Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Elhallgatott magyar történelem
  2011-03-21 19:08:45, hétfő
 
 
Elhallgatott magyar történelem

Többé-kevésbé nyíltan lutheránusok voltak az udvarban
Schneidpeck János csiszári követ, Thurzó Elek kamaragróf, Szerencsés Imre kincstárnok.
Lutheránusok lettek hazájukba visszatérve a Brandenburgiak is (i.m.: 203. 1.).
Az udvari szónoki tisztben Henckel utóda, Cordatus Konrád, már felvidéki pap korában,
méginkább azonban Budán már szinte teljesen nyíltan Luther szellemében prédikált.
A magas helyett nyilvánított rokonszenv magyarázza,
hogy a közvélemény lutheránusokat sejtett Erazmus híveiben is.
Ez elősegítette a reformáció terjedését is, és bár a Werbőczi pártját kitevő kisnemesség
a lutherizmusnak ugyan leghatározottabb ellensége volt,
de erejét lefoglalta az országos anarchia és
a török halálos biztonsággal közeledő támadása (i.m.: 233-4 l.).

A mai Luther-kutatások megállapították hogy Luther eleinte nem akart szakadást az egyházban, hisz jól ismerte Krisztus tanítását a testvéri szeretetről és a hívek közötti egység szükségességéről, mégis környezetének hatására mozgalma olyan irányba sodorta, hogy már nem tudott megállni. A budai vár belső élete jól mutatja, hogy hatalomra törő fejedelmek és prédikátorok törekvéseit szívesen támogatták a bankárok és bérlők, kamaragrófok, akik pénzük gyümölcsöző kihelyezését látták Luther mozgalmának meghitelezésében. Vegyük figyelembe a Fuggerekről már ismert tényeket: ez az Európára kiterjedt kémhálózatuk révén jól ismerték, kiket lehet megvásárolni, előnyök, kölcsönök juttatásával munkatársukul megnyerni világpolitikai céljaik megvalósításához. Ehhez pedig legfontosabb volt a fennálló rend további lazítása, az erkölcsök züllesztése. Ügynökeikkel mindezt a budai várban el is érték, hiszen nem ekkor kezdték ezt el.

Külföldieken keresztül észrevétlenebbül tudták megkörnyékezni a magyar vezető rétegeket. mert azokat védte a magyar vendégszeretet is, azonkívül - minthogy krónikaíróink nem figyelték meg és nem elemezték a nagy romlás mélyebb okait - sokan nem is sejtették, hogy külföldi különleges áruk, üzletkötések, sőt családi összeköttetések előkészítésével és felajánlásaival ezek a közvetítők saját anyagi és politikai uralmukat és a nemzet romlását készítik elő. A bankárok értettek ahhoz is, hogy Rómában kiépítsék a kapcsolatot az egyház központi hivatalával, melyet azután sajátos erkölcsi álláspontjuk szerint igyekeztek befolyásolni, látszólag a pápa személyén keresztül is. IX. Gergely pápa a magyar főpapokat 1231-ben figyelmeztette, hogy szigorú pontossággal folyósítsák az életjáradékot, melynek fejében a zsidó családokat a keresztény hitnek megnyerni sikerült- állapította, meg értékes tanulmányában (A kapitalizmus kezdetei Magyarországon) Molnár Erik (Válogatott tanulmányok, Akadémia, 304. l.).

Később is megnyilvánultak ilyen befolyások,
különösen egyes zsidó származású pápák uralkodása alatt, mint VI. Sándor idejében,
aki a Borgia- rokonok pénz- és hatalomvágyával nem tudott erélyesen szembeszállni.
A krisztusi hit- és erkölcstan tanításában nem követett el hibát,
nem tévedett, de saját életével nem mutatott erre jó példát és szívesen nevezett ki főpásztorokat
külföldi püspökségekre (Magyarországra is)
a zsidóságból megtértek közül.
A bajok oka ilyen esetekben is nem az volt, hogy illető zsidó származású volt,
hanem hogy megkeresztelkedése óta nem küzdött erélyesen
a talmudi szellem embertelenségei ellen, mely szellem mindent megengedhetőnek tartott,
amit a zsidók az Ószövetség könyvei szerint megcselekedtek.
Molnár Erik azt is megállapítja, hogy a kor vezető zsidó tőkései
vagy frisskeletű németországi bevándoroltak voltak, vagy- legalább - mint ez német nevükből következtethető -el nem magyarosodott zsidó családokból származnak. (i.m. 305. 1.)
Így legtöbbször kettős kizsákmányolást követtek el.

Az adatokból az idegen vándor kapitalista alakja bontakozik ki, aki tőkéjét behozza az országba,
itt meggyarapítja aztán eltávozik. Nemcsak arról van itt szó,
hogy a Magyarországon felhalmozódó polgári tőkék, végső fokon, elsősorban idegen országok
gazdasági erejét növelték. Az is kitűnik, hogy a Magyarországon működő polgári tőke elsősorban külföldről származott. Magyarország a külföldi tőke átmenő állomása, a tőkés haszonszerző átmeneti vadászterülete volt . . . A kapitalista kizsákmányolás különböző formái így, lényegbevágó módon,
az ország nemzetközi kizsákmányolását közvetítették. (i.m. 306. l.).
Mindezt természetesen elsősorban a nép vette észre.
Nemcsak Bánk bán korában, hanem Dózsa idejében is.

De a németországi parasztok is hamar észrevették ezt A parasztháború során az
egyes német fejedelmek kincstárai szemmel láthatólag meggazdagodtak.
A katolikus püspökök birtokai ellen intézett támadásokhoz fegyver, annak beszerzéséhez pénz kellett.
A kincstárnokok nemcsak hiteleztek, hanem biztatták is a fejedelmeket az új hit érdekében folyó háborúságokra. Nem egy helyi lázadás kergette el a kincstárnokokat, Magyarországon inkább a kincstárnokok indítottak háborút a nemzet és a nép ellen. Kár, hogy történészeink nem vállalkoztak arra megmutatni, hogy az idegengyűlölet, németellenesség mögött,
Dózsáék úr-ellenessége mögött ez ellen a bankár-kizsákmányolás ellen folyt a harc.

Itt most nincs idő és alkalom további részletekről szólni. A vázolt kép egysége miatt azonban legyen szabad néhány olyan tényt említeni a magyar történelemből,
amelyre eddig sajnálatosan kevés fényt derült, ezért a szükséges tanulságokat sem vonhatta le belőlük népünk. Ennek következtében pedig további mérhetetlen károk származtak vezetőkre és vezetettekre egyaránt. Bocskai, Bethlen, a Zrínyiek, Rákócziak, Thököly, Wesselényi által vezetett szabadságharc-mozgalmak, valamint a Frangepán összeesküvéshez hasonló csoportosulások jól megmutatták, hogy a Habsburg elnyomás és a bankárok által szőtt cselvetések ellen közösen fogott össze a főnemesség és a köznemesség hazájáért áldozatokra is kész része. A földhöz kötött nép, a kézművesek és a városi polgárság egyaránt lelkesen fogadta a nemesek által megfogalmazott és képviselt célkitűzéseket, mert a nemességben az országnak történeti jogon és ténylegesen vezető rétegét, éspedig sokkal szélesebb vezetőrétegét, mint Európában bárhol másutt, láthatta.

A harmadik jegy szintén nagyjelentőségű: a nemzetiségek ugyancsak lelkesen csatlakoztak a magyar szabadságharcok zászlai alá, nagyszerű történeti bizonyítékot szolgáltatva arra, hogy a küzdelem céljaiban saját jobb sorsukat is felismerték, és nem hordoztak lelkükben igazságos panaszokat valamilyen nemzetiségi elnyomással szemben, a közös jobbágy sorson kívül. Akkoriban a nemzetiségek nem feledkeztek meg arról, hogy miképpen jutottak Magyarországra. A honfoglaláskor itt talált avarok és a magyarral rokon, nyelvükben el szlávosodott bolgárok sohasem érezték magukat nemzetiségeknek, hanem a magyar nép szerves részeként, a Felvidékre felhúzódott fekete magyarokkal a hunok utódaiva1 együtt.

Az újabb kutatások szerint a horvátok is avarok voltak,
de Nagy Károly avar-ellenes hadjáratainak győzelme után a szomszédos bolgár hatalom védelmét megnyerendő, nyelvükben elszlávosodtak. A Duna- menti Vlachok XII. században a nyájaik terelgetése közben felhúzódtak Erdély hegyei közé Domonkos Pál Péter kéziratos tanulmányában részletesen bemutatja, miként kértek ezután erre többen bebocsátást, Magyarországra, részben bojáraik kegyetlensége, részben a törökök támadásai elől menekülve.
Ezek mind jobb körülmények közé jutottak Nagy Magyarországon, mint amilyenben voltak saját hazájukban. Királyi védelmet, saját bíráskodást, adómentességet kaptak s így előnyösebb helyzetben voltak, mint a magyar jobbágyok. A Felvidékre a mai szlovákok sok elődje Giskra és a kelyhesek,
majd a husziták elöl menekülve érkezett és kapott oltalmat a magyar államhatalomtól.
Munkács vidékére a csernigovi oroszok kaptak letelepedést a kievi fejedelem elől menekülve.
Nagy Lajos király telepítette le ezeket a magyar birodalomba,
mikor rossz uraik elől menekülve Korjatovics Tódor nép befogadását kérte a magyarok királyától (Marschalkó Lajos L. 65.)
1691-ben hatvanezer szerb, görög és dalmát család kapott letelepedési engedélyt
Magyarországon a királytól azzal a feltétellel, hogy ha a török foglalás megszűnik kötelesek lesznek visszatérni hazájukba addig magyar határőrségi szolgálatra voltak kötelezve, de megtarthatták közigazgatásukat és egyházkormányzatukat az őket vezető ipeki patriarcha irányítása alatt Kniezsa bemutatta, hogy a Felvidék mely részére történtek morva, szláv betelepítések különböző nagybirtokok részéről.

A Buda-környéki és tiszántúli szlovák telepesek, a bánsági és bácskai német telepesek később jól felszerelt gazdaságokat kedvezményeket kaptak Magyarországon. Tudatosan vállalták a magyar néppel közös sorsukat és utódaik legnagyobb része a bányavárosok lakóival, valamint a szepességi és szász csoportokkal hűségesnek bizonyultak a közös hazához. Hasonlóképpen kapott új hazát a Lengyelország felosztása után Magyarországra menekült lengyel nép főként Szepes, Sáros és Zemplén vármegyében, kivéve részüket a szabadságharcokban, ezzel tanúsítva azonosulásukat a magyar nép sorsával és hivatásával. Katasztrofális önámítása egyes szlovák nacionalistáknak, hogy azon bulgárok és lengyelek utódainak nevében, akik önként választották hazájuknak Magyarországot, valamint a husziták támadásaitól, majd a levert csehországi szabadságharcot követő bosszúállástól Magyarországon menedéket találtak utódainak nevében emeltek jogcímet Trianonban az ezeréves magyar állam szétbontására, amely a honfoglaláskor nem talált szervezett államhatalomnak még a nyomára sem a Kárpát medencében.

A krónikáink szerint ugyanis Mén- Marót Bihar várában a görög sereg, Zalán vezér a Bolgárfehérvárról ígért bolgár sereg, a nyitrai várőrség pedig a morva vezér seregének megérkezésével fenyegetőzött, melyek mind a Kárpát-medencén kívüli politikai alakulások voltak. Ez a sovinizmus olyan biztatásokra erősödött már korábban is, mint amilyeneket Mária királyné Budavárában megfigyelhetünk, majd a Habsburgok parancsára a levert magyar szabadságharcok magyar résztvevői ellen megindult üldözések és zaklatások során kaptak tápot.

Caraffa Antal tábornok a császári katonaság teljes segítségével vésztörvényszéket állított fel Eperjesen és nyomoztatott a szabadságharcosok minden nyoma után. Egymás után maga elé idéztette a vagyonos származás által kiváló nemeseket és papokat, és minden ok elég volt neki a halálos büntetés kimondására. 1667. március 5-én Zimmermann Istvánt, Rauscher Gáspárt, Keczer Endrét és Baranyi Ferencet lefejezték, levágták jobb kezüket, a holttestüket felnégyelték és a főutcára szegezték. Hasonló sors érte néhány nap múlva Keczer Gábort (Endre fiát), Sárosy Mártont, Fleischhackert, Schönlebent és Medveczkit (Ribári: i.m. VII. 373. 1.). Ugyancsak vád alá helyezték ekkor Kassa, Bártfa, Lőcse, Sopron és Pozsony gazdag polgárait Nem volt magyar honfi, a nádort sem véve ki, ki ellen ne emelték volna az árulás vádját; még a bécsi haditanács elnökét, Hermann bádeni őrgrófot is vádolták Thökölyvel való cimboráskodással. Ilyen légkörben nem csoda, hogy voltak, akik magukat magyarnak vallani sem merték. A szláv nyelv használata előnyt és oltalmat jelentett, a császáriak az elkobzott javakat szívesen adták valamilyen szláv nyelvet értőnek.

Az elnyomás egész ideje alatt a bécsi udvar- inkább megbízott bárkiben, mint a magyarban, szívesen helyezett hivatalokba, önálló munkakörbe nemzetiségieket -és adott nekik földtulajdont. A magyar Felvidék az ilyen események után bekövetkező kurucüldözés következtében szlávosodott el főként Rákóczi szabadságharca után, amikor a bécsi udvar nem minden szándékosság nélkül divattá tette a nemzetiségek körében a magyarellenességet Munkácstól Vereckéig.

Volócon például a Schönborn grófok kaptak a felosztott Rákóczi-birtokból 250.000 holdnyi erdőt, mely 200 rutén és magyar községet fogott körül. Az uradalom alkalmazottairól még 1901-ben is ezt írja Bartha Miklós: "Főerdész, erdész, erdővéd, gyakornok, a kerülő, az alkalmazottaknak a nagy sokasága - lengyelek, morvák, csehek németek, szlovének majdnem valamennyien." (Marschalkó L. i.m. 67. l.).

Nem vették észre, hogy a magyar nemzetet elnyomó hatalom ellen kellett volna fordulniuk, hogy azután a magyarok segítségével együtt nyerhessék el a közös hazában közös jogaikat. Az ünnepi évforduló kapcsán, 1976-ban, avatott tollú írók helyesen mutattak rá arra, hogy II. Rákóczi Ferenc nem pusztán és általánosságban a társadalmi haladás úttörője volt, hanem mindenek előtt egy magyar nemzeti szabadságharc, egy függetlenségi háború vezetője. És ennek értékét csak növeli az a tény, hogy sok belső küzdelmet kellett megvívnia magyar nemesekkel, hogy fogadják el egyenlő jogú küzdőtársaknak a rutén és szlovák nép vezetőit is. (Benda Kálmán) néhány évtized múlva a Habsburg kormányzat gyökeres harcot kezdeményezett Rákóczi alapgondolata és Magyarország egysége ellen a " társadalmi haladás" ürügyén Ez utóbbit szembe fordította az ország egységével. II. Lipót a pesti polgárokból titkos forradalmi gárdákat szervezett a nemesség ellen, legfőképpen pedig a magyarok ellen lázította a honi németek, szlovákok, románok, szerbek és horvátok egyházi és világi vezetőit. (Vekerdi László).

Ez a törekvés ért be Trianonban, de Ausztria csak akkor ismerte fel, hogy ügynöknek használták fel titkos erők. Így érkezett el az 1848-as magyar szabadságharc. Erről már sokat megírtak, de sokat még nem. Ez utóbbi tényekből tartalmaz részletesen az a tanulmány a Harmincadik évforduló alkalmából lett írva." A Serédi féle ellenállás az üldözöttek érdekében 1944- 1945." Néhány idevágó adat. (81- 134. l.) a szükséges kiegészítésekkel. A cél nem történelmünk nagy egyéniségeinek értékeinek csorbítása, hanem annak megmutatása, hogy milyen károk származnak a múlt tanulságainak hasznosításából, és jobb felkészülés a jövőre. Kossuth a Bécsből irányított bankárok kedvét akarta megnyerni a forradalom sikere érdekében és ezért a zsidók "egyenjogúsításáért "szállt síkra. Igaz azonban az is, hogy törvényes intézkedéseket sürgetett a bevándorlások szabályozására és ellenőrzésére.

Ugyanakkor azonban elmulasztotta felszólítani felszólítani a zsidóság vezetőit arra, hogy a bevándorlás fejében pedig ők mondjanak le a zsidók számára a Talmudban megengedett joghátrányok alkalmazásáról a nemzsidókkal szemben, merőben földi jogviszonyokat illetően. Nem egyszerű feledékenységről van szó. Széchenyi ezt nyilvánosan fel is rótta Kossuthnak, mikor kijelentette " ha mi felszabadítjuk a zsidókat, ki fog minket a zsidóktól felszabadítani" lehetne erre azt mondani, hogy a francia forradalom is a zsidók felszabadításával érte el a célját. Ez azonban nem mentség, hanem az egyszer megtörtént hibának tudatos megismétlése volt. A franciaországi zsidók a nem kifogásolt emberellenes talmudi engedélyekre támaszkodva olyan nacionalista kegyetlen nagyhatalom útjára szorították a francia népet, mely mérhetetlen áldozatba került nekik és egész Európának, nem egyezett a "szabadság, egyenlőség, testvériség" jelszavával.

Ádám Péter állapítja meg a Világosság 1976 évi 1. számában: " a baszkot, a provanszált és a bretont egészen a XVIII: századig nem érte komolyabb károsodás. A forradalom alatt azonban, mivel a jakobinusok szerint nemzeti egység csak a nyelvi egységesítés útján valósítható meg, valóságos hajsza indult meg a nyelvek ellen". Egy nyelvnek kell lennie - jegyezte meg Barére a köztársaság 2. esztendejében- amiként köztársaság is csak egy van! - Miután a népszámlálás során kiderült, hogy a lakosság fele nem beszél franciául - folytatja a Világosság cikkírója -, nem utolsó sorban ezért vették tervbe az elemi oktatás bevezetését. Sőt egy ideig még az is megfordult a jakobinusok fejében, hogy a kis baszkokat, bretonokat, provanszálokat francia nyelvterületre vigyék, így akarták elfeledtetni velük azokat az ellenforradalmár nyelveket, melyeket az anyjuktól tanultak. (Für Lajos: Európa első nemzetiségi törvénye. Világosság, 1974. 8. 63. l.)

A reformnemzedék világosan látó vezetői kifogásolták a zsidók egyenjogúsításának a tervét, ha a zsidók nem helyezik hatályon kívül a Talmud emberellenes előírásait. Nincs adat arra, hogy Kossuth szintén (magyar) nagyhatalmi törekvésekkel akarta volna a nemzetiségeket legyűrni. Valószínűleg nem is akarta ezt, mert hiszen az ő kormánya terjesztette Szegeden a Nemzetgyűlés elé 1849. július 25-én az Európában első, sokáig egyetlen :modern nemzetiségi törvényt. Három nap múlva meg is szavazták ezt a törvény-t, amivel -az előterjesztő Szemere szavaival - a Nemzetgyűlés olyan politikának vetette meg az alapjait . . . melyet Európa követni fog, de példát rá még egy kormány sem adott.1849. július 28-án a Nemzetgyűlés által egy másik törvény is alkottatott, megszavaztatott és kihirdettetett.

Ennek 1. pontja kimondta: a.) . . . A magyar állam határain belül született vagy törvényes megtelepedett mózesvallású lakos mindazon politikai s polgárjogokkal bír, melyekkel annak bármely hitű lakosai bírnak.. A 4. pont pedig elrendelte: b. Egyszersmind a belügyminiszternek meghagyatik: a mózesvallásúak papjaiból és megválasztottjaiból hívjon össze egy gyülekezetet, részint hogy "hitágazataikat nyilvánítsák , illetőleg reformálják, részint, hogy jövendő egyházi szerkezeteikre nézve a kor kívánalmaival megegyező javításokat tegyenek." ( dr. Bernstein Béla: A negyvennyolcas szabadságharc és a zsidók. Budapest, Tábor kiadás, 1939.) Figyelemre méltó, hogy a múlt századbeli liberális szabadkőműves propaganda Kossuth nevével űzött játszmája során sohasem említette, még kevésbé követelte ennek a b) pontnak megvalósítását, ellenkezőleg, agyonhallgatta.

A bankárok itt ismét más taktikára készültek fel, mint Franciaországban. Magyarországot nem akarták nagyhatalmi szerepében megerősíteni, hanem mint a török ellen készülő Dózsát, úgy Kossuthot is egy belső háború megindítására használták fel. V. Ferdinánd király 1848. április 7-én aláírta a Batthyány Lajos vezette kormány tagjainak kinevezését (ebben Kossuth pénzügyminiszter volt). A Kamarilla, melyben Metternich mellett Zsófia főhercegnő volt a legsötétebb jelenség, elérte azonban, hogy a király Jellasich József bárót horvát bánná nevezze ki. Zsófia felbiztatta Jellasichot a Dunántúlra való katonai betörésre, amire a király június 10-én a bánt báni méltósága és minden katonai szolgálat alól felmentette. Szeptember 4-én azonban már ismét visszahelyezi Jellasichot előbbi hatalmába de a közben lemondott Batthyányt újra megbízza kormány alakítással szeptember 14-én.Mikor István nádor Jellasichot ráveszi, hogy visszatérjen seregével, Zsófia rosszallásával és büntetésével találja magát szemben. Ez és nem a csatatéri események voltak a döntők, minden tisztelet mellett, mely a hősöknek kijár.

A "Der Ungar" című pesti lap 1848 szeptember elején közli, hogy Pesten megalakult szabadkőműves páholy ezt a címet vette fel: "Kossuthoz, a ragyogó világossághoz". Bár Kossuth 1852- ben lett teljes jogú szabadkőműves Cincinattiban, már ekkor szoros kapcsolatban állott a titkos mozgalommal, különben nem neveztek volna el róla páholyt. Ebből már kitűnt, hogy Kossuth végleg elvesztette szabadságát. Batthyány nem is alakított új kormányt. Récsey Ádám miniszterelnök ellenjegyzésével jelenik meg október 3-án a király- irata, mely Jellasichot a magyar király "Alter ego"-jává nevezte ki. A titkos szövetségnek azonban még ez sem volt elég. December 2-án lemondatták a királyt, akit esküje kötött a magyar alkotmányhoz, helyébe Zsófia fiát, a fiatal Ferenc Józsefet ültették. Kinevezték Windischgraetz herceget a Magyarország ellen megszervezett hadműveletek fővezérének.

Bármilyen szomorú események is következtek, jobb lett volna, ha a történészek világosan megmutatták volna a bankárok és titkos társaságok által szervezett és Kossuth nevével eltakart összeesküvést a magyar nép és állam ellen. A titkos ügynökök felbujtották a nemzetiségek egyes ingatag tagjait és a Felvidékről Stur, Erdélyben Avran Janku, délen Jellasich tört rá a Kossuth honvédekre. Kossuthnak közben havonta fizették a magas tisztelet díjat. Megszervezték a Kossuth bankók kiadását, értéktelenné válva külön nyereséget biztosított a bankároknak. Állandóan a legkeményebb ellenállásra biztatta Görgeyt, Kossuth átadja neki a kormányzói tisztséget, lelkére kötve, hogy ne tárgyaljon megadásról, ő maga pedig külföldre szökik 1849 augusztusában.

A szabadságharc bukása után nem kevésbé gyászos idők következtek most már a nyilvánosság előtt is. A nemzeti élet fejlődése vissza lett szorítva, ügynökök serege indított hajszát minden önálló gondolkodás ellen, a tudományos és művészi élet idegenek vezetése és irányítása alá került. Mintegy 2000 halálos ítéletet mondtak ki sok ezer más kisebb büntetés, börtön mellett. (A halálos ítéletekből az orosz cár közbenjárására nem egészen kétszázat hajtottak végre.) A jellemek összetörése azonban zavartalanul folytatódott Az elítéltek közül azok, akik beléptek a szabadkőműves páholyokba. kegyelmet, sőt magas tisztségeket is kaptak. Andrássy Gyula is a halálra ítéltek között volt. Párizsban azonban belépett a szabadkőművesek közé s így nemcsak életben maradt hanem a Monarchia külügyminiszteri székének betöltésére is alkalmasnak bizonyult. Hasonlóképpen Párizsban lettek szabadkőművesek Türr, Teleki, Almássy; Torinóban Pulszky és Klapka; Genfben Dessewffy; Amerikában Bethlen Gergely (Bajomi Lázár Endre: Titkos Társaságok Története. Minerva 1969. 51-52 1,). Közülük többen jelentős állást kaptak hazatérésük után. A Bach korszak a reformkorban fellendült nemzeti életet béklyóba kötötte, egyedül a szabadkőművesek kaptak szabad mozgást. Élénken részt vettek a politikai életben s lehet mondani a kiegyezésre készen állt a reform- nemzedék helyébe állítható mindegy tízezer szabadkőműves a harminc páholyban bécsi, ill. párizsi irányítás alatt megszervezve.

A bankárok hatalmas tökélyre fejlesztették Habsburg Mária Budáját. Kossuth forradalmi eszméi korszerűek voltak és mélyen gyökerezik a magyar történelmi küzdelmekben, de ugyanezt kell állítanunk Széchenyiről is. Az az egyoldalúság, mellyel ez utóbbi személyét háttérbe szorították jól mutatja, hogy Kossuthtal a szabadkőművesek szervezete további terveket szőtt, melyek a talmudi szellem győzelméről tanúskodik A százszámra felállított Kossuth-szobrok, a 48-as párt hangos szerepeltetése, Kossuth romantika az egyszerű nép félrevezetését szolgálta. mert közben az ország vagyona az új urak kezébe került De még súlyosabb bajok is támadtak. A nemzetiségi szabadkőműves páholyok, meghazudtolva a szabadkőműves testvériséget, nekiláttak azoknak a terveknek, melyek azután évtizedek múlva váratlan gyorsasággal meg is valósultak. A magyar tudományos élet szolgaságba lett vetve. A Kossuth-gondolatok hangos reklámozása arra volt jó, hogy jogcímet kapjanak a nemzetiségi mozgalmak támogatói és nemzetiségi sérelmek hangoztatásával, külföldi bankkölcsönökkel felkészüljenek hangosan dicsért magyar államhatalom szétdarabolására,

Érdekes jelenség ezzel párhuzamosan, hogy közgazdászaink ismételten hangoztatják, hogy a monarchia megérett a szétbomlásra, de elmulasztják az erre utaló és vezető okok felsorolását, mert akkor ezeket a tényezőket is vádolniuk kellene. Ha vád kell, mindjárt a magyar nemességet kiáltják ki bűnösnek, mert - szerintük - az képviselte a maradiságot. Csak kevesen ismerik az igazi okokat és még kevesebben merik kimondani azt, amit Erdei Ferenc így fogalmazott meg: a magyar arisztokrácia csak kisebb részében nemzeti, nagyobb részében oly birodalmi fejlődésnek a képződménye, amely nemcsak a magyar néppel, hanem a magyar nemesi renddel is szembeszállt. Azaz a Habsburg hatalom úgy irányította a monarchia, és benne Magyarország társadalmi fejlődését, hogy nemcsak a jobbágyot, a földműveseket, a nincsteleneket nyomta el, hanem az ország minden osztályát és rétegét, sőt nemzetiségeit egymás ellen lázította. Erre felhasználta Kossuth forradalmát éppúgy, mint Deák kiegyezését. Ügynököket mindenre mindig talált.

Ezt azonban nem veszik észre, akik úgy akarják megírni a magyar társadalom fejlődéstörténetét, hogy nem veszik tudomásul egy a maga saját hasznát és érvényesülését elősegítő erkölccsel felszerelt és minden kívülállóval szemben minden embertelen eszköz felhasználását megengedő "vallás" társadalmi jelentőségét. Veszélyesen párhuzamos jelenség ez azzal, mikor a magyarok mulasztásával "okolják" meg a mohácsi vészt és az azt követő levertséget és tétlenséget, mikor ebben a rövid áttekintésben is láthattuk milyen külső és alattomos tényezők játszották a főszerepet.

 
 
0 komment , kategória:  Elhallgatott magyar történelem  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 202
  • e Hét: 2543
  • e Hónap: 15820
  • e Év: 335852
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.