Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
antiszemita kifejezéshelytelen
  2011-03-17 22:07:08, csütörtök
 
 
Nem Galíciából jöttek a kazárok?



A Magyar Rádió Online egyik februári közleményében,
beszélgetés formájában aranyos kis dióhéjba sűrített történelmet olvasunk:
"A 'lengyel zsidók' nem is Galíciából érkeztek Szabolcsba".
Riczu Zoltán összegyűjötte a nyíregyházi zsidóság történetét".
A népnevelésre bedobott adatokból, íme néhány részlet.

Riczu Zoltán:

[...]Az 1840-es országgyűlésen született egy törvény, a 29. törvénycikk.
Ez a törvény engedte meg azt, hogy a zsidók városokban letelepedjenek,
addig ez tilos volt számukra.
Nagyon nehéz feltételeket állítanak a letelepülők elé,
ugyanis egyrészről erkölcsi bizonyítványt kell bemutatni, bizonyítani kell,
hogy becsületes életmódot folytatnak, azon kívül egy vagyoni felmérést is végeznek...

Mivel foglalkoztak?
Mit engedtek meg nekik?
Ezek az emberek szerződést kötöttek Károlyival, és ebben benne van,
hogy zsidók és görögök nem telepedhetnek le.
Ebből többszöri vita adódott.

1840 után megindult a betelepedés, akkor elsősorban kereskedők és bérlők jönnek.
1843-ban már annyian vannak Nyíregyházán, hogy temetőt tudnak vásárolni,
ez a mai Kótai utcai temető.

1848-ban, amikor Szemere Bertalan belügyminiszter előírja, hogy minden településen össze kell írni a zsidó lakosságot, itt 71 zsidó személyt írnak össze. Azt is feljegyzik, hogy honnan érkezett és milyen az életkora, és mi a foglalkozása. Döntően kereskedelemmel és a bérletekkel foglalkozó emberek vannak jelen a városban.

Ebben a megyében az uradalmak a zsidók kezében úgy működtek, hogy bérlők voltak tulajdonképpen. Akik a városon kívül laktak, eleve ebbe a bérleti rendszerbe kapcsolódtak be, de a városon belül is megfigyelhető az, hogy boltokat nyitnak, kereskedelmi tevékenységet folytatnak, és amikor egy kicsit módosabbak lesznek, gazdagabbak lesznek, akkor elindulnak a városon kívüli területekre, és birtokokat szereznek vagy birtokokat, bérelnek. Tehát így lesz nagyon-nagyon jelentős a Clair vagy a Haas család vagy a Burger család. 1860-as évekre már 2500 ember, zsidó ember lakik a városban, tehát ez egy óriási létszámgyarapodást jelent, és ettől kezdve, ha megnézzük a statisztikai adatokat, akkor 1940-re 4900-nál is többen vannak a városban. Tehát ez az a létszám, amely megsemmisült a holokaust idején. A Kiegyezés (1867) utáni fellendülésben hogyan vettek részt a zsidók? Leírják a városi források, hogy tömegesen jönnek ide a zsidó gabonakereskedők, és különösen a rozstermelésbe épültek be [...]"



Jó lenne, ha a szép románosított nevet viselő Riczu Zoltán, kiegészítené a rádióban elhangzott beszélgetését, az alábbi kérdésekre adott válaszával:

* végül is, ha nem Galíciából, akkor honnan jött Magyarországra az óriási zsidó-kazár tömeg?

* honnan vették az ötleteket és módszereket a gazdagodásra, amelyekkel a szegény elnyúzott magyar nép képtelen volt felvenni a versenyt?

* milyen alapon cáfolta Eötvös József a Talmud keresztényellenes erkölcstanából és máshonnan a zsidóság ellen felhozott érveket? Talán jól ismerte ezt a rettenetes gyűlöletirodalmat?

* hogyan lehetséges az, hogy a magyarországi zsidóság lélekszáma, (ha Galíciából nem jött senki) 1848 és 1910 között, 62 év alatt 241 000-ről 935 000-re emelkedett?

* miért bűn az, ha egy ország újonnan érkezett betelepülőitől "erkölcsi bizonyítványt" kérnek, és bizonyítani kell, hogy "becsületes életmódot folytatnak"?

* a nyomorúságos Oroszországból hozzánk vándorolt földhözvert szegény kazár-zsidók egyszerre "uradalmak bérlői lettek"... "boltokat nyitottak"... stb. és "amikor gazdagabbak lettek városon kívüli területeken birtokokat szereztek vagy béreltek." [....?]
Az érem másik oldala

Azt mondják, hogy a történésznek nagyobb a hatalma, mint az Istennek, mert meg tudja változtatni a történelmet.

Nem tudjuk, hogy a kutatásaihoz Riczu Zoltán "történész" milyen forrásokat használt fel, de a teljes kép érdekében talán hasznos lett volna fellapozni az akkori kortárs Bartha Miklós, 'Kazárföldön' című könyvét. Keserű tapasztalataink bizonyítják, hogy mostanában forrásokból vett adatokat, sokszor 'szemtanúk' segítségével át lehet alakítani, számjegyeket lehet csökkenteni és bővíteni.

Nos, ha Galíciából nem jöttek a zsidók, akkor valahonnan eredetileg mégiscsak jöttek, vagy talán ahogy Göncz Árpád mondta egyszer "a zsidók honalapító Árpád-fejedelemmel érkeztek Magyarországra."...?

Nem kétséges, hogy a hon(vissza)-foglaláskor már jöttek velünk zsidók is, akik az évszázadok során beolvadtak. De most itt a 18. és a 19. századról van szó, amikor a zsidóság létszáma nyolcszorosára emelkedett! Nézzük meg a számokat, de nemcsak Nyíregyházán, hanem az egész ország területén.

Marschalkó Lajos ezeket írja Országhódítók c. könyvében:

"1850-től 1869-ig a zsidóság száma Nagy-Magyarország területén 366 ezerről 542 ezerre emelkedett. A zsidók létszáma tehát az abszolutizmus alatt 50 százalékkal nőtt meg, míg az ország lakossága, a zsidósággal együtt, 15 százalékkal, --11,554,400-ről 13,561,200-ra gyarapodott.

A később meggazdagodott, nemesített, bárósított zsidó családok nagyrészt ekkor lépték át a határokat Ausztria Galícia, és Csehország felől.

Istóczy Győző beszédében statisztikai adatokat sorol fel, amelyekből kitűnik, hogy 1785-től 1870-ig (85 év alatt!) a zsidók száma megnyolcszorozódott és átlagban minden 30 évben, megkétszereződik."

A Magyar Elektronikus Könyvtár ezt írja a volt országgyűlési képviselőről:

Istóczy Győző (1842-1915)

Vas vármegyei hivatali karrierje után 1872-ben a Deák-párt, 1875-től a Szabadelvű Párt képviselője.
A tiszaeszlári vérvád idején '67-es és '48-as politikusokkal közösen megalakítják
az Antiszemita Pártot, mely a zsidóságnak
a magyarországi társadalmi életből való kiszorítását tűzi ki célul.
Többször elítélték felekezeti izgatás vádjával: lapjaiban, mindenekelőtt
a Tizenkét Röpirat című folyóiratban közölt cikkeiért. [http://mek.oszk.hu]
Magyarul beszélő, zsidó vallású kazárok?

Így van!
Az Amerikában élő askenázi Jack Bernstein szerint "ma az Izraelben élő 'zsidók' 94%-a askenázi,
akik elnyomják a szemita széfarád zsidókat."

A bizonyos politikai okokból világon elterjedt
antiszemita kifejezés helytelen.
A mai világban élő zsidóság nagy része nem héber-izraelita-zsidó származású,
tehát nem tartoznak a szemita népfajokhoz.
A legnagyobb szemita népfajcsoport az arab.
Ezt írja a budapesti születésű, később Angliában élő, de azóta elhunyt, az író Arthur Koestler (1905-1983) A Tizenharmadik Törzs" című könyvében is így magyarázza:

... az európai zsidók, Kr.u. 600 és 1000 között, a török fajú kazárok a Káspi-tenger térségében, Oroszország déli részén lévő hatalmas birodalmából származnak. A zsidó kereskedők hatalmas gazdaságra és befolyásra tettek szert, 740-ben a kazár uralkodókat sikerült meggyőzniük, hogy vegyék fel a zsidó vallást. Egy évszázaddal később különböző vándor népek megtörték a kazárok uralmát, és a népet szétszórták Kelet- és Közép-Európa minden sarkába, ahol zsidóknak ismerték őket. Manapság, legtöbb zsidó kelet-közép-európai eredetű, úgynevezett "askenázi zsidó", akik a zsidó vallást felvett kazárok leszármazottai, tehát nem is lehetnek szemiták....




Ezek a zsidók szállták meg Magyarország egyik legfontosabb kulcsterületét, Kárpátalját, amely ezer évig átjáróháza volt a mongoloknak, oroszoknak, lengyeleknek.

Kazároknak nevezzük a XIX. századi oroszországi és Lengyelországból Galícián át Magyarországra beszivárgott zsidókat. Az önmagukat menekültnek minősítő kazárok megjelenésére azért alkalmaztuk a beszivárgás kifejezést, mivel sohasem csoportosan vagy szervezetten vagy, hivatalosan jöttek, csak megjelent egy-egy kósza menekült, akinek 'kijárt a vendégjog', aztán lassan követte őt a népes család és a baráti kör. Úgy telepedtek le valahol, hogy ehhez sose kértek semmiféle hozzájárulást, de egyszer csak ott voltak tömegesen és elmozdíthatatlanul.

A Rákóczi Szabadságharc leverése után a Rákóczi-birtokokat felosztották: a Schönborn-grófok és egyéb császári generálisok kezére juttatták. Munkácstól fel az ezeréves magyar határig, Volócig, Vereckéig a Schönborn-grófok 250 ezer holdnyi erdői suttogtak a félelmetes bolsevista-jövendőről. A nép már nem a Schönbornok, hanem a Galíciából beszivárgott kazár rabszolgája volt. A liberális Magyarország védtelen és érdektelen a lengyel [i.e. kazár] zsidók beözönlésével szemben. A községi elöljáróságok nem mernek az illegális betelepülőhöz nyúlni, mert annak nagyobb összeköttetései vannak, mint a falusi jegyzőnek. A határokon átszivárgót védi a vármegye és a minisztériumok beamterhada A bevándorlás eredménye a századfordulón,
hogy Munkács lakosságának 60,
Szolyváé 25,
Vereckéé 42,
Volócé 25 százaléka zsidó.
A magyar hatóságok tehetetlensége következtében az alig tegnap érkezett galiciáner tömeg rátelepül
a népre. "Bennszülött bennszülöttel semminemű vásárt nem köthet anélkül,
hogy közbül ne álljon a kazár.
A nép egy modern tizedet fizet a kazárnak." - írja Bartha Miklós.

A zsidó közvetítése nélkül az államnál, a vasútnál, az uradalmi erdőkben a rutén vagy magyar nem kaphat munkát. Lélegzetállító uzsora szorongatja itt a népet. A pénzkölcsönző, ha három forintot ad a nyomorult bennszülöttnek az azért havi kamat fejében háromnapi munkával tartozik a kazárnak. A ruténnek 520 százalékos kamatot kell fizetnie, ha a kazár lisztre vagy malacra hitelez neki. A kazár lefoglalja magának a munkát, és azt ledolgoztatja a ruténnal. Ha a rutén adós, akkor kamatban dolgozik, és nem kap semmit. Ha nem adós, akkor készpénzért dolgozik és kapja a felét.
A Magyar Történet V. kötet [1]

A hazai zsidóságnak minden oka megvolt, hogy a reformpárthoz csatlakozzék, hiszen ennek liberalizmusából szervesen következett a zsidó emancipáció, a korlátok ledöntésével a zsidóság teljes egyenjogúsítása.

Az elvi alapokat erre báró Eötvös József (1813-1871) fektette le a Szalay László féle Budapesti Szemlében, 1840-ben megjelent tanulmányával a "zsidók emancipációjáról," amelyben a Talmud keresztényellenes erkölcstanából és máshonnan a zsidóság ellen felhozott érveket cáfolva, a humanizmus nemes hangján követelte felszabadításukat.

A liberálisok követeléseit azonban a felsőtábla és az erősen antiszemita német városok követei folyvást lejjebb szállították, s így teljes emancipáció helyett csak az 1840: XXIX. törvénycikk jött létre, mely az országban született, vagy az ittlakásra 'törvényes úton engedelmet nyert' zsidóknak bárhol megengedi a lakhatást, gyáripart, kereskedést, mesterségeket, tudományok művelését; szerződéseiket és irataikat valamely hazai nyelven kötelesek kiállítani...

Az ellenszenv azonban tovább él nemcsak a városokban, hanem főként az ország északi részein, ahol a megszakítatlan galíciai beáramlás komoly gondokat okoz, hiszen szemmel látható, hogy ez idegen és alacsonyműveltségű tömeg nem lesz képes oly könnyen feloldódni a magyarságban, mint ezt a pesti politikusok elképzelték. Ekkor már Szabolcs megyében tízezren felül van a zsidóság száma.



Az 1848 előtti 241 000 főnyiről a zsidóság száma

1870-ben már 550 000-re és 1890-ben 713 000-re

1900-ban pedig 831 000-re nőtt meg -- 1914-ben elérte a 935 000-et.



Ez a zsidó lakosság lesz elsősorban rezervoárja a fejlődő kapitalizmusnak és szállja meg úgy a hitélet, mint a kereskedelem, majd pedig az ipar kommercializálásával a nagyipar értelmiségi állásait.

A gazdasági pályák mellett szabad értelmiségi pályákat öntött el a zsidóság abban a mértékben, amint mind többen és többen lépték át az északkeleti határokat.



A 4807 magyarországi orvos közül 1900-ban 2321, azaz 48 % volt zsidó.

Amíg az ügyvédi kar száma 1890-1900 közt 7.2 %-kal szaporodott,

a zsidó ügyvédeké 68.6 %-kal.



A honos zsidóság hibát követett el, amikor nem követelte a határok lezárását, sőt fajszeretetből egyenesen akadályozta s így engedte, hogy a saját magyarosodó rétegeit mindegyre elöntse ez újabb keleti áradat.

A század elejére a hírlapíráson keresztül az irodalomban is megnő a zsidó befolyás, mely immár képes lesz a magyar szellemi és politikai életben új irányok vezetését átvenni. A hírlapírók közt a zsidók arányszáma:



1890-ben 36.8 %, s ez 1910-re 42.4 %-ra nő meg.



A galíciai bevándorlás tovább tart első lerakodóhelyeire, az észak-keleti megyék megtelnek:

1900-ban Máramaros lakosságának a 18%-a, Beregszászé 28%-a, Munkácsé 45%-a zsidókból áll. Ezen területekről megszakítatlanul tart a költözés az ország közepe, Budapest és más nagy központok felé. A zsidóság ekkor már



Budapest lakosságának 23.4 százalékát,

Nagyváradénak 25.8 százalékát teszi ki.



Egyéb adatok

A magyarországi zsidóság számának növekedése

66 év alatt

1848 -- 241 000

1914 -- 935 000



Növekedés évente: 5.88 százalék



Magyarország lakossága, beleértve a zsidóság létszámát

60 év alatt

1850 -- 11 554 400

1910 -- 18 264 533



Növekedés évente: 0.97 százalék



• A zsidóság létszáma hat és félszer gyorsabban növekedett, mint Magyarország összlakosságának a száma. [1]



Magyarország lakossága

1956-ban -- 9 338 000 fő

1990-ben -- 10 568 000 fő

2005-ben -- 10 096 000 fő



A világon élő összmagyarság lélekszámának felkutatása még a Világhálózaton sem könnyű dolog! Évek óta ismételgetik, hogy 15 millió magyar él szétszórtan a világon, de politikai és egyéb okok miatt -- szakértők szerint --a pontos létszámot lehetetlen megállapítani. Létszámunknál figyelembe kell venni a 8 millió művi elvetéléssel meggyilkolt magyar magzat jelentőségét! Vagy már ennyire feledésbe merült a 8 millió meg-nem-született kis magyar gyermek? Kik adták magyar édesanyák kezébe a kést? Mi sem felejtünk!


Jövendölés?

A The Jewish Year Book 1956-os kiadása került a kezembe, amelyben 'Jewish Statistics' cím alatt /304. old./ "feltevésen alapuló" zsidó-áldozatok számát közölnek:





"Mivel a nácik által meggyilkolt zsidók becslések alapján megállapított száma meglehetősen változó, ezért a hatmilliós kerek számot használják. Gerald Reitlinger, a 'Final Solution' c. könyvében három számot használ:

Az áldozatok alacsony 4 194 200, magas 4 581 200, valamint az 'Anglo-American Committee of Palestine' 1946. áprilisában megállapított 5 721 800 számot.

Reitlinger szerint 'a hiányzó zsidóknak több mint egyharmada nem közvetlen erőszakos gyilkosság miatt pusztult el, hanem a túlhajtott munka, betegségek, éhség és elhanyagoltság miatt."





A World Almanach, 1950 a világ zsidóság száma 15 713 638

Ugyanakkor a Jewish Year Book a világ zsidóságának létszámát,

1956-ban 11 500 000 főre becsüli.



Hetven év múlva

The Universal Almanach, 1990

a zsidók létszáma a világon 17 800 000 fő



Befejezésül idézzük a neves amerikai államalapító Benjamin Franklin (1706-1790) szavait, aki ezeket mondta 1787-ben a Philadelphia Constitunional Convention alkalmával. Franklin alábbi és még számos más nyilatkozata megtalálható Charles Coresworth Pinckey, South Carolina küldöttének naplójában.



"Teljesen egyetértek Washington tábornokkal abban,
hogy
ezt a fiatal nemzetet meg kell védelmeznünk egy alattomos befolyás ellen.
Uraim a veszély itt, a zsidók.
Bármelyik országban telepedtek le nagyobb számban, ott lesüllyedt az erkölcs,
a kereskedelemben megszűnt a becsületesség és a tisztesség,
elkülönítve magukat nem olvadtak be, kigúnyolták és aláásták a befogadó nemzet keresztény vallását azzal,
hogy kifogást emeltek annak szigorúsága ellen, államot szerveztek az államon belül.
Amikor szembeszálltak velük, akkor pénzügyi fortélyokkal akarták megfojtani a befogadó országot,
ahogy Spanyolország és Portugália esetében láthattuk."



---------------

1. Hóman Bálint és Szekfű Gyula Magyar Történet, V. kötet. Kiadó: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1936




 
 
0 komment , kategória:  antiszemita kifejezéshelytelen  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 52
  • e Hét: 602
  • e Hónap: 12145
  • e Év: 377635
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.