Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Istóczy Győző élete és..6.rész
  2011-03-15 22:33:47, kedd
 
 
Bosnyák Zoltán: Istóczy Győző élete és küzdelmei VI. rész

Az antiszemita párt

Hosszas tanácskozások után végre 1883. október 6-án megalakult az országgyűlési antiszemita pártkör és ezzel egyidejűleg az országos antiszemita párt is. Az új párt ügyeinek vezetésével egyelőre egy négytagú bizottság kapott megbízást még pedig Istóczy Győző, Simonyi Iván, Ónody Géza és Széll György. Két nappal később már az antiszemita párt programját is közzétették. Az Istóczy által összeállított tíz ponthoz még kettőt vettek fel. Ezek közül az egyik a zsidók beözönlésének megakadályozása végett a honosítási törvény megfelelő módosítását követeli, a másik az államháztartás és az állami hitelügy olymódon való rendezését, hogy pénzügyeink és ezzel kormányzati viszonyaink a zsidó pénzhatalomtól függetleníttessenek. Az antiszemita párt volt az első és sokáig az egyetlen párt Magyarországon, amely fel merte venni programjába a zsidókérdést és legfőbb céljául ennek a kérdésnek megoldását tűzte ki. Az új párt már kezdettől fogva komoly nehézségekkel küzdött. Nem volt hivatalos pártlapja, nem állottak rendelkezésre megfelelő anyagi erőforrások. Mindkettő elengedhetetlen előfeltétele a nagyvonalú pártszervező munkának. A képviselők --- Istóczy és társainak --- áldozatkészsége ezeket a hiányokat nem pótolhatta, másrészt mind nagyobb számmal voltak olyanok, akik a zsidóhatalomtól való félelmükben nem voltak hajlandók nyíltan is vállalni az antiszemitizmust. Az akadályok cseppet sem szegték kedvét az antiszemita politikusoknak, december 1-én megnyílt a központi párthelyiség is. Ebben az időben a közvéleményt a Függetlenség ügye foglalkoztatta. Verhovay Gyula a régebben szélsőliberális gondolkozású függetlenségi képviselő, a tiszaeszlári perben tanúsított magatartása miatt kegyvesztett lett a zsidóság előtt.

Most ő volt az első vad, aki terítékre került. A bosszú teljes és kíméletlen volt. Verhovay lapja a Függetlenség gyűjtést indított a bukovinai csángók hazatelepítésére. A begyült összeg elszámolását a kiadóhivatal nem végezte kellő gonddal és lelkiismeretességgel. Ezt használta ki a zsidóság Verhovay ellen, a zsidó lapok sikkasztással vádolták. A rágalomhadjáratba belebukott a Függetlenség, anyagilag és erkölcsileg tönkre ment Verhovay --- bár évekkel később a Kúria teljesen tisztázta szerepét és minden vádat és gyanúsítást alaptalannak minősített. A zsidó sajtó a Függetlenség esetét természetesen kapcsolatba hozta az egész antiszemita mozgalommal. Istóczy kénytelen volt hosszabb cikkben tisztázni az antiszemita párt, az antiszemitizmus, a maga és Verhovay egymáshoz való viszonyát. Istóczy a leghatározottabban védelmére kelt ugyan Verhovaynak egyben azonban megállapítja, hogy az antiszemita pártkörbe nem lépett be, lapja is elsősorban függetlenségi újság volt és csak másodsorban antiszemita. A Függetlenség szerencsétlen esete mindezek ellenére tagadhatatlanul ártott az antiszemitizmus ügyének.

A nemrég alakult új pártnak rövidesen ki kellett állania a tűzpróbát. Tisza Kálmán november elején beterjesztette a képviselőházba a zsidók és keresztények közötti házasságról szóló törvényjavaslatot. Ezzel a zsidóság régi kívánsága ment volna teljesedésbe. Az emancipáció ugyanis csak a polgári jogok tekintetében biztosított egyenjogúságot a zsidóknak, de nem vallási téren. Ezt a hiányt lett volna hivatva legalább részben pótolni az új törvény. Az antiszemita párt kitűnően megállta helyét. Csaknem valamennyi képviselő felszólalt, mindegyik nagy figyelmet keltő hatásos beszédben tiltakozott az új házassági törvény ellen.

Istóczy fajbiológiái szempontból szólt a kérdéshez. A zsidó-keresztény házasságok feltűnő terméketlenségére mutat rá. Ennek oka a sémita és európai emberfajok közt fennálló fiziológiai eltéréseken kívül e két emberfajnak egymás iránti legyőzhetetlen idegenkedéséből magyarázható ki. A zsidófél a nem zsidófélben mindég csak a gojt látja, akit egész életében csak gyűlölni és megvetni tanult s akit a Talmud értelmében még az állatnál is alábbvaló lénynek tart. Viszont a nemzsidó az édelgő zsidó férjben vagy zsidó asszonyban mindig csak az általa gyermeksége óta utált zsidót látja s ezen kölcsönös érzelmet a zsidót a kereszténnyel összeadott politikai hivatalnok sem képes nemlétezőkké tenni.

Ha a törvény életbelépése után nem is lesz nagy a zsidó-keresztény házasságok száma, ,,azt a veszélyt mégse kerülhetjük el, hogy az egyes, többnyire spekulációból zsidókkal összeházasodó keresztényekkel s az ezen házasságokból származó amphibiumokkal szaporodni fognak a zsidó szövetségesek, ami ellenségeink, mert tapasztalati tény, hogy az ily összeolvadás esetében --- csekély kivétellel --- nem a zsidó lesz magyarrá, hanem a magyar lesz zsidóvá."

Ezek a félzsidó ivadékok és zsidó sógorok, akik máris többen vannak mint a nagyközönség gondolná, ma is legveszélyesebb ellenségei az antiszemitizmusnak, a keresztény társadalomnak; mert jóhangzású nevük mellett senki sem sejti, hogy belőlük nem a magyar, nem a keresztény, hanem a zsidó beszél. Hasonló értelemben beszélt Simonyi Iván is, aki felszólalását a következő megrázó szavakkal fejezte be:

,,...ha az antiszemitizmus más, vagy más akar lenni mint a nemzeti egészséges géniusznak védekezése, hogy úgymondjam felébredése, fellázadása a zsidó idegen uralom ellen, ha az antiszemitizmus más, vagy más akar lenni mint az egészséges korszerű haladás, ez esetben nem kívánok mást, minthogy bukjék meg minden antiszemita, bukjunk meg mi előőrsei ezen küzdelemnek, bukjunk meg dicstelenül gyalázattal. De ha az antiszemitizmus azon faktorok folyománya, melyek az emberi társadalmat szabályozzák, ha az antiszemitizmus a nemzeti géniusz felébredése, ha az antiszemitizmus az egészséges fejlődés és haladás: akkor uraim ne merészeljenek a kor kerék küllőibe kapaszkodni, mert különben ezen kerekek agyon fogják zúzni az ellenállót, akár hívják azt, aki ellenáll magyar kormánynak, akár a sokkal nagyobb hatalomnak a zsidóságnak."

A képviselőház nagy szótöbbséggel magszavazta ugyan a zsidó-keresztény házasságról szóló törvényjavaslatot a főrendiház azonban --- és ebben bizonyára része volt az antiszemita párt bátor fellépésének --- december 10-i ülésén hat szavazattöbbséggel elvetette. A főrendiház magatartásának országszerte nagy visszhangja volt, száz és száz községből érkeztek a bizalmi feliratok kereken ötszázezer aláírással. A képviselőház ugyan visszaküldte a javaslatot a főrendiháznak, de itt másodszor is ugyanabban a sorsban részesült.

A választások időpontja közben veszedelmesen közeledett. Istóczy nagyon jól tudta, hogy ezek a választások döntő jelentőségűek az antiszemitizmus jövő sorsára nézve. Bizakodva nézett ugyan a választások elé, de azért folyton szervezkedésre és agitációra biztatott. A másik két nagy párt a szabadelvű és függetlenségi párt aggodalommal látta az antiszemitizmus rohamos térhódítását a társadalom minden rétegében. tóltási kiáltványában mindkét párt szükségesnek látta foglalkozni, --- bár óvatosan és a lényegét kerülgetve --- a zsidókérdéssel. A választási előkészületek során kitűnt, hogy a többi pártoknak azáltal, hogy hosszabb idő óta fennálló jól kiépített szervezeteik vannak szinte behozhatatlan az előnyük, pár hónap alatt nem lehet az ország különböző vidékein szinte a semmiből pártszervezeteket teremteni. Helybeli szervezetek hiányában az antiszemita jelöltek nem kaptak gyűlés engedélyt sem, a hatóságok mindenütt igyekeztek megnehezíteni a párt mozgását. A napilap hiánya is nagyon megnehezítette a párt munkáját, a 12 röpirat választások idején nem tudott szoros és állandó kapcsolatot teremteni a párt vezetői és tömegei között. Hiányoztak természetesen a megfelelő pénzforrások is. Később még egy nem várt baj is jelentkezett: nem tud a párt megfelelő számú jelöltet állítani. Nem tud jelöltet küldeni olyan kerületbe sem, ahol pedig komoly kilátásai voltak a győzelemre. Csak kevesen merték vállalni az antiszemitizmus melletti nyílt kiállással együtt járó esetleges következményeket. Istóczy mégis bizakodott. Talán nagyon is derülátó volt. Nem számolt eléggé a kormányhatalom, a hatóságok nyomásával, a függetlenségi párt és a zsidó sajtó hazug, rágalmazó propagandájának hatásával. Számításai szerint 60---70 antiszemita képviselőnek kellett volna bekerülni a képviselőházba, ezek a remények mint látni fogjuk bizony nem teljesedtek be. Igaz, hogy még a külföldi lapok is 40---50 antiszemita képviselőre számítottak. Komoly erkölcsi sikert és tekintély gyarapodást jelentett a pártnak az, hogy a képviselőház a miniszterelnök javaslatára levette a napirendről a főrendiház által másodízben is visszaküldött zsidók és keresztények közti házasságkötésről szóló törvényjavaslatot.

Március 18-án bocsátotta ki a párt Magyarország választó polgáraihoz intézett választási manifesztumát. Hangsúlyozza a kiáltvány, hogy a párt céljait csakis alkotmányos és törvényes eszközökkel akarja elérni. Istóczyn kívül aláírták a kiáltványt Ónody Géza, Simonyi Iván, Széll György, Vadnay Andor és Ráth Ferenc képviselők, központi végrehajtási bizottsági tagok, továbbá báró Andreánszky Gábor, Chernel Gyula földbirtokos, báró Duka György, ifj. gróf Festetics Pál, Inkey Sándor, gróf Klebelsberg Zdenkó, dr, Ladányi György, Margitay Gyula, Molnár Zsigmond, dr. Neudtwich Károly, Okolicsányi György, Petrovay Ádám, Galsai Polgár József, Probszt Dénes, Rathman Bolidzsár, Szitár Dénes, Tamássy József, Zaary József, Zimándy Ignác.

A választási harc az antiszemita párt számára nem hozta meg a várt eredményt. Képviselőinek száma megkétszereződött ugyan 7---8-ról 15---16-ra növekedett, de komoly parlamenti akciók megindítására a párt nem volt elég számottevő. A zsidóság hatalmas összegeket áldozott --- állítólag kétszázezer forintot --- az antiszemita képviselők kibuktatására. Istóczynak is ellenjelöltet állítottak, hogy ne legyen módjában kerületét elhagyni és a többi antiszemita jelöltet támogatni. Egyébként az eddigi antiszemita képviselők Széll György kivételével valamennyien megtartották mandátumukat, rajtuk kívül az új képviselők a következők báró Andreánszky Gábor, Neudtvich Károly, Csuzy Pál, Komlossy Ferenc, Margitay Gyula dr., Rácz Géza, Zimándy Ignác és Veres József.

Az antiszemita párt választási küzdelmét nagyon megnehezítette Kossuth Lajos állásfoglalását. A torinói remete, aki abban az időben a legnagyobb politikai tekintély volt a tömegek előtt, a nála járt zsidó függetlenségi politikusoknak és újságíróknak adott nyilatkozataiban, bár elismerte a zsidókérdés létezését, mégis az antiszemita párttal szemben foglalt állást, talán éppen azért, mert a párt vezetője Istóczy nem volt függetlenségi politikus és a párt programjából ki volt kapcsolva minden közjogi állásfoglalás. Kossuth először 1882-ben Csernátonyinak, később Helfy Ignácnak nyilatkozott az antiszemitizmusról elítélőleg, majd Urváry Lajoshoz intézett levelében fejtette ki ezirányú nézeteit. Ámbár nyilvánvaló volt, hogy Kossuthot az antiszemita párt céljait és törekvéseit illetően politikai barátai és tájékoztatói félrevezették, sem Istóczy, sem egyetlen más antiszemita politikus nem tartotta helyénvalónak vitába szállni vele. Arra számítottak, hogy Kossuth előbb-utóbb belátja tévedését és megváltoztatja véleményét. Ez a fordulat nem is váratott magára sokáig. A zsidó Gelléri Mórral folytatott beszélgetésében már elismeri, hogy az antiszemitizmusnak komoly gyökere van a magyar népben, amellyel számolni kell. A párt programja Kossuth szerint azonban inkább gazdasági jellegű, éppen ezért gazdasági rendszabályokkal lehetne levezetni az antiszemitizmust, a zsidó bevándorlás megakadályozásának jogosságát pedig nem lehet kétségbe vonni. Istóczy hosszabb cikkben méltatta Kossuth őszinte és tárgyilagos megnyilatkozását és mint az antiszemita párt egyik legfényesebb sikerét ünnepelte. Egyben azonban megtette észrevételeit is Kossuth nyilatkozatára. Istóczy hangoztatja, hogy a zsidókérdés nem csupán gazdasági kérdés, ma már nemzeti létkérdés, ma már az a kérdés, a magyar vagy zsidó elem legyen uralkodó Magyarországon. Összes közviszonyainkat a zsidó szellem, a zsidó befolyás uralja. A jelenlegi közállapotok nem változtathatók meg másképp, mint a zsidó hatalom megtörése által nemcsak közgazdasági, hanem társadalmi és politikai téren is.

Sok vitára adott alkalmat az új párt neve is. Sokan helytelenítették az, antiszemita elnevezést. Istóczy azonban ragaszkodott az antiszemita szóhoz, mert szerinte ez fejezi ki leginkább a párt célkitűzéseit, másrészt a zsidókérdés és vele együtt az antiszemitizmus is nemzetközi ügy. Az antiszemita párt léte Magyarországon komoly kihatással bír külföldre is ahol a hasonló irányú mozgalmakra bizonyára ösztönzőleg hat majd.

Az antiszemita párt sikerének kell elkönyvelnünk azt is, hogy a választásokon sorra kibuktak a legismertebb zsidó politikusok, valamint nemzsidó filoszemita képviselőjelöltek. Így kibukott többek között Mezei Ernő, Eötvös Károly, Polonyi Géza, Helfy Ignác és még számosan mások is. Tisza Kálmánt nagyon nyugtalaníthatta az antiszemita párt választási sikere, ő a teljes megsemmisülésre számított, most mégis közel húsztagú párt vonult be a képviselőházba. Mivel a megválasztott képviselőkkel már semmit sem tehetett, más módon akarta megnehezíteni a párt munkáját, különleges felhatalmazást akart kérni a törvényhozástól az antiszemita sajtó megrendszabályozására.

A képviselőház összeülése után az antiszemita párt nagy lelkesedéssel fogott munkához. Újjászervezték az antiszemita pártkört. Istóczy nem vállalta az elnökséget, helyette két társelnököt Andreánszkyt és Ónodyt választották meg. Elkészült a párt válaszfelirati javaslata is, amelyben az ország közállapotairól kapunk részletes képet. Külön felirati javaslatot szerkesztett Simonyi Iván. A felirati vitában csaknem valamennyi antiszemita képviselő felszólalt. Andreánszky, aki különben Istóczy legmeghittebb politikai barátai közé tartozott hosszabb beszéd kíséretében terjesztette elő pártja felirati javaslatát. Elsősorban a mozgó tőke korlátlan egyeduralma ellen hadakozott. Komlossy Ferenc zsidóadó bevezetését és olyan cselédtörvény alkotását kívánta, amely nem engedi meg, hogy magyarok zsidót szolgáljanak, a zsidók kirekesztését sürgeti a sajtóból. Zimándy a szabadkőművességet támadta és ismertette azokat a zsidó vallási iratokat, melyek gyalázkodó kitételeket tartalmaznak a keresztényekről. Veres József orosházai evangélikus lelkész a magyar kivándorlást és a zsidó bevándorlást állítja egymással szemben: Szorgalmas, becsületes, igénytelen nép helyett bejön egy galíciai renyhe, rajongó orthodox nép, amely csak nyerészkedik és üzletet folytat. Attól tartok, hogy ez a zsidó áradat elragadja magával nemzeties jellegünket, meghamisítja nemzeti irodalmunkat, meghamisítja a keresztény erkölcsöket, meghamisít mindent, amit megszokott eddig is hamisítani. Majd a zsidóbarát képviselőkhöz fordult ezekkel a szavakkal: Ha önök annyira szeretik zsidó polgártársaikat, miért nem tudják szeretni azt a zaklatott, kifosztott keresztény népet is, mely az Önök véréből való vér és csontjából való csont. Az antiszemita párt első szereplése a felirati vitában tagadhatatlanul nagy hatást váltott ki. A miniszterelnök is kénytelen volt hosszabb beszédben válaszolni a párt szónokainak. tólának lényege az volt, hogy amint elmúltak a boszorkányperek, elmúlt a zsidókérdés is. Olyan egyöntetűen, egységesen és hatásosan mint a felirati vitában, többé nem tudott fellépni az antiszemita párt. A párt vezetőinek lassan rá kellett jönniük, hogy minden fáradságuk, minden jószándékú törekvésük a kormány és pártja makacs ellenszenvén és közömbösségén hajótörést szenved. Hiába tartottak komoly, tartalmas és hatásos beszédeket, javaslataikat, melyeknek hasznosságát és értékességét kormánypárti oldalról is nem egyszer elismerték, csak azért mert azokat antiszemita oldalról kezdeményezték, a kormány többség szavazógépezete legtöbbször a függetlenségi ellenzék buzgó támogatásával elvetette. A küzdelem hiábavalóságának tudata lassan a legkeményebb idegeket is felőrli. Az antiszemita képviselőknek nem a hatalom hiánya fájt, hanem az, hogy tehetetlenül kellett nézniök a magyarság sorvadását, mind lejjebb és lejjebb csúszását, másrészt a zsidóság hatalmának növekedését. A párton belül, amint az előre látható volt kiéleződtek a közjogi ellentétek. A párt képviselőinek többsége függetlenségi érzelmű volt Istóczy és néhány barátja a kiegyezés politikáját helyeselte. A külföldi rokonmozgalmak is hanyatlásnak indultak, hiányzott tehát a nemzetközi visszhang. Idebenn jelentkezett az ősi magyar betegség a szalmaláng, lelkesedés után a bágyadtság és a közönyösség. A napilap hiányában nem tudott közvetlen és állandó kapcsolat létrejönni a párt vezetői és tömegeik között. A decemberi költségvetési vitában már jóval gyengébben és erőtlenebbül szerepelt az antiszemita párt. Istóczy ezúttal már fel sem szólalt, vagy a választási félsiker vagy a párton belül mutatkozó ellentétek miatt elkedvetlenedik, egy időre visszahúzódik a párt és a politikai élettől, megnyitja ügyvédi irodáját és az ezzel kapcsolatos teendők foglalják le idejét. Hasonló okokból nem vállalt szerepet a néhány antiszemita képviselő kezdeményezésére megindult új antiszemita napilapnál, a rövid fennállás után megszűnt Magyar Újságnál sem. A parlamentben közel egy esztendeig nem szólal fel.
A szemitizmus és az antiszemitizmus közötti harc esélyeit
és kilátásait mérlegeli a 12 röpirat 1884. 7. számában.
Hibáztatja a keresztény társadalom közönyösségét:
a morális gyávaság,
részvétlenség,
közöny,
rövidlátás,
értelmetlenség,
az áldozatkészségnek úgyszólván teljes hiánya, a gyors siker be nem állása fölötti elcsüggedés,
ezek az átkai társadalmunknak, pedig ha a magyar társadalom e részbeni magatartását meg nem változtatja, az antiszemitizmus ügye nem előbbre, hanem mind hátrább fog menni. ---
 
 
0 komment , kategória:  Istóczy Győző élete és..6.rész  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.11 2018. December 2019.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 193
  • e Hét: 614
  • e Hónap: 6736
  • e Év: 389772
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.