Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Arany Viktor
  2016-05-02 19:00:02, hétfő
 
 




ARANY VIKTOR


Elgondolkodtató versek Link
Istenes versek Link
Nőnapi versek Link
Szomorú versek Link
Szerelmes versek Link

Riport a Hitbenhat című könyv szerzőjével, Aranyviktorral Link

HAJNAL ELŐTT LEGNAGYOBB A SÖTÉTSÉG Link







ANGYAL REPÜL




Angyal repül hozzám
Sötét éjszakában,
Aranyhajú kisded
Óvó karjában.

Megszületett Krisztus
Betölti már lelkünk,
Áldott legyen Isten
Mert újjászülettünk.







ARANY BETŰKKEL


Arany betűkkel
Írjátok az égre
A világ világa
Eljön hozzánk végre

Legyen a szíved
Egy meleg jászol
Hol Krisztus lelke
Majd él és ápol.

Hozsanna néked
Drága Mesterem,
Neked köszönöm


Újult életem!

Imára fakad ajkam
Nyelvem botor dadog
De Te úgy is érted,
Hogy mit gondolok

Fogadj be jászladba
Úgy bújnék melléd
Nálad jobban engem
Senki meg nem véd.

Lakást vesztek abban
Ki szerető lélek,
Add meg nekem kérlek
Hogy veled együtt égjek







ÁLMOM VAGY


Álmom vagy királylány
Tündöklő szivárvány
Repülnék ívedbe
Ülnék az öledbe

Kergetném tincseid
Érezném ujjaid
Karodba fonódnék
Beléd olvadnék


ÁLMOMBAN NÁLAD JÁRTAM


Álmomban nálad jártam,
Két karodban hálót fontam,
Kidíszítettem lelkedet,
Beporoztam szívedet.
Nemsokára eljön az óra,
Mikor örökre melletted
Térek nyugovóra!







BARÁTOD IS LETTEM


Barátod is lettem
Nem csak szerelmed
Társad, védőd,
Második lelked

Mindened vagyok
És Te mindenem
Nem állhat közénk
Senki és semmi sem







BÁR TUDNÉK


Bár tudnék szavakat
Találni, mire nem lehet,
Elmondanám mindenkinek
Milyen a SZERETET.

Milyen egész nap
A fényben állni
Milyen mindent
Egyben megtalálni.

Milyen a gondolat
Ha két fejben cikáz
Milyen a szerelem,
Ha nem kell rá máz

Milyen az élet
Ha boldogan éled
Párodat segíted,
Óvod, véded.

Milyen az ha
Nem kell már félned
És lelkedben
Új hajnal ébred!







CSAK AZ TUD


Csak az tud sírni
Ki sokat nevet
Csak az lesz éhes,
Ki jókat evett.

Csak az lesz fáradt,
Ki volt már pihent
Az kerül felülre
Ki megjárta odalent

Csak az lesz fényes
Ki szennyben honolt
Az a kutya hallgat
Amelyik sokat csaholt

Az tud csak szárnyalni
Ki porban hevert
Az lehet boldog
Ki volt már levert

Ne félj hát semmitől
Éld bátran életed
A nagy titkot megtudod
Hamarabb mint képzeled







CSILLAGFÉNYES LELKED


Csillagfényes lelked
Meggyújtotta szívem,
Neved suttogom
Sűrű sötét éjen.

Jöjj el hozzám
Isten legszebb lánya,
Kiért ég és lángol
Rég nem látott párja.







FIELDS OF GOLD


Aranymezőn járva sem
Lehetnék boldogabb
Bennem süt a Nap,
Szabad már a rab.

Sötét zárkájából
Kilépett a fényre,
Megtalálta immár
Kivel teljes végre

Össze kell nőjön
Mi összetartozik,
Rablánc csörög,
S a földre hullik

Rettentő fényt
Csodálnak a népek,
Van kit melegít
Van kit megéget.

Össze gyülekeznek
Tág hatalmas körben
Könnyük nem fér
Százezer vödörben







Arany Viktor: NEGYVEN FELETT


Negyven fölött szép igazán a nő,
Akkor már kiül a belső,
Meghozza gyümölcsét az élet,
Meglátszik, ki a finom érett.

Sokuk arcán mennyei szépség ül,
Nőiségük kiteljesül,


Az értő szem őket nézi,
Ki szerencsés, karjukban végzi.







HITTEL MONDOM


Hittel mondom
HITVESEM
Kedvvel mondom
KEDVESEM
Egyek vagyunk Istenben
Nincs már többé
FÉL ELEM!







I VE GOT DREAM's TO REMEMBER


Van egy álmom
Mire emlékezem
Hogy volt egyszer
Egy másik felem

Elszakadtunk egykor
Így indul az álom
S azóta hiszem,
Egykor megtalálom

Ébredj hát vándor
felejtsd el az álmod
Előtted áll immár
Az igazi párod

Nem kell őt keresned
Nem veszett el soha
Olyan egyek vagytok,
Mint Isten mosolya


Otis Redding - I've Got Dreams To Remember

Link








KÉK PILLANGÓK...


Kék pillangók kettecskében,
Nézik egymást víz tükrében.
Nyitogatják mosolyukat,
Kutatják a fájó múltat.

Kék pillangók hova szálltok?
Jertek vissza,ki vigyáz reátok?
Hozzátok a tavasz hangját,
Virágok simogató zamatát.

Kék pillangók rám pislognak,
Boldogságért nyújtózkodnak,
Pörögnek a levegőben,
Szellőt hoznak nagy melegben.
Minden ember vágyik rájuk,
Hisz ővék párjuk s szabadságuk.







KÉT VILÁG KÖZT


Kettévágott a fájdalom,
Mint éjfél az éjszakát,
Félig még itt vagyok,
Félig már odaát.

A szenvedés köztudott
Lelket emel,
Szabadulás annak,
Ki testbörtönben hever.

Szárnyam már próbálnám,
De a kínból még nem elég,
Az ember megedződik,
Vagy végleg elég.

Hogy mi lesz sorsom,
Nem is érdekel,
Egyre vágyok már csak,
A félútról el, el, el...







KISZÁRADT PATAK


Kiszáradt patak van szemem helyén,
Könnyeimet már nem mossa a Fény.
Fekete ruhában bandukolok,
El sem hiszem, hogy én, én vagyok.

Csattoghat, döröghet tőlem az ég,
Bennem a tűz már rég nem ég.
Tovább itt élni nem akarok,
A Földön már csak testben vagyok.

Fekete ég a szemfödelem,
Ez vers a végénekem.
Madárdal kísér új utamon
Hol a Fény felragyog, tudom.







LÉTEZIK-E MÉG?


Dögtemető lett
Nemrég élő lelkem,
Kiszáradt a kút,
Miből vizem mertem.

Nyüzsgő kukachad
Rágja bársony testem
Zöldellő rétről
Mély barlangba estem

Fekete üreg van
Pej szeme helyén
Négykézláb kúszik
E szánalmas lény

Rekedt rém hangja
Fakón rezonál
Dünnyögve nyílik
Kérdésre a száj.

Áruld el könyörgöm,
Mit nem láthatok én.
Létezik-e még
Odafent a fény?







MIÉRT?


Miért kell élnem, ha fáj?
Miért vagyok szárnyszegett madár?
Miért nincs gyógyír az életre,
Csak a nagyszerű halál?

Se élni, se halni,
A lét kínja mar,
Bár szűnnék meg hamar.

Törött szárnyam
Tehetetlen verdes
Az irgalom másfelé repdes

Önmagam megölni,
Mily nagyszerű tett,
Eldobni e gyászos életet.

Erőm még ehhez sincs,
Agyamban tombol a nincs
Mozdulatlan várom,
Hogy elér a vég,
S lelkem többé nem ég.

Nem kell több kín és gyötrelem,
Sem öröm, sem lázas szerelem.
Megfáradt már a lét,
Elmondja végső énekét.

Felejtsetek, nem is voltam,
Egy ismeretlent leltek holtan
A Földön csak álmomban voltam.







MINDEN VERSEM


Minden versem
Neked írtam.
Minden könnyem
Érted sírtam

Minden sóhaj
Érted jajdult
Minden tagom
Érted fájdult.

Te vagy az én
Tátongó sebem
Mely begyógyul
Ha EGY leszel velem







MOHÁS ERDŐ ALJÁN


Mohás erdő alján kis virágra leltem
Oly gyönyörű volt, megfogni sem mertem.
Erőt gyűjtöttem, bíztatott az Ég is
Óvatosan, de megfogtam még is.

Szirmaival intett illatával hívott
Sétának indult, s lett mennyei légyott.
Lénye azóta mélyen belém írva
Rá vágytam örökké nevetve és sírva.

Meghallotta jajom Teremtőm ott fenten
Megelégelte, hogy mennyit szenvedtem
Remegő kezeink egymáséba tette
Szívünk áradását egybevezette.

Őt dicsérjük ímhol dallal, szóval, tánccal
madarak füttyével, patakcsobogással
Köröttünk a világ holtból újjáéled
Köszönetet mondunk drága Atyánk Néked!










NEGYVEN FELETT


Negyven fölött szép igazán a nő,
Akkor már kiül a belső,
Meghozza gyümölcsét az élet,
Meglátszik, ki a finom érett.

Sokuk arcán mennyei szépség ül,
Nőiségük kiteljesül,


Az értő szem őket nézi,
Ki szerencsés, karjukban végzi.










OLY SZÉP VAGY


Oly szép vagy kedvesem
Oly gyönyörű
Árad belőled a fény
Sugárzik a derű

A világot körötted
Életre kelted
Csodás kincsre
Leltem Benned

Szeretlek forrón
De nyitva kezem
Ölelésem óv
Nem hűvös verem

Csoda vagy a Földön
Isten csodája
Méltán szeret,
Ki Istent is csodálja







ŐSZI ANZIX


Leveleket kerget a szél,
Ez az ősz rólam beszél.
Megcsap az elmúlás szele,
Lelkem könnyekkel tele.

Én is csak forgok körbe,
Nem látom az utat,
Kezem nem szorul ökölbe,
Csak tétován matat.

Kidob a forgató erő,
Irányt, s lendületet ad,
De az utat folytatni,
S bejárni, rám marad.







POKOLI FÁJDALMAT


Pokoli fájdalmat
Nagy öröm gyógyíthat
Kettészakadt szívet
Az Isten forraszthat

Nem állhat közénk
Senki és semmi
Megmutatjuk milyen
Ketten egynek lenni

Ordas falkák hörgése
Minket nem rettenthet
Nem bánom, ha a világ
Önmagából kivet

Egy az én örömöm
Szemed csillogása
Lehet a vacsorám
Víz és üres kása.







RESZKETVE ŐRZÖM


Reszketve őrzöm mennyből
Leszakított boldogságom,
Mit veled éltem meg
Kétnapos vásznon.

Nem holmi festmény
Tárult énelém,
Színek kavalkádja
Kelt életre, s ezer fény,

Játszi örömöm
Búskomorság váltja fel,
Szúrós képzelet, mi
Belém hasítva érteti meg

Csak a levegőt
Öleli ázott testem
Messze vagy,
S mégis mellettem.










SEASON OF FLOWERS


Virágok nyílnak
A tavaszi szélben
Eddig fagyoskodtak
Rideg hideg télben

Életre kel újra
A gyönyörű világ
Kiárasztja magából
Fenséges illatát







SONGBIRD


Neked kel fel a Nap
Neked világít a fény,
Érted forog a Föld
És érted vagyok én.

Hangod mint madárdal
Bezengi a szférát,
Gyötrelmes reménnyel
Vártam végig én rád

Vért és könnyet adni
Ezer évig kellett,
Semmiség ha Veled
Lehetek egy percet

Te vagy a hang,
Mely bennem pihent
Lényed nem mást,
Mint életet jelent

Lelkünk eggyé válva
Járja örök táncát
Hisz megülte már
Csodálatos nászát













SZÁGULDJATOK


Száguldjatok napok, órák, percek
Szívem a páromért reszket.
Pihenhettek, midőn itt lesz velem,
soká szárnyalhasson a szerelem!







SZERETLEK


Szeretlek éjjel,
Szeretlek nappal
Szeretlek verssel
Szeretlek dallal

Tüzes nyári nappal
Téli hideg faggyal
Hatalmas heggyel
Kicsiny patakkal

Szeretlek földön
Szeretlek égben
Szeretlek lágyan


És férfikeményen

Szeretlek völgyben
Szeretlek csúcson
Szeretlek állva
S a világot járva

Szeretlek mindig
Legyek is bárhol
Szívem örökké
Teérted lángol










SZIVÁRVÁNY ORSZÁGBAN


Szivárvány országban
Sohasem lesz bánat
Gond és kétség ott
Nem lakja a házat

Onnan visszanézve
Másnak látjuk éltünk,
Se jónak, se rossznak,
Csak azt, ahogyan éltünk.







SZÍVEM DRÓTKÖTÉLEN TÁNCOL


Szívem drótkötélen táncol
Vért izzad tőled messze távol.
Vívja a világgal rettenetes harcát
Keresi kutatja, elszakított párját

Istenem kérlek fogd meg szívem kezét
Fénnyel bölcsességgel töltsd meg az eszét
Vezesd át a mély felett a túlsó partra
Jusson el a révbe, mely megnyugtatja.

Az Egység helyreállítja önmagát
Isten megtartja adott szavát
Mit egybeköt ember szét nem választja
Erejét, akaratát bennünk megmutatja.








TARTS KI


Mikor a szemeidet kimarta a só,
Amikor már semmi sem jó,
Csak sajognak a sebek,
És kábultan nézed az eget.

És nem jön se vigasz,
Sem segítség,
Örök társad marad
Az őrjítő kétség.

Kergetőzik benned
Ezer miért,
Mindent megadnál
Egy perc nyugalomért.

Mikor Isten sincs,
Vagy fényévekre van,
S el sem hiszed, hogy
Voltál gondtalan.

A megváltás, a hajnal
Ekkor van közel,
Csak tarts ki,
A siker nem marad el.







TE VAGY a NŐ


Te vagy a NŐ
Tőled lettem férfi
TE vagy a NŐ
Ki megtanított élni

Te vagy a NŐ
Kitől múlik bajom
Te vagy a kikötő
Hol horgonyt vet hajóm

Te vagy a NŐ
Ki felkavarja lelkem
Te vagy a NŐ
Kit mindig kerestem

Te vagy a NŐ
Kinek kezét fogom
Kivel együtt kelek
Át a Rubiconon


Te VAGY a FÉRFI...


Te vagy a FÉRFI,
Tőled lettem NŐ!
Te vagy a FÉRFI,
Ki megtanított élni.

Te vagy a FÉRFI,
Ki óv, véd mindentől,
Kinek erős karja átfon,
Cirogat minden hajnalon!

Te vagy a FÉRFI,
Ki felkevarja lelkem,
Te vagy a FÉRFI,
Kiről álmodtam,
S mindig kerestem.

Te vagy a FÉRFI,
Kinek kezét fogom,
Kivel együtt kelek
Át a Rubiconon!










TIÉD VAGYOK


Tiéd vagyok
És csak a tiéd
Neked ragyog a nap
És érted kék az ég

Szívem neked dobog
És örök lánggal ég
Együtt kezdtük egykor,
És együtt ér a vég!










TÓPARTI ANZIX


Óvatlan araszol egy nagy púpos bogár,
Mögötte kaszával setten a Halál.
Bevárom, s látom, én vagyok a bogár,
De hová lett mögüle a megváltó Halál?







TUDOD MILYEN?


Amikor nem múlnak az évek
Amikor kihunytak a fények,
Csak sötétség vesz körül
S lényed a fájdalomba merül.

Nincs csillag, halvány derengés,
Csak vájja testedet a kés.
A remény meghalni ment,
Nincs többé, ki megment.

Miért vonszolod még magad tovább,
Miért taposod a szenvedés sarát,
Véget vetni miért nem mersz,
Hisz megtenni nincs egy perc?

Ha nincs is remény,
Maradt egy kába tudat,
Sejted, érzed, hogy
Végig kell járnod az utat.

Emeld hát vándor
Sebes lábad tovább
Valahol messze nyílnak
Már az orgonák.







URAM...


Uram! nyújtsd őrző kezed felém,
Emelj fel ha félelem hasít belém.
Adj vigaszt midőn a kétségbeesés megrohan,
Ringasd lelkem bölcsőben,ha szívem romokban van.
Uram! te tanítasz az őrjítő élet közepette,
Elveszett hasadékok kopott örvényébe.
Te vagy ki ismered rejtett sziporkás odúm,
Lenyúlsz értem s fénnyel töltöd kese búm.
Uram! a te szemed mely szivárog lelkembe,
Imádlak míg élek utánad epekedve!


URAM TEHOZZÁD FUTUNK...


Uram tehozzád futunk,
Ha bánat éri lelkünket,Hozzád futunk,
Mikor a boldogság égig ér minket.
Hozzád futunk,
Ha veszélyben ellenség hada fenyeget,
Hozzád futunk,
Mikor örömöt ad két kezed.
Hozzád futunk,
Mikor erőnk elhagy minket,
S úgy érezzük kilátástalan e vadregényes élet.
Hozzád futunk,
Mikor orcánk jó hírre ébred,
Köszöntve ezerszer tégedet
.Mézként csurogsz végig szívünkön,
Megédesítve, áldottan szerelmünkön!







AZ UTOLSÓ VÁGY


Kihűlt bennem minden vágy,
Meghalt minden, mi mozgatott,
Csak testem van itt, élettelen tárgy,
Céltalan kóválygó zombi vagyok.

Szerelmem az egekbe repített,
A fájdalom a földre levetett.
Csak sántán-bénán kullogok,
Repülni többé nem akarok.

Egy vágyam még akadt őkelme,
Ha maradék életem gyorsan eltelne.
A halál angyala lenne a párom,
És véget érne e nyomasztó álom.







VAN EGY FIAM


Van egy fiam, kicsi fiam,
Kiről nem is tudtam, hogy e világon van.
Ő az életnek tiszta forrása
Krisztus lelkének igaz sugárzása.
Éjjelente hallottam keserves sírását,
Lelkének terhét, mély bánatát.
Mindig csak azt kiáltotta: Mama! Mama!
S lám, az Isten őt megszánta.
Visszaadta édesanyját, az ő lelkének szivárványát.
Most már tudom, hogy ki szólított esténként,
S hogy kit szerettem eddig fiamként.
Pici testét átölelve, szíve dobbanását érezve,
Újból magamhoz szoríthatom őt,
Viktoromat, a legszebbet, a tündöklőt.







VEZETLEK


Vezetlek pompás réteken,
Hol fű helyett szerelem terem
Hol lelkünk csendje pacsirtaszó
Hol a beszéd hiábavaló

Kéz a kézben táncol a lelkünk
Boldogan egymásra leltünk
Köröttünk olyan fehérség
Mit senki sem látott még







VÁGYOM RÁD


Vágyom Rád a forró nyárban
Izzó tüzes napsugárban
Vágyom Rád a tél havában
Ropogó jég fagyában

Vágyom Rád a szelíd őszben
Múltidéző merengésben
Virág nyílás tavaszában
Szerelmünk fő évszakában

Vágyom Rád ha veled élek,
Vágyom Rád, ha képen nézlek
Vágylak nappal, vágylak éjjel
El nem múló szenvedéllyel!







VÉGRE...


Lelkem letisztult,
Látszik már az alagút vége,
Megleltem a kulcsot
S kinyitom e régi nyikorgó vaskaput.
Táruljatok lelkem ajtói,csapódjatok ki!
Nincs többé áldozat,
Eleget alkudtam én már az évek alatt.
Meghoztam a nagy döntést,
Már csak azt kérem:
Isten! Légy velem!
Pajzsom lesz kedvesem,
Kardom az Úr,
Seregem a menny összes angyala,
Türelmesen várom mikor indulhatok a harcba.
Nincs már romboló szánalom s félelem,
Hisz mindezt egy Áldott szerelemért teszem,
S szembeszállok érte a legnagyobb ellenséggel,
Átkelek ha kell ezer üveghegyen.










 
 
1 komment , kategória:  Arany Viktor  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2019.03 2019. április 2019.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 12 db bejegyzés
e év: 110 db bejegyzés
Összes: 3824 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1011
  • e Hét: 5412
  • e Hónap: 30367
  • e Év: 147721
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.