Regisztráció  Belépés
skorpiolilike.blog.xfree.hu
"A szeretet és a bizalom elválaszthatatlanok! Egyik sem létezik a másik nélkül." Pné Marika
2016.01.12
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
CHARLES BAUDELAIRE: Kapcsolatok
  2015-02-08 17:50:55, vasárnap
 
  CHARLES BAUDELAIRE: Kapcsolatok


Templom a természet: élő oszlopai
időnkint szavakat mormolnak összesúgva;
Jelképek erdején át visz az ember útja,
s a vendéget szemük barátként figyeli.

Ahogy a távoli visszhangok egyberingnak
valami titkos és mély egység tengerén,
mely, mint az éjszaka, oly nagy, és mint a fény,
egymásba csendül a szín és a hang s az illat.

Vannak gyermeki húst utánzó friss szagok,
oboa-édesek, zöldek, mint a szavannák,
- s mások, győzelmesek, romlottak, gazdagok,

melyek a végtelen kapuit nyitogatják,
mint az ámbra, mosusz, tömjén és benzoé:
test s lélek mámora zeng bennük ég felé.
 
 
0 komment , kategória:  Charles Baudelaire   
Charles Baudelaire: Esti harmónia
  2014-02-21 13:02:49, péntek
 
  Charles Baudelaire: Esti harmónia


Már jő a perc, midőn a rezge szár konyultán
minden virágkehely tömjént füstölve ég;
párfőmöt és zenét hintáz az esti lég:
óh, lenge, méla tánc, szédítő sodru hullám!
Minden virágkehely tömjént füstölve ég;
hegedűszó remeg, mint tört szív, üdve múltán;
óh, lenge, méla tánc, szédítő sodru hullám!
Nagy, díszes ravatal a csöndes esti ég.
Hegedűszó remeg, mint tört szív, üdve multán,
tört szív, amelyre les az éjszin öblü vég;
Nagy, díszes ravatal a csöndes esti ég.
immár lehullt a nap, alvadt vérébe fulván.
Tört szív, amelyre les az éjszin öblü vég,
még tűnt nyomot keres, hol fénnyel int a mult rám!
Immár lehullt a nap, alvadt vérébe fulván?
Csak emléked ragyog, mint szent oltári ék!
 
 
0 komment , kategória:  Charles Baudelaire   
Charles Baudelaire: A REPEDT HARANG
  2014-02-21 12:53:09, péntek
 
  CHARLES BAUDELAIRE: A REPEDT HARANG

Oly édes-keserű a téli éjeken
hallgatni, ha a tűz szive dobogva lángol,
a tűnt emlékeket kikelni könnyeden
a ködbe zendülő harangok halk szavából.

Óh, boldog a harang, kinek érctorka ép,
ki, noha már öreg, erőben és vidáman
önti maga körül híven a szent zenét,
mint vén vitéz, aki fennvirraszt sátorában.

Az én lelkem repedt; s ha néha éjjeli
unalmát fázva vágy hangokkal tölteni,
olykor olyan nyögő és gyönge hangot ad csak,

mint hörgő sebesült, akit magára hagytak
egy hulladomb alatt, vértóban, s ott veszett,
egyhelyben, iszonyú erőlködés között

/Babits Mihály/
 
 
0 komment , kategória:  Charles Baudelaire   
Charles Baudelaire: VISSZAHÁRAMLÁS
  2014-02-21 12:41:22, péntek
 
  Charles BAUDELAIRE: VISSZAHÁRAMLÁS

Vidámság angyala, tudod, mi a szorongás,
az önvád, szégyen, az unalom, rémület
s a lidérces vad éj, amikor szivedet
mint papírt gyűri és markolássza a romlás?
Vidámság angyala, tudod, mi a szorongás?

Óh, jóság angyala, tudod, a gyűlölet mi?
S a görcsös ököl, a keserű könny daca,
amikor pokoli sorakozót ver a
Bosszú, s erényeink őt rohannak követni?
Óh, jóság angyala, tudod, a gyűlölet mi?

Egészség angyala, tudod-e, mik a Lázak,
melyek, a menhelyek fakó kapuinál,
mint kivert had, amely csak a gyér napra vár,
mozgó ajakkal és vánszorogva megállnak?
Egészség angyala, tudod-e, mik a Lázak?

Óh, szépség angyala, tudod-e, mik a ráncok,
s a vénség réme, az undok kín: hogy csupa
leplezett borzadály a szem hódolata,
melyből sokáig és mohón ittuk a lángot?
Óh, szépség angyala, tudod-e, mik a ráncok?

Boldogság angyala, óh, vidám, fényes angyal,
Dávid a vég előtt tavaszod erejét
kérte volna, büvös tested friss delejét!
Én csak imáidat kérem haló szavammal,
boldogság angyala, óh, vidám, fényes angyal!

Szabó Lőrinc fordítása
 
 
0 komment , kategória:  Charles Baudelaire   
Charles Baudelaire: Az ember és a tenger
  2014-02-21 12:39:54, péntek
 
  Charles Baudelaire: Az ember és a tenger


Szabadság embere, tengert imádni hű!
Szeresd csak: tükröd ő, hullámló végtelenje
Minthogyha parttalan bús lelked képe lenne
S ő is, mint szellemed, örvénylőn keserű.

Képmásod mély ölén alámerülsz gyönyörrel,
Szem és kar rásimul s felejti már saját
Háborgását szíved, figyelve ős zaját,
Mely egyre féktelen és vad panaszba tör fel.

Mindkettőtök setét s rejtelmesen rideg:
Ember, örvényeid kinek van mérni ónja?
Tenger, halk kincseid napfényre fel ki vonja?
A meghitt titkokat irigyen őrzitek.

És mégis, míg a vén századok tűnni térnek,
Kegyetlen és konok küzdéstek egyre áll,
Jaj, mert szerelmetek a gyilok és halál,
Oh örök birkózók, oh vad dacú fivérek!
 
 
0 komment , kategória:  Charles Baudelaire   
Charles Baudelaire: A lázadó
  2014-02-21 12:38:41, péntek
 
  Charles Baudelaire: A lázadó

Egy Angyal csap le az egekből dühös ölyvként,
s a hitetlen haját tépi a vad karom,
és rázza s zeng a hang: "Most megtudod a törvényt!
(Mert őrző Angyalod vagyok én!) - Akarom!

Tudd meg: szeretni kell, a gúny fintora nélkül,
a púpost, a hülyét, a gonoszt, a szegényt,
hogy majd Jézus elé dús diadalmi ékül
jótetteid terítsd az út szőnyegeként.

Mert ez a Szeretet! Míg szíved ki nem égett,
fénylőbbé tenni gyúlj az Égi Dicsőséget,
ez az igazi Kéj, mely nem vásik sosem!"

Hej, ilyen angyal ez, szeretve is csak büntet:
óriás öklei döngetik bús fejünket,
s rá felzúg kárhozott dacunk: "Azért se! Nem!"

Tóth Árpád fordítása
 
 
0 komment , kategória:  Charles Baudelaire   
Baudelaire: Bánatos holdvilág
  2011-10-29 08:30:07, szombat
 
  Charles Baudelaire: Bánatos holdvilág


A fáradt holdvilág oly rest és álmatag ma,

mint bájos, lanyha hölgy elomló vánkoson

ha elalvás előtt langy ujja símogatva

szép keble vonalán könnyeden átoson.

Lágy felleglavinák szinselyem sima hátán

körülnéz elhalón, s bágyatag elhever,

hosszan alélva a sok fehér csoda láttán

mely dús virág gyanánt a kék egen kikel.

S ha néha-néha, rest buvában, lopva, rejtve,

földünkre lankatag egy néma könnyet ejt le,

egy bús poéta, ki jámborul fennviraszt,

e könny sápadt vizét hüs tenyerébe kapja,

ahol szinjátszva ég, mint egy opáldarabka,

s hová nem lát a nap: szivébe rejti azt.
 
 
0 komment , kategória:  Charles Baudelaire   
Baudelaire: Bánatos holdvilág
  2011-10-29 08:29:53, szombat
 
  Charles Baudelaire: Bánatos holdvilág


A fáradt holdvilág oly rest és álmatag ma,

mint bájos, lanyha hölgy elomló vánkoson

ha elalvás előtt langy ujja símogatva

szép keble vonalán könnyeden átoson.

Lágy felleglavinák szinselyem sima hátán

körülnéz elhalón, s bágyatag elhever,

hosszan alélva a sok fehér csoda láttán

mely dús virág gyanánt a kék egen kikel.

S ha néha-néha, rest buvában, lopva, rejtve,

földünkre lankatag egy néma könnyet ejt le,

egy bús poéta, ki jámborul fennviraszt,

e könny sápadt vizét hüs tenyerébe kapja,

ahol szinjátszva ég, mint egy opáldarabka,

s hová nem lát a nap: szivébe rejti azt.
 
 
0 komment , kategória:  Charles Baudelaire   
Baudelaire: ESTI HARMÓNIA
  2011-07-20 10:14:10, szerda
 
 


Baudelaire: ESTI HARMÓNIA

Közelg a perc, mikor lágy szárán imbolyogva
ontja minden virág a szent tömjénszagot;
járják az est legét a hangok s illatok;
valcer bús dallama, epedés kába sodra!

Ontja minden virág a szent tömjénszagot;
felsír a hegedű, mintha egy szív sajogna;
valcer bús dallama, epedés kába sodra!
Magas oltár az ég, szomorú és nyugodt.

Felsír a hegedű, mintha egy szív sajogna,
gyöngéd szív, hol sötét űr kelt irtózatot!
Magas oltár az ég, szomorú és nyugodt;
alvadt vértóba fúl immár a nap korongja...

Gyöngéd szív, hol sötét űr kelt irtózatot,
gyűjti a csillogó múlt romjait halomba!
Alvadt vértóba fúl immár a nap korongja...
Emléked mint arany szentségtartó ragyog.

Kálnoky László fordítása
 
 
0 komment , kategória:  Charles Baudelaire   
De profundis clamavi
  2011-07-20 10:06:16, szerda
 
 
Charles Baudelaire: DE PROFUNDIS CLAMAVI


Hozzád könyörgök, óh, Hozzád, kit még imádok,
az örvényből: ide, ide zuhantam én.
Zord táj, szűk láthatár nehezedik körém,
s éjjel a borzadály röpköd itt és az átok;

félévig nap süt, óh, melegnélküli fény,
a másik féléven át sötét fed, örök éjfél;
meztelenebb ez a világ a sarkvidéknél;
se állat, se patak, se erdő, se növény!
Nincs hát, nincs borzalom, amely túltenne dermedt
dühén ennek a jég-napos, vad végtelennek,
s ezen a megujúlt fekete káoszon.

Boldogabb nálam a leghitványabb barom:
irigylem, amiért nehéz álmába dőlhet,
olyan lassan pereg orsaja az időnek!

Szabó Lőrinc fordítása
 
 
0 komment , kategória:  Charles Baudelaire   
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 74 db bejegyzés
e év: 2069 db bejegyzés
Összes: 54819 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 205
  • e Hét: 13814
  • e Hónap: 42789
  • e Év: 815130
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.