benyomott, az arcuk nagy fokúan lapos, az arcuk fogmedri része pedig előreálló". (Mint a majmoknak) Gondolom, az antropológus szerző egy tükör előtt ült, amikor ezeket írta.

A tréfás kedvű magyargyűlölők később úgy gondolhatták, hogy a háború borzalmait és zűrzavarát kihasználva, a ,,hős ellenállóval" összefogva, a szovjet ejtőernyős partizánokat használják fel a gúnyirat szibériai eredetének hitelesítésére. Még arra is ügyeltek, hogy az ,,égből" érkezzen az Arvisura, mintegy a finnugor panteon főistene, Numi Tórem ajándékaként. Ez az ajándék végül a palóc Paál Zoltán, ózdi kohász ölébe hullott, aki becsületesen igyekezett megfelelni a regényes nevű Szalaváré Tura sámán unoka elvárásainak. Sikerült.

Az ország nagyobb része behódolt a hivatalossá, kötelezővé, államvallássá tett finnugor származás és nyelvrokonság elméletnek. Az ország kisebbik részének nagyobb része pedig fanatikus hívévé vált a kezdetben látszólag üldözött, manapság megtűrt, szintén finnugor őstörténetnek, az Arvisurának. Ügyes. Nagyon ügyes. De végül is lehet, hogy ezek az emberek azért váltak a finnugor elmélet követőivé, mert ők valóban a finnugor, helyesebben obiugor népek utódai, azaz manysiké, hantiké, osztjákoké, voguloké és még néhány szerencsétlen, elmaradott népcsoporté, akiket Zichy István gróf még a XIX. században is kőkorszaki állapotban talált.

Szeretném leszögezni, hogy ezzel az írással nem célom senki hitét megsérteni. Célom a magyar őstörténet megtisztítása a mindenféle rendeletekkel és cselvetésekkel ránk erőszakolt finnugor elmélettől és őseink sértegetésétől. A sumér-szkíta-pártus-hun-avar-magyar őstörténetet nem manysi sámánok írták és nem szovjet partizánok hozták az égből. Tehát 1997 szeptemberében a következőket gondoltam az Arvisuráról és az eltelt évek csak megerősítettek ebben.

Sámánrajcsúr (1997 szeptember)

Őstörténetünk még ismeretlen mélységeket rejtő tengeréből időről-időre felmerül egy szörnyeteg, az Arvisurák. A terjesztés kétes dicsőségét vállaló ózdi illetőségű Paál Zoltán előszava szerint az Arvisurákat 1944-ben ejtőernyőn(!) hozta le nekünk a német megszállók ellen hősiesen harcoló Szalaváré Tura, aki nem volt kisebb személyiség, mint egy manysi fősámán unokája. Ez az unoka ebben a hősies harcban el is esett, de még előtte, a hősies harcok közepette átadta nagyapja örökségét Paál Zoltánnak és az egész magyar nemzetnek. Ez az örökség pedig 347 (!) fő-, illetve rovósámán elbeszélése volt őstörténetünkről. A dolog már itt az előszónál nem stimmel, mert a szüleim szerint a megszállók az oroszok voltak. Megszállás és fogság tekintetében egyébként is lehetetlen összekeverni Németországot a Szovjetunióval. Elég itt csak annyi, hogy a németek 1944-ben már ismerték a fogmosást, az angol WC-t és a kézcsókot. Hogy a szovjet felszabadítás és 46 évig tartó megszállás milyen borzalmakat jelentett, azt most már meg lehet írni, de a tankönyvekre még mindig a borzalmak elhallgatása és nem tényszerű közlése a jellemző. Azt meg nem csak a szüleimtől, hanem hazaszerető történészeinktől is tudom, hogy a manysikhoz csupán annyi közünk volt, hogy néhány északra vándorolt hazánkfia tanította meg őket vadászni, halászni, ruhát varrni, sőt beszélni is. Ettől ők még nem a rokonaink, legfeljebb a tanítványaink.

De vissza az Arvisurákhoz. A magyar őstörténettel foglalkozó könyvek ismerete alapján (legyen az hazaszerető, vagy magyargyűlölő) arra a következtetésre jutottam, hogy az Arvisurák egy magyarellenes gúnyirat. Szerzője, vagy szerzői történészek, esetleg valamely társtudomány művelői, erre utalnak olyan nevek, évszámok, adatok, amelyekhez az ejtőernyős manysi sámánok a legmélyebb vodkás révületben sem jutottak hozzá. Tippelnék Ligeti Lajosra vagy Zsirai Miklósra, akik rögeszmés aprólékossággal gyűjtötték össze és kárörömmel vágták arcunkba a legyőzöttek krónikásainak minden hazug mocskolódását. Elképzelhető szerzőként Diószegi Vilmos is, aki megszállottan bizonygatta, hogy tudós, orvos, tanító, pap táltosaink azonosak voltak az általa a helyszínen tanulmányozott szibériai, irás-tudatlan, részeg, vagy bolondgombától kábult sámánokkal, akik még Diószegi látogatása idején is kőkorszaki szinten éltek. Az Arvisurák célja: a finnugor-manysi rokonság és a szovjet partizánok népszerűsítése, az igazi magyar őstörténet nevetségessé tétele a medvetoros évekkel, Góg furmányosaival, hasonló idétlenségekkel és sértésekkel. Őseink asszonyait és leányait szinte minden oldalon többször rimalányoknak nevezik. Vajon tudják-e az Arvisura rajongói, hogy mit jelent ez a szó?

Czuczor-Fogarasi: A magyar nyelv szótára (1862). Rima: Kurva, szajha, lotyó, czurhó stb. Eredeti értelme: ringy v. rongy.

Ballagi Mór: A magyar nyelv teljes szótára (1873). Rima: kéjhölgy, örömleány.

Magyar Értelmező Kéziszótár (1972). Rima: szajha.

Gúnyiratot a Biblia Ószövetségi részéről is lehetne, de ezt nem merik megtenni azok, akik a magyarok őstörténetét csúfolják.

Befejezésül idéznék egy jellemző részletet: ,,A gara-Zúgon túl lévő Kuszkó birodalmában, Artupi asszonynak Kecső kabar nyílkovácstól négy fia származott: Ragyolc, Miskolc, Rohonc és Tiszolc." Ezek a fiúk bonyolult úton tüzet loptak(!) és azt csuporba rejtették. Az Arvisurák szerzői szerint azonban a magyarok (akik lopnak) még egy csuporra sem képesek vigyázni: ,,Rohonc a folyóba beleesett, s a tüzes csupor odaveszett." Nagy kár, hogy nem ennek a Rohonc gyereknek adta az ejtőernyős sámán-unoka az Arvisurákat. Legalább az is odaveszett volna. Az Arvisura azonban mégsem vicces, inkább veszélyes. Hátha valaki komolyan veszi.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Friedrich Kl.:A kolozsvári Szent Mihály templom mesterjegyei
  2017-04-25 00:03:51, kedd
 
  A kolozsvári Szent Mihály templom mesterjegyeiről

A magyar rovásírás régiségéről a mesterjegyek is tanúskodnak. Az évek során sok példát gyűjtöttem erre, többször írtam a témáról. Pl. Rovásírásunk tovább élése mesterjegyes címereken (2007), Lőcsei céh mesterjegy gyűjteménye (2014), A székely-magyar rovásírás fennmaradása címereken, mesterjegyeken, nemzetségjeleken, tulajdonjegyeken, billogokon (2013).

2016-ban Karsay Péter, a Salzburgi Magyar Kör vezetője a kolozsvári Szent Mihály templom tornyának padlásán készített fényképeit megmutatta Szondi Miklósnak, aki volt szíves nekem továbbítani azokat.



Link
Fénykép: Karsay Péter

A képeken lévő ábrákat mesterjegyek öntőmintáinak feltételeztem, ezért különösen érdekeltek, mert véleményem szerint a mesterjegyekben régi rovásírásunk elemei vagy egész betűi maradtak fenn. Mivel nem tudtam eljutni Kolozsvárra, a Szent Mihály templomba írtam a világhálón talált elérhetőségre. (szentmihalykolozsvar@yahoo.com)
Erre azonban választ nem kaptam, így kolozsvári születésű kedves levelezőtársamat Ballán Máriát kértem meg, hogy segítsen valakit elérni a templomban. Így került az ügy Bräutigam Ilonához, aki sok követ megmozgatott, végül felment a toronyba Szőcs Katalinnal együtt és fényképeket is készítettek.

Bräutigam Ilona Guttmann Szabolcstól, a Romániai Építészeti Kamara Erdélyi Fiókjának vezetőjétől a következőket tudta meg: ,,Az 196o-as években renoválták a templomot és a faragott köveken lévő kőfaragó mesterjegyekről lenyomatokat készítettek, azzal a szándékkal,hogy egy kis múzeumot hozzanak létre. Ezek a mesterjegyes kövek természetesen a templommal egyidősek."

A templomot a 13. században már létezett régi Szent Mihály templom helyére
kezdték építeni a 14. században, de csak a 15. század elejére készült el. Tornya a
legmagasabb erdélyi templomtorony, 76 méter.



Link
Fénykép: Bräutigam Ilona



Link
Fénykép: Szőcs Katalin

A fényképek alapján a következő rajzokat készítettem:



Link

A rajzokon látható mesterjegyek a következő hangértékű rovásjelekből
származhatnak, bár nem biztos, hogy a mesterek tudták ezt.

Karsay Péter fényképeiről: 1: TDS 2: CS vagy K, 3: Két S vagy V, 5 : , 6: DA, 7: A vagy Á, 8: IN vagy DN, 9: LSZL vagy PD, megfordítva: ZS, 10: I vagy D, 11: DADA és talán N vagy csak a talpa, 12: KD ugyanilyen jel van Czirják Károly deszkáján, Maroshévízen. 13: Ü ?, 14: ASZ vagy ÁSZ és talán N, 15: JBJ vagy IBI vagy nemzetségjel, 16: Ü, 17: JTD, 18: JD vagy ID, 19: V.



Link

Bräutigam Ilona fényképeiről: 20: CM, és talán SS, Nap és Hold a címerpajzsonszékely
jelkép, 21: DSKoch könyvéből: Kőfaragó jel a ,,Miserere mester"
sírkövéről (Halászbástya kőemléktár), 22: S vagy 5- ös számjegyszámjegy, 23: Többezer
éves jel, megtalálták Tordoson, lengyeli őskori telepen, trákok, hettiták, India,
Kína, Egyiptom, Égei - tengeri szigetvilág őstörténeti leletei között is. Koch
svasztika keresztnek nevezi, napjelképnek tartja, szerintem a forgás, mozgás,
haladás, változás, pl. évszakok változása, újjászületés jelképe. Napjainkban
használata, mint diktatúra jelkép betiltott, ugyanakkor a kommunista diktatúrák
jelképe, az ötágú vörös csillag nincs betiltva, tömegesen találkozunk vele az
üzletekben, különösen Karácsony előtt és sörmárkán is. 24: SJ vagy SI, 25: A, 26: STJD, 27: JTD, 28. ZS, 29: TY, (pl. egy "névtelen" ábécéje az 1700-as
évekből - Forrai , 1985/195), 30: ID vagy SZD, 31: B, 32: T, 33: Szintén
kőkori jel - BABAösszerovás, 34: T, 35: G vagy NO összerovás.



Link

Szőcs Katalin fényképeiről: 36: C, 37: JTD vagy STD, 38: JTS, 39: STJ, 40: SD, 41: B, 42: B (Koch Szent András keresztnek nevezi), 43: K (A Rohonci Kódex egyik jeléhez hasonló), 44: IK, 45: TS, 46: lásd 23-as jegy. 47: K vagy R, 48: SZN, 49: JN, 50: ZS, 51: DS (S), 52: CD vagy SD, 53: KD vagy KI, 54: Ü.

Tehát ismétlem, a mesterjegyek, családjegyek alkotói, használói nem minden
esetben voltak tisztában a jelek hangértékével, így ezek nevük kezdőbetűinek
sem felelnek meg szükségszerűen, viszont bizonyára az ő korukban még sok
rovásírásos tárgyat, feljegyzést láttak maguk körül, ez is befolyásolta a
mesterjegy kialakítását.

Bräutigam Ilona meg is mérte a gipsztáblákat, a legnagyobb 32x29 cm-es volt.
Volt 28x22 és 17x18 cm-es is. A mesterjegyek többségének nagysága 4x4 és
4x5 cm között váltakozik.

A mesterjegyek néhány párhuzama:

Kassai dóm mesterjegyei,
1390-1460 között, (Sebestyén, 1909/126).
Hasonló: 4, 6, 21, 43-as rajz.

Okolicsnói zárda-templom, 15. sz. (Felvidék, napjainkban Liptószentmiklós
része, Sebestyén, 1909/128).
Azonos: 15-ös rajz.
Hasonló: 6, 11, 17, 18-as rajz.

Lőcsei céh mesterjegyei, 17. sz. (Sebestyén, 1909/129).
Hasonló: 4, 12, 15, 28, 46-os rajz.

Fel-csíki fajegyek: (Sebestyén, 1909/140. Sebestyén Gyula gyűjtése)
Azonos: 4, 42, 36-os rajz.

Gyergyói fajegyek: (Sebestyén, 1909/141. Sebestyén Gyula gyűjtése)
Azonos: 42-es rajz
Hasonló: 7, 21, 33-as rajz.

Kémenes Antal tanár tulajdonjegy gyűjtése a gyergyóalfalvi, gyergyószárhegyi,
ditrói temetőkből (1914)
Azonos: 42-es rajz
Hasonló: 6, 8, 15, 20, 25, 43, 47, 49, 50, 54-es rajz.

A mesterjegyek egy családon belül öröklődhetnek, kiegészítésekkel.
Rudolf Koch szemléletes példája Németország területéről:



Link

Az első jel az ősé, a legidősebb fiúé, a legidősebb unokáé és ennek legidősebb
fiáé. A második jel a második fiúé és a második unokáé és a második unoka
legidősebb fiáé. A harmadik, negyedik jel a második unoka második és
harmadik fiáé. A jelzések egyre bonyolódnak, de a tulajdonosok átlátják.

A kolozsvári Szent Mihály templom mesterjegyei újabb példákkal támasztják
alá egyrészt Kémenes Antal 1914-es megállapítását:

"...Gyergyó egyik legműveltebb községében, Gyergyóalfaluban a temető
fejfáinak legalább 80 %-a a mai írás figyelmen kívül hagyásával
tulajdonjegyekkel van megjelölve.
Jóllehet az írni-olvasni tudás az egyes székely családoknál ma már elég széles
körben el van terjedve, általában mégsem a mai írással jelölik a temetők fejfáit,
hanem ennek mellőzésével a tulajdonjegyekkel, mely jelenségben a
tulajdonjegyeknek, mint ősi székely írás jegyei írásos jellegének felcsillanását
látjuk visszatükrözni."


Másrészt alátámasztják saját véleményemet is: Címerek, mesterjegyek,
nemzetségjelek, tulajdonjegyek, billogok bizonyítékok arra nézve, hogy a
magyarok szkíta-hun-avar elődeinek rovásírása adta nem csak minden vonalas
írásnak, hanem az ebből a rovásírásból származó sok európai és ázsiai
jelképnek az alapjeleit is.

Köszönet Karsay Péternek, Szondi Miklósnak, Ballán Máriának, Bräutigam
Ilonának, Guttmann Szabolcsnak és Szőcs Katalinnak.

A Szent Mihály templom részlete a felújítás alatt álló Mátyás király szoborral
(Fénykép: Friedrich Klára, 2010)





Irodalom :

Forrai Sándor: Küskarácsontól sülvester estig (Múzsák Kiadó, 1985)

Friedrich Klára: Rovásírásunk tovább élése mesterjegyes címereken (In: Tászoktetőtől
a boszniai piramisokig, 2007)

Friedrich Klára: Mesterjegyek, nemzetségjelek, tulajdonjegyek, billogok (In:
Megfejtések könyve, 2013)

Friedrich Klára: Lőcsei céh mesterjegy gyűjteménye (In: Felvidéki rovásírásos
emlékek, 2014)

Kémenes Antal: Székely rovásírás és tulajdonjegyek (Gyergyószentmiklós,
1914)

Koch, Rudolf: Jelek könyve (1923, Gondolat Kiadó, 1990)

Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás (1909, Tinta Kiadó, 2002)
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Friedrich Klára: Táltos vagy sámán ?
  2017-04-21 22:39:31, péntek
 
  A lenti írás 1999-ben készült és 2000-ben nyomtatásban is megjelent a Ház a hídon c. füzetemben. Sajnos a helyzet az utóbbi 18 évben sem változott, a magyar köztudatban és a ,,tudományos" szakirodalomban még mindig zűrzavar van és a zűrzavart igyekeznek is fenntartani a témát illetően. Oly annyira, hogy még Székelyföldön is, ahol aztán tényleg semmiféle hagyománya nem lelhető fel a sámánizmusnak, a Magyar Örökség(!) elnevezésű táborban néhány éve mongol sámánnő által bemutatott sámánszertartást erőltettek a székelyekre, hátha így utólag be lehet építeni a magyarság tudatába. A mongol sámánhit semmiféle előrelépést nem jelent a finnugor sámánhittel szemben, mindkettőnek célja a magyarság ősi hitvilágának meghamisítása.

A csángók színes, érdekes, ősi néprajzába sem illik a sámánhit, de a tények sosem zavarták az éppen időszerű politika kiszolgálóit. Pl. a Honismeret 1988-as 5. számában (a Hazafias Népfront folyóirata) egy Faluhelyi Andor nevű illető hangsúlyozza: "A gyűjtésben szereplő hiedelem mondák és történetek betekintést nyújtanak az ősi sámán hitünknek a Bákó vidéki magyarság passzív tudatában élő emlékeibe...Tény viszont, hogy a Bákó vidéki magyarság népünk egykori sámán-hitének számos emlékét megőrizte egészében a közelmúltig."(49.)

Ez bizony tévedés vagy félrevezetés. Sámánokkal a magyar falvakban nem találkozhattunk és a falusiak nem is ismerték ezt a szót. Nem csak én mondom ezt saját tapasztalataim alapján, hanem például Laki Károly, aki néprajzi gyűjtő útjain erre a kérdésre is kitért. Ő sem találkozott olyan idős emberrel, aki a sámán szót valamikor is hallotta volna.
Tessenek megkérni a magyarok sámánhitét erőltetőket, hogy mutassák meg a sámán szót a régi magyar nyelvi szótárakban: Ballagi, Czuczor-Fogarasi, Szinnyei, stb. Bizony sámán nincs bennük, táltos pedig van.

A magyarság sámánvallásának egyik erőltetője volt Róheim Géza, aki Sigmund Freud tanainak hatása alá kerülve, ezeket az eszméket nem tudta a helyükön kezelni és félreértelmezte a jelenségeket. Ráadásul a félreértelmezett jelenségek leírására helytelen kifejezéseket használt. Ez a kettős káosz a magyarokra a sámánvallás szégyenbélyegét sütögetők fő forrása. Természetesen Róheim-et nem mindenki olvasta a sámánológusok közül, nekik egyszerű indítékuk a régi magyarság szellemi szintjének, hitvilágának lealacsonyítása.

Diószegi Vilmos A pogány magyarok hitvilága c. könyvének elején még ezt írja: "Az e korban (19. század) uralkodó magyar sámánhit elmélete azonban nem tudományos összehasonlító kutatások eredményén, hanem elméleti szillogizmuson alapult: a finnugorok és a törökök sámánhitűek, a magyarok a finnugor, illetve török népeknek rokonai, következésképpen a régi magyarok vallása nem lehetett más, mint a sámánhit." Sajnálatos, hogy könyvének végén, talán politikai nyomásra, mégis így összegez: "Mindezek alapján úgy látjuk, hogy a mai magyar népi kultúrának van egy olyan ősi rétege, amely a sámánhitből ered: ez volt a pogány magyarság hitvilága."(1983)


Az 1999-es írásom:

A táltos lelki, testi gyógyító, radiesztéta, botanikus, diplomata, jogtudós, művész
és nem utolsó sorban a magyar történelem tudója. Táltosai csak a szkítáknak,
hunoknak, avaroknak, magyaroknak voltak és vannak.
Éppen ezért felháborító, sértő az az izzadtságszagú szolgálatkészség, ahogyan
néhány szerző igyekszik összemaszatolni ősvallásunkat a sámánizmussal.
Sem a magyaroknak, sem a germán-kelta népeknek sámánjaik nem voltak. Álljanak itt bizonyságul a táltosok és a sámánok közötti leglényegesebb különbségek:

1. A táltos isteni ajándékként fogadja el küldetését, megtiszteltetés számára,
örömmel végzi.
- a sámán menekül a feladat elől, néha a szülők eldugják hetedik gyermeküket, máshová költöznek, csapásként fogják fel a sámánképességeket.

2. A táltos ép, egészséges, erős lelkű és testű ember, szuggesztív, méltóságteljes,
tiszteletet, bizalmat ébresztő, hangja zengő, ruházata régen fehér volt, ma a kornak megfelelő, de mindenképpen tiszta, rendezett.
- a sámán beteges, gyenge idegrendszerű, neurotikus, testileg eltérő, megjelenése ijesztő, bizarr, furcsa, mozgása, ruházata rendezetlen, hangja magas, rikácsoló, gyakran részeg, vagy révült.

3. A táltos képességeit csak jó, nemes ügy szolgálatában használja, tetteinek
indítéka nagyon gyakran a hazaszeretet.
- a sámán kapható rontásra, szerelmi praktikákra, pénzzel, javakkal, zsarolással befolyásolható.

4. A táltos ritkán használ eszközöket, legfeljebb gyógyfüveket, vagy nyugtató
hatású húros hangszert (nem dobot!). Napjainkban megfelelő hatású
zenéket.
- a sámánról csüngenek az amulettek, varázseszközök garmadáját hordja magával,amelyeket jó pénzért árul. Dobjaival iszonyú zajt csap. A sámándob alsó világának totemállatai - a csúszómászók - nincsenek a magyar népművészetben. A sámándob felső világának életfája bolygónk minden népénél megtalálható, tehát semmiféle szibériai rokonságra nem bizonyíték.

5. A táltosnak volt lova, a szárnyas, táltos paripa.
- a sámánoknak lovuk nem volt, legfeljebb dobjukat nevezik képletesen annak.

6. A táltos az Istennel való kapcsolatot a magányban, a csendben, a természetben való elmélyülésben keresi és találja meg, ehhez semmiféle révületkeltőt nem használ.
- a sámán rettenetes zajjal, dobolással, ordítozással, esztelen ugrándozással részegen, vagy révülten próbál a szellemvilággal kapcsolatot teremteni. De vajon milyen magasabbrendű lény az, akit fetrengéssel, üvöltözéssel lehet megidézni? Az első sumer istenek, Apszú és Tiámat éppen zajongásuk miatt akarták eltörölni az embereket a Föld színéről, de Marduk, az akkád-sémita főisten a rendbontók segítségére sietett.

7. A magyar táltoshitre jellemző a bikaküzdelem. Ez a mitikus elem lehet a Bika csillagképpel kapcsolatos, de őrizheti a Gilgames eposz töredékét
is, ahol Gilgames - akit egyes szerzők Nimróddal azonosítanak - egy féltékeny
istennő által küldött bikát győz le.
- a sámánszertartásokon nincs bikával való küzdelem.

8. A leglényegesebb különbség, ami a táltosokat a sámánok fölé emeli, a
táltosok hazaszeretete, magyar nemzettudata, a magyar őstörténet igazságainak
ismerete, az ősök tisztelete, a szkíta-hun-avar-magyar nemesség és hagyomány továbbvitele, ősi írásunk, a rovásírás használata.
- a sámánvallás ellenben Szibériától Tibeten át Ausztráliáig hasonló jellegzetességeket mutat és semmiféle egyedi, nemzeti sajátossággal nem rendelkezik. Azt mondhatjuk, hogy a sámánizmus nemzetközi, internacionalista, ellenben a táltoshit nemzeti vallás.
Alexandra David Neel írja, hogy Tibetben a lámaizmus magasabb rendű a sámánizmusnál és a lámák a sámánokat BÖH-nek ,,utálatosnak" nevezik.

Gyakran hangoztatott ürügy a táltos-sámán fogalom összemosására, hogy
a táltos szót nem lehet idegen nyelvre fordítani. Ez nem igaz, mert a latinban
a magyar gyógyítókra a ,,magus" szót használták. (Lásd Czuczor-Fogarasi: TÁTOS-TÁLTOS címszó). Fehér Mátyás Jenő domonkos rendi szerzetesnek 1968-ban, Buenos Airesben megjelent a Középkori magyar inkvizíció c. könyve, amely a XIII. századtól a XV. századig tartalmaz inkvizíciós-hitvédelmi peres jegyzőkönyveket. Az üldözött táltosokat, gyógyítókat ezekben a latin szövegekben mágusnak nevezik.

Kiegészítés 2017-ben: Az 1968-ban megjelent könyvben, majd a Gede Testvérek által megjelentetett 1999-es kiadásban is a sámán szó szerepel. Ennek magyarázatára Bakay Kornélt, az 1999-es kiadás Előszó íróját idézem:

"Először is a sámánizmus nem vallás, másodszor egyre több adattal igazolható, hogy őseink egyistenhívők voltak, noha a gyógyító táltosok valóban léteztek, még pedig hosszú évszázadokon keresztül, de ez nem azonos a sámánizmussal, harmadszor maga a szerző korrigálta önmagát még 1968-ban (!), kijelentvén, a latin szövegek mágus szavát hibásan fordította sámánnak!"

Innen Fehér Mátyás Jenőt idézi Bakay Kornél:

"A mágus szó nyelvünkben ma is használatos és nem annyira idegen, mint a szibériai peremnépeknél oly nagy szerepet játszó sámán kifejezés, amelyet sokszor túlzottan kidomborítanak és általánosítanak. Ezek alapján tehát a könyvben szereplő sámán kifejezés helyére az eredeti mágus szót kell visszahelyezni."

Véleményem szerint azonban a mágus szó latinból való átvétele sem szerencsés, mert túl sok olyan tartalmat hordoz, amely inkább a varázslókra illik. A magyar szent ember pap és gyógyító, nem varázsló. A magyar lélek leginkább a táltos szót fogadja el, a sámán és a mágus idegen tőle.

A táltosok üldözésével és kiirtásával elvesztek olyan ősi gyógyszerek,
amelyeket ma a legkorszerűbb laboratóriumokban sem sikerül újból előállítani.
Így például a veszett állat gyógyítására, vagy a veszett állat által megmart
ember megmentésére, a betegség bizonyos szakaszán túl nincs lehetőség.
Fehér Mátyás Jenő, a fentebb említett írásában az inkvizíciós jegyzőkönyvekből
idézi egy veszettségben szenvedő ember meggyógyítását. Széchenyi
Istvánnak pedig Naplója tanúsága szerint a kutyáját kúrálták ki ebből
a rettenetes kórságból. A hatásos gyógyító eljárások legtöbbje tehát végleg
elveszett.

Az igen erőszakos és minden alapot nélkülöző táltos-sámán azonosításnak a kommunizmus idején egyértelmű oka volt, hogy a Szovjetunióhoz való csatoláshoz igyekezett leszármazási, néprajzi bizonyítékot adni. A nagy igyekezet eredménye szerencsére az lett, hogy e művek hazaszerető olvasója számára nyilvánvalóvá vált, hogy a sámán olyan a táltos mellett, mint a krampusz a Mikulás mellett.

Még ma is élnek közöttünk táltosok. Az ősi szentélyek romjain keresztény templomok épültek és e templomok papjai között voltak, vannak olyanok is, akik harcos, nemes bátorsággal őrzik a magyarságot. Lehet-e tagadni Mindszenty József, Márton Áron, Kiss Szaléz, Zakar András táltosságát, akiket szadista, kommunista pribékek börtönöztek be, rugdostak, ütlegeltek. Vagy a híveit testével védelmező Apor Vilmosét, akit vérszomjas szovjet megszálló lőtt
agyon. Vannak olyan keresztény magyar papok, akik tovább viszik a táltos
szellemiséget.

És vannak olyan természetgyógyászaink, akik nem csak a testet, hanem
azokat a lelkeket is gyógyítják, akiket gyökértelenné, beteggé tett sok ezer
éves ősi kultúránk elrablása, a finnugor eredet, a török-mongol eredet, a sámán vallás és s a "művelt" Európát kirabló "kalandozások" szégyenbélyege.

"Népünk között van a legtöbb látó" Magyar Adorján Az Ősműveltség (Magyar Adorján baráti Kör, 1995)

"Meg kell vonnunk a határt a sámán extatikus őrjöngése és hörgése, a varázsló és boszorkány fetrengése, valamint a démoni erőktől mentes valóban Isteni érintések között."
Dümmerth Dezső: Az Árpádok és a magyar szent kultusz kialakulása (Junior, 1997)

"A magasabb világgal való érintkezés első feltétele a csend."
Hamvas Béla: Extázis (Mérték füzetek, szerk. Dúl Antal)

"El kell utasítanunk azt a feltételezést, hogy a magyar ősvallás sámánhit lett volna... Táltosaink inkább gyógyfüves gyógyítók, mint dobszóval, mérgekkel önmagukat kábulatba ringató gyenge idegzetű emberek."
László Gyula: Árpád népe (Helikon)



Kiegészítés 2017-ben: Miután a sámánhitet nem sikerült azóta sem a még egészséges magyar köztudatba beépíteni, jelenleg azzal próbálkoznak, hogy a táltos tulajdonságokat és magát a táltos szót terjesszék ki a török-mongol-kazár-kazah és az olyan Isten tudja honnan hirtelen előrántott népecskékre, mint a "topa-tabgacs", stb, stb. Tehát megismétlem: Táltosai csak a szkítáknak, hunoknak, avaroknak, magyaroknak voltak és vannak.

Olvasnivaló:


Eliade, Mircea: A samanizmus (Osiris Kiadó, 2005)

Fehér Mátyás Jenő: Középkori magyar inkvizíció (Transsylvania-1968, Gede Testvérek-1999)

Harangozó Imre: Transzcendens trambulin (Újkígyós, 2010)

Vitebsky, Piers: A sámán (Helikon Kiadó, 1996)





Rajz: Szkíta gyógyító egy Kul-Obai vázáról (részlet)


Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Friedrich Klára : A szenzációs boszniai piramisok
  2017-02-22 21:40:27, szerda
 
  Friedrich Klára : És mi a helyzet "szenzációs" boszniai piramisokkal?

Visszatekintés az eltelt 10 évre


A boszniai piramisok nagy vihart kavartak. Csaknem tökéletesen illik rájuk, amit Mandics György a
Karacsay kódex-ről írt: Mindenki szidta, senki se látta.





Röviden a nagy indulatokat kiváltó történet:

A boszniai Viszoko-ban, Szarajevotól 30 kilométerre kezdte meg ásatásait 2005-ben Semir Osmanagic piramiskutató.
A Visocica hegy piramis alakjára Dr. Senad J. Hodovic múzeumigazgató hívta fel figyelmét. Ezen kívül még négy közeli,
növényekkel benőtt dombról feltételezik, hogy piramist rejt magában. Ásatások főként a Nap és Hold piramisnak nevezett
építmények területén folytak, a feltárások bizonyították, hogy mesterséges alkotások. A Nap és a Hold piramis kora
Dr. Nadija Nukic geológusnő szerint legalább 12.000 év. A Nap piramishoz vezető alagútban a mesterséges építőanyag
közé tapadva előkerült egy fadarab, később pedig két falevél maradványa, ezeket 34.800, illetve 29.200 évesnek találták
hivatalos, lengyelországi és oroszországi szénizotópos mérések alapján.

Szakács Gábor, aki a Magyar Demokrata hetilap újságírójaként 2006 júniusában járt először a helyszínen, azzal a
felfedezéssel tért haza, hogy a Nap piramishoz vezető alagútban, valamint a környékén lévő nagy köveken a székely-magyar
rovásíráshoz hasonló jelek vannak. Ezt követően még hétszer járt a helyszínen és egyszer Semir Osmanagic meghívására
előadóként vett részt 2008-ban a piramisokról szóló tudományos tanácskozáson Szarajevoban. Ezen a világ minden részéről
megjelentek érdeklődő tudósok, több egyiptológus is.

A dilettánsozók kedvéért hozzáteszem, hogy többségük doktori diplomával
rendelkezik. Szakács Gábor bemutatta a Tordos-Vinca műveltség, a boszniai
jelek és a magyar rovásírás alakilag azonos jeleit, valamint ismertette azt a
feltételezését, hogy a Tordos -Vinca műveltség területe a piramisokban talált
jelek következtében déli irányban kitolódik. A tanácskozás után több cikkben
tette közzé, hogy a jelenlévő szakemberek köztes megoldásra jutottak,
véleményük szerint a természetes eredetű piramis alakú dombot mesterséges
betonlapokkal fedték be, így elnevezése: Pyramid Hill, azaz piramis domb.
2009-ben Semir Osmanagic Szakács Gábor meghívására Budapesten és a
Pilisben is járt, újságírókkal találkozott, az érdeklődőknek előadást tartott.

Jómagam kétszer jártam a piramisok területén 2007-ben és 2008-ban. Az Ősök
és írások c. könyvben írtam, 2008-ban: A boszniai piramisok kapcsolatban
állnak a bolygónkon mindenütt megtalálható megalitikus kultúrákkal (
Stonhenge, Avebury, Hattusas, Málta, Mükéné, Carnac (Bretagne), Tászok-tető
(Erdély), Holdvilágárok és még sorolhatnám.... A Nap piramis alagútjában és
környékén lévő köveken található jelek hasonlóságot mutatnak az újkőkori
kultúrák jeleivel, erről több táblázatot készítettem. A viszokoi jelek többsége
véleményem szerint az építők névjele. Megfigyelésem szerint nem bevéséssel,
hanem benyomkodással kerültek a kövekre. Több kőbe vésett rovásemléket
tanulmányoztam, a Nap piramis alagútjában lévő nagy köveken azonban nem
bevésés, hanem benyomkodás van. Ez azt jelenti szerintem, hogy a kövek
valamikor egy lágy halmazállapotú építőanyaghoz tartoztak, azaz nem a
természet hozta őket létre, hanem építőanyag maradványok, mint a gipsz vagy a
cement fel nem használt maradványai.

Tíz év elteltével is ugyanez a véleményem. Meggyőző volt, hogy kezdetben, aki
kérte, elvihetett darabkákat a mesterséges lapokból és a furatokból, tehát nem
féltek attól, hogy valaki vegyelemezteti. Ezen kívül Marsigli tábornok térképei
között felfedeztem egy 1697-ben készült rajzát Viszoko-ról, melyen ott a
piramis alakú hegy! Tehát nem Semir Osmanagic hordta össze talicskával
turistacsalogatónak.

2015-ben Román Gergely hívta meg Budapestre Semir Osmanagic-ot, előadását
pedig a Két Hollós Könyvesbolt vezetője, Sárosi Zoltán szervezte.

Az eltelt 10 év alatt ,,világszenzációvá" nőtte ki magát a boszniai feltárás. A 21.
század nagy lehetősége volt ez vélemény nyilvánításra és sokan nem is haboztak
kihasználni. Nemzetközi méretű dilettánsozás, sárdobálás, zsivaj kezdődött
Semir Osmanagic ellen, Magyarországon pedig Szakács Gábor ellen, elnyomva
a józan megnyilvánulásokat.

A hivatásos zavarkeltők, lejáratók voltak a legszorgalmasabbak, változatos
nevek alatt saját maguk gyártották minősíthetetlen hozzászólásaikat,
,,kommentjeiket" és lázasan leveleztek önmagukkal a világhálón.
Megdöbbentett, hogy még szegény, 50 éve elhunyt nagyanyámat is belekeverték
a piramis ügybe. Voltak, akik azt állították, hogy Szakács Gábor véste a
kövekbe a betűket, mások pedig azt, hogy jóval előtte már bemásztak az
alagútba és felfedezték az írást.

A dilettánsozóknak is lehetőség adódott. Persze nem a "nagy nevek"
nyilvánultak meg, ők ilyesmihez nem ereszkedtek le, hanem néhány, a
tudományosság látszatának peremén kapaszkodó ,,doktorka", akik így
szerették volna a ,,nagyoknak" bizonyítani, hogy lám ők is elítélik...A
dilettánsozók legszánalmasabb fajtája is megnyilvánult, az, aki maga sem
szakember, nem régész, történész vagy nyelvész, de egyszer látott a TV-ben
egy akadémikust, és azóta jogot formál a dilettánsozásra. Egyikük még egy
kereszténységről szóló tanácskozáson is hosszasan fejtegette, mennyire elítéli a
boszniai piramisokat.

A nagy ricsajban kis ügyeskedők szorgoskodtak, lenyúlták fényképeinket,
adatainkat, ezekből saját ,,szenzációs" írásokat szerkesztettek, anélkül, hogy a
számítógépük elől felkeltek volna. Hogy leplezzék, kiktől származnak a tények,
szintén lejáratásunkba kezdtek. Egyikük televízióban pózolt, mert a Pilisben pár
szót válthatott Semir Osmanagiccal, Szakács Gábornak köszönhetően. Ez
utóbbit persze nem említette.

A hivatásszerűen szövegértelmezési zavarokkal küszködők is nagy kiugrási
lehetőséget láttak a témában. Pl. Szakács Gábor világosan elmondta a hivatalos
radiokarbon vizsgálat alapján, hogy az építőelemek közé szorult töredezett
fadarab kora 32 ezer év körül van, írás nincs rajta. Röviddel ezután
,,világszenzációs" hír kavarta fel a port: "a fadarabon 32 ezer éves rovásírás
van".

Alapvetően két ok miatt támadtak minket: A piramisok környékén kicsi zöld
emberkéket látók azért, mert ezt cáfoltuk, a hivatalos tudományhoz dörgölőzők
pedig azért, mert komolyan vettük a boszniai jeleket és kapcsolatba hoztuk a
Tordos-Vinca műveltséggel, valamint a székely-magyar rovásírással. Úgy
érezhettük magunkat, mint Tar Mihály, Király Pál vagy a glozeli Fradin apó. És
ez most így utólag még megtisztelő is.

Utórezgések: jelenleg, 2016 -ban egy vidéki nagyvárosban felvilágosító
előadás sorozat zajlik arról, hogy mekkora népbutítás a boszniai piramis.
Természetesen az adatok, képek a mi anyagainkból valók, hiszen az előadó nem
járt ott. A sorozat szerint nem a csokit hozó felszabadító szovjet katona a
népbutítás, nem a kommunista eszmék, nem a finnugor eredet, nem a türkmongol
eredet, hanem ezek a rettenetes boszniai piramisok.

Hála Istennek mindezeknél többen voltak a gondolkodó, érdeklődő, kíváncsi
emberek, olyanok, akik szeretnek maguk meggyőződni az igazságról, akik,
szeretik megnézni, mi van a hegyeken túl. Ők elmentek a piramisokhoz,
megnézték Boszniát, Viszokót, Szarajevot, vagy ha erre nem volt lehetőségük,
eljöttek az előadásokra, kiadványokat olvastak, és bármi volt a véleményük, azt
nem álnéven, vagy névtelen hozzászólásokban tették közzé.

Semir Osmanagic köszöni, jól van. 2015-ben töretlen erőben, nagy tervekkel
tele láttuk viszont Budapesten. Közben megszerezte a doktorit, amely
bizonyára hitelesebb, mint amelyeket a dilettánsozók kommunista érdemekért,
vagy Moszkvában, esetleg még távolabbi helyeken kaptak.

Végül be kell vallanom, hogy egyáltalán nem tudom elítélni azokat, akik a kicsi
zöld emberkéket látnák szívesebben őseikként azok helyett, akiket a hivatalos
tudomány rájuk akar kényszeríteni. A hivatásszerűen szövegértelmezési
zavarban szenvedőknek hangsúlyozom: Ezek itt ketten a képen nem a boszniai
piramisok építői, hanem a hivatalos tudomány szerint a magyarok ősei. Hát nem
fantasztikusabb ez, mint a boszniai piramisok?




Ősök napja, Arcok a múltból ( Kurultaj)
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Friedrich Klára és Szakács Gábor előadása
  2017-02-13 21:51:12, hétfő
 
  Friedrich Klára és Szakács Gábor előadása a 2016-os Kerecsen ünnepen


Kerecsen ünnep 2016 16 Friedrich Klára



Link


Kerecsen ünnep 2016 17 Szakács Gábor


Link





Friedrich Klára és Szakács Gábor
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Időutazás korhatár nélkül (Szőke István Atilla könyvéről)
  2017-01-30 21:32:38, hétfő
 
  Szőke István Atilla, Időkortyolók című könyvének elemzése Szakács Gábor tollából :

Szőke István Atilla: Időkortyolók
(Koronás Kerecsen Kiadó - 2016)

Ki ne szeretne időutazást tenni a múltba és találkozni Atilla hun királlyal, Árpád fejedelemmel, Puskás Öcsivel és másokkal? Ebben segít Szőke István Atilla könyve, amely most nem költeményeket tartalmaz, hanem egy minden korosztálynak ajánlható történetfüzért. Miközben azon izgulunk, hogy a két főszereplő, Tudós Töhötöm és Kovács Gyuri nehogy elveszítse egymást az Időben, észrevétlenül tanulunk. Például azt, hogy több mint negyedmillió népdalunkat rögzítették már, Herman Ottó pedig 22 fajtáját különböztette meg a bajusznak. Azon is elgondolkodhatunk, miért maradt ki Kosztolányi Dezső Nyelv és lélek című könyvének 1990-es kiadásából a magyar nyelvet dicsérő Mezzofanti idézet, amely már 1919-ben megjelent a Pesti Naplóban és az 1971-es kiadásban is. Pedig nagyon sokan idézik, de senki nem tudta eddig a forrást. És akkor még a könyv szép, régies magyar nyelvhasználatát nem is említettük!

Szaki





 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Tászok-tetőtől a bosnyák piramisokig
  2017-01-30 21:27:19, hétfő
 
  A Friedrich Klára - Szakács Gábor házaspár csodálatos könyvét az alábbi
linkről lehet letölteni:

Friedrich Klára - Szakács Gábor : Tászok-tetőtől a bosnyák piramisokig


Link







A Friedrich Klára-Szakács Gábor házaspár többek között a rovásírás tanulmányozásáról ismert, könyveik kiadását alapos kutatómunka előzi meg. Általában két év gyűjtőmunka során összesítik rovásírás-kutatásaik eredményeit és bocsátják könyv formában az olvasó rendelkezésére.

A 2007-ben megjelent közel 300 oldalas ,,Tászok-tetőtől a bosnyák piramisokig" című könyvük fő témaköre a Tászok-tetői megalit műveltség és a viszokoi hegypiramis rovásjeleinek összevetése, történelmi kapcsolatuk feltárása.

A Tászok-tető a Kárpát-medencében, Erdélyben található. Az 1013 méter magas fennsíkon és környékén több száz írásos kőtömb volt fellelhető, melyek átlagos mérete 180×140 cm. Sajnos ezekből mára csak kettő maradt meg épségben, melyeket a Gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban (Erdély) őriznek.

|A bosnyák piramisoknál 2006-ban járt először Szakács Gábor, s azzal a felfedezéssel tért haza, hogy a Nap piramis alagútjában és környékén lévő nagy köveken ősi magyar rovásírásos jeleket talált. E két terület történelmi kapcsolatát mutatja be a szerzőpáros a ,,Tászok-tetőtől a bosnyák piramisokig" című művében.

A kötet számos képpel illusztrált, komoly beszélgetéseket és izgalmas, itt-ott rejtélyes tudósításokat tartalmaz. Külön fejezetet szenteltek Bencsik András tanulmányának, amit Krisztus urunk, a Szent Korona és Csíksomlyó összetartozásáról írt.

Az ősi magyar rovásírás a Kárpát-medencében alakult ki, aminek emlékei a történelmi Magyarország területén köveken, templomok falain, csont-, fa-, ezüst-, aranytárgyakon, könyvekben maradtak fenn. Rovásírásos emlékeink bizonyítják népünk Kárpát-medencei eredetét. A történelmi Magyarország területén napjainkban is még legalább százezer ember használja mindennapi életében a rovásírást. Szakács Gábor újságíró, rovásírás kutató 10 éve szervez versenyeket az ifjúság 9-18 éves korosztálya számára, melyen évente átlagosan hétszázan indulnak. Bár tizenöt-húszezer éves jelrendszerről van szó, ma is tökéletesen használható, már csak azért is, mert a magyar nyelv hangjait ezzel lehet legtökéletesebben lejegyezni.

,,Tászok-tetőtől a bosnyák piramisokig" könyvében a szerzőpáros azt is bemutatja, hogy nyelvünk a X. században hogyan küzdött a ,,betolakodó" idegen latinbetűkkel szemben, amikor a magyarok áttértek a latin betűs írásmódra. A latinbetűs írásrendszerben nyelvünk 13 hangjára (TY, GY, NY, SZ, ZS, CS, LY, J, K, Á, É, Ö, Ü) nem volt jel.

A szerzők által összeállított, s röviden székely-magyarnak nevezett rovásírás ábécé, a Tordos-Vinca műveltség, a gyergyói Tászok-tető, a francia Glozel köveinek és a bosnyák piramisok egyszerű és összetett jeleinek nagyfokú hasonlóságát bizonyító könyv megjelenése nagy feltűnést keltett, a magyar történelem ,,hatalmas fordulata", mely megváltoztatta a magyarság későbbi sorsát.


Link
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Búcsú Tomory Zsuzsa magyarságkutatótól
  2016-11-07 21:12:46, hétfő
 
 


Fényteremtés harangszava. Kakasd, Tolna megye

Tomory Zsuzsa tanulmánya - A MAGYAR ŐSVALLÁS: ŐSKERESZTÉNYSÉG


Link


Friedrich Klára búcsúztatója:







Búcsú Tomory Zsuzsa magyarságkutatótól

November szomorú hónap. Halottak Napjával kezdődik, 1956-os forradalmunk leverése is novemberben történt, ebben a hónapban hunyt el a világ első régésznője, a magyar Torma Zsófia. És most, november 6-án Tomory Zsuzsa magyarságkutató, példaképünk, jó barátunk is eltávozott közülünk.

Hogy ki is volt Ő, mit tett le a magyarság asztalára, azt Szakács Gáborral több vele készített beszélgetésünkben és írásunkban foglaltuk össze. Az egyik olvasható honlapunkon (www.rovasirasforrai.hu ) a Kitekintő Rovatban, A nyelv és a néprajz fontossága címmel. Gábornak ez az írása az Arany Tarsoly 2009 júniusi számában jelent meg.
Link




TOMORY ZSUZSA

Ugyancsak ő készített Zsuzsával beszélgetést az Ősök és írások c. könyvünk számára, 2008-ban. Ez a http://mek.oszk.hu/12300/12329/12329.pdf elérhetőségen olvasható, a 200. oldalon kezdődően. Itt látható Zsuzsa 1966-ban készült fényképe kisfiával.Link

Szintén honlapunk Fordítások rovatában található Zsuzsa gyönyörű írása angol nyelven: Where the magyar storks winter...(Ahol a magyar gólyák telelnek...)

Onody Gyula barátunk a Polgár Info-ban tette közzé Zsuzsa elgondolását Magyar Adorján nyomán egy csodaszarvas szoborról, mely a világ legszebb emlékműve lehetne: http://www.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=28596

,,Beszélgetésünk során Magyar Adorján egyszer elmondta, hogy a világ eme legszebb emlékművét a Gellért-hegy tetejére álmodta (abban az időben a szovjet szabadság szobra foglalt ott helyet), s az emlékmű művészi megjelenítését pontosan kidolgozta. Ott állna hatalmas termete magasan a város felett, testén hordozott égitestek, agancsainak gyújtatlan gyulladó gyertyái Eget és földet fénnyel kapcsolnák össze... A napokban olvastam a világhálón olyan - mostanában ébredező - kezdeményezéseket, melyek új emlékművet álmodnak a Gellért-hegyre. Ezt olvasva úgy éreztem, hogy elérkezett a Csodaszarvas emlékmű megteremtésének az ideje, mely fennen hirdetné ég és föld közötti kapocs szerepünket, Kárpát-medencei ősi jelenlétünket."Link

Igen, a Kárpát-medencei ősi jelenlét, Kárpát-medencei eredetünk. Ez volt Zsuzsa
alapeszméje, erre építette fel kutatásait. Ennek a gondolatnak kéne alapeszmének
lenni minden magyar számára, nem pedig a politikai meggondolásból született
finnugor-türk eredetnek és nyelvrokonságnak.

Ő szerkesztette az Amerikában magyar és angol nyelven kiadott
Magyarságtudományi Értesítő közel száz oldalas füzeteit, amelyekkel a fontos
ismeretek nyújtásán túl az amerikai magyarság nemzettudatának és magyar
anyanyelvének megtartását segítette elő. Ezeknek címlapját rovásírásos keret
díszíti. Már 1996-ban felhívta a figyelmet szógyökeinkből alakuló szóbokrainkra,
azonban kevesen hivatkoznak rá.

Honlapja: Link

http://tomoryzsuzsa.weebly.com/magyar-leacutelek.html

Műveit Botos Lászlóval közös honlapján is olvashatjuk: www.magtudin.org.Link

Végül álljon itt életrajzának néhány részlete, melyet levelei alapján állítottam össze
a Dombóvár és környéke újság számára, 2013 decemberében jelent meg a
Dombóvári Arcok sorozatban: (Az írást nem alakítottam át múlt idejűvé: F.K.)

Tomory Zsuzsa, lánykori nevén Mayer Zsuzsa magyarságkutató 1930-ban született
Budapesten, de öt éves koráig a Tolna megyei Majsa-Miklósváron élt, majd
Dombóvárra költöztek. Itt érettségizett 1948-ban s amikor egészsége engedi,
Amerikából hazajár az érettségi találkozókra, utoljára 2009-ben. Zsuzsáék háza a
Bezerédj utcában, az Esterházy alapítású gimnáziummal szemben, a fiú polgári
iskola mellett volt. Ez utóbbit nagynénje, Csekefalvy Irén alapította, nagyapja
segítségével.

Kedvenc tanára Dr. Péter Gyula számtan/természettan tanár volt és szeretettel
emlékezik a Bezerédj utcában levő evangélikus templom tiszteletes urára, Cséry
Lajosra, aki a házánál levő Bethánia teremben tartotta hetente kétszer az
evangélikus hittanórákat. Nagy hatással volt rá Dr. Vajda Zsigmond, az erdélyi
mesék kifogyhatatlan csodakútja. Balatonfenyvesi villájának kapuján rovásírással
üdvözölte a belépőket. Zsuzsa szerint vétek volna nem kiadni erdélyi
mesegyűjteményét, mely állítólag a dombóvári könyvtárban van.

Zsuzsa az érettségi után számviteli főiskolán szerzett mérlegképes könyvelői
oklevelet, később felsőfokú egészségügyi képesítést, ennek köszönhetően nyugdíjas
otthon igazgatójaként dolgozott.

1956-ban hagyta el az országot. Amerikában Bostonban ment férjhez Tomory
Zoltánhoz. Férje Sárospatakon, a volt angol internátusban szerzett angol
tudásának köszönhetően a híres Harvard egyetemen munkához jutott. Mivel az
egyetem családtagjai bejárhattak az előadásokra - igaz, vizsgát nem tehettek-
Zsuzsa a sumér tanszékre iratkozott be.

Lakhelye 1956. november 27.-től kezdődően - néhány átmeneti hét kivételével - az
U.S.A. Nyugdíjas éveit Wisconsin állam Silver Lake nevű kis falujában éli.
Három gyermeke van, akik korán megtanulták, hogy az otthon szó
Magyarországot jelenti.

A magyar nyelv és néprajz iránti korai érdeklődését Magyar Adorján
néprajzkutatóval és művelődéstörténésszel való levelezése, személyes találkozása
erősítette meg. Ő vezette be a magyar őstörténet, ősnyelv csodálatos világába és
az ő tanítása nyomán eszmélt rá tudatosan is arra, hogy a Kárpát-medence a
magyarság őshazája. Zsuzsa szerette volna az Amerikában élő magyarokban ébren
tartani magyar nemzettudatukat s az amerikaiakat is megismertetni a magyar
történelemmel, néprajzzal, ezért létrehozta a kétnyelvű (magyar-angol)
Magyarságtudományi Értesítő című füzetsorozatot, majd a Magyarságtudományi
Intézet alapgondolatát, melynek irányítását később a (jelenleg New York államban
élő,) simontornyai születésű Botos Lászlónak adta át.

Könyvei, írásai jelentek meg, többek között a Kezdeteink, Szerves magyar
nyelvtudomány, Égen menő szép madár, Karácsony, A Hét Vezér nevének
kapcsolatai, Az Artur legendakör kapcsolatai magyar és angol nyelven s a
Magyar-angol nyelv eredet ugyancsak két nyelven. Zsuzsa 2009 májusban vette át
a Miskolci Nagy Lajos király Egyesülettől a Septem artes liberales (Phs) szintű
tudományos fokozat használatára jogosító oklevelet...

Ezt még most kiegészítem azzal, hogy forradalmunk és szabadságharcunk idején
Budapesten élt. ,,Hálás vagyok Istennek, hogy részt vehettem az október 23.-i
tüntetésen"-írta.

Mi pedig hálásak vagyunk Zsuzsának a tudásért, amit tőle kaptunk és a minden
ellenszolgáltatás nélkül végzett kitűnő fordításokért.

Szakács Gáborral együtt tisztelettel búcsúzunk a reménybeli találkozásig az égi
Hunniában.


Friedrich Klára, 2016. nov. 7.






1. A Magyarságtudományi Értesítők egyik példánya





2. Tomory Zsuzsa, Szakács Gábor, Friedrich Klára 2009.
(Fénykép: T. Szántó György)





3. Tomory Zsuzsa előadása, mellette Orbán József 2012.
(Fénykép: Friedrich Klára)

A 2-es és a 3-as fénykép a Magyarok Világszövetségében készült.









A magam szerény eszközeivel én az alábbi képemmel búcsúzom Tomory Zsuzsától.
Honlapja évek óta olvasható a blogomban is.







Link












 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Az aradi tizenhárom rovásírással is
  2016-10-06 20:48:59, csütörtök
 
 




Link
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Szakács Gábor : A lengyel vértanú
  2016-10-06 20:45:48, csütörtök
 
  MOSOLLYAL MENT VÉGSŐ ÚTJÁRA

A lengyel vértanú

Közismert, hogy az 1848-49-es magyar szabadságharcot lengyel katonatisztek is segítették. Egyiküket, Mieczysław Woronieckit az aradi vértanúk után két héttel végezte ki az elrettentésre törekvő Habsburg hatalom.

A soknemzetiségű mesterséges állam­ alakulat, a Habsburg Birodalom az 1800­ as években egyre több gonddal küzdött. Hatalmát már csak úgy tudta megtar­ tani, ha határain belül az
egyes népeket egymás ellen lázította, ez az aknamunka azonban a lengyelekkel nem sikerült. Az
Európát felosz­tó Szent Szövetség tagjaként Oroszország 1831­ben éppen e nemzet ellen vívott hábo­rújában győzedelmeskedett. Az ütközetekben részt vevő Józef Zachariasz Bem, azaz Bem altábornagy később Magyarország szabadsághar­ cában vállalt szerepet, ahogy Józef Wysocki honvédtábornok és Dembinszky Henrik altábornagy.

Egy fiatal lengyel katona más utat járt be. A nemesi származású, ám akkorra vagyontalan
Woroniecki Mieczysław rövid ideig Haynau ezredében is szolgált, majd a Duna partjára, a délvidéki
Péterváradra került. Amikor itt értesült a magyar forradalom kitöréséről, ezredét elhagyva
Pestre utazott, ahol többek között Petőfivel és Jókaival találkozott. Ezután immár a forradalmárok
oldalán tért vissza a Délvidékre, s részt vett a futaki győzelemben,
amiért a független magyar kormány hadügyminiszterétől, Mészáros Lázártól kapott megbízatással
létrehozta az első honvéd vadászosztályt. 1849 júliusának végén Dessewffy Arisztid tábornok
szárnysegéde lett, és Dembinszky csapatában harcolt. Sebesülése után Bem alezredessé léptette
elő.





Ott volt a szőregi csatában, és a sán­ cok előterében egyedül végzett felderítést, amikor
közelében császári ulánusok bukkantak fel és elfogták. Ennek akkora jelentőséget tulajdonítottak az osztrákok, hogy augusztus 8­án falragaszokkal tudatták a főváros lakóival.
A szabadságharc leverése után Haynau a bosszút október 6­ára, a bécsi forradalom időpontja és Latour hadügyminiszter meggyilkolásának évfordulójára időzítette. Aradon e nap
hajnalán végezték ki a magyarok oldalán harcoló, többnemzetiségű tizenhárom tábornokot, Pesten
pedig a kora esti órákban Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét.
1849. október 20­án azonban folytatódott a Habsburg megtorlás. Woronieckit egy lengyel
kapitánnyal és egy német ezredessel együtt a mai Szabadság téren lévő Újépület (Neugebaude) külső fala mellett akasztották fel elrettentésül, hogy az utca embere lássa. 24 éves volt, holttestét
később a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben temették el, síremlékét közadakozásból állították
fel a temetőben 1877. november 2­án.

A Vasárnapi Újság 1899/41. száma írta, hogy az év ok­ tóber 6 napján a gyászmisék után az új
városháza dísztermében emlékeztek a képviselők, majd a cikkíró hozzáteszi: "... Ugyancsak ebben
az időben a rendezőbizottság megkoszorúzza a kilencz vértanú, Csányi László, báró Perényi
Zsigmond és herczeg Woroniecki Miczyslaw vértanuk nyugvóhelyeit..."

A korabeli leírások szépnek, délcegnek jellemezték a lengyel fiatalembert, akinek fogságba
eséséről így tudósított az 1905­ben megjelent Magyar Vértanuk Könyvében Kacziányi Géza. Amikor
Szőregen "...lebukott lováról, s elfogták az osztrákok s a legdurvább bánásmódban részesítették a
lefegyverzettet: ütötték, köpdösték, pofozták s véresre verték s összekötözve hurczolták
magukkal."

Eleinte bánatosan viselte a fogságot, hiszen magyar menyasszonyával a hadjárat után tervezték
egybekelésüket (Más források szerint az esküvő a szöregi ütközet előtt
megtörtént.). Amikor közölték vele az ítéletet, megbékélt sorsával és
"mosollyal ajkán ment végső útjára." Ennek ismeretében hihető, hogy utolsó napi reggelijéhez
vendégül hívta hóhérát, majd együtt indultak a bitóhoz.
Ugyanott Budapest V. kerületében, a Mezőgazdasági Minisztérium Báthori utca 2. számú sarokfalán
emléktáblát helyeztek el, 2015 októberében pedig szülőhelyén, a galiciai Brzostek városában is
felavatták emlékművét.

Szakács Gábor
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
     1/9 oldal   Bejegyzések száma: 86 
2017.08 2017. Szeptember 2017.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 75 db bejegyzés
e év: 1114 db bejegyzés
Összes: 22562 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 551
  • e Hét: 34915
  • e Hónap: 128871
  • e Év: 1597937
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.