Dobszay Károly,Dobszay Károly: Ne féljetek, nem megyünk haza, - menusgabor Blogja - Ábrányi Emil,Adamis Anna,Ady Endre,Ágai Ágnes ,Agytorna,Alföldi Géza ,Alhana,Ambrus Magdolna,Andók Veronika ,Andróczky Lászlóné ,Antoine de Saint-Exupery,Anyák napja - gyermeknap,Áprily Lajos,Arany János,Arany Viktor,Arany-Tóth Katalin ,Aranyosi Ervin,Artai Zsuzsanna,Árvai Attila & Emil,Átyim Lászlóné ,B. B. Nala,B. Huszta Irén,B. Radó Lili,Babits Mihály,Bagi Tibor,Bajza József ,Baktai Faragó Aranka ,Balassi Bálint,Balázs Béla,Balázs Sándor Turza /B.A.S.A./,Bálintffy Etelka,Balla Zsuzsanna,Balogh József,B,

Továbbiak »

Belépés

			menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac /			Menus Gábor 1940.08.11 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom

Blogom,

Képtáram

Képtáram,

Videótáram

Videótáram,

Ismerőseim

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Fecsegj

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 2

Dobszay Károly

2016-01-11 21:45:36, hétfő

	DOBSZAY KÁROLY Legyen világosság! Kicsoda Dobszay Károly? (Egy ,,kipusztulóban lévő nyilas ősbölény"* életútja) Dobszay Károly 1952-ben született Pécsett, és egy szőlőhegyekkel övezett baranyai kis faluban nőtt fel. Talán ez is közrejátszik abban, hogy olyan közel érzi magához a hasonló indulású Sértő Kálmánt. Foglalkozását tekintve reklámgrafikus. Művészeti pályára készült, és tanulmányait a pécsi Művészeti Gimnáziumban és Szakközépiskolában kezdte, majd kisebb kitérővel Nyugat-Németországban fejezte be. 1978-ban kalandos körülmények között kiszökött az országból, és rövid olaszországi tartózkodás után 1979-ben Nyugat-Németországba került, ahol politikai menedékjogot kapott. Azóta ott él. ANYÁM TEMETÉSÉN Lassan mentünk az úton Elöl ment anyám Némán, hallgatag A Szent Mihály lován És a bokrok közül Mint ki jól végezte dolgát Öntelten lesett a halál De hirtelen, mint megvadult lovak Felém ágaskodtak a fák, a gallyak Vérebként harapták lábam a kövek A fü vágott, szúrt, sziszegett Lángot okádtak rám a nyári fák Hogy ne felejtsem, míg élek: Most dölt össze a világ! ELDOBTAD TISZTASÁGOD TERHÉT Eldobtad tisztaságod terhét S hajszoltad magad bemocskolt csókokon De az éj felsebezte szádat És bánatot rajzolt arcodon Mert mindig csak azt kaptad Amit más meghagyott S utcára köpted Titkon az undorod Eldobtad tisztaságod terhét És nem értetted, mért vagy egyedül Nem az ágyban - Tudatod mélyén: ott legbelül. A GOLGOTÁN (A Magyar Mártírok emlékére) "Las-san Bo-gár!" sziszegte a tömeg, az arcokon furcsa mámor ült, s míg a nap fáradt szemén vádlón megpihent, a kötél halkan megfeszült. Aztán zengett az udvar, rikoltott a síp, győztesen dörögtek a dobok - elnyomva végső sóhaját: "Harmadnapra feltámadok!" HALLGASD! (Renátának) Hallgasd! Mi ez a furcsa zaj? Földrengés Vagy égi vihar? Vagy vulkán Mely pusztít, öl És mindent Maga alá temet? Hallgasd! A szívem A bús, a szép Most törik Ezer darabra szét! KESERGŐ Apám, anyám lent a földben Barátaim sűrű ködben A kedvesem más ágyában Hejj, de cudar szép világ van A szívemet széjjelszórtam Mindenkinek adtam, adtam Most itt állok, semmim sincsen Néhány vers csak minden kincsem Megyek, megyek a pusztában Köd előttem, köd utánam Nincsen múltam, nincsen jövőm MONDD, HÁT MEGÉRTE? (Alföldi Gézának, nyolcvanadik születésnapjára) Mondd, hát megérte? Kezedet nyújtani a tűzbe, Egy népért, mely tán nem is tudja, Hogy valaki a szívét, eszét, hitét Szó nélkül odadobta, S most itt áll meztelen, Merengve az elmúlt életen. Költő voltál s magyar, Kinek dalától megrepedt a fal, Mit kriptaként emeltek körénk gonosz kezek, Hirdetve, hogy: elvégeztetett. Költő voltál s álmodó, Kiben tán rossz is lakozott, de sokkal több a jó, Aki úgy tudta a könnyeket kicsalni másból, Hogy vigyázott rá - ne nagyon fájjon. És most, életed alkonyán, Fojtogat ezer magány, S ha kérdezem: megérte-e? Ajkad néma, csak fürkésző szemed Keres valamit a távolban. És én, ki majd utánad jövök, Akibe bánatod átköltözött, Mint vándor, ha útszéli keresztre lel, Választ nem várva Meghajtom előtted konok fejem. Dobszay Károly Dortmund, 1988. június 22. MOST MÁR ELÉG! Petőfi néz ránk vádlón a múltból Szemében villám, kezében ostor S ki a szabadságról álmodott Most holtában is háborog Mert hajnalunk már ezer éve késik Neveinket keresztfákra vésik Kezeinken még mindig lánc csörög Zsarnok ül tort álmaink fölött Ugyanazokra kacsint a holnap Kik lopják a jelent, átírnak múltat Gyalázva Istent, Nemzetet, Hazát Csörgetik verejtékünk aranyát És mi csak tűrünk, mint birka nép Míg éltünk lángja lassan végig ég? Isten, verd meg a magyart, Ha nem mondja végre: MOST MÁR ELÉG! NE FÉLJETEK, NEM MEGYÜNK HAZA! (A nemmel szavazók és a távol maradók táborához...) Ne féljetek, nem megyünk haza Minket már régen nem hív a Haza Mely álmaink bölcsője, sirja volt Ma rákos fekély, rothadó kék-sárga folt Ne féljetek, nem megyünk haza Ne féljetek, nem megyünk haza Ott a házaknak már nincsen ablaka Mely múltba néz s jövőbe lát Nincs, ki megfújná a trombitát Ne féljetek, nem megyünk haza Ne féljetek, nem megyünk haza Az már oly régen a másság temploma És te is csak szolga, rab vagy ott Bár zsebedben útlevél ragyog Ne féljetek, nem megyünk haza Ne féljetek, nem megyünk haza Irigység népe, te céda, te buta A mi kincsünk nem lopott kacat Lelkünkben hordjuk: hit és akarat Ne féljetek, nem megyünk haza Ne féljetek, nem megyünk haza Hazugság népe, te gyáva, ostoba Ahol mi élünk az mind magyar sziget Koromsötétben virrasztó tüzek Ne féljetek, nem megyünk haza Ne féljetek, nem megyünk haza Vagyunk és maradunk, mint kivert kutya Sorsunk már régen nem sorsotok Árulók, latrok, újgazdagok Ne féljetek, nem megyünk haza Ne féljetek, nem megyünk haza Hol testvér a testvérnek farkasa Ki hajnalig háromszor megtagad Légy átkozott, légy gazdagabb Ne féljetek, többé nem megyünk haza Dobszay Károly: Ne féljetek, nem megyünk haza! Link Ne féljetek, nem megyünk haza! Link Ne féljetek... Képsorozat Link Nyerges Attila - 2004. december 5 Link VÁDOLLAK, HUNGÁRIA! Vádollak, Hungária! Egykor gyönyörű, büszke nő Idegen hódítók ágyasa lettél Te, a legdrágább drágakő Vádollak, Hungária! Tested, lelked immár eladó Egykor elérhetetlen álom Ma veled hál bitang és csaló Vádollak, Hungária! Halottaid még mindig temetetlenek De a véred szívó vámpírt Kebledre öleled Vádollak, Hungária! Napod már régen nem ragyog Kik érted harcba szálltak Te mindig bitóra juttatod Vádollak, Hungária! Egykor gyönyörű, büszke nő Csak fénytelen üveg vagy már Üveg és néma kő

0 komment , kategória: Dobszai Károly

Dobszay Károly: Ne féljetek, nem megyünk haza

2010-11-16 13:28:48, kedd

	Dobszay Károly: NE FÉLJETEK, NEM MEGYÜNK HAZA! (A nemmel szavazók és a távol maradók táborához...) Ne féljetek, nem megyünk haza Minket már régen nem hív a Haza Mely álmaink bölcsője, sirja volt Ma rákos fekély, rothadó kék-sárga folt Ne féljetek, nem megyünk haza Ne féljetek, nem megyünk haza Ott a házaknak már nincsen ablaka Mely múltba néz s jövőbe lát Nincs, ki megfújná a trombitát Ne féljetek, nem megyünk haza Ne féljetek, nem megyünk haza Az már oly régen a másság temploma És te is csak szolga, rab vagy ott Bár zsebedben útlevél ragyog Ne féljetek, nem megyünk haza Ne féljetek, nem megyünk haza Irigység népe, te céda, te buta A mi kincsünk nem lopott kacat Lelkünkben hordjuk: hit és akarat Ne féljetek, nem megyünk haza Ne féljetek, nem megyünk haza Hazugság népe, te gyáva, ostoba Ahol mi élünk az mind magyar sziget Koromsötétben virrasztó tüzek Ne féljetek, nem megyünk haza Ne féljetek, nem megyünk haza Vagyunk és maradunk, mint kivert kutya Sorsunk már régen nem sorsotok Árulók, latrok, újgazdagok Ne féljetek, nem megyünk haza Ne féljetek, nem megyünk haza Hol testvér a testvérnek farkasa Ki hajnalig háromszor megtagad Légy átkozott, légy gazdagabb Ne féljetek, többé nem megyünk haza Dobszay Károly: Ne féljetek, nem megyünk haza! Link Ne féljetek, nem megyünk haza! Link Takács Gabriella - Ne féljetek, nem megyünk haza... Link NE GYERTEK HAZA Ne gyertek haza! Itt nem kelletek! Itt a fél ország lop, csal. Beteg. Itt már nem kellenek a gyermekek. Itt Horn, Pető, Gyurcsány az úr, Itt mindenki angolul tanul, Ne gyertek haza! Itt nem kelletek! Ne gyertek haza! Ez itt csonka ország, Emléketek is gyáván elhazudták, Itt útlevél nem jár, csak idegennek, Ha kampányt vezet vagy bölcsen befektet. Ne gyertek haza! Ez itt csonka ország! Ne gyertek haza! Krisztusnak sincs helye, Vígan él Kun Béla, Kádár szelleme, Itt nem állhat szobra gróf Telekinek, Pázmánynak, Wassnak, Mindszentynek. Ne gyertek haza! Krisztusnak sincs helye. Ne gyertek haza! Ünneplik Trianont, Itt zászlót a nép Károlyiért bont, Koccintanak Erdély gyászünnepén, Itt nincs már magyar hit, munkás remény, Ne gyertek haza! Ünneplik Trianont. Ne gyertek haza! Itt nincsen munkahely, Magyar szív, ész, kéz itt senkinek se kell, Nincs itt magyar gyár, talpalatnyi föld, A reklám és hazugság minden tért betölt. Ne gyertek haza! Itt nincsen munkahely. Ne gyertek haza! Ki itt rátok szavazna, Az mind szélsőséges, sovén és irredenta, Populista, demagóg, ellenforradalmár - Jaj, emlékeztek? Sok ilyesmi volt már. Ne gyertek haza! Nincs, ki rátok szavazna. Vagy gyertek mindannyian! Velünk szavazzatok! Élők és holtak, látók és vakok, Ki járni bír, ki élni mer, Tenger tömegben jöjjön el! Szavazzatok helyettünk üvöltő igennel, Gyertek zászlóval, fáklyával, kereszttel, Gyertek mindannyian, velünk szavazzatok! S amit nem tudtunk megtenni ötven éve, Kergessük őket együtt el, örökre, végre! /Szentmihályi Szabó Péter: VELÜNK SZAVAZZATOK!/ Nyerges Attila - 2004. december 5. Link Kóczián Rudolf: Ahogy szavaztál... /a 2004 december 5-i gyalázatos népszavazás emlékére/ "Ahogyan szavaztál, úgy bánjanak veled! Úgy mondjanak neked, igent vagy nemet! Úgy nyújtsanak majd feléd segítőkezet! Ahogyan szavaztál, úgy bánjanak veled! Úgy mentsenek ki a lángban álló házból! Úgy húzzanak ki, vad dühöngő árból! Éhhalál küszöbén, úgy kapj majd kenyeret. Ahogyan szavaztál, úgy bánjanak veled! Épp olyan hű legyen hozzád feleséged! Fiad tiszteljen, vagy tagadjon meg téged! Aszerint áldják, vagy átkozzák majd nevedet! Ahogyan szavaztál, úgy bánjanak veled! Hogyha IGENT mondtál, az ÚR legyen veled! Hogyha NEMET! ő se bocsásson meg neked! Ne látsd meg a napot, a pokolban a helyed! Ahogyan szavaztál, úgy bánjanak veled! Mert ki elfelejti, megtagadja népét, Aki elveszti vér szerinti testvérét, Nincsen rongyabb annál, mentsége nem lehet! Ahogyan szavaztál, úgy bánjanak veled!" Kóczián Rudolf: Ahogyan szavaztál Link 2004. december 5.: a GYALÁZAT napja Kilenc esztendeje Csonka-Magyarországon népszavazást tartottak arról, hogy a trianoni, majd a második párizsi diktátum következtében elszakított, és az új határokon túlra került magyarok visszakapják-e a magyar állampolgárságot, ami egy normális korban, egy normális, ép nemzettudattal rendelkező nép esetében eleve nem lehet kérdés. A voksolás végeredménye lesújtó volt: mivel sem az igen, sem a nem szavazatok aránya nem érte el a 25%-ot (a választásra jogosultak mindössze 37,5%-a járult az urnák elé), eredménytelenül végződött a népszavazás. Azt a döbbenetet szerencsére nem kellett átélnünk, hogy a nem szavazatok kerüljenek többségbe, mert - hajszálnyi különbséggel ugyan - igennel voksolt a döntésre jogosultak 51,5%-a. Ennek ellenére közbotrányszámba megy, hogy az országban a mintegy 8 millió választójoggal rendelkező felnőtt soraiból csupán 1,5 millió akadt, akinek számára természetes volt a nemzeti összetartozás, s hogy Kárpát-medencei testvéreinket megilleti a magyar állampolgárság. Csak bizakodni tudunk, hogy a kilenc évvel ezelőtti gyalázat soha nem ismétlődik meg még egyszer. A NÉPSZAVAZÁS SORÁN,- A NEMZET-ÉS MAGYARSÁG ELLENES KORMÁNY AKTÍV ("ELLEN")PROPAGANDÁJÁNAK KÖSZÖNHETŐEN, AZ “IGEN" SZAVAZATOK KEVÉSNEK BIZONYULTAK AHHOZ, HOGY A KÜLHONI MAGYARSÁG - MAGYAR-ÁLLAMPOLGÁRSÁGI STÁTUSZÁNAK KÉRDÉSÉVEL (ELBÍRÁLÁSÁVAL) -, A PARLAMENT PLENÁRIS ÜLÉSÉN FOGLALKOZZANAK. A VILÁG KÖZVÉLEMÉNYE MEGDÖBBENVE VETTE TUDOMÁSUL A NÉPSZAVAZÁS EREDMÉNYÉT,- ÉS (NEM ISMERVE AZ ITTENI POLITIKAI VISZONYOKAT) MÉLYSÉGESEN ELÍTÉLTE A MAGYAROKAT, AKIK SAJÁT TESTVÉREIKET IS CSERBEN HAGYTÁK... HATALMASAT ZUHANT A MAGYAROK PRESZTÍZSE A KÜLFÖLDIEK SZEMÉBEN, AZOKÉ A MAGYAROKÉ, AKIK ÉVTIZEDEKEN ÁT, KONZEKVENSEN ELUTASÍTOTTÁK A TRIANONI BÉKEDIKTÁTUMOT, ÉS EGY IGEN SZAVAZAT BEJELÖLÉSÉRE SEM VOLTAK KÉPESEK, HOGY ENYHÍTSENEK A SZÜLŐHAZÁJUKTÓL MEGFOSZTOTTAK HELYZETÉN. A CSALÓDOTT ÉS ÖNÉRZETÜKBEN IS SÚLYOSAN MEGSÉRTETT HONFITÁRSAINK ÉRZÉSÉT (VÉLEMÉNYÉT) LEGJOBBAN DOBSZAY KÁROLY: "NE FÉLJETEK, NEM MEGYÜNK HAZA!" c. VERSE FEJEZI KI (MEGTALÁLHATÓ A GOOGLE-BAN, A VERS CÍMÉNEK BEÜTÉSÉVEL,- EGY FELVIDÉKI KISLÁNY MEGHATÓAN SZÉP TOLMÁCSOLÁSÁVAL). Kétségtelen, hogy a presztízsünk visszaszerzése, és honfitársaink könnyeinek letörlése sok időt igényel, de minden lehetőt megteszünk a cél érdekében. Abban is bízunk, hogy "gyászmagyarjaink" is elnyerik méltó büntetésüket, ha van szégyenérzetük és egy szikrányi lelkiismeretük, akkor eddig is lehettek álmatlan éjszakáik. Ha van!? Megtisztelő figyelmükbe ajánlom az alábbi két kezdetleges, de szívből jött versemet, az első közvetlenül a népszavazás előtt, a második a népszavazás után íródott: NEMMEL SZAVAZÓ GYÁSZMAGYAROKNAK! NEMMEL SZAVAZZ Nemmel szavazz, ha nincs szíved, hagyd szenvedni a testvéred! Nemmel szavazz, mindazokra, kiknek rosszul megy a sora. Börtönné lett szülőföldjük, Trianon a börtönőrük. Gyötrelem lett az életük, mert magyar az anyanyelvük. Ha már nem bírták a hajszát, titkon lépték át a határt. Kádár János parancsára, vissza lettek toloncolva. De magyarnak megmaradtak, s együttérzést tőlünk várnak. Rúgj beléjük, megszokták már, csak csizmádban ne essen kár! Hallgass Gyurcsány tanácsára, Hiller s Kuncze bárgyúságra! Hidd el Gál J. állítását, és Lendvai hazugságát. Magyar (?) kormány azt akarja, testvér testvért, megtagadja. Forintosít embert s lelket, tisztességet, becsületet. Befogadtunk romát, bolgárt, kínait és görög polgárt. Zsidót, szerbet és szlovákot, Isten tudja, hány nációt. Csak magyarra mondjál nemet, áruld el a nemzetedet! Csatlakozz hát Trianonhoz, s gyalázatos kormányodhoz! Átkozott légy ha megteszed, elveszted a becsületed! Hőseinket, címerünket, Erdélyt és a székelyeket, s minden elcsatolt földünket! Elérkezik a pillanat, eldöntheted a sorsukat! ,,Sehonnai bitang ember", ki most nem szavaz IGENNEL! LENNÉL EGYSZER... Lennél egyszer számkivetett, kirekesztett, kisemmizett. Ártatlanul agyonkínzott, nemzetedtől elszakított. Sorsod vinne idegenbe, gyűlölködő környezetbe. Zárnának ki a hazádból, tiltanának utazástól. Bontanák le iskoládat, menesztenék tanítódat. Vernének meg magyar szóért, büntetnének a nevedért. Várnád sorsod javulását, nemzetednek hívó hangját. MINDEZEKET NEM ÉLTED ÁT, NEM ÉREZTED MÁS NYOMORÁT. TESTVÉREDNEK NEMET MONDTÁL, TRIANONHOZ FELZÁRKÓZTÁL! HAZUG SZAVAKRA HALLGATTÁL, HAZUG KORMÁNY MELLÉ ÁLLTÁL! MAGYAR NÉVRE SZÉGYENT HOZTÁL! (Prof. Dr. Bokor Imre) válaszvers Dobszay Károly: Ne féljetek! Nem megyünk haza! című versére Hervay Tamás: Ne féljetek! Hív még a Haza! Ne féljetek! Hív még a Haza! Igen, az Égihonból szól szava. Még nem jön, de már szól Csaba: Ne féljetek! Hív még a Haza! Ne féljetek! Hív még a Haza! Van egyre több kinek már nincs szava, Csak szíve nyílik, ott a dárda nyoma. Ne féljetek! Hív még a Haza! Ne féljetek! Hív még a Haza! Titeket ide, minket oda! Egy lesz még a Kárpát-haza! Ne féljetek! Hív még a Haza! Ne féljetek! Hív még a Haza! Künn a jéghideg télnek hava, Benn zeng a Kerecsen dala! Ne féljetek! Hív még a Haza! Ne féljetek! Hív még a Haza! Bár gyűlölet van szerte és szana, Benn nő a szeretet mag'a. Ne féljetek! Hív még a Haza! /2007.12.15. 21:34/

0 komment , kategória: Dobszai Károly

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 2

2024.03

2024. április

2024.05

Hét	Ked	Sze	Csü	Pén	Szo	Vas


1	2	3	4	5	6	7

8	9	10	11	12	13	14

15	16	17	18	19	20	21

22	23	24	25	26	27	28

29	30

Blog kereső

Bejegyzések
ma:	0 db bejegyzés
e hónap:	9 db bejegyzés
e év:	79 db bejegyzés
Összes:	4840 db bejegyzés

Kategóriák

Keresés

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum

Látogatók száma

Ma: 257
e Hét: 11335
e Hónap: 33823
e Év: 211698

Szótár

Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.